A Hon, 1880. június (18. évfolyam, 137-165. szám)

1880-06-01 / 137. szám

polgár, nyilatkozván, már az uj telekre nézve, mely-­­ ről tudta, hogy neki megajánltatik , hogy miután az új telek egy része alacsonyabb niveaun fekszik, mint az ő régi telke azon része, melyet elveszít, a niveau különbségért néki kárpótlás adassák. Eddig jól volna, de hozzá teszi, hogy mindamellett azonban neki le­gyen joga az újabban nyert alacsonyabb niveauju telket a tőle kisajátolt magasabb telek földjével fel­tölteni. (Élénk derültség jobb felől.) Tehát először fizessenek neki azért, mert alacsonyabb niveau­ju az új telek egy része, mint a régi, s azután engedjék meg, hogy régi telke legyen olyan alacsony, annak földjével feltöltetvén újabb telkét. (Élénk derültség a jobb oldalon.) A kártérítési összeg iránti nyilatkozatáról nem szólok ; erre jogosult mindenki; ezt elbecsüli az ille­tő eljáró bizottság és ha meg nem egyeznek, a bíró­ság. Ámde még egy feltételt tesz hozzá ez a polgár: azt ,hogy ha megfizetik neki a kárpótlást, ha meg­engedik neki, hogy új telkét régi telkének földjével fel­magasítsa; ha mind­ez megtörtént, akkor követeli, hogy a kisajátítás alkalmával biztosíttasssék róla, hogy neki 6 ezer és néhány száz forint kölcsön fog adatni. (Élénk derültség jobbfelől.) A­hol némelyek, te­hát — mert csak némelyek vannak ilyenek — ennyire nem tudják sem a tör­vényt, sem a méltányos követelés határait, nem cso­da, ha egyes dolgok nem sikerülnek, vagy ha egyes felekkel — és úgy tudom, hogy ezen féllel is így tör­tént — hosszabb tárgyalás szükséges, mert sokszor megesik ám, hogy az, ki a legtúlzottabb követelést teszi, nem ismerve a törvény és méltányosság hatá­rait, mikor a tárgyalás megkezdetik, felvilágosíttat­­ván, megegyezik a bizottsággal és helyreáll a béke. Hogy pedig ily esetek történhetnek, és hogy ezek épen nem ritkák, ezt tanúsítja az, hogy az, a­ki ezt az ajánlatot tette, senki más, mint Bakay Nándor képviselő úr maga. (Élénk derültség jobbfelől.) Ezekben te­hát, igyekeztem a szegedi viszonyo­kat felderíteni (Halljuk! Halljuk !) Azt gondolom te­hát, hogy midőn ezt megtettem, nem szükséges, hogy a képviselő úrnak azon kérdésére feleljek, hogy »van-e szándékom a teljhatalmú királyi biztos intézkedése mellett, az alkotmányos nép érdekeinek gondosabb megóvása szempontjából felelős kormányférfiúi be­folyásomat érvényesíteni ?« Nem tartom pedig ezt szükségesnek azért, mert az alkotmányos nép érdekei­nek elnyomását sehol sem látom és a királyi biztossá­got elégségesnek tartom arra, hogy ennek érdekét minden egyes közeg túlkapásától, de minden félre­vezető izgató működésétől is megóvhassa. (Helyeslés jobbfelől.) A­mely perezben az egyik vagy másik irányban veszélyt látnék, fogom az országgyűlés szü­netelése alatt is és bármikor érvényesíteni azt a be­folyást, melyet a törvény nekem, mint miniszterelnök és belügyminiszternek rendelkezésemre bocsát. Ezzel megfeleltem, t. a ház tett kérdésekre és csak az utolsó kérdés van még hátra, melynek egyik petituma az volt, hogy mielőbb adjak érdemleges választ; másika pedig, hogy az olyan legyen, hogy abból a képviselő úr választói is kellő megnyugvást nyerhessenek. Azt hiszem, elég gyorsan megadtam a választ és megadtam volna már három nappal alább is, és azt hiszem, hogy eléggé a dolog érdemére menő vá­laszt adtam. Hogy a t. képviselő úr választói is meg­nyugodhassanak benne, az iránt csak egyet kérek és ezt a t. képviselő úrtól kérem, ne ő adja elő nekik, a­mit válaszoltam, hanem engedje, hogy olvassák el válaszomat: meg fognak benne nyugodni. (Élénk tet­szés a középen). Most pedig kérem a t. házat méltóz­­tassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a középen.) Bakay Nándor kijelenti, hogy nem volt czélja disharmóniába hozni Szeged közönségét a kormány­nyal, hanem csak azt igyekezett vele elérni, hogy ha valaki a szegedi polgárok közt meszet kér, ne adja­nak neki fát vagy követ. A választ hajlandó tudo­másul venni abban a reményben, hogy a miniszterel­nök figyelemmel fogja kisérni a szegedi dolgokat s adandó alkalommal intézkedni, hogy a polgárok ér­dekei meg ne sértessenek. A ház, mint már esti lapunkban irtuk, a mi­niszterelnök válaszát tudomásul vette. • KÜLÖNFÉLÉK. — A m. tud. akadémia mai összes ülé­sét, melyen Lónyay Menyhért gróf elnökölt, különö­sen érdekessé tette Ipolyi Arnold jelentése a ma­gyar korona megvizsgálásáról. A jelentést, melyet Ipolyi Arnold távollétében Fraknói Vilmos olvasott fel, lapunk mai tárczájában egész terjedelmében kö­zöljük. Az ülésen a tagok igen nagy számmal jelen­tek meg. Az ülés egyik főeseményét képezte, hogy pont 5 órakor Arany János is megjelent. Ott voltak továbbá M­a­j­­­á­t­h György, H­o­ll­á­n Ernő, Arany unokája Széll Piroska, Arany Lászlóné és több nő. Elnök miután örömét fejezte ki a jelentés fölött, azt hiszi, hogy a kiadás iránt szükséges intézkedések megtételével az archaeologiai és történeti bizottság volna megbízandó, mely bizottságok magukat előbb Ipolyi Arnolddal érintkezésbe tennék. A gyűlés ezt tudomásul veszi. Következtek a folyó ügyek. Titkár jelenti, hogy az irodalmi, történeti, könyvkiadó és mathematikai bizottságok megalakultak. Az iro­dalmi bizottság elnökévé Szász Károlyt, előadójá­vá Szilágyi Áront, a történelmi bizottág elnökévé Csengery Antalt, alelnökévé Fraknói Vilmost, a könyvkiadó bizottság előadójává Beöthy Zsoltot, a mathematikai bizottság elnökévé Haynald Lajost, alelnökévé Szabó Józsefet és előadójává Eötvös Ló­rántot választotta. Az akadémia utolsó nagygyű­lésén elhatározta, hogy a Fáy-alapítványra a ki­tűzött pályakérdést új formulázással ismét kitűzi. Az akadémia egyúttal, tekintve a munkának előrelát­ható nagy terjedelmét, a pályázati határidőt 1882. évi deczember 31-ére tűzi ki. Ullmann Imre boldo­gult atyjának emlékére egy az elhunytnak nevét vi­selő 3000 frtos alapítványt tesz, melynek három évi időközben felmerülő kamatai egy közgazdasági kér­dést tárgyazó pályamunka díjazására fordíttas­­sanak. A gyűlés úgy ezt, valamint a magyar kereskedelmi csarnok 1000 frankos alapítványát, köszönettel fogadja s mind a kettőt a szükséges in­tézkedések megtétele végett a II. osztályhoz utasítja. A magyar orvosok és természetvizsgálók gyűlésén az akadémiát Sztoczek József vezetése alatt Szabó Jó­zsef, Hollán Ernő, Nagy János, Frievaldszky és dr. Lenhossék József fogják képviselni. Végül bejelen­tetnek a testületektől, magánosoktól és egyletektől beérkezett könyvek. — Majális. A budapest­i józsefvárosi szegény tanulókat segélyző egyesület Kőbányán jan. 2 án a régi sörház kertjében, tánczvrgalommal egybe­kötött tavaszi mulatságot rendez. Belépti jegy ára személyenkint 1 frt. Jegyek a statióutczai iskolaépü­letben és a választmányi tagoknál kaphatók. A be­lépti jegyekkel 2 lóvonatú vasúti jegy is adatik. A Pest megyének a jövő héten, kedden, kezdődő közgyűlése valószínűleg népes fog lenni, mert a közgyűlés második napjára (a tárgysorozat szerint) hat­féle választás van kitűzve. Betöltetik ugyanis : a Halász Tivadar elhalálozása által meg­ürült árvaszéki ülnöki állomás, Bicskei Illés lemon­dása következtében a pesti felső járási segédszolga­­birói állomás és Füller Sándornak szintén lemondása folytán ennek árvaszéki jegyzői állomása, továbbá a múlt közgyűlésen be nem töltött árvapénztári könyv­vezetői állomás, a pilisi alsó és felső járási számvevői és a pesti alsójárási orvosi állomás is be fog töltetni. A tárgysorozat — mely 72 szám­ból áll — érdekesebb tárgyai ezek : az alispáni évne­­gyedes jelentés és a számon kérő szék jelentése ; a belügyminiszter leiratai a törvényhatósági bizottság újjáalakítása és a megye tulajdonát képező pilisi csendbiztosi lak szándékolt eladása tárgyában ; a honvédelmi miniszter leiratai a jelen évre leendő le­avatási bizottságok alkotása iránt és a 4. sz. huszár­ezred parancsnokságának s két osztályának beszállá­solása tárgyában; a földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. miniszter a vármegye közönségét gaz­dasági egyesület alapítása végett hívja fel leiratában, egy körrendeleté pedig szól a kártékony rovarok ir­tása iránti szabályrendelet tárgyában; Budapest fő­város közönségének átirata a hazai képzőművészet előmozdítását és felvirágoztatását illetőleg, küldött­­ségi jelentés a pilisi felső (a volt Szunyogh-féle) és a váczi alsójárási (a volt gr. Ráday-féle) szolgabirói hivataloknál tapasztalt pénzhiányok tárgyában ; a megyei árvaszék jelentése a községi árvapénztárak­­nál fennálló s részben elveszettnek tekinthető köve­telések fedezése tárgyában tett intézkedésekről; dr. kövesdi Wenzel Gusztáv egyetemi tanár és kir. tanácsos nemesi levele kihirdettetik ; a községek által a megyei alapokra teljesített befizetésekről szóló leszámítási munkálatok felülvizsgálata.­­ A főv. közélelmezési enquétema folytatta a szakértők kihallgatását, hét hivatott be, hanem csak kettő hallgattatott ki: Schik Miksa és Reichl Károly és pedig a marhavásárt, közvágóhidat, állategészségügyet, vasutakat és borjú-, birka- és sertéshúst illető kérdéscsoportok egyes tételeire néz­ve. Minthogy összesen 45 szakértő hivatott meg a hús­ra feleleteket adni, a két ülés alatt csak két egyént lehetett kihallgatni, az eljárás módja elhibázottnak látszik s a közélelmezés kérdése még éveken át kér­dés fog maradni, s ha intézkedésről lehet szó, bele telik egy évtized, mire gyümölcseit élvezzük. Az ülés elején bejelentették, hogy Czapp kőbányai lakos, egy sajátságos beadványt adott a fővároshoz, t. i. egy kő­bányai 32 holdnyi régi trágyalerakó földet — spár­gatermesztésre ajánlott a városnak, s szerinte éven­­kint 18—20 ezer forint hasznot hajthatna ez a ke­zelő hatóságnak. Minthogy e föld városi tulajdont képez s Czapp annak albérlője — nem tudni mért nem kap a spárgatermesztésbe maga. A beadványt a tanácshoz tették át. — Beszédes Sándor hírneves esztergomi fényképész, felajánlotta az írók s művészek kirándu­lását rendező esztergomi bizottságnak, hogy a kirán­dulók csoportját minden dij nélkül lefényké­pezi. A felállítás e czélból a bazilika lépcsőjén történik s a lefényképezés csak két másodperczet fog igényelni. A fényképből egyes példányok még az­nap kaphatók lesznek. Az esztergomi bizottsághoz e ki­rándulás alkalmával Komárom, Bars s Hont megyék­­ből is jelentkeztek vendégek. A budapesti bizottság ugyanily tárgyban vidékről több megkeresést kapott.­­ A magyar könyvkereskedők egy­­le­tének kiadásából most jelent meg a­­Magyar Könyvészeti negyedik, múlt polgári évre vonatkozó folyama. Összeállította Aigner Károly. E műben betűrendben közölve vannak a könyvek s térképek könyvkereskedői jelölésben s tudományos szakmuta­tóval s végül a magyar hírlapok s folyóiratok soro­zata. Az egész sorű­n nyomtatott ivre terjed. — Pályázat: Mannsberger Jakab, az aradi szinház művezető igazgatója 500 frankot arany­ban tűz ki pályadijul egy egész estét betöltő népszín­műre, melynek aradi előadásaiból ezenkívül mindig a tiszta jövedelem 10 százalékában fog részesíttetni a szerző, kinek a darab, — az aradi szinüigy-gyámo­­lító egylet társulatának kivételével — az összes vi­déki, esetleg a fővárosi színpadok irányában is kizá­rólagos sajátja marad. A pályadíj odaítélésének mó­dozatára nézve — egyetértőleg a színügy gyámolító egylettel — azon megállapodás történt, hogy a — bíráló bizottság által — előadásra alkalmasoknak találandó pályaművek mind színre fognak hozatni, és ha ez megtörtént, az egylet küldötteiből, úgy a közönség s színtársulat képviselőiből alakulandó bí­róság azon pályaműnek ítélendi oda a díjt, a­mely leginkább találkozott a közönség és sajtó tetszésével, mire nézve irányadóul fognak szolgálni a lapokban megjelenendő indokolt bírálatok, és a pályaművek bizonyos számú előadásaiból befolyt jövedelem is. A pályaművek idegen kézzel másolva, és a szerző nevét tartalmazó jeligés levélkékkel ellátva i. é. november hó 1-sejéig beküldendők Aradra. E határnaptól szá­mítandó négy hét alatt a pályaművek előadása meg­kezdetik, és az utolsónak szinrehozatala után két héttel, a pályadij odaitéltetik s kifizettetik.­­ Az orsz. nőiparegyesületnél az igazgatónői állomás betöltése most sok gondot ad a választmánynak. Nyolcz pályázó közül a nagyobb rész teljesen képtelen ez állás betöltésére, mely külö­nösen megnehezítve van jelenleg az új organizátió létesítése folytán. A vizsgálatok tegnap s ma történ­tek meg s a választmány tagjai közül igen sokan vet­tek részt benne, egészben véve azonban csak egy, Szukováty nevű breznóbányai tanítónő, felelt meg a követelményeknek. Valószínű, hogy kívüle főkép még az irodalmi működésekről is ismert Karlovszkyné s Szegfi Mórné (Emilia) fognak nagyobb számú szava­zatot kapni, úgy hogy az absolut többség elnyerése végett két szavazás lesz szükséges. A választás csü­törtökre f. hó 3-án d. u. 5 órára van kitűzve. — Rill József »Magyar paedagogiai szemle« cz. tanügyi havi közlönyéből megjelent a má­jusi füzet, szokott gazdag tartalommal; e füzet mellett a budapesti néptanítók érdemes nestorának Ábel Már­tonnak arczképe van mellékelve, kapcsolatban a fővá­ros tanügyének történetével. Péter­fy Sándor pedig a múlt század végéről a kishonti esperesség iskoláinak szervezetét közli. — »Kis Mulattató« czimen kis diákok lapja jelenik meg pár hó óta, szerkeszti »Lajos bácsi.« E lap hetenkint színes borítékban, egy ivén jelenik meg. Havi ára 24 krajczár, szerkesztő és kiadó hiva­tal : IX. kerület, Rákos utcza 6. sz. — Napi újdonságok. Andrássy Gyula gróf a ma reggeli vonattal Tiszadobra utazott. — Két uj dohányraktárt építtet a pénzügymi­nisztérium Nyíregyházán s Rakamazon. Vállalkozók Debreczenben jelentkezhetnek. — Fekete Lidi csinos fiatal cseléd, a Rudas fürdőnél a Dunába ug­rott, de kifogták. — Steiner Miksa, a Theater an der Wien igazgatója, tegnapelőtt éjjel Badenben, Bécs mellett hosszas betegeskedés után elhunyt. — A budapesti állami felsőbb leányisko­lában a jövő tanévre az előjegyzések már június 5 első napján megtörténhetnek, naponkint 12—1 óra közt. A születési bizonyítvány felvitele szükséges. Nordenskjöld jelentést nyújtott be nagy­hírű útjáról II. Oscar svéd királyhoz. A jelentésből alkalmunk van a következő részleteket közölni: A sibériai jegestengerben állandó hajózási út feltalálása végett mindenekelőtt szükséges különösen kiemel­nünk azon részeket, melyekre e tenger Libéria nagy folyóinak torkolata által mintegy felosztatik, mivel e folyók természetes csatornákat képeznek, melyek segélyével Ázsia belseje a jeges tengerrel összeköt­tetésben áll és az összeköttetés sokkal nagyobb fon­tosságú, mint maga az éjszakkeleti átjárás. A Suezi csatorna megnyitása után ugyanis az éjszaksarki út­nak nincs oly nagy jelentősége, mint régen gondol­ták. Az Ob-tenisei torkolat és az atlanti óceán, to­vábbá a Lena és csendes tenger között létesítendő összeköttetés által ellenben egy világrész fele megnyílta­­tik a kereskedésnek és a forgalomnak m­ás világrészek­kel és képesek lennénk Libéria, sőt Ázsia belsejébe is bevinni a gépeket, gőzhajókat stb. A karibi tenger télen legalább bizonyos idő­közökben jéggel van borítva, mely azonban nyárára teljesen elolvadna, ha egy a jegestengerről jövő éj­szakkeleti áram és az éj­szaki szelek Novaja Semi­ja keleti partjaira új jégtömeget nem hoznának. A karibi tengerben ugyanez áramot a meleg nyugati s déli áramok paralyzálják, úgy szintén a folyók tor­kolatai, de mindez igen kevés s csak nyár derekán képes széles jégmentes hely képződni az ingorsari partoktól a fehér szigetig. Keletre e szigettől a vég­telen víztömegek nagy áramot hoznak ugyan, de a folyó jege is szaporítja a­­tenger jegét. Az áram csak annyiban hasznos, hogy a föld forgása következtében keleti irányt véve, Ázsia éjszaki csúcsa s a Lena tor­kolata közt jégmentes vizet hoz létre. Ősz felé a jég a Karnbi tengerben folytonosan apad s uj jégkép­zésnél még a Matocskin ’­ut s­­enisei közt levő csa­torna szabad. Nyár közepén­­is képződik itt jégkéreg, de ez az első szélnél eltűnik . October eleje előtt ke­ményen nem fagy be. Hasonlóan kedvezőknek mondhatók a mélység viszonyai is, úgy hogy habár a czethalászok állítása szerint júliusban néha a Matocskin öböl mellett jég képződik, egész késő őszig szabad lehet a közlekedés Matocskin s Jenisei kö­zött. A Karnai kapu mindkét részén e mellett jó kikötő helyek léteznek, melyek azonban nincsenek még eléggé ismerve. A legjobb kikötők a Matocskin útban Bjelusa s Gubin öbölben találhatók. A nyu­gati parton is vannak kikötők. A Matocskin út kes­keny s mély, magas hegyek veszik körül, csak Sumi­­lisa a Csirasina folyók torkolatánál hatol­ be a homok­talaj jó messzire. A nyugati torkolatnál sok szikla­talaj van, de ezeket különösen Pachtusson már 1834—5-ben gondosan megmérte. A Kariai kapu szikla talajú. Ingorsarban a homoktalaj jó messze halad, de ez kellő óvatosság mellett könnyen elke­rülhető. Az említett kikötő­helyekben is vannak ugya úszó jégdarabok, de ezek a közlekedést nem akadá­lyozzák. Napirend, junius 1 én. Állatkert nyitva egész nap. Műcsarnok 9 — 4-ig. Margitszigetre közlekedés vámháztól és a több állomásoktól óránkint. Mezei János daltársulata a Komlókertben 8 órakor. Orvosok s term. vizsg. vándorgyűlésének közp. vál. ülése 6 órakor ásványtani intézetben. Múzeumban régiségtár 9 — 1-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. Föv. tanács ülése 10 órakor. Iparegyesületben képviselő bizottság ülése 5 órakor. Tárgy: Közgyűlés előkészítése. Hazai műemlékek kiállítása 10-6-ig zenedében Belépti dij nincs. A „HON44 magántágsürgönyei. Bécs, máj. 31. Ő felsége ma este 8 óra 52 perczkor az államvasut külön udvari vonatán Prágá­ba utazott. A császár s király Schönbrunnból egye­nesen az államvasút pályaudvarába hajtatott. Bécs, máj. 31. A hivatalos lap közli Klaus és Jäger osztálytanácsosok kinevezését miniszteri tanácsosokká és Stummer miniszteri titkár kine­vezését osztálytanácsossá a miniszterelnöki hivatalba. Páris, máj. 31. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) A kormány ez óráig nem határozott az angol nagykövetségi ál­lomás személyiségét illetőleg. Az egyetlen komoly jelöltség a Wadding to né marad, jóllehet az »Union républicaine« ellene van. Ő maga eddig ha­tározatlan magatartása. Róma, máj. 31. Depretis a kamara elé terjesztette a választási törvényt és kérte annak sür­gős tárgyalását. Ama vita­ után, hogy mikor tárgyal­­tassék a szóban forgó tvjavaslat, a kamara 210 sza­vazattal 130 ellenében elfogadta Cavallotti in­dítványát, hogy a törvény még a szünidők előtt vé­tessék tárgyalás alá. Róma, máj. 31. A miniszterpárt és a disszi­­densek közti kibékülésre irányzó tárgyalások még mindig folynak.­­ A jobboldal elhatározta, hogy a megválasztandó 6 költségvetési bizottsági tag megvá­lasztásánál üres szavazati c­édulákat fog beadni s az esetleg reá eső választást nem fogja elfogadni, mivel a párt számának meg nem felelő képviseletet elvál­lalni nem akar. Bukarest, máj. 31. (Pol. Corr.) Románia és Bulgária fejedelmei személyesen azon fáradoznak, hogy a kormányaik közt kitört viszályt kiegyenlít­sék. S­t­u­r­d­z a román ügynök legközelebb Szófiába tér vissza azzal az utasítással, hogy a kibékülést tel­jes nyomatékkal mozdítsa elő. Skutári, máj. 31. (Pol. Corr.) Az albán liga bizottsága és a hegyi törzsek által május 29-én tar­tott értekezletén elhatároztatott, hogy új emlékiratot nyújtanak át a konzuloknak. Az albán liga bizottsá­ga által kivetett nagy hadisarc­ miatt nagy elége­detlenség uralkodik. Azonfelül az egyenetlenség a mohamedán albánok és a túlnyomó hatalommal fel­lépő katholikus hegyi törzsek közt mindinkább na­gyobb mérveket ölt. London, máj. 31. Dilke válaszol Arnolt interpellácziójára s kijenti, hogy a kormány nem szándékszik a Perzsiával Herat tartományt, illetőleg folytatott tárgyalásokat, melyek még az előbbi kor­mány alatt vették kezdetüket, ismét felvenni; mind­azonáltal a kormány óhajtaná, hogy Herat és környé­ke tartósabb és békességesebb kormányzás alá kerüljön. * Páris, május 31. A szenátus csekély változ­tatással elfogadta Baragnon javaslatát az állami tan­székek okleveleinek a szabad tanszékek okleveleinek egyenjogúsítására nézve. — Az igazságügyminiszter ma terjesztő a parl­amenti bizottság elé az új tör­vényjavaslatot, mely az elmozdu­latlanság eltörlését egy évi tartamra állapítja meg. Azt hiszik, hogy ezen az alapon a pénzügyminiszter és a bizottság közt megegyezés fog létre jönni. — Andieux rendőr- prefét sógora Koechlin, párbajra hívta ki Rochefor­­tot, mivel ez utóbbi ismert levelében sértőleg nyilat­kozott Koechlinről. A párbaj valószínűleg meg fog történni. A Chili követségéhez érkezett távirat sze­rint, a chiliek Taena mellett az egész perui hadsere­get megverték. * Prága, május 31. A város az eső daczára a császár s király megérkezése alkalmából, fényes dísz­be öltözött. Nagy néptömeg­ hullámzik az utczákon. Az államvasút pályaudvara pompásan van díszítve. Az udvari záróterem bemenete előtt gályákból dia­dalív, tetején a birodalmi sassal áll; oldalvást a cseh­­morva országos czimer lobogókkal környezve látható. A kapu fölött ő felsége jeligéje diszlik. A kapu mind­két oldalánál ő felségeik mellszobra van felállítva. Az előcsarnok kimeneti részén jobbra az »Ausztria« szobor, balra a »Bohemia« szobor növénycsoportok közt látható. Itten a­­császár jeligéje cseh betűkkel * Éjfél után érkeztek, diszlik. A Mraten és a Ferdinand utcza pompásan vannak díszítve. Bécs, máj. 31. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelrész­vény 277.80. Lombard 86.80. Arany járadék 88.30. London 117.45. Galicziai 265.30. 1864-es­­. 1860-as 129.50. Frankfurt 57.20. Nemz. bank 835.— Angol-osztrák 135.10. Államvasut 276.—. Napoleon­­d’or 9.36. Járadék 72.55. Hitelsorsjegy 179.25. Porosz pénzutalv. 57.80. Arany 5.54. Török*sorsjegy 16.60. Ezüstjáradék 73.20. Bécs, máj. 31. (Magy. ért. zárlatja.) M. föld­­teherm. kötv. 94.50. Erdélyi föld. kötv. 92.75. Magy. Záloglevél 109.50. Erdélyi vas. 138.25. Magy. kel. vas. 88.30. Magy. sorsjegy 111.75. Szőlő-dézsm. 92.75. Aranyjáradék 106 85. Magy. vas. kölcsön 126.50. Magy. hitel 263.75. Alföld 157.3. Magy. éjszak-kel. v. 146.25. Kel.-vasuti elsőb. 83.40. Tiszai vasút 243.25. Kincst. utalv. 1873 150. Bécs, május 31. (Magánértes.) Hitelrészv. 276.—. Magy. hitelrészv. —.—. Lombard —.—. 1864-es . Ezüst —. Járadék 72.50. Magy. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleonhoz .—.—. Magy. járadék 106.72. Unió-Bank —.—. Galicziai —.—. Osztr. arany —.—. Tiszai sorsjegy —.—. Berlin, máj. 31. (Tőzsde.) Játékpapirok, vas­utak, bankok hanyatlanak; bányapapirok lanyhák ; külföldi értékpapírok meglehetősen szilárdak. Berlin, május 31. (Zárlat.) Papír­járadék 62.50. Magyar járadék 91.90. 1877. 10 mill. kölcsön 71.86. Hitelrészvény 479.—. Lombard 150.—.Kas­­sa-Oderberg 54.90. Orosz papírpénz 215.60. Ezüst járadék 62.90. Magy. kincsi utalvány —.—. K. val elsőbb, kötv. 86.50. Állam­vasút 476.…/j. Galicziai 114.70. Romániai 54.60. Váltóárf. Bécsre 171.65. Berlin, máj. 31. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza jun.—juh 225—, szept.—októberre 204.Vas Rozs helyben 188.—, júniusra 187.—, juniu— júliusra 182.—, szept.—októberre 167.]/a­ — Zab jun.—juh 152.—, szept.—okt. 150.—. — Rep­cze­­olaj helyben 55.20, junius—júliusra 55.—s­zept.— októberre 57.60.— Szesz helyben 65.20, junius— júliusra 64.70, augusztus—szeptemberre 64.30, szept. —októberre 59.70. Páris, május 31. (Zám­.) Búza jun. 32.ljt) jul. 3­1/—- juh—aug. 29.10. szept.—decz. 26.90. Liszt jun. 66.3/*, juj. 66.1^, juh—aug. 63.—, szept.—decz. 67.1/1. Olaj jun. 79—, juh 79.—, juh-aug. 79.*­,­ szept.—decz. 81.—. Szesz junius 66.—, juh 66.8/*, juh—aug. 67.*/*, szept.—decz. 62.1/1. — Olaj szilárd, szesz tartva, a többi csendes. Amsterdam, május 31.(Gabonatőzsde.) Búza jun. —.—. nov. 290.—. Rozs helyben jun. 210.— okt. 191.—. Repczeolaj helyben 33—*. nov. 34.'/8. őszi —.—. Tavaszi repcze 358.—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzlet- és termény tudósítás. Budapest, máj. 31. Az esti tőzsdén az irány­zat lanyha volt. Osztrák hitelrészvények 277.20-ra, azután 276.50-re estek zárlatkor 276.70—276.80 áll­tak. Magy. aranyjáradék 106.90 p. Gabnaüzlet. A búza ma jó kínálatnak örven­dett , a kínált áru azonban többnyire csekélyebb mi­nőségű volt, mely iránt élénk vételkedv mutatkozott. Mintegy 20,000 métermázsa jutott forgalomba, vál­tozatlan árak mellett. Más gabonára ellenben nem történt alku; az árak is változatlanok maradtak. A határidőüzletre őszi búza 7'/a krra szilárdabb, kukoricza 5 krral lanyhább, zab­a­jt krral szilárdabb. Eladatott: búza tiszai: 100 m. 77 12.60, 500 m. 76.7 12.50, 300 m. 76 12.60, 100 m. 75.6 12.30, 100 m. 75.8 12.30, 100 75.4 12.30, 100 76.6 12.35, 300 m. 76 12.50, 500 m. 75.5 12.50, 100 m. 76 11.50, 100 75.2 11.50, 100 m. 74.8 11.50, 100 m. 73.2 11.50. Fehérmegyei 1000 m. 76 12.45, 700 m. 76 12.40, 350 m. 75.6 12.371/*. Marosi 1000 m. 76.7 12.60. Bácskai 2000 m. 75 12.50. 400 m. 74 12.05. Dunai 500 m. 74­ 11.70. 1000 m. 74 11.65. Felvidéki 500 m. 76 12.25. 600 m. 75 12 25. Bá­náti 100 m. 755 11.90. 100 m. 14 11.50. Üz an­s­z 1100 m. 76 12.30. 1000 m. 756 12.10. 3300 m. 752 12.20. 1000 m. 752 12.30. mind 3 havi fizetésre.­Buza őszre 10.35 10.40. Tengeri máj.—júniusra 7.65 7.70 Zab őszre 6.12Va 6.17»/a.Káposztarepcze aug.—szept. Nemzeti színhez Ma, junius 1-én. A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Zené­jét szerzett« Rossini. Gróf Almaviva Pauli Bartolo, orvos Kőszegül. Rosina Nádayné Bazilio, Ód­y Figaro Fektér F. Bertha Saxlehner E. Örtiszt Törzsök Fővárosi szin­kör, a Krisztina városban. Ma, junius 1-én. A betyár kendője. Eredeti népszinti dvalkkal 4 felv. Irta Abonyi Lajos. Népszínház. Ma, junius 1 én. Blaháné Luiza assz. mint vendég. A Kecskepásztor márkinő. Operett 8 felv. írták E. Gon­­dinet és G. Duval; ford. Évva Lajos és Nemes Ferencz; ze­néjét szerz. Robert Planquette. Személyek: Flavinyos márki Victor Beatrix Hargitt­á Risar Tihanyi Flambár Sió I. Czézá Solymosi Fődobos V. Kovács Nikolett Blaháné Polgármester Horváth Theodin Gyöngyösi I. Dorottya k. a. Csatái Zs. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1880. máj. 31-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra előtti tünemények. — A légnyo­m s mindenütt kevéssel sülyedett, Bregenzben 5­0 m. m.-rel. — A hőmérsék mindenütt sülyedett, Szatmári 5.6 fokka . — Eső: Bécs 8, Prága 6, Sopron 6, M.-Óvár 14, Trencsén 4 B.-Bánya 6, Budapest 5, Szatmár 2, Csáktornya 1, Zágráb 8, Fiume (égi báb.) 24 m. m. — Ózonmérő : Budapesten nappal 7, éjjel 7. Észle­­lési állomás­o­k ►­ . 1,s Hő­mérséklet C • Szél . . t­eres­­lfanyi-t­­égé Fel­hőzet Bregenz 763.6 10.0 EK2 borult Prága 65.3 8.2E 3 eső Bécs 67.0 8.0 ENy2 borult Sopron 61.7 9.4 ENy3 ‹ M.-Óvár 61.9 8.4 ENy1 ‹ Trencsén 59.5 11.5K 2 ‹ Beszterczebánya 59.7 13.5E 2 · Budapest 60.0 12.0— — eső Szolnok— — — — — Debreczen 60.9 15.4E 3 felhős Un­gvár 58.7 14.8K 4 borult Szatmár 59.9 12.8 ENy1 felhős Nagy-Szeben 59.1 15.5 ENy1 derült Orsova 60.4 19.0— — felhős Temesvár— — — — — Szeged I --— — — — Csáktornya 61.1 9.2 EK3 borult Zágráb 60.9 11.3K 2 » Fiume 60.9 17.2K 5 felhős Póla 58.1 13.6K 3 » Lesina 58.3 19.6 DK2 derült Selmeczbánya 60.4 12.3 ENy1 borult Vízállás május hóban. ¡Ll. X . -J— 1 9 fölött 0 alatt­||. Napja H­ol 1 méter méter Időjárás | 31 Budapesten2 _ _N­ esős» Pozsonyban2 82— ““» Komáromban— — * Szatmáron1 20— — száraz Tokajban2 80— — felhős» Szolnokon3 86— — — * Szegeden4 74_ — 30 Aradon0 43— — száraz»­­ Becskereken0 73— — esős 3­1 Bezdán Fer.-csat.— — — — — — Verbászon— ____ — — — M.-Szigeten0 81— — felhős 31 Eszéken2 62— — felhős— Sziszeken1 70— —il —— Zimonyban— — — —N­ —— Ó-Orsován3 65— — felhős— Barcs1 70— —l! — Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A budapesti áru­s értéktőzsde hivatalos árjegyzetei május 31. Értékpapírok Utolsó árkeletA I Értékpapírok Utolsó árkeleti Értékpapírok Utolsó árkelő pénz árú pénz árú­ pénz árú1 c) Gőzmalmok. Zálog­ levelek. 126 75 127 25 500Concordia-malom .... 529 — 530 — Magy. földhitelintézet 5­/,°/ 101 — 101 50 127 — 128 — 600Első budapesti-malom . 1500 —1525 — . »­87 99 — 99 25 164 — — 50 200Erzsébet-malom .... 294 — 296 — „ arany v. ezüst 5®/* 117 25 117 50 83 25 83 75 500Henger-malom ... 680 —1ZOO — „ jelzálogbank St/,®/® 97 — 97 50 100 75 101 25 100Luiza-malom .... 268 50 270 —b ált. földh.-r.-v.-t 6°/* 103 50 104 — 87 75 88 — 200Molnárok- és sütök-malma 340 — 342 — 96 — 96 251 111 75 112 25 200 , „ Hl. kiboca— — Osztr.m. b. (ezel. sz.o. n. b.) 102 40 102 60 111 — 112 —JOOOPannonia-malom . . . 1290 —1300 — Pesti kereskedelmi­ bank 60, 102 75 103 — 107 50 108 — 300Viktoria-malom . . 430 — 435 — Kisbirt. föl­dhi­telin­tézet 7°,— — _ — Pesti magyar keresk. bank 98 50— 107 — 107 10 d)Közlekedési vállalatok: Albina s­zak. és hitelintézet 98 — 98 50 94 25 93 50 94 75 94 — 200Alföldi fiumei vasút . . 156 50 157 — 300 Elsőbbségek. 93 25 93 50 200Báttaszék-domb.-zákány 1 v. 143 — 144 — 300Báttaszék-domb.-zákány 1 v. 82 50 83­­92 50 93 — 200Déli vasút ...... Éjszakkeleti vasút . . . 85 — 85 50 100Dunagőzhajóz.-társulat 6®/, ____— 92 75 93 25 200 146 — 146 50­0 6®/,_ ___ _ 90 50 92­­/. 72 80 91 — 93 25 200 200 Erdélyi vasút ..... Kassa-oderbergi vasút . . 137 25 127 50 137 75 128 — 300 SOO 500 Éj­szak­keleti vaspálya 5°/, 83 75 84 25 73 — 200 •200 Osztrák állami vasút . . 276 50 277 —b b (ar.) b0/, Magy.-galicziai vaspálya 5%— — 200 243 — 243 50 200 I. erdélyi vaspálya 5% 83 50 84 — 73 50 73 75 500 100 Osztr. dunagőzhajózás . Budai hegypálya . . . 90 — 91 — 200 200 Győr-sopr.-ebenf.-vasut 5%. Kassa-oderbergi vasút 5®/, 88 50 55­­­73 50 88 70 130 — 131­ — 173 25 73 75 QQ 130 50 131 50 173 75 200 200 Budai közúti vaspálya . Pesti közúti vaspálya „ „ élvezeti Jegyek­e) Takarékpénztárak. 377 — 190 — 878 — 200 — 200 200 100 100 100 1879. kibocsátvány Vágvölgyi vaspálya 5°, b Részkötet 7 /,•/ Budapesti lánchíd 6°/ Budapesti malom 6°/ Kösz. és téglagy. köt. 6°, 102 25 95 — 102 50 97 — 178 50 174 — 50Budapest III. kerületi . — —— 100Lloyd- és tőzsde­épület 5°/ 91 50 92 — 100Országos központi . . 151 — 151 50 *00Stír.-Horvát fényszén b. tárr_ _ 1000Pesti első hazai ... 3750 —3800 — 200 150 Pest-budai fővárosi . • Pesti külvárosi ... 420 — 65 — 424 — 66 — affgán-sorfsjegyek 179 — 180 — ___ . _ 100 Osztrák­ hitelintézet . . 136 50 137 — f) Különféle vállalatok. Pénznemek. 5 54—5 56 -51 — 52 — Császári kir. arany (kör) ____ ____ 105Alagút ..................................... 106 — 108 — » » » (vert) . 5 50—5 52 — ____. ____ 200Alt* nagyonkölcs. társ. . . _____— a * 4 a 33 Osztr. magyar 8 frtos arany 9 35—9 37 — 61 — 62 — 150„Franklin* társulat . . 149 — 150 — 20 frankos arany .... 9 35—9 37 — 150 — 151 — 400Gans és társa-féle vasöntöd» 465 — 466 — Török arany Ura— — 264 — 264 50 200Gschwindt-féle szeszgyár 300 — 305 — Osztrák és magyar ezüst— — 43 — 45 — 200Gyapjú­mosó és bizom. I. m ____— Német kir. bankf. 100 m. 57 85 57 90 122 50 123 — 210Kereskedő testületi épület ____— 7. 277 20 832 — 277 30 834 — 200 500 Könyvnyomda „Athenaeum­­, Pesti 560 — 620 — 570 — Váltók árfolyama (3 hóra) 163 — 165 — 200Kőszén és téglagy. (Draache 107 — 108 — —Berlin 100 n. bir. márk— — Rimamarányi v­amű SIOO­­— — —Hamburg 100 n. bir. márk— — 630 — 635 — 100Salgó­tarjáni kőszénbánya 105 — 107 50 4 —Más n. pénzn. 100 n. b. m 57 *5 57 40 82 — 84 — 100 „ vasöntöde . 143 — 145 — 3­ Amsterdam 100 boll. frtér. 97 30 97 40 109 — 109 50 200Schlick-féle vasöntöde . 138 — 140 — 37.Brüssel 100 frakkért. .— — 500Serfözöde első magyar . . 556 — 560 — 3 —Páris 100 frankért . 46 60 46 65 200Sertéshizlaló .... 189 — 190 — 3­Marseille 100 frankért .— — 3760 — 3800 — 200Sóska­ti kőbánya .— 3 —Svájci pénzpiacok 100 frank 46 55 46 65 1120 — 200Spodium- és csontliszt-gyár 253 — 255 —3 Zürich 100 frankért . 46 55 46 65___ 200Tégla- és mészégető ajla -1 Téglagyár kőbányai . . 65 -66 —3—London 10 font sterlingért 117 00 117 75 178­­179 — 200 135 — 136 — 6—Szentpétervár 100 rubelért ÁflAm­ndósságok Magyar vasúti kölcsön . , 1*0 ftnyi egyen dbrokkal , göm.államv. zálogl. 5*/ , keleti vasút I. kib. , keleti vasút 1. kib. , államkötv. 100 frt av. , sorsjegykölcsön 100 frt 50 frt darab Tiszai és szegedi kölcsön lHzl­iki magy. államkötv. Magy. ar. jár. 6°/0 adómentes Földteherm. kötv. magy. B u 1867. zár. „ temesi­­­­ - 1867. zár. . . erdélyi [Magy. jelz. urb. válts. kötv Szöledézsma válts. kötv. Im. k. kam. pérttárs (6) hó Osztr. áll. adós. pap. 5®/0 „ ezüst, kam jan.jul. 5®/ m „ ezüst, kam apr. okt. 5*/. Osztrák aranysár. 4 kamat Kisorsolás 1860-ból á 500 r 1864-ből á 100 fr 1864-böl á 100 fr 1864-ből á 50 fr« Pestv. köles. 1871 böl 5°/0 Részvények, a) Bankok. tál. magy. munk­. hitelb. igol-osztrák bank . tál. magyar hitelbank­arbank . . • • • labirtok. földhitelintézete uzp. ipart, hit­elint. , pótv. b.­­lak. és hitel-egyl. agy. ált. földhitel-részv.­t­agyar ált. hitelbank sz.n­­agyar jelzálog-hitelbank , leszámítoló és pvbank sztrák hitelintézet . . . ;ztr. m. b. (ezer. sz. o.n. b.) magyar iparbank . ssti hitelbank . . . »gd­ kereskedelmi­ bank ist-budai kézmüvesbank Juto bank“ . . . ) Biztositó társulatok. 180 magyar biztosító-társ. innonia-viszbiztositó-társ. ssti biztosító-társulat . d­o viszbiztostó-társulat Termény Minőség hectol. Ár 100 kilogr. Minőség hectol. Ár 100 kilogr . Aza ’lánsági új tisza vidék pestvizék fehér megy . „ m. éjszakvtd. „ 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 75 76 78 80 12.30—12.40 12.65—12.75 12.40—12.50 12.75—12.85 12.25—12.30 12.60—12.65 12.35—12.45 11.70—11.80 11.95—12.05 12.35—12.45 75 77 79 81 75 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 12.10—12.25 12.50—12.60 12.15—12.30 12.60—12.70 12.10—12.20 12.40—12.50 12.10—12.25 12.55—12.65 11.75—11.90 12.15—12.25 Termény Minőség hectoli­­terben Róza . • • • • . Qj Árpa takarmányunk „ égetni való . • „ sörfőzdéi . • Zab............................... Tenger bánsági • • „ másnemű . • Repeze káposzta . B bánság! . . Köles • • • • • 70—7* 60—68 62—64 64—66 37—40 75 73 nélkül Ar 100 kilogrammként 10 10 7 65 8 20 7 20 7 60 10 25 7 95 7 50 7 80

Next