A Hon, 1880. július (18. évfolyam, 166-196. szám)

1880-07-12 / 177. szám

kozni fog az önkény ellen, melylyel a rendőrség a napirend első pontja feletti vitatkozást megtiltotta. Hevesen megtámadja ezután szóló a rendőrség eljá­rását, mire Bakay alkapitány őt rendre utasítja. (Mozgás.) Megejtetett ezután a választás, s megvá­lasztatott elnökké Kürschner Jakab, alelnökké C­s­o­r­b­a Géza, jegyzőkké Krizsala s Váczi. Elnök erre megnyitja az ülést s felkéri a szónokokat, hogy szorosan a napirendhez tartsák magukat. D­r. Csillag Zsigmond a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra: »Tekintve, hogy a cenzuson ala­puló választási rendszerünk alkotmányosságunkkal, mely az államhoz tartozók egyenjogosultságát ki­mondja, a legmerevebb ellentétben áll; tekintettel arra, miszerint a törvényeknek, a­mennyiben azok az egész népre kötelezőkül tartandók, a nép közakaratá­nak kifejezőinek kell lenniök, a mostani törvények mellett pedig a nép alig negyedrésze gyakorolhat szavazati jogot, kimondja a mai napon az Ú­j­világban tartott tömeges munkásgyűlés, hogy minden alka­lommal, minden rendelkezésére álló esz­közzel, az ált­alán­os sza­vazatjogi m­ellett síkra fog szállani mindaddig, mig azt el nem éri.« A gyűlés viharos éljenzéssel fogadta szóló sza­vait. — Hozzászóltak Heilmann (asztalos), Kürschner, végül Frankl Leo, mind mellette. Elnök szavazás alá bocsájtván a határozati javasla­tot a gyűlés azt egyhangúlag elfogadja. A napirend ki lévén merítve, elnök a gyűlést, mely a legnagyobb rendben folyt le, feloszlatja. — A képzőművészi társulat mindent elkövet, hogy a közönséget kielégítse, így már most ígéretet nyert hogy a híres »Piccador« képet meg­kapja. Nálunk valószínűleg Szt.­István napjára lesz kiállítható. — A képzőművészeti társulatba újabban a felhívásokra száztizennégy tag lépett, s ezek legna­gyobb része fővárosi. — Bár követnék e szép példát még sokan, mert ha valamely társulat, úgy ez bizo­nyára megérdemli a pártolást, s a befizetett tagsági díj dúsan van ama szép 5 műlappal kárpótolva, me­lyeket a társulat ez idén adott tagjainak. — A Kárpátegylet f. hó 7-én Poprádon — a Husz-féle diszkertben Döller Antal elnöklete alatt választmányi gyűlést tartott, melynek főbb tár­gyai a következők: Elnök jelenti, hogy Buda-Pesten és Mármaros-Szigetben osztályok alakultak. A szer­kesztőség jelenti, hogy az egyleti évkönyv VII. fo­lyama legközelebb szét fog küldetni. Az évkönyv 32 nyomtatott ívből áll és három mű melléklettel bír­­. 1. a Tátra látképe, Tátrafüred és a jégvölgyi csúcs (a két utóbbi Divald-féle fénykép-nyomat); továbbá jelenti a szerkesztőség,hogy a­­Bibliotheca Carpatica legközelebb meg fog jelenni nyomtatásban, s az egy­leti tagoknak meg fog küldetni. A tescheni férfi dal­­társulat, a kárpátegyleti pénztár javára Tátrafüre­­den hangversenyt rendezett, melynek tiszta jövedel­me 49 főt tett. Az elnökség nevezett daltársulathoz az egylet nevében köszönőiratot intézett. Az Egyed­­mentház e hó folytán a zöld tó közvetlen közelébe lett áthelyezve. Késmárk városának az egyletnek ajándékozott fatörzsekért a választmány jegyző­könyvileg köszönetet szavazott. Ez alkalommal a zöld tóhoz vezető ut — a mozgás éjszaki lejtőjén részben kijavíttatott, részben folytattatot s jelzőtáb­lákkal láttatott el; ugyan ez történt a Kopahágón, de oldalán is ; ezen hágó éjszaki oldalán levő ut azon­ban az ottani földbirtokossal szemben fölmerült aka­dályok miatt nem volt kijavítható. Kégel Ede jó­szágigazgató adománya szerint az uj földbirtokos a jövő évben a halas­tónál egy menedékházat fog épít­tetni s ugyanott egy kis vendéglőt fog berendezni. Az egylet azon óhajnak ad kifejezést, miszerint a touristák, kik Javorinát, valamint a nagy halas­ta­vat akarják meglátogatni a következő három utat használják: a) a felkai völgy, lengyel nyereg és po­­duplaszki völgyön át. b) a kistarpataki völgynek, a jégvölgyi csúcsnak éjszakkeleti részén levő nyílásán át. c) a rézaknák s a Kopahágón át, menjenek a ha­lastóhoz , valamint hogy a touristák ezen vadakkal gazdag vidéken a lövöldözéstől tartózkodjanak. A mármarosi osztálynak a Cibles hegyen történendő át­építés czéljából 50 frtnyi összeg az u. n. »Schlös­schen« számára 20 frt, Sziegmeth Károly urnak pedig ki az aggteleki, sziliczei és szadellői barlangokat fogja megvizsgálni s a kutatás eredményét a legkö­zelebbi évkönyvben közzétenni, 25 frtnyi összeg lett megszavazva Továbbá Dívald Károly fényképész­nek 120 ftnyi összeg lett megszavazva azon esetre, ha a keleti kárpátokat egy album összeállítása czéljából be fogja utazni. Jelentetik, hogy a bizottság a Hincz­­kotó mellett építendő menedékkunyhó számára, a helyet kijelölte, s hogy az építés a legközelebbi jövő­ben foganatosíttatik valamint, hogy a csorbái és pop­rád tó közötti, valamint a csorbái tótól a Krivánra vezető nagyobbszerű útépítések legközelebb befe­jeztetnek. Hogy az alabastrom barlang — a keleti kárpátokban — hozzá­férhetővé tétessék, e czélra 20 frtnyi összeg lett megszavazva. Ugyan e czélra a Kárpátegyletnek egy Bécsben lakó és a gyűlésen vé­letlen jelen volt tagja — Spöttel festő — 20 frtnyi összeget ajándékozott, mely egyletünk iránt tanúsí­tott jó indulatért az elnök a választmány nevében Spöttel úrnak meleg köszönetet mondott. Jelentetik, hogy a gerlachfalvi csúcs lejtőin a vasfogók alkal­mazása a nagy hó miatt eddig lehetetlen volt, s hogy azok jul, hónak második felében Steiner Ká­roly késmárki lakatos által, annak saját felelősségére fognak alkalmaztatni. Jelentetik, hogy a havasi ró­zsa (Rhododendron) ültetése a Kárpátok több pont­ján már foganatosíttatott (a mészsziklákon) s hogy őszszel az ültetés a gránit sziklákon folytattatni fog. Wéber Samu­ely czimü könyve: »Zipser Geschichts und Zeitbilder« a Szepesség minden barátjának ajánltatik. Az ez évi közgyűlés aug. 1-én d. e. 10 órakor fog tartatni Tátra-Füreden; 2 órával előbb azaz 8 órakor az egylet ugyanott még egy választmá­nyi gyűlést fog tartani. — Zvarinyi­k Sándor, egyleti titkár. — Búcsú a bukovinai magyarok közt. Andrásfalváról vesszük a következő sorokat: Minálunk Andrásfalván is ünnep volt Péter-Pál napja, még pedig bucsujárással. S mivel a katholi­­kus községekben mindenütt van búcsú: a bukovi­nai magyar községeknek ősi szokásuk ilyenkor, tö­megesen s hitkülönbség nélkül fölkeresni egymást. Úgy hogy Andrásfalván a kálvinista házak is tele vannak Péter-Pálkor pápista atyafiakkal. S viszont a kálvinisták is megjelennek hűségesen, a hadikfalvi czibéni sat. búcsúkon. Megszólalnak a harangok, megnyílnak a templomajtók, az ünnepi dal mégis csak ilyenforma.­­Én vagyok a nagy Fábián Pista, Nem félek én senki h­arangjától. Ha felkapok szép fakó lovamra, Ki ugratok , na,­y Magyarország szél­be !« S ezt a pálinka-kultusszal s egyéb szárnyas és nem s­zárnyas állatoknak fölemésztésével rendesen odáig hisszük, hogy a legközönségesebb szegény em­ber csizma szárában is, 20—25 frt a deficzit mikor­ra kijózanodik, s hozzá vagy félévi megsinlés, nya­valyáskodás. És ha csak ez volna i de a mi a köze­­zelebbi Péter Pálkor Andrásfalván történt, az már csakugyan beteszi az ajtót. A nem eretnek ünneplők egy társukat úgy főbe ütötték, hogy rögtön szörnyet halt. Neje s három neveletlen, kiskorú árvára sirat­ják halálát. Egy másiknak meg kupával hasították be a fejét s mai napig fekszik bele. Vagy hatot a ré­­szegeskedők közül a hatóság bezáratott, s valószínű, hogy az egész nyarat a hűvösön töltik. S e szerint az áldott bucsujárás megfoszt egész háznépeket a ke­nyérkeresőiktől. — Magyar tanszék az osztrák egye­­temeken. Hunfalvy János a »P.L­.«-ban tárgyalván a protestánsok ismert határozatát a német nyelvre vonatkozólag, felhívja többek közt e határozatot pár­toló ellenzéki lapokat, hogy buzgólkodjanak s osto­rozzák a bécsi s más osztrák egyetemek bornirtságát, melyek még mindig késedelmeznek tanszékeket állí­tani fel a magyar nyelv tanítására. — Uj postahivatalok. A Tolna megyébe kebelezett Báta községben f. hó 16-án postahivatal lép életbe, mely naponkint gyalog kü­ldöncz postajá­rat által a báttaszéki postahivatallal lesz összeköt­ve. A bátai postahivatal kézbesítési kerületébe Báta község fog tartozni, mely eddig a báttaszéki posta­­hivatal kerületéhez tartozott. A Pest megyébe kebe­lezett Kerepes községben folyó évi július 16-kán postahivatal lép életbe, mely naponkint egyszer köz­lekedő kocsi küldöncz postajárat által a gödöllői postahivatallal lesz összekötve. A kerepesi postahi­vatal kézbesítési kerületébe, Kerepes, Kis-Tarcsa és Csik-Tarcsa községek fognak tartozni, melyek eddig és pedig Kerepes és Kis-Tarcsa a gödöllői. Csik-Tarcsa a csömöri postahivatal kerületéhez tar­toztak. JJSzínház: A krisztinavárosi színkörben tegnap megint új darabot adtak elő: K­r­á­­­k­y Já­nos háromfevonásos népszínművét a »Negyedfü­­ves«-t. E népszínmű színre hozatalát jó hírek előz­ték meg; dicsérték szerző színpadi ismeretét, mese­szövését, nyelvét stb. A dicséretnek, a tegnapi elő­adás után ítélve, nem volt mindenben igaza. A »Negyedfüves«ben vannak jó ötletek, népies szóla­mok, egy-két jelenet ügyesen van megalkotva, nyel­vezete a közönségesnél jobb,­­ hanem a mű egész­ben véve mégis kezdetleges, s épen arra nem vall, a­mit leginkább dicsértek benne: színpadi ismeretre, az egyes jelenetek közt zavarósig hatnak a hézagok, majd meg az egységet bontják meg az oda nem tar­tozó apró részletek, egyúttal vontatottá téve a cse­­lekvény lefolyását. Az expositió még a legtöbbet érő. Hanem a második, harmadik felvonás már nagyon is szembetűnően elárulja, hogy szerző Tóth Ede »Falu rosszát« vette mintául. Az ő Bálintja, Ró­zsája és Lelkem Klárája szakasztott­a Tóth Göndör Sándora, Bátki Tercsije és Finom Rózsija. A színé­szek elég buzgalommal, jóakarattal játszottak, a kö­zönség is rokonszenvvel fogadta a fiatal szerző ez első kísérletét. Volt taps elég és a szerzőt is kihitták. — 100,000 hordó olaj lángokban. Múlt hó 11-én Amerikában Bradford mellett a titusvillei magaslaton elhelyezett 20,000 hordó olajba beütött a villám. A hordók tüzet fogtak s az olaj egy pilla­nat alatt lángokban állt. A tűz elharapózott egy másik hordó­rakásra. Ez reggel történt. Délután 1 órakor az olaj égő folyam gyanánt áradt le a halom­ról, útjában mindent elpusztítva. Az égő folyadék azután beleömlött az Oil-patakba s Titusvillet­ na­­gyon fenyegette, 6 órakor a tűzfolyam elérte a Franklin- és Washington-street-et, fenyegette a vas­úti hidat. Este hét órakor a Broad­street mindkét felén égtek a házak s (mivel a pensylvániai olaj­­kereskedésnek itt van egyik főhelye) százezer hordó olaj állt lángokban. 10 órakor a tűz ismét tovább harapódzott, egy másik hordó­rakásba, fölégetvén a Franklin-street-hidat. Másnap ismét 5000 hordó olaj gyuladt meg. A tüzet csak harmadnap, június 13-án sikerült eloltani, azaz csak ekkor aludt el ma­gától. E borzasztóan szép látvány tizenöt millió forint kárt okozott. — Nagy Gábor orsz. képviselő atyjának haláláról Kézdi-Vásárhelyről a következő gyászlapot vettük : Özv. Nagy Mózesné Jancsó Mária a maga és gyermekei: Gábor, — Gyula, neje: Luksz Paulina s gyermekeik, — Róza Tuzson Gyárfásné, férje s gyermekeik, — kiskorú unokája: Géza s ennek édes anyja: özv. Nagy Gézáné Újvárosi Emilia,­­ az elhunytnak nővére: Judit özv. Szabó Jánosnés hozzá­tartozói, nemkülönben számos rokon és jó barát ne­vében bánatos szívvel tudatja, hogy szeretett férje, illetőleg apa, após, nagyapa, és jó barát. Kézdi-Vá­­sárhelyi Nagy Mózes, ügyvéd ma reggel 7 órakor, életének 75-ik s boldog házasságuk 36-ik évében, szélhüdés által is elősegített végelgyengülésben meg­halt. Az egykor oly tevékeny munkás életet a lesújtó betegség már évekkel ezelőtt megbénította, de csa­ládjáért élő nemes szívének szeretete és a közügyek iránt lángoló hazafias érzelme mindvégig megmaradt, biztositva számára a kegyeletet és tiszteletet. Hült tetemei a reformátusok helybeli temetőjében fognak f. hó 10-én délelőtt örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke lengjen porai felett! — Batthányi Lajos gr. temetési költsége. Az »Észt. Közlöny« Győrfi Iván gyűj­teményéből a következő érdekes okmányt közti »Nyugtatvány. Hetven forint pengő pénzről, melyet az Urban boldogult Gróf Battyány Lajos urnák holtteteme általvétele és a Szent Ferencziek sírboltjá­ba való letétele dijában felvettem. Pesten 11. októb. 1849. Ezzel köszönetemet nyilvánítván, hitelesen bi­zonyítom és saját írásommal és hivatalos egyházi pe­csétemmel bizonyítom. Dank Agáp s. k. pesti Fe­rencziek Elnöke. P. H. azaz 70 frt pp.« —Kár, hogy nincs az okiratban megnevezve a személy a kitől a 70 frt. felvétetett; hihető azonban, hogy az összeget Szántófy Antal nemrég elhunyt eszterga kanonok, ak­kor pesti plébános fizette ki, illetőleg előlegezte a család helyett.­­ A »Komáromi Lapok« szerkesztő­sége a pápai ünnepély alkalmából felhívja Komárom város közönségét, hogy emléktáblával jelöljék meg azon házat, hol Jókai Mór született. — Faragó hazánkfia Chinában fokról fokra emelkedik most már. Schang kikötő városban 10.000 frt évi fizetése van, mint vámhivatalnoknak. Ő maga az ottani viszonyokról s hivataloskodásáról többek közt a következőket írja a Vasárn. Újságban : Schang abban különbözik a többi kikötőtől, hogy itt európai telepítvényeknek még semmi nyoma sincs. Csak megszokott khinai modorú házak láthatók itt, szűk, ronda utczáikkal, körülkerítve magas és széles­re épített kőfalakkal. Az angol konzul Mr. Walters, egy szegényes külsejű khinai házban lakik, míg az én lakásom egy négy­emeletes pagoda első emeletén van berendezve. A sok Buddha-szentségeket persze kihordattam az udvarra, azon okból, mert »ő isten­ségeik« holmi ismeretlen festékekkel lévén bemázol­va, kiállhatlan illatot terjesztettek maguk körül. A hivatal már európaiasan van berendezve: itt dolgo­zik alattam két angol és egy porosz-német. Vannak ezenkívül khinaiak is, számra tizenhatan, kik mind e hivatalban dolgoznak. Az április elsei előléptetést kaptak osztályomból Ainslie (angol), Faragó (ma­gyar), Achesen (i­honi), Spinney (amerikai). To­vábbá rendkívüli előléptetésben részesültek Faragó (Acting Commissioner) és Achesen (Acting Deputy Commissioner), az előbbi 10,000 az utóbbi 8000 frt évi fizetéssel. — Sokoldalúság. A »F. L.«-ban olvas­suk: Báró Jósika Kálmán, a »Magyar Korona« is­mert szerkesztője s több dráma írója, üres óráit egy idő óta festéssel tölti. Mindig tanult valami művé­szetet, egykor az éneket, a zongorát, a vésést, most meg olajba fest. Igen jól talált arczképeket készít. Láttuk például nála herczeg Coburg Fülöpné és Liszt oly csinos és sikerült arczképeit, melyeket mű­­tárlaton is sokan megnéznek. Jósika ugyan a festést magánkedvtelésből gyakorolja, de valószínűnek tart­juk, hogy egyik-másik művével majdan találkozni fo­gunk a műcsarnokban is. — A képzőművészeti albizottság, melyet a fővárosi nagyobb bizottság külde ki, abban állapodott meg, hogy az új városház gyűléstermének fülkéit történelmi vagy allegoria-festvényekkel kell diszíteni. Fel is hívta Lotz Károlyt, hogy egyelőre készítsen két oda való tervet. A művész már készíti is s ha bevégzi be fogják mutatni a nagy bizottság­nak. Úgy látszik, azt a tervet, hogy élő kiváló polgá­rok mellszobrait készíttessék, szép csendesen elejtették. — Orosz barbárság. A pétervári »Razszvetnek« (Hajnal) a következő, alig hihető dolgot írják: »Terespol városkában (Szedlep kor­mányzóság, Orosz-Lengyelországban) a zsidó ima­házban nemrég 40 katona jelent meg, s egész feszte­lenül a zsinagóga felsőbb, nők részére szolgáló ré­szén helyezkedtek el. A szószéken a rabbik épen ál­dást akartak adni a népre, midőn egy katona a szó­székre ment, a rabbikat lekergette, azután égő gyer­tyát vett s egész kedélyesen — pipára gyújtott.« — A margitszigeti fürdővendégek­nek a szigeti felső vendéglő termében tartott ez idei második tánczmulatsága fényesen sikerült. Nappali fény uralkodott a teremben, melyet ez ízben először alkalmazott két villanylámpa világított. Az enyhe nyári est rendkívül sok vacsorázót is csalt a terrasse­­ra, kik szüntelen gyönyörködhettek azon vidám jó kedvben és maga nemében egyedül álló fesztelenség­ben, mely a tánctteremben a párok közt kizárólag uralkodott. A tánczosnők közül ott voltak: Viola Imréné (a főjegyző neje) Arany Lászlóné, Küry Osz­­kárné, Kanovics Inczéné és Aladárné, Banovics Kajetánné, Odeschalchi grófné, Gunsl Zsigmondné; továbbá Balassa Irma,Huszy Gizella, Kanovics Hed­vig, Gyurmán Irma, Hell Irén, Sponer Etelka, Voigt Gizella, Reöck Ilona, Hofszász Teréz és Linka, Széll Piroska, Janko­vics Eulalia, Békeffy Jolán, Gyurko­­vics Irén, Ligeti Margit, Nendtwich Sarolta, Planer Irén, Mollener Irma, Staffenberger Vilma kisasszo­nyok. A kedélyes mulatság fél 3 órakor ért véget és a távozó közönség kellemes és emlékét s azon óhajt vitte magával, hogy ezen kedélyes mulatság mintájára még több is fog rendeztetni. Hogy a rendező Ge­­renday György sietni fog ezen átalános óhajnak meg­­felelőleg intézkedni, azt ismert udvariasságától és szolgálat­készségétől bizton remélik a jó mulatságok barátai. — Gr. — Orosházáról vesszük a következő so­rokat : A békési ág hitv. evang. esperesség f. hó 6-án iktatta be felügyelői hivatalába Osztroluczky Gézát Orosházán tartott ez évi közgyűlése alkalmával. Be­iktatása fényes lapot képezend a csaknem 100,000 lelket számláló esperesség évkönyveiben. Az espe­­rességi özvegy-árva intézet s a czélba vett tanári nyugdij-alap javára tett 1000 frtnyi alapitványa köz­lelkesedéssel s a tisztelet kifejezéseivel fogadtatott. A 130—140 terítékű gazdag lakománál, melyet a nemes főur az egyházak képviselőinek adott, párat­lan hangulat uralkodott s főkép rá az ünnepeltre s kebelbarátjára, a bányakerület főpásztorára, mondott köszöntők váltak ki tartalmukkal, hatásukkal. Hogy az ünnepély mily lelket emelő momentumokban bő­velkedett, elég jelezni, hogy az evangélikus fel­ügyelőt, a tiszteletére rendezett fáklyás menetnél az ékesszólás ritka hatalmával, leirhatlan hatással, a község köztiszteletben álló katholkus lelkipász­tora, Lehoczky József úr üdvözölte. — A gólya és a tűzvész. Nagy esemény történt e hó 7-én este felé Tass pestmegyei faluban, — írja a »P. P.« A református tem­plom tornyára, annak a tetejére — egy gólya szállt. A falu babonás parasztjai s a kupaktanács tagjai közt nagy lett a rémület. A kisbiró felsőbb rendeletre fogta a dobot, s az egész faluban kihirdette, hogy a torony tetejére gólya szállván,­­vigyázzon minden ember a jószágára, mert tűz lesz. És — a véletlen sajátságos játéka folytán — a babona beteljesedett. Másnap reggel vészharang kongása verte fel a falut. Szilágyi Lajos földbirtokos és szolgabíró tanyáján ütött ki a tűz, s csakhamar három épületet elhamvasztott. Még na­gyobb károkat is okozott, mert — az emberek mesz­­sze künn a mezőn dolgozván, nem volt a ki oltson, viz is hiányzott, s szél is fújt. Az istállóban levő lá­bas jószágot még meg tudták menteni. — Virághalmi Ferencz emlékére, ki nem nem egy becses költeménynyel és regénynyel gazda­gította irodalmunkat, a Somlyói hegyen, hol sokat há­nyatott életének utolsó napjait töltötte, egyik barátja Schönauer közalapítványi gazdatiszt, márványlapot illesztetett utonépült házára, s ennek leleplezésére meghivta Virághalmi barátait. Az emlékkő felírása ez: »Virághalmi Ferencz emlékének szentelte e kö­vet a barátság.« — Négy napos menyecske öngyilkossága. Szentesről Írják e hó 8-iki kelettel : Tragikus eset tartja városunkat izgalomban és kelt a lakosság minden rétegében mély részvétet. A helybeli köztiszteletben részesülő közjegyző, Hoffer Antal neje tegnap délután több, fejére és mellére tett pisztolylövéssel, öngyilkosságot követett el. A dörejre elésietett szomszédság a szegény nőt szobájában, vérben úszva találta. Hoffer legjava korában álló férfi, ki egy év előtt temette el szép ifjú feleségét. E hó 3-án vezette oltárhoz második nejét, egy hódmezővásárhelyi bájos fiatal özvegyet, a me­gyei alispán unokahúgát. Ma már második nejét si­ratja, négy napi együttlét után. A szerencsétlen asz­­szony halála ugyan még kínos 14 óra után sem kö­vetkezett be, de minden perezben kikerülhetetlenül várható. A gyászos tett oka ismeretlen, tán a jövő megoldja a szomorú titkot. Iz A »Comédie frangaise« néhány hét múlva fogja ünnepelni fennálásának 200-ik évfordu­lóját. A comédie frangaise, mely a Hotel de Bour­gogne s a Rue Mazarin színtársaságainak (ez utóbbi a Moliere-é volt) összeolvadásából keletkezett. 1680- ban, augusztus 25-én tartotta első előadását, előad­ták pedig Racine »Phédráját« és egy azóta feledésbe ment író, Lachapelle vígjátékát: »Les carosses d'Orl­ans.« A Com. Fr. abban az időben a Rue des Fossesban volt. 17­70-ben a Tuileriákba költözött sott is Racin drámájával kezdte meg előadásait. E jubi­­laeumra tervezik, hogy aug. 25-én megint a Racine »Phédrá«-ját adják elő, még pedig épen úgy, mint azt XIV. Lajos alatt előadták, ugyanazokkal a kosztümökkel, dekorácziókkal stb. A színpadot, mint akkor, most is fagygyu-gyertyákkal világítanák ki s egy színházi szolga most is, a legpathetikusabb he­lyeken is, előlépne a gyertyák hamvát elkoppantani; a színfalak mögött marquis-k ülnének, mint nézők, a mint az abban az időben a marquis­knak privilégiuma volt. — A gondolat nem rossz, csakhogy az a hir kering, hogy irányadó körökben, hol még játékban sem szeretnek a régi regime szokásaira emlékezni, nem igen talál kedvező fogadtatásra. — Napi újdonságok. Ó­ Budán ma dél­előtt tűz volt. Hirschekker fűszerkereskedő pinczéjé­­ben levő készlet elégett, de a gyorsan elősiető tűzol­tók a nagyobb bajt elhárították. — Posner K. L. 8­ Fokföldön élő Orton Samu hazánkfiától szrueti tollakat kapott cserébe saját készítményeiért. — A franczia határon két szivarcsempészt fogtak el mintegy 80,000 szivarral, kik csomagjaikat az el­lopott orosz udvari pecséttel látták el. — P­e­t­h­ő és társa az ismert »Kisbér contra Kincsem« perhez egy üveg pezsgőt is mellékelt 15 kros bélyeggel, hogy a jelvényeket annál jobban lehessen összehasonlítani. — Sztanojevics Simon újvidéki nyomdász »A zsidóhit és erkölcstan hatása a társadalmi élet­ben« czimü heves antisemita jellegű röpiratot adott ki, mely előbb már német nyelven is megjelent. — V­á­c­z­o­n az egyesült kaszinó s népkör ma nyitta­tott meg. — A szegediek javára a hivatalos közlöny mai kimutatása szerint 2.916,856 frt 16 kr folyt be eddig. — Nagybányán id. hegymegi Szendy János gazdag gyógyszerész s városi képviselő halt meg f. hó 5-én életének 82-ik évében, temetése másnap volt. — Rhodus szigetén az ó­kori víz­vezeték föl­ásásakor barlangban temetőt találtak, mely a keresztyénség kora előtti időkben használ­tatott, beszédet tartott. Hindy Árpád elmondta Virág­hal­m­i élettörténetét, irodalmi működését. Ador­ján Sándor elszavalta Virághalmi legendáját. Az emlékkő felirata: »Híven szolgálta a hazát tollal és karddal.« Ezután Schönauer, a Virághal­­mi-ház tulajdonosa adott díszes lakomát. Konstantinápoly, jul. 11. Ozmán pasa hadügyminiszter helyett Husszein Husni pasa a volt skutarii (Albánia) kormányzó neveztetett ki hadügyérré. Pária, jul. 11. A kamara elfogadta az amnesz­tiáról szóló törvényjavaslatot a szenátus által elfo­gadott szövegezéssel. — A szenátus által a D­u f­a­u­­renak az egyesületi jogra vonatkozó indítvány megvizsgálására kiküldött bizottság többsége az in­dítványt pártolja. Róma, júl. 11. Frére-Orb­an belga kül­ügyminiszter köriratot intézett Belgium külföldi kép­viselőihez, melyben értesíti őket a Vatikán és a bel­­ga kormány közt kitört viszály p­ázisairól s annak befejezéséről, hogy az illető kormányoknak pontos és részletes felvilágosítást adhassanak. Greenwich, jul. 11. A Cobden klub bankett­jén C h a 11 e m e 1-L­a c­o­u­r franczia nagykövet be­szédet tartott és ama reménynek adott kifejezést, hogy Francziaország és Angolországnak sikerülnie fog valamennyi érdek közepette, a kiegyeztető köz­benjárás útjára találni. Pária, jul. 11. A »Journal officiel« tegnapról kelt rendeletek közül, mely által mindazok kegyelmet nyernek, kik az 1870 és 1871-iki lázadási események és a későbbi fölkelési mozgalmak miatt el lettek ítélve. Pária, jul. 11. (Boulevard-kölcsön) 3°10-es já­radék —.—. 5°/0-os járadék 119.78. Osztr. arany jár 94.1/1. Magyar aranyj. —.—. Tört. évf.------. New-York, jul. 10. Kőolaj 101/1, 10­/s. liszt 425, vörös búza 125, fuvar 51/*. Pária, julius 10. (Estiz.­ Búza jul. 29.10, aug. 27.90, szept.—oct 30.—, szept.—decz. 26.*/*. Liszt jul. 62.8/4, aug. 60.8/4, sept.— oct. 60.—, szept.—decz. 66.«II. Olaj jul. 76.»/a, aug. 77.—, sept.-oct. 78.—, szept.—decz. 78.1/,. Szesz julius 63.8/4. aug. 63.1/3. sept.—oct. 59. Vsi szept.—decz. 60.—. — Búza, szesz szilárd, a többi csendes. Egy pillanatig tétováz, azután cselekszik. A báró visszatér. Garin ráles s egy őr nyilával lelövi. A hal­dokló várurat a szinpadra hozzák véresen. Ki ölte meg? Nem tudja senki s a ki tudhatná, nem akarja tudni. De az úr végső pillanatában Garin-re mutat s midőn az oda siető pap azt mondja : »imádkozzatok érte!« — Garin térdre hull és bánatosan igy sóhajt fel: imádkozzatok értem ! A­hol a mese fonalát felvesszük a harmadik felvonás kezdődik, Garin a várkastély birtokába lép. Az övé minden, övé az asszony is. De az asszonynak (középkori műszóval élve), nem léphet tulajdonába háborútlanul. Az esketés alatt a megölt báró korcs­fiának anyja alkalmatlankodik s a nász­ajtó előtt a várúr kisértete. Ez a kisértet nem mindennapi kisér­tet. Két egész felvonáson át folyton szerepel, mintha visszavágyódnék a sírból, s az ötödik felvonás végén, midőn a korcs Emery lovagias elégtételt kíván atyja gyilkosától, ismét csak az a nyugtalan kisértet dönti el a viadalt, illetőleg annyira megijeszti Garint, a hőst és főhőst, hogy ... a felesége mérget vesz, ő maga pedig szívébe nyomja tőrjét. E három felvonás alatt sok mindenfélét lá­tunk, de történni nem látunk semmit. A néző való­ban fejtörve kérdezheti magától a harmadik felvo­násban, midőn a szellem megjelen, hogy büntessen,­­technikai szempontból, hogy bevégezze a dara­bot, — hogy mi történik a negyedik és az ötödik felvonásban ? Valóban elképzelhetetlen. De a furfan­gos drámaírónál nincs furfangosabb. A negyedik fel­vonást megtöltötte valóban gyönyörű díszletekkel és megtoldta a tuléber kisértet jeleneteivel, melyek a hajmeresztő borzalommal igen ügyesen pótolják a hiányzó drámai motívumokat; az ötödik felvonásban pedig apróra megmutat egy középkori pártviadalt, mely éppen elég ideig tart, hogy a hősöknek éhen ne kelljen halniok mielőtt meghalnának tőrtől és mé­regtől. Lesz-e a műnek hatása? E kérdésre nem mer­tünk ismertetésünk elején megfelelni. Nem kell túl merészeknek lenni, hogy azt mondhassuk: t­e­s­z. De csak hatása lesz, olyan értelemben mint a »Stro­­goff utazásá«-nak meg az »Ördög pirulái«-nak, vagy mint az »Attila nászá«-nak. A párisi közönségnek nincs érzéke. Érzéke van az érzékeny jelenetek iránt és ellenszenve a borzasztó iránt. Tragoediát a maga egészében felfogni, a kom­­pozíczió tökélyeit becsülni nem képes ; a jellemektől nem követel sem igazságot sem következetességet. . Megelégszik velük, ha pusztán érdekesek. Helyzetek­­ kellenek neki, — mindig helyzetek, tekintet­ nélkül­­ arra, hogy lehetségesek-e vagy nem. Egy főhős a­­­kinek legyen jó sok deklamálni valója, minél tarkább tömeggel szemben és minél több holdsugárban , né­hány érdekes díszlet és minél érdekesebb costume-ok, íme egy mű, melynek meséjéből tárczát csinál­tunk. Cselekménye alig van s ez a hős, ez a kegyet­len Garin, a­ki annyit szavall, igazság szerint nevet­ségessé válik az által, hogy oly keveset cselekszik. Valóságos tragikai »Schwindler.« Hős, a­kit három hosszú felvonáson át lehet egy árnyékkal megijeszteni,­­ valóban nem tudjuk azért-e hogy ne legyen bá­torsága élni, vagy pedig azért, hogy bátorsága legyen meghalni. És míg ezt az egyszerű tragikai aktust vég­rehajtja, négyszeres jellemváltozáson kell keresztül­­mennie. Az­ első felvonásban, midőn Herbert kegyeibe lopódzik, Shakespere Edmundjára vall. Midőn Ai­­schát szeretni kezdi, anélkül hogy viszont szerelméről meg volna győződve: Hamlet. Az imént ravasz volt,­­most ábrándozó. Miután kitagadtatta unokaöcscsét, a holdhoz fohászkodik. Mikor a gyilkosság tervét el­fogadja és végrehajtja: Macbeth , van ladys Macbethje is: Aischa. Mikor megnősül: III Rikhárd; de csak egy pillanatig, — azután ismét Macbeth és Hamlet — szükség szerint. Aischa valóságos keletről szárma­zott Gonerill, — míg Alisé, a Garin buga, valóságos Cordelia. Delaire úr úgy látszik igen szorgalmasan ol­vasta Shakesperet, nem tudjuk értette-e, de az két­ségtelen, hogy sokat vett tőle, de nem tanult tőle semmi. Egyéb reminisczencziákról, többek közt a menyegzői jelenetről, mely oly élénken emlékeztet Hernani lakodalmára, — kár is szólanunk. Szóval: e darabban sok a kürt, a dal, a castagnette, a furu­lya, a csengő, a díszlet, meg a szó, — a szó, — a szó. Midőn e sorok végezve vannak a kiváncsi közönség ostrom alá vette a »Theatre Francais« pénztárait. Rövid másfél óra után együtt lesz a világ »legfino­mabb ízlésű« közönsége frakkban és fehérnyakken­dőben, csipkében és selyemben és tapsolni fog. A Tragoedia alakja pedig, melyet a Talma szobrával szemben állítottak, a világ legelső színházának elő­csarnokában tarisznyát vehet a hátára és elmehet a koldulni. Bánfi Zsigmond. U. J. Alisé szerepét Reichemberg kisasz­­szony játszotta több sikerrel, mint a mennyit e gyön­ge alak megérdemelt és minden kitűnősége mellett sem annyival, a­mennyire rászorult. Alkalomszerű­nek vélem megjegyezni, hogy Reichemberg kis­­asszony, a­ki a »Theatre Frangais« egyik elsőrendű művésze, magyar származású. Atyja nagy­váradi születésű volt és máig is élnek rokonai Bu­dapesten.­­ B. Zs. Napirend j­l. 12 én. Áll­a­t­k­e­r­t nyitva egész nap. Margitszigetre közlekedés vámh­áztól és a többi állomásoktól félóránkint. A rimaszombati czigá­­n­y­o­k zenéje. Múzeumban természetiek tára 9 — 1-ig. Orsz. gaz­d. ég tanszermúzeum 10 — 12-ig és 2—4-ig. Föv. pénzügyi bizottság ülése 10 órakor. A „HON“ magántársürgönyei. Tüskevár, jul. 11. ;(E­r­e­d. s­ü­r­g.) V­i­r­á­g­­halmi Ferencz régi lakházára ma tették fel az emlékkövet ünnepélyesen. Reggel 9 órakor ünnepé­lyes misét olvasott K­a­r­s­a­y somlóvásárhelyi káplán, azután a Somlóhegyen kezdődött az ünnepély nagy intelligens közönség jelenlétében. Karsay ünnepi Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barótok­ tere, Athenaeum-épület. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Kereskedelmi takarék-és hitel­­szövetkezet czége alatt legújabban oly intézet alakult meg, melynek hivatása az, hogy a kereskedel­mi ifjúság gazdasági viszonyait szolgálja. A szövet­kezetnek czélja a készpénzbeli betétek rendes elfo­gadása által tagjait takarékosságra szoktatni s ez által nekik alkalmat szolgáltatni arra, hogy megta­karított pénzeiket gyümölcsözőleg befektethessék, hogy a betétek és közös hitel alapján lehető méltá­nyos feltételek alatt előlegekben részesüljenek, s hogy általában gazdasági érdekeik az önsegély és kölcsönösség alapján előmozdítsanak. A tagok köte­lesek 2 frtnyi belépési díjt, és legalább egy törzsbe­tétet fizetni. Egy törzsbetét 50 frtról szól és legalább 1 frtot tevő havi részletekben fizetendő. A tiszta nyereségnek alapszabályszerű levonások után mutat­kozó része osztalék­kép a társaság tagjai közt teljesen befizetett törzsbetéteik arányában szétoszta­­tik. A ma délután ez ügyben tartott gyűlésen kö­rülbelül 3—400 főre menő két­ fiatalság jelent meg a »Tigris« szállodában, és a fentebbieket helyeslés­sel fogadván, egy 21 tagú bizottságot választott, mely az alapszabályokat kidolgozza s átalában az előleges munkálatokat megtegye. A gyűlés elnöke U­b­­ Sándor bankigazgató, jegyzője: Zwickel Simon, — nyelve pedig német volt. — Sertésvásári jelentés. Az első magyar sertéshizlaló­s előlegezés! részvénytársaság jelentése. Daczára annak, hogy a forgalom a múlt hetihez képest élénkebb s a szükséglet nagyobb volt, mindazáltal a hangulat a júliusi rekkenő meleg folytán — mint rendesen — lanyha maradt és az árak némileg csökkentek. A jegyzett árak következők: magyar 230—280 klgr. súlyú 60—600/s kr, könnyű 200—240 klgr. 601/l — 61 kr, régi 30 klgr.-on fölül 57—58 kr, vidéki 59 — 60 kr, román és szerbiai 58—59 krajezár kilogrammonkint tiszta súlyban. Takarmány árak: Tengeri, 7 forint 10 kraj­ezár, új 7 forint 15 krajezár métermázsánkint készpénz mellett. A sertések létszáma: Július 2-áról maradt 66.930 darab. Felhajtatott: Az alföldről hízott 4290 darab, Szerbiából 440 drb, Romániából 360 drb, a magyar államvas­pályán 800 darab, összesen 5890 darab. A főösszeg 72.820 darab. Elhajtatott: Felvidékre 500 drb, Bécsbe 2480 darab, Csehországba 380 darab, Bodenbachon át 570 darab, Ruttkán át 50 drb, az összekötő vaspályán 20 darab, budapesti fogyasztás 2240 darab, kültelki fogyasztás 80 darab, összesen 6270 darab, marad állományban 66.550 darab. A részvény­szállásokban fekszik 10.550 darab. A vesztegzárban július 2-án maradt 4279 drb, ehhez felhajtatott szerbiai és romániai 798 darab, összesen 5087 da­rab. Eladatott 1898 darab, maradt a vesztegzárban 3179 darab szerb és román fajú. Az egészségügyi vizsgálatnál összesen 634 darab tiltatott ki a forgalomból és semmisitte­­tett meg. Bécsi vásár, julius 6. Felhajtatott 3516 drb ser­tés, ezek között 1840 darab süldő és orosz-lengyel. Az üzlet magasabb árak mellett igen élénk volt. Nehéz minőségű 55— 56 frt, középnehéz 62—54 frt, orosz-lengyel és süldő 30— 46 frt 100 kilogrammonkint élő súlyban. Drezdai vásár,julius 5. Felhajtatott 473 drb vidéki 54—57 fillér, — és 106 darab magyar sertés 62 fillér V, klórkint. Berlini vásár, julius 5. Felhajtatott 5225 drb. Csekély kereslet mellett az üzlet lanyha maradt. Meklenburgi 58—60 márka, orosz 48—52 márka, 100 fontonkint élő súly­ban 20°/6 tárával. Magyar sertés teljesen hiányzott a vá­sárról. Kivonat a­­Budapesti Közlönyéből. (Julius 11-én.) Pályázatok. Fogalmazói állás a nógrádi adófel­ügyelőségnél 30 nap alatt, szolgai állomás a nagymihályi adóhivatalnál aug. 24, egy adószedői, egy ellenőri és egy tiszti állomás a budapesti m. kir. fogyasztási adóhivatalnál, gondnoki állomás a nagy­szebeni kir. tébolydában, fogal­mazó gyakornoki állás a s. a. újhelyi illetékkiszabási hiva­talnál jul. 30, fogalmazó gyakornoki állás a szegedi p. v. igazgatóságnál jul. 22, albirói állás a zólyomi­­biróságnál 4 hét alatt, joggyakornoki állás a beszterczebányai trvszíknél, postamesteri állomások: Győrtelekre, Farkasdra, Bocsóura, L. Benyusra, Pecze-Szőllősre, Komádiára, Szikszóra és Vá­mosfalura. Csőd­szüntetés. Taklitsch György pozsonyi ke­reskedő ellen. Árverések a fővárosban: Özv. Szeller Hein­rich Irma és társai 45000 frtra b. i. jul. 28. (IV. ker. terv­­szék.) Maczelka Istvánná 1012 frt 50 ktra b. i. jul. 30. (IV. ker. trvszék.) Szeller Heinrich Irma és társai 115000 írtra b. i. jul. 27. (IV. ker. tervsz.) Népszínház. Ma, julius 12-én. Sz. Német József és Polgár Gyula urak mint vendégek. BORKÁCSCSÓ. Nagy operett 3 felv. Szövegét írták : Zell F. és Genée R. for­ditotta: Évva Lajos. Zenéjét szerző Suppé Ferencz. Felelős szerkesztő : Jókai Mór-

Next