A Hon, 1880. október (18. évfolyam, 256-286. szám)
1880-10-01 / 256. szám
k et Duscigno és a hatalmak. Ismét serényen működik a táviró a porta és a fák, továbbá ezek és a flottaparancsnokok közt angol kormány épen ma tart tanácsot it, hogy mikép lehetne a dulcignoi incidensből len véget vetni az európai török uralomnak, az angol kormány igen krutális dolgokat for fejében, azt félhivatalos lapjainak vehemens fából is lehet következtetni, mert erélyesen süri Anglia harczias fellépését Törökország ellen, kon esetre is, ha ez az európai konczert teljes romlására vezetne. Természetes, hogy e vállalat,yaitnak Orosz o rszág támogatására is. It nevezetes adalékot a fenforgó ügyhöz meg a »Köln. Zig« után, hogy a szultán fratilag a német császárhoz folyastt közvetítésért, a német császár azon, szintén sürgönyileg tudata a szultánnal, miszeronálja, hogy nem teljesítheti a szultán kivános hangsúlyozá a berlini szerződés végrehajtószükségét. Hogy monarchiánk, Német- és Franciország nem fognak Törökország ellen semlenséges, háborús aktusba bocsátkozni, azt forrásból esti lapunkban már jelentettük s még Francziaországot illetőleg azon tudósítássalegészíthetjük ki, hogy a francziahajók nem fognak ugyan háborús módon fellépni Scigno ellen, de nem is térnek vissza Toulonba, sem annak jeléül, hogy Francziaország is helytelepozta ismeretes magatartását, ott fognak mald a többi hajók sorában, az osztrák-magyar észt flottával semlegesen. Párisból jön azon szintén felette fontos tudósitogy az olasz kormány szintén elhatározta, miolasz flotta semminő háborús adás-egyen részt. Gravozából szept. 29-ki kelettel jelentik a kezeket.Míg a hatalmak nem jutnak ismét közös álapodásra a flotta-parancsnokoknak adandó instructiók felett, minden függőben id.A leghatározottabban és biztosan állítják, hogy montenegrói népben legcsekélyebb sincs Dulcigno elfoglalására, halál Nikita fejedelemnek az ideája és vágya, s népét kereskedelmi és tengerészeti tevékenységije. A montenegrói nép eme hangulata annyimegy, hogy Antivaribjan a montenegrói helykívül egyetlen egy montenegrói t Ülepedett meg, noha többeknek házak és ajánltattak fel ajándékba. * * * Jerr Walterlord skutarii küldeila »Times« f. hó 26-ról Gravozából hoszlemést közöl, melyet ugyan a dolgok legtözben túlhaladt, de még mindig dolgokat, ami többre, mint retrospekthat számot. Walter lord és Caty, — írja a »Times« levelezője, éprezvén, azonnal meglátogatták a külmég az este kihallgatáson voltak elemnél. A beszélgetés folyamában a tőnek adott kifejezést, hogy csapacTC V öti w niUluDn—nun vxug uo vcunu'unxivi— ezeket legyőznék. Teljesen kész, úgymond, előülni, mihelyt az egyesült hajóhad parancsnokárra vonatkozó értesítést vesz. Az albánok hadi 6—7000 emberre becsülte. Shutariban Kerr tiza pasánál nem hivatalos látogatást tett. Kikifejezte reményét, hogy Dulcignót vérontás is adja át, ha erre időt adnak neki és az élőkétek nagy óvatossággal tétetnek meg. Azt mondta, hogy a Dulcignóban egyesült alkat iparkodik rábeszélni, hogy hónukba visszak és hogy a Bojana-hidra Skutari mellett és helvezetes, hogy minden tódulást Dulcigmegakadályozon. Úgy vélekedett, hogy ha a enegróiak Dulcignót megtámadnák, az albánok zg Podgoricija ellen intézett támadással viszozik. A Skutari és Dulcigno közti összeköttetés zakításának nagy jelentőséget tulajdonított, hogy ez esetben a dulcignóiak részéről véget érellenállás. A sürgönyök, melyek Dulcignotat kérték, Kerr Walter lord által f. hó 20-án , hivatalos módon adattak át Hadsi Ozmának, a skutarii főkormányzónak. Hadsi Ozmtam adta vissza a látogatást, de f. hó 21 és ■Kerr lordnak hivatalos válaszok lettek két,szapasan hozó intézeti felszólításra szószt válaszolta, hogy maga semmit se tehet a fi, hogy minden parancsot Konstantinápoly kapnia és hogy eddig nincsenek határozott ásai a hely átadására vonatkozólag. Világosan tette, hogy addig, mig határozott utasításokat ad Konstantinápolyból, Dulcignót az ottomán ilom egy részének kell tekintenie és a monteiak minden előnyomulásának vagy a hajóhadi akcziójának erőszakkal fog ellenállni. Patoksága alatt áll tizenkét zászlóalj gyalogság, felül 6000 ember és igen jól kiszolgált lovas égi üteg. Ami az albánokat illeti, Skutáriban szólték, hogy csak 2000 áll a montenegrói csata szemben, de számukat, úgy látszik, nagyon ecsülték. plán Kerr Walter lord küldetése ilyeóen halul ütött ki, nem maradt más hátra, füinyébe visszatérni és ismét a tengernagyhoz jótt osztályok s a pártarányok. "veszik olvasóink a képviselők osztályanévsorát. E névsor kommentáréul érdekesnek a következő, megközelítőleg hiteles számítást, mely tatjékozóul szolgál a pártok számáranézve úgy az osztályokban, mint a ház pléni. A most kisorsolt kilencz osztály közül a lelkt párt relative mind a kilenczben nagyben van. Abszolút majoritása az ellenzék árnyalatának együtt van egy osztályban, az . A pártok (ellenzék s kormánypárt) egyfor- mal vannak a harmadik és negyedik osz- A többi hat osztályban a kormánypártnak olut majoritása. Számításunk szerint: kmp. ellenzék kmp. e. e. pb. tg.^ 219 8 8 ^285 4 9 8 2 13 / 236 8 9 Megjegyezzük, hogy e számok tökéletes hitelességéről jót nem állhatunk, azt azonban mondhatjuk, hogy egészben véve alig lehet egy-két különbség s az arány mindenesetre ugyanaz. A számításba, mint a főszámok összegéből kiderül, a horvát képviselők nem vetettek föl, s így a kormánypártnak itt kimutatott 41 főnyi többsége tisztán a magyarországi képviselők közül kerül ki. A horvátokkal együtt az úgy is jelentékeny többség sokkal nagyobb. I. osztály: Andaházy Pál, Dessewffy Aurél gróf, Királyi Pál, Farkas Elek, Molnár Aladár, Mocsáry Géza, Cserfán Károly, Péchy Jenő, Soos Gábor, Szeberényi Gusztáv, Helfy Ignácz, Markovich János, Engelmayer József, Balázsi Lajos, Kende Kamil, Pongrácz Adolf gróf, Horváth Lajos, Orbán Balázs, Tibál Antal, Horváth Boldizsár, Pap Sándor, Metzner Gyula, Kármán Lajos, Szongoth Jakab, Lipovitzky Sándor, Miklós István, Somssich Imre gróf, Lika Döme, Mara Lőrincz, Teleky Géza gróf, Mihályi Péter, Szuhány Ödön, Kozma Parthén, Ugrón Ákos, Strevoi Miklós, Antal Gyula, Szontagh Pál (gömöri) Bethlen András gróf, Scitovszky János, Tury Samu, Dárday Sándor, Széll Kálmán, Beniczky Ferencz, Istóczy Győző, Szabó Márton, Dániel Pál. II-ik osztály: Beöthy Algernon, Dessewffy Kálmán, Urányi Imre, Stoll Károly, Horváth Károly, Horváth Gyula, Bernáth Dezső, Szalay Imre, Zichy Ágost gr., Degré Alajos, Vidovich Ferencz, Földváry Gábor, Latinovich János, Lükő Géza, Szapáry Gyula gr., Bujanovich Sándor, gr. Teleszky István, Trefort Ágost, Forgách Antal gr., Mednyánszky Árpád br., Nehrebeczky György, Bánffy László b., Bezerédy Dénes, Zsilinszky Mihály, Izsó Gyula, Boross Jenő, Kulcsár Lajos, Jeszenszky Sándor dr., Hieronymi Károly, Constantini György, Thaly Kálmán, Galgóczy Sándor, Fabriczius Károly, Almássy Sándor, Máday Lajos, Csávossy Béla, Palik-Acsepny Teodor, Rónay István, Hevessy Benedek, Simó Lajos, Hadzsics Antal, Mandel Pál, Üchtritz Zsigmond b., Tors Kálmán, Teleky Domonkos gr., Móricz Pál. III. osztály: Onossy Mátyás, Mende Bódog, Gaál Endre, Bánhidy Béla b., Popovics Vazul, Hérits Antal, Gáspár Lajos, Janicsáry Sándor, Hermann Ottó, Szilády Lajos, Verhovay Gyula, Mudrony Soma, Szakáll Antal, Vargics Imre, Tassy Béla, Gaál Jenő (felvinczi), Sántha Lajos, Wieland Arthur, Maximovics Miklós, Gyurgyik Gyula, Ugrón Gábor, Fáik Miksa, Hedry Ernő, Lukácsy Béla, Bakay Nándor, Bánffy Béla gr., Lehoczky Egyed, Boross Bálint, Szathmáry Miklós, Boér Antal, Lázár György, Micsky Lajos, Madarász József, Széchenyi Pál gr., Michl Jakab, Barta János, Ivády Béla, Szikszay Lajos, Szőgyény László, Máriássy Aladár, Lichtenstein József, Németh Albert, Unger Alajos, Kemény Géza b., Andrássy Mihály, Tomcsányi László. IV. osztály: Nagy Ferencz, Hodossy Imre, Missies János, Tischler Vincze, Gödel Károly, Tolnay Gábor, Grünwald Béla, Nagy György, Hegyessy Márton, Ernuszt Sándor, Gebbel Károly, Apáthy István, Emmer Kornél, Berke József, Karuch József, Vesztei Imre, Luppa Péter, Farkas József, Ivánka Imre, Péchy Manó gr., Hunkár Sándor, Lukács Béla, Láng Lajos, Lukács László, Krajcsik János, Graffitis Károly, Hofgräff János, Wenckheim Frigyes gr., Gál Jenő (pécskai), Gergelyi Tivadar, Bárczay Ödön, Mihajlovics János, Szemző Gyula, Rohonczy Gedeon, Dimitrievics Milós, Lembery István, Szende Béla, Lónyay Menyhért gr., Hegedűs László, Thuolt István, Szlávy Olivér, Kemény Domokos b., Bánffy Albert b., Papp György, Matuska Péter, Szakály Antal. V. osztály: Éles Henrik, Kaszap Bertalan,Tacssonyi Lajos, Kautz Gyula, Zsigmondy Vilmos, isarossixanor, Paczolay Janos, pokai xuor, xiuanji Emil, Majzik Viktor, Kada Elek, Odescalchi Arthur hg, Tisza László, Csapó Kálmán, Gombár Tivadar, Lázár Lajos, Mayer József, Urbanovszky Ernő, Szeberényi Andor, Szederkényi Nándor, Román Sándor, Kesztner Henrik, Kuhen Károly gr., Schmausz Endre, Kemény Gábor b., Nagy Gábor, Nagy István, Halász Bálint, Gidófalvy Albert, Bessenyey Ernő...Fröhlich Gusztáv, Somssich Iván gr., Szeniczey Ödön, Székely Elek, Lészay Lajos, Füzesséry Géza, Szily László, Csanády Sándor, Madarász Jenő, Kazy János, Varga Károly, Beöthy Ákos, Ercsey Géza, Pulszky Ágost, Szabó Sándor, Vécsey Tamás. VI. osztály: Bakon József, Plachy Tamás, Ragályi Aladár, Bausznern Guidó, Bicskey Kálmán, Rakovszky Géza, Ráday Gedeon, gr. ifjú Luka Lajos, Rakovszky István, Rakovszky György, Korizmics László, Bittó Béni, Schreiber Ferencz, Odescalchi Gyula Lg., Pap Lajos, Ráth Károly, Zay Adolf, Osider Károly, Biró Kálmán, Simonyi Lajos b., Polti Mihály, Szabó Imre, Domahidy István, Ormós Zsigmond, Scheffer Antal, Pauler Tivadar, Orosz Mihály, Sárközy Aurél, Geisz László, Bay Géza, Krajcsik Ferencz, Kállay János, Gulner Gyula, Ajkay Gyula, Novák Gusztáv, Hollósy Károly, Hoffmann Pál, Probstner Arthur, Simonyi Ernő, Miksa Elek, Apponyi Albert gr., Bakics István, Jankó Miklós, Ordódy Pál, Vladár Ervin. VII. osztály: Kun István gr. Berchtold László gr. Ürményi Miksa, Szabovlevits Mihály, Podmaniczky Frigyes b., Pongrácz Lajos, Potoczky Dezső, Ráday Gedeon gr., id. Prónay József, Pogány Károly, Perczel László, Bódogh Albert, Simony Gyula, Perényi Zsigmond b., Bittó István, Révay Gyula b., Ocskay István, Károlyi Tibor gr., Jakab Bogdán, Funták Sándor,, Zsíros Lajos, Dőry Dénes, Varró Soma, Kulányi Árpád, Szerb György, Szitányi Bernát, Juraszek Ferencz, Harkányi Frigyes Doda Traják, Tisza Kálmán, Hunyadi László gr., Csáky László gr., Széll György, Bohus Zsigmond, Barcsay Ákos, Surka Bazil, Mukics Ernő, Dániel Gábor, Szilágyi István, Lipthay Béla b., Karácsonyi Guidó gr., Kende Tibor, Juhász Mihály, Mikó Bálint, Pilisi Ferdinánd. VIII. Osztály: Hegedűs Sándor, Dániel Ernő, Hosztinszky János, Zalai István, Pulay Kornél, Tanárky Gedeon, Takácsy Sándor, Sztojkovics Péter, Szentiványi Árpád, Décsy Sándor, Csernátony Lajos, Kovách László, Sváb Károly, Kerntler Ferencz, Bartal János, Vidlicskay József, Mocsáry Lajos, Beniczky Gyula, Radvánszky Béla, K. Mezey Ferencz, Komjáthy Béla, Rádó Imre, Nemes Nándor gr. , Poór Antal, Taray Andor, Dacsó Pál, Szirmay Ödön, Justh György, Wodiáner Béla, Hazay Ernő, Wahrmatin Mór, Ernuszt Kelemen, Prileszky Tádé, Lázár Mihály, Végh Aurel, Kossuth Mihály, György Endre, Irányi Dániel, Ulyasevics Jenő, Békássy Károly, Fernszeg Sándor, Smerzing Tádé b., Kemény Kálmán b., Gorove István, Simonics Iván. IX. osztály: Pilisy László, Kiss Albert, Künte József, Eötvös Károly, Rudics József b., Pázmándy Lenes, Szájbely Gyula, Knöpfler Vilmos, Szilágyi Dezső, Kövér Károly, Bereczky Sándor, Kaczvinszky Ede, Éber Nándor, Csatár Zsigmond, Andrássy Gyula, Siskovics Tamás, Bárczay Miklós, Zsámbokréty József, Sponer Andor, Halassy Gyula, Jankovics Miklós, Várady Gábor, Jászay Antal, Majoros István, Wodiáner Albert b., Chorin Ferencz, Csávolszky Lajos, Joannovich György, Markhot János, Vizsolyi Gusztáv, Sennyey Pál b., Ocskay Ru-Duka Imre. A horvát képviselők következőleg sorsoltattak ki az egyes osztályokba: I. osztály: Gyurgyevics Vazul, Vidrics Lőrincz, Kussevics Szvetozár, Horváth Péter. II. osztály: Bartalovich Iván, Strazimir Károly, Antolek Oresek Károly, Sale Vince. III. osztály: Ozsegovich Lajos b., Bedekovich Kálmán, Zsivkovich János, Szubotics János. IV. osztály: Stekovich János, Kotur Vazul, Popovich István, Loncsarics Márk. . V. osztály: Jordán Antal, Kukuljevich Iván, Vojkffy János gr. Mrazovich Máté. VI. osztály: Derencsin Marian, Schramm Lipót, Türk Ferencz, Berutta József. VII. osztály: Mihalovich Károly, Cernadák György, Jozipovich István, Vuscsich József. VIII. osztály : Miskatovich József, Krestich Miklós, Zindl Antal. IX. osztály: Voncina Iván, Rubidó Zichy Radoslav, Kaiser Ferencz. A pénzverés és banktartalék Angliában, Francziaországban és Németországban. Miután Európa nyugati államait egy gazdasági kérdés sem érdekli most annyira, mint az érczpénzviszonyok mikénti alakulása, érdekesnek tartjuk erre vonatkozólag a londoni »Economist« mai számából a következő adatokat átvenni: A nemesfémek megfelelő s helyes forgalma oly nagy fontossággal bír minden országra, hogy nem csodálkozhatunk azon, ha törvényhozási úton oly intézkedések léteznek, amelyeknek az a czéljuk, hogy a pénzforgalom magasabb fokon tartassák, mint a minő a természettől volna. Az erre vonatkozó gazdasági törvényt Ricardo oly világosan kifejezte, hogy világosabban már nem is lehetne: »Az arany 8 ezüst választatván átalános forgalmi eszköz gyanánt, a két nemes fém a kereskedelem igényei szerint oly arányban van az egyes országok közt megoszolva, hogy egészen a természetes forgalomhoz alkalmazkodik, mely fennállna, ha ily fémek nem is léteznének s a forgalom első cserébe vétetnék.« Minden kísérlet, mely ezen változtatni akar, okvetlen hajótörést fog szenvedni. A hatásnak kis időre tán ellentállni lehet, de a kereskedelmi követelmények folyama előbb-utóbb minden gátat elseper. E szempontból érdekes lesz a nemesfémek álladékát Európa három elsőrendű kereskedelmi államában Angliában, Francziaországban és Németországban szemügyre venni. Anglia jelen pénzének veretése 1816 óta van folyamatban. Előbb is vertek ugyan már nagymennyiségű guineákat, de azok már régóta kimentek a forgalomból. Az aranypénzverés a sovereign alakjában közel 300 millió font sterlingre rúg, mint a következő számok mutatják: 1816-tól 79-ig veretett: arany ezüst együttes £ Angliában 241.952,909 26.597,721 268.550,539 Melbourneben (1872—79) 13.405,500 .... 13.405,500 Sydneyben (1855-79) 43.947,000 .... 43.947,000 Összesen 296.305,3 9 26.597,721 825.904,030 Francziaország jelen éretpénze, az arany és ezüst fr. pénzek, sokkal nagyobb összegre rúgnak, mint Anglia vert pénze. 1795—1879 végéig mintegy 350 millió font sterling aranypénz veretett, s ezenkívül ezüst pénzt is 220 millió font sterling értékben vertek. És pedig veretett: 100 frankos arany 1.979,526 font sterling 50 frankos arany 1.873,338 • . • 40 frankos arany 8.177,294 . . • ............. 20 frankos arany 289.898,516 . . . ............. 10 frankos arany 40.545,664 . * . 5 frankos arany 9.877,606 . . . ............. 008.1*0^1 Összesen 569.290.045' fontsterling. Miután az arany pénz nagyobb része Francziaországban 1848. után s az ezüsté 1848. előtt veretett, érdekes lesz az ezen év óta történt pénzveretést Angliában és Francziaországban összehasonlítani. 1848-tól 1879-ig veretett: arany ezüst együtt N.-Britanniában £ £ £ Angliában 151,939,951 — — Ausztráliában 57.352,500 13.022,174 — 209.292,451 13,022,174 222,314,625 Francziaországban vezetett: £ £ £ 1848—79-ig 301.781.092 61.949,800 363.730,892 Francziaország tehát az utóbbi harmincz év alatt kétszer annyi érempénzt veretett, mint Anglia, s ha az Ausztráliában történt pénzverést is tekintetbe vesszük, még akkor is sokkal nagyobb a franczia pénzverés. A franczia veretű pénznek nagy forgalmát kimagyarázza az, hogy e pénz Belgiumban, Svájczban, Olaszországon is forog, nem is említve a többi államokat, melyek a latin unió pénzét elfogadták mint Spanyolország, Görögország, hol a franczia arany pénz ép úgy forog mint saját hazájában. Nem kell azonban gondolni, hogy mindezen kivett pénz még most is megvan. Van számos ok, mely azt idézte elő, hogy úgy az angol, mint a franczia pénzek be lettek olvasztva; de ha ezt számításba vesszük is, bizonyos az, hogy kevesebb sovereign mint frankos pénz van a forgalomban. Németország pénzverése, mint tudva van, sokkal újabb eredetű, s ez tett: arany ezüst együtte £ £ 1871-től 1879-ig 85.912,337 21.127,869 107.040,206 Ezt azonban nem lehet tiszta hozzáadásnak tekinteni Európa pénzében. Mert Németország a maga ezüst pénzének legalább is a felét más államok arany pénzéből verette. A német pénzverdékben felhasználtatott: £ Németországi pénz 4.471,238 érezrúd .... 43.050,283 Más országbeli s főkép franczia pénz 36 574,037 Összesen 84.095,558 Hogy a rúdaranyból is mennyi vétetett más államok pénzéből, azt lehetetlen ugyan megtudni, de bizonyos, hogy ennek nagyobb része is beolvasztott pénz. És már most nézzük azt, hogy mennyit tesz az egyes bankok ércztartaléka. Anglia bankjának érczkészlete egészben véve arany s az 27.500,000—28.000,000 font sterlingre rúg. Sajátságos, hogy körülbelől ugyanakkora ez az érczkészlet, mint amekkora arany készlete van most a francziaországi banknak, s az is nevezetes, hogy az angol bankban levő aranynak legnagyobb része franczia veretű frankokból áll. A franczia bankban idegen veretű aranypénz csak igen kis mennyiségben a múlt év végén 1.300.000 font sterling volt. A franczia bankban levő ércttartalék, miután az arany és az ezüst frankos egyenlően törvényes fizetési eszközt képez, egészben veendő szemügyre. Arany Ezüstérmi Párisban 12 564,560 26.639,720 A fiókokban 16.691,600 23.667,600 29.256,160 50.307,320 Összesen A német birodalmi bank érczkészlete tesz ez idő szerint 26.000,000 font sterlinget. És ez az összeg csekélyebb, mint akár Angolország akár Francziaország bankjának arany készlete. Miután azonban a német birodalmi bank nem tünteti ki külön az arany és ezüst pénzt, lehetetlen biztosan megmondani, hogy mennyi aranypénz van a bankban. A hir azt tartja, hogy a bank birtokában van úgyszólván az egész ezüst tallérokból álló készlet, melyet 17 millió font sterlingre becsülnek. E szerint a bank aranykészlete csak 9 millió font sterlingre rúgna. Úgy az arany mint az ezüst törvényes pénz, de külföldi keresletre nem mind a kettő egyaránt használható. Nem csoda tehát, ha Németország sokkal inkább megérzi mint akár Anglia akár Francziaország bankja a rá nézve kedvezőtlen váltófolyamot. A mondottakból kettős következtetést lehet levonni. Az egyik azon jól ismert elméletek illustratiójára szolgál, hogy oly országban melynek kettős valutája van, mindig először is a kedveltebb éret folyik ki az országból. A másik gyakorlati következtetés , hogy Németország az aranypénzforgalmat túlságosan csekély alapon kísérte meghonosítani. A franczia bank az utóbbi harminc év alatt volt rengeteg nagy aranypénzverés daczára is csak akkora aranykészletet tarthatott meg, amekkora Anglia bankjának aranykészlete. A németországi csekély mennyiségű aranypénz alig enged aranypénzt tartani a bankban anélkül, hogy ez elviselhetlen áldozatot ne rójjon a kereskedésre. Csak igazolva látjuk ebben Ricardo törvényét a természetes forgalmról. Németország elvette mesterségesen más államok arányát, s az azóta visszavándorol amaz országokba a honnan vézetett. Nem mesterséges eszközökkel, hanem a teljes forgalmi szabadsággal szerzi s tartja meg egy ország azon érezpénzt a melyre leginkább szüksége van. KÜLÖNFÉLÉK. — A keleti kiállítás az iparos körökből érkezett felszólítás folytán október hó 1. 2. és 3-ik napjain nyitva marad. E napokra a belépti dij tiz krajczárra szállíttatott le. Ez intézkedés leginkább az iparossegédek, munkások és inasok érdekében történvén, ezeket fölhívjuk a keleti kiállításnak az említett olcsó napokon való látogatására, mivel a bezárás hétfőn, október 4 én okvetlenül megtörténik. Végül jelezzük, hogy a tárlat az utolsó napokban a következő érdekes tárgyakkal gyarapodott: Pleskott Henrikné úrnő részéről többféle japáni tükrökkel, Tassy-Becz Mariska úrnő részéről boszniai és török ékszerekkel, Staudacher Fanni úrnő részéről gyöngy és tambourált himzettnői szövetekkel, arany-ezüsttel és gyöngygyel kirakott fegyverekkel, evőeszközökkel és ezüst filigrán munkákkal. Megemlítjük még, hogy a kiállított tárgyak közül több érdekes darabot a tulajdonosok, eladásra szántak. A vevők az illetőkkel a kiállítás folyama alatt értekezhetnek. Az orsz. magy. iparegyesület igazgatósága. Az országos női iparegyesület tegnap tartott választmányi gyűlésén bejelentetett, hogy az új női ipariskolának hetvenegy rendes és ötvennégy rendkívül, összesen tehát százhuszonöt növendéke van. Ezen gyűlésen szerveztetek egyszersmind a tanári kar is, valamint intézkedés létetett az iskola taneszközeinek beszerzése tárgyában. Ugyanezen gyűlésből bizottmány küldetett ki azon czélból, jelölje ki a nők számára hozzáférhető újabb iparágakat, hogy azok ezen iskolában meghonosíttassanak. Abadmentességi díjról szóló törvény értelmében a töv. tanács a díjfizetésre kötelezettekkel tudatja, hogy az adófelügyelő az 1879-iki hadmentességi dij kivetésével elkészült és az egyénenkénti kimutatás október ve 4-étől bezárólag i1-ig tehát nyolcz napon át közszemlére fog kitétetni mindenütt a kerületi adóhivatalokban a számviteli helyiségben, reggel 8 órától déli 12 óráig. Ezen idő alatt a lajstromokat mindenki megvizsgálhatja, s ha magára nézve sérelmesnek, igazságtalannak találja, a kivetés ellen a felebbezést október 12-től 26-ig benyújthatja a föv. adófelügyelőnél (vámház palota I. ev.) Megjegyzendő, hogy első végzésnek mindig a kivetés vétetik, tehát a felebbezés felett 2-ed fokúlag a közigazgatási bizottság ítél. Két egyenlő végzés ellen nem lehet felebbezni. Eltérő végzéseknél a III. fokú felebbezést a pénzügyminisztérium intézi el, egyetértésben a honvédelmi miniszterrel. — Eljegyzés: Ifj. Gönczy Pál feljegyezte Rálik Ilona kisasszonyt, Rálik János ismert iparos kedves leányát, Újpesten. — Prileszky Tádé, jelenlegi országgyűlési képviselő, szabadságharczunk lezajlása után tudvalevőleg a legkitűnőbb magyar czigányokból zenekart alkotott s azokkal Londonba ment, hogy ott a magyar zenét megismertesse. A jeles bandában 6 fúvó, 8 vonó s egy czimbalomművész volt. Kálozdy János volt a karmester s dr. Herczeghy József volt az orvos. Három évig voltak kinn, de, bár Pr. sokat költött, kénytelen volt a zenekart feloszlatni. Társulatának nagy része külföldön maradt s ezek sorsáról egyik kőnyomatu lap most igy emlékezik meg: Kurucz Sándor kontrás később hangszerkészítő lett, Oláh Sándor bombardonista, borkereskedő lett, Sárközy Imre prímás a londoni »Pavillonban« karmesternek szerződtetett, Besznyák István trombitás most is New- Yorkban tartózkodik, mint zenész, Kecskeméti István most katonazenekari karmester Izlandban, Kálozdy Pál és Horányi Károly Londonban haltak el, Kálozdy János ki 15 évig volt Edingburgban a 13 ik könnyű lovasság zenekarának karmestere, most tért vissza a fővárosba, hol Berkes Lajos zenekarának karmestereként működik. — Magyar zenészek külföldön. Berkes Lajos népzenészünk, csak most tért külföldi körútjáról haza és már ismét kapott meghívást Londonba, hol egy társulat szervezkedett, melynek élén K. Orczy Bódog áll. Berkes felszólittatott, hogy 30 emberrel tanulja be Bánk bán, Ilka, Hunyady László és a Kunok magyar operákat és tavasszal utazzék Angliába. A feltételek olyano , hogy Berkes a meghívást elfogadta. — Katonai hirek. A fővárosi katonai nyilvántartási hivatal, a jelentkezési szabályok áthágása miatt, a lefolyt szeptember hóban 51 szabadságost és tartalékost büntetett meg 1—3 napi fogsággal. — Ujonczok bevonulása. A közös hadseregbeli ujonczok minden évben október 1-én szoktak bevonulni. Ez évben takarékossági szempontból 26 nap illetőleg egy hóval később kezdődik meg a tényleges szolgálat. Az idei újoncok egy része okt. 26-ra, másik része pedig novelsejére van beliva. — Az egyéves önkéntesek szabadságoltatása. A fővárosban valamint a vidéki helyőrségeknél szolgáló egy éves önkéntesek ma délben bocsájtattak szabadságra, tegnap pedig a vizsgák eredményéhez képest káplárokká, szakaszvezetőkké és őrmesterekké neveztettek ki, mig többen nem vitték többre a közlegénységnél. A tanfelügyelőktől Francziaországban tudvalevőleg újabb intézkedés folytán nemcsak azt követelik meg, hogy előbb már nyilvános iskolákban több évig működtek legyen, hanem külön képesítési vizsgát is követelnek tőlük, mely részint predagógiai,J£Szmt iskolakampányzati tárgyakra vonatkozik gyakorlati próbából áll valaszsalv Listka tér hivatalos közlönye a »Néptanítók lapja« ismertetvén e képesítési vizsgát, annak a nézetnek ad kifejezést, hogy nálunk ily intézkedés még nem szükséges, mivel az oktatásügy még nincs annyira centralizálva, mint Francziaországban, de e megjegyzése mellett sem tagadhatja e rendszer jó oldalait. Valóban méltó e tárgyról gondolkozni. Ha más nem, tisztán a tanfelügyelői hivatal technikai vezetése óhajtandóvá teszi, hogy teljesen laikus ember ne vegye kezébe e hivatalt s ha képesítő vizsgát még most nem követelünk is a tanfelügyelőktől, bár az sem volna nézetünk szerint felesleges, méltányos eljárás lenne, ha az új tanfelügyelők főkép a kiváló ügyességet tanúsított tanfelügyelőségi tollnokok közül neveztetnének ki. — Kávéházi csendélet. Csendesen ül Robitschek óraművész a híres Szegedi kávéházban, elmerülve a keleti bonyodalmak olvasásában, épen Dulcigno égéséhez ér, egyszerre lángba borul orczája, mert a híres milliomos Deutsch Antal, az előtte fekvő újságot megkívánta és felkapta. Robitschek felháborodva, politikai tanulmányaiban megzavarva, oda kiált: »Sie sind ein gemeiner Bengl«, amely complimentet a czímzett viszonozott. Erre haragra lobbant művészünk, és arezon vágta a hires milliomost, úgy hogy megdagadt, amaz pedig vastag botjával fejbevágta, úgy hogy vérző sebek maradtak. Erre mindkét fél szalad orvoshoz, visum repertumért. A dráma a törvényszék előtt fog véget érni. A temetőben számos síremlék oly rozzant és düledező állapotban van, hogy a halottak napján ájtatoskodó közönség biztossága van veszélyeztetve. A tanács felhívta az illető feleket, hogy október 25-ig gondoskodjanak a megerősítésről, valamint a kijelölt parczellán ajsírkövek elhordatásáról is, mert máskép a temető alap javára e sírkövek (ez utóbbiak) el fognak adatni. — Hamisított ásványvizek. Említettük, hogy ásványviz-hamisítás jött napfényre s a tettest, a »Mattoni és Wille« fővárosi cég üzletvezetője, Urbanek Antal, jelentése folytán Bücher József alkusz személyében a rendőrség letartóztatta, mely alkalommal lakásán egy üveg vízhamisítvány találtatott. A rendőrség Pesten 12, Ó-Budán 7, Új-Pesten 7 üzletben talált hamis ásványvizeket, mint°gy 300 üveggel. Ez üvegek »Hunyady János,« »Deák Ferencz,« »Szent István,« »Viktoria,« »Rákóczy Ferencz« budai keserüvizek és »Parádi viz« czimek alatt fedeztettek fel. — Bücher ez iránt kihallgattatván, beismerte a hamisítást, s azt adta elő, hogy azokat maga készítette egyedül s ugyanő árusította el. Átadják a k. ügyészségnek. — Különös tüneményt észlelt dr. Christomano, az athéni egyetem chemiai tanára. A franczia tudományos akadémiához beadott munkájában a szeptember 2-án Kalavrytában tapasztalt földrengésekről írva azt mondja, hogy főleg Leukásiában és a Pelopponsuson egyenesen keresztül Daráig, Tripolis mellett, sőt Klitoriában és Mapakában is meglehetősen erős lökések voltak észlelhetők. A Strezova folyó teljesen kiapadt, a Pienaos tó naponta apad, és a Ladon folyó, amelynek vidékén gyakori sziklaomlások következtek be, öt óra hosszán át megszűnt folyni. Midőn lassan kint ismét megeredt a vize, ez barnavörös színt váltott, s alkalikus reakcziót mutatott. Ilyen tüneményt észlelt ugyanez a vizsgáló a Pleistos folyócskánál is (Delfiből az amplimai öbölbe foly), a Parnoss hegység vidékén 1870 augusztus havában történt nagy földrengéskor. A savanyú és alkalikus reakcziók gyors változásaiban nyilvánult ez, ami által a folyó és a tenger vize, melybe ömlött, majd tejszínű, majd rozsdás barnává változott a pelyhesen kivált vasoxyd hydráttól. — Zsidóper. Berger Gyula újpesti sakter téves értesülés folytán hiresztele, hogy Klein József újpesti szatócs tréfi bust főzött s e hírre kosztosai azonnal ott hagyták, mire a haragos szatócs a saktert a synagoga előcsarnokában pofon ütötte. Az ügy a törvényszék elé került ma. Hosszas bizonyíték után megállapittatott, hogy az előcsarnok nem tekinthető szenthelynek s ezért a szatócsot fölmentették a vallás szabad gyakorlata ellen elkövetett vétség vádja alól, de mert becsületsértést követett el, 25 frt pénzbírságban marasztaltatott el. Föllebbezett. — Két egyptomi herczegnő házasságáról írnak a kairói lapok. Ezek Dsemilet Hanum, féltestvére, és Namet Hanum, rokona akhedirének, Tewfik pasának. A vőlegények Achmed Kemel bey és Kiamil bey, tisztek, s fiai Mustafa pasának. Dsemilet Hanum herczegnő most 15 éves, síres szépség. Anyja jogszerű felesége Ismail pasa exkhedivének, s ez utóbbinál tartózkodik. A hozományt a herczegnőnek a khedive adja, míg a kiházasitásról szülei gondoskodnak. — Namet Hanum herczegnő 16 éves, 8 árva. Kiházasitását és hozományát az összes család adja. Mindkét herczegnő együtt neveltetett, s mindkettő folyékonyan beszél francziául. Mindkét vőlegény értékes gyémánt ékszerrel és nyolcz rabszolganővel lepte meg menyasszonyát. A meyegző napján a khedive lakomát ad, amelyen azonban a menyasszonyok nem fognak résztvenni. Irodalom, művészet s tadomány. — Witné asszony Bécsbe visszaszerződtetése iránt október 14-kén fog értekezni Hoffmann b. főintendánssal. Egyelőre azonban nem valószínű, hogy egyébre mint háromszori vendégfellépésre szerződhetik, minthogy Budapesten és Frankfurtban szerződési viszonyai vannak. — Az »Erdélyi országgyűlési emlékek« czimű gyűjteményéből, melyet a m. tud. akadémia történelmi bizottságának megbízásából Szilágyi Sándor szerkeszt, megjelent a 6 ik vaskos (35 ívnyi) kötet, mely az 1608—1614-ki időszakra terjed. Ez időszakban a táboriakon kívül nem kevesebb, mint 24 országgyűlés volt, Kolozsvárit, Fehérvárit, Beszterczén, Medgyesen, Szebenben, Marosvásárhelytt s Nagyváradon és a rövid időszak alatt kevés kivétellel Báthory Gábor zaklatott uralkodása folyt. A szerkesztő 5 ívnyi igen érdekes bevezetés után 98 okmányt és okiratot közöl, melyek legnagyobb része magyar nyelven van szerkesztve. Néhány okmányt. az 1609-ki árszabályzat a mesteremberek számára művelődéstörténeti szempontból is igen érdekes. A vaskos kötet ára 3 frt. — Az országos magyar képzőművészeti társaság őszi tárlata vasárnap, október 3-án fog megnyittatni. A bíráló bizottság tegnap hozott határozatot az iránt, hogy a beküldöttek közül mely képeket fogadja el kiállításra. E határozat szerint a beérkezett 228 mű közül összesen tizenhárom utasíttatott vissza. A társulat hivatalnokai most a kiállítási termeket rendezik. A már említett magyar művészeken túl még a következő magyar művészek küldtek festményeket a kiállításra: Than Mór Mária Terézia arczképét, Aggházy Gyula egy holdvilágos esti tájképet, Fresch Tivadar pedig öt festményt küldött be. — Az akadémiai értekezések közül ismét jelent meg egy pár. 1. A társadalmi tudományok köréből VI köt. 5 sz. Palaczky Ferencz emlékezete Zsilinszky Mihályi, tagtól. Olvast. febr. , 23-án ára 20 kr. 2. A nyelv és széptudományok köréből VIII köt. 987.Uj perzsa nyelvjárások dr Postler Királytól 8