A Hon, 1880. november (18. évfolyam, 287-315. szám)
1880-11-02 / 287. szám
Azért az összes hadi budgetben, meggyőződése szerint nincsenek a czél veszélyeztetése nélküli törlések, de talán találhatók egyes kiadások, melyek, bár szükségesek, az uralkodó pénzügyi viszonyokra való tekintettel talán elhalaszthatók. Ebben az irányban érintette a miniszter a századosok lovasítási tételét, s még kiemeli, hogy már ezenkívül egyes más kisebb pozíciókban is létettek kisebb törlések,amelyekbe annak idején ő is, bár nehéz szívvel, beleegyezett. Épúgy előjöhetnek még a további tárgyalás számára fentartott rendkívüli szükségletben egyes tételek, melyeknél, habár csak kényszerből, lehetséges volna a későbbi időre való elhalasztás. De van olyan határ, melynél a hadügyminiszter felelőssége parancsolólag lép fel és további engedményeket lehetetlenné tesz. A hadsereget megítélni a laikusnak mindig bajos és ez irányban a hadügyi kormány és a szakemberek is kompromittáltatnának. Ha a hadsereg felkészültsége a pillanatnyi szükségre nincs tökéletesen biztosítva, kár az összes kiadásokért, mert akkor egyátalán nincs hadsereg és ennek a szempontnak a hadi kormány előtt elsősorban kell mértékadónak lennie. Lichtenstein hg az előadó javaslata ellen szólal föl, s hozzáteszi, hogy korábban egy év kellett az újoncz harczképessé tételére, most azonban sokkal rövidebb idő alatt kell kiképeztetnie, s ez a nagy megerőltetés okozza a beteglétszám jelentékeny emelkedését. Sturm előadó nehéznek találja a részletekbe bocsátkozni. Előadó és nézettársai a legnagyobb súlyt fektetik a hadügyminiszter hivatalában való megmaradására, s távol van attól, hogy ezt javaslata által kérdésbe hozza. A szolgálati időnek egy negyedévvel való megrövidítéséről van szó, s előadó azt hiszi, hogy ezzel minden körülményre való tekintettel mégis lehet megtakarítást eszközölni, anélkül, hogy a hadseregnek kár okoztatnék. Szóló ismételve felemlíti azt a visszás viszonyt, ami a fegyverfogók és nem fegyverviselők között létezik, s amely utóbbiak a hadsereg létszámainak egy hatodrészét teszik, továbbá hivatkozik a tiszti szolgák nagy számára, akiknek száma 14.000-re megy, s végül a nagyszámú elvezénylésekre. A miniszter megjegyzésében meglepő volt előadóra, hogy a felelősséget nem vállalhatná el az esetre, ha az előadói javaslat elfogadtatnék. A miniszter részéről tett eme nyilatkozat a legnagyobb meggondolást igényli. Az — fájdalom — indiskréczió útján nyilvánosságra jutott közleményekben a valóság sok tévessel van összekeverve. Egy megkísérlett kompromisszumról nem lehet szó. Csak informáló megbeszélések történtek, ami magától érthető. Előadó a miniszter személyével szemben, és tekintettel ennek a hivatalában maradásához kötött fontosságra, a törléseket úgyis lényegesen korlátozta. Oppenheimer kijelenti, hogy nehéz szívvel fogadja el az előadó javaslatát, s ezt azzal a hangsúlyozással teszi, hogy a törlést főleg szükségesnek tartja. Ha azonban a hadügyminiszter e megtakarításra valami jobb módot tud, szóló hálásan fogja elfogadni az erre irányuló javaslatot. Az a fő, hogy a monarchia anyagi és katonai ereje olyan összhangzásba hozassák, hogy veszély esetén az akció ne ütközzék lehetetlenségekbe és a pénzügyi igényeknek eléggé meg lehessen felelni. Az ülés erre felfüggesztetett. Szünet után Elnök a következő kérdéseket szavazás alá bocsátva: 1. a legénység életmódjának javítására az előadó által kért 1.091,103 frt többlet megszavaztatott. — 2. A századosok lovasítására kért 137,147 irtot az előadó javaslatára 10 szóval 8 ellenében nem szavazták meg. — 2. Az ujonczok később behívása czimén az előadó javasolja, hogy az adminisztratív rendszabályok által elért csekélyebb megtakarítások következtében a magasabb tételből 1.375.208 frt törültessék, 10 szóval 8 ellenében elfogadták. Előadó ezután a 6. czim: Magasabb parancsnokságok- és táborkaroknál 20.000 irtot törülni, s igy 1.708.403 irtot kér felvétetni. Schmerling a kormány javaslatát kéri elfogadni. 9 szóval 8 ellenében a Schmerling javaslata elvettetett, s a helyett előadót fogadtatott el. — A 7. czim: Csapattestek és általános csapatkiadásoknál a hadügyminiszter megjegyzé, hogy a vadászcsapatok újjászervezése csak a fegyvergyakorlatok után lesz keresztülvihető. — Az előadó a 7. czimnél 21.777,686 irtot, és a 22. czimnél: 15.672,212 irtot kér fölvenni. A javaslat elfogadtatott. — A 23. czimnél: »Legénységi élelmezés« Grocholszky megjegyzi, tekintettel az előadó indokolására, hogy a delegáczió már előbb engedélyezte e többletet, ha annak fedezete más oldalról eszközlött megtakarításból kikerült. Hohenwart hozzáteszi, hogy a referens indokolása nem képezheti fejtegetés és szavazás tárgyát. A 23. czím az előadó javaslata értelmében 12.618,722 írttal, s a 24-ik, szintén előadó javaslatához képest, 7.074,143 írttal, a 25. czim 6.315,476 írttal, a 26. czim 1.599,633 írttal, és a 27. czim 1.900,000 írttal fogadtatott el. A pénzügyi törvény IV. czikkelyéhez előadó a következő függeléket javasolja felvétetni a 2-ik bekezdésbe : »Kivételesen megengedtetik, hogy a rendes hadsereg szükségletének 7-ik cziménél lehető netaláni megtakarítások ezen szükséglet 22. és 23-ik cziménél lehető netáni hiányok pótlására fordíttathassanak.« A hadügyminiszter kijelenti, hogy e javaslattal egyetért, s azt elfogadja. A fedezetnél előadó javaslata, hogy a hadseregkezelés bevételei 2.427,600 írttal, a pénzügyminisztérium kezelése alatti hadseregkezelési alap jövedelme 9614 írttal, a katonai kórházi alap rendkívüli bevételei 100.000 írttal vétessenek föl — elfogadtatott, s ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés hétfőre, s a másik következő november 5-ére tűzetett ki. — nov. 1. A Sturm delegátus által szerkesztett jelentés, mely a közös hadügyminisztérium 1881-iki rendes szükségletének részleges előirányzatára vonatkozik, átalános részében a következő lényeges pontokat tartalmazza: A hadügyi kormány 1881. évi rendes hadiszükséglete 94.048,754 frt, tehát a múlt évi[90.075,198 ^"frtnyi szükséglethez képest 3.973,556 írttal több. Hozzászámítván a saját bevételekből és jövedelmekből előirányzott 81,561 frtot, a múlt évihez képest 4.055,117 frttal több. Ez a többlet keletkezik 1. az ellátási illetékek 410,950 frtnyi többletéből, 2. a múlt évben 3.226,672 f frtnyi összeg megtakarításáig ment adminisztratív rendszabályok 1.654,080 frtnyi megtakarítási összegre való szorítására, e szerint egy 2.562,592 frtnyi megtakarítási összeg elmaradásából; 3. a legénységi fizetés indítványozott javításából fejenkint 1/4 krral íj és reggeli leves készítéséből 1.091,103 frtnyi költséggel ; összesen 4.064.645 frt. Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsága már az 1881-iki előirányzatról tett jelentésében utalt arra, hogy az 1879. évre engedélyezett előirányzati vámtétel akkori pontos megtartása csak rendkívüli megtakarítási rendszabályok, nevezetesen szabadságolások és a fegyvergyakorlatok megszorítása által volt lehetséges és hogy ezen, a hadügyi kormánytól csak az 1880. évre keresztülvihetőnek kijelentett rendszabályok teljes vagy részben való elesése által úgyszintén a legénységi kosztnak egy már évek óta sürgősen kívánatosnak elismert javítása által a rendes szükséglet 4,6 millióval való emelésének kellene beállnia. A költségvetési bizottság azonban emellett egyúttal ama nézetének is kifejezést adott, hogy tekintettel a pénzügyi helyzetre és a hadügyi szükséglet folytonos növekedésére, a legénységi koszt javításából eredő nagyobb szükségletnek tartós megtakarítások által kellene lehetővé tétetnie és hogy az eddigi szükséglet megtartása csak akkor lehetséges, ha a megtakarítások szükségessége továbbra is szem előtt tartatik, nevezetesen a megkezdett szabadságolások folytattatnak és végre, mihelyt a viszonyok megengedik, a hadiállomány tartós leszállítása vagy legalább a tényleges szolgálatidő jelentékeny megrövidítése idéztetik elő. Nem szabad félreismerni, hogy, eltekintve a legénység kosztjavításától az ez idei nagyobb szükséglet egész összege túlnyomólag kiadások fölemelése és bevételek leszállítása által igazolható, melyek a hadügyi kormány befolyásától függetlenek voltak s már azelőtt leszállottak, eddig azonban rendkívüli megtakarítások által fedeztettek. Mint az 1881-iki jelentésben előadatott, az uj beszállásolási törvény következtében az elszállásolási hányad 1.864,614 írttal való fölemelése állott be, az ellátási ügy szükséglete nagyobbrészt az uj menetdíjazási törvény következtében emelkedett 1879-től 1881-ig 1.400,000 írttal és 1878-ban az előirányzatot 989,786 írttal múlta felül; ellenben a hadi kormány saját - és alapokból való jövedelmei 1878. óta 1.563,079 írttal leszálltak. Már e kevés tételből is kitűnik, hogy tiszta szükségletfölemelése 1878-hoz képest 4.181,693 frt, mely szerint a legénységi koszt javítása az 1881-iki adminisztratív megtakarítások által fedezve volna. Mindennek daczára pénzügyi szempontból kiemelendő, hogy eddig s még a múlt évben is a kormányok és a hadi kormány törekvése oda ment, hogy legalább a múlt évi engedélyezés hatása tartanék meg az előirányzatban megtakarítások által, úgy, hogy 1879. évre ily megtakarításokra 2.223,206 frt és 1880-ra a védtörvény meghosszabbítása előtt 4 226,672 frt vonatott le magától a hadügyi kormánytól, míg 1881-ben az adminisztratív megtakarítások 1.664.080 frtot tesznek ki. Ha el is kell ismerni, hogy néhány 1880-iki adminisztratív rendszabály sikerrel nem tartható meg állandóan, a költségvetési bizottság mégis elvárhatta, hogy a hadi kormány más, állandó megtakarításokat ajánljon, melyek alkalmasak volnának a nagyobb szükségletet egészen vagy legalább részben fedezni. A rendes szükséglet is nagy fölemelése, amilyen 1873. óta még nem kéretett, a kormányok és a képviselői testületek intenczióival és nyilatkozataival ellenmondásban az 1879. okt. 8-iki trónbeszéd is, szemben az akkori, csak 90.075.198 frtot kitevő rendes hadiszükséglettel, ünnepélyes ígéretet tett, hogy »az egyensúly helyreállítására az államháztartásban irányzott törekvés ki fog terjedni mindenekelőtt minden, a létező intézményekkel összeegyeztethető megtakarításra és a hadi költségvetést is magában fogja foglalni, amennyire ez a birodalom hatalmi állásával és biztosságával összeegyeztethetőnek látszik.« Jóllehet a pénzügyi helyzet azóta nem javult és hihetőleg a legközelebbi jövőben se fog lényegesen javulni, mégis az eddigi rendes hadiszükséglet 1881-ben több mint 4 millióval és a következő években talán több mint 5 millióval fog emeltetni. A jelentés ezután szól a téli szabadságolások és e fegyvergyakorlatok korlátozása által eddig elért megtakarításokat és azután így folytatja: »Minthogy továbbá a hadiszükséglet tárgyalásánál már ismételten konstatáltatok, hogy lényeges megtakarítások csak a tényleges állomány vagy a tényleges szolgálati idő lényeges leszállítása által volna lehető, minthogy azonban a hadügyi kormány ilynemű, évről-évre ismételt rendszabályok ellen a hadsereg kiképeztetése és felkészültsége álláspontjából visszautasítólag nyilatkozott, s minthogy a külső viszonyok épen jelenleg óvatosságra intenek, 1881-re csak oly megtakarítások jöhetnek szóba, melyeket vitéz hadseregünk elbírhat. Nagyobb mérvű szabadságoltatás, mely néhány hónappal a tényleges szolgálati idő letelte előtt állna be, a hadügyminiszter nyilatkozatai szerint katonai szempontból sokkal nehezebb volna, mint az 1880-ra ajánlott ideiglenes téli szabadságolás. Minthogy azonban a szabadságolás ez a módozata pénzügyileg kevésbbé súlyos, talán ez adminisztratív rendszabályok megváltoztatása érhető el, hogy ideiglenes téli szabadságolás helyett az ujonczoknak később nagyobb számban való behívása léphetne életbe, legalább a gyalogságnál és vadászoknál. Ha a jövő évi ujonczkontingens egészen, vagy legnagyobb részben csak 1882. márczius végén, vagy legalább 1881. deczember végén hivatnék be, ahelyett, mikép most októberben, akkor nem volna szükséges már kiképezett katonákat szabadságolni a télre, és jelentékeny megtakarítások volnának eszközölhetők, mert egy gyalogos vagy vadász szolgálati ideje átlag hivenkint 10 írtba kerül, így tehát 54,274 főnyi ujonczkontinensnél a behívásnak 3—6 hóra való elhalasztása által évenkint legalább is 2—4 millió, vagy 1881. október—deczemberért, a már a hadügyi kormány által az újonczoknak későbbi behívása folytán levonandó tényleges állomány és az ideiglenes szabadságolás által szándékolt adminisztratív intézkedések által 1.375.208 frt volna megtakarítható. E megtakarítás fedezné a legénység élelmezésére okvetlen szükséges többletet. A bizottság e mellett azon van, hogy egyfelől a gyalogos- vagy vadászújoncz januártól májusig annyira kiképezhető, hogy a nyári gyakorlatokat fennakadás nélkül végezheti, és hogy másfelől a téli szabadságolások elmaradása után 28/2—28/4 év a gyalogos és vadásznak elegendő a teljes kiképzésre, ha szigorúan a szolgálathoz tartozó vezényletekben a teljes energiával működtetik. A bizottság e mellett nem téveszti el szem elől, hogy a hadsereg igazgatásának a feladata a maga szempontjából megválasztani a legközelebb álló megtakarítási szabályokat, s e tekintetben semmi esetre sem akar eléje vágni, azonban a hadsereg-kormányzat pausaléját, mint indokolatlant, mindig vissza kell utasítani, mely a költségvetés jelen rendszerével nehezen összeegyeztethető. A bizottság azt hiszi, hogy megtakarító javaslatai határozott előterjesztéseken alapulnak, s az egyes csapatczímeknél a megfelelő levonást eszközölni kell. A bizottság a kért 4.055,117 frtot leszállítani javasolja 2.679,909 írtra, amely összeg a beszállásolási és nyugdíjazási törvény által indokolt magasabb követelésnek megfelel. S ha ez az összeg még leszállíttatik 2.500.000 írtra, akkor is áldozatkészséget tanúsít a bizottság többsége e szokatlanul nagy többlettel a hadügyi igazgatás követelése iránt. Mindazáltal kijelentette a hadügyminiszter úr a bizottságban, hogy nem képes az ujonczoknak 1881/2-re való későbbi behívása által szándékoltatott megtakarítási szabályokat nem fogadhatja el, s nincs abban a helyzetben, hogy azokat keresztülvigye. E nyilatkozaton a bizottság többsége annál inkább csodálkozott, mert ennek megtakarítási előterjesztése semmi egyebet nem tartalmazott, mint a hadügyi kezelés által 1879/80. és 1881/2-re előterjesztett czélszerű javítását és korlátozását a téli szabadságolásoknak. És ez már az 1880/81-iki télre körülbelül el van fogadva, s alkalmazásba jön. A bizottság a 7., 22., 23. és 24. czímeknél összesen 1.375.208 frtot vél törlendőnek. Minden gyalogzászlóaljnál egy második százados lovasítására nézve az előadói jelentés megjegyzi, hogy a budgetbizottság, tekintettel a delegáczió ismételt elhatározására, nincs azon helyzetben, hogy e czélra több engedményeket tegyen, addig, mig épen az 1881. évre fölhozott sok többlethez képest a megtakarítások is nem emelkednek. A jelentés ez általános része után a részletes jelentés következett a szükségletek egyes czímei szerint. A mai ülésben, amelyben a kormány részéről Rylandt, Haymerle, Szlávy, Kállay, Lambert Ilck és Hold ezredes voltak jelen. Grocholszki delegátus beterjeszti a jelentést a Boszniában, Herczegovinában és a Lim területén 1881. évben állomásozó csapatoknak a békeállomány meghaladásából származó rendkívüli hadiszükséglet többletének fedezéséről. Az általános vitában Sturm a tartalékosok viszonyait fejtegeti, mire az előadó azt válaszolja, hogy a kormány megtett minden lehetőt, hogy a tartalékosokat haza bocsássa. A részletes vitában az előadó indítványozza, hogy az 1.598.832 főt vetessék fel, míg Plener csak 1.550,000 frt előirányzását indítványozza. Bylandt közös hadügyminiszter: A Boszniára vonatkozó rendkívüli hadi szükséglet összeállításánál a legnagyobb gonddal ügyeltem arra, hogy az a legszükségesebb minimumra szoríttassék. Az előirányzat érettmegfontolás és helyi adatok eredménye és arra a meggyőződésre jutottam, hogy a szükséges legszélső határáig mentünk, hogy komoly zavarokba ne jussunk. A viszonyok az okkupári tartományokban tudvalevőleg igen nehézkes természetűek. A miniszter tehát kéri, hogy itt ne térüljenek, mert különben a hadügyi kormányzat kénytelen volna az előirányzatot túllépni. A csapatok létszámát már egyáltalában nem lehet többé leszállítani. A gagisták készenléti pótlékát már a folyó évben redukálták, az anyagi jólét emelkedésével ezt talán még továbbra is lehet majd leszállítani. A legénység ellátása a leszállított etappe adagok által czélszerűnek bizonyult. Ha a vasúti hálózat elkészül, akkor talán ebben a tekintetben is megtakarítások lesznek eszközölhetők. Nagyon kéri tehát, hogy e tételnél ne töröljenek semmit. Beer az összes szükségletből 338.000 frtot kíván törölni, és azt 6 millióval felvenni. Plener csatlakozik hozzá. Bylandt közös hadügyminiszter hivatkozik az előbb mondottakra és azt mondja, hogy az valamennyi tételre vonatkozik. Ami az építkezés tételét illeti, a miniszter megjegyzi, hogy ez csak úgy volt lehetséges, hogy a más tételeknél eszközölt megtakarításokat ide fordította. Meg kell gondolni, hogy a barakok építését szigorú tél idején a legnehezebb körülmények közt eszközölték és azért azok nem lehettek állandók. Ezért eleinte csak szétszórva építették, azokat. Midőn nagyobb táborokká alakították át, akkor a csatornázásra is tekintettel kellett lenni. Kéri, hogy ne töröljenek semmit. Szlávy közös pénzügyminiszter megjegyzi, ha átlagos törléseket akarnának, először az egyes címeket kellene tárgyalni, hogy e címeknél megállapítsák ama tételeket, melyekben törlés eszközöltető. Ezért már az első két czímnél eszközlendő törléseket, elleneznie kellett álláspontjából. Törlés csak a csapatállomány vagy a gageistáknak engedélyezett készletpótlék felállítása által volna elérhető. A Lim-területen kívül Bosznia és Herczegovina területe 1000 □ mfldót tesz ki. Az igen rossz és primitív közlekedési eszközök e tartományban ismeretesek. A jelen légi viszonyokat a tartományban megelégedésére telsen megnyugtatóknak jelentheti ki. De még sincs kizárva, hogy szemben a mindinkább konzolidáló renddel egyes helyeken kihágások és ellenszegülések ne forduljanak elő. A félművelt népeknél, a legnagyobb fontossággal bír a rend fentartására nézve, hogy minden ellenszegülés az első pillanatban a leghatározottabb represszióra találjon. A miért is a katonai hatalom jelenléte különböző helyeken elengedhetetlen. A hadsereg jelenlegi állományának leszállítását tehát kénytelen meg nem engedhetőnek kijelenteni. A gageistáknak engedélyezett készenlét-pótlékok leszállítása a tartomány drágasági viszonyainál fogva époly lehetetlen. A múlt évben azok lényegesen leszállíttattak és biztosíthatja, hogy az egyes tiszteknek csak a legnagyobb áldozatok árán volna lehetséges a műveit embernek nem fényűző, hanem egyszerű igényeit is egyátalán kielégítnnök. Az ország klimatikus viszonyai nagyon rosszak s ezért e tekintetben az ott állomásozó csapatok több bajjal küzdenek, mint máshol. A rendezésükre álló segédeszközök korlátolása tehát lehetetlen. A közös pénzügyminiszter kiemeli, hogy amit a dislokált csapatokért teszünk, saját véreinkért teszszük, s kéri ennélfogva, hogy e részben minden törlésről mondjanak le. A 6. czímnél műszaki szolgálat és építésügy, Bareuter kérdi a hadügyminisztertől, hogy nem lehetne-e itt takarékoskodni, vagy némely építést elhalasztani. A hadügyminiszter arra hivatkozik, hogy minden beterjesztett javaslat oly számításokon alapul, melyek a helyszínére a legnagyobb gonddal kerültek s minden elhelyezkedésre szolgáló építkezésnél úgy is csak a legengedhetetlenebb szükségesség volt a vezérelv. Biztosítja különben a bizottságot, hogyha takarékoskodás egyátalán lehetséges, az illető ágnál közigazgatási úton is megtörténik az. Plener kijelenti, hogy hajlandó a katonai kormányzat helyzetére való tekintetből minden további törléstől elállni, ha az lehetségesnek tartaná, amit szóló lehetségesnek hisz , hogy e czimből egészben 100,000 főt töröltessék. A hadügyminiszter arra hivatkozik, hogy mert tavaly az épületek jó karban tartása, helyreállítása czimén semmi, vagy csak kevés szavaztatott meg, az idén annál többet kell e czimeken kiadni, ha csak az illető, objektumok teljes tönkremenetelét nem akarjuk kockáztatni. Szlávy közös pénzügyminiszter megjegyzi, hogy e czim őt is, mint a polgári kormányzat vezetőjét, közelről érdekli. A czim első tételei, egész az f) tételig, tisztán katonai kérdésekre vonatkoznak ugyan, s így ő rá közvetlen nem tartoznak, de ezek nem is támadtattak meg. Ami azonban a g) tétel alatt elhelyezési s elszállásoló helyek emelésére s fentartására irányzott 400.000 frtot ületi, ő a saját álláspontjából szintén kénytelen felszólalni, hogy törlés itt ne történjék. A legalaposabb panaszok, melyek a legtöbb kormányzati bajt okozzák, a csapatok magánházakban elszllásolásolásából erednek, mit megmagyaráz az, hogy a mohamedán erkölcsöknél fogva mohamedán házaknál szintén lehetetlen az elszállásolás. A mohamedán házakon kívül azonban nincs ott tisztességes katonaelszállásolásra alkalmas épület. Az okkupáczió első perceiben alkottattak épületek, a benyomuló csapatok elhelyezésére s ezek kétségtelenül a katonai kormányzat épületei. A delegáczió határozatai kötelességévé tették a polgári kormányzatnak, hogy a csapatok elszállásolásáról gondoskodjék, mely már taval is 500,000 frt értékű hajlékot építtetett az okkupáló csapatok számára. Kéri is tehát, a katonai kormányzatnak az e tekintetben mélhatlanul szükséges összegek megszavazását, hacsak azt nem akarják, hogy a csapatok ott teljességgel hajléktalanok maradjanak. A hadügyminiszter azon megjegyzésre, hogy barakok építésére 40,000 frt igen sok, részletes kimutatást közöl a Szerajevo, Mostor, Bijács, Benyaluka, Delni, Tuzla, Bjelina, Zvornik és Dobojban levő barakok, valamint az ezekben és több más helyen levő barakkórházakról. Összesen 700 épület van és egyre-egyre esik 500 frt, ami a helyi körül- lményekhez képest bizonyára nem sok. Sturm a kérdéses levonást nem tarja oly fontosnak, hogy ahhoz ragaszkodjék, Beer csatlakozik e nézethez, mire Preuer visszavonja indítványát. Végül az előadó azon reményének ad kifejezést, hogy jövőre eme tétel nem fog többé a budgetben előfordulni . Az »átalános kiadások« tételénél Piener kérdést intéz a Boszna-völgyi és a Bányaluka-dobertini vasútról, mire Hold, a kormány képviselője, részletes kimutatást közöl, mely a bizottság jelentéséhez csatoltál ii határoztatik. Suess kérdést tesz a sziszeki csatlakozás iránt, melynek hiányából magyarázza ki a bányalukadóberlini vasút csekély jövedelmezőségét. A hadügyminiszter erre azt feleli, hogy a csatlakozás a hadügyminisztérium által mindig igen fontosnak ismertetett el s nem is mulasztott el semmit, hogy a leghatékonyabban befolyásolja ez irányban a magyar kir. kormányt s ennélfogva e vonal kiépítése czéljából már meg is történt a bejárás, de az eredményről szóló még nincs értesülve. Ezután egy öszszavazással el fogadtatik az egész szükséglet 6,338,000 írtban. KÜLÖNFÉLÉK. Engedélyek. A király megengedte, hogy Heksoh Sándor pozsonyi Ákos a román fejedelmi IX. osztályú »bene merenti« czimü ezüst érdemjelt. Palugyay J. és fia hornagykereskedők a spanyol királyi udvari szállítói czimet, Erőssy Sámuel polonkai lakos az ernestini házirend érdemérmét, Zechmeister Perencz és Ivanovich György dunagőzhajózási társulati felügyelők a szerb fejedelmi III. oszt. Takova-rendet és Lévay Henrik budapesti lakos az olasz királyi korona-rend tisztikeresztjét elfogadhassák és viselhessék. Névváltoztatások: A magyar királyi pénzügyminiszter Farkas Ödön pótbiztost, a budapesti kataszteri kerület egri járásba becslőbiztossá, s Nong János volt gazdatisztet, kataszteri pótbiztossá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Tóth Béla nyíregyházi kir. törvényszéki dijnokot ugyanezen kir. törvényszékhez írnokká, Páris János aknarakói kir. járásbirósági dijnokot pedig a huszti kir. járásbirósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Ugyanott Bakits János karánsebesi kir. körjegyzőt a szászsebesi, és Drégán János szászsebesi kir. körjegyzőt a karánsebesi kir. körjegyzői állomásra ; Nagy Lázár aljegyzőt és Martini Adolf írnokot pedig a segesvári kir. járásbíróságtól a kőhalmi kir. járásbírósághoz helyezte át. A debreczeni pénzügyigazgatóság, Ravasz István nyíregyházi V. oszt. kir. adótisztet a szarvasi, Majinák Róbert nagyváradi IV. oszt. adótisztet pedig, a belényesi kir. adóhivataloz III. oszt. ellenőrökké nevezte ki. Alapszabályok megerősitése. A magyarországi állatorvosok egyletének alapszabályai, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Személyi hirek. Tisza Kálmán miniszterelnök tegnap este Tokajba, Szende Béla miniszter tegnap Temesvárra, Koburg Fülöp főherczeg pedig a tegnap esti vonattal Bécsbe utazott. — Rudolf főherczeg trónörökös, főudvarmestere gróf B o m b e 1 1 e s társaságában és csekély számú kísérettel ma délután a legnagyobb inkognitóban elutazott gróf Chotekhez Futtákra. Onnan a főherczeg holnap délelőtt Cserevicre rándul, hol nehány napig a gróf Chotek által épített vadászkastélyban fog megszállani, hogy a Fruska-Górán sasokra vadászszon. — Főispáni jubilaeum. A báró Radvánszky Antal zólyomi és turóczi főispán közszolgálatba lépése ötvenedik évfordulójának megünneplésére nagy előkészületek folynak Beszterczebányán. Az ünneplés nov. 13-án fog megtartatni, melynek különös fényt fog kölcsönözni Ipolyi Arnold jelenléte. Délelőtt közgyűlés lesz, melyből Ipolyi Arnold vezetése alatt egy nagy küldöttség fog Radvánba menni, hogy a főispánt a közgyűlésre meghívja. A közgyűlésen egy rendkívül díszes album fog neki átadatni, mely több száz tisztelőinek arczképeit foglalja magában. Ezután kétszáz terítékű ebéd a főispánnál festve fényes tánczvigalom zárja be az ünneplést, melyben nemcsak a főispánsága alatt álló megyék értelmességének szine-java siet részt venni, hanem a szomszéd megyék is küldöttségek által lesznek képviselve, hogy egy ötven évet a közpályán töltott, érdemekben megőszült férfiú iránt tiszteletüket fejezzék ki. — A pesti szr. hitközség 200 tagú képviselő-testülete okt. 31-iki közgyűlésén választotta meg a hitközség elöljáróságát (elnököt s öt osztályelöljárót) s a 48 tagú választmányt. Neuwelt Ármin, az elnöklő, constatálta a gyűlés határozatképességét s megnyitotta a választást, 200 közül 116 szavazat adatott be. Megválasztatott: elnökül Neuwelt Ármin, szertartási elöljáróvá Deutsch Sámuel, iskolai elöljáróvá Schweiger Márton, jótékonysági elöljáróvá Winter Jakab, pénztári elöljáróvá Popper Ármin és gazdászati elöljáróvá Nagel Ármin volt elöljárók újból — egyhangúlag. Az eredmény kihirdetése után az újonnan megválasztott elnök magyar beszédben köszönte meg saját személye, úgy a többi megválasztottak iránt tanúsított választók bizalmát. A népnevelők egyesülete ma közgyűlést tartott, melynek főtárgyát a költségvetés megállapítása képezte. E költségvetés világosan mutatja, hogy a jóravaló egylet újabb időben mily nagy virágzásnak indult. Bevétel gyanánt 1750 frt., kiadás gyanánt 1300 frt. van felvéve. Érdekes jelenség, hogy a költségvetés tárgyalásánál a lapokra s könyvtár gyarapítására előirányzott összegeket egyhangúlag felemelték. Az egylet tagja lett a képzőművészeti társulatnak, az akadémia könyvkiadó vállalatának, a természettudományi társulatnak s az Eötvös-alap számára 10 frt. adományt szavazott meg. A paedagogiai szakosztály újból alakulva, elnök lett Szetvizner Lajos, alelnök Szép József, jegyzők: Wenisch János és Weber Mariska. Az indítványok között közérdekű Glasz György felszólalása a szatmármegyei uj tanfelügyelő kinevezése tárgyában. Az egylet kérvényt intéz a képviselőházhoz, hogy a tanfelügyelők képesítése tárgyában intézkedjék s e kérvényét pártolás végett a többi tanitóegyletekhez is megküldi. — A kerepesi úti sir kertben az aránylag kellemes idő következtében ma a szokottnál is nagyobb számmal voltak künn a kegyeletnek adózók s nézők. A Kerepesi út alsó részén, sőt a gázgyári dologház közt elterülő nagy piacon is valóságos torlódás volt a kocsikkal. Valószínűségi számítás szerint százezernél többen vettek részt. Küldöttségek s csoportok is nagyobb számmal voltak, mint más alkalommal. Az irói kör most is kegyeletesen emlékezett meg a mások által nem gondozott jelesek sírjairól s mécseit több helyen meggyujtotta. Ilyenek voltak: Réthi Mihály, Zilahy Károly, Udvarhelyi, Szentpétery, Obornyik, Bartha, Pákh, Garay, Nagy Ignácz, Mosonyi, Bernáth Gazsi, Egressy Gábor, Megyeri és Hetényi L. Az öreg Vasvári-Kovács, bár nehéz beteg s a kegyeletes munkát maga elvégezni képtelen lévén, kívánkozott, hogy legalább a kész dolgot megtekintse. Délután 2 órakor jött ki testületileg az egyetemi ifjúság, fekete zászló alatt hosszú sorban. A menet elején nemzeti színű szalagokkal a sírokra szánt koszorúk. Meglátogatták Fornyák sírját, hol Kudlovics Andor, a Batthyányi-mausoleumot, hol, Holló Lajos, a vértanuk sírját, hol Kégl Árpád, Deák Ferencz sírját, hol Ballagi Béla, Balassáét, hol Nagy Lajos, Woronieczkyét, hol Dáni Vilmos, Vörösmartyét, hol Mészáros István, Kisfaludy Károlyét, hol Rácz Samu és Tody Ferenczét, hol Margitay Béla tartottak beszédet. Minden szónoklatot a koszorú letétele és a nemzeti hymnus követett. Az ifjúságot körútjában megszámlálhatatlan s°kaságban követte a közönség. Három óra tájt a munkások vonultak ki halottjaikhoz, fekete zászlójukon hosszú vörös szalag lebegett; a kath. legényegylet tagjai érdemes elnökük Szabóky sírját keresték fel. Egyéb testületek is lerótták kegyeletük adóját azok iránt, akiknek keze műve haláluk után is hirdeti áldásos életöket, de a nagy népgomolyban a sokasággal folytak össze. A lámpák és lángok ezrei a temető zártáig világítottak a túlnyomóan gyászba öltözött közönség roppant sokaságára. A kegyelet a budai temetőkben is meghatóan nyilvánult a sírok felkoszorúzásában és kivilágításában. Uj szerkezetű csavar gőzöst vett át a Ferenczcsatorna vontató vállalat, melylyel a főváros és Szeged közt gyorsáru szállítmányt fog közvetíteni a Ferencz csatornán át. A hajót, melynek neve »Türr tábornok«, a magy. kir. államvasutak gépgyára építette, azaz a 100 lóerejű gépet saját gyárában saját szerkezete szerint, a hajótestet pedig a Sönichen-féle hajógyárban készítette. A hajó két egymástól bármikor elválasztható részből áll; a gépezeti részből, mely önállóan is hajózhatik, és a gépezet elé kötött vasuszályból, mely 3000 méter mázsa terhet bír meg. A vasuszály hasonló szerepet játszik ezen új szerkezetű hajóknál, mint vasutaknál a vasúti kocsi, mert az uszály bármely állomáson kiköthet, helyette pedig esetleg más uszályt vihet a gép, vagy uszály nélkül is hajózhatik tovább. Sebessége holt vízben óránként 11 kilométer. Francziaországban ez új szerkezet feltalálása óta, tehát három év alatt mai napig már 77 ily szerkezetű hajó épült és közlekedik. — Halálozások. Özv. Bodorfi Henrikné szül. Darvas Etelka 59 éves korában, agyszélhüdés következtén hirtelen meghalt. Tegnap temették el nagy részvéttel. — Pekri István volt honvédszázados meghalt D.Sz.-Mártonban 59 éves korában. — Változás a játékrendben. A november 20-án színre kerülő »Névtelen hősök« czímű dalmű végleg megállapított próbái következtében az e heti operai műsor ekkép változik: kedden november 2-án »Favorita« ; csütörtökön, 4-én, »Traviata« (Spiegel Arabella szerződött tag első felléptéül); szombaton, 6-án, »Lalla-Roukh« és »Sylvia«. — Lóverseny lesz vasárnap az új versenytéren öt futással: Handy cap 600 frt; királyné ő felsége dijáért akadályverseny; gátverseny 400 frtért; kis-béri dij; paripaverseny akadályokkal. — A budapesti I. kerületi állami tanítóképzőben október hó közepén előfordult néhány difteritisz kereset miatt ideiglenesen megszüntetett előadások november hó - án megint minden osztályban megkezdetnek. A köztárak építése gyorsan halad; egy társz,1 kasz már tető alatt van, egynek a kőmivesmunkái készek, kettő pedig épülőfélben áll. A falegyen azaz koszorú ünnep a tavaszszal tartatik meg. — A budapesti philologiai társaság november 3-án, szerdán d. u. 5 órakor a m. tud akadémia rendes havi ülést tart. Az ülés tárgyai: A Saturnáliás, dr. Kont Ignácztól. Saussure hangtani elmélete, Fináczy Ernőtől. — Budapest domborművű térképét készítette el Raksányi Gyula mérnök, s állította ki az Aigner-féle könyvkereskedésben. A térkép papir-anyagból készült, a félirajz a természetes hossznak 1: 36000 arányában. A domborzat háromszorosan torzittatott, minek következtében, p. o. a Jánoshegy, mely az adriai tenger színe felett 529 méter magas és igy az 113600p mértéknek megfelelőn 14 milliméter magasságra lett volna kiemelendő, a torzítás következtében 42 milliméter magasságra domborittatott. A mivelési ágak (belsőség, szőlők, szántóföldek stb.) szokott módon színezés által, és pedig olajfestéssel ki lettek tüntetve. — Fűhöz-fához kapkod Somoskeőy Géza, hogy a szabadlábra helyezéséhez szükséges 5000 frtot előteremtse. Londoni bankárja már egy »amerikai nagybátyának« bizonyult be, mert hozzá pénzért küldött sürgönyeire mindig kitérő válasz érkezik. Tegnap Somosheőy egy ismert fővárosi tőzsdeügynököt hivatott magához, s felkérte, hogy számára állampapírokat vásároljon, melyeket biztosíték gyanánt kíván a törvényszéknél deponálni. Midőn az ügynök a fedezete felől tudakozódott. S milliókat érő vagyonára hivatkozott, mely szabadlábra helyezés után ismét szabad rendelkezése alá jut Az ügynök gúnyosan mosolygott, a mi azt látszik bizonyítani hogy e »fedezettel« egy általában nincs megelégedve’ Irodalom, művészet s tudomány. — A »Koszoru«-ból, a Petőfi-társaság havi közlönyéből, megjelent a novemberi füzet Osiky Gergely fényképnyomatú arczképével. Osikyről Izmer Ferencz ír rövid elmefuttatást s ezenkívül »A bizalmatlan« czimü vígjátékból közöl műtványt. Költeményt Benedek Aladártól közöl, beszélyt pedig Lauka Gusztávtól »Az eltévedt csók« czim alatt. A füzet elején Mezei Ernő csinos nyelvű tárczát közöl »Az utazás ideálja« czim alatt s lentebb Kárpáti Károly hasonlítja össze Petőfi Sándor és Tompa Mihály Murányról irt költeményeit. Az apróbb közreménnek közt van a kiskőrösi Petőfiünnep leírása, Petőfi ifjúkori kiadatlan költeményeiből a »Vas Újság« után tett közlemény, Kvassay Ede újabb novellájának s Prém József Kisfaludy Irénéjéről irt tanulmányának ismertetése s végül egy meglehetős kellemetlen polémia Führer s Bodnár közt. E füzet még Rautmann kiadásában jelent meg. — A büntető törvénynek a lelkészekre vonatkozó pontjairól Török Pál a dunamelléki év. ref. egyházkerület superintendense körlevelet intézett az egyházerület lelkészeihez, következőket ajánlja lelkész társai figyelmébe: 1. A védköteleseket szabályellenesen ne eskessék meg s az anyakönyvi kivonatokat gondosan állítsák ki. 2. A házasságkötésnél mindenkor szigorúan követeljék meg a szükséges bizonyító okmányokat. 3. Az anyakönyvek vezetésénél ügyeljenek többek közt arra, hogy a hatóságilag kimondott s velők közlött ítéleteket ide szintén bevezessék. 4. Az iskolában eltiltott tankönyvet vagy taneszköszt megengedniük nem szabad. 5. Az interconfesszionális viszonyokban vigyázni kell, hogy kiskorú egyént más felekezetből áttéríteni, illetőleg másvallású kiskorúakat megkeresztelni nem szabad, továbbá a halottak eltemetését megakadályozni sem. 6. A vallást s hivatalosan működő lelkészt sértők megbüntettetnek. 7. A vallási szertartásokat zavarni nem szabad a vasárnap minden nyilvános munka megszüntetendő. A körlevél a büntetörvénykönyv ez új pontjait ismertetve a régi törvényekre is utal, amennyiben ezekkel összefüggésben állanak s a lelkészeket figyelmezteti, hogy azokat pontosan megtartsák. — A »magyar pedagógiai szemle« októberi füzetében Bánfi János pápai polgári iskolai igazgató arczképe van, ki a népies irodalom terén tette magát ismeretessé. A közlött czikkek nem nagy becsüek. Érdekesebb a vegyes rovat, mely mint rendesen, most is gazdag s változatos. — Az orsz. középtanodai tanáregyesület novemberi füzetében Névy László jelentésén kivül a brüsseli nemzetközi oktatásügyi congressusok Némethy Kelmen a rajzoló geometriai oktatásról; Dr. Ferenczy József a tornatanításról szól. A füzet többi részét egyesületi tudósítások, vegyes hírek képezik.