A Hon, 1880. december (18. évfolyam, 316-345. szám)

1880-12-21 / 336. szám

Idáig azonban még az e czélra ásatott kutak nem vezettek kielégítő eredményre, mint azt a »Hestia« czímű hetilapban közzétett tudósításokból olvassuk, csak a Skripti melletti »Panapia« zárda közelében bukkantak néhány sírkőre s olyanforma edényekre, a­milyenek Mykenaeban vannak, ezen kívül több fel­iratot találtak a kol­leotiai dialektusban. E feliratok philologiai szempontból rendkívül érdekesek és be­csesek. Szerencsésebb volt Schliemanné asszony, ki a »Minyas kincstár« ásatásait kiséri figyelemmel. Schliemanné asszony ez ásatás eredményéről követ­kező levelet írja november 23-ról az »Ephemeris« czimű görög lapba: »Ma délben a kincses kamrától jobbra egy ajtót és egy átjárót fedeztünk fel ; az átjáró végén egy másik ajtó látható, mely, a­mint látszik, sírboltba vagy kamrába vezet, s szép dom­­borművekkel födött kőlappal van bezárva.« Köze­lebbről az »Ethnikon Pneuma« czimű újságban az ásatásoknál alkalmazott igazgatóbizottság tesz közzé egy jelentést. E jelentés szerint az ajtó egy szép be­járóhelyre vezet a kincstárból északi irányban.­­ Három méternyi távolságban egy a födéltől lezuhant nagy kő látható, mely a bejáratot teljesen elzárja. E kő virágokkal van ékítve, 4047 m. hosszú és 2007 m. széles. Az ajtó magasságát még eddig nem lehetett meghatározni, mert még nincs egészen kiásva; szé­lessége 1300 m. A Minyas kincstárának műépítészeti maradványai az Akontion-hegy aljában fekszenek, a Kephissos folyam északi partjának átellenében. Nem lehet tudni, hogy e monumentum mi czélra szolgált. Már a régiek tettek itt ásatásokat, de felülről lefelé, minek következtében az első kamarabolthajtások födele beomlott s most Schliemanné asszonynak nem csekély fáradságába került ezeket a kő- és földöm­­adványokat kitisztítani. A második kamaráról, mely­be a most fölfedezett ajtó szolgálna, úgy látszik, a régiek előtt nem volt ismeretes. Schliemanné asszony ebből írt a mindenesetre némileg elhamarkodott kö­vetkeztetést vonja le, hogy a kamarában fölhalmozott kincseket nem rabolták el. Mindenesetre érdekes fog lenni, ha sikerül Schliemanné asszonynak, a most út­ban álló akadályok elhárítása után a vélt kamarát és benne a kincset föltalálni. Mert ha épen oly csekély­ség is a régi Minyas kincse, mint az Agamemnoné, melyet korábban az »Attreuss kincstárában« Myke­­naeben fedeztek föl, azért kétségkívül fonto­s lesz a történelem, főleg a régiségtudományra nézve. — Ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. W­o­l­f Vil­mos (1. nagykorona-utcza 20. sz.) ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Granater László budapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása; L­e­n­d­v­a­y Lajos budapesti ügyvéd önkéntes lemon­dása ; dr. L­ö­v­i­n­g­e­r Vilmos budapesti ügyvéd pe­dig Pozsonyba történt , elköltzése következében fenti lajstromból kiterültettek ; előbbi irodája részére gondnokul dr. H­e­i­n József budapesti ügyvéd és ka­marai tag neveztetett ki, utóbbiak irodái részére pe­dig gondnok kirendelésnek szüksége fenn nem forgott; végül hogy Er­e­dl Lipót ügyvéd és kamarai tag lakhelyét Gödöllőről Budapestre tette át. A temesvári ügyvédi hirdeti, hogy Zacharievits Lázár török­­becsei ügyvéd, a szegedi kamara területére — Batto­­nyára — történt áthelyezkedése következtében az ügy­védi kamara lajstromából töröltetett. Kre­m­­­a­n­n An­­tal ügyvéd e kamara ügyvédi lajstromába Versecz szék­­helylyel folytatólag felvétetett; Popovits János ügyvéd, Deliblat székhelylyel e kamara ügy­védi laj­stromába folytatólag felvétetett; Nagy Ferencz te­mesvári ügyvéd irodáját e kamara területén belül Buziásra, Nedelko György verseczi ügyvédi iro­dáját e kamara területén belül Fehértemplomba; Mesterovits Szilárd verseczi ügyvéd iro­dáját e kamara területén belül Nagy-Becskerek­re helyezte át; dr. G­r­a­n­d­­­e­á­n József nagy­­becskereki ügyvédnél a jogtudori fokozat a lajstrom­ban kitüntettetett. Az eperjesi ügyvédi kamara végül hirdeti, hogy dr. Mittelman Nándor alsó-kubini ügyvéd, az ügyvédi lajstromba folytatólag felvétetett, ellenben abból Szatyovich Imre több rendbeli elkövetett bűntény miatt vizsgálati fogságban letar­tóztatott eperjesi ügyvéd, saját kérelmére, Ruszin­­k­ó Endre volt eperjesi ügyvéd pedig elhalálozása következtében, kitörültetett, s hogy utóbbi irodája ré­szére Szmoligovits Szilárd eperjesi ügyvéd ren­deltetett ki gondnokul. — Mégis csak élelmes a tót. Fehér­­megye Batta községébe — írja levelezőnk — ezelőtt egy évvel beállított egy Janó, foglalkozására nézve üveges tót. A bíró kapott az alkalmon, s nekiállítot­­ta Janót az iskolaépület kitört ablakai beüvegezésé­­nek. Janó elvégzi kifogástalanul a reábízott munkát, s e­gy forintnyi számlát terjeszt be. A bíró azzal uta­sítja el a jámbor tótot, hogy most nincs pénz a köz­ség pénztárában. Janó elkeseredetten fordított hátat a falunak.­­ Ezelőtt egy héttel a biró nagy rémüle­tére csak betoppan Janó a battai község házához, s megújítja az egy forint követelését. A biró ezt a fen­­nebbi okadatolással újra megtagadja. A következő éjjel kiosont Janó a korcsmából, a hová szállásra szállt, s mig a falu mély álomban szendergett, neki­­áll az iskolaépület ablakainak, s nyolcz üvegtáblát, melyeket tavaly csinált, kireszelvén, s avzal ill­ a be­rek, otthagyta a falut, nem lévén már türelme újabb egy esztendeig várakozni. — A világ legnagyobb könyvtárai. A New-Yorkban megjelenő »Librari Journal« az Egyesült­ Államok és Britannia könytári társulatainak közlönye, igen érdekes statisztikai adatokat hoz a legnagyobb könyvtárakról. Az amerikai lapnak nagy fáradságába került az adatokat gyűjteni, de most ezek tökéletes képét nyújtják a különféle könyvtárak és könyvek statisztikájának. E lap szerint Ausztria jelenleg legtöbb könyvtárral és könyvvel bír, 577 nyilvános könyvtára van 5.475.798 kötettel, ide nem értvén a kéziratokat és térképeket, ennélfogva minden 100 lakosra 26­8 könyv jut. Olaszországnak van 493 könyvtára 4.349,281 kötettel, azonkívül 330,570 kéz­irata, azaz 100 lakosra 16­2 kötet. Poroszországnak 398 könyvtára 2.640,450 kötettel és 58.000 kézirattal, azaz 100 lakosra 11 könyv. Nagy-Britanniának csak 200 könyvtára van 2.871,493 kötettel és 26,000 kéz­irattal. Francziaország 500 könyvtárában 4.598.000 kötet és 135,000 kézirat van, azaz 100 emberre 12­5 könyv. Muszka országban csak 1.3 könyv jut 100 em­berre, könyvtárai száma 145,952,000 kötettel és 24,000 kézirattal. Ha a könyvtárakat egyenként tekintjük, akkor a legnagyobb a párisi 2.078.000 kötettel és így a párisi könyvtár az összes franczia könyvtárak könyvei számának felét képezi. A londoni British múzeum a második egy millió kötettel, ezután követ­kezik a müncheni királyi könyvtár 800 ezer, a berlini 700.000, a drezdai 500.000 és a bécsi 420.000 kö­tettel. Vannak egyetemek is, melyek igen nagy könyv­tárakkal bírnak, jelesül az oxfordi, Angliában 300.000, a heidelbergi Németországban ugyaennyi kötettel. Már mindezeknél sokkal kisebb a brüsszeli királyi könyvtár, 90.000, a római Vatikán könyvtára 30.000 nyomtatott könyvvel, de 25.000 legritkább és megbe­­csülhetlen értékű kézirattal. — Magyarországról nem vesz tudomást az idézett forrás, vagy tán Ausztriához számította ? — Rejtélyes eset. A mai lapunkban ezen czim alatt közlött hírre vonatkozólag a fővárosi fő­kapitány megkeresésére a lembergi rendőrfőnök táv­irati uton azon értesítést küldötte, hogy a Wozniak Dániel által a magyar ált. hitelbanknál bemutatott 24813, 2484 - 2475. számú, egyenként 5000 írtról szóló, a lembergi Hypotheken-bank által kiállított utalványok, valamint ama 500 frtos utalvány még más értékpapírral együtt 1879. évi, decz. 29-dikén R­oeb­m é­s Ivette lembergi lakostól lopattak el.­­ A lopást társaságban követték el s a czinkosok közül kettő, Kudla Pál és Mordinievicz Viktória már Lem­­bergben fogva ülnek. A lopott utalványok közül egy 500 frtosat már a múlt évben Lembergben beváltot­tak s úgy látszik, a megmenekült Wozniak azóta más országokban próbált szerencsét, mígnem itt rajta­vesztett. — Wozniak, mindent tagad, s erősen ál­lítja, hogy az utalványokat találta. Az ügyészségnek adták át. — Reclame. A »L’Etoile Frangaise« czimü uj lap falnak vitte a párisiakat. Nagy betűk hirdet­ték a lap élén Rochefort halálát. Le volt írva halál­tusája; az izgalmak következtében forró lázba esett s rövid betegség után meghalt. Leírja, hogy a megőrült Rochefort megjelent Olivier Pain barátjánál s el­mondta, hogy Gambetta gyilkossági kísérlete után őt nevezték ki XIII. Leo utódjává. Nemsokára, a ha­lotti szentségeket fölvéve, meghalt. A halottas házból érkezett jelentések ecsetelik a fájdalmat, a­melyet az odasereglett barátok éreztek. A kitett jegyzékben Gambetta, Grévy, Reinach és több bibirnok neve is olvasható volt. Leírja a lap ezután a ravatalt, közli a családi jelentést, leírja a temetést, Cassagnac, Michel Lujza, Pynt Felix gyászbeszédeit stb. Végre megtud­juk, hogy Edisonnak, a hírneves feltalálónak sikerült feltámasztania Rochefort-t. A durva spekuláczió el­érte czélját; a lapkihordók, akik tele torokkal kiabál­ták Rochefort halálát, özönével adták el a lapot.­­ A IV. ker. (belvárosi) főreáliskolá­ban az érettségi pótvizsgálatok írásbe­li részére az 1881. évi január hó 10, 11 és 12-ik napjai tűzettek ki. Megjelenés ideje mindenkor: reg­­geli 8 óra. Ney Ferencz igazgató. — ■Apróság. A kaszinóban. A. : Hol voltál olyan sokáig ? B. : N. grófnő vadászatain. A. : Nos, hogy sikerült ? B. : Nem lőttem semmit, csak egy tudat. A. : Csak nem a grófnőt ?« — A szalonban. G. grófnőnek olyan udvariatlan vendége volt, hogy bár nála vacsoráit, ez este után egy hónapig sem mutat­kozott. Egy este azonban, váratlanul megjelenik. »Erre jártam«, szólt a vendég, s mivel a világos ab­lakok azt mutatták, hogy itthon van betértem , ké­rem számítsa be látogatásnak. »Szívesen«, fel­­ a grófnő, »most egyszerre s mindenkorra. — A plébá­nos előszobájában két nő beszélget. A kihirdetés vé­gett jöttem el a vőlegényemmel ; most épen harmad­szor fogok férjhez menni, mondja az egyik. »Ah, hol van a vőlegény ? Szeretném látni ezt a harmadikat«. »Azonnal, de úgy látom, hogy eltűnt. No, ne búsul­jon kérem, nemsokára úgy is megláthatja majd a ne­gyediket.« — A népszínházban a »Francziák Mi­­lánób­a« mára hirdetett előadása, közbejött akadá­lyok folytán elmarad, helyette a »Kéthejű gróf« kerül színre. Irodalom, művészet s tudomány. — A »Regény világ« czimü szépirodalmi folyóiratból az 5 ik és 6-ik szám jelent meg. Két ere­deti regény van e füzetekben közölve. Jókai Mór­tól »Páter Péter« czimü új, s e füzetek számára ké­­szített nagyobb regény s Téka Lajostól »Köd előt­tem, köd mögöttem.« E két írón kívül még egész se­reg kiváló író ígérte meg közreműködését. A tartal­mas vállalatban még két fordított regény is van kö­zölve. Az egyik czime »Gloria.« Spanyol korrajz. Ir­ta :Galdos B. Perez, fordította Nagy István. A másiké : Quisi Lana. Regény. Irta Spielhagen Frigyes. Fordította Peterdi József. Minden szám he­­tenkint két nagy ivre terjed s a regényeken kívül ap­róságokat közöl. Ifj. Ábrányi Kornéltól s P. Szath­­mszry Károlytól is igér regényt s ezenkívül egy vers­gyűjteményt. Az egész vállalat egy éven át 20—24 regény kötetet közöl, az előfizetőknek mérsékelt sron képesalbumot is ad s az egész előfizetési ára félévre 3 frt, egész évre 6 frt, mely összegek Révai testvérek kiadókhoz (Koronaherczeg-utcza 2. sz.) küldendők. Ajánljuk a vállalatot az olvasók figyelmébe. — Az eperjesi állandó színház fel­szerelése — mint az ottani lap írja — örvendetes módon halad előre, úgy, hogy alapos kilátás van arra, hogy a jövő hóban teljesen elkészül, s már a jövő farsangon az új színpad és nézőtér a játszó- és néző­közönség rendelkezésére álland. A színpadi díszlete­ket Lehmann Mór, a budapesti népszínház festője adta át a városi hatóságnak. A részletes átadást megelőzőleg ideiglenes kivilágítás mellett, Lehmann vállalkozó az egyes díszleteket összeállítva bemutatta a jelentő­t színházépítő bizottság tagjainak s ez által meghívott néző­közönségnek, melyek a jelenlevők tetszésével találkoztak. Az összes színpadi díszletek mintegy 3300 írtba kerültek. — Kratzmann atelierjében most készült el dr. Czobor Béla megrendeléséből Ipolyi Arnold képe s Lenau »Drei Zigeuner« czimű költeményéhez igen szép illustratiója, mely azért is nevezetes, hogy nem mozaik-szerüleg vannak csinálva, hanem egyet­len meglehetős nagy lapon. A színezés s árnyékitás igen szépen sikerült, K­ átalában igen szorgalmasan dolgozik s az országos képtárból sok nagybecsű mű másolatával elkészült. — A »Gallus« czimü szakközlöny a ba­romfitenyésztés s nyulászat köréből már negyedik évfolyamát fejezte be. E derék s tartalmas közlöny nincs érdeméhez képest kellőleg elterjedve , külö­nösen gazdasszonyaink nem ismerik eléggé, habár sokat tanulhatnának belőle. Most alkalmat veszünk magunknak ismételve felhívni figyelmüket. A köz­löny havonkint­­egyszer jelenik meg, szerkeszti G­r­u­b­i­c­s Géza (VIII. ker. viguteza 4.) s előfizetési ára egész évre csak 3 frt. — »Reform« czim alatt uj szaklap indult meg Wilckensnél. E lapot Joanovich György szerkeszti s tisztán a közlekedési ügygyel foglalkozik, de népies irányban s a nagy közönség igényeit is szem előtt tartva. Küzdeni fog programmja szerint a magyar közlekedésnél feltűnő mértékben terjedő (!) germanizáczió­s corruptio ellen, a postai taka­rk­pénztárak életbeléptetése mellett stb. — A lap ára egész évre 8 frt, de egy hóra is elfogadnak előfizetést 70 krral. — Germekek öröme tanulságos és mulat­tató könyvecske versekkel és hat képpel jel­et meg Budapesten ifj. Nagel Ottónál. Készítette Kahó An­tal. A borítékok és képek csinosak. Ára a könyvnek 1 frt 20 kr. kezesemre álló katonát oda küldtem; én is haladéktanul a zendülés színhelyére utazom. London, decz. 21. A »Times« írja: Ha a nagyhatalmak a választott bíróság terve fölött meg­egyeznek és Törökország hajlandónak mutatkozik arra nézve, hogy kötelező jellegűnek tekinti az íté­letet, szükséges lesz, hogy Görögországot egész nyo­matékosan arra figyelmeztessék, hogy nem szabat megakadályozni az európai béke fentartását. Ha Görögország meghiúsítja ezt a tervet, ezzel eljátszotta Európa rokonszenvét és oltalmát. Berlin, decz. 20. Hatzfeld gróf nagy­­követet, a­ki látogatást tett a birodalmi kanc­el­­lárnál és ma reggel Friedrichsruhéból ide visszatért, ma V­i­l­m­o­s császár kihallgatáson fogadta. Páris, decz. 20. Az »Agence Havas« tudni véli, hogy legalább is korainak tekinthető a Daily Telegraph ama tudósítása, hogy Francziaország for­mális javaslatot tett a török-görög kérdésben kikül­dendő választott bíróságra nézve; a kabinetek közt legfőjebb eszmecsere folyt a választott bíróság elve fölött, de hivatalos indítványt eddigelé egy oldalról sem tettek. Janinából érkezett távirat szerint az E­p­i­­ruszban és Thesszá­l­iában lakó oláhok elhatározták, hogy fegyverrel kezük­ben fognak ellentállani Görögor­szágba való bekeblezésnek. Megc­áfolják azt a hírt, hogy csapatokat összpontosítanak a tuniszi határon ; csupán egy ge­­nie-századot rendeltek Sukabras helyiségbe, lakta­nya építés czéljából. Valótlan az a hir, hogy a tuni­szi bej súlyos beteg lett. Pária, decz. 21. (E r­e­d. s­ü r­g.) A »W. A. Z.« jelentése: A porta a görög kérdésre vonatkozó utolsó jegyzéke átnyújtása alkalmából kijelentette, hogy Törökország a hatalmak támogatását várja, hogy Görögország visszatartassék a provokáczióktól s egy­úttal kijelentette, hogy Kréta szigetének a német császárnak való átengedéséről szóló bir­kodolmány. Pétervár, decz. 21. A »Herold« jelentése Or­ckowból: A rendőrség,S­le­owo-szebasztopoli vas­útnak Slavgorod állomásától néhány versenyire, egy a vasúthoz közel fekvő csűrben, röviddel a czárnak Livádiából való hazautazása előtt, egy újonnan ásott alagutat fedezett fel. A bűntetteseket még nem fogták el. A földbir­tokos, kinek jószágán a csűr fekszik, főbe lőtte ma­gát ; egyik fiát már azelőtt deportálták Szibériába, a másik fia, röviddel az eset után, eltűnt. Szentpétervár, decz. 21. Moszkvából érke­zett hír szerint az egyetemi hallgatók decz. 20-án is­mét összecsődültek, anélkül azonban, hogy komolyabb rendzavarás történt volna. Hírlik, hogy Skobelew tábornok decz. 10-ke éjjelén, heves bar ez után, a Nowrozky ezredes parancsnoksága alatt álló lovassággal megszál­lotta Kelátot és fényes győzelmet vi­vo­tt ki a magukat makacsul védelmező tekin­­czek felett. Konstantinápoly, decz. 21. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) Az utolsó minisztertanácson komolyan vitatták az athéni török nagykövet visszahivatásának kérdését. A „HON41 magán távsürgönyei London, decz. 21. Natal kormányzó­jának decz. 1- föl­kelt távsürgönye jelenti: »T­an­svaalország 5000 főre menő­ lakossága elfoglalta Heidelberget, kikiáltotta a köztársaságot és elnökké Krü­gert, pa­rancsnokká J­o­u­b­e­r­t­e­t választotta. Ez al­kalommal semmiféle összeütközés vagy erő­­szakoskodás nem fordult elő. Az összeköttetés Praetoriával megszakadt. Valamennyi rendes- KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A budapesti időjelző állomás ér­­tesitése. Áttekintése a mai időjárás­nak Európában: A nagy légnyomás (760— 765) délkeleten, a depresszió pedig (750 — 755) éj­szaknyugaton van. Mérsékelt délies szelek mellett az idő többnyire borult, Észak-Francziaországban és Közép-Németországban esős. A hőmérséklet kevés változást mutat. Hazánkban: Többnyire délies, helyenkint erősbödött szelek mellett a hőmérséklet keleten kissé lejebb, a többi nagyobb részben pedig kissé feljebb szállt. A légnyomás általában véve kisebbedett. He­lyi nagy légnyomás (765) van Debreczenben ; helyi depresszió (75 f.) Temesvárit. Az idő délkeleten de­rülő, északnyugaton inkább borús, kevés helyi csa­padékkal (esővel), helyenkint ködös. Kilátás a j­ö­v­ő­r­e. Hazánkban délkeleten derülés, északkeleten pedig helyi rövid derengések után borús idő várható továbbra is. Helyenkint köd és csapadék (eső) lehetnek. — Az országos magyar iparegye­sület ipartársulati szakosztálya Ráth Károly elnöklete alatt tegnap d. u. ülést tartván, a napirendhez képest első­sorban tárgyalás alá került az albizottság jelentése a III. 0371. kereseti adó kér­désében. — Két részre oszlik ez, nevezetesen az adó­­kezelés reformjára és a kezelés könnyítésére. — E czélból szükségesnnk véli a szakosztály az adókive­tési bizottságok szaporítását és e bizottmányokba kellő számú iparosok kineveztetését. — Az eddig szokásos 8 adókivető bizottság helyett a szakosztály néggyel többet, vagyis 12-őt hoz javaslatba a főváros területén, irányadóul szolgálván, hogy minden egyes kerületnek külön bizottsága legyen, kivéve a X. két, mely ezután is a IX. kerülethez csatoltatik.­­ Né­pesebb kerületben két bizottságot vél a szakosztály alkalmazandónak. — A szakosztály kijelölte ennek során azon iparosokat is, kiket a bizottságokba ki­neveztetni óhajt. — Ez értelemben a főpolgármester intézkedésre felszólittatni határoztatik. A szakosztály ezután az ipari hitelszövetkezet ügyét vette tárgya­lás alá, elintézte a folyó ügyeket s ezzel az ülés vé­get ért. — Fawcett és a postatakarékpénz­­tár­a­k. Valóban meglepő, hogy mily rendkívül elő­­nyös hatása van azon intézkedésnek, melyet Fawcett a postatakarékpénztári intézmény fejlesztésére tett. Midőn Fawcett mult kedden választói előtt megje­lent, ezt mondá. Ha szerencsém lesz e helyről egy év múlva önökhöz szólni, jelentést fogok tehetni arról, hogy a takarékbetevők száma egy év alatt legalább is 500.000-rel növekedett. Ez évben a postatakarék­­pénztári betevők száma már 1.988,477-re rúg, kik közül 1.862.944 esik Angliára és Walesre. A részvény­­társulati vagy más takarékpénzintézeteknél pedig a be­tevők száma 1.152.625. Nem valószínű az, hogy a taka­rékintézetek betevői postatakarékpénztárba helyezték légyen betételeiket s a londoni Economist egész hatá­rozottan állítja, hogy Fawcettnek sikerült oly eleme­ket a takarékosságra szoktatni, a­melyek idáig magu­kat attól távol tarták. A betétösszegek kezdetben ezeknél nem lehetnek nagyok A 12 pencis bélyegek nyitottak ama betevőknek utat a takarékosságra. Mióta" ezen intézmény életbe lépett, tehát nyolcz hét óta 83,500 takaréklap osztatott ki s több mint 58,000 számla nyittatott. Az összeg a­melyet e la­pok képviselnek, csak 2900 font sterlinget tesz ugyan még, de nem is ennek nagyságában rejlik annak ereje, hanem abban, hogy 58 ezer ember, ki­előbb megtakarításokra nem gondolt, megtanul­ta, hogy miképen kell legczélszerűbben a félretett pennikből shillingeket, s a shillingekből font sterlin­get csinálni. Az önsegély ezen útján más államok eivouiMtUt « iuadótulajdouou Athenaeum irodalmi éa uyi polgárai is szép eredményt fognak fölmutatni, ha a kormány Anglia példájára meghonosítja a postata­karékpénztári intézményt. — Ezüstpénzverés Spanyolország­b­a­n. A spanyol kormány nem rég ajánlati tárgyalást hirdetett 20,000 kilogramm ezüst szállítására. A tárgyalás pár nap múlva fog megtarta­ni. Ezen ezüst­re azért van a kormánynak szüksége, mivel a forga­lomban levő rossz ezüst váltópénz helyett teljes ér­tékű új ezüstpénzt akar veretni. Nagyon jellemző az, hogy a spanyol kormány hasznot igyekszik húzni az ezüstnek jelen alacsony árából, a­mennyiben váltó pénzforgalmát megjavítalni igyekszik. Nagyon hely­telenül cselekszik Németország, — mondja a berlini tőzsdelap — hogy ellenkező uton halad és értékte­len váltópénzét szaporítja. Spanyolország példája egyébiránt másutt is figyelmet érdemelne, így pél­dául Ausztria Magyarország is jól tenné, ha misera­­bilis váltópénz viszonyait rendezné. Az ezüstnek jelen alacsony ára mellett ezt minden pénzáldozat nélkül meg lehetne tenni. De Bécsben addig fognak vára­kozni, mig a dimetallismus megvalósul s az ezüstel­értéktelenedés megszűnik, a mikor aztán el lesz mu­lasztva a kedvező alkalom a pénzviszonyok rende­zésére. — Az ausztráliai aranyszállitmá­­nyok. Az utóbbi hónapokban gyakran lehetett az angol lapok »money market« rovatában azt olvasni, hogy Ausztráliából nagy aranyszállim­ányok érkez­tek s ennek folytán sokan hajlandók lehetnének azt hinni, hogy Ausztrália aranytermelése nem csökken s nem is indokolt a bimetalisták azon hite, miszerint Európának attól kell félni, hogy az aranynak hiányát fogja érezni. A berlini tőzsdelap, a­mely tudvalevőleg igen erélyes tevékenységet fejt ki az ezüstnek újból pénzzé tétele mellett, utána járt a dolognak, hogy miféle arany volt az, a­mi ez év őszén Ausztráliából Londonba hozatott és beavatott helyről azt a felvi­lágosítást nyerte, hogy ezen aranyszállítmányok nem újonnan termelt aranyat képeznek, hanem az ausztrá­liai aranykötvényekért fizetett régi aranyat. Az sztráliai aranytermelés oly nagymérvű hanyatlásban van, miszerint tekintve az ausztráliai gyarmatok prosperitását, feltehető, s­­ bizonyosnak ehet venni azt, hogy nemsokára oda is fognak arany szállítmányok történni. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Mint eddigi tudósításainkban is jelentettük , ünnepek előtt nincs semmi kilátásunk az üzlet javu­­ására, a irányzat lanyha, árak esnek, külföld ol­csóbb árakkal lényegesen lehangolólag hat forgal­munkra. Ma búza meglehetősen kínáltatott, leginkább alárendelt minőségekben, melyek csakis árengedmény mellett voltak értékesíthetők Ellenben finom fajok változatlanul maradtak. Forgalom körülbelül 6—7 ezer mmázsa. Hivatalosan nem jelentettek eladások. Saj­át tudósítónk á 1l a­­ k­ö­v­e­t­k­e­z­ő kötésekről értesülünk: Búza tiszavidéki 300 m. 76’3,400 m. 76 12.60, 300 m. 75’4 12.40 3 hóra. Pest vidéki 300 mm. 75'3 1240 3 hóra. Szentesi 500 mm. 79 4 13.45 3 hóra. Oláhországi 600 mm. 75'8 10.80, 500 mm. 75 10.75 3 hóra. Szerbiai 2500 mm. 76 elsőrendű 11.05,3 hóra. Árpa 120 mm. 8.25, 200 mm. 7.20, készpénz. Zab 200 mm. 6 frt készpénz. Újtengeri bánáti 200 mm. Kőbányán 4.95, 300 mm. Nagy-Kikindán januáriusi szállítás 4 frt 621/2, készpénz. Köles oláhországi 2000 mm. 5.75, 500 mm. 5.80 készpénzen. Határidőüzlet. Dél­előtt az amerikai na­gyobb áresésekre nem fejlődött semmi forgalom, a déli tőzsdén kedvezőbb vételkedv mutatkozott ol­csóbb kínálatokra, különösen búza és tengerire for­dult a spekuláczió figyelme. Következő kötésekről értesülünk: Szokványbúza tavaszra 2500 m. 11.58, 2500 m. 11.59, 2500 m. 11.60. Bánáti tengeri 1881. máju­s— júniusra 2500 m. 6.04, 2500 m. 605, 2500 m. 6.06. Szokványzab tavaszra Győrött 1400 m. 6.30. Hivatalosan jegyeztetett: Szokványbuza tavaszra 31.57­/2—11.60. Bánáti tengeri 1881. m­áj­u­s—j­u­n­i­u­s­­ra. 6.05 — 6.08. Szokványzab tavaszra 6.25—6.30. Értéktőzsde. A tőzsdén ma eleinte gyengült a hangulat, árfolyamok valamivel hanyatlottak. Az előtőzsdén osztrák hitelrészv. 287.50.— 287.20—287 ; magy. aranyjáradék 110.30—110.25— 110.30. A déli tőzsdén osztr. hitelrészvények 287.30 —287.10; magyar aranyjáradék 110.30—110.27­. Gschwinl-féle szeszfinomító 325 p., 328 á., sertéshiz­laló 208 p., 210 á., első magyar serfőző 574 p., 580 á., magyar leszámítoló bank 124.50 p, 126.50 á., Drasche-féle tégla­részvények 144. Hivatalos leszámoló árfolyamok: Magyar aranyjáradék.................... Magyar hitelrészvény.................... Magyar leszámítoló és váltóbank . Magyar át. hitelintézeti részvények Magyar jelzálogb. részvények . . Osztrák hitelrészvény .... Angol-osztrák bank......................... Union bank................................... Tiszai sorsjegy.............................. Jegyzéseink: Következő kötések jelentet­tek hivatalosan: M. ált. hitelbank 263.75, m. jelzálog hitelbank 95—96, oszt. hite int. 287.20—286.60-ig. Közlekedési vállalatok: Erdélyi v. 141.25, pesti közúti vasút 390.50—390. Takarékpénztárak : Pesti hazai első 3810. Pénznemek : Napóleoni 20 fokos arany 9.39 Külföldi váltók : német bankpiaczok 160 márka 57.50. 110.25 264.— 125— 287— 130— 115— 108 — A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, decz. 21. (Ered. s­ü­rg.)Buza —.— .—, tavaszra 11.65 — 11.67, őszre —.— —.— ; rozs magyar 10.40—11.00; zab 6.00 — 6.10, ta­vaszra 6.55—6.60, őszre —.— —.—, merkantil 6.20—6.40, tengeri május—júniusra 6.40— 6.45, kész áru régi 8.20—8.30 uj--------------, repereolaj kész áru 33.00 -33.25, nov.—de­­czemberre 33.00 — 33.25, januárra 33.25 — 53.50, szesz áprilisra 32.50, kész áru áprilisra —. — A bécsi értéktőzsdéről. ISécs, decz. 21. (Megnyitás.) Bitelrészvéc­, 286.90. Magyar hitelrészvény 263.50. Lombard 97.25 1864-es —. —. Ezüst —.—. Járadék —.— Magyar földhitelbank Angol-osztrák 129.50. Államvasut 278 —. 1860-as —.—. Magyar sors­jegy—.­­.­­Mapoleon d’or 9 37— Magy. aranyjáradék 110 25. Unió­bank 114.70. Tiszaszabályozási sorsje­gyek*—.—. Határozatlan­ üzleti táviratok. (Este.) Búza decz. 28.10. márcz.—jul. 61.8/4. január—ápr. ou.-/4. -. Olaj decz. 72.8/4. jan. 731/1. máj.—szept. 75.1/«­ Szesz decz. jan.—ápr. 62.*/4. máj.—szept. 28. —*. 27.90, 60.8/4 Pária, decz. 20. jan. 28.10. jan.—ápril Liszt decz. 63.—, jan. márcz.—júl. 59 8/4 január—apr. 74.— 62.—. jan. 62.— 61.8/4, Newyork, decz. 20. (Este.) Kőolaj Newyork 9.8/4, kőolaj Philadelphia 9.8/8, liszt 465, vörös búza 116.—, fuvar 5.1),. Páris, decz. 20. (Boulevard-kölcsön) 3°/0-os já­radék 84 87. 5°/0-os járadék 119.20. Osztr. arany jár. 87.87. Magyar aranyj. 96.56. Lanyha, Hamburg, decz. 20. Búza decz.—jan. 204.—. jan.—febr. 210—, lányba, rozs decz.—j­an. 194.—. jan.—febr. 190—, nyugodt, olaj helyben 55.1/2,decz. —jan. 551/2, üzletiben, szesz decz. 47.8/4, decz.—jan. 47.3/4, decz.—jan. 47.3/., jan.—febr. 47.3/4, csendes. Idő : Köd. London, decz. 20. Conzol 98.,3/16. Ezüstjára­dék 51.81t. Magyar arany jár. 95.1/8. London, decz. 20. Idegen uj búza 1/2—1 sb., liszt, takarmányárpa */*, tengeri 1/„ borsó, bab 1 sb. heti hátramenés ; érkezvények csendesek : 29. 72025. 13828. 77749. Hideg. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. m: w i th t­­ t m m* Pezsgők a legfinomabb franczia jelvény. (Mann Gy. és Társ Reims.) Pezsgők a legfinomabb magyar »Kincsem« sat. (Prükler Ign.) Asztali borok kitüníi a-borok, (Altstock Sat. és fia pinczészetéböl.) Erdélyországi­ Borneaux bo­rok, franczia cognac és liqueurek. Thea-sütemé­­nyek, mind a legjutányosabb árak mellett a legjobb minőség­ben sat. sat. Detsinyl R. thea és rumkereskedésében, a japán nőhéz Dorottya­ utcza 14. sz. Karaván-ikén eredeti ólomzárol­t csomagokban. A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei decz. 21. pénz á­ra 20, 115­ 10) 200 1008­ 1010 20. 100 100 160 600 150 15601 100 16 ír­tékpapírrore Utolsó ti­­korei értékpapírai pénz2 áró ár» Államfitlössílítése «magyar vasúti kölcsön . „ 120 ftnyi egyes dirokban * göm.államv. zálogl. 6. 1869. keleti vasut 1. kib. 1878. keleti vasút II. kib. 1876.államkötv. 100 frt at. sorsjegykölcsön 100 frt 50 frt darab Tiszai és szegedi kölcsön .­U­íki magy. államkötv. 1873-ik­i „ » 1­­­agy. ar. jav. 6°/0 allamente ».földteherm. kötv. magy. B „ 1867. zár. 9 „ temesi 1867. zár. ■ » .erné'5'.1 nagy. jelz urb. válts, kötv­ízöledézöm a válts. kötv. 4. k. kam. pénztári. (6) ho­nsztr. áll. adós. pap. 5°/® _ _ ezüst, kam­ * * H i­nl. jan. jul. 60/ ezüst, kan. apr. okt. 5*/'. Járurak arany­ár. 4 kam­.' tied­­­orá». 1854-ből á 250 frt 1800-ból a 500 f 1860-ból á 100 fi 1864-böl á 100 fi " 1864-böl á 50 fi •■estv. köles­ 18'.0 bbl 6°/t. » « 187 * * • Budapesti köles. 1880. Részvények a) Bankok. \ital. magy. mank­. hitelb. Angol-osztrák bank . Budapesti bankegyesület r.t. Frankó-magyar bank (f. a.). Iparuank.......................... Kisbútok. földhitelintézete Söap. ipart. bielinU . Magy. alt. földhitel-részv.-t Magyar ált. hitelbank sz.n. Magyar jelzálog-hitelbank leszámítoló és pvbank sztrák hitelintézet . . Osztr. m. b. (ezel. sz-­o.n. b. i. magyar ipar bank . . . r II. kiboCB. Pesti kereskedelmi­ bank „Unio bank“ . . . b) Biztosító társulatok. -felső magyar biztosító-társ. i-­annonia-viszbiztositó-társ. Unió viszbiztositó-társulat 125 75 126 82 — 99 25 86 - 107 7 107 - 107 80 1­2 102 25 110 80 97 96 — 95 95 — 94 75 91 25 94 50 78 25 73 90 73 90 87 75 123 50 182 — 133 50 172­­ 170 50 103 — 103 99 75 200 — 130 105 25 54 50 104 — 263 50 95 50 124 75 287 — 825 156 — 624 — 114^50 3100 — 960 — ICO — 126 - 126 50 82 30 99 75 86 50 108 108­­ 108 — 102 75 102 75 110 40 98 97 96 95 50 95 75 91 50 95 — 73 50 74 10 74 10 88 — 124 - 182 50 134 50 172 50 171 50 100 — 205 180 50 105 75 55 50 106 264 — 96 50 125 25 287 25 830 — 158 — 636 115 8115 970 105 — 600 600 200 2­50 500 160 200 000 SOO 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 500 100 200 200 50 3 0 ItrOtl 800 150 100 105 80 150 400 200 200 210 200 500 200 100 100 200 500 200 200 200 2­0 161 Értékpapírok utolsó árka et póna ára VermilfBow Loucordia,-malom . . 455 — 460 — H31SO budapesti-malom 1390 —1400 — Szasébet-malom 190 — 195 — B . 11. ktboee 195 — 200 — Henger-malom 640 — 650 -Luiza-malom .... 197 — 200 -Molnárok- es sülök manna 320 — 324 — Pannonia-malom . 106­5 —1065 — Viktoria-malom 415 — 418 — dfKözlekedési vállalatot Alföldi fiumei vasút . . . 158 —— Báttaszék-domb.-zákány c ? 148 — .49 — Déli vasút.......................... 97 — 98 — Éjszakkeleti vasút 146 50 147 50 f­rdélyi vasút .... 140 50 141 50 Kassa-oderbergi vasút . 32 — 132 50 Magyar galicztai v­sut . . 144­­144 50 Magy. nyug. vasút (sz.f.-gy.v.) 153 — 154 — Osztrák állam­i vasut 278 50 279 — Pécs-barcsi vasút ....— — Tiszavidéki vasút 245 — 246 — Osztr. dunagőzhajózás— — Budai hegy pálya . 98 — 100 — Budai közúti vaspálya . — _— JVrö­ i közúti vaspálya 390 —■»»1 -r „ elveseti ]Egyet 212 — 218 -a) Tartalékpénztárait Budapest III. kerületi . 42 —— Országos központi 495 — 500 — Pesti eLő hazai . 3800 —88­O — Pest-budai fővárosi . 468 — 470 — pesti külvárosi . . 76 50 77 — Ven­zalaraegyei első— 1) Különféle vállalatot v.lasut................................. 105 — 100 — Ali* vagyonkulcs. társ. . . „Franklin“ társulat .— “ — 144 — Dans és társa-féle vasöntöde 493 -495 — Grichwindt-féle szeszgyár 326 — SSO — Gyapjú-mosó és bizom. I. m 205 — 215 — Kereskedő testületi épület 535 -550 — Köny­vnyomda „Athenaeum“ 540 — 555 — B Pesti 640 — 669 — Kőszén és téglagy. (Dräsche) 144 50 145 — ilim&marányi vasmű . . --------salgó­tarjáni kőszénbánya . vasöntöde . 94 — 140 — 141 _ Schlich-féle vasöntöde . . 177 — 179 _ serfözöde első magyar . . 575 — 577 — Sertéshizlaló . . . . . 208 — 210 — .Kóskuti kőbánya .... 24 — 35 — Spodium- és csontliszt-gyár . 290 — Tégla- és mészégető újlaki. 108 — 109 — Téglagyár kőbányai . . . 212 — 213 — 200 200 200 300 300 800 500 200 200 200 200 200 100 100 100 100 ,ogievel©t. földhielintézet 57**7 ■ . *■/' arany v­azutt 60/1 „ jelzálogbank 6'/«“/1 „ alti földh.-r.-v.-t 00 -» . » «'/.*/ Osztr.m. b. (ezek az.e. n. b. Pesti kereskedelmi­ bank 6. Kisbírt. földhitelintézet 7 , Pesti magyar keresk. bank Albina s­zak. és hitelintézet Alföld fiumei vasút nv. e. v. , „ „ 1873. kib. tt&itaszék-lomb.-zákány­ v Dunaifözhajóz.-társulat r. 'íjszakkeleti vaspálya 6°/, » » (Er-‡ ^ Magy.-galicziai vaspálya 5” „ II. kibocs. M„ nyugoti vasút. I. erdélyi vaspálya 5° Györ-sopr.-eberf.-vasút 5° Kassa-odarbergi vasút 5° „ eperj.-tarnov. v. m. r. „ osztr.-v. 1879. kib. „ m.-v. 1879. kib. ar. ■»mnapesci larehid típ Budapesti malom 6°, Kösz. és téglagy. k­­. 6° Lloyd- é­s tőzsde-épület 5° Ifflagán-sorsjegyei! Oa*tré­k-hit,elintézes Budavárosi sorsjegy . . . Keglevich „ ... Pálffy „ . . . Pémzaen Bek. Usassár­ kir. arany (vert) » „ (Mr) Ősz. . magyar 8 fztos arany ii. frankos arany .... Török arany líra Ősz. rak és magyar ezüst iSei­et i­. bankj. 100 m .illékárfolyama (H hétc .'n­brti­g 100 n. bir. más. I s e. pénzn. 100 n. b. m Amsterdam 100 holl. fr tér Brüssel 200 frakkért. Pária 100 frankért Marseille 100 frank­ért . Svájci pénzpiacok 100 frank Zürich 100 frankért . London 10 font sterlingért Szentpétervár 100 rubelért Iarttaó árke.L 101 — 99 V« 92 40 118 75 98 75 104 — 98 25 103 25 102 — 100 50 98 90 50 88 25 82 75 84 — 104 50 87 25 83 50 90 84 50 105 50 102 93 183 — 39 - 17 50 SS — 5 60— 5 58- 9 37‘/1 9 37— 53 10 57 50 96 75 46 40 46 30 46 30 117 65 101 50 ICO 25 V‘2 119 65 99 22 104 61 98 60 103 50 102 25 ICO 7 98 50 83 26 84 50 87 71 84 -90 5 85 5­ 106 — 102 93­­ 183 &( 40 - 18 51 38 51 5 62 - 5 60 - 9 39 - 9 S3 -48 20 57 61 86 8 43 50 46 3­ 46 35 117 30­ 0 társulat,könyvnyomdájában Budapest, barátok­ terés Athenaeum-épület.

Next