A Hon, 1881. február (19. évfolyam, 31-58. szám)
1881-02-14 / 44. szám
44. szám. 19-dik évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1881. Hétfő, február 14. Szerkesztési irodai Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény • «Mrkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak «1. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK tointúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok- tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Kiadó-hivatal , Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . ............................................ • 2ért 8 hónapra 6»-6 hónapra........................... ••••12» Az esti kiadás postai különküldéséért felül*fizetés negyedévenkint ....... 1 » Az előfizetés 1z év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, február 13. Athén és Konstantinápoly marad a diplomácziai körök érdeklődésének főtárgya most is, mint már hetek óta. Az athénei kamarai tárgyalások nagy jelentőségűekké váltak azáltal, hogy a görög kormány közvetlenül a kamara elé viszi a diplomácziai tárgyalások állását. Ezt arra magyarázzák, hogy a diplomácziai Campagne már a végét járja. Komondurosz miniszter az ünnepi szünetek után, anélkül, hogy felszólíttatott volna, himeretlenül “i^adta, hogy a váro •t.»...«* t-■ -i — unde véle Mény franczia ügyvivő tudatta először , de hivatalosan pozitiv indítvány alakjában ez eszme nem került a görög kabinet elé, mert a török kormány arról mit, sem akart tudni, hanem új alkudozásokat javasolt kezdeni Konstantinápolyban. A diplomácia e lépését Komondurosz károsabbnak mondta, mint a választott bíróságot. A hatalmak most azon fáradoznak, hogy megtudják Törökországtól a végleges határvonalat, s hogy e felett megegyezzenek. E jelentés után Trikupis azonnal felhívta a kormányt, adná elő, hogy mit szándékozik tenni. Nézete szerint a berlini konferenczia jogcímet adott Görögországnak, s az ő aláírása nélkül Európa nem térhet el az egyszer hozott határozattól. Kérdi, vájjon megtörtént-e minden, hogy az országot védképes állapotba helyezze a kormány. Mire Mavromichalis azt felelte, hogy részleteket a hadseregről nem adhat, de nem is védelemről, hanem támadásról kellene beszélnie. Febr. 3-kén Messiner is szólt négy hévvel a háború mellett s kérte az összes diplomácziai ügyiratok előterjesztését. Erre Komondurosz igen higgadtan szólt, hogy Görögországnak nem szabad heveskedése által a diplomácziai tárgyalások menetét megzavarni s hogy Görögország csak hálával tartozik a nagyhatalmaknak. Konstantinápolyból újabb érdemleges hír a diplomácziai alkudozásokról még nem érkezett, csak azt az egyet említhetjük föl, hogy korai a hír, mintha Anglia, Ausztria-Magyarország és Németország a görög kérdés megoldása iránt a lényegre nézve már megegyeztek volna. Az egész kérdés abban áll most, hogy miután a szultán Hatzfeld német követ iránt viseltetik most a legnagyobb bizodalommal, a hatalmak őt kérték meg, hogy legyen az ügy szószólója. A portán jövő pénteken vagy szombaton fogja Hatzfeld előterjesztését megtenni, s a további lépések attól függnek, hogy a szultán miképen fogja ezt fogadni. téve. Éjjel-nappal ügyeiben fáradozom és munkám, hál’ isten, nem volt sikertelen. A nagy czár az emirnek és Afganistánnak valódi barátja és ő felsége azt fogja tenni, a mit szükségesnek tart. Isten hatalma és akarata folytán nincs birodalom, mely nagy császárunkéval egyenlő volna. Azért ti mind hallgassátok meg azt, amit kormányunk tanácsol nektek. Én az igazságot mondom nektek, hogy kormányunk oly okos mint a kígyó és oly ártatlan mint a galamb. Sok dolog van, melyeket nem érthettek, de kormányunk érti. Gyakran esik meg, hogy az, ami az első tekintettel kellemetlennek látszik, később áldásnak bizonyul. Értesítem önt, kedves barátom, hogy dicső vallástok ellensége (Anglia) a török császár közvetítésével békét akar veletek v*4.r. testvéreitek után kellene nezneten, a kik a folyó (Oruo), másik partján élnek. Ezek az oroszok. Ha isten feltüzeli őket és markukba szorítja a hadi kardot, akkor tegyetek isten nevében; más esetben azonban tegyetek úgy, mint a kígyó : éljetek nyíltan békében és titokban készítsétek elő a háborút, és ha isten parancsait megküldi nektek, nyilatkozzatok. Ha ellenségtek (Anglia) követe az országba kíván jönni, küldjétek az ellenség országába egy ügyes emisszáriust, a ki egy kigyó nyelvét bírja és tele van álnoksággal, hogy édes szavakkal zavarja meg az ellenség lelkületét s arra birja, hogy szándékáról, hogy veletek harczoljon letegyen. Isten utalmába ajánlom önt, kegyes barátom. Ótalmazza az ég az emír birodalmát és reszkettesse meg ellenségeitek ajkait. Amen! Az 1876-iki titkos kabuli okmányok és az orosz ajánlatok a transvaali háború és a görög kérdés daczára még mindig nagy érdeket keltenek. Tegnap ugyanis még a következő tények derültek ki : Az orosz-török háború kezdete előtt Suvarov az ázsiai és európai török birodalom barátságos felosztását ajánlotta fel Beaconsfield lordnak, úgyszintén egy Afganisztánra vonatkozó egyezséget ,és az orosz és angol hatalmi szférák elhatárolását Ázsiában. Anglia annektálta volna Afganisztánt a Hindukus határválasztékáig, tehát Kabul, Kohistan, Ghazni, Hazarab, Kandahar és Seistan tartományokat, míg az oroszok Balkhot annektálják és határvonalukat az Oxus helyett a Hindukusnál állapítják vala meg. S a w aow folyvást azt állította, hogy az orosz ajánlatok sokkal előnyösebbek az angol-indiai birodalomra nézve, mint az angol elmélet, hogy Afganisztán mint »villámhárító« álljon India és Közép-Ázsia közt, minthogy Anglia ekkor mindig számíthatna Poroszország, mint szomszéd czivilizált hatalom segítségére, ha az indiai muzulmánok Angliának ismét holmi nehészségeket készítenének. Mindez azonban csak egy feltétel alatt lett felajánlva, hogy Anglia egyezzék bele a török birodalom felosztásába. Kis- Ázsia és Mezopotámia melyik részét kapta volna Anglia, nem ajánltatott világosan. Ellenben Oroszország a balkán-félszigetet az aegyei tengerig megkapta volna. Görögországnak Epiruszi és Thesszália jutott volna és Trácziából Konstantinápolylyal új szabad állam alakittatott volna, melynek a Dardanellák fölötti uralom adatott volna. Ausztria- Magyarország Boszniát, úgyszintén Felső-Albániát okkupálhatta volna az Al-Duna fölötti ellenőrzés elvesztése kárpótlásául. Beacomffield válasza ez ajánlatokra indiai csapatoknak Európába vonásából állt, hogy bebizonyítsa, hogy Angliának nincs szüksége orosz segítségre, az indiai muzulmánok ellen. — Kutschker bécsi érsek utódja — mint a »N. fr. Pr.« illetékes oldalról értesül — biztosan Gruscha tábori püspök lesz. Gruscha már évek óta persona gratissima az udvari körökben s már egyszer kilátásba vétetett mint jelölt egy üresedésben levő herczegpüspökségre; akkor azonban a felajánlott kineveztetést visszautasította, mert tábori lelkészi állásától nem akart megválni. A bécsi érseki egyházmegye két felszentelt püspöke is ajánlotta Gruscha kineveztetését. A szokásos bizalmas kérdezősködésből a kúriánál kitűnt, hogy ez utóbbinak nincs kifogása a kineveztetés ellen, így tehát a bécsi érseki egyházmegyében levő üresedés hihetőleg nem sokára véget ér. Gruscha mellett átmenetileg a prágai papnevelő alprefektusa és a prágai érseki egyházmegye lelkésze, Schönborn Ferencz is kilátásba vétetett mint Kutschker utódja, de a gróf ifjúsága — csak 36 éves — és szélső politikai állása okozta hir szerint, hogy e jelöltséget nem vették tovább tekintetbe. — Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 14-én hétfőn d. u. 6 órakor értekezletet tart. — Szoletev orosz tábornok levelét az afgán külügyminiszterhez — melyről már többször megemlékeztünk — közli a »Bob.« Az érdekes levél Livádiából, 1878. október 8-ról van keltezve és igy hangzik: »Mindenekelőtt engedje meg, hogy reményemet kiejezhessem, hogy ön elég kegyes lesz az emirnek átadni tiszteletemet. Mindenkor emlékezni fogok királyi vendégszerete A HON TÁRCZÁJA. ._________________________________________ | A magyar tudományos irodalom rangfokozata. (Az orsz. köznevelési egyesület közgyűlése.) Az orsz. köznevelési egyesület ma délben tartotta hosszas szünet után közgyűlését. Leginkább középiskolai tanárok vettek részt benne, ott voltak még Taray s Orbán Balázs képviselők. A pénztári kimutatás (melyből megtudtuk, hogy az egylet vagyona mintegy 1200 főt s a rendes kiadásokat Schwarcz Gyula elnök fizeti) valamint a többi jelentések évkönyv kiadásról stb. észrevétel nélkül fogadtattak s a volt tisztikar s választmány közfelkiáltással újból megválasztatott. Köpesdi S. főtitkár bemutatta ez alkalommal a görög irodalomra vonatkozó synchronistikus táblázatát, mely a különböző írókat irodalmi ágak szerint s századok szerint felosztott osztályokban tünteti fel némi jellemzésekkel. E dolgozat a jelenlévő 30—40 tagú hallgató között ki is osztatott. Magáról az egyletről s közgyűléséről elég ennyit mondanunk röviden, de fontossá s érdekessé tette azt Schvarcz Gyula kitűnő elnöki megnyitó értekezése »A magyar irodalom helye az európai közművelődésben.« A tudós szerző hosszabb értekezésében nem elégedett meg azzal, hogy átalános parazisokat mondjon irodalmunk ismeretlenségéről a külföldön s ellentétbe helyezve a szépirodalom gédelgetését a tudományos irodalom állapotával, annak átalános hiányait fejtegette, de határozott s mintegy mathematikai helyet is jelölt ki tudományos irodalmunknak s azt az európai nemzetek irodalmai közt a harmadik csoportba helyezte. Érdekes elmélete szerint ugyanis az első színvonalon állanak azon irodalmak, amelyek az emberiség ismeretkörének öregbítésében és az emberiség eszmekörének fejlesztésében oly vezérszerepet visznek, melyhez mint irányadóhoz az összes művelt európai nemzeti irodalmak állandó belenyugvással alkalmazkodnak. Ily irodalmak az angol, német és franczia irodalom. A második színvonalon állanak azon irodalmak, amelyek úgy az emberiség ismeretkörének előbbrevitelében, mint az emberiség eszmekörének fejlesztésében saját önálló, rendszeresen folytonos munkások által tényleg részt vesznek ugyan, de amelyek az e téren elért saját eredményeiket folytonos egybefüggésben csak más irodalmak valamelyikének, pl. a francziának közvetítésével képesek az emberiség köztulajdonába belejátszani. Ily irodalmak az olasz, dán, svéd és hollandi irodalmak. A harmadik színvonalon állanak azon irodalmak, a melyek a maguk tevékenységével az emberiség összes szellemi életét felölelik már ugyan, de amelyek az emberiség ismeretkörét—egyes fénytett kivételes eseteket leszámítva, tehát rendszerint, vagyis túlnyomólag csakis a saját speciális nemzeti létekből merített vagy csakis saját hazájuk földterületéről fakasztott szellemi termékekkel gazdagítják, az emberi eszmekor fejlesztésére pedig befolyást folytonos egybefüggésben gyakorolni még egyátalán nem képesek. Ily nemzeti irodalmak a spanyol, az orosz, a magyar, a norvég, a portugál, a lengyel, a cseh és a vlám irodalom. A negyedik színvonalon állanak azon nemzeti irodalmak, amelyek az emberiség összes szellemi életét még nem ölelték föl ugyan, de amelyek már a szellemi munkának több rendbeli magasabb szakmáját folytonos irodalmi művelésben részesítik, habár, — ismét egyes fényteli kivételeket leszámítva, — e téren is más nemzeti irodalmakból táplálkozván, inkább reproductiv munkát végeznek. Ily irodalmak: a finn, az ujgörög, a rumén, a lett, az észth, az izlandi, a horvát, a szerb irodalom. — Az ötödik színvonalon állanak azon irodalmak, a melyek legnagyobb fokú működése holmi népies hirlapirásban nyilatkozik. Ily irodalmak a tót, a baszk, a gael, stb. irodalmak. — Végre a hatodik színvonalon állanak azon irodalmak, amelyek még mindig nem hoznak létre valami magasabbat egyházi és népkölteményeknél. Ily irodalom az osztyák, a szürjén, a mordvin stb. irodalom. Az irodalmi termékek tudományos horderejéről, folytatja tovább, számot adni csakis azon mozzanat képes, hogy mennyivel szolgál egy vagy más termék az illető tudományág tovább és tovább fejlesztésére. Ha ez így van, — amint hogy csakugyan így is van — akkor a tudományos termékeket az én elméletem szerint — eltekintve az irodalmi orzás által létrejött szégyenletes féretelményektől a következő 8 kategóriába sorozhatni. 1. Az első kategóriába tartoznak azon tudományos művek, amelyeknek mind anyaga, mind elmélete valami újat jelent az illető tudományágra nézve. A történelmi, nyelvészeti, államtudományi művek akkor tartoznak ezen első kategóriába, ha szerzőjök az anyagot közvetlen forrástanulmány által hozta napvilágra s oly eszméket, oly elméletet von le, melyet a tudomány még eddig nem ismert. Ily müvek pl. Humboldt Vilmos müve a Kavi-nyelvről, Brugsch müve a régi Egyptom geographiájáról, részben Böckl müve az athéniek államháztartásáról, Mommsen műve a római államjogról. Természettudományi művek pedig akkor esnek e kategóriába, ha szerző az anyagot önálló észlelés, kutatás vagy kísérletezés által hozza napvilágra és belőle oly elméletet von le, mely szintén valami újat tartalmaz. Ezen első kategóriába tartoznak pl. Bunsen és Kirchhoff munkálatai a spectrális elemzésről, Ehrenberg mikroskopikai tanulmányai, részben Sir Charles Lyell »Principles of Geology« czímű munkája, Darwin munkálatai a korálképződvényekről, a fajkeletkezésről, stb. 2. A második kategóriába tartoznak az oly szellemi termékek, amelyeknek szerzője nem rendelkezik saját maga által újonnan napvilágra hozott anyaggal, vagy legalább nem oly részben, hogy ez adna irányt elméletének, de azért az elmélet, melyet a már mások által fölhasznált anyagból levon, szintén újat tartalmaz a tudományra nézve. E kategóriába tartoznak pl. Müller Strabing munkája a történelmi kritika viszonyáról Aristophaneshez, Mohr geológiája, Stuart Mill műve a képviseleti rendszerről stb. 3. A harmadik kategóriába tartoznak azon művek, amelyek szerzője nem von le új elméletet, nem új eszméket azon anyagból, amelyet földolgoz, de magát ezen anyagot ő saját maga hozza napfényre forrás-kutatás vagy kísérletezés által. E kategóriába tartozik azon munkálat,melylyel Playfair Hutton elméletét védelmezte. Köhler tanulmánya a Delos szigetén fönnállott szövetségi pénztárról. Hallam műve az angol alkotmány történelméről és a középkor irodalmáról. 4. A negyedik kategóriába tartoznak azon művek, amelyek szerzője sem nyagot nem hoz napfényre, sem új elméletet nem von le az általa egybehordott anyagból, de azért magának szerző eredetiséget mégis annyiban vindikálhat, amennyiben új alakba önti és oly ötletekkel fűszerezi az anyagot, amely ötletek az elmélet lényegét nem módosítják ugyan, de amelyek a tárgyat élénkebben színezik. E kategóriába tartozik az egész úgynevezett alsóbb fokú Jessay irodalom. 5. Az ötödik kategóriába tartoznak azon tudományos művek, amelyek szerzője merőben vagy legalább túlnyomólag már mások által fölhasznált anyagot szintén mások által használt formában tárgyal ugyan, de mégis önálló módszerrel. E kategóriába tartozik nagyobbrészt a tudományos tankönyv-irodalom. 6. A hatodik kategóriába tartoznak azon művek, melyeket szerzőjük azáltal hoz létre, hogy különböző szerzők vagy legalább különböző már kész munkáknak részleteiből oly egészet szerkesztett öszsze, a melynek alapgondolatát és czimét legalább szerző sajátjából merítette. Ide tartoznak p. a jogforrás-alkotmány stb. gyűjtemények, történelmi adattárak stb. 7. A hetedik kategóriába tartoznak azon művek, melyek merőben vagy tulnyomólag más szerzők műveibőli kivonatolás eredményei. 8. A nyolcadik kategóriába tartoznak azon művek, amelyek más nyelven megjelent művekből vannak egyszerűleg lefordítva. Kétségen felül áll, hogy valamely nemzet irodalma abban az arányban tarthat igényt felsőbb színvonalra, amely arányban képviselve van benne a három legelső kategória. Ha már most a magyar tudományos irodalom könyvészetét, tudományos akadémiánk és tudományos társulataink jegyzékét és természetét közelebbről szemügyre veszszük, bensőségteljes öröm fogja el ugyan hazafias kebelünket azon rendkívüli haladás fölött, melyet a magyar irodalom a tudomány legtöbb ágában mind külterjességre, mind horderőre 1848 óta mutat, de, ha elfogulatlanul vonunk párhuzamot a második színvonal tudományos irodalmi és saját tudományos irodalmunk között, akkor lehetetlen, hogy fel ne ismerjük, miszerint a mi tudományos irodalmunk, mindezen rendkívüli haladása daczára, még sem vetekedhetik sem az olasz, sem a dán, svéd, hollandi tudományos irodalmakkal. A hollandi tudományos irodalom nemcsak azért áll fölötte a mienknek, mert egy Muidert, Moleschottot, Van der Hovent képes fölmutatni, férfiakat, kik a természettudományok előbbizésére oly kitűnő részben befolytak, nem is azért mert pl. van oly aegyptologja mint Leemans, mig nálunk az aegyptologia önálló búvárra még szert nem tehetett, de már azért is, mert a tudomány több ágában, még a klasszika philologia terén is évről-évre oly művekkel, vagy legalább értekezésekkel gazdagítja Európa szellemvilágát, mint a minőkre mi magyarok eddigelé képesek nem voltunk. Ugyanez áll, és még nagyobb mérvekben a dán és svéd irodalmakról. Az oly korszakalkotó nevek mint egyfelől Oersted, Worsaae, másfelől Retzius messze magasan állanak a mi tudományos sikereink fölött, de ha szemügyre veszszük azon tömérdek szellemi kincset, melyet úgy a dán, mint a svéd tudomány munkásai évről-évre — részint önálló művekben, részint a kopenhágai és stockholmi akadémiák és tudományos társulatok által Európa szellemvilágába évről-évre beszolgáltatnak, be kell vallanunk, hogy a számarány, mely a mi tudományos irodalmunk első három kategóriabeli termékei és alsóbb kategóriás termékei közt fönnáll, 1848 óta örvendetesen javult ugyan, de a párhuzamot sem a dán, sem a svéd önálló tudományos termeléssel szemben ki nem állhatja. Ugyanaz áll végre, az olasz tudományos irodalomra nézve is, melynek kivált a legeslegújabb években oly nagy lendületet nyert termelése már nyelvének terjedtebb voltnál fogva is még könnyebben rakhatja le a maga vívmányait az emberi ismeretkör nagy szolidaritásának oltárára, mint amenynyire ezt tenni az említett skandináv irodalmak képesek. Hogy csak egy szaktudományra utaljak : a jog és államtudomány, különösen pedig a közigazgatás tudománya az olasz irodalomban oly magas fokra emelkedett, hogy belértékére nem kevésbé mint külterjességére nézve — német és franczia szaktekintélyek nyilatkozata szerint — már majdnem utolérte a németet és francziát. És minek említsem az olasz tudományos irodalom nagy nyelvészeit, régiségbúvárait, csillagászait, vegyészeit ? csak pár név, Melloni Plana de Gasparis, Ascoli, Schiaparelli, elég arra, hogy érezzük relatív korlátoltságunkat. Úgy vagyon , bizonyára nem fogunk véteni Európa szellemvilága ellen, ha azt hiszszük, hogy a szépirodalom terén mi magyarok méltó vetélytársai lehetünk e magas fejlettségű kulturépeknek, s hogy Vörösmartynál, Petőfinál, Aranynál, Jókainál nagyobbat nem bir sem a mai olasz irodalom, sem a mai svéd és dán irodalom fölmutatni. Ez méltó büszkeségünk lehet, melyet semmiféle ellenszenv, semmiféle támadás nem fog kisebbíthetni, de ismerjük be, hogy kötelességünk bevallani, miszerint tudományos megyei dolgok. A megyei törvényhatóságok a belügyminiszter rendelete folytán felterjesztették a kimutatásokat azon megyei tisztviselők felől, kik 1881- ben, netalán háború esetén, a közszolgálat érdekéből hivatalos állásukban meghagyandók lennének. Ilyen tisztviselők tíB axregligrpjfni fifrvzok rPTarl tanácsú városok rendőrkapitányai és a szolgabirák közül 33 megyéből felterjesztettek a hadsereg létszámába tartozó 22, honvédség létszámába tartozó pedig 26. Ezek közül alispán 1, jegyző 11, szolgabíró 32, rendőrkapitány 4. A többi megyéből olyan tisztviselők, kik háború esetén a törvény értelmében hivatalos állásukban meghagyandók lennének, nem terjesztettek fel. A kolozsmegyei adó felszólamlási bizottságba 1881-re, a megye közönsége által rendes tagnak Páll Gyula (lak: Kolozsvárott), póttagnak Hosszú Teophil (lak: Mocson) megyebizottsági tagok választattak meg. A nyitramegyei színházi választmány kiegészítése az ez évi első rendes közgyűlésen eszközöltetvén, tagokut megválasztottak Rácz István, Krausz Vincze, dr. Kozma Róbert bizottsági tagok és Mayer Károly nyitrai mérnök. Nyitra megye közönsége Majthényi László dr. főispán indítványára a megye törvényhatósági bizottsága egyik jeles tagjának Madocsányi Jánoky Gyulának elhunyta feletti fájó érzelmeinek kifejezését jegyzőkönyvbe iktatni határozta. Hevesmegye törvényhatóságának legközelebbi rendes közgyűlése 1881. ápril 11-ikére s a következő napokra tűzetett ki. Egyletek. A magyar kereskedelmi csarnok első közgyűlése Neu we 11 Armin elnöklete alatt ma tartotta. Már ezen első évben a szakosztályi rendszer alapján szervezett egyesület számos jelét adó fogékonyságának a kereskedelmet illető napi kérdések fölismerése és életrevalóságának, azon kérdések megoldásánál való közreműködése körül.Az évi jelentést már közöltük, a közgyűlés azt élénk helyesléssel fogadta s a költségelőirányzatot megszavazta. A jövő évi választmány a következőleg alakíttatott meg: Adler Lajos, Adler Mór (Adler Ádám ezég), Beer Armin, Brüll Miksa lovag, Breitner Zsigmond L., Balk Zs. lovag, Izsipy Géza, Leitner M. L., Mezey Mór ügyvéd, Neuschloss Miksa, Prückler Ignácz, Ráth K., Wolfner L., Weisz B. E. A»Vörös kereszt« országos segélő egylet szervező bizottsága e hó 11-dikén tartá gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt ülését, ki az országos segélő férfi egyletnek a nőegylettel egyesülését hangsúlyozta. Gróf Károly ezen nézetét sietett ő felségeik legmagasabb tudomására hozni s Nopcsa báró főudvarmesternek egy hozzá intézett levelében értesité, hogy a gróf eszméje ő felségeiknél is a legmelegebb rokonszenvre talált. — E levél felolvasása után a jelenlevők mindannyian az egyesülés mellett nyilatkoztak s annak keresztülvitelét egy legközelebb egybehívandó alakuló közgyűlésre halasztá. Gróf Károlyi Gyula, indítványozza, hogy a jelenlevők két bizottsággá alakulván az egyik az országos férfi egylet, országos nőegylet és országos horvát egyletből alakuló »Vörös kereszt egyesület« alapszabálytervezetének a rendelkezésre álló matériáik felhasználásával való megállapításával, a másik bizottság pedig a szervezkedés előkészületeivel foglalkoznék. Ezen indítvány elfogadtatván az alapszabályokat kidolgozó bizottmányba megválasztottak: Schlauch Lőrincz püspök mint elnök, Török Pál szuperintendens , Fabinyi Teophil, Busbach Péter, Schweiger Márton, Kamermayer Károly polgármester, gr. Zichy Nándor, Ivánka Imre, s a kormány részéről az egylet mellé állandóan kirendelt tanácsosok Jekelfalusy Lajos és Ribáry József s elnöklő gr. Károlyi Gyula. A szervezkedésre szükséges előkészületi intézkedések megállapítására kiküldött albizottság tagjai: Haynald Lajos bibornok-érsek mint elnök, gr. Besztetich György, Tisza Lajos, dr. Majthényi László, gr. Szapáry Géza, gr. Eszterházy László, Csávolszky Lajos, Ráth Károly főpolgármester, gr. Bethlen András, gróf Sztáray Antal, Győry Vilmos , báró Kemény Kálmán, Magyarovits Jeremiás, gr. Batthyány Géza, gr. Bánffy Béla, gr. Szapáry István, Reich Ignácz, gr. Zichy Jenő, Schossberger Zsiffmond, gróf Hunyady László, Lederer Sándor lovag , gróf Apponyi Albert, báró Edelsheim Gyulay Lipót, gróf Ráday Gedeon, Ivánka Imre, gróf Károlyi Gyula s a belügyminisztérium részéről Ribáry József s Jekelfalusy Lajos. E két bizottság gróf Károlyi Gyula indítványára külön termekben nyomban hozzáfogott a tárgyaláshoz s jelentéseiket folyó hó 22-én fogják bemutatni az összes albizottságok ülésében, a hol azok tárgyaltatni fognak. A budapesti honvédegyesület választmánya f. hó 15-én, kedden este 6 órakor a Sebestyén-téren levő »Csiga« vendéglőnek egy külön termében ülést tart, melyre a tagok meghivatnak. A budapesti asztalossegédek önképzőegyesülete ma rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyát az asztalossegédek két egyletének fúziójára készített szabályok tárgyalása képezte ; a közgyűlés némi módosításokat talált szükségesnek s ennek foganatosítása végett a javaslatot visszaadta az előkészítő bizottságnak. A népnevelők budapesti egyletének paedagogiai szakosztálya ma d. e. 10 órakor ülést tartott, melyen Lederer A. tag tett érdekes jelentést a brüszszeli tanügyi kongreszszusról. Ezután dr. Kerékgyártó Elek olvasta fel »az iskolai takarékpénztárak kérdése feletti« értekezését, mely szintén éljennel fogadtatott. Mindkét értekezés a népnevelők lapjában fog megjelenni. A budapesti rabsegélyegylet választmányában bejelentette jegyző, hogy a választmány utolsó ülése óta rendkívüli segélyben részesült , megszabadult volt jegyen ez; tudomásul vétetett. Székely Ferencz tanügyi bizottság felállítását indítványozza, melynek hatásköre, a budapesti és pestvidéki területen létező ügyészségek fogházai, úgy a IV—X. kerületi járásbíróság területén levő fogházakra terjedne ki, s melynek feladata volna a fegyenczeknél a tanításra felügyelni, meglevő munkák beszerzését ajánlani az igazgatóságnak, úgy utóbbi munkák megírása végett pályázati ajánlatot tenni, s a pályaműveket megbírálni és a pályadíjt odaítélni, de a pályadíj megállapítása az igazgótanács határkörében maradna. Ez indítvány átalánosságban úgy részleteiben is, némely kisebb változtatások után elfogadtatott, s a bizottság tagjaivá megválasztattak: Székely Ferencz alelnök, dr. Staub Móricz és Bakos János tagok. — Felolvasta ezután titkár, a közgyűelébe terjesztendő múlt 1880. évről szóló igazgatósági jelentésnek fogalmazványát, mely átalánosságban elfogadtatott. A közgyűlés napjául i. e. márczius hó második vasárnapja, azaz márczius 13-a tűzetett ki azzal, hogy előzőleg d. e. 10 órakor választmányi ülés fog tartatni. A budapesti kalaposok értekezlete, ma d. u. 3 órakor a Buzalka vendéglő nagy termében tartatott meg. Hoffman előadó élénk színekkel festvén a kalapos segédek nyomorát, indítványozza, hogy tömörüljenek a kalapos segédek, s minden egyes tag egész erejéből oda törekedjék, hogy a tőke el ne nyomja a munkaerőt. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s ezzel az értekezletnek vége lett. Jellemző volt ez értekezletnél, hogy az Magyarország fővárosában teljesen német nyelven folyt le. A pesti szegény gyermekkórházegylet tegnap tartott választmányi ülésén szűkebb körű bizottságot küldött ki a választmány a végből, hogy ifj. Kauser József műépítészszel, a választmány jóváhagyásának fentartásával egyezséget kössön az építkezés vezetésére vonatkozólag. Jelenté a pénztárnok, hogy néhai özv. Nadányi Albertné sajátkezűleg írt levelében ten ígéretet arra nézve, hogy végrendeletileg 1050 frtnyi alapítványt tesz , a gyermekkórház javára. Jelenti azután, hogy Kohner Zsigmond Károly, Henrik és Ágoston urak néhai Kohner Adolf és Lujza kegy adománya czimén 200 frt alapítványt tettek. A m. é. decz. 1-jétől az uj rendes tagok száma 47-tel szaporodott, akik magukat évi 5—5 frt járulék fizetésére kötelezték. Az eddig szétküldött 10,225 gyűjtő ívből 2295 iv érkezett vissza , s ezek közül 801 drb pénzzel terhelve. Az új kórház építésére szánt adakozók czimén eddigele 9205 frt 29 kr., az uj tagok első évi járuléka czimén pedig 700 frt folyt be az egylet pénztárába. Karácsonyi adakozások czimén 236 frt 40 kr. gyűlt be s ebből 190 frt 79 kr. adatott ki a karácsonyfa-ünnep alkalmából; a kórház perzselyeiben két hó alatt 90 frt 6 kr. gyűlt be. Az 5000 frtos államsegély a jelen évre a folyó hóban vétetett fel. A HON magántávsürgönyei. Szeged, febr. 13. A királyi biztos némi módosítással helybenhagyta a város 1881-iki költségvetését, melyben a rendes bevételek 834,697 írtban, a rendes kiadások 626,646 írtban előirányozvák, rendkívüli beruházásokra pedig 208,050 frt van fölvéve. A födözési alap előállítására a kir. adók 50 százalékának megfelelő községi pótadó szedése engedélyeztetett. A tanyában eláradt vadvizek ellen gyökeres intézkedés vétetett foganatba. A már megrögzött mizériát képező vizek levezetésére egy állandó csatorna fog építtetni, mely Szatymaron keresztül a Behértóba vezet. A tervet a folyammérnökség főnöke készítette. Az esőzés és gyors olvadás következtében a város alantabb fekvésű részein is megszaporodtak a vizek. Két gőzszivattyút állítottak a víz levezetésére a Tiszába. Bécs, febr. 13. Hatzfeld gróf német nagykövet ma délelőtt 9 órakor ide érkezett; miután ma délben Reusz herczeggel értekezett, mind a ketten látogatást tettek Haymerle báró osztrák-magyar külügyminiszternél és vele egy óra hosszáig tanácskoztak. Bécs, febr. 13. Zagojelsky és Sioli rendőrök hulláinak bonczolásánál konstatálták, hogy a széneny kigőzölése okozta a halált. Róma, febr. 13. A mai népgyűlés, amelyen közel 3000 ember volt jelen, elfogadta a javaslatba hozott átalános szavazati jogot és az arra vonatkozó napirendet. Egyéb érdekes mozzanat nem fordult elő. Róma, febr. 13. Miután a rendőrség eltiltotta a kapitóliumon rendezendő tüntetést, az átalános szavazati jog meetingje elhatározta, hogy ma egy színházban fogja nyilvánosan proklamálni a kérdéses napirendet. London, febr. 13. A hadügyminiszter táviratot kapott Colley ezredestől, amelyben ez utóbbi erősítéseket kér. — A »Globe« valótlannak mondja ama hírt, hogy a fentek a levegőbe akarták röpíteni a windsori várlakot. — A királynő február 17-én tér vissza Londonba. Lancaster grófságban 3500 bányamunkás beszüntette a munkát. A rendet eddig nem zavarták meg. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Tóth György kiskunfélegyházi áll. tanítóképezde gyakorló iskolai ideigl. tanítót, állomásán végleg megerősítette. Névváltoztatások. Hantos előbb Herger János budapesti lakos, Herger nevén született Sándor kiskorú gyermeke vezetéknevének iHantos TM, Taub Jakab budapesti lakos vezetéknevének »Szatmári«-ra Weisz Mór kajászó-szent-péteri lakos vezetéknevének »Vecsei«-re, Braun Lipót Sándor nagy-dobronyi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Balog«-ra, Mászlik Antal munkácsi lakos, valamint Sándor, János, Mária és Antal nevű kiskorú gyermekei; Májzlik Ignácz kolubinai lakos, valamint