A Hon, 1881. május (19. évfolyam, 119-149. szám)

1881-05-15 / 133. szám

2. A szatmár-nagybányai vicinális vasút kiépítése tárgyában beterjesz­tett tvj­avaslat, melyet Láng Lajos előadó terjesztett elő elfogadásra. A­­j­avaslat minden vita nélkül való elfogadása után a részletes tárgyalásnál úgy a c­ímben, mint az egyes szakaszoknál elfogadtattak azon módosítások, melyeket Teleki Géza gr. a közi. bizottság nevében terjesztett elő. Saját részéről a bizottság azon módosítást vette fel a 2. §. második sorába, hogy a postaforgalmi »alapból« helyett, postaforgalmi »készletből« szó létetett. Ezután az engedélyokmány részletesen végig tárgyaltatván, azon módosítások, melyek a közleke­dési bizottság által tétettek, elfogadtattak; ezenkívül a 18. §. negyedik bekezdésében számszerűleg fejezte­tett ki, hogy a tiszta jövedelemből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 6 százalékot meg nem ha­ladható osztaléka, a kormánynyal közösen megálla­pítandó törlesztési hányad által lesz fedezendő. A törvényjavaslatok előadójául Láng Lajos választatott meg. A főrendiház hármas állandó bi­zottsága ma d. e.­tartott ülésében tárgyalás alá vette a képviselőháznak a perrendtartási novellára vonatkozó üzenetét, mely szerint a képviselőház a fő­rendiház határozatához hozzá nem járult, hanem a főrendiházat fölkéri, hogy a polgári perrendtartás mó­dosításáról szóló­­javaslatot újabban vegye szabály­­szerű tárgyalás alá s járuljon hozzá. A bizottság ülésében részt vettek: C­z­i­r­á­k­y János gr. elnök, Rudnyánszky József b. jegyző, Haynald Lajos bibornok, Schlauch Lőrincz, Dusánszky József, Andrássy Gyula gr., An­­drássy Aladár gr., Smaics Bertalan, Zichy Ferencz gr., Z­i­c­h­y Nándor gr., Szapáry Géza gr., Szapáry István gr., B­á­n­f­f­y Miklós gr., Szőgyény M. László, Szécsen Antal gr. Ezeken kívül jelen voltak a kormány részéről Tisza Kál­mán miniszterelnök, P­a­u­­­e­r Tivadar igazságügyi miniszter és O­r­c­z­y Béla ő felsége személye körüli miniszter. A vita igen élénk volt, a­melyben részt vettek: Cziráky János gr., Szécsen Antal gr., Tisza Kálmán miniszterelnök, Zichy Nándor gr., Hay­nald Lajos bibornok, Schlauch Lőrincz és P­a­u­­­­e­r Tivadar stb. A bizottság a javaslat indokolása, de különö­sen a miniszterek szóbeli felvilágosításai alapján ab­ban állapodott meg, hogy miután a feltüntetett ve­szélyek nem olyanok, hogy a novella elvetésére ele­gendő okokat képeznének, a főrendi háznak a köz­jogi és törvénykezési bizottság által tett módosítások­kal a perrendtartási novellának elfogadását ajánlja.­­ A mérsékelt ellenzék ma délután 6 órakor Ernuszt Kelemen elnöklete alatt értekezletet tartott, melyben előbb K. Bánhidy Béla indítványa a vízszabályozások tárgyában fogadtatott el, azután pe­dig a budapest-zimonyi vaspálya építéséről szóló tör­vényjavaslat vétetett tárgyalás alá. Gömöri Szontagh Pál a pénzügyi, Ráth Károly pedig a közlekedési bizottságban elfoglalt álláspontját indokolta.­­ Az erre kifejlődött élénkebb vitában K. Bánhidy Béla, Hodossy Imre, Biró Kálmán és Bessenyei Ernő vet­tek részt. A­­javaslat átalánosságban elfogadtatott, de több tekintetben bővebb felvilágosítás szükséges volta mondatott ki. A hétfői vitában Szontagh Pál (göm.) a pénzügyi, Báth Károly pedig a közlekedési szempontok különös figyelembe vételével fognak fel­szólalni. Választási mozgalmak. Zala-Egerszeg, máj. 14. (Ered. sürg.) A zala-egerszegi kerület képviselő választói a mai érte­kezleten több százra menő és leginkább intelligensek­ből álló közönsége T­r­e­f­o­r­t Ágoston minisztert egy­hangúlag képviselőjelöltül kikiáltotta. Nagy-Szeben, máj. 14. (Ered. sürg.) A mai új közös értekezlet erdélyi románokra passzivitást, a magyarokra nézve aktivitást határozott, szebeni székelő kilenczes bizottságot választott, mely terjedel­mes emlékiratban a románok álláspontját kifejtse. A Tiszaszabályozás. audit in humanis divina potentia rebus. A vizellenség a Körös-Maros közti s felső-tiszai falvakról nem csekély­­kárral elvonult; az alsó tiszai népes városok alól elvonulóban van. Kevésbé múlt, hogy el nem söpörtettek, s hogy Szegedet, mint két év előtt, a viz ismét el nem öntötte. A magyar ember­nek úgy kell, most a vizelem ellen védekeznie, mint háromszáz év előtt a török ellen védekezett, mignem ez által legyőzetve, másfélszáz évig neki meghódolt. Az emberellenségtől hajdan kőfalakkal, néhol palánk­kal védekeztek őseink : ma, mikép az avar vajdák, györgökkel, de palánkkal is keretkeznek az árvíz el­len a Tisza lakói. Sokat, de még nem eleget írtak a Tiszáról, erről az örök tárgyról, erről a sajátlagos magyar folyamról. Azt hittük, hogy ismerjük, tehát szabályozhatjuk. Szabályoztuk, de nincs benne köszö­net. Úgy tett, mint a szilaj csikó, melyet nyereg alá, vagy kocsiba fogni akarnak, leveti a rajta ülőt s ösz­­szetöri az elragadt kocsit. A Tiszánál, mint minden folyamnál két körülményre kell figyelnünk : magára a folyamra s vizmegyéjére és az égaljra. A Tisza Európának egyik nagyobb folyama. Nagyobb, mint Franczia-, Olasz-, Spanyolország bár­melyik folyama. Vizmegyéje 2666 □ mf. Tehát nagy­ságát az Elbe, Odera, Loire csak megközelítik, a Rajna, Visztula, jóval haladják. Míg a Tisza ágai a hegyvidéken, a Kárpátok északi és északkeleti lejtőin terjednek, ő maga, alföldünk lapályán kanyarogván, mellékfolyóinak, vizmegyéjének majdnem tizedét 260 □ mfdel árasztja el tavaszonkint. A jobbja felől be­­leömlő Borsova, ötágú Bodrog, Hernád, Sajó és a Zagyva közel 800- a baloldali Szamos, Kraszna, hár­mas Körös, Maros, Béga 1800 □ mfd vidékről öntik belé vizeiket. A Szamos Naménynél, hol a Tiszával egyesül, nagyobb, mint maga a Tisza, tehát az erdé­lyi kis és nagy ágból Désnél összekerült Szamos te­kinthető a Tisza főforrásának. Áradása tövénél, Ne­­ménynél oly sebes, hogy első nap tíz, más­nap hu­szonöt lábra emelkedik, de hirtelen is lefut és szétte­rül a Bodrog­közben és a felső szabolcsi ártéren, — az­az lefutva és szétterült, míg az áradat elé vont gá­tak föl nem tartóztaták. Mielőtt tovább mennénk, vessünk egy pillanatot Európa néhány folyamának viztartóira, megannyi ár­­folyásos tavára. A Pó mellékfolyóinak ily viztartói a Lugano, Como és Garda, a Rhôneé, a genfi, a Rajnáéi, a vierwaldstadti, zürichy, Bodentó, Észak-Európában, Svéd-, Orosz-, Finnországban sok ilyen átfolyásos tó van. A Dunának is vannak Bajorhonban s Felső Ausztriában, többek közt: a Chion, Mond-Altas, Gmunden tó. Ilyennek tekinthető nálunk is a Fertő és Balaton. A Tisza víztartói nem állandó tavak, ha­nem lápok, sárrétek, milyenek az ecsedi láp, a felsőszabolcsi ártér, a Berettyó és Sebes-Körös két Sárrét, meg a Hortobágy mindegyik­ét — összesen több mint huszonöt négyszög mild területen, melye­ket a földmivelés vágya el akarván a Tiszától foglal­ni, másutt áll boszut a foglalókon. Az égalj változá­sai, a régi nedű mennyisége, természetes befolyás­sal vannak a föld egy-és más részében a folyamok ára­dására és apályára. Az ötvenes évek aszályában S­váj­cz­­árfolyásos tavai annyira leapadtak, hogy széleiken a több ezer év előtti c­ölöpépitmények, s a kőkorszak emberének ezek közé vegyült háziszerei napfényre­, s az ősember művelődésének ezen tanúi, a jelenkor tüzetes vizsgálata alá kerültek. Nálunk el­lenben az ötvenes évek vizenyős korszakára, a hatva­nas évek aszályossága következett, midőn az 1863. és 66-iki tulszáraz években a Kureának, a Körös tövé­nél, a Marosból kiágazó Arankának és Szárazérnek el­­gátolására, sőt a Balatonnak is lehetőleg kiszárítására gondoltak, — de a tófenékről a szél által fölkavart s tovaszórt homok mégis hamar észre hozta a tervező­ket, — midőn H.-M.-Vásárhelyen a Hód tava szigeté­nek s a mi emberemlékezet óta nem történt, a Fertő egé­szen kiszáradván, a volt tófenék bemüveléséhez fogtak, midőn a Hortobágy vidékén legelésző lábas jószág egy harmada ellen, szomjan elveszett s Debreczen a hires vízkutató Richard abbé kimutatása folytán hor­tobágyi pusztáin huszonkét kutat, kútját 500 írtjával számítva, furatott, midőn attól féltünk, hogy a tiszai Alföld Egiptom és Mesopotámia sorsára jut, melyek hajdani öntöző utóbb elhanyagolt csatornáit a futó­hom­ok betemette s e végett a kiszáradástól féltett Alföld megöntözésére egy Tisza-Löktől a hármas Köröshöz Gyomáig 18 mfld hosszú hajózási és öntöző csatorna terveztetett, midőn a hetvenes évek vége felé a Fertő ismét megtelt vízzel, a Balaton visszafoglaló régi vízállását, a neki bőszült Tisza pedig a miért az ő kanyargó medrét átmetszésekkel háborgatták, kiön­téseit gátakkal korlátozni akarták, melléke legné­­pesb, legvirágzóbb városát Szegedet egészen, a szom­széd, szintén népes, Csongrádot, Szentest, H.-M.-Vá­sárhelyit kevésbbé múlt, hogy el nem öntötte, jelen­ben is csak a megfeszített embererő mente meg, a né­pes városokat a végpusztulástól. A Tiszaszabályozásnak 1845-ben gróf Széche­nyi István volt indítványozója s a kormány által ki­nevezve, végrehajtásának akkép megkezdője, hogy a görbületek átmetszése az ország, a folyammelléki töl­tések elkészítése az illető földbirtokosok költségén eszközöltessék. Mindjárt 1846-ban a Sajó-tövével át­­ellenben az egy mf. hosszú dobi átmetszés és gát ké­szült el a 30 □ mf. terjedelmű Hortobágy és Kunla­pos ármentesítésére. A roppant kezdet, az 1848-ban bekövetkezett nagy politikai változások miatt abban maradt. Az 1854-ki és azt követő három évi nagy áradások azonban a kormányt és az érdekelt földbir­tokosokat a vállalat újólag megkezdésére bírták 1856-ban. A kormány, a Tisza hosszában Tisza-Ujlak, Namény, Csap, Tokaj, Szolnok, Csongrád, Szeged, Titel állomásokkal, hét osztály­mérnökséget szerve­zett, s a folyammelléki öblözetek és árterek birtoko­sait az osztálymérnökkel egyetértőleg leendő eljárás­ra szövetkeztető, a birtokosok szövetkezetének, rész­letekben tizenöt millió forint kölcsönt 32 év alatt megtérítendőt, biztosított. Míg azonban gr. Széchenyi István olasz mérnöke Paleocapa csak tizenhat ka­nyar átmetszését s elsőben is az alsó kanyarok elké­szítését javasolta, a kormány mérnöke Paretti, 1855- be gr. Széchenyi másik mérnöke Vásárhelyi terve nyomán százhat kanyar átmetszését vette foga­natba. Paleocapa már 1845-ben megjövendölte a mélyen fekvő Szegednek a Tisza szabályozás­ból eredhető veszélyét. Hibául tűnt ki pár év múlva, hogy a Tisza mellékvizei kanyarénak átszegéséhez mindenütt egyszerre fogtak, annak reményében, hogy a vizmellék lakói minél hamarább szabaduljanak meg fölösleges vizüktől; minélfogva a felső kanyar szeg­­ményeken, mielőtt az elsők elkészülhettek s kikép­ződhettek volna, az összeszorított gátak közt gyorsan lezugott a viz az alvidéken. Más hiba, hogy a folyó melléki földesurak minél több földet akarván nyerni, a­helyett, hogy minden új folyó beömlésétől a másikig a két parttól legalább száz-száz öllel kiebb é­n, a Sajó tövétől a Köröséig 3.300, innen a Maroséig 400, ezen alul végig 300 öllel kiebb vonták volna a gátakat, nem tekintve a Tiszának uj meg új vizekkel növekedését,, néhol oly szűk térre szok­ták, hogy most a folyam az önző embererővel daczol s visszaköveteli elrablott vizbirodalmát. Az elhibázott szabályozás, az eredeti 15 millió­ért költséget és közmunkát többszö­rösen emelte, a mellett a vadvizek árjaitól sem mene­kült az alföld. Az árviz ostromának rettentéseit növeli a szom­szédok önzése, kik saját veszélyüket a másikra hárí­tani törekszenek. 1857. tavaszán Borsodmegye tisza­­parti lakói, a dobi gátat átmetszették s ezzel a horto­bágyi tanyákat, vetéseket eláraszták, a künt legelő barmot elveszték. 1879-ben, az idén is H.-M.-Vásár­­helyet, az őrök ébersége menté meg, hogy gátjaikon gonosz kezek nyílást ne metszenek. Az ötvenes évek­ben emelt gátakon, az egykor erdőn s Felső-Tisza leta­rolt hegyeiről lefutó tömérdek hóár átöntvén, és a fo­lyam feneke is a leülepedett iszap által emelkedvén, a gátak újra, de híjába emeltettek. A Tiszának, mennyire ismerem, nincs az a szeszé­lye, mi a Vágnak, hogy 1844. aug. havában Szereden alul partjaitól fél mf. távol elhordta a learatott gabonát vagy a Dunának, midőn 1863. jul. elején, Solt vidékén a szántóföldeken a halászok csónakáztak, a Tisza hó és zöldárja márcziustól június közepéig tart. Ha most összevetjük a bizonyos kárt, mellyel a Tisza jövőre Csongrád megyét évenkint fenyegeti, a bizonytalan nyereménnyel, melyet a felső-szabolcsi ártér, a Berettyó és a sebes Kőrös sárrétei ígérnek, nem czélszerűbb-e ezen 15 □ mf. terjedelmű rétséget ideiglenes víztartóul visszaadni a Tiszának, mint Csongrádmegye 200,000 magyar lakosát örökös ve­szély félelmében tartani. Aztán 20—30—50—80,000 földmis­és népnek egy városba tömörülése hajdan biz­tosság okáért megjárta: most ezeknek kisebb ármen­tes falukba oszlására, maga a természet és a jobb gazdálkodás szüksége utalja őket. Szegednek már­is 26,000 népe lakik a városon kívüli tanyákon. Eressze­nek ki Csongrád, Szentes, Vásárhely is terjedelmes határaikba uj falurajokat. Hőke Lajos: A Lakodalmi ünnep. Díszítések s kivilágítás. A dí­szítési műveletek általánosan kezdetüket veszik; erre jelt a főváros hatósága azzal adott, hogy a régi vá­rosház homlokzatát fenyügalyakból álló füzérekkel a mai nap folyamán feltűnő csínnal rakatta ki. Az első és harmadik emeletnél húzódnak végig félkörben, közbe közbe a belga, szász és magyar nemzeti czime­­rek, legfölül a főváros czimerével. A kapu is tele van koszorúzva. Kiváncsi néptömeg a délután folyamán egészen elállta a teret. A látványosság este is kínálko­zott ; a város több részében tartottak a légszesz-czif­­rázatokkal világítási próbát, s ez most már minden­nap így megyen, nagyobb arányokban s valószínű, hogy a főváros a királyfi megérkezte előtt is ünnepi díszben lesz. Az ünneplést rendező bizottság a késő éjbe benyúló ülésén iparkodott számos apróságot el­intézni a díszelőadások, bál,­s bevonulási díszítések tárgyában. Úgy a színházakban, mint a bálra is a hadsereg és honvédség részére elegendő számú je­gyeket tartottak fönn. A polgármesterek holnap dél­előtt díszmagyarban küldöttségileg tisztelegnek József főhgnél, meghívták őt a főv. összes ünnepléseire. A Fe­­rencz­ József téren a Széchenyi szobor parkja és a Deák-szobor parkja körül a kisebb árboczokat már felállították. Az árboczok a magyar, belga, habsburg lothringeni és a főv. színeire vannak festve. Csúcsaira a különféle czimerek helyeztettek el és nehéz folyon­dárokkal és drapériákkal kapcsoltatnak össze és zász­lókkal láttatnak el. A parkok közepébe 3 nagy árboct állíttatott fel, melyről óriási lobogók fognak lengeni. — Schoszberger Zsigmond nádor­ utczai palo­táját gyönyörűen fogja feldíszíteni és kivilágítani. — Wahrmann Mór az akadémia utczában levő erkélyét csillagokkal, szőnyegekkel és élő virágokból álló füzérekkel díszítteti fel, úgyszinte Fischl Gut­­mann bálvány-utczai palotáját. A sugárúti nyaralók szintén gyönyörűen lesznek díszítve. Zöld gályák, fo­lyondárok, drapériák stb., a sugárút e részének rend­kívül kellemes kinézést fognak kölcsönözni. Különös fénynyel lesz légszeszcsövekkel, lampionokkal, színes mécsekkel stb. a fővárosban összesen 134 épület kivi­­lágítva és pedig­ a váczi körúton 46 épület, a Károly­­körúton 18, a múzeum-körúton 32, a kerepesi uton 44, az üllői úton 23, a sugárúton 36, a vámházkörúton 9, a kecskeméti­ utczában 14, az egyetem-utczában 6, a váczi utczában 10, a felső- és alsó-dunasoron 48, a budai oldalon 11, az Erzsébet-téren 8, a József-téren 6, a Ferencz-József téren 6, a szervita-téren 3, a Fe­­rencziek-terén 3, a Kálvintéren 3, a Lipótvárosban a váczi-körútra és az Erzsébet- és József térre menő ré­szen kívül 54 és egyéb mellék­utczában 16 épület. A trónörököspár a­mint határozottan értesülünk, folyó hó 19-én délelőtt 11 órakor fogja a belügyminisztériumnál eddig bejelentett üdvözlő küldöttségeket, ennélfogva tehát a megyék kü­lönböző küldöttségeit is, fogadni. Ezen küldöttségek­nek a belügyminiszter által való fogadásáról e szerint szó sem lehet. A fogadási bizottság nevében dr. Or­szág Sándor fölkéri az illető intézeteket és igazgatóit s a szülőket, hogy a gondozásuk alá bízott leánykákat, kik ő fenségeik fogadása alkalmával, a királyi várpa­lotában fehérbe öltözve virágot fognak hinteni, szer­dán f. é. május 18-án legfeljebb délután 3 óráig, a várban, szt. György­ téren fekvő új honvédminiszteri palotába fölhozzák. A honvédelmi miniszter a palota I. emeletében fekvő lakosztályait a leánykák gyüle­kezési helyéül átengedte. A bejárás a palota azon kapujánál lesz, mely a várszínházzal van szemben. Az egyes leánykák kötelesek az igazolványokat magukkal hozni s csak ezek ellenében fogják az ün­­nepélyi bizottság által vett karszalagokat és virágko­sarakat megkapni. Ekkor földiszitve a leánykák egész csoportját a tanítónők felügyelete alatt a kir. palotába kisérik és fölállítják. A bevonulás után ismét az egész leánycsoport vissza fog menni a kellő felügyelet alatt a honvédelmi miniszteri palotába, hol az illető inté­zeti igazgatók, tanítónők vagy szülőknek átadatnak. Ama 15 jótékony női egylet, mely a czélból egyesült, hogy a királyfi nejének egy közös feliratban fejezte ki hódolatát, a feliratot már elkészíttette, s azt folyó évi május 16. és 17-én, a képzőművészeti társu­lat sugárúti épületének földszinti termében közszem­lére ki fogja állítani, díjtalan megtekintés végett. Az érkezés alkalmával a vaspályás indóház perionján átnyújtandó virágcsokor díszes szalagja és virágtar­tója is elkészült már s e tárgyak is a fentebb irt két napon közszemlére ki lesznek téve Dengler Antal váczi­ utczai 14. sz. a. kereskedésében, mig maga a vi­rágcsokor csak május 17-én lesz kitéve szintén a fen­tebb irt kereskedésben. Az orsz. nőképzőegylet tribünje a váczi körút és Klotild utcza sarkán már elkészült, még csak a díszítés van hátra.­­ A kik előjegyzést tettek je­gyekre, jegyeik átvétele végett e hó 16-án jelentkez­zenek, különben a még fenmaradt jegyekkel együtt azok is elárusittatnak. Jegyek még kaphatók, Gönczy Pálné egyleti pénztárnok lakásán Calvin tér 7. sz. Végh Endre egyleti jegyzőnél, a Ferencziek bazárjá­ban, Rózsavölgyi és társa Kristóf téri üzletében, az ünnepély napján pedig a helyszínen is. Az írók és művészek díszalbuma. A trónörökös menyegzője alkalmából, illetve a trón­örökös pár ideérkeztével az írók és művészek egyesülete által átnyújtandó díszalbum, ma Posner Károly Lajos műintézetében el­készült s ma délután már több művész és hirlapiró gyönyörködött annak művészies kivitelén, mely egye­dül Posner fantáziája szerint készült. Jóllehet, hogy Posner műintézetében pompásabb és költségesebb album készült, de költőibb s mesteriebb kivitelű mű még aligha. Az egész mű valóságos tolmácsa a hon­szeretetnek. A felirat a legfinomabb vörös selyem damasból készült borítékban illetve tokban nyugszik, mely közepében pompás arany koszorúval ékeskedik. A koszorú közepén a menyekző napja »1881. máj. 10.« arany betűkkel van bepréselve. Ezen boríték zöld selyem melrrel van kibéllelve. Az album táblája a legfinomabb fehér atlaszselyembe van kötve. Köze­pén és főrészén egy szárnyas pegazus látható a mint­a a múzsák geniusa felé égbe repül. A múzsák angyala kezében égő láng lobog, mely az arany betűkkel irt Vörösmarty és Petőfi neveit világítja meg az égben. Lent a glóbuson egy vadregényes tájkép terül el. A dísztáblán belül halvány rózsaszínű atlaszból, a trónörökös-asszony kedvencz színében készült takaró­lap van, közepén a magyar és belga czimer, valamint a relief monogrammban aranyból készült egymásba ölelkező R. S. betűkkel. Ezen lapon belül követ­kezik csak a gyönyörű ékesírás, melyet Markovics Ignácz irt meg. Az egész mű kizárólag hazai erők által állíttatott elő. Megemlitendőnek tartjuk, hogy Posner úr jeles iparosunk ezen valóban remekmű­vét ajándékképen adta az írói és művészi társaságnak s érte­mi díjazást sem fogad el. A prágai várban a trónörökös neje szá­mára hat szoba s a hozzá tartozó termek vannak be­rendezve. A fürdő­szoba falait fehér s kék zománczos agyaglapokkal rakták ki. A hálószoba falait világos­kék szőnyegek borítják, a függönyök is ily szinűiek, csak kissé sötétebbek. Magas, pompásan metszett menyezetes ágy világoskék selyemfüggönyökkel, egy toilette asztal s néhány karszék képezik az egész bú­torzatot. A tükör felett szentgyörgyvirágokból rosette van készítve. A toilette szoba szintén kék aranyozva. A reggeliző szoba sárgás fehér díszített szőnyeggel van borítva, a bútorzat fekete aranyozott, úgyszintén az ajtó is. Emeleten van a ruhatár értékes gobelinek­kel díszítve. E termekben lakott egykor V. Ferdi­nand. A bútorok XIV. Lajos szyljében készültek. A falon kék selyem bútorzata. A termek kandallói pom­pás olasz karrarai márványból készültek. — A trón­örökös lakóhelye 12 darabból áll leginkább fehér s piros bútorral s sok gobelinnel. Külön billiárd s pi­pázó terem van számára berendezve. miniszter, Majláth György országbíró és családja, Andrássy Manó és Aladár grófok, Andrássy Irma és Jolán grófnők, gr. Károlyi Gyula, Almássy Kálmán gróf és neje, Pejacsevich Jolán grófnő, gr. Stockay Fritzné leányaival, gr. Erdődy György, gr. Zichy Nándor, neje és leánya, Lobanoff herczegnő, Cseko­­nics Margit grófnő, Károlyi grófnő, gr. Festetich Andor, Pálffy herczeg, Eszterházy grófok, gr. Sztá­­ray, gr. Zichy Jenő, gr. Zichy Béla, gr. Dessewffy Aurél és neje, Edelsheim-Gyulai br. és neje, Szapáry László altábornagy, Ráth Károly főpolgármester, Kamermayer polgármester, Wodianer b., Csáky László gr., Móricz Pál és családja, Pallavicini őrgróf és neje, s még számosan a sport világból. Az angol trónörökös Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr., Andrássy Gyula gr. és másokkal sokat társalgott, de az idő legnagyobb részét a hölgyek tár­saságában töltötte, s igen jól mulatott. A verseny lefolyása a következő volt: I. Kétévesek versenye. Dij 800 frt. Ne­vezve volt 10 ló, futott 8. Blaskovics Ernő »Gyöngy­­virág«-ja. Ugyanaz »Bizarr«-ja. Ifj. Eszterházy M. »Fair­ Bridget.« Zichy Béla »Nancy Levet«-je. Id. gr. Henckel Hugó »Carmen«-e. Ugyanez »Jaquitta«­­ja. Mayer Arthur lovag »Aquarell«-je. Blaskovics Miklós »Briczi«-je. E verseny érdekes volt, mert Blaskovich »Gyöngyvirág«-a a Kincsem utódjául tűnt fel. Oly könnyen játszva nyerte meg a díjat a többivel szemben, hogy a legélénkebb éljenzés tört ki, midőn a czélhoz ért. Mellette jó második volt a Bizarr, s így az első számban a Blaskovich istállója fényesen győzött. II. Hazafi dij: 5000 frank aranyban. Táv: 1600 méter. Futott három ló : ifj. gr. Festetich Ta­­sziló »Buff Rose«-ja, gr. Henckel Hugó »Dombrow­­ná«-ja és gr. Sztáray »Kis­babá«-ja. Három jó istálló versenyzett. Első volt Dombrowna, második Kisbaba. III. A mezei gazdák versenye a ver­seny legélénkebb pontja volt. 18 ló szaladt be a gyep­re, versenyezve 120, 60 és 20 frtos jutalmakért. Jól indultak, szépen együtt egész a pálya feléig. Ott egy ló kitört, kettő ledobta bőgatyás lovagját, a többi szaladt. Vezetett Biró József aszalói gazda 3 éves sárga kanczája, de Bai Pál pesti lakos szürkéje az utolsó negyedben előnyomult, s egy lóhosszal előzte meg a másikat. Harmadik Herédi Mihály feketéje volt. Különösen feltűnt a Biró József lova, úgy, hogy verési szándékkal tudakozódtak utána. Drágán tar­totta, 600 frtot kért érte. Maga Tisza Kálmán kor­mányelnök bemutattatá magának Bírót, s kezet fogva vele így szólt hozzá :Ön derék ember, neveljen még sok ilyen szép lovat! Az egyszerű földművest igen meghatotta a kitüntetés. IV. Államdíj: 3000 arany frank, táv: 2000 méter. Három ló futott: Blaskovich Ernő »Csapo­­dár«-ja, gr. Zichy Béla »Miss Pleydell«-je és gróf Hunyady Imre »Bayonne«-ja. Első volt Miss Pley­­dell, második Csapodár. V. Handicap, 1000 frt. Táv: 2400 méter. Öt jeles ló versenyzett: gr. Henckel Hugo »Piclock«­­ja, Baltazzy »Nil-Desperandum«-ja, Henckel »Szure­­ma«-ja, Sztáray »Dagmár«-ja és Kinszky gr. »Sor­­rentó«-ja. Vezetett Sorrento a pálya feléig, ott el­maradt , előre törtek Dagmar és Nil-Desperandum, s e kettő között fejlett ki érdekfeszítő verseny. Tel­jesen egy vonalban haladtak az utolsó negyedben is, úgy, hogy a győzelem felett mindenki kétségben volt. A czél előtt néhány ugrásnyira nyúlt elő Dagmar s egy lófejjel nyert Nil-Desperandum felett. VI. Ak­adályverseny. Handicap. Halasi Pál százados »Little Dorette«-je és b. Laffert Antal »Vándor«-a futottak. Vándort gr. Kinszky Zdenko, a másikat Halasi lovagolta. Laffert lova csakhamar el­gyöngült s erősen hátra maradt társa után. Halasi lova szépen győzött az akadályok felett s gazdája ki­tűnő lovasnak bizonyult. — Ezzel a verseny mára véget ért. A walesi herczeg egész végig ott maradt s midőn kocsiba szált és elindult, ismét sűrűen megélje­nezték. Ez alkalommal különben igen sok díszes négyes fogatot láttunk a téren s különösen szép volt gr. Zichy Jenő magy. diszfogatja, csengő-bongós szerszámos lo­vaival. A bakon tőrülmetszett magy. kocsis, magyaros bő ingujjban, pitykés dolmánynyal, pörge, nagy tollas kalappal, igen jól eső látványt nyújtott a sok kibo­rotvált angol kocsis között. E fogaton fogja holnap Zichy Jenő a versenytérre szállítani az angol trón­örököst, a­ki holnap a Margitszigeten fog reggelizni, s onnan látogat ki a versenytérre. * Budapesti tavaszi lóversenyek. — 2-ik nap. — — máj. 14. A sokkal szebb idő sokkal nagyobb közönséget gyűjtött ki a versenyre. A közönség kiváló érdeklődé­sét különben a walesi herczeg jelenléte is okoz­ta, a­ki a versenyt meglátogatta. 3 órakor érkezett meg a gróf Andrássy Aladár négyes fogatán. Kísé­retében voltak Hamilton hg, Ellis lord, és Széchenyi Béla gr. Az udvari páholy bejáratánál a lovaregylet igazgatósága fogadta Edward herczeget, s az ott már összegyűlt nagyközönség megéljenezte. Midőn a pá­holyban megjelent, a Schmerling ezred zenekara az angol néphymnuszt zendítette rá. Azután megkezdő­dött a verseny. A fővárosban időző összes főúri, világi, számos tekintélyes családot, notabilitást láttunk ma a gye­pen. Ott voltak gr. Andrássy Gyula és neje, Tisza Kálmán, neje és leánya, Szapáry Gyula gr. pénzügy­A holnapi (vasárnapi) verseny d. u. 9/23 óra­kor lesz. Programmja a következő: I. Nákó-dij. Kapcsolatban a báró Mesko­­féle ostordijjal 50 arany és az ostor. Futhat magyar­honi minden ló, mely ez alkalommal a pesti pályán nyertes nem volt. Távolság: egyszer körül, 37 mé­terrel a nyerőpont előtt kezdve. Űrlovarok. Teher: 3r. 62 klgr. 4é. 70 klgr. 5é. 73 klgr. 6é. és id. 75x/2 klgr. ménre 1 klgrmal több. Ló, mely gyepen még nem jelent meg 2x/2 klgrmal kevesebbet visz. Tét 10 arany, fuss vagy fizess. A második ló kettős tételt kap. Nevezés a versenyt megelőző este éjfélig (má­jus 14.) III. oszt. államdij. 10,000 frank arany­ban. 2400 m. Futhat 3é. és id. belföldi mén és kan­­cza. Teh. 3é. 52 klgr. 4é. 60*/2 klgr. 5é. és id 62*^ klgr. kanczára 11/2 kilo kevesebb. 5000 frt ért. ver­seny nyerőjére 21/2 kilo, két ily vagy egy 10,000 frtos dij nyerőjére 5 kilo több. Tét 200 frt, fele bánat. A 2-dik ló a tét és bánatok kétharmadát nyeri, levonva ebből a 3-ik ló részére ennek tételét. 1. Ifj. gr. Esterházy Mór. 3é. p. m. Vederemo. 2. Ugyanaz 3é. p. m. Landford. 3. (inch 21/2 ex.) Br. Springer Gusztáv 4é. p. m. Isolani. 4. (inch 5 ex.) Gr. Zichy Béla 4é. sg. m. Elemér. 5. (inch 21/e ex.) Ugyanaz 4é. sg. k. Merény. 6. Ugyanaz 4é. p. m. Lord Chadleigh. 7. (inch 21/, ex.) Id. gr. Henckel Hugó 5é. sg. m. Picklock. 8. Ugyanaz 5é. sg. m. Aaron. 9. Ugyanaz 4é. fék. m. Captain Nemo. 10. (inch 5. ex.) Baltazzi Aristid­ur 6é. p. m. Nil Despe­­randum. 11. (ind­ 5 ex.) Ifj. gr. Festetics T. 54. p. m. Berzencze. III. Mezei gazdák versenye 150 frt 2400 m. Futhatnak mezei gazdák tulajdonában levő legfeljebb 5é. mének és kanczák, vagy saját nevelésű hason korú és nemű telivérek. Lovak, melyek akár­hol mezei gazdák versenyében kétszer elsők voltak, nem nyerhetnek első díjat. Az elsőnek 80 frt, a 2-ik­­nak 50 frt, a harmadiknak 20 frt. Nevezés a futtatás előtt egy órával. A nevezőnek arról, hogy a ló saját­ja, községi bizonyítványnyal kell bírnia. IV. Handicap, 700 frt, 2000 m. Futhat minden ló, mely 3000 frt ért, versenyt még nem nyert. Tét 60 frt, fele bánat. Versenyt megelőző esti 10 óráig bejelentve, 10 frt, kisbánat az egyl. pénztár javára. A terhek közzététele után lett nyertes lovak minden nyert 500 frt után 11/2 kiló külön terhet visz­nek. A 2 ik ló a tét és bánatok felét nyeri. 1. Gr. Zichy Béla 4é. p. m. Homespan. 2. Blas­kovics Ernő ur 4é. sg. k. Csillár. 3. Gr. Zichy Béla 4é. p. m. Lord Chadleigh. 4. Id. gr. Henckel Hugó 4é. p. k. Sogrodda. 5. Gr. Kinsky Zdenko 5é. p. k. Broad Arrow. 6. Ugyanaz, id. p. m. Sorrento. 7. Id. gr. Henckel Hugo 4é. p. k. Die Muschel. 8. Captain Violet 3é. sg. k. Donna Christine. 9. Gr. Tarnowszki János 3é. sg. m. Wallenrood. 10. Ifj. gr. Esterházy Mór. 3é. p. m. Theorist. 11. gr. Sztáray János 3é p. m. Silkstone. 12. Ifj. gr. Esterházy Mór. 3é. sg. m. Argo­­­­naut. 13. Gr. Sztáray János 3é. sg. Damocles. 14. Ifj. A bazilika építése. A lipótvárosi templomot építő bizottság nevé­ben Rupp Imre elnök s Bencze Benő jegyző a főv. tanácshoz a következő jelentést adták: A lipótvárosi templom építésénél az 1880. évi idény alatt végzett munkák műszaki felülvizsgálata megtörténvén, lefolyt évi működésünk eredményéről következőkben van szerencsénk tiszteletteljesen jelentést tenni: A f. évi ápril­is 2-án és következő napjain meg­tartott műszaki felülvizsgálat eredménye szerint az 1880-dik évben következő munkák telj­esí­­tettek: 1. Elkészíttettek a chórus, szentély és oldalhajó hevederei az utánfalazással együtt. 2. A csúcsfal a szentély felett, hat pillér a szentélyben és a köralakú szentélyfal felfalaztatott, a főpárkánykövek elhelyez­tettek. 3. A főhomlokzat felől a két torony alapja ki­emeltetett, alapfalazatuk és a földalatti hevederek helyreállittattak. 4. A templom három oldalán levő lábazat kibontatott és helyreállittatott. Végül. 5. Az északkeleti torony lebontatott. Az északi és déli hom­lokzat helyreállítása, mely a múlt évi előirányzatban szintén fel volt véve nem eszközöltetvén, ez utóbbi homlokzatnak helyreállítási munkálata a folyó évi építési programmba jön átvive. Az elősorolt munkálaton kívül, a templom körüli bazárépületnek a m. évi előirányzatba fel nem vett tatarozása is eszközöltetett, miután ezt az épü­leten mutatkozott hiányok szükségessé tették. A kőműves munka úgy, mint az eddigi években házilag végeztetett, a kőfaragó- és egyéb munkák, va­lamint a kőműves munkához szükséges téglák, mész és homok beszerzése alkuegyezmény útján eszközöl­tettek. A házilag elkészített kőműves munkához fel­használtatott : a) A kőszénbánya és téglagyár-társa­ság budai téglagyárából 79,200 db válogatott tégla, ezerét 25 írttal, 298,000 db közönséges fali tégla, ezerét 19 írttal és 300 db párkánytégla ezerét 80 írt­jával számítva, b) Benkó Károly és társai nyerges­­ujfalusi czementgyárából 66,750 kilogramm mész, 100 kilogrammját 1 forint 60 krajczárral számítva, c) Holzspach Á. és fiai czégtől 9155*/2 köbláb ol­tott fehér mész, köblábját 161 /2 krajczárjával,­­ d) Szemlér Lőrincztől 139 köböl homok köbö­lét 9 írtért, e) A kőfaragó munka az előbbi években követett módon szereztetett be, és pedig a nyers kö­vek alku egyezmény útján körtartalom szerint, kifa­ragásuk pedig Slavek Venczel kőfaragó mesternek adatott át. f) A sóskúti kőből faragott burkolati kö­vek, a kör alakú szentélyfal felett, valamint az ugyan­ott levő gerenda párkány és a lemezek a csúcsfalhoz, a sóskúti kőbánya részvénytársulat által szállíttattak, g) A süttői köb köveket és talplemezeket, az oszlop­köveket, továbbá a pesti és vörösmárvány talapzati nyers követ Slavek Venczel szállította, h) Az északi szökerlében levő szegélyszobrok utánfaragását, úgy­mint a déli szökelléken Fessler Leo szobrász 450 fo­rintért teljesítette. i) A gyámkövek, alsó párká­nyok, ökörszemek és levéldiszitések Dittmann Ke­lemen szobrász által faragtattak ki. k) Az 1353­ kilogramm kötővasat, klgramját 14 forint 50 kraj­czárjával, és a 2482 kilogramm csavarvasút kilo­­gramját 17 frt 40 krjával Oetl Antal vasgyáros szál­lította. 1) A horganyöntvényeket a Schlick-féle vas­­öntőde részvénytársulat s végre m) az égetett agyag vizlefolyó csöveket a kőszénbánya és téglagyártársulat szállította. A műszaki bizottmány az elkészült munkákat behatóan megvizsgálván, azokat tervszerűleg elké­szítve, s a felhasznált anyagot és a falak szerkezetét az építési rendszabályoknak és a monumentális épít­kezés követelményeinek megfelelőknek találta. A méretek a terv alapján helyesbíttettek, a meg nem határozható méretek pedig az épitési vezetőségtől nyert adatok alapján állapíttattak meg. Az építkezés befejeztével fönmaradt anyagok számba vétetvén, a következő készlet találtatott: 1. 45.000 db közönséges fali tégla ezerét 19 írttal 855 frt. 2. 4300 köbláb oltott mész egyes ára 16 és fél kr 709 frt 50 kr. 3. 29° 01, 0" köbméretű terméskő, egyes ára 20 frt, 580 frt. Összesen 2144 frt 50 kr be­­szerzési értékben. Leszámolás: I. A műszaki felülvizsgálati kimu­tatásban foglalt munkák összege, hozzáadva Ybl Miklós művezető építész úr tiszteletdiját 3381 frt 45 krt, teszen mindössze 87,917 frt 87 krt. A házilagos kezelés mellett azonban felhasz­náltatott összesen 75,083 frt 90 kr. Egybehasonlítva ez összeget a kiviteli kimutatás összegével 87,917 frt 87 kr, mutatkozik 12,833 frt 97 kr, vagyis 14'6°/0 megtakarítás a házilagos kezelés folytán. Kiemelendőnek tartjuk e helyütt, hogy úgy az anyagok szállítása, valamint az alkalmazott mun­kások száma a szűkebb körű bizottmány tagjai által heti sorrendben fölváltva ellenőriztetett, s a kiállított ellenőrzési jegyzék, minden hét végén a bizottmány­nak bemutattatott. A műszaki felülvizsgálattal kapcsolatosan bí­rálat alá vétetett, a művezető építész részéről az 1881. évi épitési évadra javaslatba hozott munka­­programm, mely 88,97 6 frt 89 krnyi költséggel he­lyesnek találtatott. E szerint a f. évi épitési évadban következő munkák fognak teljesittetni: A főbejárási falak a nagy heveder kezdő vonaláig az egész déli homlok­zat helyreállítása, az uj válaszpárkánynyal és abla­kokkal együtt, a kripta bejárás a talapzat magas­ságig s végre a főhomlokzaton levő két torony pót­falazata. A fenti építési programm elfogadása mellett, a templom építési alap 1. évre szolgáló költségelőirány­zatában a szükséglet 102,852 frt 54 kr., fedezet pedig 93,013 frt 63 krral vétetett fel. Egybe hasonlítva a szükségletet a fedezettel, mutatkozik hiány 9838 frt 91 krajezár. E hiány fedezetéül a házi kezelés mel­lett évenként elévetni szokott megtakarítás lön kijelölve, a­mennyiben pedig a megtakarítás elég­séges nem lenne, a­mi a jelenlegi áremelkedés folytán valószínűnek mutatkozik, ez esetben a munka elő­irányzatból a­z. évben annyi fog végrehajtatni, a­mennyire nézve a templomépítési alap jövedelmei fedezetet nyújtanak. A bizottság végül felkéri a tanácsot, méltóztas­­sék 1. a műszaki felülvizsgálat eredményét a f. évi építési módban kiviendő munka részletköltségvetését s a templom­építési alapnak ez évi szükségleti és fe­dezeti előirányzatát jóváhagyni, s pártolólag és a köz­­oktatásügyi miniszter elé terjeszteni. 2. Ybl Miklós művezető építész urnak tiszteletdij fejében a fent­­i- gr. Esterházy Miklós 3é. p. k. Lehet. 15. Gr. Batthyány Elemér nevezi Blaskovics Miklós ur 3é. p. k. Kedvencz. V. Akadályverseny, 1500 frt 4800 m. Kisbéri-dij. Belföldi mén és kanczák számára. Teh. 76 kilo, 4é. 75/2 kilo kevesebb, lóra, mely eddig nem indult 3x/2 kilo engedélyezve. 1000 frtért, dij nyerte­sére 2112 kil. két ily vagy egy 2000 frt értékű dij nyertesére 5 kilo több. Tét 100 frt, fele bánat. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. Legalább három különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. 1. Schawel Jakab ur 4é. fék. k. Strasidlo. 2. Dőry Lajos urid.p. m. Magyar Miska. 3. Gr. Kinsky Zdenko 6é. p. k. Créve-Coeur. 4. Ugyanaz 4é. p. m. Bakony. 5. Ugyanaz id. p. m. Sorrento. 6. Gr. Zichy Béla id. ig. Leri (félvér.) 7. Ifj. gr. Esterházy Mik­lós 4é. Miss­ Mary.

Next