A Hon, 1881. június (19. évfolyam, 150-178. szám)

1881-06-03 / 152. szám

Ribáry József miniszteri tanácsosok s a polgári rend számos kitűnősége. A benyomás, mit a lelkes társaság tett a figyel­mes szemlélőre, a biztos győzelmet helyezte kilátásba. Hogy a jó magyar zene mellett talpra esett lelkes szónoklatokban nem volt hiány, azt­­án mondani sem kell. Dr. Kiss Károly a párt főjegyzője, a főlövőmes­tert Érczhegyi Ferenczet, Óváry Lipót, Lauka Gusz­táv, Mandl alelnök a jelöltet, ez utóbbi a Budán lakó tisztviselőket, Ulrich asztalos azon jelöltet, ki nem ígér sokat, de bizonyosan annál többet fog tenni a kerület érdekében. Neuszár-Lovassy a nagyszámban jelen volt 48-as honvédeket, Hábory dr. Luther Nán­dort stb. éltették. A jelölt Darányi Ignácz is beszélt kétszer,— különösen kiemelve, hogy egyes képviselő az országos nagy kérdésekben nem adhat irányt a törvényhozás­nak, — e szerint ilyen ígéreteket nem is tesz, hanem fősúlyt fog fektetni a kerület helyi érdekeire. Impozáns temetése volt Gorovenak, amilyet Csengeri temetése óta nem láttunk. Délután 4 órára volt tervezve a szertartás, de már 3 órakor alig lehe­tett közlekedni a Lipót utcza azon részén, a­hol a ha­lottas ház volt. A rendőrség nagyszámban kivonult tagjai álltak sorfalat az utczán, helyet csinálva az érkező kocsiknak. _ _ Fél négykor kezdett gyülekezni a tisztességtevő közönség, s az egész udvart megtöltötte a legelőke­lőbb, legválasztottabb közönség. A ravatal az udva­ron állíttatott föl, mert a teremből, a­hol előbb volt elhelyezve, kénytelenek voltak eltávolítani baleset miatt. A terem ugyanis teljesen be volt fekete kárpi­tokkal vonva, koszorúkkal, kandeláberekkel, gyer­tyákkal majdnem egészen betöltve. Véletlenül egyik oldal kárpitja lángot kapott a gyertyáktól, s égni kezdett. A könnyű szövet azonnal lángba borult, s a tűz végzetes kimenetelű lett volna, ha gyorsan el nem oltják. A tűzoltók azonnal értesíttettek, meg is jelen­tek gyorsan, de akkorra már sikerült a háziaknak és az odasiető közönségnek eloltani a tüzet. Jobb is volt az udvarra helyezni el a ravatalt, mert a szertartás szomorú pompáját emelte a szabad téren könnyebben elhelyezkedhető nagy közönség. A koporsót az országház szolgái, a temető­­egyesület emberei állták körül, fáklyagyertyákkal kezükben. A gyászoló család a koporsó fejénél foglalt helyet ; jobbról a nemzeti színház énekkara állott, a­mely a i-----i.i!—at _ i—*■ Anak­oHa Az udvar többi részét beszentelésnél a kart énekelte, teljesen megtöltötte a nagy közönség. Ott voltak a többek közt: H a y n a­­­d bibornok, Tisza Kál., Bedek­ovi­eh, Trefort, Kemény dr., P­a­u­­­e­r, S­z­e­n­d­e, O­r­c­z­y b., O­r­d­ó­d­y, S­z­a­p­á­r­y gr. min­iszterek, M­a­j­l­á­t­h György orsz. biró, F­á­b­r­y István legf.­itélőszéki elnök, Szabó Miklós, Perczel Béla, Tóth Lőrincz, Fabinyi Teofil, s más kitűnőségei a legfőbb bíróságoknak, Prónay, Tanárky, Matlekovich, Hieronymi, Madarassy államtitkárok, az országgyűlési képviselők, Péchy Tamás, elnök vezetése alatt: S­e­n­n­y­e­y Pál báró, Bittó István, Szeli Kálmán, Viz­s­oly­i Gusztáv, Wahr­man Mór, Ivánka Imre, Hegedűs Sándor, V. Ko­­v­á­c­h László, gróf Karácsonyi Guidó, stb.; to­vábbá gr. Szapáry Géza, gr. Andrássy Gyula, az akadémia küldöttsége, A­n­g­y­e­l­i­c­s metropolita, Száth Károly főpolgármester, Kam­er­may­er, Gerlóczy polgármesterek, s a fővárosi törvényha­tóság több tagja, Gervay Mihály főpostaigazgató, Takács János távirdaigazgató, Z­ó­b­e­r postaigaz­gató T­h­a­i­s­z Elek főkapitány, Jekelfalussy mft­.,tanácsos, a kereskedelmi és közlekedé­s­i minisztériumok főbb tisztviselői, T­e­m­e­s m­egye küldöttsége Ormos Zsigmond főispán vezetése alatt. Dobó László megyei főjegyző, dr. Petrus megyei biz. tag , ezekhez csatlakozott K­r­á­n­i­t­z Béla mm. tanácsos is, l­a­r­i­n­g­a­i küldöttség: R­e­i­m­h­o­l­z József polgármester, Schöffer Vilmos kapitány, Szatmáry Károly kir. közjegyző, Dupcza Ke­rén­cz és Stojanov János városi képviselők (taj­­öltönyükben: fehér szövet fekete zsinórzattal); ott voltak Kaes altábornagy, Ghiczy és H­oll­an honvéd tábornokok és számos honvéd törzs- és főtiszt, és a fővárosban időző kitűnőségek, az Írói világ több tagja stb. stb. _ „ . Pont 4 órakor érkezett meg Kovács Zsig­mond, veszprémi püspök, teljes segédlettel s megkezdte a beszentelési szertartást. Ennek bevégzése után Schwendtner apát-plébános vette át a papi tisztsé­gét s vezette a gyászmenetet. A menetet 4 lovas rend­őr nyitotta meg, utána jöttek a különböző temetke­zési egyletek, zászlóikkal, ezután a koszorúkat vivő két fogatú kocsi, ezután a papság és az énekkar ment, utánuk a 6 fogatú gyászkocsi a koporsóval. A koporsó után közvetlenül a család, mely gyászba öltözött tagjai haladtak. Mindjárt utánuk a miniszterek, a két ház tagjai, a minisztériumok, a küldöttségek csatlakoztak s végül az ezernyi nép. A menet a­ Lipót-utczabol a kalap~utczan at­ a Dunapartra tért ki s ott a rakparton, Valeria-utczán át a szabadelvű kör helyisége elé kanyarodott. Két­­felől 150 rendőr rudakkal zárta el a menetet a nép­­tömegtől, mig elől és hátul 20 lovas rendőr tartott rendet. . Midőn a kocsi a szabadelvű kör épülete előtt megállapodott, az ott már elkészített és feketével be­vont emelvényre állt ,, Jókai Mór és a kör nevében búcsúbeszédet mondott. A beszéd a következő : E ház előtt, hol legjobban megörökítő nevet a hála, hadd vegyünk bucsút a jó baráttól, a hazafitól, a vezértől, a nagy szellemtől. , Együtt végezte be az életet a kötelességgel. A lefolyt országgyűlés utolsó napja volt az ő életében is az Ut°Midőn mi mindnyájan hazamegyünk azokhoz, a­kik bennünket küldtek: ő is hazatér ahhoz, a­ki őt küldie Hazatér azzal a megnyugvással, hogy küldeté­sét híven és teljes tehetsége szerint betölti. Mint jó barát, sokak előtt feledhetlen fog ő maradni, azokért a személyes, szeretetre méltó tu­lajdonaiért, a­mik a társas életben minden rokonszen­vet feléje vonzottak. . , . . .. Mint hazafi, még többek által lesz di­csőítve, kik benne a politikai bátorság, a hazafiul ón , ír • _ '£ h D r, A« Act o V fi Q T feláldozás, a lemondásig menő hűség és a tettre kész vezéri képesség, gyakran ellentétes, de ő nála egye­sülve található erényeit tisztelni tanulták. Feledhetlen fog lenni az egész szabadel­vű párt előtt, mely a legnehezebb tűzpróbák évein keresztül, mint érczjellemü vezértagját vette át körül elnöki székében teljes bizalmával. De legfeledhetlenebb lesz Gorove István azon egyre fogyatkozó kicsiny csapat előtt, mely­nek maradványaihoz tartozom én is: kortársai, küzd­társai előtt. , Midőn még Magyarországon annak az eszmé­nek, »szabadelvű parlamenti kormány« nem volt tá­bora, nem pártja, hanem csak egy apostoli csoportja; mikor még a parlamenti kormány­rendszer tanait eretnekségnek kiáltották ki s csak egy kis phalanx az 1878. évi október 17-ik napjára összehívott 1878—81-ik országgyűlés 3-ik ülésszakáról és végre összevonva az egész országgyűlés eredményéről. Ő Felsége az 1878. évi október 20-ik napján a budai magyar királyi várlakban ünnepiesen meg­nyitott, s ugyanott ma 11 órakor berekesztendő jelen országgyűlés ezen utolsó, illetőleg 3-ik üléssza­kát 1880. évi junius 18-án kelt királyi leiratával a múlt évi szeptember 25-ik napjára hívta össze. Ugyan­ezen hó 28-án tartott 187-ik ülésében az alelnökök, jegyzők s a háznagyok a házszabályok 25. §-a értel­mében tett megválasztatása után elnök a képviselői házat a szabályok értelmében újra megalakulnak je­lentette ki. Az igazolt képviselők száma akkor 445 volt, s így csupán két képviselői állás volt betöltetlen, ezek közül­­ a nyári szünidő alatt Horvát-Szlavon ország­­gyűlés­ egyik küldöttjének Zág­rábban történt lemon­dása folytán,­­ pedig Zala megye nagykanizsai vá­lasztókerülete képviselőjének a haza közsajnálatára és nagy veszteségére történt elhunyta által jött üre­­sedésbe. A képviselők száma ezen ülésszakban időkö­­zönként szintén folytonosan változott a közbejött halálozások, lemondások és az új választások által ugyanis: . a) a halál elragadott sorainkból 8 képviselőtár­sunkat, névszerint: Csengery Antal Zalamegye nagy­­kanizsai, Jeney József Maros-Tordamegye marosvá­sárhelyi, Márkus István Vasmegye sárvári, Kossuth Mihály Zemplén megye nagymihályi, Fábritius Ká­roly Nagy-Küküllő megye segesvári, Orosz Mihály Borsodmegye mezőcsáb­i, Gorove István Temesme­­gye Orczifalva választókerületi és Katkics Ignácz horvát-szlavon országgyűlési képviselőket; b) Lemon­dás folytán megszűnt képviselőtársunk lenni 9. u. m.: Prepeliczay Gyula Temesmegye csákovai, Ormay Ká­roly Krassómegye szászkai, Máriássy Sándor Szepes­­megye lőcsei, b. Simonyi Lajos Biharmegye nagy­szalontai, Ajkay Gyula Vasmegye kisczeli, Schmausz Endre Bács-Bodrogmegye apatini, Miklós István Somogymegye tabi választókerülete és Mrazovics Mátyás, valamint gr. Vojkey János horvát-szlavon országgyűlési volt képviselők, c) Új választás által ellenben képviselőtársunk lett 18. u. m.: Prónay Jó­zsef Borsodmegye mezőkövesdi, Justh György Tu­­róczmegye sztubnai, Unger Alajos Zalamegye nagy­­kanizsai, Wodianer Béla Temesmegye csákovai, Pálik Ucsevny Feodor Krassómegye szászkai, Engelmayer József Szepesmegye lőcsei, b. Kemény Domokos Maros-Tordamegye marosvásárhelyi, Bezerédj Dénes Vasmegye sárvári, Fónagy László Biharmegye nagy­szalontai, Békássy Gyula Vasmegye kisczeli, Matle­­kovics Sándor Bácsmegye apatini, Balogh Géza Zemplén megye nagymihályi, Fekete Lajos Somogy­megye tabi, Dániel Márton Nagy-Küküllő megye se­gesvári, Farkas Károly Borsodmegye m.-csáthi vár. kerületi, végre B­irtalovics Iván, Josipovics István és Popovics István horvát-szlavon országgyűlési kép­viselők. A 447 tagból álló képviselőháznak e pillanat­ban ismét 445 igazolt taja van, mert a lemondott gróf Vojkey János helyett a Horvát-Szlavon ország­­gyűlés új képviselőjét még eddig nem választotta meg. Gorove István képviselőtársunknak tegnap köz­be­jött elhunyta folytán pedig Temes megye orczifalvi választókerülete képviselve már nincs. A képviselőház alakulása után, az országgyűlés mindhárom ülésszakára összesen 32 bizottságban vol­tak hivatva a képviselőház tagjai törvényhozási műkö­­déseket gyakorolni, az országos üléseken kívül, me­lyeknek száma ezen ülésszakban 127, az azokban ho­zott határozatok száma pedig 1794. Ezen bizottsági, valamint az országos ülésekben kifejtett összműködés e­edménye, összevonva a tár­gyak minősége és mennyisége szerint a jelen ülésszak­ban következő: . 1. Királyi leirat a háznak bemutattatott. Egyi­ke ezeknek a közösügyi bizottság tagjainak megvá­lasztása által intéztetett el, a másik hódoló tisztelet­tel tudomásul vétetett. 2. Átirat horvát-szlavon országgyűlés elnöké­től érkezett 4, a múlt ülésszakok elsejétől fenmaradt még 1. Tudomásul szolgált 4, függőben maradt 1. 3. Interpelláczió a miniszterekhez intéztetett 69, a múlt ülésszakokról fenmaradt 11. Elintéztetett a kormány válaszainak tudomásul vételével 58, válasz nélkül függőben maradt 22. 4. Indítvány és határozati javaslat a módo­­sítványokon kívül beadatott 47, a múlt ülésszakok elsejéről fenmaradt 1. Elintéztetett 46, függőben maradt 1­ 5. Törvényjavaslat beterjesztetett 75, az előbbi két ülésszakról fenmaradt 67. Szentesítve kihirdette­­tett 75. Szentesítés végett felterjesztve maradt 1. Visszavonatott 1, függőben maradt 15, melyek alább szakminisztériumként vannak felsorolva. A történelmi társulat felolvasó ülése: Budapest, jan. 2-án. A nyári meleg napok bekövetkezvén, a törté­nelmi társulat mai ülésén már kevesen vettek részt, sőt az ülés kezdetét is kénytelenek voltak elodázni Gorove temetése miatt. Csak egyetlen felolvasó volt, mivel Jakab Elek értekezését, mely már az újabb­­korra vonatkozott, az alapszabályok értelmében nem lehetett felolvasni. Az értekező M­a­r­c­z­a­­­i Henrik egyetemi ma­gántanár, igen érdekes levéltári okmányok alapján szerzett adatokat közölt Magyarország múlt századi közgazdasági viszonyairól. Kutatásait az akadémia felhívására kezdte meg, mely tudvalevőleg a múlt század történetéből egyes monographiák készítésére hívta fel a fiatal szaktudósokat (Molnár A. műve a közoktatásügy múlt századi történetéből is ennek kö­szönhető), a nyert eredményből azonban egyes érde­kes s jellemző részleteket jónak látott most a törté­nelmi társulat ülésén bemutatni. Rhapsodikus vagyis inkább kaleidoskop kép volt ennélfogva az egész, mit nyújthatott, azonban, mint véres fonal húzódott ke­resztül rajta az értekező által is kiemelt czélzat, hogy az osztrák kormány minden tekintetben igyekezett Magyarországot gyarmati helyzetbe hozni Ausz­triához, mint tettek az angolok az izlandiakkal s má­sokkal. E politikának, mely különösen II. József idejében volt erős, nagyon lényeges következményei voltak. Míg a század elején Magyarország saját iparér­dekeit képes volt kielégíteni, a század folyamán pan­gásnak indult minden, ipara tökéletesen tönkre ment s igen lényegtelen dolgokban, részben még a házi ipar tárgyaira vonatkozólag is, külföldre szorult s mivel a fiumei kikötővel nem rendelkezett s Európa országai­val igy csak a cattarói öblön keresztül jutott össze­köttetésbe, csaknem teljesen ki volt szolgáltatva Ausz­tria kereskedőinek s ezek a kormány támogatása mellett igen jól értették, hogy aknázzák ki az elő­nyöket. Egyedül a földművelés volt még, melyet e gyarmati politika elnyomni nem tudott, sőt ellenke­zőleg igen örvendetes adatok tesznek tanúságot arról, hogy földművelésünk s a vele rokon baromtenyésztés e század alatt több tekintetben haladásnak indult. E tételeket illusztrálták az egyes adatok s a levéltár­ból vett rendeletek felolvasásai, melyek tetszésben részesültek. Következtek a folyó ügyek. Néhány új tag be­jelentése után Szilágyi Sándor titkár tudatta a s­á­­rosmegyei kirándulás programmját. A ki­rándulás Pulszky Ferencz alelnök vezetése alatt aug. 21-én lesz s megelőző nap az akadémia Kisfaludy termében ülés lesz a­­részletek megállapítására. A közülésen Berzeviczy Ödön s Bánó József tartanak előadásokat, melyeknek tárgya azonban még nem is­meretes. E kirándulás a 11-ik lesz s egész aug. 31-éig terjed. Különös becse van az által, hogy a megye te­rületén sok ős nemes törzsfészke létezik s ezek levél­táraiban, valamint a kisebb nemesi leveles ládákban s nehány régi város levéltárában számtalan történeti s archaeologiai adatot lehet nyerni. A kirándulásban részvétre a következő feltéte­lek az irányadók: I. A kirándulásban részt venni, a társulat min­den tagjának jogában áll, — a­mennyiben az eszköz­­lendő tudományos buvárlatokban munkás közremű­ködésüket a társulat czéljaira fölajánlják. II. Jelentkezni lehet a kirándulásban leendő részvételre június 15-étől július 15-ig bezárólag, azon­túl jelentkezést semmi szín alatt nem fogadhat el a titkári hivatal. . III. A bejelentések levelező lapon a titkári hi­vatalhoz (Budapest, IV. Egyetemi könyvtár) intézen­­dők. Világosan kiteendő, hogy az illető társulati tag melyik állomásról indul s hova kívánja a mérsékelt áru vasúti jegyet küldetni. A jegyek bérmentetlenül küldetnek szét, legkésőbb aug. 15-ig. Oly esetben, mikor a bejelentés homályos vagy érthetetlen, a tit­kári hivatal felelősséget nem vállal, merte azt zászlójára kitűzni: e phalanx hét vezérei­nek egyike volt Gorove István. E hét nagy név volt: Eötvös József, Csengery Antal, Szalay László, Kemény Zsigmond, Szemere Bertalan, Trefort Ágoston, Gorove István. Öt társa előre ment már , most ő is utánuk költözött, hogy hírül vigye az előre menteknek, hogy a mi épületnek alapköveit ők 40 év előtt lerakták, az ma már erős vára hazájuknak, mely kiállotta a legnehezebb ostromait a viharos eseményeknek s az alatta meg­rengő föld sem ingatta azt meg, sem a balsors menny­­kőcsapásai. A szabadelvű parlamenti kormányrend­­szer él Magyarországon és uralkodik. Ennek a fundamentum vetője volt­, ennek volt betetőzője, és mikor fennállt, erős megvédelmezője. Én Gorove Istvánban a szabadelvű parlamenti kormányrendszer legelső vezérbajnokának egyikét siratom. . Ha emlékét meg akarjuk örökíteni, ha nevé­­nek maradandó monumentumot akarunk állítani, úgy azt legméltóbban teendjük akkor, ha azon szabadelvű parlamenti kormányrendszernek, a­melynek ő vezér­­alkotója volt, s a­mely eszményi tökélye mellett a gyakorlati életképesség kritériumát is lírja, minden téren, minden erőnkkel érvényt és diadalt szerezni törekszünk. A mi hálánk, megdicsőítésünk elhunyt nagy honfitársunk Gorove István iránt legyen a sza­badelvű parlamenti kormányrendszer elveinek dia­dalra juttatása, megörökítése, megértetése az általa annyira bálványozott Magyarországon. Mig magyar él, haza áll, áldás ragyogja körül Gorove István nevét! Adjon a haza földe csendes nyugalmat annak, mi belőle halandó volt, örök dicsőítést a haza népe annak, mi belőle halhatatlan maradt.« A közönség megéljenezte a szónokot, midőn be­szédét elvégezve, az emelvényről leszállott. Itt a szabadelvű kör tagjai felmentek a kör he­lyiségébe ; a családtagok és a közönség többi része kocsikra ültek s a menet igy vonult ki az oszt­­áll­­vasút pályaudvaráig, a hol a koporsót egy e czélra berendezett kocsira helyezték el. Ezzel e temetés a fővárosban véget ért. * Gorove István temetésén f. é. június hó 3-án Varsányon, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nisztériumot L­i­p­t­h­a­y István és dr. H­e­r­i­c­h Ká­roly oszt. tanácsosok, Saárossy-Ka,­p­e­tt­e­r Fe­­rencz és O­r­d­ó­d­y Bál tisztviselő fogják képviselni. Elnöki zárjelentés. 6. Miniszteri és egyéb előterjesztés benyujta­­tott 15, a múlt ülésszakokról fennmaradt 6. Elintéz­­tetett 12, függőben maradt 9, ezek­­szintén felsorol­tatnak alább. 7. Főrendiház átküldetett üzeneteinek száma 87. Elintéztetett mind a 87. 8. Mentelmi ügy hat képviselő ellen beadatott 11. Elintéztetett ezek között 7 a mentelmi jog felfüg­gesztésével, 4 pedig a mentelmi jog fentartásával. 9. Összeférhetlenségi eset felmerült 3. Ezek kö­zül 1 gr. Vojkey János lemondása folytán tárgyta­lanná vált. 1 a bizottság felmentő ítélete által intéztetett el. 1 tárgyalható nem volt a bizottság által. 10. Jelentés a bizottságok részéről létetett 175, tett 178, függőben maradt­­, melyek alább a függő­ben maradt törvényjavaslatoknál, mint arra vonatkozó soroltatik fel. 11. Kérvény az elnök által bemutattatott 489, az előbbi ülésszakról függőben volt 19. Elintéztetett 497, függőben van még 11, ezeket a ház a jövő or­szággyűlés elé terjeszteni határozta. 12. Személyváltozások egyedül a bizottságok kebelében fordultak elő s azok az időnkint történt halálozás vagy lemondás által szükségessé vált új ta­gok megválasztására szorítkoznak. Ezen utolsó ülésszak törvényhozási eredménye, csoportosítva a kormányzati szakok szerint, a kö­vetkező. 1. A miniszterelnök beadott 5 törvényja­vaslatot, az előbbi ülésszakból függőben maradt­­. Szentesítve kihirdettetett mind a 6. II. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök beterjesztett 9 törvényja­vaslatot, a múltról fenmaradott nem volt. Szentesít­ve kihirdettetett mind a 9. III. A pénzügyi miniszter benyújtott 24 törvényjavaslatot és a múltról elintézetlen maradt 3 közül azonban 1 törvényjavaslat az utolsó ülésszak­ban visszavonatott. Szentesítve kihirdettetett 24. Szentesítés végett felterjesztve van 1 törvényja­vaslat, u. m.: »a kőolajvám felemeléséről és ásvány­olaj fogyasztási adóról szóló.« Függőben marad 4. u. m., 1. »a második osztályú kereseti adó tételeinek újabb megállapításáról.« 2. »a közadók kezeléséről szóló 1876. 15. t. cz. módosításáról.« 3. »a szeszadó­ról szóló 1878. 24. t.­cz. némely határozatainak mó­dosításáról« , és 4. »a pénzügyi közigazgatási bírósá­gokról szóló törvényjavaslat; ezek közül csak az 1. sz. alatt említett törvényjavaslatra adta be a pénzügyi bizottság jelentését. IV. A vallás-közutatásügyi minisz­ter 2 törvényjavaslatot tett a ház asztalára és az előbbi ülésszakról elintézetlenül maradt szintén kettő. Szentesítve kihirdettetett 3. Függőben maradt: »a gimnáziumi és reálisko­lai oktatásról« szóló törvényjavaslat a közoktatásügyi bizottság erre vonatkozó jelentésével együtt. 3. Az igazságügyi miniszter előter­jesztett 9­­j­avaslatot és a múlt ülésszakból felmaradt 3. Az igazságügyi bizottság azonban egyikből kettőt csinált s igy ezen tárczánál a fenmaradtak száma lett 4. Szentesítve kihirdettetett 10. Függőben maradt 3. u. m. »a kir. kúriának kép­viselőválasztási ügyekben való bíráskodásáról.« »az ügyvédi rendtartásról.« »a keresztények és zsidók közt, valamint az ország határán kívül kötött polgári házasságról szóló« törvényjavaslat. II. A földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter a ház asztalára tett 6 törvényjavaslatot, a múltról hátraléka nem volt. Szentesítve kihirdettetett 5. Függőben maradt: »a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó elhelyezésére szükséges épület megvételéről s arra fordítandó költ­ségek fedezéséről­ szóló tjavaslat. III. A honvédelmi miniszter előter­jesztett 3 t j­avaslatot; a múltról még függőben volt 1. Szentesítve kihirdettetett 3. Függőben maradt: 1. »a véderőről szóló 1868: 40 törvényczikk módosításáról« szóló­­ törvényja­­vaslat.Vili. A közmunka-közlekedésügyi miniszter beadott 13 törvényjavaslatot, a múlt ülés­szakról függőben maradt volt 4. Szentesítve kihirdet­tetett 13. Függőben maradt 4. u. m.: 1. »a déli vasút megosztása, illetőleg olaszországi vonalainak eladá­sáról létrejött egyezmény beczikkelyezéséről.« 2. »az I-ső magyar gácsországi vasútra vonatkozó 1871. 38. t. ez. és 1875. 70. t. ez. némely határozatainak módo­sításáról. 4. »az utakról« és 5. a »tiszavölgyi társula­tokról és annak központi bizottságáról« szóló tör­vényjavaslat. IX. Országos bizottságok részéről be­­nyujtatott 1, függőben volt szintén 1 törv. javaslat. Szentesítve kihirdettetett mind a 2 u. m. 1. »Magyarország és Horvát-Szlávon-Dalmát országok közt létrejött pénzügyi egyezményről.« 2. »Magyar­­ország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közti köz­jogi kérdések rendezéséről szóló 1868. 30. és 1873. 34. t.-cz. némely határozatainak módosításáról szó­ló t. sz. , X. Végre Krajtsik János képviselő részéről a H-ik ülésszakban beadott indokolása után a közigaz­gatási bizottságnak jelentéstétel végett kiadott 1. 1. »Nyitra­ és Bars megyék területén fekvő összpontosított Ghymes-Kosztolány, Lédecz és Never községek átkebelezésérő!« szóló törv. javaslat most is függőben van. XV. Miniszteri és egyéb előterjesztés bemutattatott 15, az előbbi két ülésszakról fenn­maradt 6. Ezek közöl a képviselők használatára szétosz­­tatott 5. Elintéztetett 7. Függőben maradt még 9 Az egész 1878—81-ik országgyűlés összes végeredménye az összevont adatok csoportosítása szerint a következő : 1. Királyi leirat érkezett 7, elintéztetett mind a hét. 2. Horvát-Szla­­von-dalmát országgyűlési elnöki átirat bemutattatott szintén 8, elintéztetett 7, függőben maradt­­. 3. In­­terpelláczió intéztetett a kormány tagjaihoz 208, vá­­laszolatlan maradt 22­ 4. Indítvány és határozati ja­vaslat létetett 330, elintézetlenül maradt 1. 5. Tör­vényjavaslat benyújtatott 219, szentesítve ,kihirdette­tett 195, szentesítés végett felterjesztve van még 1, visszavonatott vagy mellőztetett 8, függőben maradt 15. 6. Miniszteri és egyéb előterjesztés beada­tott 75, elintéztetett 66, függőben van kilenc 7. 7. Főrendiháztól üzenet érkezett 221, elintéz­tetek mind a 221. 8. Mentelmi ügy előfordult 26, el­intéztetett a mentelmi jog felfügggesztésével 17, fen­tartásával a mentelmi jognak 9. 9. Összeférhetlenségi eset felmerült szintén 26, elintéztetett a bizottság fel­­men­ő határozata által 7, az illető képviselők lemon­dása folytán tárgytalanná vált 11 s végre egy a bi­zottság által nem tárgyaltathatott. 10. Jelentés ösz­­szesen 60 bizottság részéről létetett 544, elintéztetett 543, függőben maradt 1. 11. Kérvény bemutattatott 1411, elintéztetett 1403, függőben maradt 8, ezek a jövő országgyűlés elé terjeszteni határoztattak. 12. Személy változás: a) a kormány kebelében 5 minisz­teri, b) a ház tisztviselői kebelében 2 elnöki és két jegyzői, c) a képviselőház tagjai között 127 és pedig halál által 23, lemondás folytán 35, új választás kö­vetkeztében 69 fordult elő. 13, a kérvénynyel megtá­madott választások száma volt összesen 9, a kifogá­­soltaké 16, ezek közül az I IX. bíráló bi­zottságok ítélete által igazoltatott 23, az illető képviselők lemondása folytán tárgytalanná vált 2­­14, a képviselők száma jelenleg ismét 445. E szerint a 413 magyarországi és 34 horvátországi összesen 447 tagból álló képviselőháznak egy horvát országgyűlési és egy magyar országgyűlési tagja hiányzik. 15. A képviselőház a jelen egész országgyű­lés folyamán összesen 412 ülést tartott s 5901 hatá­rozatot hozott. 16. Végre felemlítem még, hogy az 1872—75-iki országgyűlés mindkét háza által hozott határozata alapján, a mindkét ház által már elfoga­dott törvényjavaslatok végleges szövegének a szente­sítés végetti felterjesztésük előtt az országgyűlés mindkét háza által elfogadott megállapodásokkal tel­jesen megfelelő átvizsgálására és összegyeztetésére ki­a múlt ülésszakoktól függőben maradt­­. Elintézte- küldött országos bizottság, melynek tagjai felváltva a . . _ _ .— /•».. »1 1 i t .1 1 . 1 f hl. n Dl 't Jf. — ttl.á« »L -11 a/* tv\ n rl A rl ni n nlr 0« ftlr Tfft ffvr főrendiház elnökének, illetőleg másodelnökének, vagy a képviselőház elnökének, illetőleg alelnökei egyiké­nek elnöklete alatt a főrendiház, valamint a képvise­lőház azon jegyzői, kik a törvényjavaslat részletes tárgyalásáról a jegyzőkönyvet vezették s végre az il­lető törvényjavaslat tárgyalása alkalmával működött bizottsági előadó. Ezen országos bizottság a jelen or­szággyűlés alatt 61 ülést tartott s összesen 196 tör­vényjavaslatot terjesztett fel szentesítés végett, melyek közül, mint fentebb már említettem, 195 szentesitte­­tett és kihirdettetett 6, 1 pedig szentesittetlenül fen­maradt. Fővárosi ügyek. A József fiár­vaházban eddig meglehe­tősen patriarchális állapot uralkodott. A tanács en­nek véget vetendő, az illető bizottsággal megalkot­­tatá a fiárvaházi szabályzatot. Ez számos ülés ered­­ményekép már elkészült s három részre oszlik. A tulaj­donképeni fiárvaházi szervezeti szabályon kívül tartalmazza a házi rendet s az igazgatónak szóló uta­sításokat is. Nevezetes a megállapodásokban, hogy az árvaházba felvehető gyermekek csakis a törvényes ágyból származottakra szorítkoznak, a törvénytelenek és lelenctek ki vannak zárva. A­ k­é­t tanácsnok ez ellen külön véleményt jelentett be. A munkálat köze­lebbről kerül a tanács elé. A színházi szabályzat. A belügyminisz­ter felhívta a főváros közönségét, hogy a mutatványok stb. után fizetendő díjak a rendőri törvény értelmében a főváros által lévén megállapítandók, az ezek meg­állapítására vonatkozó szabályokat hozzá mielőbb terjeszsze föl. A főváros ezen dijakat a szinházi sza­bályrendeletben állapította meg, melynek tárgyalását a rendőri törvény megalkotásáig halasztották el. A főv. képviseletnek tehát e szabályt most már le kell tárgyalni. A HON magántávsürgönyei. Bécs, jun. 2. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) A »Pol. Corr.« jelentései Janinából görög forrásból szintén emelik a porta ellen az Athénből emelt vádat, hogy a lakossá­got Preveza környékén a Görögországnak való áten­gedés elleni ellenszegülésre bátorítja, továbbá, hogy a janinai vali­, úgyszintén Z­a­k­i pasa ottani katonai pa­rancsnokot utasította, hogy menjen Artába és ott kérvényt hozzon forgalomba az átengedés ellen és a török uralom alatti maradás mellett. Mindkét tiszt­viselő e czélra m. hó 20-án utazott Artába. Thesszá­­liában folytatják az erődítési munkálatokat, így má­jus utolsó hetében a főkormányzó erődítéseket állított fel a Palatin halmon és Goriczában. Bécs, jun. 2. (E­r­e­d. s­ür­g.) A »Pol. Corr.« egy konstantinápolyi levele a szultán viszonyát az egiptomi khedivéhez igen feszültnek mondja, a jelen­­legi elkeseredettséget növekedőnek és azt hiszi, hogy előbb-utóbb komoly konfliktus fog kitörni. Szentpétervár, jun. 2. (Ered. sü­rg.) Az iteni Lorisz­ Melikovnak megszavazta a dísz­­polgárságot és sajnálkozását fejezte ki, hogy egész­ségi állapota megtiltotta neki a városi tanács hiva­talban maradását. Szentpétervár, jun. 2. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) L­o­­r­i­s­z­ M­e­l­i­k­o­v elutazása előtti estén néhány órát töltött a Párisból épen megérkezett Turgenyev Ivánnal. Prága, jun. 2. A »Prager Abendblatt« jelen­ti: A trónörökös pár június 8-án érke­zik ide. Az utazás Schönbrunnból Prágába az in­cognito szigorú megőrzése mellett fog megtörténni. Fogadtatás se Prágában, sem a vasúti állomásokon nem lesz. Az ünnepi programm szerint, szerdán kivi­lágítás lesz, csütörtökön a hatóságok és testületek, pénteken az ajándékokat átnyújtó küldöttségek fog­nak tisztelegni, az­nap díszelőadás lesz a német szín­házban, szombaton pedig a cseh színházban; vasárnap a lövészek egylete rendez ünnepélyt. Berlin, jún. 2. A birodalmi gyűlés a 41. §-ig elintézte és elfogadta a munkásoknak balesetek ellen való biztosításáról szóló törvényjavaslatot, megegye­zőig a bizottság indítványaival, és azután július 9-ig elhalasztotta üléseit.­­ A Grauden várában eszkö­zölt lövési kísérletek alkalmával egy gránátlöveg szétrobbant. A szétpattanó darabok három századost, egy altisztet és egy tüzérkatonát megöltek, egy ezre­dest, két tüzérkatonát és egy a polgári osztályhoz tartozó mérnököt megsebesítettek. Róma, jan. 2. A kamara mai ülésén Dep­­r­e­tis jelenti a kabinet megalakulását és azt mond­ja, hogy nem fog program­mot előterjeszteni, mert az csak ismétlés volna, csak a kabinet szándékainak né­hány lényeges­ pontjairól kíván szólni. Szónok el­fogadta a kormány megalakítását Cairoli és még más volt miniszter azon ígérete folytán, hogy a kabinetet támogatni fogják, de még az az óhaj is vezérelte, hogy a választási reformot befejezés elé vezesse. A hadügy és a tengerészetügy tárczáira áttérve, Dep­­retis konstatálja, hogy a jelzett resszortok költség­­vetése az utolsó évek alatt emelkedett és hogy a had­sereg újjászervezése befejezéséhez közelg. A javult pénzügyek lehetségessé teszik, hogy a folyó évnek már biztosított fölöslegét e költségvetéseknek fogják átengedni. Depretis reméli, hogy e rendszer, daczára a 200 millióra rugó nagyobb kiadásnak teljes javu­lást fog előidézni a hadsereg viszonyaiban a­nélkül, hogy a közgazdasági érdeket sértené. A kabinet re­méli, hogy a kamara a kereskedelmi törvénykönyvet és a többi eléje terjesztendő javaslatokat el fogja fo­gadni. A külföldi viszonyokra áttérve, a kormányel­nök kijelenti: Olaszországnak meg kell tartani nagy nemzethez illő helyét és az igazságosság és a kölcsö­nös tisztelet alapjára kell támaszkodnia. Olaszország tőle telhetőleg oda fog törekedni, hogy a nemzetközi szabadságokra vonatkozó kötel­meket, a saját magával szemben elvállalt kötelezett­séggel egyesítse. Olaszország, mely legutoljára lépett a nemzetek konc­ertjébe, a közgazdasági rend és a béke eleme és mint ilyen nem kér egyebet, mint mél­tóságával megegyező békét. Végül a kormány elnök reményét fejezi ki, hogy a kamara támogatni fogja a kabinetet. — A r b­­­b képviselő interpellál a hadse­reg mostani állapotáról; Trinchla: a kormánynak a menhelyre vonatkozó szándékáról. M­e­s­s­a­r­i kéri a tuniszi ügyekre vonatkozó diplomácziai okmányok előterjesztését és felvilágosítást kér a Peruban lakó olaszok kárpótlási jogairól. A r­b­­­b interpelláczióját a hadügyi költségvetés tárgyalásáig halasztották el. M­a­s­s­a­r­i rögtön előadja interpelláczióját. Mancini azt válaszolja, ő csak alig lépett a mi­nisztériumba és ma még kötelezheti magát azon ok­mányok előterjesztésére, melyek tartalma előtte tel­jesen ismeretlen. A Peruban lakó olaszok ügyében Olaszország Chili kormányánál tett kérdést, mely vá­lasztott bíróság indítványoz. A kormány több hasonló helyzetben volt kormánytól akar még felvilágosítást kérni. Massari reméli, hogy az olaszoknak megadják a kért kárpótlást és kijelenti, hogy nem kívánta a tu­niszi ügyekre vonatkozó okmányok haladéktalan elő­terjesztését.­ Dublin, jún. 2. Bodykeban (Clara grófság, Munster tartomány) a rendőrség több kiutasítási pa­rancsot akart végrehajtani. A lakosság összezördült és megtámadta a törvényszéki szolgákat, valamint az oltalmukra melléjük rendelt katonaságot. A rendőrök és a katonák viszonozták a tüzet. Egy zavargót meg­öltek , többen megsebesültek. Forster elhalasztotta el­utazását, mivel az ország helyzete belül napról-napra válságosabb lesz. Paris, jun. 2. Littré szenátor és akadémiai tag meghalt. Az új kórházi plébánia. Az üllei-úti közkórház építési bizottságának tegnapi ülésén hosz­­szabb vita volt azon kérdés fölött, hogy terveztessék-e lelkészi állomás és hivatal az új kórházban és milyen, mert az intézet közkórház lesz, a­hol mindenféle val­­lású beteg felvételre talál. A bizottság úgy találta, hogy a betegek létszámának mintegy 80°/0-a kathol­­­­­k­u­s lévén a Rókusban is, ily számarányra lehet számítani szintén az új kórházban, s leginkább ka­tolikusok szokták igénybe venni a lelkészt, tehát ka­tolikus lelkészi állomást kell szervezni annál inkább, mert a Rókus kórház idővel meg fog szűnni, s az it­teni plébániát, mely alapítványokból tartatik fenn, valahova el kell helyezni. A belügyminiszter a rendőri törvény végrehajtására nézve ma rendeletileg utasíta a fővá­rost, hogy miután az iparengedélyek kiadása a rend­őrséggel közlendő,­­ az eddig kiadottak jegyzékét a főváros f. hó 15-ikéig közölje a rendőrséggel, a jövőre kiadandókat pedig esetről-esetre. Szeged, jun. 2. Zsák Hugó és Valkay Imre kis főmérnökök, mint a közlekedési miniszter kül­döttei ide érkeztek a külterületi vadvizek levezetése ügyében. A küldöttek holnap kezdik az összes tanyá­kon a vizsgálatot és vadvizek területéről felvételeket eszközölnek. A vizsgálatok alapján egy állandó le­vezető csatorna fog építtetni, mely a határt egyszer s mindenkorra mentesíteni lesz hivatva a vadvíz pusz­tításaitól. Ordódy közlekedési miniszter a királyi biz­tos közbenjárására ez intézkedéssel Szeged régi súlyos baját fogja gyökeresen orvosolni. A marstéri kaszárnya telep építésére ma tartott versenyen egy ajánlat adatott be Neuschloss és fia és Gotthilf és fiai czégek, mint társvállalkozók által, kik a honvéd­tiszti pavillont is építették. A vállalkozók az egységi árakon túl 12% ráfizetést kértek, mely összeggel a kaszárnyatelep 500.000 írtba fog kerülni. Ugyaneny­­nyi van az állami kölcsönből előirányozva. A sópajták építésére öt ajánlat érkezett be. A legolcsóbb ajánlat az egységi árakból 4°/0 leengedést ajánl s így a pajták építése 58.000 forintba kerül. so-

Next