A Hon, 1881. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)

1881-09-03 / 241. szám

Szerkesztési irodát Barátok-tere, Athenaeum-épü­let. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad* tatnak el — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK tel­­fúgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok- tere, Athenaeum-épü­let) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. 1­ 241. szám. 19-dik évfolyam. Esti kiadás. Budapest, 1881. Szombat, szeptember 3. K­iadó-hivatal­­ Barátok-tere, Athenaeum-épü­let földszint. Előfizetési dijs Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra......................... Sitt 8 hónapra ...•••••••• 6 » 1 hónapra ..•...••••.11» Az esti kiadás postai különküldéséért felül* fizetés negyedévenkint . ..........................1 » Az előfizetés 7 év folytán minden hónapban meg­­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­­denkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, szeptember 3.­­ A németországi kulturharcz kezd lassankint rendes, békés viszonyoknak engedni helyet. Bismarck s Németország ép­­úgy, mint a pápa és a vatikán már igen jelen­tékeny lépéseket tettek a teljes kibékülés felé, melyet a mostani pápa békülékeny, jó­indu­­latú szellemén kívül bizonyára a Németor­szágban ijesztő mérvben elhatalmasodott szo­­cziál­demokráczia megdöbbentő merényletei, kihágásai, túlzásai és veszett izgatásai által úgy a kormány­körökben, mint az udvarnál s a német politikusoknál támasztott reakc­ió mozdított elő leginkább. Be kellett látni a né­met irányadó körökben, hogy egy annyira felforgatott társadalom mellett, mint a minő­ről a szocziál­demokráczia viselt dolgai ta­núságot tettek; egy végletekig menő szenve­délyes harcz a kath. egyházzal s 14 milliónyi német katholikussal — nem vihető már so­káig a nagy áldozatok árán egyesített Né­metország minden tekintetben való végrom­lásának, meghűlésének veszélye nélkül. Kö­zeledtek tehát a Vatikánhoz, melyben az egyház érdekei iránti természetes buzga­lom mellett, szerencsére, meg volt a ta­pintat, jóakarat és bölcs mérséklet , túl­zott és intransigens követelésekkel nem zsák­mányolni ki az önmagával meghasonlott Németországot s igy nem tenni lehetetlenné Bismarck áttérését a jobb, helyesebb útra ; vagy mint kivált most Németországban mon­dani szokás, a közeledést Canossához, melyre nézve pedig egykor az volt a jelszó, hogy : »Wir geben nicht nach Canossa!« Maga Komm püspök is, mint egy ber­lini sürgönyben olvassuk, teljesen meg van elégedve azzal, a­mit neki Bismarck herczeg mondott; a püspök hozzáteszi, hogy Bis­marckot csak a hitetlenek vonták bele a kul­­turharczba és pedig sokkal messzebbre, mint maga is akarta volna.­­ Az olasz radikális párt legújabb tette az ifjúsági véderő (Volontari delle patrie bat­­taglie) szervezése, melynek tisztjeit Garibaldi Me­­notti nevezi ki. A komolyabb olasz lapok rosszalják, hogy a kormány oly intézménytől meg nem tagadta jóváhagyását, mely az agitácziót az iskolába viszi. A »Nazione« következőleg interpellálja­ a hadügymi­nisztert :».... Hadseregünk nem-e elég erős hazánk megvédésére ? Ha nem, akkor jobb lesz azt szétosz­latni ; ha pedig igen, akkor mire valók ezen organi­zált fegyveres, Garibaldi Menotti által kinevezett tisztekkel ellátott »allied volontari«, kik az iskola­padra valók, de nem a barettére. Ratazzi az önkény­­teshadat föloszlatta és az »ország« ezt neki meghá­lálta s ön azt ismét életbe akarja hívni ?« Had­apró­­tok. A magyar királyi honvédségi Ludovika Akadé­mián ez évben megtartott hadapródi vizsgák alapján, a honv. miniszter f. hó 1-től számítandó ranggal, magyar királyi honvéd-hadapródokká kinevezte: I. Tettleges állományban. A gyalogságnál: Obsenica Vujo 72. zász­lóaljbeli czimzetes őrmestert, Vághó Ignácz 72. zász­­lóaljbeli czimzetes őrmestert, Grabinszky Zsigmond 63. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Batizfalvy Lajos 80. zászlóaljbeli czimzetes szakaszvezetőt, Bagyura Imre 66. zászlóalj­beli törzsőrmestert, Berkes István 4. zászlóaljbeli czimzetes szakaszvezetőt, Czóbel Ber­­nát 11-ik zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Gu­­lassa János 53-ik zászlóalbeli törzsőrmestert, Klein József 61. zászlóaljbeli czimzetes őrmestert, Kos­­sovitz Gyula 1. zászlóaljbeli honvédet, Prres Pé­ter 68. zászlóaljbeli őrmestert, Pokoly Károly 43. zászlóaljbeli czimz. tizedest, Geduly Jáno­s 1. zászló­aljbeli czimzetes tizedest, Gürtesch Adalbert 32. zászlóalj­beli őrmestert, Krzska Miksa 65. zászlóaljbeli honvédet, Lusztig Fülöp 71. zászlóaljbeli őrmestert, Kamann Hugó 62. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Hranilovics Márk 8. zászlóaljbeli öz. tizedest, Túri Gyula 11. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Schreiter Nándor 1. zászl­óalj­beli czimzetes tizedest, Len­kovszky László 38. zászlóaljbeli őrmestert, Karano­­vics Milán 3. zászlóaljbeli czimz. tizedest, Feimer Jakab 79. zászlóaljbeli honvédet, Balázs Gyula 52. zászlóaljbeli őrmestert, Pendelinac András 26. zászló­aljbeli tizedest, Sid­dea Anchidin 31. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Rodler Róbert 18. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Popper Kálmán 55. zászlóaljbeli honvédet, Takács Fer. 56. zászlóal­­j. czimz. tizedest, Hulyák Lajos 55. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Hupka György 81. zászlóaljbeli honvédet, Jascm­ovic Mihály 43. zászlóaljbeli tizedest, Pintár Mihály 78. zászlóaljbeli őrmestert, Karajankovic György 47. zászlóaljbeli czímzetes tizedest, Ruderschmiedt Fe­rencz 83. zászlóaljbeli honvédet, László Lajos 65. zászlóaljbeli honvédet, Singer Ede 3. zászlóaljbeli őr­mestert, Patera Ferencz 86. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Korényi Imre 43. zászlóaljbeli czimzetes ti­zedest, Pazar István 41. zászlóaljbeli czimzetes tize­dest, Paulovics Gyula 40. zászlóaljbeli honvédet, Weisz Adolf 91. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Sztá­rok József 54. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Máthé Antal 26. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Édes Ist­ván 6. zászlóaljbeli szakaszvezetőt, Beleznay István 50. zászlóaljbeli honvédet, Szabó Farkas 27. zászló­aljbeli czimzetes tizedest, Androvics Imre 71. zászló­aljbeli honvédet, Moldován Károly 30. zászlóaljbeli honvédet, Szombath Mihály 71. zászlóaljbeli őrmes­tert, Golubic Mihály 50. zászlóaljbeli honvédet, Né­meth Kálmán 36. zászlóaljb. honv., Jakó Gyula 44. zászlóaljb. ez. tized., Vadas Pál 30. zászlóaljb. sza­kasza, Keresztes Mihály 73. zászlóaljb. őrm., Matol­­csy János 46. zászlóaljbeli ez. tizedest, Kepes Jakab 63. zászlóaljbeli ez. tizedest, Bányászy József 25. zászlóaljbeli ez. tizedest, Schuller­ János 25. zászló­aljbeli őrmestert, Magassy Rezső 92. zászlóaljbeli ez. tizedest, Tolvaj Albert 25. zászlóaljbeli honvédet, Filgosi Géza 50. zászlóaljbeli honvédet, Szavics Kor­nél 3. zászlóaljbeli ez. tizedest, Lajos Ferencz 26. zászlóaljbeli tizedest, Schröder Győző 70. zászlóalj­beli ez. tizedest, Rothberger Benő 9. zászlóaljbeli ez. tizedest, Solymosy Endre 44. zászlóalj­beli honvédet, Bammer Flóris 63. zászlóaljbeli őrmestert, Pokbár János 40. zászlóaljbeli őrmestert, Denicz Tamás 33. zászlóaljbeli tizedest, Tóth Győzőt 56. zászlóaljbeli ez. tizedest, Jánossy Gyula 39. zászlóaljbeli honvédet, Szakáll Elek 63. zászlóaljbeli ez. tizedest, Adamovic György 2. zászlóaljb. ez. tizedest, Kindl Adolf 82. zászlóaljbeli ez. tizedest, Böllmann Antal 39. zászló­aljbeli ez. tizedest, Juhász Sándor 47. zászlóaljbeli őrmestert, Lébor István 1. zászlóaljbeli tizedest, Kabos István 30. zászlóaljbeli honvédet, Vin­­kovics Vincze 68. zászlóaljbeli czimzetes tize­dest, Sera Lajos 18. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Magjeric Antal 66. zászlóaljbeli szakaszvezetőt, Mül­ler László 59. zászlóaljbeli 67. szakaszvezetőt, Stéger Gyula 10. zászlóaljbeli honvédet, Gáspár Ferencz 1. zászlóaljbeli ez­­tizedest, Sándor József 25. zászlóalj­beli törzsőrmestert, Pécsi Gábor 27. zászlóaljbeli hon­védet ; a lovasságnál: Balogh Gábor 6. honvéd­­buszár-ezredbeli czimzetes őrmestert, Fekete Endre 2-ik honvéd-huszár-ezredbeli czímzetes szakaszvezetőt, Wiszt Sándor 6. honvéd-huszár-ezredbeli őrmestert, Ambrovics Károly 6. honvéd-huszár-ezredbeli őrmes­tert, Sebessy Sándor 1. honvéd-huszár-ezredbeli ez. őrmestert, Nagy Miklós 3. honvéd-huszár-ezredbeli ez. őrmestert, Tantossy Sándor 7. honvéd-huszár-ez­­redbeli ez. őrmestert, Wichmann Gyula 5. honvéd­­huszár-ezredbeli ez. szakaszvezetőt, Nemessy László 7. honvéd-huszár-ezredbeli ez. szakaszvezetőt. II. Szabadságolt állományban, a gyalogságnál: Weinstein Ignácz 64. zászlóaljbeli honvédet, Kohn Náthán 69. zászlóalj­beli honvédet, Ederer Nándor 16. zászlóaljbeli hon­védet, Gressó Lajos 53. zászlóaljbeli honvédet, Ma­­tolcsy Ferencz 42. zászlóaljbeli honvédet,Török Gyula 72. zászlóaljbeli honvédet, Dokupel Lajos 87. zászlóalj­beli öz.­tizedest, Kiss János 68. zászlóaljbeli tizedest, Gremsberger József 8. zászlóaljbeli honvédet, Mayer Lajos 68. zászl. honvédet, Grünwald Sándor 68. zász­lóalj­beli honvédet, Braun Antal 70. zászlóaljbeli ez. tizedest, Patrovics János 63. zászlóaljbeli ez. tizedest, Bauer Zoltán 68. zászlóaljbeli honvédet; az erdélyi csedőrségi parancsnokság álomány­ában: Hamburger Lajos czimzetet őrmestert, Gergely Ferencz őrvezetőt, továbbá: 1881. évi november hó 1-től számítandó ranggal, a honvéd-gyalogság szabad­ságolt állományában: Gojkovics Sabbas 67. zászló­aljbeli honvédet, Márkus Ferencz 43. zászlóaljbeli honvédet, Gareis Pál 67. zászlóaljbeli honvédet. A Garay-ünnep Szegzárdon. Tolna megye székhelyén Szegzárdon holnap kegye­­letes ünnepet ülnek, Garay János a »Kont« s »Obsi­tos« országszerte ismert nevű költőjének születéshá­zát látják el emléktáblával. A fővárosi írói, művészi körökből sokan mentek el e kegyeletes ünnepre. Ma délben indult az alsó hajó, melyen a kegye­letes ünnep élénk előmozgalmai szemmel láthatók voltak. A nagy számú közönségnek a lapárus a Szegzárdy czimű emléklapot kínálgatta. A tudomá­nyos akadémia nevében Zichy Antal jelent meg, a Kisfaludy-társaságot Gyulai Pál, a Petőfi-társa­­ságot Reviczky Gyula és dr. Pr­ém József, az írói és művészi kört pedig D­o­­­i­n­a­y Gyula és P­o­r­­zsolt Kálmán képviselik. Ott láttuk továbbá La­tino­vics Gábor bajai apátot, Garay Dezsőt, a költő fiát, Tóth Bélát és több fővárosi lap képvise­lőjét. A hajó pont tizenkét órakor indult el. Az ünnep alkalmából a Garay-ünnep javára Eötvös K. Lajos »Szegzárd« czímmel egy nagy ívre terjedő díszes emléklapot adott ki a Garay szo­­bor alap javára s a Franklin-társulat állította ki a »Tavasz«-éhoz hasonló alakban. Közöl a költő szá­mos hátrahagyott költeményeiből is egyet 1848-ból, »Megint független és szabad vagy« cziműt, a költő fiának Garay Dezsőnek birtokában levő eredeti kéz­irat után; továbbá a levéltöredékeket, melyeket Ga­ray Alajos mutat be. Az emléklap első oldalát Ga­ray arczképe és Szász Károly által irt jellemrajza foglalja el, ezt Beötki Zsigmond ötsoros költeménye követi »Garay szelleméhez.« István bácsi »Szivgyön­­gyök« czimen emlékezik meg a költőről. Itt találjuk Szász Károlynak 1854-ben Garay halálára irt költe­ményét is, s ugyancsak tőle azt, mely az emléktáb­lára van bevésve s mely igy szól: Itt született Garay; lelkében az isteni szikra Itt lobbant föl előbb, majd magasabbra kelő Csillagként egy egész országra vetette világát, S távoli hunytéban visszamosolyga ide. Ballagi Mór emléksorokat irt, Frankenburg glosszákat, Ney Ferencz alkalmi költeményt, Várko­nyi Endre Garaytól két siriratot is be­mutat: Kenézy Csatár, Garay Alajos, Lauka Gusztáv, Komócsy, Hőke Lajos, Tolnai Lajos költeményekkel, Tóth Lőrincz epigrammokkal járultak a tartalom érdekesítéséhez. A többi közlemények Szefárdra s az ünnepre vonatkoznak. A képek a szegzárdi Garay-téri, újvá­rosi templomot s a költő síremlékét tüntetik föl. Egyik közlemény a Garay-szoborról és emléktábláról szól s ebből átveszszük a következő adatokat. Bartal György tette az indítványt 1860-ban a tolnamegyei gazdasági egylet egyik közebédjén, hogy Garay emlékét szoborral tisztelje meg szülővárosa. Azonnal ivet köröztek s nehány száz forint gyűlt ös­s­­ze. Ez összegnek s a szoborügynek letéteményese, vezetője a szegzárdi kaszinó lett. Rendkívüli közgyű­lés hivatván össze, magáévá tette az ügyet s vezetésé­vel elnökét s választmányát bizta meg, minden évi rendes közgyűléshez jelentés terjesztését kérvén ki. Évről-évre csinos összeg gyűlt be a szegzárdiaktól. A 70-es évek adományai már csekélyebbek lettek. 1879- ben 5300 írt alap volt. Sokan elveszítve a reményt, hogy a szoborhoz szükséges 15—20,000 forint össze­gyűlhet , csak emléktábla állítását, 5000 írtnak pedig ösztöndíj-alapul gyümölcsöztetését vélték czélszerűbb­­nek. De egy népes rendkívüli közgyűlés nagy több­séggel a szobor felállítása tervét tartotta fenn. Az­óta begyült mintegy 2600 frt a bizottságnál és több mint 500 frt a »Tolnamegyei Közlöny«-nél. Az ünnep napjáig a kamatokkal kerek szám 8500 frt. — A je­lenlegi ünnep alkalmából Mayer István czimzetes püspök 8 esztergomi kanonok (István bácsi) tiz ara­nyat küldött a szoborra. — Péchy József tolnai pré­post kezdeményezte azt az ünnepet, mely most foly___ “A: *** “ Az emléklapban a szerkesztő rajzában a mai Szegzárdról a következő adatokat találjuk: A Dunavölgy egyik legfestőibb pontján, szelíd, kies szőlőhegyek aljában terül el Tolna megye szék­városa, 150 kilométernyi távolban délre Budapesttől. Ha­m­ra 13,000 holdat foglal el, ebből 3000 hold sző­lő, mely a világhírű vörös bort termi. Lakosainak száma 12,000. Mindannyian ma­gyarok, de 2/8 részben würtembergi és sváj­czi szárma­zásúak, 150 év előtt telepíttetvén onnét be, s 150 év alatt csak neveikben hagyván fönn származásuk em­lékét. Élénk társadalmi tevékenység uralkodik benne. Van kaszinója, polgári olvasó köre, könyves társasága, takarékpénztára, népbankja, hivatalnok-egylete, vörös kereszt- és nőegylete, tűzoltósága, dalárdája, polgári zeneegylete, korcsolya-egylete, alapnevelési egylete, tanító egylete, vadásztársasága stb. Iskolái teljesen fölszereltek, jók, polgári fi- és felső leányiskolával be­­tetőzöttek. A polg iskolának most nyílt meg V. osz­tálya, mely még egygyel kiegészítve lesz. Erős moz­galom foly főgymnázium fölállítása iránt. Épületei közt kimagaslanak: a két kath. tem­plom, a megyeház, a városház, a polgári iskola, a b. Augusz-kastély és a közkórház. Magánházai is (20— 30. emeletes) csinosak, kényelmesek. A belvárosi tem­plom egyetlen óriás hajója, merész övezetű épület a Béla-téren, szép freskókkal, melyeket azonban meg­rongált a tető beázása. (Most új pléhtetőzet védi a boltozatot újabb veszélytől) Épült 1802-ben. Az új­városi templom, mely 1868-ban szenteltetett föl, góth­etyiben emelkedő épület, méltán nevezhető a város kiváló díszének. A megyeház díszes palota, hatalmas négyszög, izmos oszlopzattal. Azon helyről, hol haj­dan az apátság állt, uralja az egész vidéket. Nagy terme igen díszes, levéltára tömött, de nem »gazdag«, régibb oklevelei tűzvész áldozatául esvén. KÜLÖNFÉLÉK. Kitüntetések. A király H­ü 11 József bányataná­csos és bányaműigazgatónak, a bányászat terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a főbányatanácsosi czimet és rangot díjmentesen adományozta. Kinevezések. A király dr. Szentpétery Já­nost, a báró Koller nevét viselő 8. számú huszár­ezredbeli I. osztályú ezredorvost, hasonló minőségben a magyar honvédség tettleges állományába kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Csengeri János beszterczebányai főgymnásiumi helyettes tanárt, a fehértemplomi állami főgymnásiumhoz, és Fesztory Lajos jászberényi főgymnásiumi tanárt, a nagysze­beni állami főgymnásiumhoz rendes tanárokká nevezte ki.­­ A pénzügyminiszter Repeczky Andor kataszteri segédbiz­tost, a debreczeni kataszteri kerületbe pótbiztossá nevezte ki. A pénzügyminiszter gr. Thoroczkai Pált, a kolozsvári kataszteri kerületbe pótbiztossá nevezte ki. Névváltoztatások: Kom Ábrahám székesfejér­­vári lakos saját, valamint Gizela, Henrik és Miklós nevű kis­korú gyermekei vezetéknevének »Árpád­i«-ra. Patzer Gott­lieb soproni lakos Adolf és Vilma nevű kiskorú gyermekei ve­zetéknevének »P­a­t­o­n­a­i«-ra. Deutsch József érsekujvári la­kos saját, valamint Móricz, Viktor, Sámuel, (Sándor) és Mal­vin nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »D­é­c­s­i­«re. Bo­­genglück Ignácz Mózes budapesti lakos vezetéknevének »Ti­mi­á­r«-ra. Dutsch Dávid budapesti lakos vezetéknevének »D­ö­­m­é­n­y­i«-re. Deutsch Gyula budapesti lakos saját, valamint Arthur és Margit nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »N­é­m­e­t«-re. Fischer Sándor budapesti lakos vezetéknevének »Halás­z«-ra. Feldmann Vilmos budapesti lakos vezetékne­vének »M­e­z­e­i«-re. Heilbrunn (Hailbrun) Jakab budapesti la­kos vezetéknevének »Z­e­n­t­a­i«-ra. Hechtl György budapesti lakos vezetéknevének »Holló­s«-ra. Kohn Salamon budapesti lakos Izidor, Arnold, Szigfrid, Regina, Gyula, Márk és Kamilla nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »K o­m o­rc-ra. Ko­­pecsnyi Mária budapesti lakos vezetéknevének »Békés­i«-re Rosenfeld Márk budapesti lakos saját, valamint Aranka nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »Róna­i«ra. Saffranek Ist­ván budapesti lakos saját, valamint Ferencz nevű kiskorú gyer­meke vezetéknevének »B o­k r­o­s«-ra, Steiner Géza budapesti lakos saját, valamint Olga nevű kiskorú gyermeke vezetékne­vének »Kőszeg­i«-re. Goldstein János nyíregyházi lakos Miklós, József, Malvin, Menyhért, Lajos, Adolf és Dezső nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Beregi«-re.Herzbrunn Nándor Náthán kassai lakos vezetéknevének »Kassa­i«-ra Róth Izrael szegedi lakos Jakab nevű kiskorú gyermeke veze­téknevének »A­b­o­n­y­i«-ra. Lindenberg Emanuel Emil szegedi lakos saját, valamint Károly és Imre nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Liptai«ra. Tenenbaum Vilmos kisvárdai illetőségi budapesti lakos vezetéknevének »Szabolcsi«-ra. Trencsiner Adolf csécsei lakos vezetéknevének »Trencsé­­n­y­i«-re. Diamant Benjamin szécsenyi lakos saját, valamint Béla és István nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »D e t­­r­e«-re. Stauber Zsigmond székesfehérvári lakos Adolf nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »Csóka i«ra. Deutsch Ber­nét balassagyarmati lakos Rezső nevű kisk. gyermeke vezeték­nevének »D a r v a i-ra. Huber Adolf dunaszerdahelyi lakos vezetéknevének »H­u­b­a­i«-ra, Mandl Jeremiás bajai lakos Béla nevű örökbefogadott kiskorú gyermeke vezetéknevének »M­é­r­i«-re, s Weisz Gyula wagenrüsseli illetőségű beszter­czebányai lakos vezetéknevének »M­erény­im­re kért átváltoztatása megengedtetett. Alapszabályok megerősítése. A nagyvá­radi könyvnyomdászok segélyző-egyletének, a nagyszebeni iparos-szijgyártó-társulat temetkezési egyletének, s az ó­budai Cselka betegsegélő és temetkezési egylet alapszabályai a be­mutatási záradékkal ellátottak. U­j posta, Pozsony megye Alsódombó községben f. évi szept. hó 6-án új postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési körébe Alsó- és Felsődombó, Bohunicz, Jaszlócz, Pagyerócz, Radosócz, Radlócz és Nahacs községek fognak tartozni, és le­vél- és kocsiposta-küldemények,nemkülömben postautalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kiadásával illető­leg kifizetésével fog foglalkozni. Postai összeköttetését az Al­sódombó és Nagyombat közt berendezett naponkint egyszeri egyfogatu küldönczkocsipostajárat által nyerendi. — Az időjárás szept. 3. Európában: A depresszió (753—755) az osztrák-magyar birodalom déli feléből terjed ki a kontinens nagyobb részére (758—759). Az idő többnyire borús, hűvös, helyenkint sós. — Hazánkban: Többnyire északkeleti, részben déli és északi, erősbödött szelek mellett hőmérséklet a délnyugati félben alább szállt a légnyomás nyugaton kevéssel nagyobb, keleten jóval kisebb lett. Az idő általában felhős, borús, hűvös, esős. Zivataros, égiháborús jelenségek vol­tak: Egerben, Fiuméban, Orsován és Szolnokon. — Kilátás a jövőre. Hazánkban. Nyu­­gaton lassú tisztulás mellett permetezések, keleten ború esőkkel várható. — Vonatösszeütközés. Múlt éjjel a 8. számú személyvonat egy a szobbi állomás előtt állott tehervonatnak oly erővel nekiment, hogy az összeüt­közés folytán a mozdonyvezető és a vonatvezető sú­lyosan, öt utas könnyen megsérült. A személyvonat mozdonya és a tehervonat 14 kocsija tetemesen meg­­rongáltatott s részben ki is sikamlott, minek folytán a vonat szabaddátétele valószínűleg még csak estig lesz lehetséges. A személyvonatok azonban az uta­soknak Szobbon való átszállása mellett közlekednek. A megsérült utasok azonnal orvosi gyógykezelés alá Az államvasút tár­sulat magyar vonalainak üzletvezetője, Blasovits al­igazgató a vizsgálati bizottsággal azonnal a helyszín­­re sietett, hogy a szükséges intézkedéseket tegye és az esemény szigorú megvizsgálását eszközölje. — Lóverseny. Miskolczon a király ott időzése alkalmából tudvalevőleg lóverseny is lesz, melynek programmja a következő: 1. Sík ver­seny, 1000 frank, 2000 méter. Futhat minden 4 é. és id. ló, mely 1880 és 1881-ben 1000 frank értékű dijat a nyilvános versenyeken nem nyert. Urlovarok. Fehér: 4 é. 75 kgr. 5 é. és id. 80 kgr. Félvér­re 5 kg.-al kevesebb 2., Akadályverseny: 1000 frank,4000 méter (21ja angol mfd) Futhat minden 4 é. és id. ló mely 1880. és 81-ben 1000 frank értékű dijat nem nyert. Urlovarok. Feher 4. 75 kgr. 5 é. és id. 80 kgr. Félvér 5 kgr-al kevesebb. 3. Gátverseny. 500 frank, 2400 méter. 6 ugrás. Futhat minden 4 é. és id. ló, mely még 1000 frank értékű gátversenyt nem nyert. Teher. 4 é. 75 kgr. 5. és id. 80 kgr. Félvér 5 kgr. kevesebb. 4. Parasztverseny. Feltételek. A tételek 10 frt és fuss vagy fizess. A tételek összege mindhárom versenyben az első ló tételének levonása után a 2-ik lónak átadandók. Nevezési zárlat folyó hó 10-én. — Nagy tűzvész. Mencshelyről írják: M. hó 29-én d. u. 3 órakor községünkben tűz ütött ki, mely a vasárnap délutáni, úgy a még hétfőn is foly­ton tartó orkánszerű szélvész által felszakgatott s megpusztított épületeken a hihetetlenséggel határos gyorsasággal terjedt. A borzasztó viharban a tűz ter­jedését meggátolni nem lehetett; elpusztított az maga előtt mindent, mig csak tápot talált. A vész borzasz­­tóságát bizonyítja azon körülmény is, hogy a község­ből mintegy 1500 lépésnyi távol szőlőhegyen egy pin­­cze szintén a lángok martaléka lett. E pinczével együtt elégett 27 lakház, 27 gazdasági épület, szám­talan baromfi, gazdasági eszközök s a gazdáknak télre ejtett takarmánya, egy szóval minden, a­mi a házak körül eléghető tárgy volt. A gyönyörű gyümölcsösök siralmas látványt nyújtanak most. Csak a gyümölcsö­sökben tehető a kár 1500—2000 írtra. Egy gazdának elégett egy 3 lóerejü cséplőgépje is. Az épületek kö­zül mintegy 8—10 volt biztosítva az első magy. ált. bizt. társaságnál; a többi s a takarmány nem volt biztosítva sehol. — Szinte csodával határos, hogy az evang. paplakot sikerült megmenteni; ez néhányszor már meggyűlt, különösen a pajta már lángban volt, midőn nehány fiatal embernek sikerült azt elfojtani. — A leégettek közt van 8—10 napszámos, kiknek mindenük elégett, s kik a koldustarisznyát vehetik nyakukba. — A mérnök- és építész-egylet által a tömösi szorosban emelt honvéd-emlék közeledvén befejezéséhez, azok az egyesületi tagok, kik annak felavattatási ünnepélyére lerándulni óhajtanak, legye­nek szívesek ebbeli szándékukat a titkárságnál (IX. csillag-utcza 12. sz.) bejelenteni. — Kolozsvár környékén a Pelias borús nevű mérges kígyó nagyon elszaporodott. Nemrég egy vasúti mérnök kezét marta meg s bár kitű­nő orvo­sok gondosan ápolták, a kéz még most is rángatódzik s az ujjak elvesztették hajlékonyságukat A hadgya­korlatok alatt ez állat igen veszedelmes. — Merész rablótámadás. Keszthelyről vesszük a következő sorokat: Rendeken, Hátzky Kál­mán aug. 31-én vadászatot rendezvén, több vendéget is meghívott. Esti 11 órakor a vadászatról hazaér­keztek és vacsorához akartak ülni, midőn néhány fegy­verrel ellátott paraszt benyit. Az egyik közülök fe­­nyegetődzve elkiáltja magát, hogy a ki helyéről moz­dulni mer, a halál gyermeke. Bogyai Antal földbir­tokos a fennebbi szavak hallására szerencsétlenségére az ablakon kiugrott. És alig, hogy lábai a földet ér­ték, a kinn álló őr lelőtte. A rablók a lövés eredetét nem tudva, megfutamodtak és a közel fekvő Bakony­ra menekültek. Bogyai ezelőtt szolgabiró és kedvelt egyéniség volt, özvegye 9 árvával maradt.­­ A felső­ erdősor (a lövöldetérről a su­gárúti köröndre vezető utcza­ kiszögellő telkeinek sza­­bályozása, illetve kisajátítása tárgyában több háztu­lajdonos folyamodványt adott be a fővárosi tanács­­hoz, egyúttal az utcza csatornázását és kövezését újó­lag kérve. Az utcza szabályozása által annak terüle­téből közel 1200 négysz­­ög ment át magánbirtokba, az ezek után befolyt összeg a kisajátítási alaphoz lett csatolva; jelenleg nem volna több mint 70 négyszög­öl kisajátítandó, tehát csak tizenheted része ama te­rületnek, melyet annak idején a háztulajdonosoknak átvenniük s kifizetniük kellett. — Gyilkos férj. Marosvásárhely mellett Ákosfalván egy Máthé Dénes nevű csordapásztor fe­leségét doronggal verte agyon gyermekei előtt, 28-án este, miután a korcsmából visszatért mezei lakába. A holttestet a vértől lemosta, felöltöztette, állát felkö­tötte, és hidegvérrel ment bátyjához, s aztán reggel ezzel jelent meg a koronkai bírónál. A­mint mond­ják, még ilyféle gyanú terheli a szörnyembert első neje és apósa életéből, kik szintén elhaltak. — Rendőri hírek. Kocsis József kecs­keméti pénczért tegnap­ egy kecskeméti rendőr a fővá­rosba kisérte, hogy itt a félegyházi és nagy-szent-mik­­lósi templomok kirablóival szembesitessék, és hogy azon helyeket, hol a drágaságokat eladták — meg­mutassa. Vádlottat a főkapitányság börtönében őrzik. — Álrendőr. Az »Orient« szállóban levő korcs­mában egy urias kinézésű egyén garázdálkodván, rendreutasittatott. Ekkor magát polgári biztosnak, majd József­városi kapitányi tisztviselőnek nevezte, s az őt rendre utasító rendőrt, mint felebbvaló azzal fenyegette, hogy levetkőzteti s kenyerétől megfosztja. A rendőr azonban nem ijedt meg, bekísérte, hol ki­sült, hogy az illető Havas fővárosi iktató. Lakása igazolása után, szabadon bocsájtották. — Összero­­gyott az utczán. Lindler Mária pesti szül. 30 éves vas-utcza 17. sz. alatt lakó hajadon cseléd tegnap a kerepesi­ ut 17. sz. alatti ház előtt hirtelen összerogyott. A kórházban szállították. — A román nők hazafisága. Az »Egyetértés«-ből vesszük át a következő sorokat: A nagyszebeni román kiállítás alkalmával rendezett bá­lon a brassói és nagyszebeni román fiatal nők nemzet costume-ben jelentek meg, mely mint látszik, egész Erdélyben közkedveltségnek örvend. A román nők viseletük, szokásaik és nyelvük által, még Besszará­­biában és Szerbiában is, legerősebb támaszai és fenn­tartói a nemzetiségnek. Se kormány, se szolgabiró vagy spandur »pressziót« nem gyakorolhat a román nők felett; ők a legmunkásabb része, de egyúttal a legnemzetibb eleme is a románoknak. A román nem­zetiség fentartásában és előhaladásában a román nők­nek tagadhatlanul határozó befolyásuk van. A durva muszka kormány közegeinek, Besszarábiában a román nő így dalol: »Muscalesce voiu invetzé, Quand io limba mi­ voiu taiá !« Vagyis: »Előbb levágom nyelvemet, azután ta­nulom meg a muszka nyelvet!« A román nők dalai­ban nem egyszer fordul elő, hogy »csak barna román fiatal lehet férjük és szerelmük tárgya.« Oly román fiatal embernek, ki anyanyelvét nem tudja, a román nő ezt szokta dalolni: »Cei strainu nu se lipesce de sufletul meu . Vorbiti, scrieti romanesce pentru Domne­dieu !« Vagyis: »írj és beszélj románul, mert, iste­nemre mondom, a mi idegen, nem tapad szivemhez.« — A természettudományi társulat f. évi szeptember 7-én, szerdán délután 5 órakor rend­kívüli szakülést fog tartani a m. tud. akadémia heti üléstermében. Tárgya lesz: Dr. E­n­t­z Géza előadása »A véglények kikészítésének és állandó eltartásának módjairól«, készítmények bemutatásával. — Jókora c­ápa birtokába juthat a ma­gyar nemzeti múzeum. Bukkariból ma sürgöny érke­zett kereskedelemügy'­ minisztériumunkhoz, melyben tudatják, hogy egy 7 méter hosszú s 10 mázsás czá­­pát fogtak, melyet­­elküldenének a magyar nemzeti múzeumnak, ha tudnák, hogy hasznát veheti. A kér­désre a választ megadni most a múzeum igazgatósá­gánál. — Pestmegye székházánál 1882. évben felmerülendő építészeti, üveges, lakatos, asztalos, fa­zekas, bádogos, cserepező, kéményseprő, festő, könyv­kötő, mázoló, katmesteri munkák, a hajdúk egyenru­hái és csizmái elkészítése, különféle irodai szükségle­tek és kőnyomdai szereknek, nyomtatványoknak, vilá­gitó szernek, a posztónak szállítása s a megyeháznál levő jégverem bérbeadása iránt folyó hó 20-án lejá­randó árlejtés hirdettetett. Vállalkozni kívánók írás­beli zárt ajánlataikat szeptember hó 20-ig délelőtti 10 óráig a megyei tiszti főügyésznél beadhatják s a közelebbi feltételeket ugyanott bármikor megtekint­hetik. — Garfield csontjait ellopták. Az a szenvedély, melylyel az amerikaiak és angolok az úgynevezett reliquiákat gyűjtik, sajátságos esetre adott alkalmat, mely Washingtonban roppant feltű­nést keltett. Az elnökön néhány nappal ezelőtt vég­hez vitt újabb operáczió alkalmával a kimosott sebből néhány csontdarab is kiesett, melyek úgy orvostudo­mányi, mint történelmi érdekkel bírtak. A csontokat az orvosi múzeumnak akarták átszolgáltatni örökös megőrzés végett, midőn egyszer csak nyomtala­nul eltűntek. Azt hiszik, hogy a csontokat ellop­ták, s hogy a tolvajnak nem lehetett más czélja, mint hogy azoknak, mint religuiáknak jusson bir­tokába. Képzelhetni az orvosok boszankodását, miu­tán a csontokat a betegség befolyásának ismertetése végett is bírni akarták. — A beteg elnök a napok­ban újra megható jelét adta fiai szeretetének. Any­jának reszkető kézzel a következő sorokat írta: »Ked­ves anyám! Az újságok különböző híres egészségi ál­lapotomról ne zavarjanak meg. Nagyon gyönge va­gyok ugyan még, s erősen őrzöm az ágyat, de azért lassan javulok. Idővel s türelemmel majd csak felé­pülök. Tiszteld nevembemben valamennyi barátomat s rokonaimat, főleg pedig Hitty és Mary testvérei­met. Ha fiad James. Iskolai értesítők. 117. Pancsovai állami polgári fiú iskolák. Négy tanár ugyanannyi iskolában 98 nö­vendéket tanított, a szerb nyelv is rendes tantárgyat képezett. A tannyelvről az alsóbb osztályokban még a tanterv után sem vagyunk tisztában. A taneszközök igen gyengék. Tanulói dal társulat is állott fenn. Az intézettel összekötött­ állami iskola négy osztályában 235 tanuló volt, a tannyelv itt sincs jelölve. 118. Orsz. nőképzőegylet. Az elemi is­kolán kivül volt négy osztályú polgári a három osz­tályú felső tanfolyam. Az elsőben 55, a polgáriban 118, a felső osztályokban 33 növendék volt, kiket na­gyobbrészt óraadó tanárok oktattak. A felsőbb osztá­lyokban a neveléstanra s művelődési történelemre nagy súlyt fektettek. A növendékek egy része ben­­lakó volt, a leányok önképző kört is alkottak, melyen értekezéseket is olvastak fel. A taneszközök gyarapo­dásáról az értesítő nem ad felvilágosítást. Az egylet tanévében legnevezetesebb esemény az uj palota fel­épülése, melyről már szóltunk más alkalommal. Irodalom, művészet és tudomány. — Az »Erdészeti Lapok« augusztusi füzetében a következő nagy­obb közlemények vannak: Kísérlet a szálalás bevezetésére magas hegységeink véderdeiben. Irta: Rowland Vilmos főerdőn­­ester. A magyar gazdasági egyesület által tartott enquete tár­­gyalások alapján kifejezett bizottsági vélemény. A selmeczi erdőakadém­ia hallgatóinak ez évi nagy tan­utazása. Közli: Fel­­e Lajos. Xyleborus »Monogra­­phus«-e vagy »Dryographus?« Irta: Susich Imre. A fatörzsek görbeségének oka. Irta: Fuchs János, er­dész. A porosz erdészeti kísérleti ügy. A »Flora« után közli: Dietz Sándor. A magyar erdők óriási és aggastyánai érdekében. Közli: Scholtz Miksa. — A »Magyar Szemle« szeptemberi fü­zetében K. Király Pál Metternichről közöl jellemraj­zot a nemrég megjelent emlékiratok után s Benicz­­kyné Bajza Lenke »Tbisbe« czímű idegen tárgyú no­vellát ad. E két nagyobb közleményen kívül az ope­ráról, mint drámai zenéről szóló hosszú tanulmány, dr. Jámbor Jenő tollából, e füzetben ér véget. Van azután néhány vers Szécsi Károlytól, Ossián egy köl­teményének fordítása prózában, közölve, mutatvány­kép a nemsokára megjelenő gyűjteményből Joób La­jostól, s Requini Géza egy anthropologiai tanulmá­nyának kezdete. Az irodalmi Szemle Salamon Fe­­rencznek Kossuth Lajos iratairól szóló, s a Buda­pesti Szemlében megjelent bírálatát c­áfolja, s Tre­­fort Ágost »Emlékbeszédek és tanulmányok« czímű kötetéről tesz néhány sorból álló ismertetést.

Next