A Hon, 1881. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)
1881-09-03 / 241. szám
Szerkesztési irodát Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad* tatnak el — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK telfúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok- tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. 1 241. szám. 19-dik évfolyam. Esti kiadás. Budapest, 1881. Szombat, szeptember 3. Kiadó-hivatal Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési dijs Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra......................... Sitt 8 hónapra ...•••••••• 6 » 1 hónapra ..•...••••.11» Az esti kiadás postai különküldéséért felül* fizetés negyedévenkint . ..........................1 » Az előfizetés 7 év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, szeptember 3. A németországi kulturharcz kezd lassankint rendes, békés viszonyoknak engedni helyet. Bismarck s Németország épúgy, mint a pápa és a vatikán már igen jelentékeny lépéseket tettek a teljes kibékülés felé, melyet a mostani pápa békülékeny, jóindulatú szellemén kívül bizonyára a Németországban ijesztő mérvben elhatalmasodott szocziáldemokráczia megdöbbentő merényletei, kihágásai, túlzásai és veszett izgatásai által úgy a kormánykörökben, mint az udvarnál s a német politikusoknál támasztott reakció mozdított elő leginkább. Be kellett látni a német irányadó körökben, hogy egy annyira felforgatott társadalom mellett, mint a minőről a szocziáldemokráczia viselt dolgai tanúságot tettek; egy végletekig menő szenvedélyes harcz a kath. egyházzal s 14 milliónyi német katholikussal — nem vihető már sokáig a nagy áldozatok árán egyesített Németország minden tekintetben való végromlásának, meghűlésének veszélye nélkül. Közeledtek tehát a Vatikánhoz, melyben az egyház érdekei iránti természetes buzgalom mellett, szerencsére, meg volt a tapintat, jóakarat és bölcs mérséklet , túlzott és intransigens követelésekkel nem zsákmányolni ki az önmagával meghasonlott Németországot s igy nem tenni lehetetlenné Bismarck áttérését a jobb, helyesebb útra ; vagy mint kivált most Németországban mondani szokás, a közeledést Canossához, melyre nézve pedig egykor az volt a jelszó, hogy : »Wir geben nicht nach Canossa!« Maga Komm püspök is, mint egy berlini sürgönyben olvassuk, teljesen meg van elégedve azzal, amit neki Bismarck herczeg mondott; a püspök hozzáteszi, hogy Bismarckot csak a hitetlenek vonták bele a kulturharczba és pedig sokkal messzebbre, mint maga is akarta volna. Az olasz radikális párt legújabb tette az ifjúsági véderő (Volontari delle patrie battaglie) szervezése, melynek tisztjeit Garibaldi Menotti nevezi ki. A komolyabb olasz lapok rosszalják, hogy a kormány oly intézménytől meg nem tagadta jóváhagyását, mely az agitácziót az iskolába viszi. A »Nazione« következőleg interpellálja a hadügyminisztert :».... Hadseregünk nem-e elég erős hazánk megvédésére ? Ha nem, akkor jobb lesz azt szétoszlatni ; ha pedig igen, akkor mire valók ezen organizált fegyveres, Garibaldi Menotti által kinevezett tisztekkel ellátott »allied volontari«, kik az iskolapadra valók, de nem a barettére. Ratazzi az önkényteshadat föloszlatta és az »ország« ezt neki meghálálta s ön azt ismét életbe akarja hívni ?« Hadaprótok. A magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémián ez évben megtartott hadapródi vizsgák alapján, a honv. miniszter f. hó 1-től számítandó ranggal, magyar királyi honvéd-hadapródokká kinevezte: I. Tettleges állományban. A gyalogságnál: Obsenica Vujo 72. zászlóaljbeli czimzetes őrmestert, Vághó Ignácz 72. zászlóaljbeli czimzetes őrmestert, Grabinszky Zsigmond 63. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Batizfalvy Lajos 80. zászlóaljbeli czimzetes szakaszvezetőt, Bagyura Imre 66. zászlóaljbeli törzsőrmestert, Berkes István 4. zászlóaljbeli czimzetes szakaszvezetőt, Czóbel Bernát 11-ik zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Gulassa János 53-ik zászlóalbeli törzsőrmestert, Klein József 61. zászlóaljbeli czimzetes őrmestert, Kossovitz Gyula 1. zászlóaljbeli honvédet, Prres Péter 68. zászlóaljbeli őrmestert, Pokoly Károly 43. zászlóaljbeli czimz. tizedest, Geduly János 1. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Gürtesch Adalbert 32. zászlóaljbeli őrmestert, Krzska Miksa 65. zászlóaljbeli honvédet, Lusztig Fülöp 71. zászlóaljbeli őrmestert, Kamann Hugó 62. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Hranilovics Márk 8. zászlóaljbeli öz. tizedest, Túri Gyula 11. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Schreiter Nándor 1. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Lenkovszky László 38. zászlóaljbeli őrmestert, Karanovics Milán 3. zászlóaljbeli czimz. tizedest, Feimer Jakab 79. zászlóaljbeli honvédet, Balázs Gyula 52. zászlóaljbeli őrmestert, Pendelinac András 26. zászlóaljbeli tizedest, Siddea Anchidin 31. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Rodler Róbert 18. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Popper Kálmán 55. zászlóaljbeli honvédet, Takács Fer. 56. zászlóalj. czimz. tizedest, Hulyák Lajos 55. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Hupka György 81. zászlóaljbeli honvédet, Jascmovic Mihály 43. zászlóaljbeli tizedest, Pintár Mihály 78. zászlóaljbeli őrmestert, Karajankovic György 47. zászlóaljbeli czímzetes tizedest, Ruderschmiedt Ferencz 83. zászlóaljbeli honvédet, László Lajos 65. zászlóaljbeli honvédet, Singer Ede 3. zászlóaljbeli őrmestert, Patera Ferencz 86. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Korényi Imre 43. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Pazar István 41. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Paulovics Gyula 40. zászlóaljbeli honvédet, Weisz Adolf 91. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Sztárok József 54. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Máthé Antal 26. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Édes István 6. zászlóaljbeli szakaszvezetőt, Beleznay István 50. zászlóaljbeli honvédet, Szabó Farkas 27. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Androvics Imre 71. zászlóaljbeli honvédet, Moldován Károly 30. zászlóaljbeli honvédet, Szombath Mihály 71. zászlóaljbeli őrmestert, Golubic Mihály 50. zászlóaljbeli honvédet, Németh Kálmán 36. zászlóaljb. honv., Jakó Gyula 44. zászlóaljb. ez. tized., Vadas Pál 30. zászlóaljb. szakasza, Keresztes Mihály 73. zászlóaljb. őrm., Matolcsy János 46. zászlóaljbeli ez. tizedest, Kepes Jakab 63. zászlóaljbeli ez. tizedest, Bányászy József 25. zászlóaljbeli ez. tizedest, Schuller János 25. zászlóaljbeli őrmestert, Magassy Rezső 92. zászlóaljbeli ez. tizedest, Tolvaj Albert 25. zászlóaljbeli honvédet, Filgosi Géza 50. zászlóaljbeli honvédet, Szavics Kornél 3. zászlóaljbeli ez. tizedest, Lajos Ferencz 26. zászlóaljbeli tizedest, Schröder Győző 70. zászlóaljbeli ez. tizedest, Rothberger Benő 9. zászlóaljbeli ez. tizedest, Solymosy Endre 44. zászlóaljbeli honvédet, Bammer Flóris 63. zászlóaljbeli őrmestert, Pokbár János 40. zászlóaljbeli őrmestert, Denicz Tamás 33. zászlóaljbeli tizedest, Tóth Győzőt 56. zászlóaljbeli ez. tizedest, Jánossy Gyula 39. zászlóaljbeli honvédet, Szakáll Elek 63. zászlóaljbeli ez. tizedest, Adamovic György 2. zászlóaljb. ez. tizedest, Kindl Adolf 82. zászlóaljbeli ez. tizedest, Böllmann Antal 39. zászlóaljbeli ez. tizedest, Juhász Sándor 47. zászlóaljbeli őrmestert, Lébor István 1. zászlóaljbeli tizedest, Kabos István 30. zászlóaljbeli honvédet, Vinkovics Vincze 68. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Sera Lajos 18. zászlóaljbeli czimzetes tizedest, Magjeric Antal 66. zászlóaljbeli szakaszvezetőt, Müller László 59. zászlóaljbeli 67. szakaszvezetőt, Stéger Gyula 10. zászlóaljbeli honvédet, Gáspár Ferencz 1. zászlóaljbeli eztizedest, Sándor József 25. zászlóaljbeli törzsőrmestert, Pécsi Gábor 27. zászlóaljbeli honvédet ; a lovasságnál: Balogh Gábor 6. honvédbuszár-ezredbeli czimzetes őrmestert, Fekete Endre 2-ik honvéd-huszár-ezredbeli czímzetes szakaszvezetőt, Wiszt Sándor 6. honvéd-huszár-ezredbeli őrmestert, Ambrovics Károly 6. honvéd-huszár-ezredbeli őrmestert, Sebessy Sándor 1. honvéd-huszár-ezredbeli ez. őrmestert, Nagy Miklós 3. honvéd-huszár-ezredbeli ez. őrmestert, Tantossy Sándor 7. honvéd-huszár-ezredbeli ez. őrmestert, Wichmann Gyula 5. honvédhuszár-ezredbeli ez. szakaszvezetőt, Nemessy László 7. honvéd-huszár-ezredbeli ez. szakaszvezetőt. II. Szabadságolt állományban, a gyalogságnál: Weinstein Ignácz 64. zászlóaljbeli honvédet, Kohn Náthán 69. zászlóaljbeli honvédet, Ederer Nándor 16. zászlóaljbeli honvédet, Gressó Lajos 53. zászlóaljbeli honvédet, Matolcsy Ferencz 42. zászlóaljbeli honvédet,Török Gyula 72. zászlóaljbeli honvédet, Dokupel Lajos 87. zászlóaljbeli öz.tizedest, Kiss János 68. zászlóaljbeli tizedest, Gremsberger József 8. zászlóaljbeli honvédet, Mayer Lajos 68. zászl. honvédet, Grünwald Sándor 68. zászlóaljbeli honvédet, Braun Antal 70. zászlóaljbeli ez. tizedest, Patrovics János 63. zászlóaljbeli ez. tizedest, Bauer Zoltán 68. zászlóaljbeli honvédet; az erdélyi csedőrségi parancsnokság álományában: Hamburger Lajos czimzetet őrmestert, Gergely Ferencz őrvezetőt, továbbá: 1881. évi november hó 1-től számítandó ranggal, a honvéd-gyalogság szabadságolt állományában: Gojkovics Sabbas 67. zászlóaljbeli honvédet, Márkus Ferencz 43. zászlóaljbeli honvédet, Gareis Pál 67. zászlóaljbeli honvédet. A Garay-ünnep Szegzárdon. Tolna megye székhelyén Szegzárdon holnap kegyeletes ünnepet ülnek, Garay János a »Kont« s »Obsitos« országszerte ismert nevű költőjének születésházát látják el emléktáblával. A fővárosi írói, művészi körökből sokan mentek el e kegyeletes ünnepre. Ma délben indult az alsó hajó, melyen a kegyeletes ünnep élénk előmozgalmai szemmel láthatók voltak. A nagy számú közönségnek a lapárus a Szegzárdy czimű emléklapot kínálgatta. A tudományos akadémia nevében Zichy Antal jelent meg, a Kisfaludy-társaságot Gyulai Pál, a Petőfi-társaságot Reviczky Gyula és dr. Prém József, az írói és művészi kört pedig Doinay Gyula és Porzsolt Kálmán képviselik. Ott láttuk továbbá Latinovics Gábor bajai apátot, Garay Dezsőt, a költő fiát, Tóth Bélát és több fővárosi lap képviselőjét. A hajó pont tizenkét órakor indult el. Az ünnep alkalmából a Garay-ünnep javára Eötvös K. Lajos »Szegzárd« czímmel egy nagy ívre terjedő díszes emléklapot adott ki a Garay szobor alap javára s a Franklin-társulat állította ki a »Tavasz«-éhoz hasonló alakban. Közöl a költő számos hátrahagyott költeményeiből is egyet 1848-ból, »Megint független és szabad vagy« cziműt, a költő fiának Garay Dezsőnek birtokában levő eredeti kézirat után; továbbá a levéltöredékeket, melyeket Garay Alajos mutat be. Az emléklap első oldalát Garay arczképe és Szász Károly által irt jellemrajza foglalja el, ezt Beötki Zsigmond ötsoros költeménye követi »Garay szelleméhez.« István bácsi »Szivgyöngyök« czimen emlékezik meg a költőről. Itt találjuk Szász Károlynak 1854-ben Garay halálára irt költeményét is, s ugyancsak tőle azt, mely az emléktáblára van bevésve s mely igy szól: Itt született Garay; lelkében az isteni szikra Itt lobbant föl előbb, majd magasabbra kelő Csillagként egy egész országra vetette világát, S távoli hunytéban visszamosolyga ide. Ballagi Mór emléksorokat irt, Frankenburg glosszákat, Ney Ferencz alkalmi költeményt, Várkonyi Endre Garaytól két siriratot is bemutat: Kenézy Csatár, Garay Alajos, Lauka Gusztáv, Komócsy, Hőke Lajos, Tolnai Lajos költeményekkel, Tóth Lőrincz epigrammokkal járultak a tartalom érdekesítéséhez. A többi közlemények Szefárdra s az ünnepre vonatkoznak. A képek a szegzárdi Garay-téri, újvárosi templomot s a költő síremlékét tüntetik föl. Egyik közlemény a Garay-szoborról és emléktábláról szól s ebből átveszszük a következő adatokat. Bartal György tette az indítványt 1860-ban a tolnamegyei gazdasági egylet egyik közebédjén, hogy Garay emlékét szoborral tisztelje meg szülővárosa. Azonnal ivet köröztek s nehány száz forint gyűlt össze. Ez összegnek s a szoborügynek letéteményese, vezetője a szegzárdi kaszinó lett. Rendkívüli közgyűlés hivatván össze, magáévá tette az ügyet s vezetésével elnökét s választmányát bizta meg, minden évi rendes közgyűléshez jelentés terjesztését kérvén ki. Évről-évre csinos összeg gyűlt be a szegzárdiaktól. A 70-es évek adományai már csekélyebbek lettek. 1879- ben 5300 írt alap volt. Sokan elveszítve a reményt, hogy a szoborhoz szükséges 15—20,000 forint összegyűlhet , csak emléktábla állítását, 5000 írtnak pedig ösztöndíj-alapul gyümölcsöztetését vélték czélszerűbbnek. De egy népes rendkívüli közgyűlés nagy többséggel a szobor felállítása tervét tartotta fenn. Azóta begyült mintegy 2600 frt a bizottságnál és több mint 500 frt a »Tolnamegyei Közlöny«-nél. Az ünnep napjáig a kamatokkal kerek szám 8500 frt. — A jelenlegi ünnep alkalmából Mayer István czimzetes püspök 8 esztergomi kanonok (István bácsi) tiz aranyat küldött a szoborra. — Péchy József tolnai prépost kezdeményezte azt az ünnepet, mely most foly___ “A: *** “ Az emléklapban a szerkesztő rajzában a mai Szegzárdról a következő adatokat találjuk: A Dunavölgy egyik legfestőibb pontján, szelíd, kies szőlőhegyek aljában terül el Tolna megye székvárosa, 150 kilométernyi távolban délre Budapesttől. Hamra 13,000 holdat foglal el, ebből 3000 hold szőlő, mely a világhírű vörös bort termi. Lakosainak száma 12,000. Mindannyian magyarok, de 2/8 részben würtembergi és svájczi származásúak, 150 év előtt telepíttetvén onnét be, s 150 év alatt csak neveikben hagyván fönn származásuk emlékét. Élénk társadalmi tevékenység uralkodik benne. Van kaszinója, polgári olvasó köre, könyves társasága, takarékpénztára, népbankja, hivatalnok-egylete, vörös kereszt- és nőegylete, tűzoltósága, dalárdája, polgári zeneegylete, korcsolya-egylete, alapnevelési egylete, tanító egylete, vadásztársasága stb. Iskolái teljesen fölszereltek, jók, polgári fi- és felső leányiskolával betetőzöttek. A polg iskolának most nyílt meg V. osztálya, mely még egygyel kiegészítve lesz. Erős mozgalom foly főgymnázium fölállítása iránt. Épületei közt kimagaslanak: a két kath. templom, a megyeház, a városház, a polgári iskola, a b. Augusz-kastély és a közkórház. Magánházai is (20— 30. emeletes) csinosak, kényelmesek. A belvárosi templom egyetlen óriás hajója, merész övezetű épület a Béla-téren, szép freskókkal, melyeket azonban megrongált a tető beázása. (Most új pléhtetőzet védi a boltozatot újabb veszélytől) Épült 1802-ben. Az újvárosi templom, mely 1868-ban szenteltetett föl, góthetyiben emelkedő épület, méltán nevezhető a város kiváló díszének. A megyeház díszes palota, hatalmas négyszög, izmos oszlopzattal. Azon helyről, hol hajdan az apátság állt, uralja az egész vidéket. Nagy terme igen díszes, levéltára tömött, de nem »gazdag«, régibb oklevelei tűzvész áldozatául esvén. KÜLÖNFÉLÉK. Kitüntetések. A király Hü 11 József bányatanácsos és bányaműigazgatónak, a bányászat terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a főbányatanácsosi czimet és rangot díjmentesen adományozta. Kinevezések. A király dr. Szentpétery Jánost, a báró Koller nevét viselő 8. számú huszárezredbeli I. osztályú ezredorvost, hasonló minőségben a magyar honvédség tettleges állományába kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Csengeri János beszterczebányai főgymnásiumi helyettes tanárt, a fehértemplomi állami főgymnásiumhoz, és Fesztory Lajos jászberényi főgymnásiumi tanárt, a nagyszebeni állami főgymnásiumhoz rendes tanárokká nevezte ki. A pénzügyminiszter Repeczky Andor kataszteri segédbiztost, a debreczeni kataszteri kerületbe pótbiztossá nevezte ki. A pénzügyminiszter gr. Thoroczkai Pált, a kolozsvári kataszteri kerületbe pótbiztossá nevezte ki. Névváltoztatások: Kom Ábrahám székesfejérvári lakos saját, valamint Gizela, Henrik és Miklós nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Árpádi«-ra. Patzer Gottlieb soproni lakos Adolf és Vilma nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Patonai«-ra. Deutsch József érsekujvári lakos saját, valamint Móricz, Viktor, Sámuel, (Sándor) és Malvin nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Décsi«re. Bogenglück Ignácz Mózes budapesti lakos vezetéknevének »Timiár«-ra. Dutsch Dávid budapesti lakos vezetéknevének »Döményi«-re. Deutsch Gyula budapesti lakos saját, valamint Arthur és Margit nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Német«-re. Fischer Sándor budapesti lakos vezetéknevének »Halász«-ra. Feldmann Vilmos budapesti lakos vezetéknevének »Mezei«-re. Heilbrunn (Hailbrun) Jakab budapesti lakos vezetéknevének »Zentai«-ra. Hechtl György budapesti lakos vezetéknevének »Hollós«-ra. Kohn Salamon budapesti lakos Izidor, Arnold, Szigfrid, Regina, Gyula, Márk és Kamilla nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »K om orc-ra. Kopecsnyi Mária budapesti lakos vezetéknevének »Békési«-re Rosenfeld Márk budapesti lakos saját, valamint Aranka nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »Rónai«ra. Saffranek István budapesti lakos saját, valamint Ferencz nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »B ok ros«-ra, Steiner Géza budapesti lakos saját, valamint Olga nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »Kőszegi«-re. Goldstein János nyíregyházi lakos Miklós, József, Malvin, Menyhért, Lajos, Adolf és Dezső nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Beregi«-re.Herzbrunn Nándor Náthán kassai lakos vezetéknevének »Kassai«-ra Róth Izrael szegedi lakos Jakab nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »Abonyi«-ra. Lindenberg Emanuel Emil szegedi lakos saját, valamint Károly és Imre nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Liptai«ra. Tenenbaum Vilmos kisvárdai illetőségi budapesti lakos vezetéknevének »Szabolcsi«-ra. Trencsiner Adolf csécsei lakos vezetéknevének »Trencsényi«-re. Diamant Benjamin szécsenyi lakos saját, valamint Béla és István nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »D e tre«-re. Stauber Zsigmond székesfehérvári lakos Adolf nevű kiskorú gyermeke vezetéknevének »Csóka i«ra. Deutsch Bernét balassagyarmati lakos Rezső nevű kisk. gyermeke vezetéknevének »D a r v a i-ra. Huber Adolf dunaszerdahelyi lakos vezetéknevének »Hubai«-ra, Mandl Jeremiás bajai lakos Béla nevű örökbefogadott kiskorú gyermeke vezetéknevének »Méri«-re, s Weisz Gyula wagenrüsseli illetőségű beszterczebányai lakos vezetéknevének »Merényimre kért átváltoztatása megengedtetett. Alapszabályok megerősítése. A nagyváradi könyvnyomdászok segélyző-egyletének, a nagyszebeni iparos-szijgyártó-társulat temetkezési egyletének, s az óbudai Cselka betegsegélő és temetkezési egylet alapszabályai a bemutatási záradékkal ellátottak. Uj posta, Pozsony megye Alsódombó községben f. évi szept. hó 6-án új postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési körébe Alsó- és Felsődombó, Bohunicz, Jaszlócz, Pagyerócz, Radosócz, Radlócz és Nahacs községek fognak tartozni, és levél- és kocsiposta-küldemények,nemkülömben postautalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kiadásával illetőleg kifizetésével fog foglalkozni. Postai összeköttetését az Alsódombó és Nagyombat közt berendezett naponkint egyszeri egyfogatu küldönczkocsipostajárat által nyerendi. — Az időjárás szept. 3. Európában: A depresszió (753—755) az osztrák-magyar birodalom déli feléből terjed ki a kontinens nagyobb részére (758—759). Az idő többnyire borús, hűvös, helyenkint sós. — Hazánkban: Többnyire északkeleti, részben déli és északi, erősbödött szelek mellett hőmérséklet a délnyugati félben alább szállt a légnyomás nyugaton kevéssel nagyobb, keleten jóval kisebb lett. Az idő általában felhős, borús, hűvös, esős. Zivataros, égiháborús jelenségek voltak: Egerben, Fiuméban, Orsován és Szolnokon. — Kilátás a jövőre. Hazánkban. Nyugaton lassú tisztulás mellett permetezések, keleten ború esőkkel várható. — Vonatösszeütközés. Múlt éjjel a 8. számú személyvonat egy a szobbi állomás előtt állott tehervonatnak oly erővel nekiment, hogy az összeütközés folytán a mozdonyvezető és a vonatvezető súlyosan, öt utas könnyen megsérült. A személyvonat mozdonya és a tehervonat 14 kocsija tetemesen megrongáltatott s részben ki is sikamlott, minek folytán a vonat szabaddátétele valószínűleg még csak estig lesz lehetséges. A személyvonatok azonban az utasoknak Szobbon való átszállása mellett közlekednek. A megsérült utasok azonnal orvosi gyógykezelés alá Az államvasút társulat magyar vonalainak üzletvezetője, Blasovits aligazgató a vizsgálati bizottsággal azonnal a helyszínre sietett, hogy a szükséges intézkedéseket tegye és az esemény szigorú megvizsgálását eszközölje. — Lóverseny. Miskolczon a király ott időzése alkalmából tudvalevőleg lóverseny is lesz, melynek programmja a következő: 1. Sík verseny, 1000 frank, 2000 méter. Futhat minden 4 é. és id. ló, mely 1880 és 1881-ben 1000 frank értékű dijat a nyilvános versenyeken nem nyert. Urlovarok. Fehér: 4 é. 75 kgr. 5 é. és id. 80 kgr. Félvérre 5 kg.-al kevesebb 2., Akadályverseny: 1000 frank,4000 méter (21ja angol mfd) Futhat minden 4 é. és id. ló mely 1880. és 81-ben 1000 frank értékű dijat nem nyert. Urlovarok. Feher 4. 75 kgr. 5 é. és id. 80 kgr. Félvér 5 kgr-al kevesebb. 3. Gátverseny. 500 frank, 2400 méter. 6 ugrás. Futhat minden 4 é. és id. ló, mely még 1000 frank értékű gátversenyt nem nyert. Teher. 4 é. 75 kgr. 5. és id. 80 kgr. Félvér 5 kgr. kevesebb. 4. Parasztverseny. Feltételek. A tételek 10 frt és fuss vagy fizess. A tételek összege mindhárom versenyben az első ló tételének levonása után a 2-ik lónak átadandók. Nevezési zárlat folyó hó 10-én. — Nagy tűzvész. Mencshelyről írják: M. hó 29-én d. u. 3 órakor községünkben tűz ütött ki, mely a vasárnap délutáni, úgy a még hétfőn is folyton tartó orkánszerű szélvész által felszakgatott s megpusztított épületeken a hihetetlenséggel határos gyorsasággal terjedt. A borzasztó viharban a tűz terjedését meggátolni nem lehetett; elpusztított az maga előtt mindent, mig csak tápot talált. A vész borzasztóságát bizonyítja azon körülmény is, hogy a községből mintegy 1500 lépésnyi távol szőlőhegyen egy pincze szintén a lángok martaléka lett. E pinczével együtt elégett 27 lakház, 27 gazdasági épület, számtalan baromfi, gazdasági eszközök s a gazdáknak télre ejtett takarmánya, egy szóval minden, ami a házak körül eléghető tárgy volt. A gyönyörű gyümölcsösök siralmas látványt nyújtanak most. Csak a gyümölcsösökben tehető a kár 1500—2000 írtra. Egy gazdának elégett egy 3 lóerejü cséplőgépje is. Az épületek közül mintegy 8—10 volt biztosítva az első magy. ált. bizt. társaságnál; a többi s a takarmány nem volt biztosítva sehol. — Szinte csodával határos, hogy az evang. paplakot sikerült megmenteni; ez néhányszor már meggyűlt, különösen a pajta már lángban volt, midőn nehány fiatal embernek sikerült azt elfojtani. — A leégettek közt van 8—10 napszámos, kiknek mindenük elégett, s kik a koldustarisznyát vehetik nyakukba. — A mérnök- és építész-egylet által a tömösi szorosban emelt honvéd-emlék közeledvén befejezéséhez, azok az egyesületi tagok, kik annak felavattatási ünnepélyére lerándulni óhajtanak, legyenek szívesek ebbeli szándékukat a titkárságnál (IX. csillag-utcza 12. sz.) bejelenteni. — Kolozsvár környékén a Pelias borús nevű mérges kígyó nagyon elszaporodott. Nemrég egy vasúti mérnök kezét marta meg s bár kitűnő orvosok gondosan ápolták, a kéz még most is rángatódzik s az ujjak elvesztették hajlékonyságukat A hadgyakorlatok alatt ez állat igen veszedelmes. — Merész rablótámadás. Keszthelyről vesszük a következő sorokat: Rendeken, Hátzky Kálmán aug. 31-én vadászatot rendezvén, több vendéget is meghívott. Esti 11 órakor a vadászatról hazaérkeztek és vacsorához akartak ülni, midőn néhány fegyverrel ellátott paraszt benyit. Az egyik közülök fenyegetődzve elkiáltja magát, hogy a ki helyéről mozdulni mer, a halál gyermeke. Bogyai Antal földbirtokos a fennebbi szavak hallására szerencsétlenségére az ablakon kiugrott. És alig, hogy lábai a földet érték, a kinn álló őr lelőtte. A rablók a lövés eredetét nem tudva, megfutamodtak és a közel fekvő Bakonyra menekültek. Bogyai ezelőtt szolgabiró és kedvelt egyéniség volt, özvegye 9 árvával maradt. A felső erdősor (a lövöldetérről a sugárúti köröndre vezető utcza kiszögellő telkeinek szabályozása, illetve kisajátítása tárgyában több háztulajdonos folyamodványt adott be a fővárosi tanácshoz, egyúttal az utcza csatornázását és kövezését újólag kérve. Az utcza szabályozása által annak területéből közel 1200 négyszög ment át magánbirtokba, az ezek után befolyt összeg a kisajátítási alaphoz lett csatolva; jelenleg nem volna több mint 70 négyszögöl kisajátítandó, tehát csak tizenheted része ama területnek, melyet annak idején a háztulajdonosoknak átvenniük s kifizetniük kellett. — Gyilkos férj. Marosvásárhely mellett Ákosfalván egy Máthé Dénes nevű csordapásztor feleségét doronggal verte agyon gyermekei előtt, 28-án este, miután a korcsmából visszatért mezei lakába. A holttestet a vértől lemosta, felöltöztette, állát felkötötte, és hidegvérrel ment bátyjához, s aztán reggel ezzel jelent meg a koronkai bírónál. Amint mondják, még ilyféle gyanú terheli a szörnyembert első neje és apósa életéből, kik szintén elhaltak. — Rendőri hírek. Kocsis József kecskeméti pénczért tegnap egy kecskeméti rendőr a fővárosba kisérte, hogy itt a félegyházi és nagy-szent-miklósi templomok kirablóival szembesitessék, és hogy azon helyeket, hol a drágaságokat eladták — megmutassa. Vádlottat a főkapitányság börtönében őrzik. — Álrendőr. Az »Orient« szállóban levő korcsmában egy urias kinézésű egyén garázdálkodván, rendreutasittatott. Ekkor magát polgári biztosnak, majd Józsefvárosi kapitányi tisztviselőnek nevezte, s az őt rendre utasító rendőrt, mint felebbvaló azzal fenyegette, hogy levetkőzteti s kenyerétől megfosztja. A rendőr azonban nem ijedt meg, bekísérte, hol kisült, hogy az illető Havas fővárosi iktató. Lakása igazolása után, szabadon bocsájtották. — Összerogyott az utczán. Lindler Mária pesti szül. 30 éves vas-utcza 17. sz. alatt lakó hajadon cseléd tegnap a kerepesi ut 17. sz. alatti ház előtt hirtelen összerogyott. A kórházban szállították. — A román nők hazafisága. Az »Egyetértés«-ből vesszük át a következő sorokat: A nagyszebeni román kiállítás alkalmával rendezett bálon a brassói és nagyszebeni román fiatal nők nemzet costume-ben jelentek meg, mely mint látszik, egész Erdélyben közkedveltségnek örvend. A román nők viseletük, szokásaik és nyelvük által, még Besszarábiában és Szerbiában is, legerősebb támaszai és fenntartói a nemzetiségnek. Se kormány, se szolgabiró vagy spandur »pressziót« nem gyakorolhat a román nők felett; ők a legmunkásabb része, de egyúttal a legnemzetibb eleme is a románoknak. A román nemzetiség fentartásában és előhaladásában a román nőknek tagadhatlanul határozó befolyásuk van. A durva muszka kormány közegeinek, Besszarábiában a román nő így dalol: »Muscalesce voiu invetzé, Quand io limba mi voiu taiá !« Vagyis: »Előbb levágom nyelvemet, azután tanulom meg a muszka nyelvet!« A román nők dalaiban nem egyszer fordul elő, hogy »csak barna román fiatal lehet férjük és szerelmük tárgya.« Oly román fiatal embernek, ki anyanyelvét nem tudja, a román nő ezt szokta dalolni: »Cei strainu nu se lipesce de sufletul meu . Vorbiti, scrieti romanesce pentru Domnedieu !« Vagyis: »írj és beszélj románul, mert, istenemre mondom, a mi idegen, nem tapad szivemhez.« — A természettudományi társulat f. évi szeptember 7-én, szerdán délután 5 órakor rendkívüli szakülést fog tartani a m. tud. akadémia heti üléstermében. Tárgya lesz: Dr. Entz Géza előadása »A véglények kikészítésének és állandó eltartásának módjairól«, készítmények bemutatásával. — Jókora cápa birtokába juthat a magyar nemzeti múzeum. Bukkariból ma sürgöny érkezett kereskedelemügy' minisztériumunkhoz, melyben tudatják, hogy egy 7 méter hosszú s 10 mázsás czápát fogtak, melyetelküldenének a magyar nemzeti múzeumnak, ha tudnák, hogy hasznát veheti. A kérdésre a választ megadni most a múzeum igazgatóságánál. — Pestmegye székházánál 1882. évben felmerülendő építészeti, üveges, lakatos, asztalos, fazekas, bádogos, cserepező, kéményseprő, festő, könyvkötő, mázoló, katmesteri munkák, a hajdúk egyenruhái és csizmái elkészítése, különféle irodai szükségletek és kőnyomdai szereknek, nyomtatványoknak, világitó szernek, a posztónak szállítása s a megyeháznál levő jégverem bérbeadása iránt folyó hó 20-án lejárandó árlejtés hirdettetett. Vállalkozni kívánók írásbeli zárt ajánlataikat szeptember hó 20-ig délelőtti 10 óráig a megyei tiszti főügyésznél beadhatják s a közelebbi feltételeket ugyanott bármikor megtekinthetik. — Garfield csontjait ellopták. Az a szenvedély, melylyel az amerikaiak és angolok az úgynevezett reliquiákat gyűjtik, sajátságos esetre adott alkalmat, mely Washingtonban roppant feltűnést keltett. Az elnökön néhány nappal ezelőtt véghez vitt újabb operáczió alkalmával a kimosott sebből néhány csontdarab is kiesett, melyek úgy orvostudományi, mint történelmi érdekkel bírtak. A csontokat az orvosi múzeumnak akarták átszolgáltatni örökös megőrzés végett, midőn egyszer csak nyomtalanul eltűntek. Azt hiszik, hogy a csontokat ellopták, s hogy a tolvajnak nem lehetett más czélja, mint hogy azoknak, mint religuiáknak jusson birtokába. Képzelhetni az orvosok boszankodását, miután a csontokat a betegség befolyásának ismertetése végett is bírni akarták. — A beteg elnök a napokban újra megható jelét adta fiai szeretetének. Anyjának reszkető kézzel a következő sorokat írta: »Kedves anyám! Az újságok különböző híres egészségi állapotomról ne zavarjanak meg. Nagyon gyönge vagyok ugyan még, s erősen őrzöm az ágyat, de azért lassan javulok. Idővel s türelemmel majd csak felépülök. Tiszteld nevembemben valamennyi barátomat s rokonaimat, főleg pedig Hitty és Mary testvéreimet. Ha fiad James. Iskolai értesítők. 117. Pancsovai állami polgári fiú iskolák. Négy tanár ugyanannyi iskolában 98 növendéket tanított, a szerb nyelv is rendes tantárgyat képezett. A tannyelvről az alsóbb osztályokban még a tanterv után sem vagyunk tisztában. A taneszközök igen gyengék. Tanulói dal társulat is állott fenn. Az intézettel összekötött állami iskola négy osztályában 235 tanuló volt, a tannyelv itt sincs jelölve. 118. Orsz. nőképzőegylet. Az elemi iskolán kivül volt négy osztályú polgári a három osztályú felső tanfolyam. Az elsőben 55, a polgáriban 118, a felső osztályokban 33 növendék volt, kiket nagyobbrészt óraadó tanárok oktattak. A felsőbb osztályokban a neveléstanra s művelődési történelemre nagy súlyt fektettek. A növendékek egy része benlakó volt, a leányok önképző kört is alkottak, melyen értekezéseket is olvastak fel. A taneszközök gyarapodásáról az értesítő nem ad felvilágosítást. Az egylet tanévében legnevezetesebb esemény az uj palota felépülése, melyről már szóltunk más alkalommal. Irodalom, művészet és tudomány. — Az »Erdészeti Lapok« augusztusi füzetében a következő nagyobb közlemények vannak: Kísérlet a szálalás bevezetésére magas hegységeink véderdeiben. Irta: Rowland Vilmos főerdőnester. A magyar gazdasági egyesület által tartott enquete tárgyalások alapján kifejezett bizottsági vélemény. A selmeczi erdőakadémia hallgatóinak ez évi nagy tanutazása. Közli: Fele Lajos. Xyleborus »Monographus«-e vagy »Dryographus?« Irta: Susich Imre. A fatörzsek görbeségének oka. Irta: Fuchs János, erdész. A porosz erdészeti kísérleti ügy. A »Flora« után közli: Dietz Sándor. A magyar erdők óriási és aggastyánai érdekében. Közli: Scholtz Miksa. — A »Magyar Szemle« szeptemberi füzetében K. Király Pál Metternichről közöl jellemrajzot a nemrég megjelent emlékiratok után s Beniczkyné Bajza Lenke »Tbisbe« czímű idegen tárgyú novellát ad. E két nagyobb közleményen kívül az operáról, mint drámai zenéről szóló hosszú tanulmány, dr. Jámbor Jenő tollából, e füzetben ér véget. Van azután néhány vers Szécsi Károlytól, Ossián egy költeményének fordítása prózában, közölve, mutatványkép a nemsokára megjelenő gyűjteményből Joób Lajostól, s Requini Géza egy anthropologiai tanulmányának kezdete. Az irodalmi Szemle Salamon Ferencznek Kossuth Lajos iratairól szóló, s a Budapesti Szemlében megjelent bírálatát cáfolja, s Trefort Ágost »Emlékbeszédek és tanulmányok« czímű kötetéről tesz néhány sorból álló ismertetést.