A Hon, 1881. október (19. évfolyam, 269-299. szám)
1881-10-19 / 287. szám
szorítkozik, hogy az előadott érveknek alapján, ne a többség előadója által, hanem az általa benyújtott válaszfelirati javaslatot fogadja el a ház. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Sokkal inkább tisztelem a t. ház tagjainak a vita folyamán méltán kimerült figyelmét, sokkal inkább meg vagyok arról győződve, hogy mindazokról, amik itt úgy tegnap mint ma felhozottak, valamint volt, úgy lesz még alkalmam nyilatkozni, hogy émn ma bővebben kívánnék szólani. Leginkább egy pár oly kérdésre szorítkozom, amelyekhez személyes szempontokból és szavaim félremagyarázása szempontjából is lehetne szólanom. (Halljuk!) Helfy képviselő úr a parlamenti illemből nekem leczkét tartván, megrótt azért, hogy én miért támadtam meg itt egy volt minisztert, aki nincs is jelen. Ha a képviselő úr elolvasná beszédemet, kettőt látna belőle, mely meggyőzné őt arról, hogy ezen szemrehányást nem érdemeltem meg. Az egyik az, hogy nem neveztem meg senkit. (Derültség balfelől.) Igenis, a másik az, hogy nem szóltam megrovólag, csak constatáltam a tényt. (Mozgás a baloldalon). Tessék elolvasni, van-e nyilatkozatomban egyéb a tény tiszta constatálásánál. Már engedelmet kérek, ha sem meg nem neveztem, sem nem indokoltam vagy vádaskodtam, csak a tényt konstatáltam, akkor olyant tettem, amely nemcsak nem ellenkezik a parlamenti illemmel, de amihez minden kormánynak joga van. Mert ha ennek kormányzata alatt a helyzetet bírálni joga van mindenkinek, neki joga van reámutatni arra, hogy mily helyzetben vette át a kormányzatot, mert igazságos az ítélet csak így lehet (Élénk helyeslés a középen). Én tehát mint helyén nem lévőt, kénytelen vagyok azon illemtani leckét visszautasítani. A másik a következő. Hasonlag a képviselő úr megtámadott azért, hogy hisz azon rendetlenségek, amelyeket felemlítettem, nem a Tisza-kormány, hanem az ezt megelőzött kormány alatt enyésztek el, és lehettem volna — mondja — legalább ellenzéki vezértársam iránt annyi figyelemmel, — hogy ezt elismerjem. Legyen szíves képviselő úr elolvasni tegnapi beszédemet, amelyben határozottan meg van mondva, hogy igaz, ezen rendetlenségek legnagyobb része, midőn 1875-ben a kormányt átvettük, már elenyészett volt, de nagyon rövid volt az idő arra, hogy mindazon bajokon gyökeresen segíteni lehetett volna. Határozottan merek rá hivatkozni, hogy ezt mondtam, s nem hiszem, hogy ez a gyorsírói jegyzetekből kimaradt volna. Tehát ezen második megrovást hasonlag sem tartom olyannak, amelyet elfogadhatnék, hanem olyannak, amely ellen tiltakoznom kell. (Helyeslés jobbfelől.) A képviselő úr, midőn ígéretekről beszélt, egyfelől azt állította, hogy hiszen ígéretet csak a többség tehet, mert csak az tudja beváltani; állította másfelől, hogy én személyesen is tettem, vagy tétettem volna Debreczenben úgy mint Nagy-Váradon ígéretet. Ami állításának első részét illeti, oly dolgok, mely ki nem vihető, pedig azt hiszem, hogy az adóleszállítások is az ilyen ki nem vihető dolgok közé tartoznak, csak az tehet, aki tudja, hogy kisebbségben marad, tehát hogy meghazudtoltad nem fog ; a többség ily ígéretet nem tehet, mert könnyen rajta érnék a turpisságon. (Derültség. Igaz ! ügy van jobbfelől.) Indoka tehát, melylyel magukat kimenteni akarta, meg nem áll. Ami pedig a másikat illeti, határozottan viszsza kell utasítanom minden oly feltevést, mintha én akár most, akár valaha tettem volna, vagy valaha bárkivel szemben arról egyezkedtem volna, hogy nevemben ígéretek tétessenek, vagy hogy tudtommal szempontból. Az ellen meg, hogy én ugyanazt ígértettem volna Debreczennek és Nagy Váradnak, tiltakozom, még a józan ész szempontjából is, mert olyat ígértem volna, mit beváltani nem lehet. Csanády Sándor (közbeszól): Többször mondott olyat! (Zaj.) Tisza Kálmán miniszterelnök: A politikai események mindenkit meggátolhatnak a legjózanabban és a legnagyobb jóhiszeműséggel tett ígéret teljesítésében ; valamint ha én ígéretet tettem volna is, szégyen nélkül tehettem volna azon helyzetben, hogy be ne válthassam ígéretemet, ha önök többségre jutván, kormányra kerültek volna; de miután ezt nem hittem és hitemben nem is csalatkoztam, tessék elhinni, hogy már a józan ész szempontjából sem tehettem volna ily ígéretet. (Derültség jobb felől). Egyébiránt visszatérek azon pontra, hol e nyilatkozatomat kezdtem. Nem tettem soha életemben lokális érdekek előmozdítása iránti ily ígéretet; nem is fogok tenni soha, mert kötelességemnek tartom minden helyi érdek előmozdítását addig, míg az átalános hazai érdekkel egyezik, de egyet sem előmozdítani soha, amely perczben azzal ellenkezik. (Zajos helyeslés jobbfelől). Még egy észrevételem van, s ez észrevétel arra vonatkozik, amit Jókai J. barátommal szemben a képviselő úr felhozott, mintegy a kormánypártra, illetőleg a kormányra akarván hárítani a vádat. (Halljuk !) Fölemlíttetett itt az intransigens románokkal. túloldal némely tagjai által köttetni szándékolt egyezség. Én most ennek a vitatásába nem bocsátkozom, ámbár úgy hiszem, hogy t. barátom, aki felhozta, adatokkal is tudna ez irányban szolgálni — én csak fel akarom deríteni, mennyi bizonyító erővel bír az, amit Helly, képviselő úr a szilágy csehii kerületről felhozott. Ha jól fogtam fel, azt mondta, hogy összesen egy kerület volt ahol intransigens román lépett fel, és ebben a kerületben a kormánypárt nem állított jelöltet, hanem a szélsőbal, és az intransigenst ki is ütötte a képviselőségből. (Úgy van a szélsőbalon.) Így is van, de igazában még nincs. (Derültség jobbfelől.) Aki ott, mint intransigens fellépett, az volt az egész múlt országgyűlési idő alatt a 1. függetlenségi pártnak tagja, gondolom Pap Györgynek hívják. (Felkiáltások szélsőbalfelől: Nem volt szélsőbalpárti !) Semmi esetre hozzánk nem tartozott. (Felkiáltások szélsőbalfelől: Mihozzánk sem !) Jól van, tessék nyugodtan végig hallgatni; jó, hát nem tartozott sehová, hanem ellene fellépett egy a függetlenségi párthoz tartozó — legalább úgy nyilatkozott — most már t. képviselő úr, mint magyar ember. Itt a kormánypárt a maga részéről — én legalább úgy vagyok értesülve, ma is megkérdeztem, mert különben nem lettem volna kellőleg tájékozva — nem léptetett fel jelöltet azért, mert helyesebbnek, jobbnak tartotta, hogyha ellenzéki választatik is meg, de ne választassák intransigens. (Élénk helyeslés jobb felöl.) És hogy ez így van, amik bizonyságául még felhozom azt, amit most halottam, de oly helyről, hogy bizonyos vagyok benne, hogy igaz, hogy sajnálatát, hogy Papp György megbukott, nem kormánypárti lap, hanem az »Egyetértés« fejezte ki. (Helyeslés és derültség jobbfelől.) Ezt a tények constatálására nézve kénytelen voltam elmondani. Te hát! Megígértem, megtartom, hogy beszédet mondani, polemizálni nem fogok, azért csak azon egy pontra szorítkozom, amely hasonlag némikép személyes természetű, és ez Apponyi Albert gr. t. képviselő úr beszédének utolsó pontja, ahol tisztviselői pressióról beszél. Ha úgy van, amint a képviselő úr mondja, hogy nem mernek panaszt tenni az emberek, az szomorú dolog, de ennek a kormány nem oka. De ugyan kérdem a képviselő urat, ha a kormánynak eszébe jutott volna követni az ő tanácsát, nemcsak annyiban, hogy eltiltsa a tisztviselőt az illetéktelen befolyástól, figyelmeztesse a befolyástól való tartózkodásra, — mert ezt megtette — hanem anynyiban is, hogy panasz nélkül önhatalmúlag a tisztviselőt felfüggesztette, vagy elbocsátotta volna: ugyan mit mondtak volna a képviselő urak ? Egy esetben, azt hiszem, hogy semmit ; azon esetben, ha a kormány felfüggesztette volna önhatalmúlag azokat, akik esetleg a kormánypárt irányában mentek túl a korlátokon és büntetlenül hagyta volna azokat, akik ugyanezt az ellenzék kedvéért tették. De engedelmet kérek, annyi önmegtagadást, hogy úgy mondjam öngyilkosságot ne méltóztassanak kívánni egy párttól, egy kormánytól sem. (Tetszés jobbfelől.) A legtöbb, ami tehető, hogy mérjünk egyenlő mértékkel, ezt mi megteszszük és ha valaha helyet cserélünk, önöktől sem fogjuk soha azt kívánni, hogy sújtsák azokat, akik önök mellett vannak. Ajánlom a többség válaszfelirati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök: Helfy képviselő úr félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett kér szót. (Hosszantartó nyugtalanság. Elnök csenget.) Helfy Ignácz: T. ház! Félreértett szavaim helyreigazítása czéljából kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk !) A t, miniszterelnök úr, midőn a helyi érdekek dolgában mondottakra vonatkozólag nyilatkozott, akként tüntette fel az én állításomat, mintha én azt mondottam volna, hogy maga a miniszterelnök úr akár Debreczenben, akár Nagyváradon személyesen tette azon ígéreteket. A t. miniszterelnök úr tévedésben van, én épen az ellenkezőt mondtam, kijelentettem határozottan, hogy maga a miniszterelnök úr ezt nem tette, hanem igenis tették követői és főkortesei. Ezt most is állítom, be is bizonyíthatom, mert saját füleimmel hallottam (Mozgás a jobb oldalon. Zaj. Halljuk!). Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom (Felkiáltások: Helyre! Zaj. Halljuk!) Következik a szavazás, és pedig, miután 20 képviselő név szerinti szavazást kíván, a szavazás a nevek felolvasása mellett fog megtörténni. Mielőtt a szavazás kezdetét vette volna, felolvastattak a válaszfelirati javaslatok, s elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után kihirdettetett a szavazás eredménye, melyet esti lapunkban közöltünk, hogy t. i. 431 igazolt képviselő közül (elnök nem szavazván) igennel szavazott 204, nemmel 114, távol volt 112 képviselő, s így a kormány többsége 90. Igennel szavaztak a következők: Istóczy Győző, Ivánka Imre, Jánosi János, Jászay Antal Joannovits István, Jókai Mór, Jónás Ödön, Joszipovics István, Karuch József, Kammerer Gusztáv, Kapocsányi Móricz, Karácsonyi Guidó gr., Kardos Kálmán, Kazy János, Kármán Lajos, Károlyi Sándor gr., Kemény Gábor b., Kemény Géza b., Kemény János b., Kégl György, Kiss Lajos, Kissovics József, Knöpfler Vilmos, Konstantiny György, Kovács Ferencz, Kovách László, Kőnigmayer Károly, Kralitz Béla, Kraljevics Benjamin, Latinovics Gábor, Latinovics János, Láng Lajos, Lázár Lajos, Lészai Lajos, Literáty Ödön, Lukács Béla, Lukács László, Lukácsy Béla, Loncsarics Márk, Magyar János, Mamusich Lázár, Mandel Pál, Mara Lőrincz, Matlekovics Sándor, Matuska Péter, Máday Lajos, Mezey Ferencz, Michl Jakab, Mihajlovics János, Mihály Ferencz, Missies János, Móricz Károly, Móricz Pál, Nadányi Miklós, Odescalchi Gyula hg., Onossy Mátyás, Ordódy Pál, Országh Sándor, Ozsegovics Lajos b., Pauler Tivadar, Perényi Zsigmond b., Péchy Jenő, Péchy Manó gr., Plachy Tamás, Podmaniczky Frigyes b., Popovics TT____1 Ti—...1------1— T-----« Ti-^---------Ti--------Ikovszky István, Ráday Gedeon gr. id., Ráday Gedeon gr. ifj. Rohonczy Gedeon, Rohrer Viktor, Rossiva István, Rostaházy Kálmán, Rónay István, Rónay János, Rudics József b., Schurina Károly, Sváb Károly, Szalay Ödön, Szapáry Gyula gr., Szathmáry György, Szathmáry Miklós, Szemennyei János, Szende Béla, Szeniczey Ödön, Szentiványi Kálmán, Székely Elek, Szirmay Ödön, Szitányi Bernát, Szlávy Olivér, Szontágh Pál, Szögyény Emil, Szögyényi László, Tamási Béla, Tanárky Gedeon, Teleki Domokos gróf, Teleki Géza gróf, Tibád Antal, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Török József gr., Trefort Ágoston, Thaller Fülöp, Urbanovszky Ernő, Uzovics Pál, Vásárhelyi Béla, Véghső Gellért, Vizsolyi G, Vucsetács István, Vukotinovics Lajos, Wagner József, Wahrmann Mór, Waster Adolf báró, Weirich Vilmos, Wieland Arthur, Wodianer Albertb., Wodiáner Béla, Zámory Kálmán, Zeyk Dániel, Zichy Ágost gr., Zichy Jenő gr., Zsámbokréthy József, Zsigmondy Vilmos, Zsíros Lajos, Zindl Antal, Juftányi Emil, Andaházy Pál, Andrássy Gyula, Andrássy Manó gr., Andrássy Tivadar gr., Augustich Antal, Bacon József, Baranyi Ödön, Baross Gábor, Bauszner Guidó, Bay Barnabás, Bánffy Béla gr., Bánffy Dániel báró, Bárczay Ödön, Becker János, Bende Imre, Beniczky Gyula, Beöthy Andor, Berzeviczy Albert, Bethlen András gr., Bethlen Géza gr., Biasini Domokos,Bornemisza Ádám, Bossányi László, Rubics Zsigmond, Busbach Péter, Bubics Titusz, Bartolovics Iván, Bedekovich Kálmán gr., Csáky László gróf, Csávossy Béla, Csejtei Antal, Cselkó Ignácz, Csernátony Lajos, Dacsó Pál, Darányi Ignácz, Dániel Gábor, Dániel Márton, Dániel Pál, Dimitrievics Milos, Dobránszky Péter, Dőry Dénes, ElekesGyörgy, Engelmayer József, Ercsey Géza, Éber Nándor, Éles Henrik, Fáik Miksa, Ray László, Fekete Lajos, Fekete Zsigmond, Fónagy László, Földváry Gábor, Gajzágó Ferencz, Gál Jenő (felvinczi), Gál József, Gergely Tivadar, Gödi Károly, Gromon Dezső, György Endre, Gyurgyevics Vazul, Halassy Gyula, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Herits Antal, Hieronymi Károly, Hoffmann Pál, Horváth Gyula. Szavazás után következett a bizottság felirati javaslatának részletes tárgyalása. Az 1—15. pontig észrevétel nem történt. A 16. bekezdésnél, mely így szól: »Kiadásainknak legtetemesebb részét képezi ez, amit a véderő fentartására teljesítünk. Kénytelenek vagyunk elismerni, hogy Európa többi államainak, a békés hangulat mellett is folytatott hadszervezési rendszere mellett, a mi államainknak egymagára, nagyobb megtakarításokat eszközölni fölötte nehéz..« Domahidy István javaslatot ad be, amely szerint ez a pont kibővítendő, hogy ő felsége felvilágosíttassék helyzetünk súlyos voltáról. Ha költségvetéseinket évek hosszú során a mai napig utánvizsgáljuk — mondja szóló — azon szomorú tapasztalatra jövünk, hogy úgy a kormány hazafias jóakarata, igyekezete, szorgalma, mint a törvényhozás áldozatkészsége, szóval minden erőlködésünk és önmegtagadásunk illuzóriussá teszik terveinket mindaddig, míg a korona nem szakít vagy nagyhatalmi állása követelte nagyszámú hadseregének fegyverben tartásával, vagy ha ezzel nem volna hajlandó szakítani, legalább a szolgálati idő hosszúságával. Módosítása azért a következő: »Felséges királyunk! Fajunk őszinteségénél fogva nyíltan és határozottan kifejezést kell adnunk azon érzelmeinknek, hogy ha hazánkat és a trónt netalán veszély fenyegetné, mindannyian mint egy test lépünk a küzdtérre legzsengébb kortól a hadviselkezés legvégső határáig, miután azonban felséged kegyes volt más államokkal szemben a békéről és jó egyetértésről bennünket megnyugtatni, szabad legyen a reménynek szálait kezeinkben tartani arra nézve, miszerint felséged a reánk nézve alig elviselhető költségekkel járó nagy hadi létszám leszállítására, vagy ha ezen hazánkra áldást hozó mivelet ez idő szerint érvényesíthető nem lenne, legalább a 3 évi hosszas szolgálati idő megrövidítésére javaslatot, illetőleg tervezetet készíttetni, s azt az illető testületekkel letárgyaltatni közös hadügyminiszterét utasíttatni szintén kegyes leend, annál is inkább, miután őszintén be kell vallanunk felséged előtt azon aggodalmainkat, melyek bennünk hazánk nagy vidékeinek és számos lakóinak szomorú látképei nyomán keletkeztek, és hogy az elemi csapások s szabályzaton vizek rombolásain segíthessünk s adófizetési képességünket lehetőleg biztosítsuk, s biztosabb alapot teremtsünk az állam jövedelmeinek befolytatására, rendkívüli eszközökhöz kell folyamodnunk, ellenes esetben önkormányzati életünk, hitelünk s kötelezettégünk fentartása csakis idő kérdésévé válhatik.« A többség azonban ezt a módosítást nem fogadta el. A felirat többi része is változatlanul elfogadtatott. A megpecsételés, amennyiben a leiratás holnapig nem történhetik meg, a holnapután fog eszközöltetni. Holnap déli 12 órakor ülés lesz, amelyen a pénzügyminiszter fogja előterjeszteni pénzügyi expozéját. A holnaputáni ülésben néhány bizottság tagjaira ejtetnek meg a választások. Ülés vége 2 óra után. A magyar főváros. Pár héttel ezelőtt ismertettük már előlegesen a fővárosi statisztikai hivatal munkálatát a legközelebbi népszámlálás eredményéről s egyúttal kiemeltük, hogy Budapest főváros a legelső, mely a feldolgozás végleges eredményeit közrebocsátja. Most megkaptuk a mű első részét, melyet Körösi József igazgató készített, s mint a statisztikai hivatal közleméményeinek 15 ik füzetét e czim alatt adta ki: »Budapest fővárosa az 1881-dik évben.« A népleirás és népszámlálás eredményei« (Ráth Mór bizománya, ára 2 frt 25 kr). A táblázatokban s graphikai kimutatásokban gazdag füzet egyes részletei azonban annyira érdekesek, hogy most utólag is szükségesnek tartjuk róla szólani. A mű első füzete 7 fejezetre oszlik: 1. A főváros növekedése. 2. Kerületek és azok népessége. 3. Az épületek. 4. Lakások. 5. Lakviszonyok átalában. 6. A háztartások összetétele (külön háztartások és éjjeli szállók). 7. Túlnépes helyiségek. A két első fejezet főbb adatait már közöltük s itt csak azt említjük meg röviden, hogy Budapest Európa nagy városai között a 13-ik helyet foglalja el , népessége aránylag igen gyorsan növekedett, mert e században 40,000 lakóról 370,000-re szaporodott; a népesség azonban meglehetetős ritka, mert egy hektárra csak 18 lakos esik, holott Bécsben 131, Párisban 268 egyén lakik ugyanazon a területen, ami világosan bizonyítja, hogy mily nagy nehézséggel kénytelen Budapest főváros közigazgatása megküzdeni. Az utcákról részletesen kimutattatik azok nagysága úgy lakosságuk, mint házaik száma, valamint ez utóbbiak magassága szerint. A házak száma Budán 395, Pesten 385, de Pesten egy-egy utczában négyszer annyian laknak. A lenépesebb utcza királyutcza, hol ugyanannyi ember lakik mint Sátoraljaújhelyen, több mint Kaposvárit vagy Zimonyban és a második és harmadik sorban következő kerepesi-út és váczi-körut szintén népesebbek mint Léva, Károlyváros vagy Sziszek városai stb. A vízvezeték elterjedése utczánként van kimutatva. Az illető táblából kitűnik, hogy a pesti oldal beltelkén élő lakosságban "'int, 60°/n-a van ellátva a vízvezeték fris és Szintúgy utcza szerint van kimutatva a csatornázás elterjedése. E helyen elég annyit felemlíteni, hogy a jobbparti részekben a lakosságnak több mint felerésze, a bal oldalon majd 9/16 része csatornázott házakban lakik. Budapesten a házak száma összesen 10,748, melyből 10,291 lakház (Budán 4181) A házak »lakossága« legkisebb az első kerületben (házanként 14 lakó), legnagyobb az ötödikben (házanként 67 lakó). Átlag véve Budapest Lipcse és Páris közt foglal helyet e tekintetben. Legtöbb lakos (443) van a Dobler bazárban, az Orczyházban 358, a Wurmudvarban, 355, a Thonetudvarban 294 lélek van. Egy-egy lakóházra átlag 12 szoba esik, 20 szobánál több igen kevés házban van. Az épületek magassága túlnyomóig Cio földszinti, 3 emeletes ház van 458, négy emeletes 73. Legtöbb magasházak tudottlevőleg a belvárosban s Lipótvárosban vannak. A lakóházakon kívül van többek közt 39 államépület, 63 iskola, 14 szegény és árvaház, 16 rendőri épület, 10 kaszárnya s 8 bórház, a hajókon bódékban is több ember lakik, van 3 teljesen lakásul berendezett vagyon 8 személylyel 17 sátor 128 lakóval, 5 barlang 48 lakóval. A beltelkeken még eddig 1059 nincs beépítve, a legtöbb ürestelek (300-nál több) van a hatodik kerületben. A negyedik fejezet a lakásokkal foglalkozik. Ezek összes száma 73,355, melyből azonban a népszámláláskor 3103 volt üres, 1360 intézeti lakás. A 71,995 rendes lakás közül pinczében fekszik 5430, földszinten 44,371, első emeleten 13,396. A pincze- lakások a budai oldalon 0 8 százalék, a pestin 9,9 százalékot tesznek. Folt összesen továbbá 42,508 oly lakás, mely csak egy szobából állott s 8 szobánál nagyobb mintegy 6000, a padláslakások száma 263. A szobák száma összesen 136,246. A lakásviszonyokról szóló kimutatás igen sok szomorú adatot tár fel. Nem kevesebb mint 30,447 ember (8 89°/0) lakott pinczében, hajókon s más helyeken mintegy 10,000 ember. A lakosság felénél nagyobb része földszinten lakik. A legtöbb pinczelakó volt (15 53°/9) a Vilik kerületben s szomorú az az adat is, hogy az utolsó 10 év alatt a pinczelakók száma 9,656-al, tehát majdnem felével növekedett. Azon lakások száma, amelyekben csak egy egyén lakik, 3043-at tesz s feltűnő, hogy a magánosan lakó nők száma (1465) ez összegnek majdnem felét teszi ki. Van 127 lakás, hol 20 s még több lakó van s a 16 lakóval lakzó lakások száma 106. Egy szobára átlag 3—4 lakó esik, de oly helyek is vannak, hol egy szobára igen sok lakó esik, 11—13 lakó van 869, 16 és több 143 szobában. Legkedvezőtlenebbek a pesti külvárosok viszonyai. A pinczékben természetesen az egy szobából álló lakások túlnyomók, 28.000 ember él ily lakásokban, míg két szobás lakásban csak 2000. Az albérlők s ágyra járók száma mintegy 51 ezer, természetesen inkább a pesti városban. Aegszomorúbb viszonyok vannak a Terézvárosban, 101 minden negyedik ember ágyrajáró. A túl tömött lakásokban lakók száma 78,727, tehát az összlakosságnak mintegy 40 százaléka. E terntetben különben a helyzet a legutóbbi népszámlálás óta kissé javult. Valósággal túltömött lakás, hol szobát, konyhát s előszobát összevéve, ezek mindegyikét legalább négy egyén lakja, van 4785. Húsznál több lakóval helyiségenként 1202 egyén lakik, ezek közt pinczében 151. Sűrűbben, mint tizedmagával szobánként mindössze 4427 egyén lakik, kik közül 3500 a pesti kerületekre esik. Különösen a 10-ik és 7-ik kerületben, melyek átalában legkedvezőtlenebb lakásokat mutatnak fel. De vannak még szomorúbb adatok. Raktárakban 618, istállókban 367, kamarákban 118, fabódékban 108 lakos van . Kőbányán van egy nyomorult barlang, hol négy férfi és egy nő van. Átalában véve tehát sok szomorú adatot mutat a népszámlálás az örvendetes adatok mellett. Vajha a városatyák szorgalmasan forgatnák e füzetet s ne elégednének meg az első lapokkal, melyekben a magyar főváros gyors emelkedése s népességének nagy száma van dicsőítve. Fővárosi ügyek. A főv. 3 és 5 milliós kölcsönök konverziójához. A tanács mai ülésében elhatározta, hogy a kormányhoz feliratot intéz az iránt, hogy az új 40 évi törlesztésű konverszionális kölcsön adó-és helyegmentessége biztosíttassák. A tanács felkérte a polgármestert, hogy a feliratot személyesen vigye fel a pénzügyminiszterhez. A regáé-ügy szabályozása végett egyesült fővárosi kereskedelmi és ipartársulatok által 1881. okt. 19-én d. u. 3 órakor VII. ker. Klauzál utcza 2-ik sz. I. emeleti helyiségében bizottsági ülést fog tartani. Napirend: »Az országgyűléshez terjesztendő kérvény kidolgozása. Ugyancsak e bizottság, következő meghívót tett közzé az 1881. évi október 27-én d. u. */23 órakor a Vigadó termében tartandó gyűlésre vonatkozólag: »Meghívó : A regálé megszüntetése végett az országgyűléshez intézendő kérvény felolvasása, és annak az illető helyekre juttatása végett megválasztandó 36 tagú küldöttségnek megválasztatása végett az 1881. október 27-én délután */13 órakor az az csütörtökön a Vigadóban megtartandó egyetemes gyűlésen részt venni tisztelettel felkéretnek az összes egyesült fővárosi kereskedelmi és ipartársulatok elnökei, és minden társulati egyes tag, kikhez egyenkint meghívás küldetik.« A légszeszgyár eladásához. A fővárosi jogügyi bizottság ma esti ülésén nyilatkozott azon kérelem felett, melyet a párisi gáztársulat és a triesti gáztársaság benyújtottak a fővároshoz, hogy t. i. a gázgyár eladatván, a szerződés amarra hibáztassák át oly feltétel mellett, hogy Budapesten önálló magyar társulat fog alakíttatni. A bizottság hosszabb eszmecsere után úgy találta, hogy ma még nincs elegendő alap és adat, hogy az átruházás felett jogi vélemény legyen adható s szükséges, hogy a tanács előbb a pénzügyi és gazdasági bizottság véleményét kérje ki a garanczia kérdések tárgyában. Hogy t. i. a franczia társulat tud-e elég biztosítékot nyújtani arra nézve, hogy a szerződésbeli kötelezettségeknek megfelelendők oly jól, mint a trieszti társulat. Továbbá bekívánandó volna előbb az újon alakítandó társulat alapszabály tervezete, s az adóvétel tárgyában a triesti társulattal kötendő szerződés. Kéri a bizottság, hogy a pénzügyi bizottság ily értelemben kérdeztessék meg, és csak azután, ezen adatok alapján mondhat ezen jogi bizottság az átruházásra nézve jogi véleményt Lóverseny. A mai lóversenynek megint nem kedvezett az idő. A folytonos permetezés visszatarta a közönséget és csak kevesen szállinkáztak a verseny megtekintésére A főurak szinte kis számmal voltak. Itt láttuk a nevessebbek közül Orczy Béla báró minisztert és Andrássy Gyula grófot. A verseny következőképen folyt le: I. Kladrudi dij 2000 frt 1200 méter. A 13 nevezett közül futott. 1) Blaskovics Ernő 2. é. sga. m. Bizarrja. 2.) Captain Violett 3 é. sga. k. Donna Christenje, 3.) Ugyanannak 2 é. sga. m. Cambusierje, 4.) gr. Zichy Béla 2. é. pk. K 1 11 y je, 5.) Grf. Batthiány Elemér (név. Blaskovics Miklós) 2 é. sga. Bripzije. Elsőnek érkezett be Donna Christiene — két ló hosszal előzvén meg i&1M h ahányoan méter. Neveztek öten. Indult gr. Fesztetich Ta-sziló 3 é. sgra. Gondolata, gr Sztáray Jánosié, pk. Dagmárja, gr Zichy Béla 4 é. s ga k. Miss Prey de 11 j e. A kiindulásnál mindjárt Dagmár vette át a vezetést, utána Gondola futott, de közvetlen a ezév előtt 10 lóhosszal Gondola előre nyomult és 1, lófejjel lett győztes Merény fölött. Dagmár, amelyre igen sokan fogadtak, 3-diknak jött be. III. Import-dij 1000 frt. Táv. 2400 méter. Az öt nevező közül egyedül Sztáray János gr. nevező jelent meg Hunyady Imre 3 é. sg. k. Bayonne-al a gyepen, és egyedül körülfutván, könnyen elvitte a dijat. IV. Casinó-dij 3000 frt. 3200 méter. A 14 nevező közül futott: Zichy Béla gr. 4é. sg. m. »Elemére,« ifj. Eszterházy Mór gr. 3é. pm. »Vederemé«^, id. gr. Henckel Hugo 4é. stp. k. »Suremá«-ja, ifj. Eszterházy Mór 3é. pm. »Theorist«ja és Sztáray János gr. 3é. pm. »Balaton«-ja. Elemér győzelmét sokan biztosnak hitték s azért sok fogadás történt, pedig az első kerülőnél már megsántulván, kiállott. Eleinte Vederemo vezetett, de harmadiknak jött be. Első lett Theorisz. A czél előtt 20 lépéssel nyomult Balaton elé, mely másodiknak jött be. Ez volt a legérdekesebb futtatás. V. Eladó verseny. Ebben mind a hét nevezett ló futott. Elsőnek érkezett be gróf Apponyi Antal 5 é. p. k. Cavalieroja, másodiknak gr. Schick Ervin 2 é. p. k. Ludovikája, harmadiknak Beniczky Gábor 3 é. p. k. Palestinája. Cavalierot 1500 frtért kínálták megvételre, de nem akadt vevőre. Az ez alkalommal megtartott árverésen ifj. gr. Eszterházy Miklós 20. p. k. filmkamrát 580 frtért vette meg Dőry Lajos. VI. Reiter klub eladó akadály verseny. Dij 300 frt. Táv: 4000 méter. Neveztek 9-en. Futott Vacanó kapitány id. szk. Eglantinje, melyet gr. Eszterházy Lajos és Kiss Aladár hadnagy id. p. k. Alice, melyet gr. Pálffy Arthur lovagolt. A második akadálynál Pálffy lefordult lováról, s igy Eglantin az összes akadályokat keresztülugorva könynyen jutott a díjhoz. VII. Akadályverseny. Tiszt, dij és Sweeps Stakes, handicap 4000 méter. Tét 200 frt, bánat 100 frt. Hg. Taxis a nevezés előtt visszalépett 6 é. p. k. Austria lovával. Futott gróf Pálfy Arthur p. k. Romance-je, Beniczky Gábor 5 é. p. k. Mis Rowel-je, melyet Harkányi ült, és id. gr. Pálffy Arthur Péter Simple-je. Mis Rowel és Péter Simple nem tudtak az akadályokkal megküzdeni, sőt a második ugratónál megváltak gazdáiktól, mihez képest a gróf Pálffy által lovagolt Romanec vitte el a fjat. A verseny fél 6 órakor ért végett. A HON magántávsürgönyei, Bécs, okt. 18. (»B. K.«) Az osztrák-magyar vámkonferenczia itt ma délben a külügyminisztériumban rövid ülést tartott, melyen az általános vámtarifa több függőben maradt tétele került megvitatás alá. — A tárgyalások holnap tovább folytattatnak. Karlócza, okt. 18. (»B. K.«) A szerb metropoliai egyházi kongresszus tanácskozásai Angyelics patriarkhátus-gondnok elnöklete alatt a jelenlegi metropoliai egyházi tanács feloszlatására vonatkozó legfelsőbb elhatározás felolvasásával kezdetüket vették. Az uj egyházi kongresszus valószínűleg november 27-ére fog egybehivatni s az erre vonatkozó uj választások azonnal elrendeltetnek. Bécs, okt. 18. (Ered sürg.) A »Pol. Corr.« egy skutarii jelentése szerint Dervis pasának sikerült a liga azelőtti fejeinek többségével békésen kiegyezkedni. Sőt gusinyei Ali pasa most meghitt tanácsadója. Más, kevésbbé befolyásos főnökök azonban még mindig fogva vannak. Hadsi Omer, a djakovai liga azelőtti elnöke, montenegrói területre menekült és most Dulczignóban működik, mint egy muzulmán papi tanintézet elöljárója. Nándorfehérvár, okt. 18. (Ered, sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: Mijatovics miniszter az esetre, ha a kabinetből való kilépéséhez fog ragaszkodni, a bécsi vagy londoni követi állomást veszi át. Azonban erőfeszítéseket tesznek, hogy őt a pénzügyi tárcza megtartására bírják. Bécs, okt. 18. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy konstantinápolyi levele szerint Assim pasa külügyminiszter Árin effendi ismert ügyének kimenetele miatt a szultánnak beadta lemondását, melyet ez azonban nem fogadott el. Az a hír, hogy a szultán által kibocsátott kádé, mely által a török vasutak csatlakozása az európai vasúti hálózathoz elvben megengedtetik, Ausztria-Magyarszág és Németország amaz ígéretének dijául tekintendő, hogy Törökországnak a bolgár tributum kérdésében Oroszország ellen segédkezet nyújtanak, — teljesen légből kapottnak mondatik. Bécs, okt. 18. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy kairói levele szerint az egiptomi notábelek kamarája decz. 23-ra hivatott össze. A rabbej ezredének elmenetelekor El-Wadiba a közönség tódulása az indóházban roppant nagy volt és több beszédet mondtak, melyekben hangsúlyozták, hogy a szabadság új időszaka elé néznek és szerencséseknek kell magukat érezniük, hogy azt vérontásnélkül vívták ki. Minden szónok a khedive háromszoros éltetésével végezte beszédét. Bukarest, okt. 18. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: Fara, eddigi konstantinápolyi főkonzul, budapesti főkonzullá neveztetett ki és legközelebb uj állomására megy. Konstantinápoly, okt. 18. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: A görög óhitű és az egyesült szláv-orosz és román barátok közt Athos hegyén, a legutóbbi időben, eredetileg pénzügyi differencziák miatt heves viszály tört ki. Porta-körökben attól tartanak, hogy ez a viszály politikai jelleget fog ölteni. Szeged, okt. 18. (»O.É.«) Az egyetem kérdése fontos és elhatározó fejlemények előtt áll. Trefort miniszter még e hét folyamán Szegedre jön szaktudósok kíséretében, az egyetem létesítése feltételeit képező viszonyok felől tapasztalatot szerezni. Ma a hatóság és néhány kiváló tanférfiu előértekezletet tart. Szeged közgyűlése elhatározta, hogy az 1804. évben épült régi városházat díszesen átalakíttatja és még egy emelet reáépítésével kibővítteti. Az átalakítás az ódon stil fentartásával történik, s az emelet sas-utcza felöli része a szomszédos városi bérházzal irhiddal lesz összekötve A munka 150,000 írtban irányoztatok, elő. Az építkezési alternatíva szerinti terveire pályázat iratik ki. Első jutalomdíj 400 arany, a második 100 arany. Csak magyar állampolgár pályázhat. A jury megalakítását és elnökségét a közgyűlés fölkérésére a királyi biztos fogadta el.. Szeged, okt. 18. »O. É.) Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter és a szaktudósok szombaton délben érkeznek ide. Ma az egyetem ügyében a polgármester elnöklete alatt tartott előértekezlet megállapítá a főszempontokat és érveket, melyek a tárgyalások alapjául szolgálnak s azok bővebb kifejtésére egy albizottság küldetett ki. Pénteken a királyi biztos elnöklete alatt újabb értekezlet tartatik. Az előértekezlet, ismerve Szeged hangulatát, abban állapodott meg, hogy az egyetem létesítésének biztosításáért a város saját részéről a legvégső határotkr tépkedő áldozatnyí is Írást mpírhazni. Szentpétervár, okt. 18. A czár egy ultra egészségi szempontokból fölmenti Walujew grófot a minisztertanács, a kaukázusi és a kérvénybizottság elnöki tisztségétől és meghagyja őt államtitkán és tiszteletbeli gondnoki méltóságában. Walujew továbbra is tagja lesz a birodalmi tanácsnak. — Dolgozuki herczeget nevezték ki a kérvénybizottság és Reuters-t a minisztertanács elnökévé. Berlin, okt. 18. A »Nordd. Alig. Ztg.« hiteles tudósítást kapott Szentpétervárról Walujew gróf visszalépéséről, mely szerint ezelőtt mintegy 4 vagy 5 évvel Orenburg kormányzóságban, az állami jószágok elárusítása alkalmával, visszaélések fordultak elő ; az ez ügyben tett jelentést egy Urusszov herczeg elnöklete alatt működő bizottsághoz utasították. Minthogy Walujew tanácsát nem kérték, a nevezett miniszter leköszönt a minisztertanács elnöki tisztségéről. London, okt. 18. Három ezred parancsot kapott, hogy Izlandba induljon. — A lord kanczellár elrendelte Parn e 11-nak a wicklowi grófság békebiróinak lajstromából való kitörlését. Tegnap Dublinban újra zavargások törtek ki. A tömeg néhány népszerűtlen lapszerkesztő lakásainak ablakait törte be és kődobálásokkal visszavonulásra kényszerítette a rendőrséget. Éjfél után a katonaság helyreállitá a nyugalmat. Kairó, okt. 18. A szultán az érdemrend nagyszalagját adta a khedivenek. Bécs, okt. 18. A prágai kereskedelmi kamara választásai ellen beadott panasz ügyében a birodalmi törvényszék következő ítéletet hozott: »A kereskedelmi minisztérium által a birodalmi törvényszék illetékessége ellen emelt kifogásnak hely adatik és a panasz visszautasíttatik. Az ítélet indokaiban ki van fejtve, hogy a birodalmi törvényszék a kereskedelmi kamarába való választás jogában nem ismerhet el egy politikai, az alkotmány által biztosított jogot. Bukarest, okt. 18. (»O. É.«) A király és a királyné, kik hohenczollerni Josefin herczegnőt Veroziorováig kisérték, az egész után, Bukarestől kezdve minden állomáson az ünnepi ruhába öltözött nagyszámú lakosság által óriási lelkesedéssel fogadtattak. — A pénzügyminiszter egy bizottságot küldött ki, mely az adóbehajtások czélszerűbb módozatának kidolgozásával van megbízva. Newyork, okt. 18. Vasárnap a »Bothnia« gőzöst, mely az itteni kikötőben állomásoz, megakarták gyújtani. E kísérletet azonban meghiúsították. A hajószobák mellett egy gazolinba áztatott szőnyeget és a hajó legalantabb részében négy üveg gazolint és vilanyt találtak. Tebessa, okt. 18. Tegnap 300 lovas fraichich ?) megtámadott egy Haydra-féle kémszemlére indult ovas dandárt. Később 1500 fraichich meguyita a támadást, mely azonban visszavezetett. A francziák 5 halottat és néhány sebesültet vesztettek, míg az ellenség veszteségét 50 halottra és számos sebesültre becsülik. Holnap Forgemol tábornok egész hadosztálya érkezik meg Magdrába. Róma, okt. 18. A Diritto a német trónörökös 50-dik születése napja alkalmából azt írja: Olaszországnak különös oka van, hogy a trónörökösnek, a kipróbált barátnak, átküldje üdvözleteit, ki ik 10 rom á n u el halála alkalmából áthozta a német nemzet vigaszát. A két királyi család mint a két nemzet közt barátsági és egyetemlegességi érdekek állnak fönn, melyeket semmit se gyöngíthet. Tunisz, okt. 18. A vasúti forgalom tökéletesen helyreállíttatott: Japy tábornok egy 200 cm-