A Hon, 1881. november (19. évfolyam, 300-329. szám)

1881-11-21 / 320. szám

320. szám. 10-dik évfolyam. Szerkesztési irodát barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap exelem­i részét illető minden köllemféj A fiterV.eszieléshez intézendő. Bérmentetlen levelek csak rsmért kezektől fogad­­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK giffcímre mint előfizetések a kialló-hi«»talba (Barátok­ tere, Athenaemn-épü­let) küldendőt. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, 1881. Hétfő, november 21.­­CSndfí-tTi'T'n.tHi­­ Barátok-tere. Athenaeum-épület földsi’.mt. Előírbet ílás ,k­j: Postán küldve, vagy Bude­pesten házhoz ford rt reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . . . ............................... . Sírt k hónapra .«.•••••••• 8 » 8 hónapra . 1­» Az esti Lindán postai különk­ödéséért felül­fizetés negyedévenkint...............................1 » Az előfizetés év folytán minden hónapban maga kezdhető, de ennek bármely napján történik is, mint a’­­nl.-or a hó első napjától számittatik. Budapest, november 21.­­ Kálnoky Gusztáv gróf a monarchia ed­digi pétervári nagykövetének külügyérré leendő kineveztetése, mint már tegnapi bécs táviratunk jelentette, elhatározott dolog. A jövendőbeli külügyminiszter eddig nem igen szerepelt a nyilvánosság előtt, működése nem szolgált alkalmat a közvélemény bírála­­tára; diplomácziai pályáján rendes úton ha­ladt és kétségkívül oly szolgálatokat tehetett a monarchiának, vagy oly államférfim tehet­ségeket fejthetett ki, melyek azt a külügymi­niszternek magas és nagy felelősséggel járó polctára érdemesítették. A közvélemény előtt csak most fogja gróf Kálnoky azt bebizonyít­hatni. Hosszú éveken át a diplomáczia terén kifejtett tevékenysége mellett bizonyára dús tapasztalatokat szerezhetett a jövendőbeli külügyér, melyeket, a monarchia javára fel­használni most alkalma nyílik. Politikai irányára nézve azon megnyug­vással bírunk, hogy az eléje van szabva, azon helyzet által, melyet elődei teremtettek és melynek alapját első­sorban az átalános uralkodók és nemzetek, úgy mint az európai vezérállamférfiak által egyaránt érzett béke­szükséglet képezi. Ezen alapból kiindulva létesítt­etett a berlini szerződés, létesített az osztrák-magyar­­német szövetség és államférfiaink arra fordí­­tották komoly és sikerrel koronázott gondju­kat, hogy a német-osztrák-magyar szövetség oly helyzetet teremtsen Európában, mely a nemzetek és az országok belfejlődésének kedvez. És épen a német-osztrák-magyar szövetség ezen természete, mely mindaz ellen fordítja élét, a­mi Európa nyugalmát zavarni képes volna, megnyugtatna bennünket még akkor is, ha azon itt-ott fölmerült állítások­nak, melyek szerint Kálnoky gróf különös oroszbarát hajlamokat táplálna, hitelt­ ad­nánk. Mi a monarchia akármelyik őszinte ba­rátjától sem tehetjük föl, hogy más értelem­ben táplálhasson barátságot Oroszország irá­nyában, mint olyanban, hogy a monarchia érdeke ki nem zárja a jóviszonyt az északi hatalommal és a mint helyzetünk ter­mészeténél fogva nem veszszük komo­lyan azon kommentálásokat, melyek a né­met trónbeszédből már­is a három csá­szárszövetség újjászületését akarják követ­keztetni, úgy komolyan nem vehetjük az osz­trák-magyar jövendőbeli külügyminiszternek orosz hajlamáról szóló híreket. Hogy Kál­noky gróf monarchiánkat Pétervárott képvi­selte, az nem fogja elfogulatlanságunkat a külügyek leendő vezetője irányában befolyá­solni. Mi alkotmányos érzelmű, a monarchia érdekeit jól felfogó és szívén hordó államfér­fit kívánunk a külügyek élén látni, ki azon nagy tekintélyt, melyet elődeinek a monar­chia számára kivívni és biztosítani sikerült, a béke útján fentartani és a monarchia méltó­ságához illően megvédeni tudja. Reméljük, hogy az uralkodó bizalma Kálnoky grófban azon államférfiúra talált, ki ezen óhajunk m­egvalósitására a kellő tulajdonságokkal bir. Kálnoky gróf tegnap, miután ő fel­sége által még egyszer kihallgatáson fogad­tatott és Taaffe gróffal is konferált, vissza­utazott tegnap Pétervárra, hogy ott visszahívó levelét átnyújtsa. A Taaffe-kormány megerősíté ál­lását az osztrák felsőházban az által, hogy oda egész csapat új tag neveztetett ki, a­kik a kormány hívei és annak politikáját helyes­lik. Hanem mig így javul a helyzet a kor­mányra nézve a felsőházban, romlik a képvi­selőházban, hol Lichtenstein Alajos herczeg 38 képviselőt ragadott ki Hohenwarth gróf táborából és alakított velük külön középpár­tot, minek folytán most már a jobboldal, melyre a kormány támaszkodik, négy párt­ból áll, míg az alkotmányhű oppozíczió épen most vitte keresztül az e­g­y­e­s­ü­l­é­s­t. A n­é­m­e­t császári üzenettel, melylyel a birodalmi gyűlés megnyittatott, foglalkozik a »Pol. Corr.« berlini levele s ez is kiemeli annak azt a kiváló jellemvonását, hogy azo­kat, kikhez szól, megy­őzni igyekszik. Konstatálja azonban e félhivatalos tudósítás is, hogy még mindig igen bizonytalan, sike­rülne megnyerni Bismarck herczegnek a kle­rikálisokat, vagy a nemzeti szabadelvűeket, vagy mind a két pártot. E sikertől függ, hogy aztán elkerülhetővé lesz-e a birodalmi gyűlés feloszlatása, mely eshetőséget tehát szintén a számítás kö­rébe vontak az irányadó körök. Hanem azt még kevésbé ké­pes állítni bárki is, hogy az új parlamenti vá­lasztások megadják Bismarcknak az óhajtott többséget. Egy olasz lap híre szerint az osztrák­­magyar uralkodó jövő év január havának második hetében látogatást teend Olaszor­szágban az olasz királyi párnál.­­ Az angol lapok a Gambetta-kor­­m­á­n­y­r­ó­l. A nagy financziális angol lapok, mint az »Economist« és a »Statist«, a legrokonszenvesebben nyilatkoznak Gambetta kormányáról. Az »Econo­mist« kivált annak valószínűségét helyezi kilátásba, hogy Gambetta barátságosan fog közeledni Angliá­hoz. Gambetta, az említett lap szerint, 1870-ben nem várta, mint Thiers, hogy Anglia Németországnak ha­dat szenjen Franc­iaország miatt. Gambetta nem bí­zik Izlandban, s e pontban rokonszenvez Angliával. Gambetta szereti Anglia liberalizmusát, a szabad ke­reskedés híve meggyőződésből, s mintegy kényszerül­ve keres mindenekelőtt szövetségeseket Németország­gal szemben, mely benne végkép nem bízik. Ausztria- Magyarországgal szemben, melynek kezei kötve van­nak, és Olaszország ellen, mely Francziaországot elidegenítette a tuniszi ügyben. Spanyolország is tar­tózkodó a Marokkó végetti fenyegetések következté­ben. Gambettának vagy keresnie kell Anglia barát­ságát, vagy azt teljesen elszigetelve hagynia. Anglia tehát teljesen megnyugodhatik Gambetta külügyi po­litikájában, s belpolitikája sem aggaszthat. Gambetta bizonyára nagy reformokat fog megkísérleni, azonban a franczia választók többsége vissza fog utasítani min­den túlhajtott változást, millió rentier bizonyára nem megy bele valami veszélyes szoczialisztikus vál­lalkozásba. A keleti kérdésben pedig Gambetta bizo­nyára elfogadhatóbb egyén St-Hilairnél, ki Angliát kétszer árulta el. Egyszer Görögország, egyszer Tri­­polisz miatt. — A »Statist« különösen is c­áfolja a Gambetta-kabinet elleni kifogásokat, a­mennyiben ki­mutatja, hogy egy minisztérium első követelménye annak egyetértése. Gambetta tehát jól tette, hogy oly férfiakat választott, kikben teljesen megbízik. Ez által bölcsen kikerülte a miniszteri válságokat. Azt a vá­dat, hogy e kabinet csupa ismeretlen, ügyetlen, s szer­fölött radikális elemektől állana, a »Statist« határo­zottan visszautasítja. Gambetta nagy reformokra ké­szül, ezért van szüksége reform-kabinetre; egy szóval, a Gambetta-kabinet kielégítheti Francziaországot, s ki fog tűnni, hogy Gambetta okosabb bírálóinál. Ez így ítél a többi nagy hetilap, kivált a kormányhoz kö­zel állók igyekeznek a Gambetta-kormányt Gladsto­­ne-nal való jó viszony színében feltüntetni. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése nov. 21-én d. e. 11 órakor. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Péchy, Tibád, Duka. A kormány részéről jelen vannak az összes mi­niszterek. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hi­telesíttetik. Elnök: üdvözlöm a szünidők után a ház t. tag­jait. Szomorú jelentéssel kell, t. ház, megkezdenem a mai ülést. Lukácsy Béla, Pozsonymegye szt-jánosi választó kerületének országgyűlési képviselője f. hó 2-án elhalálozott. Az elhunyt a háznak 1872 óta folytonosan szorgalmas és munkás tagja volt. Azt hiszem, hogy a t. ház az elhunyt fölötti fájdalmának jegyzőkönyvileg is kifejezést adni méltóztatik. (Átalá­nos helyeslés.) Jelenti továbbá elnök, hogy Beöthy Andor az ujfalusi kerület képviselője a képviselői állásról lemondott. Mindkét kerületre nézve a választás iránti lépéseket meg fogja tenni. Bemutatja Bathó Bálint Komárom megye ud­­vardi, Bánffy György báró Szilágy megye szilágy-som­­lyói, Csiky Kálmán Sepsi-Szent-György városi, Dár­­day Sándor Alsó-Fehérmegye nagy­enyedi, Gusbeth Kristóf Brassó város második, Németh Albert Pest- Pilis- Solt-Kis-Kun megye dunavecsei, Szilágyi Virgil Székely-Udvarhely városi, Zsilinszky Mihály Békés­csaba városi, Chorin Ferencz Zalamegye baksai, Farkas Dávid Zalamegye zalaegerszegi, Körösi Sán­dor Debreczen városa III. kerületbeli, Sárközy Aurél Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye karczagi válasz­tó­kerületekben megválasztott országgyűlési képvise­lők megbízó leveleit. Ezen megbízó levelek ki fognak adatni az ál­landó igazoló bizottságnak Bemutatja Lázár Ádám képviselő úr levelét, melyben megrongált egészségének helyreállítása te­kintetéből hat heti szabadságot kér. Azt hiszi, a t. ház megadja. (Helyeslés.) Bemutatja a miniszterelnök úr átiratát, mely­ben tudat­ja, hogy ő felsége a császárné és királyné a képviselőháznak a legmagasabb nevenapj­a alkalmából hozzá intézett szerencsekivánatait kegyesen fogadni és ezekért legmagasabb királyi köszönetét nyilvánítani méltóztatott. Hódoló tisztelettel tudomásul vétetik. (He­lyeslés.) Bemutatja továbbá a miniszterelnök úr átira­tát, melyben tudatja, hogy ő császári és apostoli kirá­lyi felsége folyó évi október hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar országgyűlés képviselőháza által az országgyűlést megnyitó legmagasabb trónbe­szédre adott válaszfeliratnak tartalmát kedves tudo­másul venni méltóztatott. Örvendetes tudomásul véte­tik. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben megküldi az 1880. évi állami zárszámadásokra vonat­kozó magyar királyi minisztériumnak előterjesztését. Az előterjesztés, mely már kinyomatott s a ház tagjai között kiosztatott, előzetes tárgyalás végett a zárszá­madási bizottságnak kiadatik. Bemutatja a főrendiház elnökének 266 számú átiratát, melyben megküldi az országos levéltárnok elismervényét az országgyűlés minkét házában kihir­detett s a főrendiház elnökeinek kinevezését tárgyazó kegyelmes királyi leiratnak az országos levéltárban történt elhelyezéséről. Ugyancsak a főrendiház elnöké­nek 303 szám alatti átiratát, melynek kapcsában megküldi az országos levéltárnok elismervényét, az 1881/84-diki országgyűlés megnyitása alkalmával ő császári és apostoli királyi felsége által mondott leg­magasabb trónbeszéd hiteles szövegének az országos levéltárban történt elhelyezéséről. Az elismervények letéteznek a képviselőház irat­tárába. Rakovszky István jegyző olvassa az idő­közben beérkezett iratokat, Árva, Esztergom, Heves, Liptó, Maros-Torda, Moson, Torontál és Trencsén megyék közönségeinek feliratait, melyekben a had­mentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. törvény­­czikk némely intézkedéseinek megváltoztatását kérik. Árva, Gömör, és Kishont, Heves, Liptó, Maros- Torda , Moson, Somogy megyék, Komárom és Nagy-Várad sz. kir.jj város közönségeinek felterjesz­téseit, melyekben Győr szabad királyi városnak fel­iratát pártolván az 1870. évi XVII. törvényczik 8-ik és az 1873. évi XIII. törvény­czikk szintén, 8 ik §-ának megváltoztatását kérik. Abauj, Árva, Fejér, Heves, Komárom, Liptó, Maros-Torda, Szepes és Trencsén megyék, Budapest főváros, Komárom, Nagyvárad, Szeged és Székes­­fehérvár szabad királyi városok közönségeinek felter­jesztéseit, melyekben Fiume közjogi helyzetét az ed­digi törvények alapján fejlesztetni, s végleg szabá­­lyoztatni kérik. Fejér, Heves, Komárom, Szepes, Trencsén és Komárom megyék, Nagyvárad és Székesfehérvár sza­bad királyi városok közönségeinek feliratait, melyek­ben a Göczel-Lendl-féle ügyben elégtételt s ezáltal újabban nyilvánult visszás állapotok gyökeres orvos­lását kérik. Árva-, Esztergom-, Maros-Torda-, Torontál- és Trencsénmegyék közönségeinek föliratait, melyekben az italmérési regalejog erélyesebb megvédését, eset­leg végleges megváltoztatását íg­érik. Békés- és Moson megyék közönségeinek fölira­tait, melyekben a polgárság és katonaság közötti vi­szony szabályozásánál törvényhozási intézkedést kér­nek arra nézve is, hogy a magyar ezredek tiszti állá­saira, az ezred nyelvét ismerő magyar állami alatt­valók alkalmaztassanak. Beregmegye közönségének feliratát, melyben az 1876. évi XLIV. törvényczikk módosítását kéri. Csanádmegye közönségének feliratát, melyben Szionda és Bassarágó kincstári pusztákat a megye területéhez csatoltatni kéri. Heves megye közönségének felterjesztését, mely­ben a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása alkalmával abba Heves megye járandóságát, a tényleges szükségletnek megfelelő kincstári java­dalmazásul 91,801 frt 7 krajczárt felvétetni kéri. Liptó megye közönségének feliratát, melyben néhai Balassa Zsuzsánna, s mások jótékonysága által alapított kassai konviktusnak visszaállítását ké­rel­­mezi. Komárom megye közönségének felterjesztését, melyben a megye területén elhelyezett várbeli 3 tüzér üteg elszállásolásának terhétől magát felmentetni és határozatilag kimondatni kéri, hogy a várbeli kato­naságnak elszállásolására az 1879. évi XXVI. t.-cz. értelmében a törvényhatóságok nem kötelezhetők. Bemutatja ennek a karczagi és a nagykanizsai kir. törvényszékek tagjainak Apáthy István képviselő által, a szombathelyi kir. törvényszék tagjainak Hor­váth Boldizsár képviselő által, a szentendrei kir. járás­bíróság tagjainak Baranyi Ödön képviselő által, a fehérgyarmati és mátészalkai kir. járásbíróság tagjai­nak Péchy Jenő képviselő által, a nagyszebeni királyi törvényszék tagjainak Kemény János b. képviselő ál­tal, a kassai kir. törvényszék tagjainak Péchy Manó gr. képviselő által, a miskolczi kir. törvényszék tagjai­nak Horváth Lajos képviselő által, a beszterczebányai kir. törvényszék tagjainak Halasy Gyula képviselő ál­tal, a brassói kir. törvényszék tagjainak Boér Antal képviselő által, a tapolczai kir. járásbíróságnak Bes­senyei Ernő képviselő által beadott kérvényeit az 1871. XXXII. t.-cz. 8. §-ának módosítása s így lak­bérük felemelése tárgyában. A miskolczi kereskedelmi és iparkamarának Horváth Lajos képviselő által benyújtott kérvényét, melyben a képviselőház elé terjesztendő törvényjavas­latokat a kereskedelmi és iparkamaráknak megkül­detni kéri. Az aradi kereskedelmi és iparkamarának Gaal Jenő (világosi) képviselő által beadott kérvényét, melyben a kereskedő és iparostanonczok előképzett­ségének az ipartörvény módosítása alkalmával leendő szigorúbb megállapítását kéri. Nagy János 1848—9-ki honvédőrnagynak Ho­­ránszky Nándor képviselő által beadott kérvényét, melyben nyugdijat kér. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Kemény Gábor dr. kereskedelmi miniszter beterjeszti a kereskedelmi viszonyok Francziaország­­gal való ideiglenes rendezéséről szóló­­javaslatot. Tisza Kálmán miniszterelnök­­javaslatot nyújt be a megyék 1882-ik évi közigazgatási árva és gyám­­hatósági kiadásairól. Mindkét javaslat az illető bizottsághoz uta­­sittatik. Engelmayer József az igazságügyi bizottság előadja, bemutatja az igazságügyi bizottság jelenté­sét, mely az 1880. LXIV.­­czikkben foglalt felhatal­mazás kiterjesztéséről szól, azon kérelemmel, hogy annak kinyomatását és az osztályok mellőzésével leendő tárgyalását rendelje el a ház. Péchy Jenő a közigazg. bsz. előadója a bizott­ság jelentését terjeszti be némely megyék határ­rendezéséről szóló­­javaslatr­a­, valamint az Abaúj- és Torna megyék egyesítésére vonatkozó­­javaslatra nézve. Kéri e javaslatokat tárgyalásra kitűzni az osztály­ok mellőzésével. Almássy Sándor nem helyesli az osztályok mellőzését ily fontos kérdéseknél, mert szükségesnek tartja, hogy e javaslatokkal minél alaposabban meg­ismerkedhessenek a ház tagjai. Tisza Kálmán a bizottság javaslatát ajánlja, az osztályok mellőzésével. Ha valakinek felvilágosí­tásra volna szüksége, azt a házban is megnyerheti, s így nem tartja szükségesnek az osztályok tárgyalását. A ház többsége a bizottság javaslatát fogadta el s a biz. jelentésének tárgyalása a csütörtöki ülésre tűzetik ki. Elnök indítványozza, hogy holnap és holnap­után ne tartassák ülés, hogy a bizottságok — a­me­lyeknél sok tárgyalandó dolog van — dolgozhassa­nak. Érdemleges ülés csak csütörtökön volna e sze­rint, s holnap és holnapután csak az esetben tartat­nék ülés, ha a bizottságoknak bejelentései volnának. A ház az elnöki előterjesztést elfogadta. Ezzel — egyéb tárgy nem lévén — a mai ülés véget ért. Fővárosi ügyek. — A fővárosi gazdasági és pénz­ügyi bizottság, Kada Mihály alpolgármester el­nöklete alatt rendes ülést tartott, melyen a haszon­­béres földek bérbeadására vonatkozó jelentése a bi­zottságnak felolvastatván, az tudomásul vétetett, e szerint 448 hold föld adatott haszonbérbe, s ezért be­folyt 2012- frt. — Három darab kölcsönzálog jogok törlése iránti beadott kérvény, a tanácshoz téte­tett át, mint a mely nem tartozik a pénzügyi bi­zottsághoz. — A Szent Vinczéről nevezett irgalmas nénék kérvénye, hogy 65 forint 20 krajczár átira­táéi illetmény elengedése iránt kérelmez, teljesittetik. Tárgyalás alá vétetett azután, a légszesz társulat szerződésének átruházása iránt kiküldve volt vegyes bizottság jelentése, a szerződés egyes pontjaira. A bizottság a társulat teljhatalmú megbízottjával együtt megállapította a változásokat, melyek a szerződésre nézve szükségesek. A pénzügyi bizottság részle­tes tárgyalás alá vette, s a szerződést pontonként tárgyalta. Az 1. 2. 3. pont változatlanul lett elfo­gadva, a 4 pontnál Ráth K. óhajtja, hogy mondas­sák ki, hogy ott, hol a fővárosnak joga van más világí­tást behozni, ott joga legyen a magánosoknak is. Ellene szóltak. Szavazás alá bocsátatván az indítvány, azt a nagy többség elvetette. Az 5. pontra nézve a vegyes bi­zottság azt indítványozza, hogy a szerződés megszűnté­vel joga legyen a városnak azt szesszió útján egy harmadik vállalkozóra­ átruházni,­­ továbbá azon részre vonatkozólag, hol az mondatik, hogy joga van a társulatnak, ha a szerződési határidő lejárt, s az egyeseknek még tovább is szállít gázt, akkor, ha az ránézve előnyös nem lenne, azt bármikor is azonnal beszüntetheti; erre nézve a bizottság 3 havi felmon­dást ajánl beszúrni. Szarvasy a 3 hónapot 6 hó­napra akarja felemelni, mellette szól Stern. Bus­­bach a bizottság álláspontját fenyegeti a 3 havi megállapításra nézve, Busbachot pártolja Haris is s a 3 hónapot elfogadni ajánlja. A bizottság elfo­gadta a 3 hónapot azzal, hogy csak nyári időre eshe­­tik a 3 hónap. Az átadás és átvétel körüli eljárás szabályozásánál némi változást ajánl a bizottság , mely elfogadtatott. A többi pontozatok változatlanul elfogadtattak a 13 pontig. Az idő előhaladván, a gyű­lés a többi pontokat elolvasván, a vegyes bizottság javaslatát a 13. és 24. pontokban ajánlott jelentékte­len változtatások elfogadása után magáévá tette a pénzügyi bizottság. — E­ő­v­árosi tanügyi statisztika. Békey Imre fővárosi tanfelügyelő a vallás- és közok­tatási miniszterhez felterjesztette a fővárosi népokta­tási (1880—1. tanévi) statisztikai adatokat. A főbb adatok a következők: Népoktatási tanintézet létezett és pedig állami, községi, hitfelekezeti egyleti, s magán elemi és polgári öszszesen 147. Ezeken kívül volt 6 tanító és tanítónő, 2 óvó- vagy gyermekkertésznő képző. Kereskedelmi iskola 5, óvoda és gyermekkert 39, női kézimunka iskola 5. Tanköteles volt 52,050. Ezek közül iskolába járt 21,125 fiús 17,388 leány, összesen 38,513, tehát nem járt iskolába 4644 fiú s 8893 leány, összesen 13,537. A tényleg tankötelesek­nek e szerint csak 73-33°­0 járt iskolába s igy az is­kolába nem járók 2/0-a 26. A kereskedelmi iskolákba járt 1042 fiú, az ipariskolákba 1307 fiú, mely össze­gekben azonban a tanköteles korban levők fennebb beszámítvák. A 6-ik kéréven aluli (3—5 éves korú) tehát még nem tanköteles gyermekek közül 4135, vagyis 2021 fiú és 2114 leány járt óvodákba. Az elemi és polgári iskolákra összesen évi 1.152.136 frt költség fordytatott, melyből a főváros hatósága saját elemi iskoláira 642.813 forintot, a polgáriakra 179.502 forintot áldozott. Ehhez jó még a községi is­kola­épületek értékének, vagy­is 2.623.875 forintnak 5°/0-a mint áldozati érték 131.194 írttal; összesen te­hát 953.509 forint azon összeg, melyet a főváros ha­tósága csak­is elemi és polgári iskoláira fordít eddig­­elé évenként. Az iskola­látogatási kötelezettség telje­sítése szempontjából Budapest főváros, mely eddigelé, a tankötelesek évenkénti hiányos összeírási bázisán az ország megyéi között sorrendben, körülbelől a 15-ik helyen állónak vétetett, a most kitűnt szomorító ada­tok szerint valószínűleg a 47-ik helyre esik vissza. Mintegy 150 új tanítói állomás szervezésére s más áldozatokra van szükség, hogy eljuthasson a főváros is legalább odáig, a­hol az iskolába járók 96°/0-tól 90°/o-ig állanak. Kinevezések. Az igazságügyminiszter O­r­b­a­y Mátyás kézdivásárhelyi törvényszéki joggyakornokot a sepsi­szentgyörgyi, Gruber Ede szegzárdi törvényszéki joggya­­kornokot pedig a tamásii járásbírósághoz aljegyzőkké , to­vábbá Penyigey Imre szatmárnémeti törvényszéki segéd­­telekkönyv vezetőt a n­agy­károlyi járásbírósághoz telekkönyv­vezetővé, B­a­r­á­n­y­i Attila eperjesi törvényszéki írnokot pedig a bártfai járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé; végre Dániel János nagyszebeni törvényszéki bijnokot ugyanezen törvényszékhez írnokká nevezte ki. — A földmi­­velés- , ipar- és kereskedelemügyi miniszter, K­o­s­em­ber­szky Árpád II. oszt. miniszteri számtisztet I. osztályú miniszteri számtisztté , K­ö­v­y Zsigmond III. oszt. minisz­teri számtisztet pedig II. oszt. miniszteri számtisztté nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lukács János kassai állami gépészeti ipartanodái ideiglenes minőségű segédtanárt s Balogh Sándor szilágymegyei ideiglenes minőségű tanfelügyelőségi tollnokot állomásán végleg meg­­erősitette. Névváltoztatások: Kohn Lipót pécsi lakos ve­zetéknevének »Csere­i«-re, aradi illetőségű Lichtenstein Hugó és Elemér vezetéknevének »T­i­h­a­m­é­r im«-re, Özv. Szklenár Józsefné radványi lakos kiskorú gyermekei József és Matild vezetéknevének »Várad­i”-ra, Lipschitz Miksa bu­dapesti lakos vezetéknevének »Léva­i«-ra, S­eh­war ez Nép. János budapesti lakos vezetéknevének »H­u­n­y­a­d­i«-ra kért átváltoztatása, megengedtetett. Alapszabályok megerősítése. A beregszá­szi csizmadia-ipartársulat protestáns tagjai temetkezési egy­letének s a sátoralja­ujhelyi polgári olvasó­kör alapszabályai, a bemutatásai záradékkal elláttattak. U­j t­á­v­i­r­ó: Abauj megyében Abauj-Szántón postával egyesített uj államtáviró-állomás, korlátolt napi szolgálattal nyittatott meg. — Az időjárás nov. hó 21-én, Európá­ban: A nagy légnyomás (775—776) Romániában van s kiterjed a kontinens nagy részére az északi és keleti tengerpartokig, hol a légnyomás (760)közeges. Mérsékelt szeleknél az idő többnyire derült, száraz, éjjeli dérrel. — Hazánkban: Többnyire keleti és délkeleti gyenge szelek mellett a hőmérséklet na­gyon keveset változott, a légnyomás a keleti szelek kivételével általában alább szállt. Az idő száraz, hideg, derült. A tengerpart kivételével az egész or­szágban ma is a hideg fagypont alatt volt, a Kárpá­tok északkeleti vonalában 8 foknyi. — Kilátás a jövőre. Hazánkban derült, száraz hideg időt vár­hatni továbbra is, a hőmérséklet csekély nagyobbo­dása mellett. — A trónörökös és neje ma réggé Szolnok, Hatvanon át utazva 9 óra 13 perczkor Gö­döllőre érkezett. A mai napot a trónörökös pár Gö­döllőn tölti s este 8 óra 30 perczkor Rákoson át Bécsbe utazik. — Frigyes főherczeg és K­o­b­u­r­g herczeg ma reggel a gyorsvonattal Erdélyből megér­­érkezvén, megállás nélkül tovább utaztak Bécsbe. — Egy kis baleset történt a trónörökös pár visszatérése alkalmával Marosvásárhelyt. A va­dászó társulat tegnap esti 6 órakor érkezett Gör­­gényből Marosvásárhelyre. A város lámpákkal, fák­­gákkal, tranzparentekkel fényesen ki van világítva. Az utczák és a terek éljenzőkkel teltek. — Útközben a fenséges asszony gyöngélkedett, azért a kocsisor vezetőjének, Teleki grófnak sebesebb hajtást rendel­tek. A városház előtt a nagy tömegben az ostorhe­gyes ló egy fáklyába ütődvén, az embertömeg közé csapott. Wiederhofer és Mitrovszky a szekérről le­ugrottak. Telekit a gyeplő földre rántotta; egy asz­­szony a kerekek alá került, de cs­ak jelentéktelen sé­rülést szenvedett. A trónörökösné az ijedelemtől rosszul lett. A trónörökös kérte a népet, hogy ne él­jenezzen, mert a főherczegnő rosszul lett. Rezső trón­örökös az indóháznál megnyugtató értesüléseket sze­rezvén, fogadta a vidéki főurakat és a város bú­csúzó küldöttségét. Intézkedett, hogy a részletek rögtön Gödöllőre táviratoztassanak. A trónörökösné a női küldötteket fogadta. Kedve felderült és vidá­man búcsúzott a küldöttségektől. A trónörökös hu­szártábornoki egyenruhában Koburg és Frigyes fő­­herczegek katonai díszben viszontlátásra búcsúztak el a perronon levő nagy közönség éljenzései között. — D­u­x Adolf haláláról családja a követ­kező gyászjelentést adta ki : »Dux Ida, született Pink, a maga, családja és sógorai, Dux Dávid és Zsigmond urak nevében szomorodott szívvel tudatja szeretett férjének dr. Dux Adolf úrnak, a Kisfaludy­­társaság és több tudós társulat tagjának, a »Pester Lloyd« dolgozótársának, hosszú kínos betegsége után vasárnap reggel 51/8 órakor 59-ik évében történt ki­­multát. A gyászmenet kedden délelőtt tíz órakor in­dul a lánczhid-utczai 2. számú halottasházból a pesti izraelita temetőbe.« A halálozás iránt átalában nagy részvét uralkodik. Hallomásunk szerint az irak s­üű­­észek társasága is koszorút tesz a koporsóra. — A »Pester Lloyd« szerkesztős­é­­g­e Dux Adolf halála alkalmával a következő gyász­­jelentést adta ki: A »Pester Lloyd« szerkesztősége mély megilletődéssel jelenti Dux Adolf bölcsé­­szettudor, legrégibb és egyik legkitűnőbb munkatár­sának, a Kisfaludy Társaság rendes tagjának stb. stb., a nemzeti irodalom szolgálatában töltött életének 59. évében tegnap reggel 51 /2 órakor hosszabb szen­vedés után történt gyászos kimultát. Elköltözött ba­rátunk hült tetemei kedden f. hó 22-én d. e. 10 óra­kor a Klusemann-féle házból (II. ker. lánczhid­ utcza 2. sz.) a kerepesi­ ut melletti szr. temetőben fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. Budapest, 1881. évi november hó 21-én. Béke hamvaira! — Huszonöt éves jubilaeum. Hajti L­óó­­zsef kir. tanácsos, a pesti hazai első takarékpénztár igazgatósági elnöke, az intézet élén töltött 25 éves jubilaeuma alkalmából az intézet igazgatóságát, fel­ügyelő bizottságát, napi biztosait és hivatalnokait szom­bat este a Hungária dísztermében barátságos estélyre hitta meg, melyre a meghívottak, számra nyolcvan­öten, mindannyian megjelentek. Az érdemekben meg­­őszült és köztiszteletben álló elnökre, számos, lelkes felköszöntőt mondtak — Esküvő. Ifj. Karikás Mihály, a Kispipa »Miská«-ja, tegnap d. u. 5 órakor vezette oltárhoz a belvárosi plébánia­templomban bájos unokahugát, Lajti Fanni kisasszonyt. Tanuk voltak: Komócsy Jó­zsef Flórnc asszonynyal, a Kispipa háziasszonyával és Draskovics István Egyed Laura kisasszonynyal. Az esketést a vőlegény barátja, Tarovszky János, szat­­mármegyei tanár teljesítette. A szertartáson a roko­nokon és a család barátjain kívül a Kispipa tömér­dek vendége és nagyszámú kiváncsi közönség volt je­len. Utána pedig otthon lakomára gyűlt a násznép. — Halálozás. Kresz János kassai tanárt, lapunk derék külmunkatársát, érzékeny vesztesség ér­te ; édes atyja id. Kresz János tállyai lakos s polgár munkás életének 72-ik évében rövid szenvedés után f. hó 19-én jobb létre szenderült. Az átalánosan tisz­telt férfiúnak halt tetemeit nagy részvét között te­mették el. Nyugodjék békében! — Zsidó gyarmatok Palesztinában. A brüsseli »Europe« szerint több kiváló zsidó tőke­pénzes kérvényt intézett a török kormányhoz, engedély­t kérve nagyobb területek összevásárlására Palesztiná­ban. 125 millió frankért akarnak földet vásárolni, s Palesztinában zsidó gyarmatokat alapítani. A válal­­kozók élén M. Caralet áll. — Dalesték. A budapesti férfi-dalegylet f. hó 26-án a zenekedvelők egylete helyiségeiben (bál­­vány-utcza 14.), a budai »dalárda« pedig decz. 7-én a vízivárosi »Fáczán« vendéglőben tánczc­al kapcso­latos dalestet tartanak. — A nemzeti kör folyó hó 27-én délután 5 órakor évi rendes közgyűlést tart. — A jogászbál, melyet a budapesti jog­hallgatókat segítő egyesület részére rendeznek, ez évad alatt január 21-én tartatik meg a fővárosi Vi­gadó termében. Elnök ifj. gr. Andrássy Gyula, jegy­ző : Szögyény György. — Rendőri hírek: Holbusz Mária napszá­mosnő tegnap este a népszinház-utc­a 36 számú ház előtti deszka­bódénál egy körülbelül 1112 hónapos leánygyermeket kitéve talált, a gyermeken ingecske, rongyolt felöltő és fejkötő volt, egy kis dunyhába be­takarva. Rendőri intézkedés folytán a gyermek­ me­nedékhelybe szállíttatott. — Kadelburger Samu egy­­fogatu bérkocsis tegnap este jogosítvány nélkül a nemz.­színház elé jött fuvar elnyerése végett. A fel­ügyelő rendőr által eltiltatta s ebből utczai botrány keletkezett, sőt a kocsis a rendőr ellen kést rántott. Az őrjárat elfogta, de dulakodás közt sikerült neki megszökni. Később gazdája őt a rendőr felügyelő­tiszt elé állitatta. Irodalom, művészet és tudomány. ■— Sardoutól egy új színművet adtak elő a Vaudeville-ban, »Odette« czím alatt s az roppant nagy hatást keltett. A házasságtörésen fordul meg ez a darab is. Odette, egy szép, de könnyelmű leány, majd Latour grófné története van benne előadva, a­mint fokról-fokra sülyed, s bűnbánólag meghal. »Odette«-et Sardou legsikerültebb darabjának mondják.­­ A »Méhészeti lapok« novemberi fü­zete megjelent. Dömötör László, Máttyás Mihály, Grand Mihály, Grand Miklós, Mihely Lajos hoznak benne szakközleményeket. A füzet többi részét egye­sületi tudósítások képezik.

Next