A Hon, 1882. március (20. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-29 / 87. szám

köszönhető, hogy bár zsarolások épen nem fordultak elő, a bevétel 1603 forintot tett ki. — Reklámgyártó követség. Egy new­­yorki lap a következő mulatságos történetet beszéli el a jelenleg Európában és Amerikában utazó khinai követségről. A khinai császár ezen követséget, mely összesen 22 mandarinból áll, egy angol felügyeletére bízta, ki már régóta Khinában él, s ki az összes euró­pai modern nyelveket beszéli. Midőn a követség tag­jai Washingtonba érkeztek, a »khinai-franczia-angol és amerikai téa társaság« ravasz igazgatója, a nyere­ség tekintélyes részének megigérése által megveszte­gette a nevezett angolt, hogy a mandarinokat a kö­vetkező angol szavakra tanítsa meg: » A legjobb teát a khinai-franczia-angol és amerikai tei társaság szol­gáltatja« azon megjegyzéssel, hogy ez annyit jelent: »Mélyen köszönöm a tiszteletet, melyben részesített«. Továbbá: »Ez az egyedüli tea, mely nem okoz álmat­lanságot« azon megjegyzéssel, hogy ez azt teszi »Él­jen még ezer évig.« — Másnap a követség Arthur elnöknél tisztelgett, ki rövid udvarias beszédeit inté­zett hozzájuk. A beszéd végével Chang mandarin ün­­nepies hangon ezt mondta: »A legjobb teát a khinai­­angol-franczia és amerikai tea-társaság szolgáltatja.« A többi mandarinok homlokukkal megérintvén a Fe­hér Ház padlózatát, természetesen ismételték a mon­datot. Midőn Arthur elnök meglepetését fejezte ki e szokatlan válasz fölött, az egész társaság így szólott: »Ez az egyedüli tea, a­mely nem okoz álmatlansá­got.« Azt mondják, nagyszerű eredménye volt ezen különös reklámnak, úgy hogy a társaság a legutóbbi hónapban 200,000 dollár nyereséget osztott szét rész­vényesei között (?) Valószínű azonban, hogy az egész hir nem egyéb, mint egyike azon híres amerikai rek­lámoknak. — Feloldott ítélet. A budapesti kir. fenyitő törvényszék múlt évi deczember 2-án és 3-án tartott végtárgyalásán Sugár Vilmost okmányha­­misítás miatt 2 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla teg­nap tartott tanácsülésében ezen ítéletet feloldotta, új vizsgálatra , új ítélethozatalra utasítván az eljárt törvényszéket. Irodalom, tudomány és művészlét. — A Munkácsy-féle ösztöndíjról mai lapunkban már megemlékeztünk, most közöljük a nagy művésznek e tárgyban Perlaky Kálmánhoz intézett egész levelét. Munkácsy fölemlítvén, hogy szerencsésen visszaérkezett Párisba, az édes fáradal­makat is kipihente, úgymond, de a kedves emlékek megmaradtak és meg is maradnak. Azután követke­zőkép folytatja nemes szivére valló levelét: »Mivel hálálhatnám meg a nemzet és művésztársaim irántam tanúsított határtalan jó­indulatát? Bizonyára semmi­vel sem méltóképen. De hogy hálámnak mégis némi kifejezést adjak, azt hiszem, azt az által érem el leg­inkább, ha szerény viszonyaimtól kitelhetőleg művé­szetünk előmozdítására fogok törekedni. Erre nézve tehát elhatároztam, hogy a következő 10 évre két évenként hat-hat­ezer 6000 frankból álló ösztöndíjat tűzök ki; azért csak 10 évre, mert a jövő isten kezé­ben van. Törekedni fogok azonban arra, hogy későb­ben a 6000 frank tőkéjét letehessem s ez által a fent nevezett ösztöndíjat állandóan biztosítsam. A 6000 frank a következő módon lesz kiadva: A nyerő köte­les lesz azzal Párisba jönni, mert meg vagyok győ­ződve, hogy itt legtágabb tér nyílik a tanulmányo­zásra. Ez összegből először csak 1500 frank fizetendő, a többit havi részletekben itt fogja az illető kikapni. Konkurrálhatnak genre és­ történeti képekkel vagy vázlatokkal. Az első díjra a konkurrenczia a jövő ősszel lehetne, hogy az illető a jövő telet már itt tölt­­hesse.« Munkácsy az 1500 frank egyszerre való kifi­zetéséhez s a többinek részletben való kifizetéséhez mint tréfásan megjegyzi, azért ragaszkodik, mert akadhat igen érdemes, de kissé művészies természetű pályázó, ki a pénzzel könnyen bánnék el s hamarább fogyasztaná el, mintsem tanulmányaira nézve hasznos lehetne. — A magyar történelmi társulat elnöksége az ápril hó 6-ára eső havi várt ülést, mint­hogy zöldcsötörtökre esik, s a következő napok is ünnepek ápr. 13-ára, tehát ünnep után következő első csütörtökre tűzte ki, mely alkalommal L­á­n­c­z­y Gyula koszorús pályamunkáját Széchényi Pál kalo­csai érsekről s D­e­á­k Farkas dicséretet nyert mun­káját Wesselényi jellemzését fogja felolvasni. — Az akadémiai értekezések közül ismét hármat kaptunk. Egyik ezek közül, a társadalmi tu­dományok köréből vett értekezések 7-dik kötetének 2-ik száma, Keleti Károlynak decz. 16-án tartott s lapunkban részletesen ismertetett értekezése : »A nemzetiségi viszonyok Magyarországban az 1880. évi népszámlálás alapján.« Ara 40 kr. A másik a nyelv­tud. értekezések 10 ik kötetének 6 ik száma ily czim alatt: »Euripides trópusai összehasonlítva Aeschylus és Sophokles trópusaival, műveltségtörténeti és köl­tészeti szempontból. Adalék a költészet összehason­lító tropikájához.« Dr. Pecz Vilmos tanártól. Olv. 1880. junius 7-én. Ára 60 kr. A harmadik mathema­­tikai értekezés. (VIII. köt. 8. sz.) Czime : »Uj vil­lámzáró vagy nyitó készülék normál órán és a Jür­­genssen-féle óraszerkezet« Konkoly Miklóstól. Olvastatott múlt év május 16-án. Egy képtáblával. Ára 10 kr. — Uj népiskolai tanszergyüjte­­m­é­n­y. Az országos tanszerbiráló bizottság mintegy másfél év előtt megbízta K­o­z­o­c­s­a Tivadar képez­­dei tanítót, hogy az elemi és felső népiskolák haszná­latára, tisztán hazai iparosok által állítandó módsze­res természettani gyűjteményt állítson egybe. Kozo­­csa feladatával elkészült; a külföldi gyűjtemények tanulmányozásával, de hazai viszonyaink tekintetbe­vételével a gyűjteményt egybeállító és beterjesztette a bizottsághoz, mely azt holnapi ülésében fogja tár­gyalás alá venni. Kozocsa első­sorban annak kívánt megfelelni, hogy a gyűjtemény magyar készítmény legyen, másodsorban figyelmét arra fordította, hogy a szerek ne tisztán a fizikára, hanem az ezzel kapcso­latos chémiára és technológiára is kiterjedjenek, s hogy nem annyira a tudományos, mint inkább a nép mindennapi gyakorlati életével legyenek összefüggés­ben. A főjegyzék 133 tétellel 3 csoportot foglal ma­gában. Az első : fizikai eszközök 52 tétellel (7 darab szilárd testek erőműtana, 15 drb hőtan, 8 drb fény­tan, 2 drb hangtan, 1 drb delej­esség, 5 drb légköri és 2 drb galván villamosság.) A második : vegytani és ezekkel kapcsolatos a technológiai oktatáshoz leg­szükségesebb anyagok, 63 tétellel (49 darab szilárd anyag, 14 folyadék). Ezek az eszközök tisztán az alsó népiskolák használatára vannak szánva s a 70 darab közül 27 olyan, mely ilyen alakban a mindennapi életben alkalmazásban van (lopó, dugóhúzó, fúvó stb.) A pótjegyzék a felső népiskolai gyűjteményt foglalja magában s 23 darab fizikai, 17 drb vegytani és 38 anyagtárgyból áll. Az előbbi 50 frtba s ez utóbbi 90 írtba kerül. || — A k­e­l­e­t á­z­s­i­a­i viszonyok megismerte­tése végett a párisi »Société akadémique indo­chi­­noise« nagy tevékenységet fejt ki. A múlt télen egyik tagja Delaporte a hatóságok által gyámolittatva az indochinai czivilizáczió egyik őskori fészkét, Angkort látogatta meg s annak nagyszerű romjai között rész­letes vizsgálatokat tett. Számos szobrot s még rész­ben fenálló épületet talált, melyek közt a Khmen királyok régi palotájának szobrai s a Visnunak szentelt dísztemplom kiválóan érdekesek. Több erde­­deti szobordarabon kívül mintegy 300 fényképet ké­szíttetett s ezekkel már útnak indult s bár időközben Saigonban kénytelen volt kórházba menni, ápril vé­gén vagy május elején kincsével megérkezik Euró­pába. Tervbe vette a társulat ezenkívül, hogy a phi­­lippini s más szomszéd szigeteken a spanyol levéltá­rakban kutatásokat kezd meg. XII. Alfonz spanyol király, kit a társulat fővédnökének nemrég választot­tak meg, erre a legnagyobb készséggel adta meg az engedélyt. — »A zsidók hitoktatása hazánkban és külföldön, különös tekintettel a fővárosi viszonyokra.« Ily czimű röpiratot adott ki Csukási Fülöp fővárosi tanító (Akáczfa­ utcza 65 sz.) Tárgya főkép ama kér­désnek megvitatása, mikép volna lehetséges az izr. hitoktatást országosan szervezni, s azt az eddiginél nagyobb eredményűvé tenni. A kérdést nem fejti ki eléggé s végül szakférfiúnak külföldre küldetését ajánlja, hogy azt tanulmányozza. Átalánosabb érdekű röpiratának bevezetése, hol a zsidó iskolák magyaro­sodásáról szól, de e kérdést sem fejti ki. Ara 25 kr. — Hangverseny. Az orsz. ncképzőegylet ápr. 1-én este 8 órakor a Vigadó kis termében hang­­versennyel egybekötött zártkörű társas estét rendez. A hangversenyen a zongorán kívül hegedű, gordon­ka, ének s czimbalomjáték is lesz. Közreműködnek: Balogh Mária, Csiky Kálmánna, Gosztonyi Béla, Kaszner Károly, Polgár Pál, Kausch Károly s Szűk Lipót. Belépti jegy a hangversenyre 2 írt, a társas­vacsorára 1 frt. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. A HON magántávsürgönyei. Bécs, márcz. 29. (Ered. s­ü­r­g.) Wl­a­d­i­m­i­r nagyherczeg, neje és Mecklenburg-Schwerin nagyherczeg ma d. e. 10­ g órakor utaztak el a déli vasútnak az uralkodó által megrendelt külön vona­tán. A szőnyegekkel borított perronon 11 óra előtt megjelentek Dubril orosz nagykövet és Kru­cz­­ka rendőrigazgató. Kevéssel 111­ 2 óra előtt a magas vendégek az uralkodó által kisérve udvari fogaton a déli vaspálya indóházába érkeztek. A nagyher­­czegnőt az udvari váróterembe vitték, a­hová Mecklenburg-Schwerin nagyherczeg, Wladimir nagyherczeg és az uralkodó is mentek. Cramer orosz katonai attiché és Kaul bar katonai meg­hatalmazott nejei fogadták az udvari váróteremben a nagyherczegnőt, a­ki csak néhány perczig időzött ott és az uralkodóitól 63 jelenvolt tanácsosoktól vett búcsú után hordszéken az udvari szalonkocsiba vitetett, Wladimir és Mecklenbur­g-Schwe­­r­­­n nagyherczegek szives búcsút vévén az uralkodó­tól szintén felszálltak a vonatra, mely pontban 12 órakor elindult. Trieszt, márcz. 29. Keindt keresk. kamara­elnök a Trieszttel való vasúti összeköttetésre vonat­kozólag a reichsrath elé terjesztett törvényjavaslat alkalmából, táviró útján fejezte ki a kormánynak a trieszti kereskedelmi körök élénk köszönetét Trieszt városának rég óhajtott kivonata teljesítéséért és e város érdekeinek előmozdításáért. Dublin, márc. 28. Egy korcsmában egy fiatal­embert gyilkoltak meg, a rendőrség több gyanús egyént elfogott. A gyilkosság elkövetését a titkos po­litikai társulatnak tulajdonítják. Egyik letartóztatott egyén lakásában számos fegyvert, revolvert, szuronyt és töltényt találtak. London, márcz. 28. Az alsóház mai ülésében Gladstone kormányelnök válaszolt Sexton kér­désére és kijelenti, hogy lehetetlen megengednie Parnellnek, Dillonnak és O.­­Kelly­nek, hogy a házrend reformja feletti szavazásban részt vegyenek. Erre élénk vita keletkezett, melynek folya­mán Írország államtitkára, Forster, igen éles han­gon támadta meg a parnellisták által tanúsított eljá­rást, mely szégyennel halmozza el Írországot. Szónok bevallja, hogy a kényszertörvények sikere nem felelt meg a várakozásoknak; ennek oka is a parnerlisták magatartásában rejlik. Mindazáltal a törvény alkal­mazása számos gyilkosságot és egyéb erőszakoskodást akadályozott meg. Ha szükségesnek mutatkoznék, a kormánynak és a parlamentnek még szigorúbb rend­szabályokat kell alkalmaznia; a beszédet hosszas tet­­sz­őnyilvánítással kisérték. Athén, márcz. 29. A kamara elfogadta az új tartományok bekeblezéséről szóló előterjesztést. Ti­nisz, márcz. 29. A bej előterjesztést tett a katonai parancsnokságnak ama disszidens frakc­iók megkegyelmezé­se iránt, melyek meg akarnak hódolni. Azt hiszik, hogy Ali Ben kalifa is kegyelmet fog kapni, ha a jövőre nézve komoly biztosítást fog nyújthatni. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Pályázatok A m. kir. államvas­utak igazgatósága beküldte az orsz. magyar ipar­egyesület állandó szállításügyi bizottságának a vág­­völgyi, déli- és sziszek-deberlini vonalak, úgyszintén a duna-drávai vasút részére szükséges, összesen 53.500 tonna aknaszén szállítására vonatkozó pályázati hir­detményt. A határidő jövő hó 25-én jár le.­­ Az orsz. Karolina kórház igazgatósága pedig ágy- és fehérneműekre, vas-, czin-, bádog-, üvegcserép- és kefeneműek, úgyszintén cselédi ruházat szállítására vonatkozó árlejtési hirdetését küldte be, hogy azt az érdekelt iparosokkal közölje. Ez árlejtés határideje ápril­is 30-án jár le. Mindkét árlejtés közelebbi rész­letei az iparegyesület helyiségében (Ferencziek ha­tára) megtekinthetők. — A vaj és tejtermelés érdekében a következő felhívást tette közzé a vasmegyei gazdasági egyesület titkára: A sopronyi kereskedelmi és ipar­kamara 1881. évről adandó főjelentésében az állati termények különböző nemeire, nevezetesen az olvasz­tott vaj, tej és tejgyártmányok, úgy a sajtkészítésre is ki kíván terjeszkedni. Hogy jelentésének ezen része a kamarai kerület ezen irányú tevékenységét minél hivebben tükrözze vissza, felkérte egyesületünket, hogy szíveskedjék tudomására hozni, mennyiben fog­lalkozik megyénk lakossága a fennemlített állati ter­mények előállításával, mely helyeken s mily mennyi­ségben lesznek azok termelve, különösen hol üze­tik a tejkereskedés vagy sajtkészítés tervszerűen és nagyobb mérvben, s mely helyeken és mily mó­don volna ezen utóbbi két oly anynyira jöve­delmező gazdasági ág virágzásra hozható ? — In­tézkedtünk, hogy az­ előttünk ismeretes nagyobb tejgazdaságokból megbízható adatokat nyerjünk, de e helyen is felkérjük egyesületünk minden tagját, kü­lönösen a levelező tag urakat, szíveskedjenek hasonló adatok beküldésével bennünket a feladat kellő meg­oldására segíteni. Nagy köszönettel fogadjuk azt is, ha velünk tudatni szíveskednek, hol állíttatik elő kö­rükben nagyobb mennyiségben tej, vaj, sajt. Érde­künkben fekszik ugyanis, hogy a kamara tudósításá­ban megyénk gazdasági viszonyai e részben is a va­lónak megfelelően legyenek leírva és az által legutóbbi nagy jelentésében foglalt egészen hiányos adatok hely­­reigazíttassanak. Bertha György, titkár. — Mezőgazdasági gépek s eszkö­zök gyakorlati megvizsgálására porosz Szilé­ziában a boroszlói mezőgazdasági egyesület bizottsá­got alakított, a mely alapszabályait ki is dolgozta már s azt az egyesület legutóbb tartott ülésében helyben is hagyta. A »Magyar Föld« szerint különös figyelmet ér­demel ez intézkedés, mely a mezőgazdára, gyárosra egy­aránt kiható lesz. Eddig az úgynevezett gépvizsgálóál­lomásokon, melyek Németország több tartományában állandósítva vannak, a gépek inkább csakis el­méleti megvizsgálás alá kerültek, azonban a boroszlói mezőgazdasági egyesületnek azon czél lebegett szeme előtt, hogy a gépeket gyakorlatilag és több helyen, más és más, eltérő, a gazdálkodást befolyásoló körül­mények között próbáltassa ki. Az ily megvizsgálás­nak eredménye az egyesület elöljáróságának beterjesz­tetik s ez azt a tagokkal a lehetőség szerint tudatja. Az ily gyakorlati hosszabb kipróbáltatás adhat aztán biztos alapot valamely gép megítéléséhez, várjon ilyen, vagy amolyan gazdaságban használható-e vagy nem ? — Amerika borbevitele, daczára a szőlőtenyésztés óriási emelkedésének és azon jósla­toknak, melyek szerint a californiai, Missouri és Ohio vidéki borok rövid idő alatt kiszorítandják az európai borokat, évről évre növekedik. Még igen távol van az idő, midőn az amerikai borok a nemes európai borok­kal a versenyt képesek lesznek kiáltani; különösen áll ez a pezsgőre nézve, melynek előállítására az ameri­kai clima egyáltalában nem kedvező. Remélik azonban hogy boraik évek folytán nemesedni fognak, kiszorí­tandják az olcsóbb európai borokat s az európai borke­reskedők kényszerítve lesznek valódi nemes borokat szállítani, melyek számára Amerika folyton jó piacz leend. Itt csupán a német borok bevitelére vonatko­zólag közlünk egy pár adatot, minthogy a »német borok« gyűjtő név alá sorozzák az amerikaiak az osz­trák és magyar borokat is. Német bor importáltatott 1881-ben 532.800 gallon hordókban, 41,209 gallon palaczkokban, míg 1880-ban a bevitel 509,920 illető­leg 37,526 gallont tett ki. — Az emelkedés tehát elég szépnek mondható. — Francziaországban a mező­­gazdasági statisztikára nagy gondot fordítanak. A most beterjesztett költségvetésben a földművelési miniszter az 1883 -s évre 60,000 frankra rugó összeget kér egy mindenik 10-ik évben egybe­­állítandó mezőgazdasági statisztikai kimutatásra, mely egybevetőleg tüntette föl a tíz év alatt történt mező­­gazdasági termést Francziaországban. A kormány ezt azonnal kezdeményezni is akarja és a rendes budget-n kívül még 40,000 frankra terjedő hitelt kér. Az indokolás kiemeli, hogy mindenkor szük­ségesnek tartatott a havi, negyedéves és évi statisz­tikai kimutatáson kívül nagyobb időközök külön­böző termelését bizonyos gazdasági szempontok­ból egybeállítani. Ezen elv alapján készült már 1840, 1852, és 1862-ben ily tiz évet egybefoglaló statiszti­kai fölvétel. 1871 —72-ben az épen lezajlott háború folytán az akkor elmaradt, ámde jelenleg hiánya na­gyon érezhető, mert nélküle, a különböző időszakok számos adatainak egybehasonlítása nélkül, lehetetlen bizonyos mozgalmak mérveiről a részletekig beható tudomást szerezni, mert a puszta megbecsülés nem elegendő. Három év alatt 135.000 franknyi költség­gel tervezi a franczia földművelési miniszter e tervét megvalósítni. A budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. A búzaüzlet ma ismét lanyha irányt követett. Malmok jelentékeny árleengedményeket követeltek, minek azonban tulajdonosok eleget tenni nem akar­tak, miért is vontatott forgalom mellett csak egyné­hány tétel alsóbbrendű búza adatott el 10 krral ol­csóbban ; jegyzések e szerint csak névlegesek. Egyéb magvak csekély forgalom mellett úgy árban, mint arányban változatlanok. Határidőüzlet lanyha irány s jelentékenyebb üzlet mellett folyt le. Köttetett 15,000 métermázsa szokványbuza tavaszra 11.83 írttól 11.85 írtig, 12,500 métermázsa bánsági tengeri május—júniusra 7 .16 írttól 7.10 írtig és 5000 mm. szokványzab tavaszra 7.78 írton. Jegyeztetett: Szokványbuza tavaszra 11.82 —11.85. — Szokványbuza őszre 10.53—10.55. — B. tengeri május—júniusra 7.10—7.12. — Oláh ten­geri máj.—júniusra 7.09—7.12. Szokványzab tavaszra 7.73—7.77. — Szokványzab őszre 6.48—6.50. — Káposztarepcze aug.—szept. 13—13­/8. Értéktőzsde. Magas külföldi árfolyamok következtében kon­­v­issza értékeink csekély üzlet mellett megtartották tegnapi áruikat az előtőzsdén. Egy kisebb fizetéskép­telenség fordult elő, mely azonban még a déli tőzs­dén rendeztetett. Osztrák hitelrészvény 319-en in­dulva, emelkedett 320-ig, 4°/0-os m. aranyjáradék 87.35-et áruitatott. Egyéb értékekben nem volt üzlet. 11 óra 30 percz­kor: Osztr. hitelrész­vény 320.20. A déli tőzsdén az összes értékek­­ra a követ­kező tényleges kötések fordultak elő: magyar 4 szá­zalékos aranyjáradék 87.55—87.50, magyar 5 száza­lékos papírjáradék 86.90—86.95, magyar vasúti köl­csön 132.50, magyar királyi nyereménykölcsön 100 forint darabja 118, tiszai és szegedi kölcsön 110, budapesti iparbank 57, magyar átalános hitelbank 315.50, osztrák hitelintézet 320.60—319.60, bécsi biztosító társulat 295, Erzsébet-malom 163—160.50, Lujza-malom 185—190, Viktoria-malom 364—366, erdélyi vasút 162, Schlick-féle vasöntöde és gépgyár 244.50, 1 óra 30 perc­kor. Osztrák hitelrészvény 320.50, magyar 4 százalékos aranyjáradék —.—, magyar 5 százalékos papírjáradék —.—, magyar áta­lános hitelbank 315.—, magyar leszámítoló- és pénz­váltóbank —.—. A bécsi gabonatőzsdéről. BÉCS, márczius 29. (Ered. sürg.) Buna őszre 10.95—11.—, tavaszra 12.27—12.30, május—júniusra —.— ——.— . — rozs magyar 9.15—9.40, őszre 8.65—8.75, tavaszra 8.50—8.55 ; — zab őszre 7.95—8.—, tavaszra 8.25—8.35, merkantil 6.95—7.— , tengeri —.-------.—, április—májusra 7.85.— 7.95, kész áru 7.40 — 7.42; — rep­­oreolaj kész áru 34.75—35.—­­ április—májusra 34.50— 34.75. — szesz kész áru 32.-----32.25. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, márcz. 29. (Megnyitás.) Hitelrészvény 319.20. Magyar hitel 314.25. Napóleoni kor 9.53’/1. Magyar arany - Hivatalos leszámolási árfolyamok. Magyar hitelrészvény......................... 315 — Magyar leszámítoló és váltóbank e. j. n. 99.— Magyar át. hitelintézeti részvények . . ..— Magyar jelzálogb. részvények .... —.— Osztrák hitelrészvény......................... 321 — Angol-osztrák bank.............................. —-— Union bank........................................ . —•— Tiszai sorsjegy ................................... —■— 60 /0-os papírj­áradék................................... 86 95 6°/0-os aranyjáradék.............................. —.— 4°/0-os aranyjáradék . . ... 87.50 * járadék 4 százalékos 87.40. Angol-osztrák bank 124.50. — Csendes. Bécs, márcz. 29. (Előtőzsde.) Hitelrészvény 320 50. Magy. hitel 315.25. Lombard 137.25. Angol-osztrák 120 25. I N.ipoleond’or 9.53­. Unió­bank 122.75 Magyar aranyjá­radék 4 százalékos 87.52. Osztrák államvasut 307.50. Szilárd. Üzleti táviratok. PAK­S, márczius 28. (B­o­u­l­e­v­a­r­d-k­ölcsön.) 3 százalékos járadék 84.10. 5 százalékos járadék 117.07. —.—. Olasz jár. 90.80. Osztrák aranyjáradék —.—. Magyar aranyjáradék 6 százalékos 104.*/s. Magyar aranyjáradék 4 százalékos 83.Va- Union générale 502.—. Länder­bank 282.—. Államvasut 152.—. Szilárd Páirls, márcz. 28 (Esti tőzsde.: Búza márcz. 30.10, áprilisra 29.90, május—júniusra 29.60, május—augusztusra 29.10. — Liszt (9 márkás) márcziusra 61.*/a, áprilisra 61.*/a, május—júniusra 62.30, május—augusztusra 62.—. — Olaj márcziusra 69.1/a, áprilisra 69.'/», májusra augusztusra 71.1/a, szept.—decz. 73.­». — Szesz márcziusra 60.—, áprilisra 60.1/*, május—augusztusra 61.’/», szept.— dec­emberre 57.’/». Búza, liszt csendes, olaj szilárd, szesz tartva. — Időjárás : Felhős. Jrewyork­, márcz. 28. Kőolaj Newyork 7.’/»■ Kő­­olaj Philadelphia 7.s/s. Liszt 505.—. Búza helyben 144.—• Márcziusra 143.—. Áprilisra 142 ."/». Májusra 141.—/». Fuvar­os/*. Hamburg, márczius 28. Búza ápril—májusra 212.—, május— júniusra 212.—. csendes. — Bors ápril —májusra 152.—, május—júniusra 150.—, bágyadt. — Olaj helyben 57.—, májusra 57.—, nyugodt. — Szesz márcziusra 37.*/*, április—májusra 37.*/*, május—júniusra 37.­», július—augusztusra 38.*/*, csendes. Időjárás : Meleg, London, márcz. 28. Búza csendes, szilárd, liszt szilárd, zab, tengeri, dara­b* sh. drágább, maláta árpa igen lomha. 28’/». 69242. 13129. 42756. Időjárás: Felhős. i.tmiduu, márczius 28. (Zárlati árfolyam.) Conzol 101.Vi«. Lombard 12.17. Ezüst 52.*/16. Amerikai 103."/a. Olasz 79"/». Váltóárfolyam Bécsre —.—. Papirjára­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 73.*/». Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 100.—. 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 83.*/». Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 3*/,. Bankbev. 42.000 font sterl. Bankkiv. —.— font sterling. Liverpool, márcz. 28. Búza, liszt tartós, tengeri­­ magasabb. — Időjárás : Szép. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Márcz. 28-án. Árverések Budapesten: Ápr. 17. Haringás István ing. 10.959 frt. — ápr. 28. Doleschall Anna ingatlanai 4692 frt. Árverések a vidéken: Klyussó (Brassó/ jul. 13. Dussek Ede ingatl. 68.823 forint. — B.-Gyarmat máj. 24. Schwarcz Betti ing. 8122 frt. — Jekső (Nyitra) ápr. 13. Pulman Pál ing. 699 frt. — Komárom ápr. 21. Tóth Istvánná ingad­. 2169 frt.— Kalsucz (Trencsén) ápr. 25. Tupi István ing. 669 frt. — Pásztó (Nyitra) ápr. 14. Drábik József ing. 110 frt. — Bérczel (Czegléd) ápr. 5. Plutzer Katalin ingad­. 1500 frt. — Klokocs (Zólyom) ápr. 26. Malatinecz Mária ing. 1040 frt. — Szt.-Kozmadombja (Z.-Egerszeg) márcz. 30. Nagy István ing. 534 frt. Joka (Somorja) máj. 1. Szabó Balázs ing. 607 frt. — Szt.-Végardó és Fancsika (Nagy-Szőllős) jun. 14. Papp Károly ing. 2635 frt. — Kalocsa és Reczekeresztur (Deés) ápr. 26 és 27. Farkas János hagyat. ing. 15,386 és 91,717 frt. — Rába-Szt.­­Mihály (Szt.-Gothárd) ápr. 29. Petro­vics Ádám ing. 611 frt. — Eperjes ápr. 28. Mihály János ing. 478 frt. — Rimaszombat ápr. 25. Lakatos János ing. 630 frt.—Ekus (Komárom) ápr. 25. Köles Albert ingatlanai 3291 frt. — S.­a.-Ujhely márczius 16. Wirtschafter Regina ingatlanai 400 forint. — Ujhely- Joka (Somorja) május 9. Szabó György ingatlanai 1641 frt. — Brassó, jul. 17. Schneider József ingatl. 2300 frt. — Német- Hidegkut (Szt.-Gotthárd) máj. 11. Himler Ferencz és tsai igd­. 1390 frt. — Pécs, ápr. 27. Rosinger Ignácz ingatl. 3489 frt. — N.-Szalonta, ápr. 17. Szél Imre ingatl. 849 frt. — Bukócz (Sze­mez) ápr. 26. Ercs Márton ingatl. 997 frt. — Csicz és R.-Szécs (Rimaszombat) jun. 27. Blumenthal Simon ingatl. 20,660 frt. — Hacsava (Rimaszombat) ápr. 26. Laurik Mihály és tsa­­gdl. 719 frt. — Sukaró (Sz.-Fehérvár) ápr. 3. Both János és Mária ingatl. 2800 frt. — Lendvaújfalu (Csáktornya) ápr. 1. Lapot Ferencz ingatl. 487 frt. — Kurtakér (B -Jenő) ápr. 7. Toda Tanászi ingatl. 554 frt. — Valkány (N.-Szt.-Miklós) ápr. 24. Tarnay István ingatl. 23,548 frt. — Pancsova, ápr. 3. Brankov Zsiga hagyat. ingatl. 2552 frt. — Ada (Zenta) ápr. 7. Jakov­­ljevics Velykó követelési ingól. 3000 frt. — Nagyhöflány (Kis­marton) ápr. 11. Rottensteiner Mária ingatl. 1000 frt. — Nagy­szalonta, márczius 27. Szél Mihály ingatl. 979 forint. — Sáldorf (Medgyes) márczius 30. Szász Anna ingatlanai 443 frt. — Sáldorf (Medgyes) márcz. 31. Biroka Mária ingt. 418 frt.—Romanfalu (Nyitra) április 15. Kaszuba Rucska Katalin ingat. 1390 frt. — S.-A.-Ujhely, ápr. 17. Steiner Ferenczné ingat. 5853 frt. — Sándor (Medgyes) márcz. 30. özv. Manu Maftei ingat. 503 frt. — Módos, jun. 19. Gigits Pánta ingat. 10.658 frt. — Hettény és Klár (N.-Kikinda) máj. 1., illetőleg 3. Pozojevics Teréz és társai ingat. 4900 frt, illetőleg 1400 frt. — Módos, ápr. 26. Eckstein Samu ingat. 600 frt. — Blazsova, (Temesvár) ápr. 7. Ilk­a Mária ingat. 1251 frt. — Aldoboly, (S.-Szt.-György) ápr. 25. Kelemen János ingat. 2112 frt. Csődök: Tilácz Géza, nagyezenki fűszerkereskedő ellen , bej. jun. 14., csödb. Gesztesi János (Sopron). — Temes­vári Miklós és társa brassói czég ellen ; bej. máj. 17.; csődb. Onácsu Sándor. — Rill Ágoston keszthelyi lakos óvás ellen ; csődb. dr. Horvát Ferencz (N.-Kanizsa.) — Neumann Károly volt fehértem­plomi lakos hagy. ellen ; bej. május 2. csődb. Tornya Endre. Nyomatja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. A Haiman et Kulíner pe­rjámosi bejegy. keresk. elleni csődben Rácz Gyula (N.-Kikinda), a Márton Márkus zsákói lakos elleni csődben Jelentsik István (N.-Várad), a Stern Ár­min varranói keresk. elleni csődben Képes Károly (S.-A.-Uj­­hely), a Titly János volt kassai honvéd hadnagy hagy. elleni csődben Pulcz Imre neveztetett ki csődbiztosnak. Meteorologiai jegyzetek. Magyarország és környezetének időjárásáról. Márczius 29-én reggeli 7 órakor. Vízállás márczius 29. Hazai állomások % + a 0 0 0 a . te a 0 2 a a Hő­mérséklet 0 • Szél Csapadék mi. 1 Fel­hőzet iránya er® (1-12) Arad eé.7 1.9E 2 — derült Besztercze 63.4 3.2— — % felhős Beszterczebánya 63.6 1.3E 1 — borult Budapest 64.7 6.5 ENy3 — felhős Csáktornya 65.6 2.8 Ny1 —­­ Debreczen 64.3 2.6 Ny1 — Eger— 4.5 EK2 — derült Eszék— — — _ _ _ Fiume 65.9 7.9 DK1 — felhős Késmárk 64.8 2.0 Ny3 —­­ Keszthely 68.1 6.2 ENy4 — derült Kolozsvár— 2.9 Ny1 — borult Magy­ar-u­vár 65.7 4.1 Ny1 — felhős Máramaros-Sziget— — — — _ Nagy-Enyed 60.3 4.0 EK1 — felhős Nagy-Szeben 63. 3.4 ENy2 2 Nagyvárad— — — — — — Orsova 63.2 5.6 ENy2 2 felhős Pancsova 65.5 3.9 ENy2 4 derült Selmeczbánya 64.6 3.6 ENy4 — borult Sopron 65.9 7.1 Ny1 — felhős Szatmár-Németi 62.9 2.6 ENy2 3 derült Szeged— — — — — — Sepsi-Szt-György 66.6 8.3 Ny­1­ — ffelhős Szolnok 63.5 5.0 Ny2 — derült Temesvár 67.8 3.0 ENy1 — — Trencsén 72.4 6.4— — 1 borult Ungvár 63.2 0.6E 4 4 köd Zágráb 66.3 4.8E 1 — felhő­s Külföldi ár-1 0 m á­s 0 k. Bécs 65 8 6.2 Ny2 1 felhős Bregenz 69.5 2.6D 2 — Konstantinápoly— — — — — Lesina 62.0 11.5K 4 — derült Pola 64.8 8.7K 1 — felhős Prága 64.7 6.6 Ny3 1 borult Folyó Helyek: 0 fölött méter, 0 alatt méter Változik Duna Pozsonyban1 21— —­ áradó Komáromban1 08— — áradó Budapesten1 23— — áradó Mohácson1 58— — változatlan Vukovár— — — — — Újvidék2 00— —­ áradó Zimony— — — — — Pancsován0 79— —­­ áradó Orsován1 75— — apadó V. Namény— — — — __ Dráva Barcs0 71— — apadó Eszéken1 32— — áradó Száva Sziszeken3 70— — áradó Tisza M.-Szigeten1 21— — apadó Sárospatakon2 48— — áradó Beregszász— — — — — Szatmáron1 30— — apadó Tokajban3 27— — áradó Szolnokon2 75— — áradó Szegeden3 44— — apadó Maros Arad— — __ __ __ Körös B.­Gyula0 66— — áradó Béga Temesvár0 22— — apadó Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Myf It tér. Ö v/ A V­­ AJ. J bécsi sorsjegyekre húzás ápril hó 1-én főnyeremény 20,0000 frt ár 2 frt 50 és 50 kr bélyeg magyar­ nyeremény-kölcsön sorsjegyekre húzás ápril hó 15-én főnyeremény 100,000 frt ár 3 frt 50 kr bélyeg. A pesti magyar kereskedelmi bank vá­ltó-ü­zlete. Budapest, Dorottya­ utcza 1. szám. 259 A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei márcz. 29. tel márcz. 29. 89 75 103.50 95 11/ 75 117.-109.75 90 — 109 — 96 50 118 25 117 50 510 25 Értékpapírok •Utolsó árkelet Utolsó árke­le Értékpapírok­énz ár­u M. ált. földhit.-r.­ társ. 6°/0 . Kisbirt orsz. földhit. 5V«°/o —.— Osztr.-alagy. bank o. é. 5°/c . 100.65 100.95 . „ „ o. é. 4’/.»' 100.75 101 25 „ » » „ o. é. 4"/. . 94.50 95.­Pesti m. keresked. bank 6% •101.50 101.75 101.50 102.­- - - . 5% 09.­99.50 „Albinau­tak. OS hitelint 6°/0 . 98.80 93 S0 Elsőbbségek. Alföld-fiumei vasút (na­gy.­eszéki vonal) . . . 5°/— —.— Alföld-fiumei vasút 187 . ki­bocs..................................50/. ^ ._— Báttasz.-domb.-zákányi v. 5°/0_.__—.— Dunagözhajóz.-társaság 5% » . 5%— Éjszakkeleti vasút . . 5°/ 89.75 90.­„ „ aranyb. 5°/„ —.— „ „ aranyb. 6% —.- -—.— Magyar galíciai vasút . 5% —. — a a a II. ki­bocs.................................50/#_. . —.— M. nyugoti vasút (Székesf.­györ-gráciti v.) . . . 5®/„ —.— —.— M. nyugoti vasút 1874. kib.5°/_.__ •—.— M. vasut-els. köles, beruh.czól aranyb............................"u/u 107.—108-1. erdélyi vasút . . . 5% 90 — 90.50 Győr-sopron ebenf. vasút 6%_.— —.— Kassa-oderbergi vasút ez. 5% ____— a a » (eperj.­tarn. v. m. v.) ezüst. 5% 91 — 91 50 Kassa-oderb. vasút (osztr.-v.) 1879 kib........................5% - .— Kassa-oderb. varat (m. v.) 1879. kib. a r. . . . 5°/0_ .— Osztr. állami vasut . . 5%_ _ —.— Tiszavid. vasut . . 5%_ _ —.— Budapesti lánchíd . . 6°/­103­50104.— Koszén- és téglagy. kötelez­vények.........................6% ..... —.— Lloyd- és tözsde-ép­let . 5°/. 96-97.­Alt. iparrészv. Ursulat 6°/0 — . — Magán-sorsjegyek. Osztr. hitelintézet . 177.50 178 50 Budavárosi sorsjegy . . . 40.50 41.50 Keglevich , 19.-20.­Pálffy , . . . 37.— 38.­Pénznemek-Cs. kir. arany (vert) . . . 5. *25.64-a a a (kör) . . . 5.65-5.57­ Osztr -magyar 8 frtva arany .9.52-9.54-20 frank-arany .... 9.5*7­ 9.54’­. Török arany lira . . . . Osztr. és magyar ezüst_,--­-­Német bírod, bankjegy, vagy ezekkel egyenértékű br­nk­jegyek. (106 márkáért) . 58 65 58.75 Váltók árfolyam (látra) Ném. bankpiacok 100 német kir. márkáért . . 58.66 58 80 Amsterdam 100 hollandi frtért 93.20 99.45 Brüssel 100 frankért . . 47.45 47.55 Pária 100 „ . . . •17.50 17 60 Marseille 100 . . .—.—­­­Svájci pénzpiacok 100 fokért. 47.40 47.50 Zürich 100 frankért . . 47.40 47.50 London 10 font sterlingért 120.20120.5­ Szentpétervár 100 rubelért —.—— pénz áru Értékpapírok Utolsó árkelet pénz I áru V­ámadósság. f. kir. aranyjárad. adómn. I. aranyjár. . . . 4°/„ . papirjárad. adóm­. 5°/ Lagy. vasúti köles. 120 frto.é. (300 fc.) . . . .5% lágy. vasúti köles. 120 ftnyi egyes darabokban . 5% lágy. gömöri állam­vasuti zá­­loglev. .... 5°/a lágy. 1869. kel. v. áll.­kötv. (elsöbbs.) adóm. . . 5°/a lágy. 1873. keleti v.ar. v. ezb. (elsőbbs.) adóm.­­ . 5°/o lagy. 1876. keleti v. arany­ban adóm. • • 5“/o lágy. kir. nyerem, kölcsön 100 frt..................................... lágy. kir. nyerem, köles 50 frt darabja . . • • • Tiszai és szegedi kölcsön 4°/, 1871-ki magyar államkölcs. kötv. strl. f. . 5% 1878-ki magyar államkölcs. kötv. etrl. f. 5% „ földteherment. kötv.5°/c ”1867 záradékkal • 5% lágy. kir. földteherment.köt­vények temesi . . 5*/o lágy. kir. földteherment.köt­vények 1867 záradékkal 5°/­ lágy. kir. földteherment.köt­vények horvátországi 5*/. lágy.kir. földteherment.köt­vények erdélyi . • 5 */­■ lágy. kir. orsz. jel. urbér válts.­kötv. (100 frtja) 5°/. kir. horv.-szlav. jelz. föld válts. kötv. . . • 5°/c­szölődézsma-válts. kötv. (100 frt­ja.)..............................5% lágy. k. kamatozó kincst. ut. (6) h. (100 frtja) . . 5°/ igyes. államadóss. papirb.402 _ ez. kam jan.-jul.........................50 /. egyesit. államadóss. ez. kam apr.-okt..............................5°A )sztr. aranyj. 4% kamat 4°/. Osztrák papirjáradék 5°/o­­. államadóss. kis. 1854*k. 250 frt p. p. ... 4% )sztr. államadóss.kis. 1860-ki 500 frt o. é. ... 5% Osztr. államadóss. kis.1860-ki 100 frt o. é. ... 5°/, Dsztr. államadóss. kis. 1864-k 100 frt o. é.............................. Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 50 frt o. é.......................... Pest vár. köles. 1870. évb. 6°/. „ » « 1871. „ 6.A. Budapest föv. 1880 köles. 5° „ Szerbiai nyerem, kölcsön 3°/ Részvények, a) Bankok. Által. m. municip. hitelint. Angol-osztrák bank . . Budapesti bankegyesület r. t. Franko-magy. bank (félsz.al.) Horvát leszámitoló-bank . Iparbank budapesti Központi ipartárs. hitelint. Magy. ált. földhit.-részv.társ Magy. által. hitelbank Magy. relz.­hitelbank . „ „ II. kib. ideig]. M. resz.és pénzv.b.elöv. jog.n. Magy. orsz. bankrészv. társ Osztr. hitelintézet .... Osztr.-magyar bank [. magy. iparbank Pesti m. keresk. bank . „ „ elöv. jo/ 118 50 87.50 86 90 132 50 132 50 97.50 16 — 96 50 95 50 96 50 92 — 96 75 75.26­­6.— 76. 93.— 90.— 118.-129.— 133.--169.-168.— 102.50 102.50 93 25 38.— 126.— 105.75 56.-315.— 225.— 117.50 98.50 100.— 320 50 8­0.— 186.— 119 - 87.80 87.20 133 — 98 50 97 97.60 96. -97.50 93.-97.25 75 50 76.25 76.25 93.50 90.25 119-139.— 134.— 170. 169. 103.— 103.--9-1.75 39.— 127.— 106.25 316.— 228.— 118.-^ 99.-320.7 825.— 187.— k ft.— 200 200 1000 50 800 800 100 Sziszeki hitelbank 100 Union bank . 500 500 200 500 160 200 1000 300 b) Biztosító tár­ságok Bécsi biztosító intézet Bécsi életjáradék bizt. int. Első magy. ált. bizt. társas. Magy.-francz. bizt. r. társ. Pannónia viszontbist.-intéz. Unió viszontbiztosító intézet c) Gőzmalmok Concordia-malom . Első budapesti malom . Erzsébet-malom Henger-malom .... Luiza-malom .... Molnárok- és sütök-malma Pannonia-malom . Viktoria-malom d) Közlekedési vállalatok. 200 Alföld-fiumei vasút . . .*/­ 200 Báttasz.-domb.-zák. vasút „ 200 Déli vasút .... „ 200 Éjszakkeleti vasút 200 Erdélyi vasút . . . 5°­* 200 (Györ-sopr.-ebenfurti vasút „ 200 Kassa-oderbergi vasút 4°/. 200 Magy. galicziai vasút . 5°/ 200 M. nyug.v. (sz.f.-gy.gy.-v.) „ 200 Osztr. állami vasút . „ 200 Pécs-barcsi vasút . . „ 200 Tiszavidéki vasút . . „ 500 Osztr. dunagőzhajóz.-társ. „ 100 Budai hegypálya . 200 Pesti közúti vaspálya . „ „ élvez.jegy­e) Takarékpénztárak, Budapest III. kerületi Ceglédi............................... Országos központi . . . Pesti hazai első Egyesült Budapest fővárosi Pesti külvárosi .... Makrac-daruvár-kutinjai Vass­ zalamegyei első Magyar átalános takar­ékp. 50 100 300 1000 200 150 50 100 105 80 100 150 400 200 200 210 200 500 130 85 100 100 200 400 200 200 200 200 200 160 f) Különféle vállalatok. Alagút ............................... Ált. nagyon k­ulcs. társaság Alt. iparrészvénytársulat „Franklin“ társ. szerv. nélkü Ganz és társ.vasönt. és gépgy Gschwindt-féle szeszgyár . Gyapjó-mosó és bízom. els.­­ Kereskedelmi épület . Könyvnyomda „Athenaeum » Pesti . . Köszénb.-és tégl.-gy.­Drasche Pesti épitö-társaság Rimamurányi-S.-Tarj. vasmű S.-Tarj. köszénb. szelv. nélk. Schlick-féle vasönt. és gépgy­­erfőzöde első m. szelv. nélk Sertéshizlaló .... Sóskúti kőbánya Spodium- és csontliszt-gyár Szálloda-részv.-társaság . Tégla- és mészégető újlaki köztéglagyár kőbányai . Záloglevelek. M. földhitelint.papir ért.5Vf°/i n t) n ti ö°/o a « . n 4y.%­ez. 5% 5V, „ 5 „ „ arany v. jelzálogbank 123— 124 -226.— 333 — 3750— 1170— 420.— 107 .— 163 - 482.— 190.— 330.— 900.— 366.— 166 142 247 456 262.— 60.— 538. — 4629— 545.— 111.-146-698.— 378.— 215. 540.— 580.— 820. 145.-118 50 118. 244.— 675.— 313.— 34.— 275.— 1131 — 272. ICO.75 100.— 94 50 118.75 98.50 80.— 540.— 3800-1195— 425.-1085-164.-485.-192.-349.-900.-348.-167.-60 160 163 143 248 52.-540 - 4840- 550 112.— 148 702.— 380.— 225.— 550.— 585.— 840.-145.50 120! — 120. 246.— 580 — 314 36.- 260.— 114.- 275 — 101.50 100.50 95.-119.25 99­— 200 300 300 1000 200 200 200 200 200 1000 200 200 200 a * 3 s CQ ej 4%

Next