A Hon, 1882. május (20. évfolyam, 120-148. szám)
1882-05-02 / 120. szám
120. szám. 20-dik évfolyam. Reggeli kiadás. Szerkesztési irodát Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. KDEXESEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, 1882. Kedd, május 2. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj s Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 írt . 3 hónapra ................................. . . . 6» 6 hónapra.................................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ....... 1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Előfizetési felhívás a HOST Előfizetési Ara , 1882-dik XX-aik évi folyamára. Egy hónapra . . . 2 írt Évnegyedre . . . . 6 » Félévre . . . . 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés év negyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre A HON kiadóhivatábra (barátok tere Athenaeum-épület) küldendő. A HON kiadóhivatala, Budapest, május 1. Az állampénztári kimutatások mind pontosabban és gyorsabban jelennek meg. Az első évnegyedről a kimutatás már ma megvan. Ennek számadatai szerint a múlt évihez képest az államháztartás mérlege 5.478,459 forinttal javult, mert a bevételek az 1882. év első negyedében 1.199,849 forinttal szaporodtak a megelőző év bevételeihez képest, a kiadások pedig 4.273,453 forinttal apadtak, bár a közös kiadások 403,230 forinttal növekedtek és a közlekedési tárczában 2.819,700 forinttal nagyobb kiadás volt, a pest-zimonyi vasút és a vízszabályozás czimén. Igen figyelemre méltó dolog a mérleg javulása, mert míg 1881 első negyedében 90.247,440 forint kiadással szemben 65.990,910 forint bevétel állott szemben, tehát az első évnegyedben 24.250,530 forint volt a háztartási hiány, addig a folyó év első negyedében 85.973,836 forint kiadással szemben 67.190,759 forint bevétel volt, tehát a hiány 18.783,077 forinttal mutatkozott vagyis, mint említek, kisebb ez 5*/5 millióval, mint 1881-ben. Igaz, hogy nincs reményünk ahhoz, hogy az év második és harmadik negyedében a kiadások a mérleget ne rontsák, mert a boszniai kiadások czimén újabban 7 millió szavaztatott meg terhünkre, de mindenesetre bírjuk azt az előnyt, hogy az első negyed eredménye jelentékenyen kedvezőbb és így a közelebbi negyedek rendkívüli terheit ellensúlyozni képes. Ami az eredménynek egyes részleteit illeti, vannak azokban árnyék- és fénypontok, melyeket egyaránt méltatnunk kell, ha elfogulatlanul akarunk ítélni. Nem kedvező dolog az, hogy az egyenes adókban 285,691 forintnyi visszaesés van az 1881-ki eredményhez képest. Nem szabad felednünk azonban, hogy 1881. első negyedében, az 1880-ik év végén történt fennakadások miatt 1.700.000 forinttal haladták meg az 1880-as eredményt az egyenes adók, másfelől az összeg maga sem oly nagy, hogy az eddigi állandó emelkedéssel szemben azt állandó visszaesésnek tekinthetnék. Örvendetes jelenség meg az, hogy a fogyasztási adók minden rovatán állandó az emelkedés, a dohányjövedék alább fejtegetendő jövedelmén kívül. Ugyanis a termelési (bor, hús, szesz, czukor) adókból, a restitutióból, ami szintén a fogyasztási adót egészíti ki, a vámjövedelem agro nyereményéből és a sóból összesen 649.088 forinttal több folyt be az idei első negyedbeli, mint tavaly. Ez a termelésnek, illetőleg fogyasztásnak fejlődését jelzi és egész évre átszámítva igen jelentékeny százalékkal való fokozódást jelent. Az illeték és bélyegbevételnek egyenként nem jelentékeny, azonban együtt ezeknek 102.000 írttal való emelkedése egy évnegyed alatt, szintén számba veendő emelkedés, azon nagy visszaesés mellett, melyet a dohányjövedék tanúsít, melynek bevétele 408,224 forinttal apadt, noha a 3.626,739 forinttal szaporodott kiadás csak beváltásra fordíttatik és így tőkeelhelyezést képez, mely busás kamattal fog jövedelmezni. A bevételi emelkedések legjelentékenyebb részét kétségtelenül az államjószágeladások és a telepítvényesek törlesztésfizetése teszi, mert e két czimén az idei egy negyed év alatt 895,675 írttal jött be több, mint a megelőző évben, pedig a kikindaiak tömeges fizetése ez első negyedben még nem történt meg és így teljesen igazolva van a pénzügyminiszter előirányzata. Mert ha az első negyed eredménye csak az államjószágok czímén megközelíti a milliót, az előirányzott 5 millió egész év alatt bizonyára be fog jönni. Még közgazdasági szempontból sem tartjuk kedvezőtlen jelenségnek azt, hogy a birtokeladás és ez után a részletfizetés emelkedőben van. Nem fektetünk súlyt a pénzverő nagy forgalmára, mert az inkább csak átfutó kezelést képez, de azt már kedvező jelenségnek tekintjük, hogy a fémbányászat bevétele 326,014 forinttal, a kohászat jövedelme 212,022 forinttal emelkedett, mert ezek voltak eddig államháztartásunk fekete pontjai és ha e téren javulás áll be, a deficitek egyik forrása dugul be. Nem tudjuk azonban, csak üzlethiány- nak, vagy egyszersmind elszámolási késede- l lemnek tulajdonítsuk e azt a kedvezőtlen körülményt, hogy az államvasutak és gépgyár, valamint a diósgyőri gyár együttes jövedelme egy évnegyedben 700,000 forinttal csökkent, melyek csak 300,000 forintot szolgáltattak az idei első negyedben az állampénztárba, míg tavaly a megfelelő időszakban, 1 milliót fizettek abba, mint tiszta jövedelmet. Azt hisszük, hogy a forgalom csökkenésének van ebben része, mert a vasútkamatbiztosítás is 630,046 forinttal több az idei első negyedben mint tavaly a megfelelő időszakban, úgy, hogy ez a körülmény is teljes mértékben indokolja a kormány azon törvényjavaslatát, melyet a közlekedési miniszter a csekély jövedelmezőségű vasutak állami kezelésbe vételére vonatkozólag nyújtott be, mert ha így tartanak a viszonyok, az állam ki fogja fizetni az egész kamatbiztosítási összeget anélkül, hogy a vasutak kezelésére és tarifás politikájára nézve elegendő befolyást szerzett volna. Ha már viseljük a társulati vasutak terhét, vegyük azoknak hasznát is. A közbejött rendkívüli hadi kiadás mindenesetre zavarólag hat arra nézve, hogy az első negyed mérlegéből következtethessünk az egész év eredményére. Annyival is inkább zavaró a hatás, mert a most kedvezőnek mutatkozó termési és gyártási viszonyok is sok eshetőségnek vannak még kitéve, de az tagadhatatlan, hogy ha az 1881. év első negyedének 24 egynegyed milliónyi hiánya az egész év alatt 34 millióra növekedett (a pénztári kezelés szerint) akkor az idei első évnegyed 18 —19 milliónyi deficitje a rendkívüli hadiszükséglettel, ha ahhoz újabb nem járul, együtt sem fogja sokkal kedvezőtlenebbé tenni az egész év eredményét, mert 5 és fél millió »előugrást« szerzett a fedezetnek. Csak a többi évnegyed meg ne c cáfolja reményünket. Az országgyűlési szabadelvű párt máj. 2-án d. u. 6 órakor értekezletet tart. — A közös aktívák egy részének elárusítására vonatkozólag a »B. D.« szerint eddigelé még semminemű intézkedés nem történt. A két álllamfél pénzügyminiszterei csak még ezután fognak a közös aktívákat képező értékpapírok azon részéről értekezni, amelyek elárusítandók lesznek. Ezen papírok egy része egyátalában nem fog elárusíttatni, a másik részre nézve pedig még nincs elhatározva, mennyiben tartozik az a közös aktívákhoz. Az országos kataszteri bizottság f. hó 24-én esti 6 órakor indult el Fiuméból és 25-én reggeli 1/2 órakor Zágrábba érkezvén, ott, valamint a szomszéd vidék határain a felülvizsgáló szemlét megtartotta. A szemlében a város részéről részt vettek: Egersdorfer Ignácz, Hagebauer Lajos, Lerkovics Balázs, a nemz. gazd. lapok szerkesztője. A szemlét folytatták: Rudnyánszky F. elnök, Elekes György, báró Inkey Nándor, Ivics András, báró Kemény Endre, Mixics Kálmán és Stoll Károly o. b. tagok, Fejér Miklós, Butykay Emil, Kovács Béla, Szontágh Albert cat. oszti tagok; — b. Skerlecz Károly kér. igazgató, Bademich Géza felügyelő, Szabó József biztos. A szemlét tartották 26-án Zákány, Gyékényes, Alsók ; — 27-én Kaposvár, Kaposujlak, Kaposmérő, Kiskorpéd, Nagybajom, 28 án Dombóvár földjein. Kaposváron a polgármester, Dombóváron Perczel Dezső alispán, Fördős Vilmos ügyész, Fürdős Géza szolgabíró, Kovách állami mérnök, Frühwirth Lajos herczegségi felügyelő és Szancsics József tiszttartó fogadták az országos kataszteri bizottságot a legnagyobb előzékenységgel. Dombóváron a bizottsághoz csatlakoztak Siskovics Tamás o. b. tag, Rowald József cat. felügyelő és Bortus b. biztos. 29- én a Dombóvár és Pécs közötti vidék szemléltetett meg. — A Barrére-féle javaslatnak Párisban Wolkenstein gróf és Barrére közt megállapított főbb pontozatai a »N. W. Tagbl.« berlini jelentése szerint így hangzanak: 1. A dunai bizottság fő székhelye Gyurgyevo. 2. További rendelkezésig egyidejűleg áll fenn a két bizottság, mind a parti államok vegyes bizottsága, mind pedig a Commission internationale du Danube. 3. A szervezés, igazgatás, vezetés és az elhatározás joga minden kérdésben egy bizottságra megy át, mely a vegyes bizottság tagjaiból (öt állam: Ausztria-Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Bulgária) és a nemzetközi bizottság egy tagjából áll. 4. A Commission internationale e delegátusainak működési tartama hat hónapra van megállapítva. 5. E bizottságban Ausztria-Magyarország elnököl, és pedig nem a nemzetközi európai bizottság elnöke, hanem képviselője által a vegyes bizottságnál. 6. Egy más államnak sincs joga az elnökségre. 7. A bizottság ügynökeit, tisztviselőit az illető parti államok javaslatára nevezi ki. 8. Az alsó hidak a Dunán az illető parti államok által a bizottságnál tett puszta kijelentés után építhetők. 9. Ellenben mozgó hidak csak a bizottságtól nyert engedély után építhetők. Mindkét paragrafus természetesen azzal a megszorítással értendő, hogy a hajózás nem akadályoztatik. 1j — A »Pester Lloyd«-nak oly forrásból, melynek hitelessége semmi kétség alá nem esik, tudatják, hogy sem a közös kormány kebelében, sem ama katonai vezérkörökben, melyek egyedül jöhetnének tekintetbe, ha egyátalán »katonai pártról« akarnak beszélni Ausztria-Magyarországban, nem létezik ugyan oly terv, hogy az okkupáczionális területből »katonai határőrvidék« alakíttassák, ellenben való, hogy a herczegovinai kerületekben a montenegrói határ hosszában, tehát a Focsától délre eső területen Gacskón, (Antováczon) Koritón, Bileken át Trebinyéig a politikai — közigazgatási ügyvezetést továbbra is a katonai állomás-parancsnokok és az azok mellé rendelt tisztek kezei közt szándékoznak megtartani. Ez azonban kivételes rendszabály, mely csakis két, legfölebb három évig fog tartani és arra szolgál, hogy az átmenetet a mostani bizonytalan és aláásott viszaszonyoktól ama polgári kormányzathoz előkészítse, mely Herczegovina többi kultivált és nyugodt részeiben, úgyszintén egész Boszniában a nélkül is már tért foglalt, vagy legalább legközelebb tért fog foglalni. A nevezett herczegovinai határvonalban, mely a török uralom idejében is mindig a legnagyobb kontingensét szolgáltatta az elégedetleneknek és inzurgenseknek, ez az átmeneti, kivételes rendszabály már abból az okból is szükségesnek tűnik fel, mert a tartomány e részében levő vad és nyers lakosságnak, katonai tekintélyek tapasztalat szerint jobban imponálnak, mint polgáriak. Budapest, május 1. Egyptomban zavaros a helyzet még mindig egyre forrongnak a kedélyek. A kormány, hogy példát mutasson és erejének jelét adja, száműzött több mint tíz cserkesz származású katonatisztet, de azért vannak sokan még a hadseregben s azonkívül, akik a helyzettel nincsenek megelégedve. Mondják, hogy az ex-alkirály Olasz- és Francziaországban konspirál a mostani alkirály ellen. És nem is minden eredmény nélkül, így Freycinet franczia kormányelnök bizalmas lapja, a »National« a napokban azon javaslattal lépett elő, hogy az egyptomi válság befejezése végett vissza kellene helyezni Isz ma il pasát, az előbbi alkirályt. Másfelől pedig ugyancsak franczia forrás jelenté pár nap előtt a következőket : »A hatalmak még nem vették fontolóra a khedivének Halim pasa által való helyettesítésének kérdését ; ámde a khedive gyöngesége, mely előmozdítá Egyptomban az anarchia fejlődését, hinni engedi, hogy ilyen eventualitás be fog következni.« Az iránt tehát még eltérnek a nézetek, hogy ki legyen a mostani alkirály utóda, de abban egyetértés van, a mostani khedive gyenge ember, tehetetlen uralkodó, ki nem képes a nehéz helyzet követelményeinek megfelelni ; kibáb : a nemzeti párt kezében, mely napról-napra tért foglal, szoritja háttérbe a khedivet, csavarja ki kezéből a hatalmat s autonomikus törekvéseivel a porta féltékenységét is annyira fölébreszté, hogy csak nemrégiben hire járt, miszerint a szultán ismét egy küldöttséget meneszt a Nílus vidékére, vizsgálódni, jelentést tenni és ha lehet odahatni, hogy a porta s a szultán jogai, praerogativái meg ne csorbittassanak, sőt a körülményekhez képest Egyptom még szorosabb kötelékekkel füzessék Törökországhoz, de ami a történtek után merő hiú ábrándnak látszik. Az egyptomi nemzeti párt törekvéseire és álláspontjára, úgy kifelé, mint benn érdekes fényt vetnek e párt fejének, A rabi pasának levelei, melyeket ez Sir Wilfrid Blunthöz intézett. Közöljük ezekből a »P. Lt.« után a következőket : »Szivből köszönetet mondunk önnek barátságos tanácsaiért, és arra kérjük, higgye el, hogy mindent el fogunk követni a csend és rend fentartására. Mi ezt legfontosabb kötelességünknek tartjuk. Arról is biztosíthatjuk, hogy jelenleg minden csendes, és béke uralkodik az országban. Mi és hazafias testvéreink a legjobb akarattal védelmezzük mindenkinek jogát ebben az országban, a nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül. Minden szerződés és nemzetközi kötelezettség teljesen tiszteletben tartatik és senkinek sem fogjuk megengedni, hogy azokat bántsa, amíg az európai hatalmak is fentartják velünk a barátságos viszonyokat. Egyedüli czélunk, a rabszolgaságból, igazságtalanság- és tudatlanságból felszabadítni a népet és olyan színvonalra emelni, melyen képes legyen örökre meggátolni az előbbi despotikus állapotok visszatérését. ... .Ha konfliktus törne ki, az nem csak minket s nem is elsősorban minket, hanem valamennyi hatalmat és kivált Angliát érintené. Nincs meszszelátó államférfi, ki félreismerné az előnyt, melyet Anglia húzhatna abból, ha barátságos hozzánk és ügyünket támogatja. Ha a hatalmak képviselői kötelességeiket híven és államaik javára akarják teljesíteni, nem tehetnek jobbat, mint ha valóban nemzeti törekvéseinket támogatják és tettel bizonyítják be nekünk, amit szóval ígérnek. Mi el vagyunk határozva, mindent elkövetni, a mi hatalmunkban áll, hogy népünknek állást küzdjünk ki a czivilizált nemzetek között, midőn a műveltséget terjesztjük, az egyetértést és rendet fentartjuk és mindenkinek igazát megvédjük. Semmi sem fog minket e czéltól eltántorítani. Fenyegetésektől nem félünk. Mi csak barátságos érzelmekre és tanácsokra hallgatunk. Kérjük istent, világosítsa fel Európa államférfiait, hogy megtalálják az igazságot és jobban ismerjék országunk viszonyait. teljesen a bizottság rendelkezésére állanak. Ezek kinyomatása és kiosztása elhatároztatott. Kemény K. miniszter kéri a bizottságot, hogy a phylloxera ügyre vonatkozó tvjavaslatot a jövő héten tárgyalás alá vegye. Elfogadtatik. Ezután ismerteti Kemény b. miniszter az osztrák kormánynyal folytatott alkudozásokat éselőadja az azok folytán a tengeri bevitelre vonatkozólag elért kedvezményeket, melyek tárgyalását az egyes tételeknél indítványozza. Némely fontos czikknél különösen kávé és rizsnél különbözet szükséges volt (3 frt illetőleg 25 krral) hogy Amsterdamból és az északi tengeri kikötőből a bevitel az adriai tengerre tereltessék, mely kedvezmény nélkül újabb kapcsolatok kötése a kereskedelem részéről alig kiséreltetett volna meg. A kincstárnak a pénzügyi megrövidülése mindenesetre nem lesz ugyan jelentéktelen és az előny egyelőre mindenesetre inkább Triesztnek mintsem Fiuménak fog esni, azonban a verseny ezt kétségkívül nemsokára ép úgy kiegyenlítendi, amint ez a petróleumnál a magyar hitelbank bizományosai Steinacker és társa által kieszközöltetett. Baross előadó az osztrák kormány erre vonatkozó előterjesztésének alapos voltára utal és annak érveit helyeseknek ismeri el. A vámkereslet körülbelül 800,000 írtra fog mehetni. Más hatalmak aligha fognak ez intézkedés ellen kifogást tehetni. Gaál a magyar kormány részéről is óhajtott volna olyan kimutatást, milyet az osztrák kormány terjesztett a birodalmi tanács elé. Különben nem emel kifogást a vámkülönbözet ellen. Kemény K. miniszter nem akarja az osztrák kormány eljárását precedensnek venni, a bizottság helyett a képviselőházhoz való előterjesztése ilyen kimutatásnak, lényegesen megújította volna az ügy elintézését. Wahrmann megnyugszik ilyen előterjesztésnek később leendő benyújtásában s helyesli az adriai hajózás elősegítését, nem tekintve azt, várjon Triesztnek többé-kevésbbé szolgál-e javára, mintsem Fiuménak. A fiumei üzleti szellemnek mindenesetre egy kis serkentésre van szüksége. Maga is csak kávéra és rizsre helyez súlyt, a fiskális keresletet csak jelentéktelennek tartja, másnemű előnyökkel szemben. Óhajtotta volna, hogy a kedvezmény a petróleumra is kiterjesztessék. Kemény K. miniszter fiskális szempontokkal indokolja a petróleum fel nem vételét, valamint a belföldi petróleum termelésre való tekintettel. Wahrmann azon kérdésére, várjon ez alkalommal a szabad kikötő kérdése érintetett-e, Kemény K. miniszter tagadólag válaszol, azonban kijelenti, hogy e kérdés végleges megoldásához közeledik, de előbb a belföldi forgalomnak kell emelkednie, hogy a szabad kikötőknek kárpótlás nyuttathassék. Wahrmann kérdi: tárgyaltatott-e az osztrák kormánnyal a Trieszttől Bécsig, illetőleg Prágáig szóló vasúti szállítás kérdése, mire a kormány képviselői tagadólag válaszolnak. György Endre igen egyoldalúnak tartja a Triesztnek adott kedvezményt, most már a kávé mind Trieszten át fog jönni és így a magyar kincstár vámkevesebblete nem jogosult. Wahrmann konstatálja, hogy ezen intézkedés különösen Németország ellen irányul, mint ennek vámpolitikájáért való megtorlás. E kedvezményt azonban csak tengerentúli vidékekről közvetlenül behozott czikkre kívánja alkalmaztatni. Kemény K. mniszter nem tartja lehetőnek egyes kikötőknek ily intézkedés által való szerfeletti kedvezményezését, ha figyelembe veszi a más államokkal kötött kereskedelmi szerződéseket. Hegedűs Sándor György Endre nézetei ellen és a javasolt különbözeti vámok mellett szólal fel, ha már védvámos polikát kell követni. Egyébiránt az összes kávébehozatalnak, Triesztbe és Fiuméba való terelése pizikailag lehetetlen. Különben különbözeti tarifa nélkül Fiume helyzete Trieszttel szemben semmi esetre sem lenne kedvezőbb. Elnök kimondja a különbözeti tarifák elfogadását. A gyarmatáruknál a thea függőben hagyatott, erre 100 frt, tengeri bevitelnél 90 frt állapíttatik meg. A dohánynál irályi módosítással elfogadtatik a javaslat. A gabonaneműeknek Dalmácziába való bevitelére nézve, mely tételnél bizonyos mennyiségre vámmentesség engedélyeztetik Wahrmann felszólal a kedvezmény ellen, minthogy Magyarországnak ahhoz semmi köze, gondoskodjék Dalmácziáról Ausztria amint jónak látja, de a maga saját zsebéből. Matlekovics hasonló kedvezményre utal, melyet a petroleumbevitelre nézve Erdély a közös kincstár rovására élvez. Wahrmann nem fogadja el a hasonlat helyes voltát és különösen a kérdés elvi oldalára helyez súlyt. Kemény K. miniszter az összeg csekély voltára hivatkozik s e követelés humanitárius oldalát hozza fel. Maga sem tartja helyesnek egyik félnek tetszése szerint való egyoldalúeljárását, sokkal kevésbé, mintsem a közös egyetértéssel megállapított ilynemű humanitárius intézkedést. Gaál Wahrmann nézetéhez csatlakozik. Hegedűs Sándor azt tartja, hogy Dalmácziára nézve korábbi idők óta fennálló kiváltságokra tekintettel kell lenni, kérdi azonban, miképen kelljen megszabni az egyes kikötőkre szóló bevitelt, és kifogása van az erre vonatkozó felhatalmazás szövegezése ellen. Baross helyesli a módosítást, mely Matlekovics felvilágosításai után a miniszterelnök szövegezése szerint elfogadtatik. Kemény K. miniszter előterjeszti a vámmentes mennyiség beviteli módozatait. Ezután a függőben hagyott tételek közül néhány jelentékenyebb pontra nézve a szöveg változatlanul elfogadtatik. Aborczerre a magyar javaslat szerint 6 írtra emeltetik. A juta-zsákok vámjának 2 frt 80 krral 6 írtra emelésére nézve Kemény K. miniszter azon felvilágosítást adja, hogy ez azon biztos reményben történt, hogy közelebbről az országban egy nagyobb juta-gyár állíttatik, mely egy millió zsákra lesz berendezve. Whrmann megengedi, hogy a malomipar ezáltal hátrányba jut, azonban ezzel szemben egy új ipartelep felállítása mindenesetre nyomatékkal bír. A tétel 6 írttal elfogadtatik. Matlekovics államtitkár a szocsárukra vonatkozólag kívánt emelés tárgyában előadja, hogy e részben az érdekeltek kihallgattanak, és lényeges érv nem hozatott fel a javaslati tétel elfogadása ellen, minek következtében a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy e részben lépéseket tegyen. A cséplőgépekre nézve megtartatik a tarifa előbbi beosztása. Kemény Gábor b. miniszter egyébiránt készségét lenyilvánítá arra, hogy a cséplőgépgyártásra nézve egyetértve a közlekedési miniszterrel, kinek felügyelete alatt az állami gépgyár áll, a lehető kedvezmények létesíttessenek. Gaál az állami gépgyár mellett a földművelési érdekek kiemelését kívánja. Újabb gyárak emelésére szolgáló gépek a magyar javaslat szerint a vámnak felére való leszállítása kedvezményét vehetik igénybe. A magyar varrógépgyárosok beadványa, mely jelentékenyen magasabb vámot kiván fölolvastatott ugyan, de a benne foglalt kérés nem vétethetett tekintetbe. Több rendbeli irályi módosítvány elfogada után a tarifa tárgyalás bevégeztetett és felvétetett törvényjavaslat 1. és 2. czikke, melyek vita nélkül fogadtattak. A 3. czikknél kérdi Gaál, miért kivántati megtartási vámok kivetésére vonatkozó meghatalmi különleges czikkekre nézve a javaslatba hó módon. Hegedűs Sándor konstatálja, hogy a vég nem világos. Elnök e felszólalást támogatván, a szí irályilag szabatosíttatik. A 4. czikk irályilag módosíttatván az 5. és változatlanul elfogadtatnak. A 7. czikknél Gaál kifogásolja a kormányna gabnavám megszüntetésére vonatkozó egyszerű felhalmaztatását. Faik elnök erre vonatkozólag határozat hozását javasolja, anélkül, hogy a törvény szövege vudosíttatnék, a mint az osztrák részről már megtörte. Hegedüs Sándor hozzájárul azon nézete, hogy a kormány ilynemű intézkedéséről a törvényt másnak jelentést tenni köteles. Szapáry gr., miniszter czéltalannak tart ilyen határozat hozatalát. Wahrmann azon esetre szükségesnek tartja midőn az országgyűlés szünetel. Kemény K. miniszter a bejelentést elégségesnek tartja. Wahrmann javasolja, hogy az ilynemű intézkedés tartamára bizonyos időpont határoztassék. Faik elnök azon nehézségre utal, mely a szükség szerinti időnek előre való meghatározásával jár valamint azon kimaradhatatlan vitákra, melyeket ily esetekben a szembeálló érdekellentétek keltenének. Korozmics nem tartja szükségesnek, hogy ez intézkedés utólag az országgyűlésnek bejelentessék. Hegedűs Sándor jelentékenynek és czélszerűnek tartja, hogy a kormány ily eljárásra köteleztessék és különben is már elvileg a törvénytől rendeletek útján való bármely eltérés tudomására hozandó a népképviseletnek. Szapáry dr. miniszternek nincs ellenvetése oly határozathozatala ellen, mely a törvény szövegét nem másítja. Korizmics és György Endre ellene szálának , végre az indítvány Faik elnök szövegezése szerint elfogadtatván, az ülés véget ért. Közelebbi ülés holnap d. u. 4 órakor. .. Államháztartási kimutatás 1882. év. I. negyedéről A m. kir. pénzügyminisztérium ma tette közzé kimutatását a magyar koronához tartozó állampéntáraknál 1882. évi január 1-től márczius végéig elfordult bruttó bevételekről és kiadásokról összesonlitva azokat az 1881 évi hason időszaki erényekkel. A tényleges eredmény következő : Bevételek. 1889 évi I-ső negyedben. Állami adósságok, és pedig: Az 1880. évi LX. t.-cz. alapján ki-Lotto,5.t.ott papirjáradék-kötvények eladásából ....................................... Szőlődézsmaváltság........................ Maradvány- és irtványföldek megváltásából ...................................... Sorsolási kölcsön . . . • • • Budapesti lánczhid elsőbbségi kölcsön fedezésére az állami hidak bevételeiből ............................................ Az 1880. évi VIII. t.cz. alapján kibocsátott arany-járadékkötvények eladásából............................. A Tisza és szegedi kölcsön évi járulékainak fedezésére ................... Pénzügyminisztérium: Egyenes adók.................................. Fogyasztási adók . . • • • • Fogyasztási adóvisszatérítésekből Agio-nyeremény a határvam fölöslegből ....................................... Határvám-kezelési átalány . . Bélyeg................................................. Jogilletékek ............................. . Dijak ............................................ Fémjelzés....................................... Út-, híd- és révvám........................ Dohányjövedék............................. Lottójövedék .................................. Sójövedék . .................................... Perköltségek . ............................. Állami jószágok............................. Bányaigazgatóságok ......................... Fémbányászat és opálbánya . . . Fémkohászat . . ..................... Pénzverde ........................................... Vasművek........................................... Kőszénbányák.................................. Sótermelés...................................... Felhagyott bányaművek stb. . . . Állami nyomda............................. Állami épületek............................. Budapesti állami hidak . Állami vasutak, gépgyár és diósgyőri vas- és aczélgyár tiszta jövedelme Ingó állami vagyon Különféle rendes bevételek. . . . Állami javak eladásából................... Telepítvényesek által fizetendő vételárak és kamatok................... Maradvány- és irtványföldek váltságdíjai ........................................... Állami előlegekből............................. a) 5°/a papirjáradékkötvények eladásából a budapest-zimonyi vasút építési költségek fedezésére az 1881. évi XLI. tvez. alapján . . . b) a Tisza és szegedi kölcsönalap pénzeiből az 1881. évi LII. tvez. alapján ........................................ 9.934.842 8,580 146 272.351 240.379 10,631 13,185 208,115 84,834 26.205 277.048 530.254 77.048 530,254 16.447,422 16.733,113 4.061,182 3.709,169 375,578 313,982 62,011 13,530 112,500 112,500 2.203,155 2.110,394 3.461,364 3.450,869 119,356 147,713 5,251 3,747 6,365 7,307 11.240,389 11.648,613 871,084 964,688 2.546,889 2.544,891 603, 285 942,722 1.016,026 18,141 21,247 556,433 230,418 1.035,128 823,106 1.200,647 3.916,026 576,724 1.002,978 19,044 1026 388,564 202,004 2757 2272 252,331 234,789 8,063 8,273 157,533 145,540 300,000 1.000,000 11,372 15,423 303,509 368,145 940,856 141,872 172,280 75,583 19,954 3. 201,680 159, 1.433,955— 1.385,745— A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délután 5 órakor Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében, — melyen a kormány részéről Tisza miniszterelnök, Szapáry gr. pénzügyminiszter, Kemér Gábor b. keresk. miniszter és Marekovics államtitkár voltak jelen; — tárgyalta az átalános vámtarifának függőben hagyott és az osztrák kormánnyal tárgyalt tételeit. A tarifa tárgyalásának megkezdése előtt Baross előadó jelenti, hogy a Zichy Jenő gr. által benyújtott indítvány megítélésére szükséges adatok