A Hon, 1882. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1882-07-30 / 208. szám

ez ügyben ülést tart, mely után küldöttséget fog me­neszteni a katonai parancsnoksághoz, és ha ennek daczára sem engedik meg a zenekar közreműködését, a bizottság kihallgatást kérve — ő felségének, kül­döttség által, fogja előterjeszteni. — Elmezavar ijedtség miatt. Molnár Sándor faddi szül. 23 éves napszámost tegnap kis fuvaros­­utcza 8. szám alatti lakásáról unoka­testvére beszál­lította a Rókus-kórház megfigyelő osztályába, mint­hogy rajta nagyobb fokú elmezavar tört ki. A szeren­csétlen ember — saját vallomása szerint — 16 éves korában valamitől megijedt s azóta időnkint őrülési rohamok lepték meg, de közben is mindig félős ter­mészetű volt.­­ A betegsegély és temetkezési egyletek el­lenében az »Orvosi kör« tudvalevőleg a belügyminisz­terhez emlékiratot nyújtott be. Ez emlékiratra vála­szol az »Eötvös« jótékonysági egyesület egy másik emlékiratban, mely az orvosok érveléseit czáfolni igyekszik s azt mutatja ki, hogy e betegsegély­s te­metkezési egyletek nemcsak a nagy közönségnek, de maguknak az orvosoknak is használnak, mert biztos kenyeret ad számukra. — Az idill vége. Néhány héttel ezelőtt egy rö­vidke idyllt itt le egy fővárosi lap, melynek színhelye a Margitsziget lett volna, el volt abban mondva, hogy egy tekintélyes fővárosi orvos közeli rokona, egy gyö­nyörű szőke hölgy s nagy vagyon örököse, bele­szere­tett a szigeten tartózkodott hírneves bécsi arczkép­­festőbe, F­­urba, s e szerelem kedvéért lemondott a korábbi eljegyzésről, melyre egy helybeli kereskedő­vel lépett, hogy háborútlanul követhesse szive válasz­tottját. Nem tudjuk, várjon az idill a leírt módon tényleg megesett-e, de tény, hogy a megjelölt szemé­lyek ebben az időben csakugyan a Margitszigeten időztek, s hogy a fiatal művész valóban tárgya volt a szép nem kiváló figyelmének. Most azonban F. úrról olyan dolgokat közölnek velünk, melyek az idillnek nem várt lebonyolításáról tanúskodnak. A fiatal festő — Friedländernek hívják — értett hozzá (vál­jon joggal-e vagy a nélkül, azt nem tudjuk) hogy magát az osztrák főváros egy ismert arczképfestőjé­­nek hírébe hozza. Ő maga azt beszélte, hogy József főherczeg meghívására jött el, hogy a főherczeg s annak családja arczképeit lefesse. Ez az előadása elégséges volt, hogy belefuthasson több családi körbe , hitele nyíljék helybeli üzletekben, mely utóbbit sietett is alaposan kiaknázni. Mikor hitele már fogy­tán volt, szerencsére megérkezett a festő apja, egy varrógép kereskedő Bécsből, a­ki úton-útfélen azt kürtölte, hogy ő fiának valamennyi adósságát ki fogja fizetni. Rövid idő múlva eltűnt a szép fiatal festő Budapestről a­nélkül, hogy hitelezőitől elbúcsú­zott volna. Tekintettel az apa kezességére nem igen aggódtak ezek, hanem követelésük kiegyenlítése vé­gett Friedländer papához fordultak. Ez azonban távol volt Bécsből s a hitelezőknek várni kellett. Mi­dőn a türelemből már kifogytak, s erélyesen hozzá láttak követelésük behajtásához, arról értesültek, hogy Friedländer pápa s geniális fia Bécsből 40,000 írt adósság hátrahagyásával eltűntek; úgy hírlik, Amerikába vitorláztak szerencsét próbálni. Mindket­tőjüket a bécsi rendőrség nyomozza. — Betörés. Stern Sámuel hajós­ utcza 27. szám alatt levő szatócsboltjába tegnap éjjel ismeret­len tolvajok betörtek. A betörés körülményeiről a »Hircsarnok« a következőket írja: Stern Jakab és családja tegnapelőtt este mindent rendben hagyva bezárták boltjukat, azonban szellőzés czéljából a bolt udvarra nyíló ajtaja felett az ablakot nyitva hagy­ták. — Reggel midőn Stern az udvar felőli aj­tón bement a boltba, — nagy megütközéssel vette észre, — hogy az utczára nyíló ajtóról a belső vaspánt le van feszítve, a kulcs az ajtóban, az ajtó nyitva áll, csak be van hajtva. Azonnal utána nézett a dolognak s kitűnt, hogy boltjába betörtek s 47 frt készpénzét, összes váltóűrlapjait és postaér­­tékjegyeit 110 frt értékben ellopták. A tolvajok a jelek után ítélve az udvari ajtó nyitva hagyott abla­kán másztak be s miután a jelzett tárgyakat össze­szedték, az utcza felőli ajtón távoztak s azt maguk után behúzták. Stern már 24 év óta bírja ezt az üz­letet és még eddig a tolvajok soha sem háborgatták, különben maga az üzlet a sugárút közvetlen közelé­ben nyílt helyen fekszik. Károsult jelentést tett a te­rézvárosi kapitányságnál, mely a tettesek nyomozá­sát megindította. — Balesetek. Miksa Mihály pozsonyi szüle­tésű 22 éves kőmives, ki a Lipót­városi bazilika épí­tésénél van alkalmazva, tegnap este 6 órakor, a ka­­takomba nyílása felett egy keskeny pallón akart át­menni homokért s vigyázatlanságból megcsúszott s a kriptába 6 ölnyi mélységbe alázuhant. Az esés foly­tán bal kezét eltörte, minek folytán beszállították ápolás végett a Rókus kórházba. — László V­i­­s­o­n­t­a­i Mari monostori születésű 11 éves tanuló leány tegnap szülei magyar­ utcza 48. szám alatt levő lakásán az első emeleti folyosóról kihajolt, hogy egy edényben esővizet fogjon fel, miközben lába a vizes kövön megsiklott s a leány alázuhant az udvar kö­vezetére. A szegény gyermek borzasztóan összezúzta magát, bal felkarja eltörött, koponyája súlyosan megsérült s nyakcsigolyája kificzamodott. Egy lepe­dőben szállították be a Rókus kórházba. Életben ma­radásához kevés a remény. — Haza jött meghalni. Gr­e­d­ő Norbert 48/49-ki honvédtiszt, tegnap hosszú szenvedés után, sógorá­nak városligeti nyaralójában 67 éves korában meg­halt. Temetése holnap délután lesz. A boldogult a szabadságharcz leveretése után Törökországba me­nekült, honnét néhány évvel későbben Párisba ment. Kitűnő rajzoló lévén, azzal tartotta fenn magát és szerzett néhány ezer frankot, azután egy párisi mű­árussal szövetkezve: képeket, olaj nyomatokat stb. adott ki. Egy hóval ezelőtt azonban elkezdett gyen­gülni és érezve közeli halálát, erőt vett rajta a hon­vágy. Hogy hazáját még egyszer láthassa, kiegyezett társával és két héttel ezelőtt Budapestre érkezett, hol tegnap sógora nyaralójában meghalt. — Uj vasút. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister a kisszállási uradalom által benyújtott s a budapest-zimonyi vasút »Kisszállás« állomásától, az uradalomi gyártelepig, saját földterületén vezetendő 4 kilométer hosszú, rendes vágányu lóvonatu vasút tervét helybenhagyta s a közigazgatási bejárás mi­előbbi megtartását elrendelte. Elrendelte egyszer­smind, hogy ha mozdonyok alkalmazása hozatnék szóba , egy gőzmozdonyu vasút feltételei is tárgyal­hatók s az építési feltételek vagy ló-, vagy mozdony­­vasutra állapitandók meg. — Összetörte a malom. Nagy-Kállóból írják : Katona László helybeli földmives 9 éves hasonnevű fia a napokban többedmagával játszadozott a nyí­regyházi utón a Huszti József száraz malma közelé­ben. Egy suhancz kocsis legény épen akkor fogott be a malomba s midőn a lovakat megindította, oda hívta a gyermekeket és biztatta, hogy üljenek fel a keringőre, nem történik semmi bajuk, s a ki meg­teszi, annak diót ad. A gyermekek­­ hatan voltak mind felkapaszkodtak, azonban midőn már közel jártak a malomorsóhoz, szanaszét leugráltak. A kis Katona Laczinak azonban a keringő fogában meg­akadt a gatyája s minthogy a kocsiszegény a lovakat nem tudta megállítani, a keringő az orsóhoz sodorta, s annyira összetörte a szegény gyermek testét, hogy a kórházban, hová azonnal beszállították, még az nap este meghalt. A gyermek anyját a szerencsétlen­ig annyira megrendítette, hogy elméje megzavaro­dott, minek folytán őt is beszállították a kórházba. A szerencsétlenséget okozó suhancz ellen a járásbíróság­ megindította a bűnvádi eljárást. — A telefon és a villám. A berlini »Börzen Courier« Írja f. hó 28-ki ketettel : A villám tegnap délután telefonunk útján becsapott lapunk nyomdai irodájába. Míg oda künn egyidejűleg villámlott és dörgött, egyszeriben egy hatalmas lány lebegett be a szobába. Az irodában egymagában jelenlevő úr hát­tal ült a telefonnak, azt mondja, hogy abban a pil­lanatban úgy érezte, hogy őt magát éri a villám — a láng felvillant, végig lengett a szobán s eltűnt a nél­kül, hogy kárt tett volna a szobában. A telefont magát a villám megsértette. A villám a készülékben levő drótot megolvasztotta. Az elektromos világításra szolgáló drótokban pattogás hallszott. Valószínű, hogy a villám a telefonvezeték drótjain ment odább, melyek a villámot vonzották és hárítóul szolgáltak. Ha abban a pillanatban valaki a telefon előtt áll vagy ha épen beszél rajta, okvetetlenül agyonsujtotta volna a villám. Ez eset intésül szolgálhat, hogy égi­­háború alatt senki se ha­sználja a telefont. — Hosszú alvó. Május 12-dikén Párisban az Avenue de la Grande Armeé egyik padján egy mint­egy 24 éves nőt találtak, ki oly mély álomba volt merülve, hogy nem volt felkölthető. Kórházba szállí­tották, hol minden felélesztő kísérlet sikertelen volt. Minthogy az orvosok konstatálták, hogy az alvó a terhesség harmadik hónapjában van, kettős elővigyá­­zattal kellett élni. Napok, hetek és már hónapok is elmúltak, a nő csak szakadatlanul tovább szendergett mozdulatlanul hanyatt fekve zárt szemmel, nyitott szájjal, a­melyen át időről-időre tiszta levessel táp­láltak. Az eset orvosi körökben természetesen föltű­­nést okozott és még nevezetesebb lett az által, hogy a nő vagy tíz nap előtt minden látható fájda­lom nélkül s a nélkül, hogy álomkórságából föléb­redt volna, gyermeket szült, a mely a hatodik hónap­ban lévén, meghalt. E válság után az orvosok erő­sebb szerekhez fordulhattak az alvóval szemben. Hi­deg tusokat alkalmaztak, a melyek nem maradtak hatás nélkül. Hetvennapi alvás után adta az első életjelt; sóhajtozni kezdett, de sem szót nem tudott ejteni, sem taglejtést tenni. A hozzáintézett kérdé­sekre azóta csak mindig sóhajtásokkkal felel; a sza­vakat érteni látszik, de képtelen csak egyet is szólni. A rendőrség természetesen azon volt, hogy e különös beteg kilétét kitudja és százan is haladtak el ágya mellett, hogy fölismerjék. Hétfőn egy nő jelentke­zett Meauxból s kijelenté, hogy leánya, ki hét évvel ezelőtt elhagyta, már 1870-ben a porosz okkupáczió miatt hasonló dermettségbe esett. A beteghez vezet­ték és elsőre nem ismerte föl benne leányát ; de más­nap egész határozottsággal mondá, hogy az az ő leánya, neve Veron Mária. A­mint a beteg e nevet hallotta, az idegennek hevesen megrázta kezét. A további kezelés által úgy hiszik, hogy teljes öntu­datra hozzák az álomkórságost. Irodalom, tudomány és művészet.­ ­ A budai színkörben. »A szomszéd almái« Victorien Sardou bohózata a jövő héten kerül színre. A darabot, mely nálunk híres lett az által, hogy a Csiky Gergely »Kaviár«-jához hasonlították, Pokor­­nyi Jenő fordította le. A próbákat e mulatságos bo­hóságból ma kezdték meg.­­ »Budapest épületei« czím alatt legközelebb Diwald Károly műintézetében fénynyomatú gyűjte­mény jelenik meg, melyhez a szöveget R­o­z­­­n­a­y István budapesti építész írja. A gyűjteményben fel lesznek véve Budapest nevezetesebb nyilvános és ma­gánépületeinek homlokzata és alaprajza, magyar, franczia és német magyarázó szöveggel. Hazánkban ily irányú gyűjteményes szakmunka még nem je­lent meg.­­* »Magyarország faipara és fakereskedése« czím alatt Grill Károlynál mintegy 10 évre terjedő s csinosan kiállított kötet jelent meg Engel Sán­dor fakereskedőtől, melyben különösen a tölgyfáról szól, de mellékesen erdészetünk összes viszonyairól is megemlékezik, erdészeti térképet ad, az erdőke­zelésről s a fakereskedésről táblázatokat közöl s kü­lönösen, mint gyakorlati ember, intéseket közöl a nyers faanyagok czélszerűtlen vagy hibás feldolgozá­sa tárgyában. A számos ábrával s kezelési mintával ellátott mű Grill Károly udvari könyvkereskedésé­ben kapható. — Zeneművek. Rózsavölgyi s társa zeneműke­reskedésében a következő zeneművek jelentek meg: »S a r­o­zta-ny­i­tány« Erkel Ferencz műve nyo­mán zongorára hangverseny előadásra szabadon át­írta Sipos Antal. — »Polonaise in A-dur von Chopin für die linke Hand arangirt von Géza Zichy. — Valse de Salon par Charles Kleps. Napirend julius 30-án. Naptár: Vasárnap, jul. 30. — B. kath. A. S. Abdon és Szén. Prot. A. S. Abdon. Görög-orosz: (juh 18.) C. 9. Jáczint vértanú. Zsidó: (ab. 14.) — Nap kél 4 ó. 3­9 p., nyug. 7 ó. 33 p. — Hold kél 7 ó. 14 p. d. u. nyug. 4 ó. 54. p. reggel. — Holdtölte másodízben 8 óra 18 percz délután. — Mercur emelkedő pályacsomójában van s hajnalcsillag a bikában. Vénus Uránus mellett van s esti csillag az oroszlánban Igazságügy miniszter fogad d. e. 10-től d. u. 2-ig. Honvédelmi miniszter fogad d. e. 10-től d. u. 2-ig. Horvát miniszter fogad d. e. 10 d. u. 2 óráig. A Szent Istvánnapi ünnepélyt rendező 1000-es bizottság ülése d. e. 9 órakor az uj városháza nagy termében. Az 1848/49-iki honvédtemetkezési egye­sület évi közgyűlése d. e. 10 órakor a belvárosi reál­iskolában. Üv­egfestészeti kiállítás Kratzman Ede műtermében (az egyetemi füvészkert mellett) egész nap lát­ható belépti dij nélkül. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Iparmúzeum a sugárúti műcsarnok épületében d. u. Vi3—Vi6-ig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9 d. u 1 óráig. Múzeumban: régiségtár délelőtti 9 órától délutáni 1 óráig. Margitszigetre hajó indul félóránkint. A szi­geten katona- és czigányzene. C­sászárfürdőbe hajó indul óránkint. Á­llatkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona- és Árutőzsdék.­ ­*Ari­fi , július 29. (Termény­tőzsde.) Búza jú­liusra 29.40, augusztusra 28.60, szeptemb.—októberre 27.60, szeptember—deczemberre 27.60 csendes. —Liszt (9 már­kás) júliusra 62.—, augusztusra 62.—, szeptember—októ­berre 59.80, szeptember—deczemberre 59.—. csendes. — O­l­aj júliusra 74.*/4, augusztusra 74.*/4, szeptember—de­czemberre 76.*/4, jan.—áprilisra 77.— szilárd. — Szesz júliusr­a 60. —., augusztusra 60.—, szeptember—deczemberre 54.*/«, jan.—áprilisra 54.*/« szilárd. — Idő : Változó: Hamburg, julius 29. Búza julius—augusztusra 199.—, szeptember—októberre 195.—, esendes. — B­ú z­a julius—augusztusra 135.—, szeptember—októberre 134.­ , tartós. — Olaj helyben 60.—, októberre 58.'/*, szilárd. — S­z­e­s­z júliusra 40.»/», augusztus—szeptemberre 40.*/«, szeptember—októberre 40.90, október—novemberre 40.90, szilárd. — Ifi­ járás: Derült. Bor­in* jul. 29. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza júliusra 216szeptember—oktoktóberre 198.V. szilárd. — B­o­r­s helyben 155.—, júliusra 147. */«­ julius—augusz­tusra —.—, szeptember—októberre —.— szilárd. — Zab julius—augusztusra 135.—, szeptember—októberre 184.— jobb. — Kepczeolaj helyben 58.10, szep­tember—októberre 57.80, okt.—novemberre —.— szilárd. — Szesz helyben 49.90, julius—augusztusra 50.40, augusz­tus—szeptemberre —.—, szeptember—dep­emberre —.—, magasabb. Stettin* júl. 29. (Gabonatőzsde.) Búza jú­liusra 220.—, julius—augusztusra 214.—, szeptember—ok­tóberre 199.—. — Boza júliusra 152.—, julius—augusz­tusra 148.—, szeptember—októberre 145.Va­ — Olaj jú­liusra 59.—, szeptember—októberre 58.—. — Szesz helyben 49.20, július—augusztusra 49.—, augusztus—szep­temberre 49.—, szeptember—októberre 49.50. — E e p c z e szeptember —októberre 269.—. Liverpool, július 28. Vörös búza 2. fehér búza 1 olcsóbb, liszt bágyadt, tengeri 1 olcsóbb. — Időjárás : Borus. London, júl 28. Külföldi búza nagyon renyhe, ér­kezett búza névleges, tengeri csökkenő, egyéb gabnaneműek renyhe, változatlan. Hozatal : Olaj helyben 29—. Búza 103090. Árpa 2580. Zab 91420 métermázsa. — Időjárás : Borult. Cöln, július 29. Búza júliusra 22.30, novemberre 20.20. — Bors júliusra 15.20, novemberre 14.80. — Bep­czeolaj helyben 32.50, októberre 80.40. Boroszló, jul. 29. (Á­r­u t­ő z­s­d­e.) Szesz júliusra 48.70, őszre 48.70. Értéktőzsdék. Bécs, jul. 29. (Osztr. ért. zárlatja.) Osztr. hitelrész­vény 322.20. Déli vasút részvény 140.50. 4% aranyjár. 95.20. Londoni váltóár 120.10. Károly Lajos vasút részv. 322.50. 1864-es sorsjegy 172.25. 4'2°/o ezüstjáradék 77.75. 1860-as sorsjegy 132.—. Török sorsjegy 24.70. Angol-osztrák bank 123.—. Osztr. államvasut 342.75. 20 frankos darab 9.56—. 4­2% papirjáradék 77.10. Osztr. hitelsorsjegy 177.25. Osztrák­­magy. bank 827.—. Cs. kir. arany 5.65—. Német bankvál­tók 58.75. BéCS, jul. 29. (Magy. ért. zárlatja.) M. földteherm. kötv. 98.70. Erdélyi föld. kötv. 98.75. 5­/a°/a magy. földhitel­int. záloglevél 101.60. Erdélyi vas. részv 164.—. 1876. magy. kel. vas. áll. els. kötv. 96. — . Magyar nyer. sorsjegy 121.25. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 119.80. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 111.—. 4 százalékos aranyjára­dék 88.50. M. orsz. bankr. —.—. Magy. vas. kölcsön 135.—. Magy. hitelb. részv. 325.50. Alföldi vasutr. 175.75. Magyar éjszakkel. vasutr. 165.50. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 91.80. Tiszai vasutr. 248.—. Magyar leszám. és váltób. 108.—. Kassa-oderb. vasutr. 149.75. 5% papirj. 87.20. Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Berlin, julius 29. (T­ő­z­s­d­e.) Hetizárlat és az utóbbi napokban végbement emelkedések lebonyolításokra szolgáltat­tak okot, e miatt árfolyamok csökkentek. Pénz könnyen kapható. Berlin, jul. 29. (Z­á­r­l­a­t.) 4-2°/o papirjáradék 65.20, 4­2°/o ezüstjáradék 66.10. 6®/o m. aranyj. 102.20. 5°/o m. papir­járadék 73.90. 50/o keleti v. elsőbbs. kötv. 77.—. Magyar hitel­részvény 554.—. Déli vasút részvény 238.—. Kassa-Oberbergi v.­részv. 64.50. Orosz bankjegyek 204.20. n. kibocs. kel. köl­­­csön 56.90. Magyar jelzál.-hitelbank-részvéy—.—.Magyar országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 78.*/*. Ultimo arany­járadék 80.90. 4°/„ magyar aranyjáradék 75.40. Magyar keleti vasúti kötvények 94.80. Hitelrészvény 547.—. Osztr. államv. részvény 583.—. Károly Lajos vasút részv. 137.20. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárf. 169.80. 4°/p osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. — (U t 6 t­ő z s d e.) Hitelrészvény 547.V*. Déli vasutrészvény 238.V,. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. állam­­vasúti részvény 583.—. Károly Lajos vas. részvény 137.—. Frankfurt* jul. 29. (Zárlat.) 4­20/0 papirjárad. 65.'/«• 4-2°/o ezüstjáradék 65.93. 6°/0-os magyar aranyjáradék 102.12. Osztrák hitelrészvény 273.V*. Osztrák államvasuti részvé­nyek 291.37. Déli vasutrészv. 119.37. Magyar galicziai vasút 137.12. Váltóárfolyam Bécsre 169.95. M. lesz. és váltók r. —.—. 4°/o Osztrák aranyjár. —.—. M. orzz. bankr. —.—. 5%-os osztrák papirjáradék 78.'/a- 4°/0-os magyar aranyjá­radék 81.06. 50/0 magyar papirjáradék 73.93. Osztrák-magyar bank-részvény 701.—. Károly Lajos vasút r. 274.'/a­ Erzsébet nyugati vasút 181.*/«­ Tiszavidéki vasút elsőbbségi 85.*/«• 40/a százalékos földhitelzáloglevél 80.—. Magyar, hitelrész­vény —.—. Magyar jelz. hitelb. r. —.—. — (Esti for­galom.) 6°|6 magy. aranyj. •—. Osztrák hitelrészvények 272.­*. Osztrák államv. részvények 291.—. Déli vasút részv. 118.87. 4% osztrák aranyjáradék —.—. Károly Lajos vasút 274.*/1. Ezüstjáradék —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. Párig, jul. 29. (Zárlat.) 3°/o franczia járadék 81.40. Osztrák állami vasút 715.—. Osztrák földhitelrészvény 790. -. 54/o franczia járadék 115.35. Lombard 297.—. Pl. törlesztési jár. 81.60. Magyar jelzálogbank —.—. 4% osztr. aranyj. —.—. 4°/o magyar aranyjáradék —. Olasz jár. —. London, július 29. (Zárlati évfolyam.) Konzol 10O.Viv. 20­0 frank db —.—.5Ezüst 52.—. Amerik­a —.—. Olasz —.—. Váltóárfolyam Bécsre 12 16. Papirj­ár­a­­­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 80.*/«. Ma­­­gyar aranyjáradék 6 százalékos 100.*/.*. 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 74.—. Magyar kincstári utalvány — Helyi kamatláb 3—. Bankbev. 60.000 font sterl. Bankki­v — font sterling. Az osztrák vasúti ügy fejlődése 1881-ben. Az osztrák-magyar monarchia vasút évkönyve szerint 1881-ben 15 új forgalmi vonal — csupa helyi vasút 426,66 km. terjedelemben adatott át az átalános köz­lekedésnek. Hogyan aránylik ez az eredmény az utolsó tizenöt év eredményeihez, a következő táblá­zat mutatja Évben Ausztria Magyarország Összesen A kiterjedésről, mellyel a vasúti hálózat 1881. év végével birt, úgyszintén az építési tevékenységről ez év kezdetén a következő számok adnak felvilágo­sítást : Ausztr. Magyaror. Összesen. Kilometer. 1880. végén forgalom­ban állottak .... 11.377-7 7087-7 18.465-4 1881-ben megnyittattak 3031 126-5 429-6 Építés alatt . . 971-5 1030-5 2.002-0 1881-ben egészben 28 vonal 1510 kilométerrel biztosíttatott, melyek közül 1271 km. 1881. végén még építés alatt állt. Egyedül Ausztriában egészben 920 km. biztosíttatott 1881-ben. A gácsországi tran­­verzális vasút kivételével itt csakis szekunder vas­­utakról van szó. A fővasutak kiépítésére ezélzó tö­rekvések teljesen kielégítetlenül maradtak és egyet­len egy új csatlakozást se nyertek külföldi vasutakhoz. Spanyolországban a vetések az ott uralkodó rendkívüli aszály következtében tökéletesen tönkre­mentek, úgy, hogy ez az ország kenyérszükséglete fe­dezésére, nagymennyiségű gabonát lesz kénytelen importálni. A kereskedelmi minisztérium e jelenté­sek tudomásulvétele után nem mulasztotta el az »A­d­ri­a« magyar tengeri hajózási részvénytársasá­got arra figyelmeztetni, hogy az előreláthatólag nagy mennyiségű gabonának Spanyolországba való kivitele közvetítésére megkívántató előkészületeket tegye meg. A közlekedési miniszter újabb kisajátítási tár­gyalást rendelt el a rákos-újszászi vonal mentén Tá­pió-Szele, Ecser és Szele-Farmos határában kisajátí­tott földterületekre nézve, mert az egyezség útján létre­jött kisajátítási árakat magasaknak találta, míg A trieszti kiállításról. A kereskedelmi miniszté­rium kebelében, a trieszti kiállítás magyarországi köz­ponti bizottsága már teljesen befejezte munkálatát. Szász Róbert min. titkár egybeállította a kiállítók névsorát s azok a szükséges számban sokszorosittat­­tak. E szerint Magyarországból összesen 369 kiállító vesz részt s a főváros e számnak majdnem a felét adja, a mennyiben Budapestről 177 kiállító van. A bejelentett tárgyak f. hó 15-től 23-ig legnagyobb­részt beérkeztek a központi bizottsághoz s azokat egyszerre indították útnak Trieszt felé, egyes kiállí­tók azonban gyorsvonaton még mindig beküldhetik tárgyaikat. A központi bizottság elnöke, dr. H­e­r­i­c­h Károly már leutazott Triesztbe s vezetése alatt Liebstein Zsigmond a budapesti kereskedelmi és iparkamara tisztviselője és J­u­h­á­s­z L. G. trieszti kereskedő, mint országos biztosok most fáradoznak a kiállítás rendezésén. A megnyitás visszavonhatatla­nul augusztus 1-én lesz és pedig délelőtt 11 órakor, hogy a Budapestről vasárnap induló vendégek is meg­érkezhessenek a megnyitási ünnepre. A megnyitást Károly Lajos főherczeg fogja eszközölni ő felsége, a király nevében. A magyar osztályban dr. H­e­r­i­c­h min. osztálytanácsos fogadja a főherczeget, és részle­tesen fogja előtte vázolni a magyar ipar fejlődését. A kiállítás a nagy­közönség számára déli 12 órakor nyílik meg. Olasz postaügy. Az olasz postaigazgatóság leg­újabb kimutatás az olaszországi postaügy pénz­ügyi eredményeiről, mely a folyó év első három hó­napjára terjed ki, összehasonlítva az 1881. év megfe­lelő időszakával a bevételek jelentékeny emelkedését mutatj­a fel. Egészben véve csaknem 800,000 lírára terjed. Ebből 250,000 lira eladott levélbélyegekre, több mint 100.000 lira eladott posta­kártyákra, 300.000 lira a bérmentetlen küldeményekből való be­vételekre, 37.000 lira posta-utalványi illetékekre, 70.000 lirával nagyobb bevétel idegen postaigazga­tóságoknak transito postabérére esik sat. Ha a for­galmi fejlődés az év még hátralevő részében egyenlő lépést tart az első negyedév eredményével, akkor több mint 3 millió lírányi nagyobb évi bevételre lehet számítani. Ebben az esetben az 1882-iki üzleti év elődjét kétszeresen múlná felül. Az 1881-iki év na­gyobb bevétele az 1880-iki évvel szemben ugyanis 11/5 millió lírát tett ki. Nem tévednek, ha a bevéte­lek e növekedését lényegesen a múlt év október 1-én az olasz királyságban behozott csomag-posta­szolgálatra vezetik vissza. A kolozsvári állatkiállítási sorsjáték tervezete. I. 1882. szeptember 21—25-éig Kolozsvárt tartandó »Első tenyészállat-kiállítás« alkalmával az állatki­állítási dij alap javára a nmrgy m. kir. pénzügyminisz­térium 38,490. sz. rendelete és a budapesti m. kir. lottóigazgatóságnak ennek folytán 2807. sz. a. kia­dott engedélyével sorsjáték fog rendeztetni, melynek nyereményeit — 2000 forint értékig — élő állatok és állattenyésztési eszközök képezik. II. A nyeremé­nyek száma összesen ötvenet tesz, melyek következő­leg vannak sorolva: A) Főnyeremények: 1) egy tenyészbika, erdélyi fajta, 2) két fiatal tehén, erdélyi fajta, 3) egy fiatal tehén, nyugati fajta, 4) egy erdélyi félvér te­­nyészkancza, 5) egy kos, öt juh a merino-negretti faj­tából, 6) egy növendékbika, erdélyi fajta, 7) egy kan és egy kocza malacz, angol Berkshire fajta, 8) egy sertéskan, mezőhegyesi fajta, 9) egy fiatal üsző, erdé­lyi fajta, 10) egy tenyészkocza, mezőhegyesi fajta, 11) egy 2 éves bival üsző, 12) egy kos, két juh az er­délyi fekete fajtából, 13) egy kan és egy kocza ma­lacz, Szabó József-féle fajta, 14) egy 11­ éves báró Romaszkan-féle félvér kos, 15) egy órás kaptár, mely a méhek napontai hordását, mézkészletét és apadá­sát súly szerint mutatja, teljes népséggel, méz- és viasz­készlettel. B) Másodrendű nyeremények: 16) egy pár Lady Amherst arany fáczán, 17) egy pár telivér japáni fehér lúd, 18) egy pár fényes páva, 19) egy pár telivér szürke toulousei lúd, 20) egy pár teli­vér angol Aylesbury kacsa, 21) egy pár telivér fehér em­­deni lúd, 22) egy pár telivér franczia Houdan tyuk, 23) egy pár erdélyi kopasznyakú tyúk, 24) egy pár gyöngytyuk, 25) egy pár angol golyvás diszgalamb, 26) egy pár berber diszgalamb, 27) egy pár »Mön­­chen« nevű diszgalamb, 28) egy pár angol pávafarkú diszgalamb, 29) egy pár angol Carrier diszgalamb, 30) egy pár angol csuklyás diszgalamb. C) Melléknyeremények: 31) egy darab aczéldrót lókefe, 32) két darab 2 ágú angol villa, 33) egy darab istállói petroleum lámpa, 34) két da­rab itató veder, 35) egy darab piaszava-seprű, 36) két darab 3 ágú angol villa, 37) egy darab istállói petroleum lámpa, 38) egy darab lókefe és egy darab vakaró, 39) egy tejhőmérő üvegből, 40) egy darab angol lapát, 41) tojásdad vaj-forma nyéllel 1/4 kilóra, 42) két darab piaszava marhakefe, 43) egy darab istállói petroleum lámpa, 44) két darab itató veder, 45) egy darab 4 ágú angol villa, 46) dupla vaj-forma 1/5 kilóra, 47) egy darab kézi angol fénylámpa, 48) egy darab lókefe és egy darab vakaró, 49) egy da­rab istállói hőmérő, 50) egy lómérték marokra és centiméterre osztva. III. Ezen sorsjáték 8000 darab 50 krajczáros és 80 sorozatba osztott sorsjegyből áll, mely sorozatok mindegyike 100—100 darab sorsje­gyet tartalmaz. IV. Mindenik sorsjegy az összes nye­reményekre játszik. V. Minden egyes sorsjegy az »Erdélyi gazdasági egylet Kolozsvár« feliratú száraz bélyeggel és Gamauf Vilmos állatkiállítási szakosz­tályi jegyző autografi­ozott aláírásával van ellátva. VI. A húzás 1882. szeptember hó 25-én, délután 4 órakor Kolozsvárt az állatkiállitás helyiségében (a városi sétatér felső végén) a kiküldött hatósági biz­tos jelenlétében a következő módon fog történni: Két szerencsekerék lesz felállítva, melyek közül az első a 80 sorozat számait, a második az 1—100-ig terjedő rendszámokat fogja tartalmazni. Az első szá­mú kerékből ezután egy sorozatszám és egyidejűleg a második számú kerékből egy rendszám fog kihú­zatni. A rendszám a húzás után az illető kerékbe visszatétetik, míg a már kihúzott sorozatszám többé nem játszik. Az első ízben kihúzott sorozat- és rend­szám nyeri az első, a másodízben kihúzott a második nyereményt és így tovább, míg mind az 50 nyere­mény kihúzva nincs. VII. A húzás megtörténte után a nyereményjegyzék azonnal kinyomatik, a lapokban közöltetik és a sorsjegy árulóknak megküldetik. VIII. A nyeremények az eredeti sorsjegy visszaszolgálta­tása mellett a húzás után azonnal az állatkiállítási szakosztály rendező bizottságától átvehetők. IX. Az élő állatokat a rendező bizottság 14 napig az illető nyerő költségére és veszélyére méltányos dijért élel­mezi és tartja. Ha a nyerő sorsjegy tulajdonosa ezen 14 nap alatt sem jelentkeznék, akkor az állat az is­meretlen nyertes javára az 1882. október 9-diki ko­lozsvári hetivásáron el fog adatni (esetleg elárverez­­tetni), a befolyt pénz pedig 1882. deczember 31-éig ugyancsak az illető javára az erdélyi gazdasági egy­let pénztárában letéteményeztetni. X. Az 1882. de­czember 31-éig nem reklamált nyeremények, illető­leg az azokért befolyt összegek az állatkiállítási díj­alap növelésére lesznek fordítandók. XI. Az élő álla­tok helyt Kolozsvárit lesznek az illető nyertesek vagy megbízottaik által átveendők, miglen az eszközöket a rendező bizottság vidékre kérmentve küldi meg. XII. Egy sorsjegy ára 60 krajczár o. é., annak ma­ 1867 180,143 kilométe 123,1961 303,339 1868 460,163 378,624 838,787 1869 731,056 133,285 864,341 1870 862,718 739,780 1.602,385 1871 1.207,559 921,327 2.128,886 1872 1.154,412 974,724 2.129,136 1873 835,174 868,711 1.703,885 1874 332,938 171,929 504,867 1875 674,282 2.850 677,132 1876 443,665 284,199 727,864 1877 477,947 73,567 551,514 1878 47,040 216,761 264,801 1879 77,171 63,543 140,704 1880 41,967 19,953 61,920 1881 303,154 126,506 429,660 1881 végén forgalom­ban voltak ............ 11.680-8 7214­ 2 18-895-1 Építés alatt : a) régibb engedélyezési törvények alapján . . . 138-6 466.4 605-0 b) 1871-ben a régibb vas­utakhoz járult............ 81-8 43-5 125-3 c) 1881-ben biztosított vonalak . . . ............... 751*1 520-6 1.171-7 gasabb áron való eladása tilos.­­ Mindazok, kik a sorsjegyeknek megfelelő provízió melletti árulására vállalkozni óhajtanak, szíveskedjenek eziránt mielőbb (az eladni vélt sorsjegyek mennyiségének megjelölé­sével) szóval vagy írásban az erdélyi gazdasági egy­let titkári hivatalát Kolozsvárt megkeresni, mely min­den netán meg kívánt részletesebb felvilágosítással is teljes készséggel és gyorsan szolgál. — Kolozs­várt, 1882. julius hó 25-én. Az erdélyi gazdasági egylet állatkiállitási szakosztályának rendező bizott­sága: Báró Bánffy Ádám, elnök, Gamauf Vilmos, jegyző. A kiállítás napirendje a következő : Első nap. Csütörtök, szeptember 21-én dél­előtt 9 órakor az állatkiállítás ünnepélyes megnyi­tása, a bíráló bizottságok működése, belépti díj e na­pon 1 forint. Második nap. Péntek, szeptember 22-én a bíráló bizottságok működésének befejezése, a dijakat jelző táblácskák kifüggesztése, belépti dij e napon 50 krajczár. Harmadik nap. Szombat, szeptemb. 23-án délelőtt 10 órakor lóvásár és lóárverés, délután 3—5 óráig zene, belépti dij e napon 50 kr. Negyedik nap. Vasárnap, szeptemb. 24-én délelőtt 11—1 óráig, délután 3—5 óráig zene, be­lépti dij e napon 30 kr. Ötödik nap. Hétfőn, szeptember 25-én dél­előtt tenyészállat-vásár és árverés, délután 3—4 óráig a kiállítási sorosjáték húzása, 5 órakor a kiállítás bezárta; belépti dij e napon 50 kr. — Katonák (az őrmesterig bezárólag) és gyermekek ezen díjaknak felét fizetik. Névre szóló, állandó belépti jegy, (mely mind az öt napon tulajdonosa által bárhányszori be­lépésre használható) ára 2 forint. Ilyen állandó be­lépti jegy tulajdonosa kivonatára a m. kir. államvas­utak összes vonalaira, valamint a szamosvölgyi vas­útra szóló igazolványt nyer. Ezen igazolványnyal a rendes menetdíj egy harmadrészének elengedése jár. Gyorsvonatokra e kedvezmény nem érvényes. A ki­állítás naponta délelőtt 9 órától délutáni 5 óráig nyitva áll. Vasúti kedvezmények a kolozsvári első tenyész­­állatkiállításra. Közlekedési vállalataink kiállításunk alkalmából a következő engedményeket nyújtják: I. Szállítási kedvezmények: a) a ma­gyar királyi államvasutak I. főigazgatósága összes vonalain folyó évi szeptember hó 1-től ugyanazon hó végéig a következő mérsékelt díjtételeket engedé­lyezte : Az állatok neme Díjtételek drb és kilométe­renkint o. é. b. j. ki-ban Lovak, öszvérek, csikók 1 drb feladásánál 3.43 » » » legalább 2 db felad.­nál 1.71 Szamarak, bikák, ökrök és tehenekért Borjuk és hízott sertésekért Szopós borjuk, sovány sertések, kecskék, juhok, 1.58 0.79 kos, ürü és kecskebakokért 0.26 Süldők, malaczok, gödölye és bárányokért E díjtételekben a kezelési illeték már bennfoglaltatik, azokhoz azonban a szállí­­tási adó még hozzászámítandó. Ketreczekbe zárt szárnyas állatokért a tényle­ges súly alapján 100 klgrm és kilométerenként 0,26 kr. bankjegy­díj számíttatik, mely egységtételben a kezelési illeték már benfoglaltatik, a szállítási adó azonban még hozzászámítandó. Az állatkisérőknek a III. osztályban való utazásra menet- s jövetkor min­denkor személyvonatra szóló fél III. osztályú me­netjegyet kell váltaniok. Fenti díjtételek úgy az oda-, mint a visszaszállításra nézve is érvényesek. A fen­tebb felsorolt kedvezményes díjtételekhez a követ­kező feltételek köttetnek: 1. A küldemények a szál­lító­levélen kívül a kiállítási bizottság által kiállított, a küldő nevét és a küldemény megjelölését kitüntető bizonyítványnyal kísérendők. Ezen bizonyítványt a rendező bizottság a bejelentési ív vétele után azonnal megküldi. 2. A visszaszállításnak ugyanazon irány­ban kell történnie, mint melyen az odaszállittatott. 3. A visszamenő állatokat kisérő szállító­levélhez azon fuvarlevél is csatolandó, mellyel az áru oda­szállittatott ; azonkívül mindkét fuvarlevélnek zára­dékkal kell ellátva lennie, melyben a kiállítási bizott­ság bizonyitja, hogy a tárgyak — bár kiállítva voltak — de nem adattak el. 4. Az odaszállításra vonatkozó fuvarlevél a félnek nem adatik vissza, hanem a vasút birtokában marad. A mellékilletékek, úgymint: ér­té­kbiztosítás, fékbér stb. az általános határozmányok alapján számíttatnak. b) Az első erdélyi vasút t. fő­­igazgatósága, valamint c) a szamosvölgyi vasút (Apa­­hida—Deés) t. főigazgatósága ugyanazon szállítási kedvezményeket engedélyezték, mint a m. k. állam­vasutak t. főigazgatósága. II. Menetdij kedvezmények. A kiállí­tás látogatottságának előmozdítására a t. főigazga­tóságok a következő menetdíjkedvezményeket enge­délyezték : a) a m. kir. államvasutak összes vonalain a kiállításban résztvevő látogatók részére f. évi szep­tember hó 15-től bezárólag ugyanazon hó végéig ter­jedő időtartamra azon kedvezmény van engedélyezve, hogy az illetők személyvonatoknál (gyorsvonatok ki­zárásával) III. osztályú jegygyei a II. osztályban, vagy fél II. osztályú jegygyei a III. osztályban, to­vábbá vegyes vonatoknál vagy személyszállításra be­rendezett tehervonatoknál fél I. osztályú jegygyei a II. kocsiosztályban utazhatnak, b) Az I. erdélyi vasút a kiállítást látogatók részére menetdij kedvezményt elvi okból nem engedélyezett, c) A szamosvölgyi vasút (Apahida - Deés) ugyanazon kedvezményeket nyújt­ja, mint a m. kir. államvasutak. Kolozsvárt, 1882. július 25-én. Az erdélyi gazdasági egylet állatkiállí­tási szakosztályának rendező bizottsága: báró Bánffy Ádám, elnök. Gamauf Vilmos, jegyző. A Borszem Jankók július 30-diki, 759-diki számá­nak tartalma : A tenger szépe (czimkép); A hadsereg magya­rosítása (vers) ; Diplomatie: levelezések ; Az új Polikrátesz ; Agrárius programoi; Förmedvény ; Ki mint vet, úgy arat; Zsurnalisztika militans (vers négy képpel); Visszavonás ; A hét elejéről (kép); Apró hírek ; Az írók és művészek megér­kezése ; A gazdátlan Egiptom; Dramaturgia (»Balkanska Carika«) Sanyi bácsi, mint a szabadsajtó bajnoka (vers); Fil­­loxera forradalom (saját kül. tud.); Iskolai bizonyitványminta ; Csodabogár ; A szélsőbalhoz (vers); Szerb-román sajtó ; Hihe­tetlen, de mégis igaz ; Szerkesztői üzenetek. A „Kis Lap“ XXII. köt. 5. sz. tartalma : Az arany óra. Elbeszélés. (Folyt.) — Énekleczke. (Vers, képpel.) — Ku­­korika! (Képpel.) — Kalászszedés. (Vers, képpel.) — A haragos ellenségek. Beszélyke, két képpel.) — Zengő Lom­bok. (Vers, képpel). — Megfejtések és megfejtők. — Forgó bá­csi postája. 0.12 Népszínház. Ma, július 30-án. MISS AENEA, „La mouche d’or“, a párisi Chatelet és a londoni Gaiety színház tagja, mint vendég. Uj kiállítással: Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkuczig. Látványos színmű zenével, dalokkal és tánczczal 10 kép­ben. Jules Verne után irta Csepreghy Ferencz. Az orosz czár Toldi Az orosz n.-herczeg Ditrói Kissoff, tábornok Komáromi A rendőrminiszter Füredi Sztrogoff Mihály Tihanyi Ogareff Iván Szabó Jolivet­­ hirlap- Blunt ) tudósító Feofor tatár kán Dr. Feodor Nádia, leánya Voronczoff Rendőrfőnök Telegráfus Vaszili Mai­fa Rendőrkáplár Szangária Eöry Solymosi Komáromi Kovács I. Nagy I. Izsó Márton Újvári Hatvani Pártényiné Sánta Vidorné Fővárosi szinkör. Ma, julius 30-án. Erdélyi Marietta és Tamássy József vendégfellépteül. Tündérlak Magyarhonban. szinmű­. Kezdete 7 órakor.

Next