A Hon, 1882. augusztus (20. évfolyam, 210-239. szám)

1882-08-17 / 226. szám

kövek s ezek között egy kisebb derékszögű irástábla képezik, mely alatt egy, szintén gyámkőszerűen szer­kesztett lombozattal körülvett női álarcz látszik. Mindkét szögletgyámkövet gyümölcsfüzérek kötik össze a középgyámkővel. Eme kisebb irástábla finom pantografikus Írásban a bankjegyek hamisításának büntetéséről szóló törvényes határozmányt tartal­mazza. Ezen büntető határozmány szövege a magyar szövegű oldalon így szól: »Az osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyeknek hamisítása (utánzása vagy megmásítása) a monarchia mindkét részében mint nyilvános hitelpapírok hamisitásának bűnténye a büntetőtörvény határozmányai szerint büntettetik.­ A bankjegy egész főképe még egy gyöngéd csipke­­szerű, szintén kék színben kidolgozott ékítménnyel van bekerítve. A bankjegy narancssárga színnel nyom­tatott alapja, a­mint az leginkább a középső írásme­­zőn, a bankjegyszélen és a kék kép különböző világo­sabb helyein szembetűnik, sokszorosan egybekapcsolt ékítményekből van képezve, melyekben az »1000« szám mikroskopikus számjegyekben szabályosan is­métlődik. A bankjegynek a bank c megjegyzésével el­látott szószerinti szöve a német és magyar szövegű oldalon a bankjegy középmezejében foglaltatik és a magyar szövegben következőképen hangzik: »Az osztrák-magyar bank ez utalvány átvétele mellett bécsi és budapesti főintézeteinél fizet legott kívánat­ra az előmutatónak osztrák értékű ezer forintot tör­vényes érczpénzben. Bécs, 1880. május 1-én. Osztrák­magyar bank. Moser A., kormányzó, Wodianer főta­nácsos. Leonhardt, vezértitkár.« A bankjegy német szövege fölött az irásmezőben a sorozat megjelölése, a bankjegy magyar szövege fölött ugyanolyan helyen a bankjegy száma, mindkettő vörös szinben, látható. — A bank tudatja, hogy a most forgalomban levő ezresek bevonatásának végső határideje 1883. aug. 31-én telik le. Ez időn túl már nem fogadja el fizetés gyanánt, hanem csak kicseréli. — A kassai székesegyházban talált rézkopor­sóra vonatkozólag az »O. É.«-nek történeti adatok nyomán írják, hogy Henszelman Imre jeles régészünk véleménye, mely szerint a koporsóban a sziléziai Szedlnitzky nemes család egy férfitagjának kellett eltemetve lenni, aligha való, daczára annak, hogy a rézkoporsó rövid oldalán talált czimer Siebenmacher János nagy czimertana szerint a Szedlnitzky csalá­déhoz hasonlít, mert e család neve sem Tutkó »Kassa város történelmi évkönyvében,« sem Korponay »Aba­­ujvármegye történetében« nem fordul elő és igy annak egy férfitagja sem szerepelhetett Kassán vagy annak vidékén. Valószínű tehát, hogy a koporsóban más volt eltemetve, és miután az annak 2 oldalán látható czimer Siebenmacher rajzai szerint a Lassota szilé­ziai család czimeréhez is feltűnően hasonlít, majdnem határozottan állítható, hogy az 1597—1604-ig Kas­sán mint ideiglenes városi főkapitány szerepelt Las­sota Himér teteme volt a feltalált rézkoporsóban el­helyezve. — Lassota mint Rudolfnak és a katholi­­czizmusnak feltétlen hive harczolt Bocskay István és ennek vezére Lippay Balázs ellen. A­mint Lippay 1604. október havában Kassát birtokába keríte, Las­sota a császáriakkal együtt szabad menetet — salvus conductust — nyert Lippaytól. November 1-én indul­tak ki a városból, harmadnapra azonban ellenfeleik­től megtámadtattak és kiraboltattak, a férfiak na­gyobb része pedig a dühös hajdúk által megöletett. E történeti tény azt is megmagyarázza, hogy miért nem találtatott a koporsóban ékszer, fegyver stb., és miért volt a koporsó a talált helyen rendetlenül be­ásva. Kétségkívül a mindenétől kirabolt Lassota hul­láját a hajdúk a helyszínen hagyták és ezt neje, ki gyermekeivel szintén jelen volt a felkonczolásnál, magával vitte és titokban a székesegyházba he­lyezte el.­­ Az egyszerű és csak hirtelenében összetákolt koporsó, továbbá minden irat hiánya s végül a tetem fején talált prémes kucsma, a durva nadrágkötő és a déli csizma ,mindarról tanúskodnak, hogy az eltakarításnál hiányzott a pénz, az idő és a kellő alkalom. Hogy pedig a réz­koporsóban nem Szedlnitzky, hanem Lassota Himér feküdt, azt a mondottakon kívül az idézett czimer­­könyv 62. tábláján lerajzolt Lassota családi czimer is bizonyítja, mely határozottan inkább hasonlít a rézkoporsón lévőhez, mint a Szedlnitzky­ek czimeré­hez, mert ez utóbbiaké késő renaissance-alaku paj­zson sarkantyú nyílcsúccsal, míg az előbbeni ugyan­­ily pajzson tegzet ábrázol, s ilyen látható a koporsó mindkét rövid oldalán is primitív módon kidomborít­va. A talált csontok után ítélve az orvosi vélemény odanyilvánult, hogy Lassota meggyilkoltatásakor 40—45 éves lehetett. Ezen állítás pedig Tutkó »Kassa város történeti évkönyve« szerint igen való­szinű. — Öngyilkosság. Az éjjel egy körülbelül 16— 17 éves veres ruhás leány a lánczhíd közepéről a Dunába ugrott és nyomtalanul eltűnt a habokban. A rendőr, midőn a locscsanást hallotta, a helyszínére sietett, de már csak a leány ruhájának egy darabját találta meg a gyalogjáró oszlopán fennakadva. Más tárgyat vagy írást, mely kilétét legalább sejtetni en­gedné, nem hagyott hátra.­­ A központi pinczét ma d. u. 4 órakor Sza­­páry Gyula gróf, Bedekovich Kálmán miniszter és Pallavicini Ede őrgróf látogatták meg. Kemény Gá­bor báró, a házi­gazda, körülhordta vendégeit a mi­nisztérium épületében levő pinczékben, hol Miklós Gyula borászati kormánybiztos és Krémer Fülöp közp. pinczemester adták meg a szükséges felvilágo­sításokat. A vendégek nagy érdekeltséggel nézték a trieszti kiállítás számára küldendő készlet csomago­­lását s örömmel vették az életre való intézmény gyors megszilárdulásáról szóló értesítést. A borászati kormánybiztos azon nyilatkozata, hogy a 10 pinczé­­nek egymástól való távolsága miatt igen bajos a ke­­zelés és így kívánatos lenne egy nagy pinczehelyiség megszerzése, megígérte Szapáry gróf, hogy a vámlás nélkülözhető pinczéit átengedi, Pallavicini őrgróf pe­dig kijelenti, hogy figyelmét arra fordítandja, hogyan lehetne esetleg a termelőknek adandó előleg művelet által az intézmény emelése és fejlesztésére hatnia. — A gonosz mostoha, Wart Ede fiatal keres­kedő tegnapelőtt délután végig ment a Széchenyi- sétatéren, midőn az egyik padon ülve egy siró gyer­mek tűnt szemébe, kinek arczán nagy kékeszöld daganat és vérnyomok látszottak. Wart odalépett a fiúhoz és kérdé tőle, hogy miért sir és ki bántotta, mire a fiú azt felelte, hogy az anyja , Fellner Fáni, ki egy csipővassal a fejére és az arczára ütött, azután kidobta és azt mondta neki, hogy ha mégegy­­szer vissza mer jönni, akkor megöli. A fiatal­ember a körülbelül 6 éves fiút erre a kir. elöljárósághoz ve­zette, a­hol az esetről jelentést tett. Az elöljáróság által rögtön megindított vizsgálat szerint Fellner Fáni a gyermeknek mostohaanyja, férje pedig egy iszákos fráter, a­ki gyermekével nem törődik. A ház­beliek nyilatkozatai szerint az említett asszony a gyermeket majd mindennap megverte a csípővassal, úgy, hogy a szegény gyermek teste tele van foltokkal és daganatokkal. A gonosz mostoha neszét vevén az ellene meginditott vizsgálatnak­­ megszökött. Körö­zését elrendelték. — Eltűntek. Bereti János főv. polgári iskolai tanár még e hó 1-én eltávozott lakásáról s azóta nem tért oda vissza. Ismerősei azt hitték, hogy talán el­utazott, de mikor napok múltával is nem hallottak semmi hirt felőle, eltűnéséről jelentést tettek a rend­őrségnél. Beretin már régebben az elmezavar tünetei mutatkoztak s igy a legnagyobb szerencsétlenségtől lehet tartani. — Steiger Márton újpesti asztalosmes­ter a legközelebb múlt hétfőn bútorokat szállított be a fővárosba egy bútorkereskedőhöz, melyekért attól 170 frtot kapott. A pénzt átvette, eltávozott a keres­kedőtől, de haza nem tért vissza többé. Azt hiszik, hogy az újpesti útón valami szerencsétlenség érte.­­ Az esti lapunkban közlendőben levő regényt még e hó folyamában kívánjuk befejezni, miért is mától felváltva reggeli és esti lapunkban adunk be­lőle egy-egy közleményt. — Betörés az Andrássy palotába. Az Andrássy Gyula grófnál elkövetett betöréses lopás, melyről már reggeli lapunkban szóltunk, a fővárosban nagy izgatottságot idézett elő. A kár nagyságát biztosan csak akkor lehet majd meghatározni, ha a gróf, ki tudvalevőleg jelenleg távol van a fővárostól, a hiányzó tárgyak értékét megjelölheti. Felületes becslés után azonban a kár 20.000 írtnál nagyobb, de sokkal jelentékenyebbé teszi azt az a körülmény, hogy az ellopott tárgyak legnagyobb részben pótolhatatlanok és vissza nem szerezhetők. A tolvajok gonoszsága, s az a biztosság, melylyel gaztettüket keresztül­vitték, bámulatos. Az esetről a következő ada­tok feküsznek előttünk. Andrássy Gyula gróf pa­lotája Budán a Vízivárosban, két oldalra bir hom­lokzattal. Az egyik homlokzat a Dunára, a má­sik a főutczára néz. Ez utóbbi oldalon a 2. és 3. eme­leten a lakások bérbe vannak adva. A grófi család az első emeleten lakik, s a Dunára néző oldalon külön bejárás áll rendelkezésére. E kapu üvegfal által van az udvartól elválasztva. A földszinti helyiségeket a szolgák lakják. Az első emeleten a grófi családon kí­vül lakik még a grófné komornája cselédjével. Mióta a grófi család a fővárostól távol tartózkodik, a palotára csak az említett komorna és a kapus ügyel fel, ki a Dunára néző oldalon, a bejárástól balra lakik. A grófi lakosztály el van zárva. A palota közvetlen közelében rendőri őrállomás létezik. Az őrnek annyival is inkább nagyobb ébersé­get kell tanúsítania, mert — mint a N.P. Journal irja a kerület kapitánya az Andrássy­­palotában lakik. Az őr tegnap éjjel is fel- s alá sétált a palota körül és semmi gyanúsat sem vett észre. lll­ 2 óra után, tehát kevéssel éjfél előtt, egy három rendőrből álló őrjárat ment el a palotának a Dunára néző homlokzata előtt. Az őrséggel a Pé­­czely-féle Duna-fürdő úszómestere még néhány szót is váltott. Az úszómester, ki közvetlenül a palota előtt levő fürdőben lakik , még hosszabb ideig sem­ volt s nem vett semmi gyanúsat észre. Az egész környéken teljes csend és nyugalom uralko­dott. Éjfél után 3 órakor a rendőrfelügyelő szokott körútjára indult. Midőn az Andrássy-palota elé ért, egy középnagyságú, sötét ruhába öltözött férfit látott a nagy erkély alatt őgyelegni. Az illető lassan to­vább ment. Magaviselete nem keltett semmi feltű­nést. Midőn az ellenőr az erkély alá ért, lába egy kö­zépnagyságú batyuba ütközött. A batyu nehézsége nagyon meglepte az ellenőrt, ki e perczben az isme­­retlen után nézett, de az akkor már futásnak eredt, bekanyarodott a pala-utczába s a főutcza hosszá­ban rohant tova. A felügyelő utána eredt, de nem érhette el, mert a tolvajnak nagy előnye volt. Ezután a rendőr visszasietett az erkély alá, hol a batyut hagyta. Legnagyobb bámulatára azonban a batyu eltűnt. A felügyelő körültekintett, s egy embert vett észre a Dunapart korláta mellett szaladni. A fel­ügyelő utána eredt. A tolvaj észrevette, hogy üldözik, eldobta a batyut, átugrott a vaskorláton, s a part mentén a Margit-híd felé futott. A felügyelő torok­szakadtából kiabált: Tartsátok fel! Tartsátok fel De az egész part mentében nem mutatkozott egyetlen ember sem, ki a menekülőt elfoghatta volna. Végre a felügyelő belátta, hogy hasztalan minden fáradság, visszatért a batyuhoz. Ezek után a főutczán keresztül a palotának ezen oldalán levő házmesterét felköltötte, s Ebenhöch kapitányt azonnal értesítette az eset felől. A kapitány lakásának ablakai a Dunára néz­nek. Hálószobája épen az Andrássy-család erkélylye ellátott szalonja felett van. A felügyelő a kapitányt már ébren és felöltözve találta. A sajátságos zaj, mely alulról felhangzott, s amely nagyon hasonlított a pat­kányok zsivajához, nem hagyta nyugodni a kapitányt ki­értesülvén az esetről, felköltötte a palota kapuját és a grófné komornáját. A grófi lakosztályt azonna kinyitották, s a fejedelmi kényelemmel és fénynye berendezett szobákban szomorú látvány tárult eléjük A bútorok ide-oda hányva, a csecsebecsék és díszle­tek a szőnyegeken hevertek. A gazemberek az érté­kes festményeket leszaggatták a falakról, a könyve­­ket összehányták, az iratokat szétszaggatták stb. Alig maradt egy tárgy is épen. A komorna konsta­tálta, hogy a szalonban levő értékes műtárgyak hiá­­nyoznak. Az antik korsók, kelyhek, tányérok, tálczák csészék, gyertyatartók eltűntek, az íróasztalról az ezüst tintatartó hiányzott, a festmények arany kere­teit, a vert nehéz ezüstből készült tárgyakat, ékszere­ket a tolvajok mind elemelték. A tolvajok a gróf há­lószobájában feltörték a ládát, melyben a gróf rend­jeleit tartotta. Huszonegy rendjel-dobozka volt üres. A rendjelek szalagjait a gézengúzok nem vitték el. A láda — a komorna állítása szerint — egész va­gyont képviselt. A rendjelek effektív értéke, vagyis pusztán a drágakövek és nemes érczek értéke leg­alább is 20,000 frtot képvisel. E szobában állt a gróf Wertheim-szekrénye. A tolvajok ezt is fel akarták törni, de nem boldogultak vele. A tolvajok csak rövid ideig lehettek a palotában, mert igen sok értékes tárgyat hagytak hátra. Eben­höch kapitány követte a tolvajok nyomát. Az erkély ajtaját nyitva találta. A tolvajok az erkélytartókon másztak fel, az erkély ajtaján lévő ablaktáblák közül egyet kivágtak, s ezután kivették a kulcslyukban levő kulcsot, kívülről kinyitották az ajtót. Gyertya­fénynél hozzáláttak munkájukhoz. Öt gyertyaszálat gyújtottak meg. Az ajtókat felfeszegették, és gyorsan hozzáláttak munkájukhoz. A megtalált batyuban ezüst tárgyakat találtak. A kapitány az esetről a központi kapitányt azonnal értesítette. A tolvajok négyen le­hettek. Az eset éjfél után 2—3 óra közt történhetett. A gazemberek jól ismerhették a lakosztály berende­zését. A gyanú a gróf egyik rég elbocsátott szolgája ellen irányul. A gróf táviratilag értesittetett az esetről. Irodalom, tudomány és művészet.­ ­ Blaháné Lujza asszony szabadságideje után ma lépett fel először a népszínházben Vidtor »Vörös sapka« czimű népszínművének Juczika szerepében. A művésznő kitűnő jó kedvvel játszotta a fiatal pa­raszt leánykát, játékával s páratlan szép magyar nó­táival elragadva a közönséget, mely a nézőteret teljesen megtöltötte. Az egész nyáron át csak kevés látogatóval birt, páholyok csaknem egytől-egyig telve voltak. — Blaha [Lujza s Vidor dalai elejétől vé­géig folytonosan felvillanyozva­­tartották a közön­séget, mely elismerését sűrű tapsokban nyilvánítá. A második felvonás egy páros dala után gyönyörű rózsa­csokrot nyújtottak át a zenekarból Blahánénak, ki felléptével új életet hozott ismét a népszínház szín­padára.­­ A nemzeti színház műsora aug. 10-től 27-ig. Szombaton, aug. 19-én, uj betanulással: Az áldozat. . mares ani­­(Horatius.) Nem az arany Vasárnap, aug. 20-án, uj betanulással: A Dárday ház. Hétfőn aug. 21-én: Miniszter előszobája. — Bagdadi herczegnő. Kedden, aug. 22-én: Marcelli Ká­roly úr, mint vendég első felléptéül: Lammermoni Lucia — Rococo. Szerdán, aug. 23-án : Serge Panine. Csütörtökön, aug. 24-én Marcelli Károly ur második s Manheit ur J. első vendégjátékául: Álarc­os bál. Pénteken, aug. 25-én, új betanulással: I­só László és kora. Szombaton, aug. 26-án, Marcelli Károly úr harmadik vendégfelléptéül: Teli Vilmos. Vasárnap aug. 27-én, uj betanulással: Tisztujitás. — További előkészületekre kitüzettek: uj darabok: A két Ran­tzau, A csalhatatlan, Képzelt beteg, Zalameai biró, Borbála, Ne tréfálj a szerelemmel, Borgia Lucretia, A szégyenlős, A szegénység gazdagság, A nők isko­lájának bírálata. — Régi darabok: A közös ház, Fiatal házasok, Rózsa, A rágalom, IV. Henrik (új fordítás), Közönyt közönynyel, Manlius Sinister, Szép marquisnő, Essex gróf, Erdő szépe, Nőuralom, Ki­sértés, Londoni arszlánok, Diane de Lys, Fény ár­nyai, Forrestier Pál, Béldi Pál.­­ A Petőfi-társaság által június hó 11-ikén kitűzött irodalmi pályázatra, melynek tárgyát egy a Petőfi-szobor leleplezésekor elszavalandó költemény képezi, a következő pályaművek érkeztek: 1. Óda Petőfire. Jelige: Buzgón leomlom színed előtt, dicső! 2. Petőfi Sándor emlékezete. Jelige : Itt az idő, most vagy soha ! (Petőfi.) 3. Petőfi Sándor emléke. Jelige: Száraz kút a gégém csapja. 4. Óda a Petőfi-szobor leleplezése alkalmára. Jelige : Esküszünk, hogy ra­bok többé nem leszünk ! 5. Petőfi Sándor szobra le­leplezésére. Jelige : Talpra magyar ! 6. Petőfi dal. Jelige : Tied vagyok, tied, hazám ! 7. Óda a Petőfi­­szobor leleplezése alkalmára. Jelige : mos in martia della Versibus exacuit 8. Óda Petőfi szobra előtt. Jelige : vagy dicsőség, de szivem ösztönzéséből. 9. Alkalmi költemény. Jelige : Markunkban a kard s benne lesz a mig, Szemfényünk vagy rablánczunk megtörik. 10. Petőfi emlékezete. Jelige : Ah! midőn a hit szív porrá vagyon válva, Feltámasztja-e más, mint a költő álma ? (Arany.) 11. Petőfi szobra előtt. Jelige: Egy gondolat bánt engemet, Papírkosárban halni meg 12. Petőfi emlékezete. Jelige : Tied vagyok, tied ha­zám E szív, e lélek. 13. Petőfi emlékezete. Jelige : A magyarok istenére esküszünk, Esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk. 14.A Petőfi szobrának leleplezési ünnepélyére. Jelige : Élni fogsz hazám, mert élned kell. (Petőfi.) 15. Petőfi (Óda.) Jelige : . . . a lélek Egy példa: honért az egy emberiségnek. (Szerző.) 16. Petőfi emlékezete. Jelige : Az ember— egy porszem, A költő — egy csillag. 17. Petőfi emlékezete. Jelige : Jelige nélkül. 18. Petőfi Sándor. Jel­ige: »Mert hisz jó gazda ám a magyar em­ber!« (Petőfi). 19. Petőfiről. Jelige: .... a köl­tő. Az istenség szent levele. (Petőfi). 20. Petőfi szobra előtt. Jelige: »Igazságot!« 21. Petőfi. Jelige: »Szabadság, szerelem.« 22. Petőfi emlékezete. Jel­ige: »Aludj, néma költő. (Moore). 23. Oda. Jelige: »Szabadság, szerelem.« 24. Óda. Jelige: »Etelka.« 25. Petőfi Sándor emlékezete. Jelige: Exegi monu­mentum. (Horatius). 26. Petőfi Sándor emlékére. Jelige: Hazád és nemzeted Tisztán szivedbe vedd. 27. Petőfi. Jelige: Szabadság, szerelem. 28. Óda. Jelige: Nem halt meg! Él! 29. Petőfi Sándor szobra. Jelige: Alig, hogy kivettek a bölcsőből. 30. Petőfi. Jelige: Arany kalásszal ékes rónaság.........Ismerd meg fiad! (Petőfi). 31. Petőfi emlékezete. Jelige: Áldo­zat s tett ez a két tükör, mely A valódi honfiút mutatja, (Petőfi). 32. Czim nélkül. Jelige: Mindent a hazáért. 33. Óda. Jelige : Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. 34. Óda. Jelige : Tied vagyok, tied hazám (Petőfi). 35. Petőfi-óda. Jelige : Szobor vagyok. 36. Petőfi szobra előtt. Jelige : Egész világ immár az ő hona. 37. Óda. Jelige : Multis ille bonis plebilis occi­­dit. (Horatius). 38. Petőfi-dal. Jelige : Tied vagyok, tied hazám. 39. Alkalmi költemény. Jelige : Anyám, az álmok nem hazudnak. (Petőfi). 40. Petőfi szobrá­­nál. Jelige : Szabadság, szerelem. 41. Petőfi halála. Jelige : Szabadság, szerelem. 42. Petőfi Sándor em­lékezete. Jelige : Takarjon bár a szemfödél, Dicső neve költő fiadnak Soká, anyám, örökké él! (Petőfi). Pályabirák : Bodnár Zsigmond, Komócsy József és Szana Tamás. A pályázat eredménye szeptember hó 12-dik napján tétetik közzé. Budapest, augusztus hó 16-dik napján. — Szana Tamás, a Petőfi­ Társaság titkára.­­ A népszínházban holnap, csütörtökön az előre hirdetett Szép leányok helyett, mely a jövő hétre maradt, az Árva Zsuzska kerül színre Blaha L. asszonnyal. Pénteken a Furcsa há­ború s szombaton a Szélháziak kerül színre. Vasárnap, Szent-István napján a M­i­n­i m­á­r­­­t ad­ják elő Blaha L. asszonnyal.­­ Üvegfestészeti kiállítás. Szent-István nap alkalmából Kratzmann Ede üvegfestőnk kiállítást rendez a füvészkert melletti műtermében, mely alka­lomkor egyéb üvegfestészeti tárgyak mellett egy ebéd­lőterem nagy és díszes ablakai, melyek vadászati je­leneteket ábrázolnak, úgyszintén kisebb kabinet-da­rabok is ki lesznek állítva. A kiállítás 18-tól 20-ig tart és belépti díj nélkül látható.­­ Az »Allgemeine Zeitung« czímű híres német politikai lap, melyet szerkesztése helyéről augsburgi (ágostai) allgemeinenak neveztek, mint most jelenti, október elsejétől fogva Münchenben fog megjelenni. Napirend augusztus 17-én. Naptár: Csütörtök, aug. 17. — B. kath. Liberát. Prot. Bertrand, Verona. Görög orosz: (aug. 5.) Eusignius. Zsidó : (elül 2.). gél. 40 napi könyezés kezdete. — Nap kél 5 6. 2 p. nyug. 7 6. 6 p. — Hold kél 8 6. 41 p. reggel, nyug. 8 6. 5 p. este. — Mars holddal találkozik. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6. Horvát miniszter fogad d. e. 10 d. u. 2 óráig.­­­vegfestészeti kiállítás Kratzman Ede műtermében (az egyetemi füvészkert mellett) egész nap lát­ható belépti díj nélkül. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Iparmúzeum a sugárúti műcsarnok épületében d. u. V.3—V.6-ig. Múzeumban: term, rajz és népismetár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Margitszigetre hajó indul félóránkint. A szi­geten katona és czigányzene. Császárfürdőbe hajó indul óránkint. Állatkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Szeged, aug. 16. A mai gabonapiaczra az esős idő miatt kevés volt a behozatal. Összesen behozatott: búza 350, rozs 150, árpa 200, zab 70, lenmag 20, bab 10 mm. Eladatott: búza 9—9.30, rozs 6.30— 6.40, árpa 5.50—5.80, zab 5.80—6 írtig, lenmag 12 írtig és bab 10 írtig. Gabona- és árutőzsdék: Fürig, augusztus 16. (T­e­r­m.-t­őzsde.)Búza aug­­ra 27.30, szeptemberre 26.80, szeptember—deczemberre 26.60, nov.—februárra 26.60 szilárd. — L­i­s­z­t (9 márkás) aug.­­ra 62.30, szeptember 57.80, szeptember—deczemberre —.—, nov.—februárra 55.60 emelk. — Olaj augusztusra 72.’/« szeptemberre 73.'/«, szept.—deczemberre 74.*/«, jan.—ápri­lisra 76.'/« szilárd. — Szesz augusztusra 61.—, szep­temberre 66.60, szeptember— deczemberre 55.—, jam—ápri­lisra 54.*/« szilárd. — Idő : Esős. Berlin, aug. 16. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza augusztusra 210.—, szept.—oktoktóberre 197.’/« szilárd. — Bors helyben 153.—, augusztusra 147.—, szeptember —októberre —.—, ápril—májusra —.— javult. — Zab augusztusra 137.­., szeptember—októberre 134.— bágyadt. — Renczeolaj helyben 57.50, szeptember—októberre 57. — , okt.—novemberre —.— bágyadt. — Szesz helyben 50.30, augusztusra 51.30, augusztus—szeptemberre —.—, szeptember—deczemberre 50.7», javult. Stettin, aug. 16. (Gabonatőzsde.) Búza au­gusztusra 212.—, szeptember—októberre 198.—, október— novemberre 193.7«. — Bors augusztusra 149.7«, szep­tember—októberre 145.—, okt.—novemberre 142.—. — Olaj szeptember—októberre 58.—, ápril—májusra 58.—. — Szesz helyben 49.80, augusztus—szeptemberre 49.80, szeptember—októberre 49.80, nov.—deczemberre 49.80. — Bepcze szeptember —októberre 265.—. Főmi, augusztus 16. Búza novemberre 19.80, már­­­cziusra 19.60. — Bors novemberre 14.80, márcziusra 14.60. — Renczeolaj helyben 32.50, októberre 30.40. Hamburg, augusztus 16. Búza szeptember—októ­berre 190.—, október—novemberre 189.—, csendes. — Bors szeptember—októberre 135.—, október—novemberre 132.—, csendes. — Olaj helyben 59.—, októberre 59.70, nyugodt. — Szesz aug.-ra 42.80, szeptember—októberre 42.80, október—novemberre 42.80, november—deczemberre 42.80, csendes. — Ir’ járás : Esős. Boroasló, aug. 16. (Árutőzsde.) Szesz aug.-ra 50.50, őszre 50.50. Értéktőzsdék. Bécs, aug. 16. (Osztr. ért. zárlatja.) Osztr. hitelrész­vény 317.90. Déli vasút részvény 146.10. 40/o aranyjár. 95.30. Londoni váltóár 119.50. Károly Lajos vasút részv. 323.75. 1864-es sorsjegy 173.25. 4­2­/0 ezüstjáradék 77.70. 1860-as sorsjegy 130.25. Török sorsjegy 24.24. Angol-osztrák bank 119.75. Osztr. államvasut 350.30. 20 frankos darab 9.51—. 4'2°/o papirjáradék 77.—. Osztr. hitelsorsjegy 179.25. Osztrák­­magy. bank 825.—. Cs. kir. arany 5.63—. Német bankvál­tók 58.40. BéCS, aug. 16. (Magy. ért. zárlatja.) M. földteherm. kötv. 98.75. Erdélyi föld. kötv. 99.—. 5’/«°/o magy. földhitel­int. záloglevél 101.25. Erdélyi vas. részv 163.—. 1876. magy. kel. vas. áll. els. kötv. 95.50. Magyar nyer. sorsjegy 118.50. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 119.75. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 110.80. 4 százalékos aranyjára­dék 88.47. M. orsz. bankr. —.—. Magy. vas. kölcsön 135.20. Magy. hitelb. részv. 322.50. Alföldi vasutr. 175.25. Magyar éjszakkel. vasutr. 164.75. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 90.75. Tiszai vasutr. 247.50. Magyar leszám. és váltób. 107.50. Kassa-oderb. vasutr. 150.—. 5% papirj. 87.10. Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Berlin, aug. 16. (Z­á­r­­­a t.) 4'2°/o papirjáradék 65.70. 4‘2°/o ezüstjáradék 66.20. 6°/p m. aranyj. 102.20. 5% m. papir­járadék 74.10. 5% keleti v. elsőbbs. kötv. 77.10. Magyar hitel­részvény —.—. Déli vasút részvény 251.—. Kassa-Oberbergi v.­részv. 63.80. Orosz bankjegyek 204.—. II. kibocs. kel. köl­csön 56.75. Magyar jelzál.-hitelbank-részvéy—.—.Magyar országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 78.90. Ultimo arany­járadék 81.20. 4°/o magyar aranyjáradék 75.75. Magyar keleti vasúti kötvények 94.75. Hitelrészvény 548.—. Osztr. államv. részvény 600.—. Károly Lajos vasút részv. 138.90. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárf. 171.25. 4°/p osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. — (Utótőzsde.)*Hitelrészvény 548.—. Déli vasutrészvény 251.—. Orosz bankjegyek 234.*/«. Osztr. állam­­vasúti részvény 600.—. Károly Lajos vas. részvény 138 */«. Berlin, aug. 16. (Tőzsde.) Szlárd. Játékpapirok és vasutak élénkebbek és emelkedtek. Bankok keresettek. Orosz állami kölcsön magasabb és élénkebb. Frankfurt, aug. 16. (Zárlat.)4-2°/o papirjárad. 65.68. 4‘20­ o ezüstjáradék 66.04. 6°/0-os magyar aranyjáradék 102.37 Osztrák hitelrészvény 271.62. Osztrák államvasuti részvé­nyek 299.­II. Déli vasutrészv. 125.8. Magyar galicziai vasút 137.87. Váltóárfolyam Bécsre 171.08. M. lesz. és váltób . —.—. 4°/o Osztrák aranyjár. —.—. M. orzz. bankr. —.—. 5°/o-os osztrák papirjáradék 78.81. 4°/0-os magyar aranyjá­­radék 81.56. 5°/o magyar papirjáradék 74.31. Osztrák-magyar bank­részvény 703.—. Károly Lajos vasút r. 277.—. Erzsébet nyugati vasút 181.VI. Tiszavidéki vasút elsőbbségi 85.Va- 41­, százalékos földhitelzáloglevél 80.30. Magyar, hitelrész­vény —.—. Magyar jelz. hitelb. r. —.—. — (Esti for­galom.) 6°|o magy. aranyj. --.—.Osztrák hitelrészvények 273.30. Osztrák államv. részvények 299.30. Déli vasút részv. 124.87. 4°/o osztrák aranyjáradék —.—. Károly Lajos vasút 277.12. Ezüstjáradék —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. Fürig, aug. 16. (Zárlat.) 3% franczia járadék 82.55. Osztrák állami vasút 787.—. Osztrák földhitelrészvény —.—. 5­/o franczia járadék 115.40. Lombard 313.—. Fr. törlesztési jár. 82.70. Magyar jelzálogbank —.—. 4% osztr. aranyj. —.—. 4°/a magyar aranyjáradék —.—. Olasz jár. —.—. Kisérlet cognacfözőgépekkel. A cognacgyártás meghonosítására a magyar földmivelési miniszter minden lehetőt elkövet s e di­cséretes törekvése nyomán az ügy csakugyan lendü­letet is vett az ország déli részén,­­ más vidékeken is terjed. Most arra nézve történnek kísérletek, hogy a legczélszerűbb gépek alkalmaztassanak. Ilyen kísér­let történt újabban Kerkápoly egyetemi tanár budai szőlő­telepén, mely telep úgy mivelés, mint pincze és sajtószin berendezése, valamint munkakezelés tekin­tetében ritkítja párját s a gondolkozó és gyakorlati ember czélszerü intézkedéseit egyesíti. E kísérletek pár napig folytattatván, tegnap f. hó 15-én befejeztettek. Két géppel a Neukomm verseczi és Stol­lár tanár kassai gépével főztek ki néhány akó bort. Az »Orsz. Ért.« nyomán ime közöljük az erre vonat­kozó jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyv a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium rendeletéből a mai napon történt Neukomm és Stollár cognacfőző gépek összehasonlításáról. Jelen voltak: a bíráló bizottság által elnökül felkéretett Kerkápoly Károly, Miklós Gyula borá­szati kormánybiztos, dr. Liebermann Leó tanár és a vegykísérleti állomás főnöke, Molnár István budai vinczellér­képezdeigazgató , Krammer Fülöp köz­ponti főpinczemester, Hammersberg Jenő földbirto­kos, Stollár Gyula a kassai m. kir. gazdas. tanintézet tanára és Tóth Gyula vegyész, mint jegyző. A készülékek főbb alkatrészei: szabad tüzelő kazán, szesztelenítő colonne, deflegmator és hűtő, mely utóbbin a párlandó bor­okkép helyettesíti hűtővizet, hogy magasabban álló tartóból hydrosta­­tikai nyomással, a deflegmatoron keresztül szorítva a colonneba kerülvén, felülről lecsörgedezve jut a ka­zánba. Ilyformán tetemesen felmelegszik és pedig 80—85 fok Czelziusra és a kazánban gőzfejlesztő víz helyét pótolja. A két készülék közti különbségre néz­ve — részletes leírást mellőzve — megjegyeztetik, hogy míg a Neukomm-félénél a hűtő és deflegmator egy oszloptestet képez, addig a Stollár-félénél e kettő egymástól el van választva és a deflegmálandó gőz ennél a deflegmator alsó részében, míg a Neukomm­­félénél a felső részen ömlik be. A lepárlásra szánt borok: 1. burgundi veres 1618 lir 94/10°/0 alkoholtar­talommal. 3. Wildbachi veres 817 liter 8-5°/0 alkohol tartalommal. — A kisérlet megkezdése. Kigőzítés után a készülékek borral megtöltetvén alágyujtatott 7 órakor reggel; forrni kezdett a Neukomm-félének 36 liter tartalma 7 óra 30 perczkor, a Stollár félé­nek 52 liter tartalma 7 óra 35 perczkor. Folyni kez­dett utóbbinál 7 óra 45 perczkor, még a Neukomm félénél 7 óra 55 perczkor. A két készülék gyártmá­nya egyenlő szesztartalom mellett azon különbséget mutatta, hogy a Neukomm-féle csípős és karezoló íz­zel bir, míg ellenben a Stollár-féle sima ize mellett édeses utóizt mutat. Mindkettőnek mosléka ve­gyileg megvizsgáltatott és az Ebulioscope a Neu­­komm-félénél 2,4°/0 a Stollár félénél pedig csak l°/0 alkoholt tüntetett fel, mely körülmény az anyag kihasználására nézve a Stollár-féle gépet a Neu­komm-féle fölé helyezi. Szerkezetének czélszerű­­sége mellett kiválóan szól az, hogy párlatában a vegyi vizsgálat kozma­olajokra azoknak csak igen kis mennyiségét volt képes kimutatni. A bor hőfoka 20° C. volt, de a levegőé 33—41° C. közt vál­tozott azon a napos helyen, melyen a készülékek sza­badban felállítva voltak, ily formán mindkettő ked­vezőtlen körülmények közt versenyzett. Ezután ugyan­ez alkalommal Stollár Jr. által magával hozott külön­böző beteg borokból készült párlatok izleltettek meg, melyek uj­abb bizonyítékot nyújtanak arra, hogy ilye­neket cognacfőzésre nem, — de sprit-előállitásra lehet fordítani. — Budapest 1882. aug. 14-én. Ker­­kápoly Károly s. k., Miklós Gyula s. k., Kremer Fü­­löp s. k. S­tollár Gyula s. k. Jegyzette: Tóth Gyula s. k. Magyarország aratásáról és exportkilátásairól igen sokat igérőleg szól a londoni »Economist«. Azt írja ugyanis, hogy Európa összországai közt Ma­gyarországnak volt ez idén a legjobb aratása, a­mihez még az a szerencse is járult, hogy a búzát, rozst, ár­pát és zabot az esős idő beállta előtt be lehetett ta­karítani,­­ a­minek következtében az eredmény úgy a mennyiséget, mint a minőséget tekintve, a legfénye­sebb s valószínű, hogy a kivitelez idén oly nagy leend, aminő még soha nem volt. Lisztet kivált Anglia, Belgium és Hollandia nagy kiterjedésben fog vásárolni Magyarországtól. A phylloxera Ó-Budán. A Péterhegyen — mint az »U. E« írja — újabban több inficiált szőlőre akadtak, sőt az Aranyhegyen is több helyt fedeztek fel phylloxerát. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. Határidők szilárdak. Köttetett ma szokvány­­búza tavaszra 9.72 forinton, 15,00 mm. szokványbuza őszre 9.45 írttól 9.52 írtig, bánsági tengeri 1883. május—júniusra 5.84—5.86 írtig, 2500 mm. szok­ványzab őszre 6.20 forinton. Este jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 9.70 — 9.73—. — Szokványbuza őszre 9.50—9.52—. — Bánsági tengeri 1883. május —jun.-ra 5.84—5.87. Szokványzab tavaszra 6.32—6.34. — Szokványzab őszre 6.18— 6.20. — Káposztarepcze aug.—szept. 141/B -H/V Terménytőzsde. A terménytőzsdén ma némileg élénkült a for­galom. — Zsiradék lanyhább, asztali szalonnáért 73 frt pénz, 74 frt mint áru. Repczeolaj csende­sebb. Szilva csendes irányt követett; boszniai zsák­áru október—novemberre 14.25 pénz, 14.50 áru, szerbiai zsákáru okt.—novemberre 13.50 pénz, 13.75 áru 56 kilogrammonként. Szilvai­ határidők csen­desek, szlavóniai szept.—októberre 18,75 forint mint pénz, 19 frt mint áru, bánsági szept.—okt.-re 17—18. Más termények nem kerültek piaczra. Értéktőzsde. Az esti tőzsdén a szilárd irányzat magasabb külföldi árfolyamokra folytatódott. Osztrák hitel­részvény 319.10 frton indulva, emelkedett 320.30 írtig, magyar hitelrészvény 324.50 írton áruitatott. 4 százalékos magyar aranyjáradék 88.55, 5 száza­lékos magyar papírjáradék 87.25 forinton vetetett. Osztrák államvasut 351.25 forinton került a forga­lomba. Praemium és biztosítási ügyletek gyéren köt­tettek. 6 óra 30 perczkor. Osztrák hitelrészvény 320.30. Időjárási jegyzésed. — aug. 16. Európában: A depresszió (752—754) Észak-Németországban, a nagyobb légnyomás (760 —762) a kontinens déli részeiben van. — Az idő Németországban erősebb szelekkel borús, esős, égi­­háborúkkal; a kontinens többi nagyobb része napos, felhőssel változó, helyenkint esővel.­­ A hőváltozás csekély. Hazánkban: Részben északi és északnyu­gati, részben déli és délkeleti mérsékelt szelek mel­lett a hőmérséklet kevéssel nagyobb, a légnyomás mindenütt kisebb lett.­­ Az idő délkeleten derűs, felhőssel változik; északnyugaton változó felhőzet mellett többnyire borús, helyenkint esővel, itt égihá­­borús jelenségek voltak Beszterczebányán, Budapes­ten, Egerben, Selmeczbányán, Szolnokon és Tren­­csénben. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Többnyire borús, napossal változó időt várhatni, az északi félben gyakoribb esőkkel. Meteorológiai jegyzetek. Magyarország és környezetének időjárásáról. Aug. 16-án. Reggel 7 óra. Hazai CQ _i_ *c6 ^ S «O o o© Széls­a44 Fel­állomások g»á «s s ^ a W ” o »© a b­ánya e" (1-12) cnP­­CG 00 o kőzet Arad 57.5 21.1 DK2 — felhős Besztercze 59.3 16.0 ENy1 — derült Beszterczebánya 57.4 16.7— — Vil. 21borult Budapest 58.0 18.4— — vil. eső Csáktornya 56.3 19.8E 1 — felhős Debreczen 58.9 18.8E 1 — borult Eger— 17.2 ENy1 vil. derült Eszék— — É — — — Fiume 57.9 20.51 — borult Késmárk 57.7 16.8D . 2— eső Keszthely 58.5 19.8K 3 — felhős Kolozsvár 59.4 16.6K 1 — felhős Magyar-Óvár 58.2 19.0K 2 — borult Máramaros-Sziget 57.8 16.2 DK2 — derült Nagy-Enyed 58.3 18.0 ENy1 — felhős Nagy-Szeben 58.6 17.8 DK1 — felhős Nagyvárad— — — — — — Orsova 59.4 18.4— — — felhős Pancsova 56.8 21.6D 1 — felhős Selmeczbánya 56.8 15.4D 3 vil. 2 eső Sopron— — — — — — Szatmár-Németi 57.6 20.2K 2 — felhős Szeged 57.6 21.4D 1 — eső Sepsi-Szt-György— 22.5 ENy2 1 felhős Szolnok 57.8 18.3— — vil. 2 eső Temesvár— — DK1 — felhős Trencsén 55.8 18.0— — vil. 13 eső Ungvár 57.5 17.5K 2 — felhős Zágráb Külföldi ál­lomások: 57.0 20.0 DNy1 borult Bécs 58.2 17.7 Ny2 1 eső Bregenz 61.2 14.2K 1 10 borult Konstantinápoly— — — — — Lesina 58.8 24.7 Ny2 — felhős Pola 57.9 22.8 Ny2 — — Prága 57.1 17.2D 2 15 borult Felelős szerkesztő: Jókai Mór, Népszínház. Ma, augusztus 17-én. Árva Zsuzska. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Lukácsy Sándor. Az előadást Csermák tánczdarab­­jaiból összeállított megnyitó­zene előzi meg. Mike János Tihanyi Kezdete | Erna a leánya : Bódner András Klára felesége | Pali fiók |Zsuzska Özv. Morgósi Lóránt a fia | Blitzstein Róbi­n Eszter, felesége :Torma Gida 7 órakor. Nagy Ib. Solymosi Vidorné Vidtor Blaha L. Klárné. Szabó Kassai Csatai Zs. Horváth

Next