A Honvéd, 1868 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1868-10-19 / 42. szám

Második évfolyam. 42. szám. Pest, október 19. 1868. A HOOTED. Első magyar katonai hetilap.­­ A lap szellemi részét illető közlemények­­ s a szerkesztőhez . Pest, városligeti fasor,­­ s a lövölde tőszomszédságába­n intézendők. Folyvást megrendelhetők az „Oktató levelek“ teljes példányai.­­ Ara­d frt.­­ A megrendelések Heckenast G. kiadóhoz (Pest,­­ egyetem-utcza 4. szám) czímzendők. ^ Katonai szaktekintélyek közreműködésével szerkeszti GRÓF BETHLEN OLIVÉR honvéd alezredes. Tartalom: Válasz Ivánka Imrének, mint a , Hazánk“ egyik lapvezérének. — A „Honvéd"­ küzdelme. — A honvédség felfegyverzése. — Az 1812-diki hadjárat. — Tárcza. A piskii csata. — Honvéd-ügy.—Felhívások. — Vegyesek — Adakozás. — Nyilvános köszönet. — Jelentés. — Honvéd-posta. Előfizetési felhívás „H­O N V É D“ első magyar katonai hetilapra. Október—deczemberi negyed évre . . 1 ft. 50 kr. Július—deczemberi hat hóra . . . . 3 ft. — kr. Válasz Ivánka Imrének, mint a ..Hazánk­ egyik lapvezérének. Pest, október 17. Kívánságod szerint hozzám intézett, czikkeder egész terje­delmében közlöm és megjegyzéseim igen rövidek lesznek, mert „én is tisztában vagyok magammal“; tudom mit akarok. Én nemzeti hadserget óhajtok, még pedig azért, mert ilyen nélkül Magyarországnak nem lehet állami élete. E czélt pedig éppen azon eszközökkel igyekszem elérni, melyeket Kuhn had­­ügyér használ, hogy a „közös hadsereg“ eszméjét a „közös biro­dalom“ népeinél terjeszsze és megérlelje. Kuhn hadügyér, mint te is elismered, a haladás embere és a modern eszmék színvonalán áll. Ö fog néked helyettem felelni úgy szóval mint tényekkel. Ö ugyanis egy orgánumot teremtett, mely számtalan pél­dányokban osztatik szét az ezredeknél, és ebben meg van felelve azon theoriára, hogy a katona mint katona ne politizáljon. E theoriára az újabb katonai írók is megfeleltek, de minek oly messze menni, midőn a közös hadügyér beszél. A „Kamerad“ programújában szóról szóra ez áll: „__In Erwägung aller dieser Umstände würde es heute eine beklagenswerthe Kurzsichtigkeit, ein gänzliches Verkennen der Zeitverhältnisse sein, wollte man den trüber oft gehörten Ausspruch auch fernerhin als richtig gelten lassen: „für den Soldaten gäbe es keine Politik.“ Nein, im Gegentheile, für den Soldaten ist die Politik ebenso wichtig, wie für den Staatsmann selbst; diese Politik kann aber keine andere sein, als eine solche, welche in jedem Punkte mit der Staatsidee zusammen fällt. Ein Offizier ohne politische Meinung ist für seine Unter­gebenen vielleicht ein ganz guter Lehrer über die Formen des Berufes, er ist aber kein Bildner des Geistes. Ei:i Offizier hin­gegen mit politischen Meinungen, welche mit der Staatsidee nicht vollständig sich vereinbaren lassen, ist kein Oifizier, er soll kein solcher sein; denn als Offizier muss er durch und durch Ehrenmann, nicht aber ein Heuchler sein, — er darf nicht meineidig werden an der Sache, der er sich ergeben hat, — er darf nicht den Lohn hinnehmen von einem Staatswesen, dessen Bestand ihm gleichgiltig ist, oder wohl gar seiner Ueberzeu­­gung widerspricht.“ Ezen nyilatkozat után pedig azt mondja a „Kamerad,“ hogy czélja a „Gross-Oesterreich“ eszméjét a közös hadsereg­ben megérlelni. Nem akarom vitatni, kinek van igaza, néked-e vagy a fran­­czia, porosz és osztrák újabb katona nemzedéknek a fennebb ,említett theoriára nézve. Én csak a­ tény­eket vizsgálom. Igaz-e, hogy Kuhn a közös hadsereg és a „Gross-Oester­reich“ eszméi mellett a hadseregben orgánumai által működik ? Igaz. Ezen működéssel szemben zsebre dugott kézzel álljunk és hagyjuk a nemzeti hadsereg eszméjét megbukni ? Illusiót magunknak ne csináljunk, többeket tudnék meg­nevezni, ismert jeles hazafiakat, kik a nemzeti hadsereg eszméjé­től már kezdenek a közös hadsereg eszméje felé hajlani, és kik­nél a nemzeti szempont, melyből kiindulnak, nincs már oly éle­sen kifejezve. Ilyen körülmények közt, mit várhatunk azoktól, kik ma 20 évesek, kiknek nincs még szilárd meggyőződésük, és kiknek ez­után magyar nyelven is fogják hirdetni a „közös hadsereg“ esz­méjét. Pedig a közös hadsereg és „Gross Oesterreich“ solidaritás­­ban vannak. Ha meg­van a közös hadsereg, akkor az első győzelem után meg van Gross-Oesterreich. Ha nincs nemzeti hadsereg, akkor az első győzelem után elveszett Magyarország állami élete. Szavaimban te nem kételkedhetsz, mert épen úgy ismered a bécsi katonai reakc­iót mint én. A­míg tehát német és magyar nyelven kapac­itálják Ma­gyarország ifjúságát a „közös hadsereg“ szükséges voltáról, addig a nemzeti hadsereg eszméje tért veszít, és máris a kor­mánylap engem szélső­balnak nevez, mert nem akarok a „közös hadsereg-­ eszméjének konc­essziókat tenni. Ha egyszer az elvet elejtettem, akkor bele­sodortatom a Kuhn programmjába és egy szép reggel ar­ra ébredek, hogy el­árultam az ügyet, melyet szolgálni valók kirendelve. Nem. Minden eszközt felhasználok, hogy a nemzet lelkében ne engedjem a nemzeti hadsereg eszméjét kialudni, és törvény­szabta körben agitálni fogok éppen úgy, mint’agitálnak elleneim a „Gross-Oesterreich“ és az „Oesterreich der Zukunft“ érde­kében. Sem gyanúsítás, sem balfelfogás, sem anyagi nyomás nem fognak czélom elérésében háborítani. Csak ha a nemzet zöme, mely ma mellettem van, elhagyna, akkor lépnék le a térről, melyet azon hívséggel fogok addig védelmezni, melylyel őseim minden időben védelmezték a ma­gyar nemzet érdekeit. Kuhn a haladás embere és jól megválasztotta fegyverét. Én követni fogom példáját, és valamint ő jónak látta egy propagandát organizálni a közös hadsereg mellett, úgy én

Next