A Honvéd, 1868 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1868-12-14 / 50. szám
k nevezett csapatok pedig már jelenleg egészben Magyarországból lettek kiegészítve. Mind a nevezett ezredek és zászlóaljak azonban ő Felsége rendelete nyomán már ez évtől kezdve a közös hadsereg schematismusában a magyar ezredek sorába fognak vezettetni. Minden félreértés kikerülése végett, mely onnan eredhetne, ha ezen tény egészen az interpelláczió eredményéül tulajdonítatnék, van szerencsém kijelenteni, hogy azon magas kézirat, melyben ő Felsége ezen elhatározása a közös hadügyminiszter úrral és velem közöltetett, szept. 11-ikéről, t. i. azon időről kell, midőn a besorozás elrendeltetett. Majthényi Dezső azon reményben, hogy az minél előbb, úgy amint a miniszterelnök úr mondotta, tökéletesen létesülni is fog, egyelőre megnyugszik a felelettel. Vályi János úgy emlékszik, hogy Patay képviselő úr interpellácziója két részre volt osztva, s azért kéri a miniszterelnök urat, legyen kegyes választ adni, hogy a kormánynak mi szándéka és czélja van a Ludoviceum-intézettel. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : T. ház ! Miután nem olvastam, mint már mondottam, az interpellácziót, arra nem is válaszolhattam, azonban már másrészről is — ha jól tudom, Bernáth Zsigmond képviselő úr részéről — intéztetett hozzám ez ügyben interpelláczió. Erre nézve tehát van szerencsém válaszolni, hogy a Ludoviceum kérdését olyannak tartom, mely szoros összeköttetésben van a tanrendszerrel magával. Mielőtt tehát e tekintetben elhatározó lépést tenni lehetne, mindenesetre a felett kell tisztába jönni — mi egyáltalában még megállapítva nincs — mi a legczélszerűbb: az ifjú növendékeknek nevelése-e a katonaságra, vagy magasabb katonai tudományok előadása. Ez összeköttetésben van az egész katonai tanrendszer kérdésével, és amennyiben én nemcsak honvédelmi miniszter vagyok, hanem miniszterelnök is, méltóztassanak megbocsátani, ha őszintén vallom meg, hogy az idő hiányában e kérdéssel oly tüzetessel foglalkoznom nem lehetett. Azonban azt gondolom, hogy helyesen követte a kormány a sorozatot, midőn először a védrendszerrel és honvédséggel foglalkozott, s csak azután fog foglalkozni a tanrendszerrel is. Ne . Védelmi rész. Ezen rovatban közöljük mindazon hivatalos okiratokat, melyek a honvédelemre vonatkoznak. A császári és Apostoli királyi Felsége a hadsereghez következő parancsot méltóztatott kibocsátani: A monarchiának békére van szüksége. Tudnunk kell azt fenntartani. E czélból mindkét képviselő-testület elé egy törvényjavaslatot terjeszteték, melynél fogva a fegyverfogható lakosság a szükség pillanatában erejének összegét vetendi mérlegbe, hogy a monarchiának magasztos küldetése teljesítését, ha népeimnek legdrágább érdekei megőrzését biztosítsa. Mindkét képviselet várakozásaimnak teljes mértékben felelt meg. Igaz hazafius érzelmektől áthatva az új védtörvényt elfogadó. Én szentesítem azt s rögtöni foganasitatását elrendelem. A közjogi átalakulás a birodalmat ama történelmi alapra helyezte vissza, melyen azon időkben nyugodott, midőn a legnehezebb harczokat sikeresen vívta és fényes győzelmeket nyert. Birodalmam mindkét része most egyenlő érdekeltséggel fog a monarchia nagysága, hatalmas biztonságáért sorompóba lépni. Hadseregem ezáltal oly szövetségest nyert, ki őt szerencsében és balsorsban erőteljesen támogatandja. Népeim — a törvény rendeletét követve — osztálykülönbség nélkül, büszkén s jogosult önérzettel fognak zászlóim körül sorakozni, hogy kötelmeik legnemesbikét teljesítsék. A hadsereg legyen azon erények iskolája, melyek nélkül nemzetek nagyságukat, birodalmak hatalmukat fenntartani nem képesek. A hadsereg mellett egy új elem, — a honvédség kiegészítő részként csatlakozik a közös véderőhöz. Czélja ugyanaz mint a hadseregé; — hasonló elemekből, sőt részben magából a hadseregből alakul. Bizalommal fordulok hadseregemhez. Akarom, hogy mindazok, kik a hazának már fegyverrel szolgálnak, örömmel és erélyesen lépjenek az új pályatérre. Akarom, hogy a hadsereg drága örökrésze, a hűség s a benső bajtársi érzelem, minden osztályánál épségben tartassák, hogy a hadsereg, haditengerészet és a honvédség mint hű fegyvertársak összetartsanak, azonos kötelmek által lelkesítve, azonos dicsőségre jogosultan. Elvárom tehát a hadsereg és a honvédség minden tisztjétől, hogy az új intézményt ily szellemben fogják fel, különösen pedig a tábornokoktól mint vezetőktől, hogy szorosra fűzni törekedjenek ama köteléket, mely a két félt összekapcsolja; s a rend és fegyelem szellemét élénkítsék, s minden netán felmerülendő téves irányzatnak mindjárt kezdetben elejét vegyék. Súlyos balsors érte hadseregemet; komoly válságokon kellett keresztül mennie; de bátorsága meg nem tört, s benne helyezett hitem meg nem rendült. A hűség és becsület pályája, melyen birodalmam vitéz fiai haladtak, változatlan maradjon mindörökké. A hadsereg ne tagadja meg múltját, hanem századok dicső emlékeit a jelen korra vigye által. Haladva az idővel és tudománynyal, új elemek által megizmosulva, — tiszteletet parancsoljon az ellenségnek, legyen a birodalom és a trón oltalmazója. — Budán, 1868. évi deczember hó 5-én. Ferencz József s. k. ff. Felsége a király decz. 7-dikén délelőtt méltóztatott fogadni az országos honvédegylet központi bizottságának Horváth János és Ivánka Imre ezredesekből s Domahidy Ferencz és Kiss Miklós századosokból álló küldöttségét, amely az összes honvédegyletek nevében hódolattal ajánlotta fel ő Felségének az 1848-49-ki honvédek szolgálatát a trón, haza és törvény védelmére. Ez alkalommal Horváth János ezredes, a küldöttség vezetője a következő beszédet intézte ő Felségéhez a királyhoz: „Felséges császár! legkegyelmesebb Urunk, Királyunk! Mi az 1848-49-dik évi honvédség megbízásából jelenünk meg Felséged magas színe előtt, hogy annak hűséges jobbágyi hódolatát kijelentsük, és kijelentsük, miként az újonnan felállítandó honvédseregben ki-ki tehetsége szerint béke és háború idején Felséged magas parancsa alatt szolgálni készek vagyunk. Adjon az ég békét hazánkra, hogy megindult fejlődését Felséged a legszebb eredményre vezérelhesse; de ha a sors másként akarná, férfias öntudattal jelentjük ki, miként azon babérkoszorúhoz, melyet Felséged halántéka körül fűzni fog, nemcsak egy levelet akarunk szolgáltatni. Vegye Felséged hódolatunk és szolgálati készségünk nyilvánítását kegyesen, és legyen Felséged meggyőződve, hogy a haza és trón iránti hűségben és a törvényekhezi ragaszkodásban rajtunk túltenni senki sem fog. Éljen a király!“ . Felsége ezen beszédre a legkegyessebben következőleg méltóztatott felelni: „Szívesen fogadom a honvédség hódolatának és szolgálati készségének nyilvánítását; meg vagyok győződve, hogy a trón és haza iránti kötelességeket mindenkor hiven teljesítendik A küldöttség legnagyobb örömmel fogadta ő Felsége ezen fejedelmi nyilatkozatát, s király ő Felségét éljenezve távozott. (K. K.) Simonyi Ernő országos képviselő úrnak a nagyon tisztelt képviselőház 1868. decz 2-án tartott ülésében, néhai Guyon Richárd özvegyének ügyében tett azon nyilatkozatára vonatkozólag, hogy a kultuszminiszter a kérdéses ügyet elintézetlenül hagyja, hogy az asszony részére az osztrák hatóságok által ígért összeget kiadják, de a férfi részét a magyar kormány is confiscálta, hivatalos uton nyert értesülés nyomán jelenthetjük, hogy Guyon Richárd és neje 1847. május 1-től a csattai és a garam-mikolai közalapítványi javakat 12 évre, évi 7565 frt. 13 kv. mellett haszonbérbe vevén, miután már a második évben a bért nem fizették, a bérleményen lévő ingóságaik az akkori közalapítványi ügyigazgatóság 1849. szeptember 9-én 350. sz. a. kelt rendelete folytán bírói közbenjárás mellett lefoglaltattak , továbbá , hogy a Guyon Richárd ellen haditörvényszékileg kimondott elkobzás az 1864. november 19-kén kelt jogi elhatározással megszüntetvén, miután a magyar felelős kormány 1867. márczius 10-kén kezdte meg működését, a Guyon Richárd-féle résznek elkobzását sem el nem rendelte, de bérletkövetelésekről lévén szó, minden törvényes alap hiányában el sem rendelhette végre, hogy a bérlet megszüntetése s a bérleményen talált tárgyak lefoglalása ötletéből felmerült kölcsönös követelések, melyek összevetése után az államszámvevőség által szerkesztett computus szerint a társbérlőknek 5173 ft. 9 kr. járt ki, — az 1868. okt. 23-án kelt egyezség által véglegesen elintézve lévén, a magyar központi állampénztár az egyezségileg megállapított összegnek kamatostól, t. i. összesen 8420 ft. 70 krnak, melyben néhai Guyon Richárd része is benfoglaltatik, kifizetésére utasíttatott. _____________ A hivatalos lapnak a Guyon ügyről közzétett értesülésére a ,,Hon“-ban következő ellennyilatkozatot találunk : A „Közlöny“ 283. számában a Guyon ügyről közzétett „hivatalos értesülést“ a történeti igazság érdekében azzal kell kiegészítenünk, hogy: a) "a haszonbérlők Guyon Richard és neje a bérfizetést 1849. évben azért szüntették meg, mivel a haszonbéri összeg megállapitásánál számításba vett úrbér robot és egyéb úrbéri járandóságok az 1848. évi törvényhozás által megszüntettetvén, ezen oknál fogva újabb egyezkedésnek — mit a haszonbérlők siker nélkül sürgettek — szüksége merült fel; — továbbá b) a felelős m. kormány „működését“ tekintve tény az, hogy jóllehet az egyezkedési alkudozás tárgyát kirekesztőleg a „bérlet követelések“ képezték, a kormány az egyezségi okmányba mégis, a kincstár ellenében a vagyon elkobzásból származható, minden követelésektöli elállást is befoglaltatta. — És innen történt az, hogy özvegy Guyonné ezen boradó ellen felszólalni és az 1849. évben Komáromban lefoglalt s jogérvényesen helytelenül megítélt könyveknek kiadatását, vagy ér-4 397