A Honvéd, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1869-02-23 / 8. szám
Tudományos rész. Francziaország. Páris, december 27. (Változások a hadászati kiképeztetésben a gyalogságnál.) Az új fegyverek behozatala a franczia hadseregbe szükségképen lényeges módosításokat idézett elő, a katona elemi kiképeztetésének a hadászatban, úgyszintén a hadműködésben is. Ami az elemi fegyvergyakorlatot illeti, abban a következők változtak: 1. Jelenleg jobb kézben hordják a fegyvert (a helyett mint előbb, balkézben,) ami kevésbbé fárasztó, s nagyobb gyorsaságot eredményez, majd minden mozdulatokban, különösen pedig a töltés végrehajtásánál. A fegyver, bizonyos tekintetben, magától kiürül a töltéstől, a katona kezei között, aki azonnal ismét töltésre kész. Éhez járul még a töltés nagy gyorsasága, a hátultöltő fegyvereknél. 2. Általános változás magában a tüzelésben. A katonának szembe az ellenséggel hajlama van gyakran lőni és sok lőszert elhasználni. A gyorsan töltő fegyvernél, a csata hevében elhagyja magát ragadtatni, a töltényeket sikertelenül elpuffogtatja, csakhamar készen lesz a rendelkezése alatti készlettel, pedig jól tudja minden katona, mily nagy nehézséggel jár a csatatéren a lőszerek megnyitása. Ez oly kényes működés, hogy azt oly gyéren veszik elő, miként csak lehetséges. Ezeket tekintetbe véve, szükséges a közlegénységet arra szoktatni, hogy csak meghatározott szabályok s előírás szerint tüzeljen. Ez semmiesetre sem akadályozza, hogy az adott szempillanatra az ellenfélt golyózáporral el ne áraszszák; mindamellett ezen eszköz mindig eszélyesség- s mértékletességgel alkalmazandó. 3. Állandó gyakorlat a lövésben, hogy a katona fegyverének értékét megtanulja, az iránt való bizalmat belecsepegtetni, s arra szoktatni, hogy határozott czél nélkül soha ne lőjön, szóval, hogy egy hatásos tűzviadalnak minden előfeltételeit teljesítse. Miért is legújabban a katona kiképeztetése következő menetet vesz : szoba-oktatás a fegyver széljelszedéséről s összerakásáról, annak fentartásáról, kezeléses töltéséről. Ha a katona fegyverével megismerkedett, a tüzelés különböző nemeit: álló, térdelő s fekvő helyzetben tanuljaaz utolsót a csatározó szolgálatra.) Először az álló helyzetben való gyors tüzelés, azután térdelve, végre a sortüzelés mindkét állásban be fog gyakoroltatni. A gyors-tüzelés (feux á volonté) helyettesíti az előbbi tagonkénti tüzelést; a legénység sorokban ép úgy mint tagokban, ilyenkor magára hagyandó, s úgy lő, mintha szétszórt rendben állana. A gyorstüzelésnek arra kell szolgálni, hogy valamely osztály arctagát fedezze, ha ez szükségesnek találtatik. A sortüzelés mindig a főtisztek vezényletére történik, s a fennebb érintett lőszer gyors felhasználását kell megóvnia. A tüzelés kezelésének megtanulásával egyidejűleg a czéllövészet is fog gyakoroltatni, hogy az emberek a későbbi esetekben irányozni s illően találni is tudjanak. 400, 600, 800 és 1000 méternyire is lőnek; fő altisztek és közlegények is taníttatni fognak abban. Ami a hadászatban való módosítványokat illeti: felfogható, miként azok legközelebb arra céloznak, hogy a csapatokat a gyilkoló tűz hatásától elvonják, s a sorokban zavart ne idézzenek elő. Ennek alapján a kisebb fegyverekkel való működések szükséggé vált; a csatározók harcza nagy fontosságra emelkedett. Azon szükségből, az ellenségnek csak kevés időpontot ajánlani, s kisebb osztályokkal működni kell; mi mellett azonban a belső összefüggésnek elveszni nem szabad, egyszersmind egy megnagyobbított kezdetlegesség szüksége származik, minden fokozatok részéről. Mindenki azon osztályban, amelyhez tartozik, a harczban vagy a csapatgyülekezésnél, kötelességét tartozik teljesíteni, ezen a háborúra nézve oly fontos mozdulatokban. Maguk a katonák a tűzviadalban gyakran saját kezdetlegességükre vannak hagyatva, s egyrészt a kínálkozó térelőnyt fedezetükre fel kell tudniok használni, másrészt pedig csatárlánczuk összeköttetésére is kell figyelniük, s főtiszteik vezényszavát s a kürt feladását nem szabad elszalasztaniok. Ez oda vezet, hogy a különböző osztályok nagy mozgalmainak szükségességét, s az egyes katonák teljes kiképeztetését elismerjük. A zászlóaljak mozgalmaira, valamint a csatárláncznak a zászlóaljjal való folytonos összeköttetésére nézve, továbbá az arctagtüzelés megsokasítására való tekintettel, azon lehető esetre, a tüzet egy pont felé öszpontosítni, a kísérletképen tett hadmozdulatokkal már megkísértetett. Ezek mindenesetre még nem vezettek egy véglegesen megállapított rendszabályhoz, de az erre való nézve lényeges elvek már bebizonyultak, s legközelebb egy új rendszabály gyanánt ki fognak dolgoztatni, mely a hadászati mozgalmak elméleti megtanulását könnyebbitendi majdan, s ez utóbbiakat a kivitelben magában lényegesen egyszerüsítni fogja. ____________ 60 Történelmi rész. Alsen ostroma 1864-dik évi junius 29-kén. (D. A. M. Z.) A következő elbeszélés egy a sajtó alatt levő műnek e czim alatt: „Hadinapló az 1864 és 1865-dik évekből.u egyik fejezetét képezi. (F. S.) Junius 26-kán reggel újra megkezdődtek az ellenségeskedések. Épen akkor lovagoltam az Alsenöbölhöz, midőn a_.százados ütege visszatért, mely a dánok reggeli üdvözlettére néhány gránátot átküldött, mit azok azonban csendes megvetéssel viszonoztak. Hogy e napokban az átjárás megkisértetik, mindnyájunk előtt világos tény volt, mindamellett a terv oly titokban tartatott, hogy senki sem tudá, melyik ponton, s várjon egy híd eszközlésével vagy pedig naszádokon megyünk-e által. Ezen átgondolt s merészen keresztül vitt tervezetnek egyidejűleg a széles időjárás annyira kedvezett, hogy az eredmény minden várakozáson felül fényesen sikerült. Június 28-kán délután Gravensteinba lovagoltam, helyzetszerű törzstisztünket meglátogatni. Hét óra felé visszatértem s hallom, hogy Goben tábornok lovasszázadunktól a szolgálati tisztet magához rendelé. Századparancsnokom azt vélte, hogy csak késő este érkezem meg, s a számomra kitűzött teendőket m__hadnagyra ruházta. Magamon kívül valók az alkalmat elmulasztani, hogy az ellenséggel találkozhassam, s K. hadnagyot fölkerestem, hogy e szolgálatot nekem engedje át. Miután én előre arra voltam kiszemelve, a hadnagy kérelmembe beleegyezett; a legjobb lovamat, pejkanczámat megnyergeltettem, patkóit megvizsgálván, a nyeregtáskába egy kis élelmet téve s tíz óra tájban egy lovas legény kíséretébe Olderup-ra lovagoltam. A tábornoknál jelentem magam, aki azt mondá: miután azt hitte, hogy egy lovas tisztnek érdekében fekszik a csatában részt venni, tőlünk egy szolgálattisztet kért. Körülbelül 12 óráig a tábornok szállásán, a lelkésznél maradtunk, kinek családja estelit s kávét tálalt fel számunkra. — A hitszónok elfogult dán volt, a ki épen akkor hivatalától elmozdítatott — s kinek egy fia épen az alseni seregben szolgált — mindenesetre sajátságos helyzetbe jutott, ellenségeit megvendégelni kénytetvén, akkor, midőn azok az ő földjeit és saját fiát megtámadni készültek. Az átjárás négy ponton előkészittetett, és pedig, Schnabelholz táján, nem miként előbb szándékoltatott, Ballegradnál, hol az Alsenöböl még egyszer oly széles. — A zászlóaljak hangtalan egyes suttogás alatt gyülekeztek; a langy, csendes júniusi éjjelen, egyedül a szekerek kerekeinek zörgését lehetett hallani, amelyeken a vízi járművek a parthoz szállíttattak. A dánokhoz a szigetbe bizonynyal áthatott ezen zörgés, mindamellett azt hitték, miként később tudomásomra esett, hogy egy hídveréssel foglalkozunk, melyet talán több heti lődözés után átkelésre akarjuk használni. Hogy három napi fegyverszünet után a szigetet járműveken ostromolni akarjuk, arról senki sem álmodott. Sokáig ültünk egy régi fatörzshalmazon, míg a csapatok rendezkedtek, miután minden ponton csak akkor volt szabad megindulni, midőn minden toronyóra 122-öt üt. Ez időben állottam a tábornokkal s osztálytörzsünkkel a meredek parton levő erdőben, a csapatok előttünk feküdtek a fedezetek mögött, voltak itt egyszersmind legfőképen válogatott lövészek is felállítva. Midőn balra pillantok, a vizen számos járművet vettem észre, s miután tudósítás érkezett, hogy a dánok a szárazföldre való kiszállást megkísérlették, azt hivénk: tengeri csata fog kifejlődni. Egyszerre azonban a járművekből tűzvillámok lobbantak fel, s láttuk, hogy a fegyvertűz a sziget felé van irányozva.