A Honvéd, 1870 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1870-05-26 / 21. szám
Negyedik évfolyam, 21. szám. Pest, május 26. 1870, HOKVER Első magyar katonai hetilap. \ \ I | A lap szellemi részét illető közlemények is a szerkesztőhez I Pest, István főherczeg I czimű szállodában intézendők. ¡ Ára , Egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 ft 50 kr. j t Plofi^pt.hotni a Univec“ Viftóóhivftt.ftljibftn Előfizethetni a „Honvéd“ kiadóhivatalában Pesten (egyetem-utcza 4-ik sz.) hova a felszólamlások is intézendők. I Katonai szaktekintélyek közreműködésével szerkeszti GRÓF BETHLEN OLIVÉR honvéd alezredes. Frummer Antal, magyar királyi honvéd-őrnagy. (Közli: Egervári Ödön.) Frummer azon önzéstelen hazafiak egyike, a ki, midőn az 1848-9-ki szabadságharczról s annak oly sok dicső s nagyszerű eseményeiről van szó , magába zárt és hallgat, s ha valaki bizalmasan kérdi vagy pedig kíváncsian faggatja, hogy sorolná el ő is akkori élményeit, mert miként általánosan tudva van: ő is tett, küzdött s tán nyomott is valamit a súlyban; azon egyszerű válaszszal kisiklik a gyóntatás alól, hogy amit ő tett, az korántsem érdem, hanem a természetből folyó legszentebb hazafias kötelesség, melylyel minden honpolgár tartozik a közös anyának, s kiki oly mérvben hoz áldozatot, miként anyagi s szellemi ereje megengedi. Szép és méltánylandó ezen elv, mely csakis kiváló szerény jellem sajátja; azonban erre meg kell jegyeznünk , hogy minden műveit hazafinak legszentebb kötelességéül róhatni fel : azon nagyszerű eseményekből annyit följegyezni s történelemnek átadni, amennyit saját szemeinkkel láttunk és tapasztaltunk. Pedig épen Frummer őrnagy tehetne e tekintetben igen fontos szolgálatot, ha az alsó tábor eseményeit, melyeknek ö egyik jelese volt, tehát sok becses adat birtokában kell lennie, pontosan s minél körülményesben közzé tenné. De miután ő ezen alkalommal, midőn élete leírásáról van szó, túl szerény, vajmi röviden szólhatunk róla . Született Aradon 1818 ik évben, igen ifjontan adatott a kassai katonai növeldébe, honnan már 1835-ben kilépett s a 61-dik számú sorezredbe osztatott; 1889-ben hadnagygyá neveztetett és a 62-ik számú ezredbe helyeztetett át; 1848-iki mozgalmak kezdetén mint gránátos főhadnagy Szebenben állomásozott. Mindjárt kezdetben a szent-tamási és uzdini csatákban annyira kitüntette magát nemcsak személyes bátorsága hanem ügyes s tapintatteljes vezénylete által, hogy eme hű szolgálata a „Közlönyében különösen ki volt emelve. Perczel Mór tábornok és Tóth Ágoston ezredes, kik vezérei voltak, bizonynyal élénken vissza fognak emlékezni Frummer hős és hű magaviseletére. Ott volt ő az 1849-ik évi julius 14-én Szeghegy és Hegyes mellett vívott véres harczban s az előhadat vezényelte, mely feladatát a vezér, Guyon tábornok teljes megelégedésére oldotta meg, s a szabadságharcz végéig hű maradt a nemzeti ügyhöz. 1869-ben ő Felsége a király által őrnagynak és a 12-dik zászlóalj parancsnokának neveztetett s jelenleg Boros Jenőn állomása helyén kedvencz pályájának él egyedül. Frummer 1849-ben alezredesi minőséget viselt, minthogy ez utóbbi kinevezése a „Közlönyében már közzé nem tétethetett, tehát csak őrnagygyá neveztetett ki. A honvédelmi minisztérium jövendőbeli államtitkára jó órában legyen mondva, Kerkápolyitól a honvédség megszabadult. Ő tudományával másokat boldogitana, s miután minden lehető boszszantásokkal elgyötörte a honvédtiszteket, odább áll. Az Isten segítse, csak arra kérjük, a honvédeknek hagyjon békét. Macedonia igen szűk Iverkápolyi nagyságának. A jövő államtitkárnak nem csekély bajába fog kerülni, jóvá tenni azt, amit elődje elrontott. A honvédség administratiója és annak szellemi fejlesztése szorosabb összeköttetésben vannak egymással, mintsem ez egyelőre látszik. Azért mi nem helyeseljük, hogy a jelen alkotó stádiumban, melyben van a honvédsereg, czivilistát tegyenek államtitkárnak. Aki e részben Anglia példájára hivatkozik, annak azt mondjuk, hogy ott a sereg organizálva van, míg nálunk mindent teremteni kell, márpedig katonai intézményeket csak katonák teremthetnek, mert ők tudják megítélni, minő befolyással lesz ez vagy amaz intézkedés a katonai szellemre katonai szempontból. Egy katona-államtitkár soha sem követett volna el oly szarvashibákat mint Kerkápolyi, ki a honvéd tisztikart forrongásba hozta , midőn elrendelte, hogy a honvédség nem áll egyenlő lábon a közös Frommer Antal, magyar kir. honvéd-őrnagy.