A Honvéd, 1871 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1871-04-20 / 16. szám

kiállítás tekintetében ritkítja párját. A fent említett közlöny továbbá még a végből is különös figyelmet érdemel, miután nekünk, kik a katonai tudományoknak nemzeties fejlesztését vagyunk hivatva elő­mozdítani, például szolgál arra nézve, mely alakban volna szükséges megindítani egy valóban tudományos közlönyt s mily szép, midőn a hadsereg minden rangfokozatának egyénei, fent alant egyenlően buz­gólkodnak a tudomány fejlesztése és általánosítása körül. Azon egylet azonban, mely ilyetén művet létrehozni képes, 600 tagot számlál s több kegyes párt­fogóval dicsekedik. Nagyon sok függ tehát attól, minő mérvben szaporodnak a bajnokok a tudományosság zászlója körül, mivel igen természetesen az eredmény minősége az anyagi erők kime­­ritőségétől van gyakran feltételezve s még a legnagyobb iparkodás és buzgóság mellett is nehezen sikerül keveseknek az ami többeknek egy könnyen lehetséges. A katonai tudomány igen el van hanyagolva sőt majdnem alig volt mivelve hazánkban. Rövid idő alatt tehát igen sokat kell tenni s ez úgy érhető el, ha tehetségét kiki felajánlva az együttműködésre, a fentebbi példa nyomán, iparkodunk az egyesületi élet segélyével, magyar nyelven szintén létrehozni olyatén szakmunká­kat, melyeket élvezettel használ minden katona, sőt élvezettel olvas minden gondolkodó, mivelt polgár. Vannak nekünk még jeleseink, kik ha tollat fognak ragadni szakavatottságuk, s mély tudományukról meggyőzni képesek a világot és a katona keblekben felgyújtják azon lángot, melynek világánál nagy tettek születnek. Vajha a magyar katonai tudományos egylet létrejővén minél előbb felvirágoznék s nemsokára oly általánosan hasznos művel örvendez­tetné meg azokat, kik a katonai tudomány emelkedését és terjedését szivükön hordják, mint a melyet tartalma szerint ezennel megismer­tetvén a legközelebbi alkalommal tüzetesebben és részletesebben szán­dékozunk értekezés tárgyává tenni. Kelt Budán, 1871. évi april 15-én. Halász Károly, m. k. honvéd-hadnagy, úti gőzmozdonyok hadi czélokra. Alig jelenik meg az újabb időben katonai lap vagy folyóirat, melyben az úti gőzmozdonyokkal tett kísérleteknek hely ne volna szentelve. Nem lesz tehát érdektelen nehány sorban a külföldi lapok e térrőli közléseit, különösen a legújabb időben tett kísérletekről átven­nünk. Daczára azon ellenszenvnek, melylyel a gondolat Európa-szerte találkozott, közönséges országutakon is gőzmozdonyokat alkalmazni az annyira költséges mint nehéz kezelésű előfogatok helyett, folytono­san akadtak tehetséges gépészek, kik nem tekintve a háládatlan fogad­tatást, melyben az új találmány részesült, erélylyel dolgoztak annak tökéletesítésén. A csak alig múlt porosz-franczia hadjáratban már valóban tény­leges alkalmazásba is hozattak, bár a Fowler-féle gőzmozdony, melyet a porosz kormány e czélra használt, nem felelt meg teljesen a várako­zásnak s czéljának. A Fowlerféle mozdonyok ugyanis annyira megrongálták a külön­ben jó országutakat, hogy azokon más járművekkel a közlekedés csak­nem lehetetlenné lön, sőt végre maguk a gőzmozdonyok számára sem lett használható. Sokkal több eredményt mutatnak föl e tekintetben az angol kor­mány által Indiában tett kísérletek, annyira, hogy ez említett tarto­mányban a gőzmozdonyok kiterjedt használatba vétele várható. Az első kísérletek után ugyanis, melyek Angliában a Thompson féle úti mozdonyokkal tétettek, s mik a várakozást sok tekintetben fölülmúlták, az indiai kormány által egy e fajta 8 lóerejű mozdony rendeltetett meg, hogy annak márka- és személyszállításrai alkalmas­ságát közelebbről megvizsgáltassa. Az eredmény annyira kielégítő jen, hogy Angelhonban rögtön négy erős mozdony rendeltetett meg Kautschuk kerékborítékkal, me­lyeknek gyorsasága egy óra alatt 10 angol mértföld lenne. Ezen moz­donyok jelenleg Thompson rajzai után, Crompton utász-hadnagy fel­ügyelete alatt, ki az etekintetbeni tett kísérleteket Indiában vezette, Ransome gépgyáraiban Ipswickben már munkába is vétettek. Ezen mozdonyok rendeltetése leend Indiában a Punjab, két leg­távolabb eső állomása Ravul-Pinde és Jhelum között a közlekedést helyreállítani, a két állomás közötti távolság 68 x­ 2 angol mértföld. Ravul-Pinde legnagyobb katonai állomása nemcsak Punjabnak de egész éjszaki Indiának, az itt állomásozó csapatok képezik a Közép- Ázsia elleni védfalat s egyedüli oltalmat, tekintve e katonai állomás fontosságát, annál nagyobb hévvel karolta föl az indiai kormány az új találmányt, mivel ez által lehetővé ten békében az olcsó­­ háború esetén a czélnak megfelelő gyors közlekedés, úgy az élelmi­szerek s hadi eszközök mint a szükséges csapatok szállítására nézve. Egyelőre naponkint két mozdony fog közlekedni, egyik éjszakról délre, a másik délről éjszakra. Az egész vonat közönségesen csak egy kocsiból álland, szükség esetén azonban kettőből­ beszámítva a nyugállomásokat a 68 és X12 angol mértföldnyi utat hét óra alatt teendi meg. Minden egyes kocsi hatvan egyént és 50 mázsa málhát képes befogadni. Az eddig tett kí­sérletek alapján e vonatok szállítási képességére a következő biztos számokat lehet felállítani: négy gőzmozdony omnibusaival képes leeni 100 angol mértföldre naponkint 200 embert málhával és lökészlettel. Hangok a közös hadsereg és a honvédelem köréből. 1. Nyíregyháza, 1871. április 12. Szerkesztő úr becses engedelmével élni akarván egy a menház iránt nem mindennapi véletlen kegyeletről teszek említést, mely meg­érdemli találékonyságánál fogva is a figyelm­­et, kivált ha számos után­zóra találna. Nevezetesen: a szabolcsi sorozó bizottság részére Bogdány köz­ségbeli Kramer nevezetű bérlő, az előfogatot a megrendelés ellenére sem állítván elő, az egész bizottság neheztelését vonta magára annyira, hogy az eset a nyíregyházi rabbi Friedmann úr fülébe is eljutott, ki részint vallásosságánál fogva a kötelesség nem teljesítésért, részint pedig talán más szempontból a kedvező alkalmat a midőn a bizonyos makacs bérlő házasulandó fia részére erkölcsi bizonyítványt kért volna tőle megragadván, csak azon feltétel alatt ígérte azt, ha bűnbánásul a sorozó bizottság iránt elkövetett vétsége miatt 50 osztr. ért. forinto­kat tesz le jótékony czélra. A bölcs ötlet valósult is, mert a­mint az 50 új írt a rabbi úr által irányombani bizalma folytán nálam letétetett azon nyilatkozattal, hogy azt belátásom szerint jótékony czélra fordítsam, egész határozott­sággal a honvédmenház részére szántam. Azonban, hogy a rabbi mint főtényező kívánsága is teljesüljön, a megnevezett összegből az izraelita árvaház részére 10 új ftót, úgyszintén azon község, tudniillik Bogdány részére is, a­honnan az adományozás történt, az összes vallás különbség nélküli szegények számára 10 új forintot adni jónak láttam. Minélfogva a 30 új forintot a honvédmenház részére általadás végett ide mellékelve, a többi 10-10 új forintokat pedig szintén az em­lített helyekre ezennel átküldöm. Tisztelettel maradtam Janik Rezső,*) őrnagy. A „Honvéd“ i. e. 14 ik számában Stráva Miklós honvéd-százados úr a Glatling és Montigny féle ágyúkkal Angliában tett párhuzamos kísérletekről értekezvén, a többi között a magyar honvédséget minden­esetre érdeklő azon kérdéseket intézi: Várjon mi vezethette magyar kormányunkat a Montigny féle mit­­railleusök elfogadására s különösen, hogy ezen elhatározásnál tekintet vézetett-e azon javitásokra, melyek Armstrong etablissementjában a revolver ágyúkon tétettek s volt-e valamely tiszt Angliába kiküldve, hogy ott ez ügyben személyes informácziót nyerjen ? E kérdésre tapasztalat s tudomás után azon felvilágosítást adha­tom, hogy a magyar kormány által fél évvel hamarább lőnek a mitrail­­leusök megrendelve, semmint az idézett angol kísérletek tétettek s igy ezekhez valamely honvédtiszt kiküldése nem mutatkozhatott okvetle­nül szükségesnek, s pedig annál kevésbé, mert am. kormány Montigny és Gatling mitrailleusöket rendelt meg, csakhogy ez utóbbiakat cseké­lyebb számmal. Azon kérdésre, várjon tekintetbe vétetett-e ezen gyorstüzelő ágyúk használata erődítések védelme­ vagy támadásánál, különösen árkok védelménél stb., arra a szérlövésnek gyakorlati szabályzatai adnak választ. Egyébiránt mi, kik jelen voltunk azon párhuzamos kísérleteknél, melyek ez idei márczius hó elején a Gatling- és Montigny féle szórólöve­­gekkel Bécsben tétettek, méltányoltuk a Gatling­ könnyű szerkezetét, s biztos czéllövését; de tapasztaltuk azt, hogy a Gatling 10 csöve mel­lett a 37 csöves Montignyval ugyanannyi számú lövést ugyanazon időben téve 37/10-szer hamarább tüzesedett meg mint a Montigny, minek következménye az volt, hogy 16°-nyi hidegben 3­/2 percznyi tüzelés után haszonvehetlenné vált, míg a Montigny perczenkint 370 töltényt sütvén el, 8000 lövés után is még teljesen ép volt, mi minden­esetre figyelemre méltó előny. (Ezen argumentum, mely a Chassepot ellen is használtatott, igen kétséges. Szerk.) Egy szerlövész. III. Egy honvéd-őrmester bizonyos ügyben ő felségénél kihallgatá­son volt. Feltűnt, hogy ezen őrmester a kérelmére kiadott válasz­a uhn hadügyminiszter nevében volt kiadva —Pilatus a credóban. Szeretnék tudni, mit mondana egy osztrák lerchenfeldi őrmes­ter, ha neki kérelmére Hollán Ernő felelne magyar nyelven. Egy honvéd. IV. Török exekuczió a Pesti II. szerint: „nem­régiben a török kormány a pesti váltótörvényszéknek egy végrehajtási végzését elfo­gadta és foganatosította is egy a török hadseregben szolgáló magyar születésű katonai főorvos fizetésére, akképen, hogy a végrehajtás alá *) J­a­n­i­k R­e­z­s­ő, őrnagy úr szíves volt megengedni, hogy a „Honvéd“ szer­kesztősége a kérdéses 30 forintot július 20-ikán fizesse be a honvédm­enháznak, addig pedig ezen összeget a katonai tudományos egylet czéljainak előmozdítására fel- s használja. 64 nemkülönben élelemmel egy egész hétre, vagy két 40 fontos Armtrong üteget 12 ágyúval s a hozzá tartozó lökészlettel tova szállítani. Szolnok, 1871. évi april 14-én. Trieri, h.

Next