A Jog, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

390 A­­­OG, segédszolgai állással lett szaporítva a budapesti bíróságok személyzete. Részünkről mindezt keveseljük, mert a baj ez­által gyö­keresen orvosolva nem lesz és a 4-5 havi szégyenítő határ­napkitűzések az egyes járásbíróságoknál e mellett még to­vábbra is napirenden maradnak. Nem is lehet a bírákra pa­nasz, ők a maguk részéről mindazt megteszik, a­mi kötelesség­­tudó embertől kitelik, de emberfölöttit kívánni tőlük nem szabad. Betekintettünk egy budapesti kir. törvényszéki bíró ki­osztási könyvébe és ott f. é. január 1-től október 2-ig 8.200 ügydarabot bevezetve találtunk, tehát oly számot, mely sok vidéki törvényszék összes évi agendáit felülmúlja. És a hely­beli járásbíróságok előtti tárgyalások is zsibvásárhoz inkább hasonlítanak, mint komoly törvényszéki aktushoz. A felek egy szűk, gyakran egy ablakos vagy udvari szobában úgy­szólván egymás lábán állanak, a tárgyalás tartama alatt folytonos zaj és zsibongás uraló, nincs szék, a melyre leül­hessünk, nincs toll, a melylyel írhassunk és nincs tinta, a mely látható nyomokat hagyna a papiroson. Csak por van mindenütt és mindenben. És ezen bábeli zavarban, ezen idegrontó bo­szorkánykonyhában szolgálta­k az igazság »Ő felsége a király nevében«, — ebben keresse és találja meg a biró a lelki nyugalmat, időt és megfontolást egy bonyolódott per sikeres megoldására!! Sürgősen ajánljuk az államtitkár úrnak egy pár ily sommás tárgyalás látogatását, azonnal tisztában lesz magával az iránt, hogy hol kezdje meg az igazságügyi refor­mot. De nagy szerencse, hogy Themis istennő szeme be van kötve, ő pirulni kénytelenülne ezek látásán. A vidéki bíróságoknál a karcagi és jászberényi törvény­székek egyesítése folytán a törvényszékek elnökeinek száma 64-ről 63-ra és a törvényszéki bírák száma 514-ről 512-re van leszállítva. Apasztatott továbbá egy irodaigazgatói állás, ellenben emeltetett a jegyzői állások száma és pedig az I. osztályúaknál 55 ről 56-ra és a II. osztályuaknál 83-ról 84-re, tehát egy-egy állással többre. A vidéki járásbíróságok száma az 1885:111. t.-c. 3. §-a alapján kilenccel szaporittatott; ebből folyólag 9 járásbirói és 21 albirói, 60 aljegyzői, 50 joggyakornoki, 5 III. oszt. telek­könyvvezetői, 5 I. és 12 II. oszt. segéd telekkönyvvezetői, 29 irnoki és 20 segédszolga­i állást kellett sistemizálni,­­amely rendszeresítésre nézve a szükségessé vált tárgyalások rész­ben már folyamatban vannak (mily gyönyörű curialis irály annak leplezése végett, hogy eddig még semmi sem történt ezen bíróságok tényleges életbeléptetésére!) Az összes járásbirósági létszám az új viszonyokkal szemben a következő: 376 járásbiró, 554 aljárásbiró, 360 aljegyző, 75 II., 131 III. oszt. tkvezető, 119 I., 185 II. oszt. segédfkvezető, 1446 írnok, 253 segédszolga és 290 jog­gyakornok. Ezen szaporodás eredményezi a fizetések és lak­pénzek rovatának 121,435 frttal, az évi díjaknak 18,000 frttal és a szolgák ruhailletményényének 1,261 frttal való emel­kedését. A házbéreknél az emelkedés — a tíz új járásbíróság helyiségeit befoglalva — 12,200 frt; a hivatali és irodai költségek pedig 60,000 frttal emeltettek. A bevételek, melyek eddig 12,675 frttal szerepeltek, a jövő évre 1,460 frt keres­letet tüntetnek ki, mert Püspök­ladány törvénykezési járuléka a folyó év végével megszűnik. A törvényszékek és járásbíróságok személyi járandósá­gainak összege 5.142,565 frtra — 140,696 frttal többre rúg, mint a múlt évi (fizetések és lakpénzek 4.961,900, évi díjak 104,400, szolgák ruhailletményei 51,265, jutalmak és segélyek 25,000 frt) ; a dologi kiadások 1.339,400 frtra — szemben a tavalyi 1.267,200 frttal­­ rúgnak, tehát szintén 72,200 frt több­letet mutatnak ki (házbérekért 216,400, díjnokok díjazása 572,609 frt, fűtés, világítás és egyebek 427,391 frt, hivatalos utazások 28,000 frt, épületek fentartása 30,000 frt, előre nem­­ látott kiadások 5,000, helyszínelési és telekkönyvi átalakítási költségek 100,000 frt).­­ Evvel szemben áll a fent említett 11,215 frtnyi bevétel a törvénykezési költségekhez való járu­lékokból. Az elnökök száma 66, ezek közül a három budapesti 4,000 frt fizetést és 600 frt lakpénzt, a vidékiek közül pedig 62­2,400 frt fizetést, 300 frt lakpénzt és 240 frt pótlékot, a 63-ik pedig 2,500 frt fizetést, 300 frt lp. és 250 frt pótlékot nyer; ezenfölül a 63 vidéki elnök közül 45 még külön egyen­­kint 240 frt fizetésemelést élvez. A budapesti törvényszék és a keresk. és váltótörvényszék alelnökei egyenként 3,000 frt fizetést, 500 frt lp. és 500 frt pótlékot, az első ezenfelül még 500 frt személyi pótlékot nyer. Az összes bírák száma 570, ezek közül a budapesti 58 bíró 2,000 frt fizetést, 400 frt lakpénzt és 200 frt pótlékot, 35 közülök pedig még 200 frt fizetésemelést élvez. A vidéki bírák fizetése 1.500, lp. 200, pótléka 150; 323 közülök 150 frt fizetésemelést nyer. — A 374 járásbiró közül a 8 fővárosi 2.000 frt fizetést és 400 frt lakpénzt húz; — nehezen fog­hatjuk fel, hogy miért nem részesülnek ők is a 200 frt pót­lékban, holott rangjuk a törvényszéki bíróéval egyenlő, mun­kájuk, működési körük és személyes felelősségük pedig három akkora. A dolog annál feltűnőbb, mert a vidéki járásbiráknál, sőt a fővárosi albíráknál is a pótlék kivétel nélkül szerepel. A vidéki járásbirák fizetése épúgy mint a fővárosi 46 albíróé, 1,500 frt, lakpénze az előbbieknek 200, az utóbbiaknak 300 frt és pótlékuk 150 frt; 187 vidéki járásbiró és 11 fővárosi albiró egyenként 150 frt fizetésemelést húznak. A vidéki 554 albiró fizetése 1,000, lp. 200, pótléka 100 frt. A jegyzők száma 165, az aljegyzőké 393, az előbbiekből 25, az utóbbiakból 33 esik a fővárosra. A fővárosi jegyzők közül 11 , 1,200, 14 pedig csak 1,000 frt fizetést és 200 frt lakpénzt, az aljegyzők pedig 600 frt fizetést és 200 frt lp.; a vidéki jegyzők közül 1 : 1,000, 55 , 900, és 84 , 800 frt fizetést és 150 frt lp.; az aljegyzők pedig 500 frt fizetést és 100 frt lp. nyernek. Van ezenfelül 248 telekkönyvvezető, kik közül 13 fővárosi, ezekből 3 : 1,200 és 10 : 1,000 frt fizetést és 300 frt lp., a vidékiekből pedig 29 : 1,000, 75 , 900, 131 , 800 frt fizetést és 200 frt lakpénzt húznak, továbbá 325 segédtelekkönyvvezető, ebből 16 fővárosi, kik 800 frt fizet, és 200 frt lp., a vidékiekből pedig 119 , 700, 185 pedig 600 frt fizetést és 100 frt lp. húznak; 68 irodaigazgató, ebből 3 főv., kik 1,200 frt fiz. és 300 frt lp., a vidékiekből pedig 42 , 900 és 23 . 800 frt fiz. és 150 frt lp. nyernek. Végül van még: 135 irodatiszt (18 főv. 800 frt fiz. és 200 frt lp.; a vidékiek közül 53 . 700 és 64 . 600 frt fiz. és 100 frt lp.), 1541 írnok (95 főv. 600 frt fiz. és 200 frt lp. és 1446 vidéki 500 frt fiz. és 100 lp.) és 1057 szolga (86 főv.) 350—240 frt fiz., 60 — 40 frt lp. és 50 frt ruhaill. Az egész budgetet pedig koronázza a 3°/o intercalare, mely az igazságügyér apai gondoskodása mellett 8—10’/„-ra is rúg. Ez is az államügyész által hivatalból üldözendő uzsora, az ország legdrágább kincseivel, osztó igazságával. Befejezvén a jövő évi költségvetés feletti észrevételein­ket, azon eredményre jutunk, hogy változhatlan meggyőző­désünkké vált, miszerint mindennek a nagyhangzású ígéretek dacára a réginél kell maradnia, mert csak Mózesnek és csakis az ókorban sikerülhetett egy sziklá­ból vizet elővarázsolni. A Mózesek ma kihaltak, a pálca pedig, mely életerőt teremthetne — aranyrúddá változott. Pénz nélkül jó igazságszolgáltatás ma képzelhetlen. Felső bíróságaink elvi jelentőségű meg­állapodásai. Irta : dr. IMLING KONRÁD, budapesti kir. táblai biró. Nem arról akarok szólni, a­mit improprie »döntvény«­­nek egészen hozzá szoktunk már elnevezni, az egyedül konkrét

Next