A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888-12-23 / 52. szám

72 Egyúttal jelen ítélet jogerőre emelkedése után vádlottak költségén s a Pancsován megjelenő »Banater Post«-ban közzététetni ren­deltetik. Indokok: B. Jakab vádlott beismerte és H. Erzsébet­­ vádlott ellenében K. Mária tanúval s a védelem folyamán beisme­résével is bebizonyítva lett, miszerint D. Nikoláról Pancsován azt mondották, miszerint utóbbi borát emberi hullák koponyáival destillálja. Ezen állítás D. János ellen valódisága esetén, a büntető eljárás megindításának okát képezné s azt közmegvetésnek tenné ki. Vádlottak az állítás valódiságának bebizonyítására nem is vállalkoztak s magánpanaszos ellen a feljelentést meg sem tették s védekezésük a rágalmazás vádja ellen egyedül abban áll, hogy ők az állítást nem, mint annak szerzői, hanem mint puszta hírnek átadói terjesztették. Miután azonban egy oly állítás terjesztése épúgy állapítja meg a rágalmazás vétségét, mint annak koholása, mert az eredmény mindkettőnél ugyanaz, miután továbbá vád­lottak azt, hogy e terjesztéssel valamely jogos közérdeket megóvni akartak volna, nem is állították, sőt a tárgyalásnál előadásukból az tűnt ki, hogy e hir terjesztésénél panaszos hírnevét semmisíteni könnyelműséggel jártak el: őket a T. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében vétkeseknek kimondani, tekintettel az állí­tásban foglalt sértés nagy mérvére, annak panaszos üzletére kiható hátrányos voltára s végül azon súlyosító körülményre, hogy tanult, de sőt vádlottak állítása szerint e hir egész Panesován lett már elterjesztve, az ítéletben körülirt módon megbüntetni és az eljárási rendelet 82. §-a értelmében jelen ítéletnek a Panesován meg­jelenő »Banater Post«-ban közzétételéből felmerülendő költségek­ben elmarasztalni kellett. (1886. szeptember 22-én 4.349. szám.) A budapesti kir. Ítélő tábla. A kir. Ítélő tábla a kir. járásbíróság Ítéletét H. Erzsébetre nézve megváltoztatja; ezen vádlottat a rágalmazás vétsége helyett a­­. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondja ki vétkesnek s ezért 100 forint pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén húsz napi fogházbüntetésre ítéli. B. Jakab büntetését tizennégy napi fogházra és tiz forint pénzbüntetésre, behajthatlansága esetén még egy napi fogházra leszállítja, egyebekben pedig az elsőfokú bíró­ság ítéletét helybenhagyja. Indokok: H. Erzsébet csak azt ismerte be, hogy ő a kérdéses nyilatkozatot K. Mária előtt tette , nem lévén tehát bizonyítva ellene, hogy ő a tényt többek előtt állította, terhére a rágalmazás vétsége nem volt megállapítható. Minthogy azonban a kérdéses nyilatkozat kétségtelenül meggyalázó is a sértett félre nézve, vádlottat a becsületsértés vétségében kellett vétkesnek kimondani. Büntetése megállapításánál figyelembe vétetett, hogy vagyonos és hogy a panaszolt nyilatkozat a sértett felet anyagilag és erkölcsileg tönkre is tehette. B. Jakab büntetését, bár figyelemmel ezen utóbbi körül­ményre is, mégis le kellett szállítani, mert műveltsége alacsony és jó előéletű. Egyebekben elfogadtattak az elsőfokú bíróság ítéletében felhozott indokok. (1887. márczius 8-án 2,819. sz.) A ill. kir. Curia : A felebbezés visszautasittatik, mert az 1883 . VI. t.-cz. 7. §-ában felsorolt esetek fenn nem forogván, a másodbirói ítélet ellen további felebbvitelnek helye nincs, (1887. deczember 7-én 6,224. sz.) fittetik és a kir.­­biróság az 1887. évi XX. t.-c. 3-ik §-a értelmében követendő eljárásra utasittatik, mert az 1874. évi XXXV. t.-c. 67. § a az 1887. XXVIII. t.-c. 1. §-a által hatályon kívül helyez­tetett, az utóbbi törvény 3. §-a szerint pedig azon ügyvéd, a ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használt, a­mennyiben a sértés súlyosabb be­számítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő, mert e szerint a hivatatt törvény életbe­léptetése napján beadott 2­656. sz. felebbezésben használt és sé­relmesnek talált kifejezések miatt az alsóbiróságok illetéktelenül bocsátkozván az ügy elintézésébe, e részben mindkét alsóbb bí­rósági végzést megsemmisíteni és a kir.­jbiróságot a hivatatt tör­vény értelmében követendő eljárásra — a­mennyiben magát arra indíttatva érzi — utasítani kellett. Ü­gyvédi rendtartási ügyekben. Azon ügyvéd, a­ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, a­mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága, nem pedig a magát sértve érző bíró­ság által fenyitendő. (1897. XXVIII. t.-c. 1., 3. §-ai.) A n.-szentmiklósi kir. járásbíróság Mattiassich Ferenc ügyvéd által képviselt St. Rada és társai felpereseknek, — St. Boga alperes elleni sommás visszahelyezés iránti perében végzett. Törvényes időben beadott felebbezési indokok elfogadtat­ván, az összes iratok kapcsán a tekintetes ki­. táblához felterjesz­tetnek. Egyúttal elsősorban felperesi ügyvéd a felebbezési bead­ványban használt ezen kitételek a bírói önkény, a felsőbíróság ren­delete elleni tiszteletlen és törvénytelen eljárás, helytelen, törvény­telen, szabályellenes, alaptalan és elhamarkodott eljárás« miatt az 1874. évi XXXIV. t.-cikk 67. §-ának 6. pontja alapján 50 frt pénzbírsággal fenyittetik és annak végrehajtás utján behajtása iránt az ügyvédi kamara értesittetik. (1887. jun. 19. 2,656.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét, tekin­tettel a sértés minőségére, 10 frtra leszállítja. (1887. okt. 4. 34,443.) A m. kir. Curia. (1888. febr. 16.621. sz. a) Mindkét alsó­­birósági végzés a pénzbírság kiszabására vonatkozólag megsemmi­­ s JOG. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Gyógyszertári reáljogok, melyek ingatlanhoz kötve nincsenek, illetéke­zés szempontjából ingóknak tekintendők.­­1887. évi 2.524.. sz.) Annak elbírálására, hogy valamely községi (városi) közeg jogosítva volt-e adó- vagy illetéktartozás felvételére, a m. kir. pénzügyi közig. bíróság nem illetékes. (1887. évi 852. sz.) Bélyegilleték, mely illetékszabás végett be nem jelentendő okirattal jár, ha az illetéklerovás iránti tartozás keletkezésétől számított 5 év alatt ki nem vétetik, elévül. (1887. évi 2,293. sz.) Végrehajtási költségek helyessége és jogossága ellen intézett felebbezések utolsó fokon való elbírálására, a m. kir. pénzügyi közig. bíróság nem illetékes. (1887. évi 51­. sz.) Az ítélet kihirdetéséről hivatalból felvett jegyzőkönyvek bélyegmentesek. (1887. évi 6,143. sz­) Csődhitelezőknek oly közös beadványára, a melyben a vagyon­bukott üzletének tömeggondnoki ellenőrzés mellett leendő folyta­tását megengedtetni kérik, csak egyes beadványi bélyeg jár. (1887. évi 2,804. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny'“-ből. Csődök: Sziklai I. és fia e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 9, félsz. jun. 28, csb. Bubla Ferenc, tmg. Spetz Vince.­­ Politzer F. utóda (Kinszky Adolf) e., temesvári tszék, bej. jun. 18, félsz jul. 16, csb. Risztits János, tmg. dr Barta Ignác. — Hamburg Salamon e., bereg­szászi tszék, bej. máj. 15, félsz. máj. 26, csb. Tolvay Gyula, tmg. Szeles Károly. Pulitzer Jakab e., b.-gyulai tszék, bej. jun. 16, félsz. jul. 12, csb. Bócz Géza, tmg. dr. Haasz Soma. — Reich Albert e., petrinyai tszék, bej. máj. 5, pezügyelő dr. Ivandija József, ideigl. tmg. Egersdorfer W. — Graf György e., temesvári tszék, bej. máj. 30, félsz. jun. 30, csb. Risztits János, img. Lázár Ernő. — Horkay F. Lajos e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 4, félsz. jun. 18, csb. Kunfalvy István, tmg. Palánszky Sámuel.— Silbermann Rezső e., temesvári tszék, bej. jun. 9, félsz. jul. 9, csb. Risztics János, tmg. Kellner Armand.­­— Stein Ignác e., nagyváradi tszék, bej. jun. 1, félsz. jun. 21, csb. Jelencsik István, tmg. Paczauer Józs. — Klein Ármin e., s.­a.­újhelyi tszék, bej. máj. 21, félsz. jun. 20, csb. Raisz Béla, tmg. dr. Reichhard Salamon. — Meisels Számi e., nyíregy­házai tszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 18, csb. Kunfalvy István, tmg Kovács Lajos. — Kálmán Joel e., balassa-gyarmati tszék, bej. jun. 4, félsz. jun. 30, csb. dr. Imrik Péter, tmg. Hudecz Zsigmond. — Simonovic Jestratijev István e.,­­régi jabság, bej. jun. 1, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Nikolajevic Veselin. — Freund Róza e., temesvári tszék, bej. jun. 4, félsz. jul. 2, csb. Vitter Antal, tmg. Fáy Ignác. Rothschild Izidor e., eszéki tzzék, bej. gun. 1, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Springer Gyula. — Münster Miksa e., eszéki tszék, bej. máj. 15, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Spitzer Hugó. Pályázatok: A győri jabságnál aljegyzői áll. máj. 5-ig. — A nagykanizsai tszéknél bírói áll. máj. 5-ig. — A b.-gyulai kir. tszék mellé egy tót és egy román tolmácsi áll. máj. 10-ig. — A s.-a.-ujhelyi tszék­­nél aljegyzői áll. máj. 6-ig. — A turóc-szt.-mártoni és zólyomi jabság­nál egy-egy joggyakornoki áll. máj. 8-ig. — A debreceni tszéknél bírói áll. máj. 10-ig. — A tekei jabság mellé román és német, a bánffy­­hunyadi jóbságnál pedig román tolmácsi áll. máj. 10-ig. —• A n.-szalon­­tai jóbságnál járásbirói áll máj. 10-ig. — A pápai jabságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 11-ig. — A fülesd jrbságnál II. oszt. segéd­­telekkönyvvezetői áll. máj. 11-ig. Nyom­.réjt a „Pesti könyvnyomda-részvény­társaság'‘-ná]. (Hold-utcza 7. szám.)

Next