A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888-12-23 / 52. szám

76 A JOG. N. Mihály vádlott a hatóság elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól felmentetik és a K. B. T. K. 46. §-a alá eső hatóság elleni kihágásban mondatik ki bűnösnek s ezen kihágás miatt a K. B. T. K. 22. §-a alapján, a B. T. K. 27. §., illetve az 1887. évi VIII. t.-cz. 1. §-a czéljaira fordítandó 25 frt pénzbüntetésre s ennek behajthatlansága esetén a B. T. K. 53. §-a alapján három napi tartamú elzárásra ítéltetik, a pénzbeli marasztalások tekinte­tében pedig a kir. Ítélő táblának ítélete a felhozott és általa elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Indokok: A kihallgatott és a végtárgyaláson megesketett tanuk vallomásában nincsen adat, vagy bizonyíték arra nézve, hogy N. Mihály vádlott a házánál nejét illetőleg végrehajtást foganatba venni kívánó F. Antal kir. járásbirósági végrehajtót hivatalos eljárásában erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel olyképen illette volna, hogy a megfenyegetett bírósági végre­hajtóban és az általa felhívott tanúkban bűntett vagy akár csak vétség elkövetésével való fenyegetés által a veszély közvetlen be­­következtetése miatt alapos félelmet gerjesztett volna, s ez által a végrehajtást meg is akadályozta volna. N. Mihály ezeknél fogva a hatóság elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól felmentendő volt. Tekintve azonban, hogy a vádlott a bírósági végrehajtót megkezdett hivatalos eljárásában a tanúk összhangzó vallomásai szerint a tanukkal együtt kiutasította, s a végrehajtót betyárnak is nevezte, sértő és fenyegető szavakkal illette s ekként sértegette : a nevezett vádlottnak ezen cselekménye az imént hivatkozott törvényszakasz alá eső kihágást képezvén : vádlott ezen kihágás­ban bűnösnek volt kimondandó s büntetése, tekintve, hogy testi sértés vétsége miatt tizennégy napi fogházzal már büntetve volt, az ítélet rendelkező részében meghatározott mértékben volt kiszabandó. (1888. márczius hó 8-án, 1887. évi 5.2УЗ. sz.) Mely indokból ki kellett mondani, hogy a községeknek, vagy városoknak a tulajdonukat képező köz­vágóhidak haszná­latából befolyó jövedelme III. osztályú kereseti adó tárgyát nem képezi. Kelt a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1888. évi április hó 18-án tartott teljes tanács üléséből. Hitelesíttetett : A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíró­ságnak Budapesten, 1888. évi április hó 25-én tartott tanács­üléséb­­en. A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye. 42. szám. Községeknek vagy városoknak a tulajdonát képező köz­­vágóhidak használatából befolyó jövedelme képezi-e 111. oszt. kereseti adó tárgyát ? (Az 1888. évi 607. számhoz.) Határozat: Községeknek vagy városoknak a tulajdonukat képező köz­­vágóh­idak használatából befolyó jövedelme III. oszt. kereseti adó tárgyát nem képezi. Indokok: Az 1875. évi XXIX. t.-c. 2. §-ának III. pontjában részletesen fel vannak sorolva mindazok a haszonhajtó üzletek vagy foglal­kozások, melyek III. oszt. kereseti adó alá tartoznak. Azonban a községek vagy városok tulajdonában levő s köz­költségen felállított közvágóhidakat s azoknak kezelését az idézett §-ban jelzett haszonhajtó üzletek vagy foglalkozások fogalma alá tartozóknak tekinteni nem lehet, mert ezeknek a közvágóhidaknak célja és rendeltetése nem az, hogy jövedelem­forrásul szolgáljanak, hanem hogy ezen intézmény által a közélelmezési és közegészségi kívánalmaknak elég­tétessék. Az a körülmény, hogy a közvágóhidak használatától a köz­ségek (városok) vágatási s egyéb az intézménnyel egybekötött díjakat szednek, még nem állapíthatja meg az e díjszedésből eredő jövedelemnek keresetadó alá vonhatását, még akkor sem, ha az a jövedelem a költségeken felül fölösleget, vagyis tiszta nyereményt mutatna is, mert egyrészt az intézmény célja nem a haszonhajtás, másrészt pedig az esetleges nyeremény, mely ismét csak a községek közszükségleteinek fedezésére fordíttatik, nem magánüzletből vagy vállalatból, hanem közintézményből származik. A felebbiekben kifejtett szempontok egyébiránt az állat­­egészségügyről szóló 1888. évi VII. t.-c. rendelkezéseiben is találják igazolásukat, mely törvény 14. §-a nagyobb forgalmú köz­ségekben kötelezőleg követeli a közvágóhidaknak a községek által való felállítását. Minthogy tehát a közvágóhidak felállítása és kezelése a köz­ségeknek a közegészségügyre vonatkozó kötelességének folyo­mánya, az abból eredő esetleges jövedelmet nem lehet a magán­­vállalkozásból származó nyereménynyel azonosítani, hanem az úgy jelentkezik, mint a község által közigazgatási működése körében szedett díjilleték. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ha a hadmentességi díj a megelőző évben kivetett egyenes adók és feltehermentesítési járulék alapján lett kivetve, az adó­alapba a megelőzött évben kivetett ált. jöv. pótadó is betudandó. (1887. évi 12,74. sz.) Feles juhászok III. oszt. kereseti adót fizetni kötelesek. (1887. évi 12,479. sz.) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek alkalmazottjainak kifizetett jutalmak, az üzleti adó megállapi­­tásánál a nyers jövedelemből levonandók. (1887. évi 11.035. sz.) Az ingatlan javakra vonatkozó és illetékszabás végett kellő időben és törvényszerűen felszerelten a tkvi hatóságnál bejelentett jogügyletek után járó illeték, ha e bejelentéstől számitott öt év alatt ki mm vettetik, elévül, még akkor is ha a tkvi hatóság a jogügyletet a­z elévülési határidőn belül illetékszabás végett közölni elmulasztotta. (1888. évi jan. 2-án, 14,334. sz.) 1. Jogerőre emelkedett határozattal leirt adót újból előírni nem lehet. 2. Hidak fentartására szánt alapok kamatjövedelme: tőke­­kamat-adó tárgyát képezi. (1888. évi január 3-án, 13,676187 sz.) Váltóbeli hitelösszegek biztosításául szolgáló jelzálog kitörlésére engedélyek akkor is csak ívenként 56 kv. állandó bélyegilleték alá esnek, ha a jelzálog-lekötés nem részvénytársaságok, pénzin­tézetek, vagy egyletek, hanem egyes magán egyének részére tör­tént. (1888 évi január hó 5-én 1,907/87 sz.) Közkereseti társasági tagoknak betéteik után szerződésileg biztosított kamatjövedelme és nyereségi jutaléka tőkekamatadó tár­gyát nem képezi. (1888. évi január hó 5-én 12,526/87. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny“-ből. Csődök : Reményi Ferenc és neje e., nagyváradi tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 18. ésb. Jelencsik István, tmg. dr. Makay Pál. — Oppenheim Lina e., budapesti tszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 25, csb. Chira Elek, tmg. dr. Hauer Sándor. Weisz & Kohn e., temesvári tszék, bej. jun. 18,­­ félsz. jun. 17, csb. Risztics János, tmg. Hirsch Ignácz. — Altmaim Lipótné I e., budapesti tszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 27, csb. Chira Elek, tmg. dr. Schreyer Jakab. — Gelb Lipótné e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 20, csb. Istvánffy József, tmg. dr. Wellisz Vilmos. Gömbös Kálmán e., szombathelyi tszék bej. jun. 16, félsz. jul. 16, csb. Túra József, tmg. nárai Szabó László. — Herman Ignác e., sz.-fehérvári tszék, bej. jul. 3, félsz. jul. 24, csb. Madarassy István, tmg. Préger Adolf. — Heller Hermann e., m.-szigeti tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 19, csb. Korányi Frigyes, tmg. Kökényesdy Mihály. — Bartlik János e., komáromi tszék, bej. jun 11, félsz. jun. 19, csb. Hegymeghy László, tmg. dr. Palko­­vits Jenő. — Kturináz Zsivkó e., fehértemplomi tszék, bej. máj. 5, félsz. jun. 5, csb. dr. Lallosevits János, tmg. dr. Hartberger Gyula. — Deutsch Zsigmond e., b.-gyulai tszék, bej. jun. 28, félsz. jul. 25, csb. Bócz Géza, tmg. Dutkay Béla. — Kraus­, Dávid e., szolnoki tszék. bej. jun. 2, félsz. jun. 18, csb. Strobl Károly, tmg. Pásztor Ferenc. Pályázatok: A nagyszebeni tszéknél aljegyzői áll. máj. 14ig. — A kassai tszék és a szepsi jabság mellé magyar-tót t­a­­­in­á­c­s­i áll. máj. 8-ig. — A gödöllői kir. közjegyzői áll. máj. 30-ig — A szeg­­szárdi kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj. 13-ig. — A besztercei tszék­nél telekkönyvvezetői áll. máj. 16-ig. — A pestvidéki tszéknél egy II. oszt. jegyzői áll. és egy aljegyzői áll. máj. 18-ig. — A rózsa­hegyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. — A szolnoki jabságnál díjas joggyakornoki áll. jún. 1-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény­társaság“-nál. (Hold-utcza 7. szám.)

Next