A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888-12-23 / 52. szám

84 . JOG. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Azzal a változtatással, hogy vádlott fő­büntetése helybenhagyatik, mellékbüntetése (10) tíz forintban, be­­hajthatlanság esetére minden 5 írttal számítandó egy napi fog­házban állapíttatik meg, a másodi. Ítélete az abban elfogadott s az alábbi okokból is helybenhagyatik. Indokok: A védelem részéről tett ama védekezésnek, hogy ez esetben a btkv 262. §-a nem alkalmazható azért, mert a pana­szosnál a hivatkozott törvényszakaszban előirt hatósági közegi minőség nincs meg, helyet adni nem lehetett, mert a btkv 262. §-a a törvény által alkotott testület s azok tagjai ellen intézett be­csületsértést bünteti, a hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek pedig már az 1868. évi XXXVIII. t.c. által szabá­­lyoztattak, a felekezeti iskolák felett az állami főfelügyeletet az 1876: XXVIII. t.-c. 4. szakasza szerint szintén a közoktatásügyi miniszer gyakorolja s az idézett törvény 9. szakasza szerint a felekezeti iskolaszékek ugyanazzal a jogkörrel vannak felruházva,mint a polgári községek iskolaszékei, mely testületekkel kapcsolatban állanak a néptanítók is, mint ez az idézett törvény 9. §. 5. rendel­kezése, de a dolog természetéből is megállapíttathatott, ezeknél­­fogva a tanítók ellen hatáskörükben intézett nyilvános becsület­­sértés kétségtelenül a btkv 262. §. rendelkezése alá esik s vádlott cselekményét helyesen bírálták el az alsó bíróságok az idézett törvényszakasz alapján, miután vádlott a panaszost szolgálati mi­nősége közben s abból kifolyt cselekménye miatt illette lealázó szavakkal. Vádlottat a vád alól felmenteni nem lehetett, habár a panaszos maga is beismervén, hogy vádlott gyermekére nádpál­cájával többször ráütött, ezen ténykedésében az 1876 : XXVIII. t.-c. 3. §. második rendelkezésébe ütköző fegyelmi vétség jelen­ségei mutatkoznak, azonban ennek elbírálása az illetékes fegyelmi hatósághoz tartozván, vádlottnak ahhoz kellett volna folyamodni elégtételért, de a személyes kérdőrevonás jogával nem bírt és igy cselekménye a btkv 262. szakaszába ütközik. A büntetés megállapításánál azonban tekintetbe vétetett, hogy vádlott mint apa, fiának tettleges bántalmaztatása miatt, nagyobb lelki felindulás befolyása alatt állott s igy tettének következményeit meg nem fontolhatta (1888. február 8-án 5,939/87. sz.) _____ Ha vádlottat a tanúvallomás tételénél büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság nem terbeli, az hamis tanúzás miatt nem büntethető. Az ipolysági kir. törvényszék, K. M. lantai lakos ellen a btkv 215. §-ába ütköző hamis tanuzás bűntette miatt indított bűn­vádi eljárás megszüntetik. Indokok: A kir. adófelügyelő megkeresésére kihallgatott vádlott az E. J. által hitelezett követelésekre nézve azt vallotta, hogy B. J. E. J.-nek 900 írttal tartozik, holott nem ennek, hanem nejének adósa és ennek javára 90Э írt zálogjogilag be is van kebelezve. Minthogy e szerint a hitelezőt illetőleg lényeges különbség fenn nem forog, a telekkönyvi bekebelezésre nézve pedig a nyilvánkönyvek ellenében tanúvallomásra szükség fenn nem forog, de különben is, minthogy vádlott vallomását hittel meg nem erősítette, e nélkül pedig azon vallomás hitelt érdem­lőnek nem tekinthető, ennélfogva vádlott ellen hamis tanúzás bűntette miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszünte­tendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla: Habár vádlott az elsőbe végzésében foglalt kijelentéstől eltérőleg, a kérdéses adófelszó­­lamlási ügyben eszközölt kihallgatása alkalmával, vallomását az arra vezetett záradék szerint s mint azt be is ismerte, esküvel erősítette meg, minthogy azonban vádlott K. M. azon hozzá in­tézett kérdés szövegezéséhez képest: van-e »tudomása« arról, hogy E. a községben és vidéken nagyobb nemű uzsoráskodást az ? legjobb bármiként szerzett tudomása szerint adhatta mind­azon körülményeket elő, melyeket saját tapasztalásból merített, avagy hallomásból szerzett értesülése szerint tapasztalt és ekként ellene azon körülmény, hogy vallomását a btkv. 75. §-ában fel­tételezett szándékossággal rosszhiszemű­leg tette és erősítette meg, esküvel igazolást az eljárás folyamán épen nem nyert és arra nézve más adatokat a bűnügyi eljárás nem szolgáltatott, minélfogva a bűnügyi eljárást megszüntető, fent jelölt keletű és számú végzést ezen és felhozott indokainál fogva helybenhagyja. A m­. kir. Curia: Tekintve, hogy panaszlott tanúként történt kihallgatása alkalmával pusztán tudomása iránt lett meg­kérdezve, de nem egyszersmind arra nézve is, hogy vonatkozó tudomását honnan meríti s igy mint tanú esküt nem közvetlen általa észlelt dologra, hanem alanyi hiszemére és anélkül tette le, hogy annak tudatával bírt volna vagy bírnia kellett volna, hogy az általa állított tény valótlan, illetőleg tudomása téves; tekintve továbbá, hogy panasz lett a vizsgáló bíró előtt tett és a vizsgálat során meg nem cáfolt előadása szerint esküvel megerősített vallomását az illető adós féltől nyert értesítése alapján tette s igy büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság sem terheli; a másodle.­végzése ezen és az abban foglalt egyéb indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. febr. 27-én 4.789/1887. sz.) Bűnügyekben hozott véghatározat ellen elkésve beadott fe­­lebbezésnek csakis vádlott igazolt vétlen mulasztása esetén van helye. Ezen jogkedvezmény sem a közvádlóra, sem pedig a magán­vádlóra ki nem terjeszthető. A szabadkai kir. törvényszék: Miután bűnügyi eljárási szabályaink a lejárt jogorvoslati határidők elmulasztása miatt, lett légyen bár a mulasztás vétlen, az igazolás kérdésében intézkedést nem tartalmaznak, de gyakorlatunk terén is teljesen szokatlan, a kérelem elutasítandó volt annál is inkább, mert a jogorvoslatok beadási határidejét tekintve, a közvádló sem igényel magának több jogot, mint a­mennyi a magánfelet megilleti. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. tervszék végzését helybenhagyja. Indokok: A bűnvádi eljárásban, ha a megszüntető hatá­rozat a felebbezés elkésése folytán jogerőre emelkedik, az elkésett fél az ügy újra felvételét kérheti és ez okból a polgári peres eljárásban elfogadott igazolás a bűnvádi eljárásban felesleges és hazai bűnvádi eljárásunk nem is engedi azt meg. A m. kir. Curia. Tekintve, hogy ezen harmadfokú bíró­ság egyes kivételes esetekben, de akkor is egyedül vádlottnak és ennek is csak az első vagy másodbíróság véghatározata ellen a határidő elmúltával, tehát elkésve beadott felebbviteli beadvány­nak helyt adni szokott akkor, ha vádlott egyszersmind kellően kimutatta, hogy a felebbviteli határidőt igazolt önhibáján kívül mulasztotta el, ellenben ezen jogkedvezményt se a közvádlóra, kinek a felebbviteli határidő pontos megtartása hivatali kötelessé­gét képezi, se a magánvádlóra, illetve sértett félre, kinek a bűn­vádi eljárás egész folyama alatt korlátlan szabadságában áll jogos érdekének megóvásáról képviselő kirendelése utján gondoskodni, soha nem terjesztette ki, ezen oknál fogva a kir. ügyésznek jelen felebbezési beadványa elutasittatik. (1888. április 5. 8.551/887. B.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Bírósági végrehajtóknak lemondási kérvényei is ivenként: s . kr. bélyegilleték alá esnek. (1888. febr. hó 7-én, 4,313/87 sz.) Gyógyszertári jog engedélyezése iránti kérvények i­ sé íve : I­artos bélyeggel látandó el. (1888. évi február hó 7-én, 5,703. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny“-ből. Csődök : Kampszky János e., aradi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 27, csb. Fischer Miklós, img. dr. Hamvas Károly. — Komléri Jakab e., szombathelyi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 30, csb. Túra József, img. dr. Tobisch Ferenc — Steiner Zsigmond e , temesvári tszék, bej. jun. 15, félsz. jul. 12, csb. Risztics János, tmg. Rózsa Imre.—Venetianer Gusztáv e., rózsahegyi tszék, bej. jul. 16, félsz. aug. 10, csb. Lattyák János, tmg. dr. Schlesinger Náthán. — Granitz József e., a­­kanizsai tszék, bej. jun 15, félsz. jun. 25, csb. Erdődy Lajos, tmg. Varga Lajos. — Duducz Péter e , gyulafehérvári tszék, bej. jun. 12, félsz. jul. 3, csb. Zsakó István, tmg. Rajnay Ignác. — Blau Gyula e, eszéki tszék, bej. jul. 14, perügyelő és ideigl. tmg. dr. Neumann. — Reich Ernő e , budapesti keresk. és váltó­­tszék, bej. jun.25, félsz. jul. 10, csb. Istvánffy József, tmg. dr. Bende Ödön. Pályázatok : A n.-kikindai tszéknél aljegyzői áll. máj. 26-ig. — A m.-óvári jrbságnál aljegyzői áll. máj. 26-ig. — A kaposvári tszéknél II. oszt. jegyzői áll. máj. 26-ig. — A balmi-i jrbságnál II. oszt segédtelek könyvvezetői áll. máj. 29-ig. — A gyulafehérvár tszknél aljegyzői máj. áll. 29-ig. —A győri tszéknél segédtele­kkönyv­­vezetői áll. máj. 29-ig. — A komáromi kir. ügyészségnél alügyész áll. máj. 26-ig. — A j­ápai jabságnál II. oszt. segéd telekkönyv vezetői áll. máj. 30-ig. — A nagy-rőcei jrbságnál II. oszt. segéd telekkönyvvezetői áll. máj. 30-ig. — A siklósi jrbságnál a 1 b­i­r­ó áll. máj. 30-ig. — A tordai iszéknél II. oszt. jegyzői áll. máj. 30-ig. — A rétsági jrbságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 31-ig. — A karcag jrbságnál aljegyzői áll. máj. 29-ig. — Az ar.-maróthi járóbiróságná­­ljegyzői áll. jun. 1-ig. — A nyitrai tszéknél díjas joggyakornok áll. jun. 14-ig. — A szegedi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 2-ig. —­­ A szabadkai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 2-ig. — A hajduböszür­e­ményi jabságnál j­á­r­á­s­b­i­r­ó­i áll. jun. 2-ig. Nyoma volt a „Pesti könyvnyomda-részvény­társaság*”-nál. (Hold-utcza 7. szám.)

Next