A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

Kilencedik évfolyam, 8. szám. Budapest, 1890. február 23. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő!­. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A llffíR IMI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­­ mentve küldve, egész évre .. . frt — kr. fél * .. 3 » — » negyed » .. 1 » 60 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendők. Tartalom : Vajkay-ünnepély. — Adalék a beismerés által való bizonyítás gyakorlatához. Irta: dr. Keleti Mór, budapesti ügyvéd. — Az új hagyatéki eljárás. Irta : dr. T­­­u­m Béla, pécsi kir. közjegyző. — Nyílt kérdések és feleletek. (Igazolás a kisebb polgári ügyekben. Irta: Ocs­­v­a­i Árpád, lugosi ügyvéd. II. Kivehető-e azon jogerejüleg megítélt eskü, mely a fél későbbi beismerése szerint nyilván hamis eskü ? Irta: dr. Krisanich József ügyvéd Kaposvárott) — Sérelem. (A mun­kácsi járásbíróság viselt dolgaiból. Irta : V­árady Gyula, ügyvéd Mun­kácson.) — Irodalom. (Az iparosok adó-, bélyeg- és illetékügyeinek kézikönyve. Irta : dr. Horváth János budapesti ügyvéd. A kereske­delmi jog kézikönyve. Irták : Lyon-Caen és Renault párisi taná­rok. A nemzetiség (állampolgárság) nemzetközi szempontból. Irta : Cogordán György. A magyar jogászegylet értekezései. Budapesti cím- és lakjegyzék 1890. évre.) Vegyesek. Curiai és táblai értesítések. Tárca! Ifjú bűnösök elitélése. Irta: Fucsek Sándor, kir. javitó-intézeti családfő Aszódon. MELLIeKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből. (Csődök. — Pályázatok.) 1890. január hó 1-től új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, — sikerült a »Jog Törvénytára” meg­jelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó 1890-ik évben megjelenő törvényeket és igazságügy­­miniszteri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedés­ben kaphatók volnának a Lives­tRATH - féle, legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 6 frt volt. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre.............................3 frt Egész évre............................6 frt. A „Jog“ kiadóhivatala. Budapest, V. ker. Rudolf-rakpart 3. sz. V­ajkay-ünnepély. Ritka lélekemelő ünnepélynek volt a kir. tábla f. hó 8-án színhelye. Érdemekben gazdag ősz elnökét, Vaj­ka­y Károlyt, a magyar birói kar ezen valóban kimagasló alakját, az éleseszü jogászt ünnepelni jött az egész kir. tábla negyven éves birói szol­gálata alkalmából. Egy emberi élet felénél nagyobb idő ez, mit­­ a j­o­g­i a magyar igazság szolgálatában töltött, mindenkor fennen lobogtatva azon nagy elveket, mik nélkül valódi biró nem gondolható. Nemes szive örömben felrepeshet az őszinte részvét és tisztelet azon önkénytelen kifakadásai előtt, miknek tanúja lett ezen lélekemelő napokban és ragyogó példája buzdulásul szolgál­hat mindazoknak, kik a magyar igazságügy nehéz feladatainak szolgálatába bocsátották életüket, tehetségüket. A magunk részéről, kiket hosszú évek tántorítatlan igaz tisztelete fűz Vajkayhoz, szí­vünk mélyéből követjük érdemekben és elismerésben gazdag birói pályáját azon kívánattal, hogy a gondviselés még hosszúra nyújtsa azt, erőt és kitartást adván neki, hogy annak terheit a magyar igazságügy dicsőségére még hosszú ideig viselhesse. Ez ünneplés teljes ülésben ment végbe, melyet Sárkány József alelnök, ki ez idő szerint a beteg elnököt helyettesítette, e napra hivott össze, a midőn az elnök hosszasabb gyengélkedése után először jelenhetett meg hivatalában. E körülmény még inkább emelte a teljes ülés ünnepélyességét. A tábla I. büntető tanácsának nagy terme, mely a teljes üléseknek színtere is szokott lenni, már régóta szűk kerete a népesebb üléseknek. Régen talán elfértek a hosszú zöld asztalok körül az összes bírák. Azóta ismételve emelkedett a létszám s most már valóban kinőtte a tábla eme régi helyiséget, melynek egyik, éppen nem találó neve: a díszterem. De aligha volt még valaha is ily szűk e terem az ott jelen lenni akarók számára, mint ez alkalommal. Már jóval 9 óra előtt zsúfolásig megtelt a birák számára fentartott hely, mert a teljes ülésen majdnem kivétel nélkül meg­jelentek az összes rendes és kisegítő birák, a tanácsjegyzők, a kezelő személyzetnek számos tagja ; megtelt később az előtér is, sőt sokan az ünnepély lefolyását már csak a nyitott ajtón keresztül a tágas előszobából hallgathatták. Majd kevéssel 9 óra után megnyílt az alelnöki szoba ajtaja és azon keresztül az összes tanácselnökök élén megjelent a tábla alelnöke. Zajos éljenzés fogadta a népszerű másodfőnök megjele­nését, ki a teljes ülés lelkesült hangulata közben foglalta el az elnöki széket. Csendben hangzottak el a megnyitó szavak, melyek fölös­legesnek nyilvánították az ülés ismeretes tárgyának bővebb rész­letezését. Helyeslés fogadta az elnöknek küldöttség útján meg­hívására vonatkozó indítványát. E küldöttséghez a teljes ülés a rangban legfiatalabb tanácselnököt: K­r­i­s­z­t Jánost és két rangidősb bi­át: К­u­d­­­i­t Istvánt és К a 11 а­­ Adolfot jelölte ki. Viharos éljenzés zúgott a küldöttségtől kisért elnök felé, ki az általa oly nehéz viszonyok között vezetett testület körében hetek óta ezúttal jelent meg először. Tiszteletet kívánó arcán és alakján meglátszott a kiállott betegség nyoma, de a halvány arc komolysága felengedett a közszeretet megkapó nyilvánításának hatása alatt. Az éljenzés csillapultával Sárkány József táblai alelnök érces hangján, gyakorlott szónoki előadással, átérzetten szép beszédet intézett az ünnepekhez, melyet következőleg ismertetünk : »Az a lelkesültség, melylyel Méltóságodat e percben fogad­tuk, legékesebb tolmácsa azon rokonszenvnek, becsülésnek és szeretetnek, melylyel Méltóságod iránt viseltetünk. Fogadja Méltó­ságod legőszintébb szerencsekivánatainkat, midőn hosszabb gyen­gélkedése után körünkben ma ismét tisztelhetjük, egészségének szerencsés helyreállása alkalmából. Van azonban mai teljes ülésünknek egy másik tárgya is. Méltóságod e napokban töltötte be érdemekben gazdag közszolgálatának 40-ik évét. Ezen 40 év nemes munkájának s érdemeinek oroszlánrésze a birói pályára esik és mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy ben­nünket első­sorban illet meg az a kedves kötelesség, a közélet ezen ritka és lélekemelő mozzanatát örömünk s üdvkivánataink kifejezése által megünnepelni s ennek teljes ülésünk jegyzőkönyvei­ben is maradandó kifejezést adni. Teszszük azt itt családiasan és zajtalanul, de annál őszintébb és melegebb érzéssel. Alapos jogcímünk van nekünk erre annyival inkább, mert köztudomású dolog, hogy Méltóságod , császári és apostoli kir. Felsége legmagasabb bizalmából ezen kir. Ítélő táblán mint tanács­elnök, mint alelnök s mint ez idő szerint szeretve tisztelt elnökünk, hervadhatatlan érdemeket szerzett. Lapunk, m­ai száma 100 oldalra terjed.

Next