A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-31 / 5. szám

A JOG az­által, hogy elhallgatja a kockázat valódi nagyságát, a biztosí­tott köteles a biztosítónak azon összegeket visszatéríteni, melye­ket ez a biztosított ipari üzemében előfordult belesetek címén kártérítés miatt kifizetett. A biztosító jogosan követelheti e pont alkalmazását, ha a biztosított, alkalmazottainak számát és azok bérének nagyságát helytelenül vallotta be, még akkor is, ha a biztosított teljes jóhiszeműséggel járt el. (Cour d’ d’appel de Paris. Gazette des Tribunaux 1904 jan. 16.) 5. Ha a házmester a volt bérlő levelezését ennek új címére nem továbbítja, noha az uj cím előtte ismeretes, — felelős az ez által okozott kárért. A házmesterrel egyetemlegesen felelős a háztulajdonos is. (Tribunal civil de la Seine. Gazette des Tribu­naux, 1904 jan. 17.) 6. A törvényes zálogjogot gyakorló bérbeadó a visszatartott ingóságokat a jó családapa gondosságával tartozik megőrizni, a következőképpen felelős mindazon romlásért, mely a visszatartott bútoron történik, valamint azon tárgyak elvesztőért, amelyek a bútorokban voltak elhelyezve. (Tribunal civil de la Seine. Gazette des Tribunaux, 1904 jan. 17.) 7. Ha valaki harmadik személy javára köt életbiztosítási szerződést, a kedvezményezési záradékot mindaddig megváltoz­tathatja, mig a kedvezményezett azt határozottan el nem fogadta. A hallgatólagos elfogadás bizonyításának terhe a kedvezménye­zettre hárul. (Tribunal civil d’Angers. Gazette des Tribunaux 1904. jan 18.) Közli: Szász János dr. Párizsban. A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.*) ELSŐ FEJEZET. Második cím. A veszélykörülmények bejelentése. Veszély emelkedés. 14. §. Aki biztosítási szerződést köt, köteles mindazon, a megkötésnél előtte ismert körülményeket, melyek a veszély elvál­lalása tekintetében fontosak, a biztosítóval közölni. Ha a szerződés meghatalmazott, vagy megbízás nélküli ügy­vivő által köttetik, akkor a képviselt előtt ismeretes)­ ,körülmé­­nyek is közlendők. A képviselt előtt is ismeretes körülmé­nyek be nem jelentése azonban következménynyel nem jár, ha a szerződés ennek tudta nélkül köttetett, vagy ha a megbízottját kellő időben már nem értesíthette. 15. §. A biztosító a szerződéstől elállhat, ha a 14. §. elle­nére valamely fontos körülmény közlése elmulasztatott. Ugyan­ezen jog megilleti őt akkor is, ha valamely fontos körülmény közlése azért maradt el, mert a biztosított, vagy megbízottja a kérdéses körülményről való értesülésüket rosszhiszeműleg meg­hiúsították. A biztosító a szerződéstől el nem állhat, ha a nem közölt körülményt ismerte, vagy ha a közlés a biztosított hibáján kívül maradt el. 16. §: A biztosító a szerződéstől elállhat, ha vele valamely fontos körülmény helytelenül közöltetett. El nem állhat azonban attól, ha a közlés helytelensége előtte ismeretes volt, vagy ha a közlés a biztosított hibáján kívül történt helytelenül. 17. § Oly körülmény, melyre vonatkozólag a biztosító ki­fejezetten és írásbelileg kérdést intézett, kétség esetén fontosnak tekintendő. Ha a biztosított a veszélykörülményeket a biztosító írás­belileg feltett kérdései alapján tartozott közölni, akkor a bizto­sító oly körülmény közlésének elmulasztása miatt, melyre vonat­kozólag kifejezetten kérdést nem intézett, csak rosszhiszemű elhall­gatás esetén állhat el a szerződéstől. 18. § A szerződéstől való elállás csak egy hónapon belül történhetik. Ezen határidő azon időpontban kezdődik, melyben a biztosító a közlési kötelesség megsértéséről tudomást szerez. Az elállás a biztosítotthoz intézendő nyilatkozat útján tör­ténik. Elállás esetén, amennyiben ezen törvény a díjra vonatko­zólag máskép nem intézkedik, mindkét fél köteles az egymásnak teljesített szolgáltatásokat visszatéríteni; pénz az átvétel idejétől kezdve kamatoztatandó. 19. §. A szerződés megkötése után a biztosított a biztosító engedélye nélkül a veszélyt nem fokozhatja, vagy ennek harma­dik személy által való fokozását nem engedheti meg. 20. §: A 19. §-ban foglalt rendelkezésnek megsértése ese­tén a biztosító a biztosítási viszonyt felmondási határidő nélkül felmondhatja. Ha ezen sértés nem a biztosított hibáján alapszik, a biztosított a felmondást csak egy hónap eltelte után tartozik hatályosnak elfogadni. A felmondáshoz való jog elenyészik, ha nem gyakoroltatik egy hónapon belüli azon időtől kezdve, melyben a biztosító a veszély emelkedéséről tudomást szerez, vagy akkor midőn azon állapot ismét helyreállt, mely a veszély emelkedése előtt létezett. 21. §: A biztosító a 19. §-ban foglalt rendelkezésnek meg­sértése esetén a teljesítési kötelezettsége alól felszabadul, ha a biztosított esemény a veszély emelkedése után áll be. A biztosító kötelezettsége azonban fennáll, ha a sértés nem a biztosított hibáján alapszik. Ugyanaz a rendelkezés irányadó akkor is, ha a biztosított esemény beállásának ideje, a biztosítónak felmondási joga gyakorlására engedett határidő már lejárt és ő ezen jogával nem élt, vagy ha a veszély emelkedése nem bírt befolyás­sal a biztosított esemény bekövetkezésére és a biztosító által teljesítendő szolgáltatás nagyságára. 22. §. A 19—21. §§. rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ha a veszélynek a biztosított által való fokozása a biztosító érde­kében vagy oly esemény folytán történt, melyért a biztosító szavatol vagy ha ezt az emberszeretet parancsolta. 23. §. Ha a szerződés megkötése után a biztosított akara­tától függetlenül emelkedik a veszély, akkor a biztosítónak jogában áll a szerződést egy havi felmondási idő mellett felmondani. A 20. §. második bekezdésének rendelkezései itt megfelelően alkama­­zandók. A biztosított, mihelyt a veszély emelkedéséről tudomást szerez, köteles ezt a biztosítóval haladéktalanul közölni. 24. §. Ha a 23. §. 2. bekezdésében foglalt közlés nem tör­ténik kellő időben, akkor a biztosító, ha a biztosított esemény egy hónapnál későbbi időben következik be azon időpont után, midőn a bejelentésnek meg kellett­ volna történnie, teljesítési köte­lezettsége alól szabadul. A biztosító kötelezettsége azonban fennáll, ha azon idő­pontban, melyben a bejelentésnek meg kellett volna történnie, a veszélyemelkedést ismerte. Ugyanez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a biztosított esemény beállásának idején a biztosí­tónak felmondási joga gyakorlására engedett határidő már lejárt és e jogával ő nem élt, vagy a veszély fokozása nem volt befo­lyással az esemény bekövetkezésére és a biztosító által teljesítendő szolgáltatás nagyságára. 25. §. Veszélyemelkedésről ezen törvény értelmében csak akkor lehet szó, ha a fokozás oly körülmény változásán alapszik, melynek változatlan fennmaradását a biztosító a szerződés meg­kötésekor feltételezhette. Oly változás, mely által a veszély jelen­téktelenül fokoztatik, figyelembe nem jön. Amennyiben valamely körülmény változatlan fennmaradása egy biztosított által kiállított írásbeli nyilatkozatban kifejezetten kiköttetett, úgy ha ezen körülmény változása bekövetkezik, két­ség esetén föl kell tenni, hogy a változás jelentékeny veszély­emelkedéssel jár. 26. §. Ha azon előfeltételek, melyek miatt a biztosító ezen cím rendelkezései folytán a szerződéstől való elállásra vagy a felbontására van jogosítva,"a biztosítás tárgyát képező dolgok vagy személyek egy része tekintetében forognak fenn, akkor a biztosítónak azoknak többi része tekintében a szerződéstől való elálláshoz vagy a felmondáshoz csak akkor van joga, ha a biztosító csupán erre vonatkozólag szerződést, azonos feltételek mellett nem kötött volna.­ Ha a biztosító a dolgok vagy személyek egy része tekin­tetében elállási vagy felmondási jogával él, akkor a biztosított a biztosítási viszonyt a másik részre nézve felmondási határidő­betartás nélkül felmondhatja. A biztosítottnak ezen felmondáshoz való joga elenyészik, ha nem érvényesíttetik a folyó biztosítási időszak végéig. Azon esetekben, melyekben a biztosító a 21., 24. §§-ok értelmében teljesítési kötelezettsége alól szabadul, az 1. bekezdés rendelkezése megfelelő alkalmazást nyer. 27. §. Oly megállapodásra, melyben a 14—15. §§-ok rendelkezéseitől a biztosított hátrányára való­ eltérés foglaltatik, a biztosító nem hivatkozhatik. A közlések alakja tekintetében, melyeket biztosított a szerződés megkötésekor vagy valamely veszélyemelkedés esetén teljesíteni köteles, az írásbeli forma is kiköthető. (Folytatása következik.) Nyílt kérdések és feleletek. Tartozik-e a zálogház tulajdonosa szavatossággal az általa nyilvános árverésen eladott tárgyak minemű­ségéért ? B. J. itteni zálogháztulajdonos a múlt év végén — az illetékes hatóság szabályszerű közreműködése mellett — nyilvá­nos árverésen eladta a nála elzálogosított, de ki nem váltott értéktárgyakat. A tárgyak mineműségét B. J. fia kiáltotta ki, többek közt egy arany gyűrűt is ajánlva megvételre. Ezen gyűrűnek tényleg vevője is akadt egy S. K. nevű iparossegéd személyében, kinek a gyűrű 9 koronába leütve is lett. 2 vagy 3 nappal az árverés után, nevezett vevő a gyűrűt el akarta adni, de ekkor kisült, hogy a­ gyűrű nem valódi arany, hanem közönséges fémből készült. Erre a vevő beperelte a zálogháztulajdonost, kinél a gyűrű 4 korona erejéig el volt zálogosítva, a községi bíróság előtt. A községi bíróság felperest egy semmitmondó indok alap­ján keresetével elutasította, ki ezen ítéletét megfelebbezte, úgy hogy a kir. járásbiróság eldöntése alá került.") Előző közlemény a 3. számban. 39

Next