A Jövő Üzemmérnöke, 1977 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1977-05-01 / 5. szám
4 Koppány Attila: Csendélet A Közlekedésgépészeti intézeti nap 1977. április 20-án tartotta a Közlekedésgépészeti Intézet első — tudományos-kutató munkáját bemutató — rendezvényét, intézeti nap keretében. Magyar Béla igazgatóhelyettes üdvözölte a megjelent vendégeket, oktatókat és hallgatókat, valamint a rendezvényen jelenlevő Zwickaui Mérnökfőiskola képviselőit dr. Drexler és dr. Pohl docens elvtársakat. Meleg szavakkal köszöntötte azokat a volt hallgatókat, akik a Közlekedésgépészeti Intézet előd intézményénél 15 évvel ezelőtt kezdték meg tanulmányaikat, köztük az első gépész szakos vörös diplomást. Ismertette a vendégekkel a KTMF létrehozásának és az új szervezetben kialakított Közlekedésgépészeti Intézet Autógépész, Vasútgépész és Járműgyártási szakának történetét. Megemlékezett arról, hogy a főiskola alapkövét 1971-ben Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulóján helyezték el ünnepélyes keretek között. Ezután ismertette a Főiskola Közlekedésgépészeti Intézetében folyó tudományos és kutató munka formáit és kereteit. — Első helyen az országos távlati tudományos kutatási tervhez kapcsolódó (tárcaszínszintű) kutatási témákat emelte ki, melyeket elsősorban a szakmai osztályok végeznek a szakirányú főhatóság megbízása alapján. 1 —* Meghatározott irányú kutatási témák kidolgozására az Oktatási Minisztérium külön alapot biztosít (TKFA). Ezek több évre áthúzódó — az oktatásban is hasznosítható — kutatási munkák. — Külső megbízásos munkák készítése során is végeznek az oktatók kísérleteket, vizsgálatokat, mely kutatások eredményeit az oktatásban is gyümölcsöztetni tudják — Kutató munka folyik az oktatók körében a magasabb tudományos fokozat elérése érdekében készülő doktori disszertációk, kandidátusi értekezések készítése során. A megnyitó után szakmai előadások következtek, amelyek a fentiekben felsorolt kutatási területekről 1—1 témát mutattak be. Az elhangzott előadások: Fodor László igazgatóhelyettes az Anyagismereti és Technológiai Osztály vezetője „Gépészeti alkatrészek javító hegesztése” címmel tartott igen érdekes előadást. Bartal Sándor a Vasútgépész Osztály adjunktusa — a külföldön tartózkodó Kugler Lajos adjunktussal közösen összeállított — „Diesel mozdonyok diagnosztikai vizsgálata” című előadása új irányokat tárt föl a vontató járművek fenntartási és javítási rendszerében. Dr. Vermes Ágoston a Járműgyártási Osztály vezetője „Vasúti járművek forgóvázának statikus terhelése és tenzometrikus vizsgálata” tárgyú előadása hosszabb kutató munkájába engedett betekintést. Nagyszokolyai Iván, az Autógépész Osztály tanársegéde „A közúti közlekedés energia és környezetvédelmi helyzete napjainkban és a közeljövőben” címmel tartott igen aktuális előadást. Az elhangzott előadások részletesen a KTMF TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI új számában folyamatosan fognak megjelenni. Magyar Béla igazgatóhelyettes az intézeti nap értékelése során hangsúlyozta, hogy Főiskolánkon a kutató munka hozzátartozik az oktató-nevelő munkához. Csak tudományos élmények birtokában lehet jó előadást tartani a hallgatóknak. Az oktatókon kívül a hallgatók is végeznek figyelemreméltó kutató munkát. A Tudományos Diákkörökben készített dolgozatok témái az oktatott tananyaghoz kapcsolódnak. A közelmúltban a Pécsi Műszaki Főiskolán megrendezésre került XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Közlekedésgépészeti Intézet hallgatói a műszaki szekcióban egy országos 2. és egy harmadik helyezést értek el dolgozatukkal. Ezen a konferencián kérték fel főiskolánkat a 2 év múlva sorra kerülő Országos TDK-konferencia megrendezésére. Ezzel kapcsolatban felhívta mind az oktatók, mind a hallgatók figyelmét arra, hogy komolyan készüljenek fel a még szebb eredmények elérése érdekében Megköszönve az értékes előadásokat, további sok sikert kívánt a tudományos kutató munkában az oktatóknak és a hallgatóknak. A közlekedésgépészeti intézeti nap előadásai után meleg, baráti hangulatú beszélgetés alakult ki az oktatók és az öregdiákok, valamint a jelenlegi hallgatók között. A vendégek megtekintették az osztályokat, laboratóriumokat. Az első közlekedésgépészeti intézeti nap Győr megyei város történelmi nevezetességeinek megtekintésével zárult. —M— Gondolatok a MTESZ XII. küldöttközgyűlése nyomán A napi sajtó részletes tájékoztatást adott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége XII. küldöttgyűlésén elhangzottakról. A 140 ezer főt számláló szövetség társadalmi tevékenységéről készített beszámolót 31 hozzászólás egészítette ki, köztük Huszár István miniszterelnökhelyettes elvtárs referátuma is. A közgyűlés szellemét alapvetően jellemezte a párt tudománypolitikai irányelveivel való tökéletes egyetértés és az a törekvés, hogy a műszaki és természettudományi végzettségű értelmiség társadalmi munkája minél szervezettebb, minél célra orientáltabb és mindezek következtében hatékonyabb legyen. Akadémikusok, tudományos kutatók, egyetemi és főiskolai oktatók, valamint gyakorló mérnökök nyilatkoztak a MTESZ-ben rejlő szellemi tartalékok népgazdasági jelentőségéről. Mindannyian egyetértettek azonban azzal, hogy a kutatás és fejlesztés tartalmi és módszertani kérdéseit egyaránt a népgazdasági, ill. gazdaságpolitikai tervek maradéktalan megvalósításának szolgálatába kell állítani. Ez a látszólagos elvi, valójában azonban nagyon is gyakorlati állásfoglalás a műszaki alkotómunka, a kutatás és az oktatás területén egyaránt új szemléletet igényel. A kutatás és a fejlesztés minden szintjén mérlegelni kell a lehetőségeket . A kutatási-fejlesztési erőforrásokat a lehetőséghez mérten koncentrálni kell és a legjobban hasznosítható népgazdasági ágazatokban kell felhasználni. Elismerést, rangot kell biztosítani a gyakorlómérnöki karnak, elsősorban azoknak, akik a termelékenység és a minőségi színvonal emelésében eredményesek. Tudományos műszaki eredménynek kell tekinteni a nemzetközi fejlesztési munkában, elsősorban a KGST- integrációban elért eredményeket és nem utolsó sorban a kiemelkedő technikai eredmények hazai adaptálására irányuló munkát. A tudományos kutatásit és a műszaki fejlesztést rugalmasabbá és dinamikusabbá kell tenni, hogy alkalmazkodni tudjon a népgazdaság és a nemzetközi piac gyorsan változó igényeihez, lehetőségeihez. Az elmondottak persze elsősorban az alkalmazott kutatás és a fejlesztés szintjén érvényesítendők. A műszaki felsőoktatás két vonalon is érdekelt ebben, az oktatásnevelés és a kutatás vonalán egyaránt. „Konvertibilis szakembereket, vagyis sokoldalúan képzett műszakiakat kell biztosítanunk a népgazdaság részére, akik a változásokra számítanak is, tehát kisebb innovációs problémát jelentenek majd dinamikus termékszerkezet, vagy technológiai változások esetén. Más oldalrós a felsőoktatási intézmények kutatási kapacitását ott kell bevetnünk, ahol arra a népgazdaság számára a legnagyobb szükség van. A MTESZ XII. küldöttközgyűlésén elhangzottak világosan rámutattak ennek döntő jelentőségére és lehetőségeire. A megvalósítás széles fronton indult meg, így a MTESZ megyei szervezeténél is. Az eredmény minden bizonnyal kedvező lesz, hiszen gazdaságpolitikai célkitűzéseink maradéktalan végrehajtása mindenkinek érdeke és egyben megtisztelő feladata is. Dr. Vermes Ágoston A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1977. MÁJUS Sikereink a tudományos diákköri konferencián A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia különböző szekcióinak ülésére 34 diákköri dolgozatot küldött el főiskolánk. Közülük 8 dolgozat részesült díjazásban. DÍJAZOTTAK: Westsik Vilmos: Az új, távbeszélő-szerelési lapokkal kapcsolatos kódolási eljárás és tömeges számcserék lebonyolításának gépi feldolgozása. Jávor Miklós: Anyagi ösztönzők és teljesítménymutatók kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei az állomási szolgálatnál. Molnár Nándor + 4 társa: Iparszerű termelési rendszerek szállítási feladatainak vizsgálata szimulációval. Kovács Tibor: Vasúti alépítmény bitumenes stabilizációja és vizsgálata. Periér József: Kitérők ívesítése átmeneti ívben. Petényi Zsolt: Mélyépített rakfelületű transzformátor-szállító kocsi szilárdsági vizsgálata. Márta István: Mozdonymérő-állomás. Honvári János tanársegéd (Marxizmus—Leninizmus Oktatási Osztály.) (Dolgozatát még a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként adta be.) A KPM stratégiája és taktikája a Tanácsköztársaság leverésétől a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusáig. A Pécsett rendezett műszaki szekció ülésén dr. Hegedűs Gyula főigazgató átvette az Oktatási Minisztérium és a KISZ KB okiratát az Országos Diákköri Konferencia meghirdetéséről és vállalta a főiskola oktatói és vezetői nevében is a szekció szervezésével és az 1979-ben esedékes konferencia rendezésével járó feladatokat. 1 Mennyit számít a SZÁMÍTÁSTECHNIKA? (II.) A számítástechnika jelentősége B.Z oktatás rendszerét is befolyásolta. Az általános számítástechnikai kultúra megteremtése érdekében 1970-ben rendeletet hozott a Művelődésügyi Minisztérium a számítástechnika graduális képzésbe való beépítésére. Számítástechnikai tanszékek felállítását írta elő valamenynyi felsőfokú oktatási intézményben. Ennek személyi feltételei — megfelelő szakemberek hiányában — kezdetben nem voltak biztosítottak. Azóta a személyi feltételek biztosításával, főállású oktatók felvételévelgazdát kapott a számítástechnikai képzés,s kialakult a közeljövőben létesítendő Számítástechnikai Osztály magva. A főállású oktatók belépésével megteremtődtek a tudományos munka személyi feltételei is. Jelenleg dolgozunk azon kutatási területek meghatározásán, melyeken az osztály munkatársai a jövőben kutató tevékenységet folytatnak. A számítástechnika oktatásának időkerete egy félévben az egyes szakok áltlagában 2+2 óra. Ez az időkeret rendkívül alacsony a képzési célkitűzés megvalósításához, mely a reformtervben megfogalmazott formában a következő: A hallgatók — sajátítsák el azokat az általános számítástechnikai, adatfeldolgozási, programozási ismereteket, amelyek megfelelnek a főiskolai szintnek ; — kapjanak áttekintést a számítástechnika alkalmazásának jelenlegi állásáról a szaknak megfelelő területeken. m érjék el a számítástechnikai ismeretek olyan szintjét, hogy a szaknak megfelelő munkaterületeken felmerülő, számítógéppel megoldható feladatokat megismerjék és azokat a folyamatábra készítés fázisáig megoldják. Ehhez szükséges: — egy magas szintű (FORTRAN vagy PLT) programnyelv alapfokú ismerete; — néhány egyszerűbb feladat folyamatábrájának önálló kidolgozása és programjának megírása; — a programok végigkövetése a feldolgozási folyamaton; — az R—20 számítógép legfontosabb hardware és software sajátosságainak és az Említett programnyelvek gépi reprezentációjának megismerése. A képzési célkitűzés összhangban van a kor követelményeivel. A számítástechnika oktatásáról szólva a továbbiakban hozzuk felszínre a tárgy azon hatásait, amelyek a hallgatók személyiségének, emberi arculatának kialakításában jelentkeznek. A szorgalmi időszak első két hetében a számítástechnika alapfogalmait oktatjuk. Korábbi évek tapasztalata, hogy a sok eddig ismeretlen fogalom, a korábbi tanulmányok során megszokott gondolkodásmódtól eltérő, új szemléletmód szükségessége a hallgatók nagy része számára leküzdhetetlen akadálynak tűnik. Sokan , közülük már ekkor lemondanak arról, hogy az oktatott anyagot átvegyék. Törekvésünk az anyagot úgy tárgyalni, hogy ne rettentsük el a hallgatóságot. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a tárgy követelményeinek teljesítése olyan próbatétel, amelyet mindenki sikerként könyvelhet el. A tárgy oktatása során minden hallgatóban tudatosítani kell, hogy miként a számítástechnika, a gyakorlati élet, a különböző munkaterületek naponta szolgáltatnak első pillanatra megoldhatatlannak látszó problémákat. Az alapfogalmak megismerése után kezdődik a programozási ismeretek oktatása. A programozási technika megismerésén keresztül érhető el az algoritmikus gondolkodásmód kialakítása. Ennek lényege, hogy a megoldandó feladatokat minden lehetséges szempontra figyelemmel kell tudni megoldani, vagy másképpen minden döntési pontra előre megadni a lehetséges feltételektől függő döntést. A programozási készség fejlesztésének mellék-, termékeként fejlődnek azok a tulajdonságok, melyek alkalmassá teszik a hallgatót, hogy a saját szakterületén jelentkező feladatokat minden vetületében átfogni képes szakemberré váljon. A programozási munkához szükséges precizitás, a formanyomtatványok által megszabott formai követelmények betartása általánosan rendre nevel. Ismeretes, hogy a feladatok megoldásának dokumentálása a gyakorlati életben a tartalmi követelmények mellett nagyon sokszor meghatározó szerepet játszó formai követelmények betartását igényli. Az előadásokon alapvető hardware ismereteket is oktatunk. Az anyag tárgyalása során összehasonlításra kerülnek a számítógépek és a korábbi tanulmányok során megismert ún. konkrét működésű gépek. Az összehasonlítás során kimondjuk, hogy a számítógép miben több a konkrét működésű gépeknél. Abban, hogy a bennük lezajló fizikai folyamatokon túl, azokra mintegy ráültetve információs folyamatokat is találunk. A számítógépeknél ez utóbbiak a lényegesebbek. A számítógép, mint technikai eszköz, absztrakt struktúrák realizációja. Az információs folyamatok a struktúra elemeit kapcsolják össze. Történik mindez olyan szervezettségi szinten, amelyet csak megközelíteni a gazdasági szervezetekben nagy lehetőségeket kínál a jövő üzemmérnökei számára. A félév végén kerül sorra a korszerű elektronikus számítógépek és az Egységes Számítógép Rendszer ismertetése. Ennek a témakörnek kapcsán a számítástechnikai ipar fejlődésének eredményeként elsősorban a kapitalista országokban készített termékek jöhetnek szóba, összevetve ezekkel az ESZR-gépeket, nyilvánvaló a lemaradás. Ha azonban figyelembe veszszük, hogy az amerikai adatfeldolgozó berendezéseket gyártó ipar 100 éves, az első sorozatban gyártott elektronikus számítógépek 30 éve születtek, az ESZR pedig mindössze 7 éves és a fejlődést tendenciájában mutatjuk be, kimondhatjuk azt a végkövetkeztetést, hogy a szocialista gazdasági rendszer az anyagi és szellemi erők észszerű koncentrálásával hatalmas eredményekre képes. A szorgalmi időszak végén a hallgatók panaszolni szokták, hogy nem tudják a számítástechnikát. A következő évfolyamok megnyugtatására ilyen rövid idő alatt nem is lehet megtanulni. Az oktatás során csak a képzési célkitűzést kívánjuk elérni, amely — ismétlem — összhangban van a kor követelményeivel. Varga Tibor főiskolai adjunktus /