A Kerék, 1940 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
BUDAPEST KÖZFORGALMI ÚTHÁLÓZATÁRÓL NYILATKOZIK VIRSY LÁSZLÓ Az elmúlt év a magyar motorosítás gondolatának megvalósítását jelentékeny mértékben elősegítette. Csak Budapesten közel ötezer gépjárművel szaporodott az automobilállomány. A különböző kormányintézkedések a gépjárművek elterjedését nagymértékben megkönnyítették, nemcsak a gépkocsik beszerzését, hanem ezek fenntartását is. Ennek az egyre gyarapodó gépjárműforgalomnak a zavartalan lebonyolítására azonban a főváros útvonalainak nagy része nem alkalmas. Néhány főforgalmi vonalunk kivételével az utcák többsége keskeny, a vegyesforgalom folytán a járművek egymást akadályozzák a zavartalan előrejutásban. A főváros közlekedési bizottsága , az útépítési osztály és a Közmunkák Tanácsa, az Államrendőrség közlekedési szakközegeivel együtt már évek óta tanulmányozza ezt a kérdést. Az egyes építkezési engedélyek kiadásánál nemcsak a mostani szükségleteket kell szem előtt tartani, hanem 30—40 évvel előre kell nézni a jövőbe, mert csak így lehet jóelőre megállapítani a közlekedés útirányait. Ezt a feladatot most megoldották és így hosszabb időre megszabták azokat a fejlődési irányelveket, amelyek Budapestünket még nagyobbá és szebbé teszik. Budapest forgalmi úthálózatának ügyében kérdést intéztünk vitéz Irsy Lászlóhoz, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökéhez. — Csak a pontosan megszerkesztett forgalmi úthálózat birtokában lehet a városrendezési és szabályozási munkálatokat okszerűen megindítani — mondotta többek között. — A XIX. század elején a vasúti forgalom keletkezése városaink szabályozásánál megrázkódtatásokat okozott, aránylag igen rövid idő alatt új rendszerű feladatokat : pályaudvarok, alul- és felüljárók és mély vasutak elhelyezését kellett megoldani. Alig egy évszázad leteltével újabb meglepetést jelentett a géperetű járművek megjelenése. A gépkocsik még fokozottabb nehézségeket és meglepetéseket okoztak, mert a tervszerűen létesített, kötött pályán haladó vasúttal és villamossal szemben egyszerre birtokukba vették a város összes utait, tekintet nélkül arra, hogy azok méretezésükkel alkalmasak voltak-e a mindinkább szaporodó gépjárműforgalom lebonyolítására. A gépjárműközlekedés mindenütt behatolt a városok középpontjába, megváltoztatva a városrendezés eddig ismert módszereit és céljait. A közúti forgalom kifejlődése érzékenyebben érinti a városok belső részét, mint a külterületeket és a rendezés egyre nagyobb anyagi áldozatokat követel. — Az 1927 : VI. t.-c. alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörébe utalt budapestkörnyéki megyei városok és nagyközségek végleges rendezési térképének elkészítésénél alapvető feladat volt a forgalmi úthálózat megállapítása. Illetékesek és érdekeltek bevonásával hat környéki város és tizenkilenc község útforgalmi feltárása és beható tárgyalása után a Tanács elfogadta Budapest és környékének forgalmi úthálózati térképét. Az úthálózat rendszere forgalmi jelentőségéhez képest háromféle útvonalból adódik : 1. országos, 2. környéki, 3. helyi. A megszerkesztett térkép teljesnek tekinthető. Jelentékeny mértékben viszi előbbre Nagy-Budapest városrendezési és szabályozási munkálatait. A csak alkalmi szükségszerűség szerint készített rendezési tervek helyett a jövőben ezek a munkálatok tervszerű sorrendben illeszkednek a városrendezés alapvető vázához , a forgalmi úthálózathoz, azok jelentőségükhöz mérten nyernek benne elhelyezést. * Vitéz Irsy Lászlónak A Kerék részére adott nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy a városrendezés, illetve szabályozás teljes mértékben kapcsolatos a közlekedési kívánságokkal. Ha a túloldali térképre pillantunk, látni fogjuk, hogy nemcsak sugáralakban a