A Község, 1936 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1936-01-01 / 1. szám

2. oldal ssgg ... " ■ 1979 I A KÖZSÉG volver. Ellenőrizni csak a szabad társadalom tud. A közvetlen közelségből szemlélő érdekelt nép és annak szabad önkormányzata. Az öncélú bürokrácia csődje minden ilyen összeomlás és csődje minden ilyen összeomlás állandó lehetősége. Hej, milyen más élet élhetne a Tisza partján, mennyire más szellők fújhatnának! Engedjék a maga lábára állani a magyar népet és engedjék, hogy kiszáríthassa a mocsarakat! Világgazdasági válság A kormányzati optimizmus hiába igyekszik elhitetni a helyzet javulását. A gazdasági válság nem enyhül, sőt kiszélesedik eddig érintetlennek hitt területekre is. A kérdés sok millió ember sorsát érinti. Természetes tehát, hogy annyi sok cikk, tanulmányés vastag kötet jelent meg az utóbbi években, amelyek a világgazdasági válság okait és külső megnyilvánulásait boncolgatják. Kun Zsigmond: „Világgazdasági válság“ címen tartott előadásainak gondolatmenetét foglalta össze abban a 48 oldalas füzetben, amely a múlt hónapban jelent meg. Szerző rámutat a kérdés körül keletkezett babonákra és a gazdasági élet betegségének keletkezését a háború éveire, sőt a régebbi időkre vezeti vissza. A háború csak elmélyítette a bajokat. Emellett azonban érintetlenül hagyja azt a sokak által vitatott kérdést, várjon a kapitalista termelési rendszer ellentmondásai mennyiben hatnak a válság kimélyülésére. Pedig, azt hisszük, ez a kérdés ugrópontja. Az viszont mellékes, hogy a gazdasági liberalizmus milyen mértékben érvényesült a múltban. Szerzőnek is az a megállapítása, hogy a napjainkban tapasztalható kuruzslás módjai és eszközei csak még inkább súlyosbítják a helyzetet, nyilvánvaló. Az egyes országok önellátási törekvése, a vámok, az állami beavatkozás mai formája, a közterhek igazságtalan elosztása, a túlméretezett állami adminisztráció stb. újabb katasztrófához vezeti a népeket, ez — sajnos — bizonyosnak látszik. De amikor a közgazdasági élet hibás irányvonalára rámutat valaki, attól joggal elvárja az olvasó, hogy a maga elgondolásait is megismertesse, melyeket jobbnak, helyesebbnek s a szenvedő emberiség nyomorának megszüntetése érdekében szükségesnek tart. Különösen elvártuk volna ezt Kun Zsigmondtól itt, mert füzetének előszavában hangsúlyozza, hogy írása a közvéleményt kialakító magyar értelmiséghez szól és ezt a réteget akarja a „szenvedélyük sötét zsákutcájából a náció világossága felé“ irányítani. Kun Zsigmond nem állít fel új irányelveket. Mert azok az általános szólamok, hogy „munka, kenyér“, „trianoni béke revíziója“, „dunai népek harmóniája“, „a vámok, az anarchia lebontása és az adóztatás reformja“ ma már közhelyek, amelyeket jobb- és baloldal, sőt az „arany középúton“ járó , vén csáklyások is hangoztatnak. Ezt hiányoljuk a szerzőtől azért, mert írása előszavában és bevezető részében azt sejteti, hogy van mondanivalója. Ha mondanivalóját végigmondta volna, az írásán végigvonuló nehézkes és egy cseppet sem szabatos stílust is szívesebben bocsátana meg az olvasó.... Népszámlálás választójogosultság Népszámlálás :minden öt évben van. Kiterjed az ország minden lakosára. A választójogosultság megállapítását , ez alkalommal az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. tc. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a Budapest székesfővárosi országgyűlési képviselő választók névjegyzékét az 1936. évben teljesen újra kell összeállítani ,és az említett szakasz (2) bekezdése értelmében ezt az összeállítást közvetlenül megelőzően, de ettől teljesen függetlenül a székesfőváros valamennyi lakosát pontosan össze kell írni. Ez amunka most folyik és a fővárosiban 1600 tanítót (hatósági közeget) foglalkoztat. A munkanélküliségi statisztika összeállítását (csak Budapestre) elrendelte a székesfőváros, polgármestere 24.680/1935. I. számú rendeletével. Célja, hogy a fővárosban lakó szellemi és fizikai munkanélküliekről pontos és megbízható statisztika készüljön. Az összeírás munkáját megkönnyítendő, a főváros Statisztikai Hivatala. (VIII. Sándor ucca 8) 30 oldalas „Utasítás“-ban foglalta össze a tudnivalókat. Ez az „Utasítás“ nagy mértékben megkönnyíti az összeírást végzőknehéz és felelősségteljes munkáját. Kívánatra meg is küldik, így tehát akik helyet foglalnak a közületekben, el is olvashatják. Érdemes, sorkerül az udvarok folyosóinak átépítésére, erre világítási és szellőztetési okokból van szükség. A vármegye székházán kívül tervbe vettük valamennyi járási székhelynek arenoválását és átépítését. Ezenkívül a jövő tavasszal Gyomron 60 ezer pengős költséggel új járási székházat építünk. Az abonyi járási székház is tatarozásra szórul és a költségvetéshez képest ezt a tatarozást is elvégeztetjük. A pomázi székház melléképületeiniek fölépítésére nyolcezer pengőt irányoztunk elő. A nagyon rossz állapotban lévő nagykátai járásiszékház tatarozását és tetőjavítását iselhatároztuk. Ezenkívül apróbb javításokat eszközöltetünk a váci, kiskőrösi és félegyházi járási székházaknál is. Pest vármegye tataroztat A „Vállalkozók Lapja“ közlése szerint ez év tavaszán számos pest megyei községben megkezdik több középület modernizálását és tatarozását. Erre nézve a budapesti államépítészeti hivatal a következő fölvilágosítást adta: Pest vármegye székházának teljes átépítése körülbelül százezer pengőbe kerül. Ötévi időtartamra terveztük a teljes átépítést, melynek első része, az udvar renoválása húszezer pengős költséggel most fejeződik be. A jövő évben a folyosókat és a vármegyeház harmadik udvarát tatarozhatjuk, ugyancsak 20—20 ezer pengőnyi költséggel, aztán 1936 !"15^g Eger város rendezése Egy éve, hogy a város mostani vezetői Trák Géza polgármestersége után Braum Károly polgármester és Frank Tivadar főjegyző átvették hivatalukat. Hivatalosan azonban ők még csak egy félév óta vezetői a városnak. Ha megnézzük az egy év munkálkodását és tekintetbe veszszük azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdeniük, még nekünk is az elismerés hangján kell szólanunk. A legelső építkezés a földalatti W. C. megépítése volt. Utána az útépítkezések következtek. Dr Kállai Zoltán ucca az Érsek ucca, a Szent János ucca, a Kaszinó ucca, a Zalár József ucca kiépítése után a Kossuth tért és a Dobó tért építették ki, majd folytatólagosan az Újvilág uccát és a Dobó uccát. De legszebb cselekedete a város vezetőségének az volt, hogy megvalósította a tüdő- és nemibeteggondozó intézeteket. A város közegészségügye terén egy évszázados hiányt pótolt. Művészeti téren is a haladás szempontjait vette figyelembe Eger város polgármestere és főjegyzője mellett Huszty Zoltán országos karnagy, amikor megszervezték és megnyitották a Városi Zeneművészeti Iskolát. Úgy értesültünk, hogy komoly megbeszélések folynak az iskolai fogászat bevezetése érdekében. Ez volna a város vezetőinek a fürdők modernizálásán és a sikfőkúti nyaraló megépítésén kívül az 1936. évi programja. Okos Miklós: ■ ■ TERJESSZÜK MINDENÜTT ,NÉPSZAVÁT!