A Község, 1937 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

2. oldalam A KÖZSÉG Tarthatatlan állapot, hogy há­rom választás háromféle név­jegyzék alapján ejtessék meg. Ennek megszüntetése nemcsak a választásokban résztvevőket, de a közigazgatást is tehermente­síti. 2. A községi és törvényható­sági választások az egész ország­ban egy napon, az időjárási és mezőgazdasági szempontokat is figyelembe véve, lehetőleg ápri­lis hóban tartassanak meg. 3. A községi és törvényható­sági választások egyszerre, az OTI-választásokhoz hasonlóan, külön-külön szavazólappal ejten­­dők meg. 4. A választás lajstromos és aránylagos legyen. 5. A szavazás és választási el­járásra a mindenkori ország­­gyűlési választójogi törvény vo­natkozó szabályai alkalmazan­dók Ez a pontokba foglalt határo­zat teljesen fedi a szociáldemo­krata párt községi programját s úgy véljük, hogy ezekkel a kö­vetelésekkel a komolyabb pol­gári ellenzéki pártok is egyet­értenek. Épp ezért szükséges volna, ha a községi választójog reformjáért erőteljes akció in­dulna meg országszerte. Szüksé­ges volna, ha mindazokban a vá­rosokban és falvakban, ahol a közületekben szavunk van, az önkormányzati választójog kér­dését megfelelő formában a köz­gyűlésen szóvá tennék. Mert nem szabad szem elől tévesztenünk: az önkormányzati választójog egyik előfeltétele azoknak az ál­lampolgári jogoknak, amelyek birtokában a közügyeik irányítá­sára a dolgozó nép érdekében befolyást gyakorolhatunk. Amíg a községpolitikában nem érvé­nyesülhet a nép akarata, addig az ország törvényhozó testületé­ben sem érvényesülhet a népies politika. A népakarat, a hamisí­tatlan demokrácia megnyilvánu­lásának a városokból és közsé­giekből kell kiindulnia. Kolozsvár lakossága az 1935. évi román népszámlálás adatai szerint az 1910. évi 60.808 főről 102.952 főre emelkedett 1910-ben 50.704 volt a ma­gyarok száma a 7046 zsidó beszámí­tásával. Az 1935. évi román statisz­tika szerint Kolozsvár lakosságából 50.237 (48,8 százalék) volt a magyar, 36.496 (35.5 százalék) a román, 13.486 (13.3 százalék) a zsidó, 2432 (2.4 százalék) a német. A románok el­szaporodásának a magyarázata az, hogy a hivatalokba mindenütt romá­nokat ültettek és román katonaságot is helyeztek Kolozsvárra. A zsidók a megélénkült gazdasági forgalom következtében települtek le nagyobb számban. Mikor nem kell fizetni az úrbéreseknek a fa után forgalmiadóváltságot ? A volt úrbéres és közbirtokosság­ erdőből kitermelt s a tagok kö­zt ki­osztott fa f­orgalmiadó-váltságának kötelezettségéről a pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki. Az egységes elbírálás biztosítására a miniszter úgy rendelkezett, hogy a volt úrbé­res közösségek és közbirtokosságok az erdeiből kitermelt s tagjaik közt szét­osztott fa után forgalmiadóváltságot fizetni nem tartoznak. Ugyancsak nem esik forgalmiadó­­váltság alá a volt úrbéres közössé­gek és közbirtokosságok tagjai által nyilvános árverésen megvásárolt fa­mennyiség sem, ha az egyes tagok által megvásárolt fa mennyiségileg nem tesz ki többet annál a mennyi­ségnél, amit­ a tagok tulajdonhányad arányában abban az esetben kapná­nak, ha a fát a tagok közt termé­szetben osztanák szét. Ha azonban a tag tulajdonhánya­dot meghaladó mennyiségben vásá­rol fát, ennek vételára után a volt úrbéres közösségek és közbirtokos­ságok tagjai is kötelesek a f­orgalmi­­adóváltságot leróni. A volt úrbéres közösségek, vagy közbirtokosságok által kitermelt fá­nak harmadik személyek (nem tagok) részére való forgalombahozatala min­den korlátozás nélkül forgalmiadó­­váltság alá esik. A volt úrbéres közösségnek, vagy közbirtokosságnak az a tagja, aki a természetben tulajdonarányának meg­­felelően kiosztott, vagy vásárolt fát, vagy­ annak egy részét továbbadja, a fa eladásából származó bevétel után a forgalmiadóváltságot megfizetni köteles. Csak hivatalosan Egyik tiszántúli hetilapban ol­vastuk az alábbiakat: „Egy ismert nyíregyházi föld­­birtokos mondja: Az egyik tekin­télyes fővárosi lapban olvastam az állami szőlőcsemetekert hirde­tését, amelyben különböző fajtájú szőllődugványt kínált eladásra. Miután éppen szükségem volt rá, írtam egy levelezőlapot, hogy küldjenek részemre tízezer darab rizlinget, tízezer darab ezerjót és tízezer darab kövidinkát. Har­madnapra megkaptam a választ a rendelésre. Legnagyobb sajná­latukra nem tehetnek eleget a rendelésnek, mert a kívánt áruk kifogytak. Napirendre tértem a dolog fölött. Már el is felejtettem az egész ügyet, amikor 2-3 hónap múlva hivatalos fölszólítást kaptam, hogy miután a megrendel­ő leve­lezőlapon nem volt hivatalos okmánybélyeg, azt megfeletették, tehát fizessek ennyit és ennyit. Erre újabb levelezőlapon tilta­koztam az eljárás ellen, mert én tudtommal nem kérvényt írtam­ hozzájuk, hanem egyszerű üzleti megrendelést. A tiltakozásnak az lett az eredménye, hogy a protes­táló levelezőlapot is megleletem­ 1937 ték. Hogy még valami újabb kihá­gást ne fedezzenek föl, inkább ki­fizettem mind a két leletbírságot, de megfogadtam, hogy kerülni fogom az ilyen félig-hivatal, f­é­­lig-üzlettel való érintkezést. Ugyanígy jártam egy másik esetben. Mint szőlőbirtokos, ter­melői italmérésre kértem jogosít­ványt. Meg is kaptam s havi 10 pengő fogyasztási adóátalányt ve­tettek ki rám. Ez közben fölsza­porodott 60 pengőre, mire fölszólí­tottak, hogy fizessek. Erre írtam a községi jegyzőnek egy levelet, amelyben közöltem, hogy 30 pen­gőt postára adtam, a másik 30 pengőt pedig a következő hónap­ban fogom kifizetni. Mit mondjak­? A levelemet meg­leletezték s 8 pengőt kellett fizet­nem azért, mert nem tettem rá kétpengős kérvénybélyeget.“ Akár megtörtént szóról-szóra ez a szomorú eset, akár nagyított valamit rajta a panaszos, annyi tény, hogy közel jár a valóság­hoz. Tényleg ilyen „stempli“ vi­lágot élünk manapság. Eger helyet kér a váro­sok kongresszusában a képviselőtestületének is Eger város legutóbbi közgyűlé­sén dr Heller József városi kép­viselő javasolta, hogy a városok kongresszusának mai összetételét változtassák meg. Ma ugyanis az a helyzet hogy a városok kongresszusában csak a polgár­­mesterek, vagy azok helyettesei foglalnak helyet, egyszóval min­den esetben a kormányzattal szemben függő viszonyban lévő tisztviselők. Nincs kifogása az ellen, ha a polgármesterek to­vábbra is képviselnék a városo­kat — mondotta dr. Heller Jó­zsef de ugyanakkor tegyék lehetővé azt is, hogy a képviselő­­testületeknek is megfelelő képvi­seletük legyen a városok kong­resszusában. A képviselőtestületi tag javas­latának indokolása szerint óvá­­natos volna, hogy a polgármes­terek mellett a képviselőtestüle­tek által kiküldött függetlenebb férfiak is tagjai legyenek a vá­rosok kongresszusának, mert ezek bátrabb szóval s szemé­lyükre nézve kevesebb veszéllyel hangoztathatták véleményüket városaik érdekében.“ Eger város képviselőtestülete általános helyesléssel fogadta az indítványt és elhatározta, hogy megfelelő lépéseket tesz annak megvalósítása érdekében.

Next