A Község, 1937 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
2. oldalam A KÖZSÉG Tarthatatlan állapot, hogy három választás háromféle névjegyzék alapján ejtessék meg. Ennek megszüntetése nemcsak a választásokban résztvevőket, de a közigazgatást is tehermentesíti. 2. A községi és törvényhatósági választások az egész országban egy napon, az időjárási és mezőgazdasági szempontokat is figyelembe véve, lehetőleg április hóban tartassanak meg. 3. A községi és törvényhatósági választások egyszerre, az OTI-választásokhoz hasonlóan, külön-külön szavazólappal ejtendők meg. 4. A választás lajstromos és aránylagos legyen. 5. A szavazás és választási eljárásra a mindenkori országgyűlési választójogi törvény vonatkozó szabályai alkalmazandók Ez a pontokba foglalt határozat teljesen fedi a szociáldemokrata párt községi programját s úgy véljük, hogy ezekkel a követelésekkel a komolyabb polgári ellenzéki pártok is egyetértenek. Épp ezért szükséges volna, ha a községi választójog reformjáért erőteljes akció indulna meg országszerte. Szükséges volna, ha mindazokban a városokban és falvakban, ahol a közületekben szavunk van, az önkormányzati választójog kérdését megfelelő formában a közgyűlésen szóvá tennék. Mert nem szabad szem elől tévesztenünk: az önkormányzati választójog egyik előfeltétele azoknak az állampolgári jogoknak, amelyek birtokában a közügyeik irányítására a dolgozó nép érdekében befolyást gyakorolhatunk. Amíg a községpolitikában nem érvényesülhet a nép akarata, addig az ország törvényhozó testületében sem érvényesülhet a népies politika. A népakarat, a hamisítatlan demokrácia megnyilvánulásának a városokból és községiekből kell kiindulnia. Kolozsvár lakossága az 1935. évi román népszámlálás adatai szerint az 1910. évi 60.808 főről 102.952 főre emelkedett 1910-ben 50.704 volt a magyarok száma a 7046 zsidó beszámításával. Az 1935. évi román statisztika szerint Kolozsvár lakosságából 50.237 (48,8 százalék) volt a magyar, 36.496 (35.5 százalék) a román, 13.486 (13.3 százalék) a zsidó, 2432 (2.4 százalék) a német. A románok elszaporodásának a magyarázata az, hogy a hivatalokba mindenütt románokat ültettek és román katonaságot is helyeztek Kolozsvárra. A zsidók a megélénkült gazdasági forgalom következtében települtek le nagyobb számban. Mikor nem kell fizetni az úrbéreseknek a fa után forgalmiadóváltságot ? A volt úrbéres és közbirtokosság erdőből kitermelt s a tagok közt kiosztott fa forgalmiadó-váltságának kötelezettségéről a pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki. Az egységes elbírálás biztosítására a miniszter úgy rendelkezett, hogy a volt úrbéres közösségek és közbirtokosságok az erdeiből kitermelt s tagjaik közt szétosztott fa után forgalmiadóváltságot fizetni nem tartoznak. Ugyancsak nem esik forgalmiadóváltság alá a volt úrbéres közösségek és közbirtokosságok tagjai által nyilvános árverésen megvásárolt famennyiség sem, ha az egyes tagok által megvásárolt fa mennyiségileg nem tesz ki többet annál a mennyiségnél, amit a tagok tulajdonhányad arányában abban az esetben kapnának, ha a fát a tagok közt természetben osztanák szét. Ha azonban a tag tulajdonhányadot meghaladó mennyiségben vásárol fát, ennek vételára után a volt úrbéres közösségek és közbirtokosságok tagjai is kötelesek a forgalmiadóváltságot leróni. A volt úrbéres közösségek, vagy közbirtokosságok által kitermelt fának harmadik személyek (nem tagok) részére való forgalombahozatala minden korlátozás nélkül forgalmiadóváltság alá esik. A volt úrbéres közösségnek, vagy közbirtokosságnak az a tagja, aki a természetben tulajdonarányának megfelelően kiosztott, vagy vásárolt fát, vagy annak egy részét továbbadja, a fa eladásából származó bevétel után a forgalmiadóváltságot megfizetni köteles. Csak hivatalosan Egyik tiszántúli hetilapban olvastuk az alábbiakat: „Egy ismert nyíregyházi földbirtokos mondja: Az egyik tekintélyes fővárosi lapban olvastam az állami szőlőcsemetekert hirdetését, amelyben különböző fajtájú szőllődugványt kínált eladásra. Miután éppen szükségem volt rá, írtam egy levelezőlapot, hogy küldjenek részemre tízezer darab rizlinget, tízezer darab ezerjót és tízezer darab kövidinkát. Harmadnapra megkaptam a választ a rendelésre. Legnagyobb sajnálatukra nem tehetnek eleget a rendelésnek, mert a kívánt áruk kifogytak. Napirendre tértem a dolog fölött. Már el is felejtettem az egész ügyet, amikor 2-3 hónap múlva hivatalos fölszólítást kaptam, hogy miután a megrendelő levelezőlapon nem volt hivatalos okmánybélyeg, azt megfeletették, tehát fizessek ennyit és ennyit. Erre újabb levelezőlapon tiltakoztam az eljárás ellen, mert én tudtommal nem kérvényt írtam hozzájuk, hanem egyszerű üzleti megrendelést. A tiltakozásnak az lett az eredménye, hogy a protestáló levelezőlapot is megleletem 1937 ték. Hogy még valami újabb kihágást ne fedezzenek föl, inkább kifizettem mind a két leletbírságot, de megfogadtam, hogy kerülni fogom az ilyen félig-hivatal, félig-üzlettel való érintkezést. Ugyanígy jártam egy másik esetben. Mint szőlőbirtokos, termelői italmérésre kértem jogosítványt. Meg is kaptam s havi 10 pengő fogyasztási adóátalányt vetettek ki rám. Ez közben fölszaporodott 60 pengőre, mire fölszólítottak, hogy fizessek. Erre írtam a községi jegyzőnek egy levelet, amelyben közöltem, hogy 30 pengőt postára adtam, a másik 30 pengőt pedig a következő hónapban fogom kifizetni. Mit mondjak? A levelemet megleletezték s 8 pengőt kellett fizetnem azért, mert nem tettem rá kétpengős kérvénybélyeget.“ Akár megtörtént szóról-szóra ez a szomorú eset, akár nagyított valamit rajta a panaszos, annyi tény, hogy közel jár a valósághoz. Tényleg ilyen „stempli“ világot élünk manapság. Eger helyet kér a városok kongresszusában a képviselőtestületének is Eger város legutóbbi közgyűlésén dr Heller József városi képviselő javasolta, hogy a városok kongresszusának mai összetételét változtassák meg. Ma ugyanis az a helyzet hogy a városok kongresszusában csak a polgármesterek, vagy azok helyettesei foglalnak helyet, egyszóval minden esetben a kormányzattal szemben függő viszonyban lévő tisztviselők. Nincs kifogása az ellen, ha a polgármesterek továbbra is képviselnék a városokat — mondotta dr. Heller József de ugyanakkor tegyék lehetővé azt is, hogy a képviselőtestületeknek is megfelelő képviseletük legyen a városok kongresszusában. A képviselőtestületi tag javaslatának indokolása szerint óvánatos volna, hogy a polgármesterek mellett a képviselőtestületek által kiküldött függetlenebb férfiak is tagjai legyenek a városok kongresszusának, mert ezek bátrabb szóval s személyükre nézve kevesebb veszéllyel hangoztathatták véleményüket városaik érdekében.“ Eger város képviselőtestülete általános helyesléssel fogadta az indítványt és elhatározta, hogy megfelelő lépéseket tesz annak megvalósítása érdekében.