A Község, 1937 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1937-12-01 / 12. szám

2. oldalЦ?|­­ ~ w ~ A KÖZSÉG 1937 ^ A szociáldemokrata párt tör­vényhatósági képviselete állan­dóan napirenden tartotta és sür­gette a lakáskérdés megoldását. Ami eddig ezen a téren történt, pártunk föllépésének az ered­ménye volt. Ha ez az eredmény nem kielégítő, aminthogy távol­ról sem kielégítő, ez többek kö­zött a törvényhatósági bizottság összetételének és az ebből eredő erőviszonyoknak is tulajdonít­ható. A kormányzó pártok csak hangoztatják a népérdekek vé­delmét és istápolását, de a gya­korlatban az ellenkezőjét cse­lekszik. A helyzet azonban ma már nem tűr halasztást. A lakásviszonyok, különösen a fővárosban, szégyen­letesek. A legsürgősebben hozzá kell tehát fogni megfelelő számú kislakás építtetéséhez, természe­tesen az egészségügyi követelmé­nyek szigorú szemmeltartásával. A most épülő kislakások száma csöpp a tengeriben. A főváros legutóbbi költségve­tési tárgyalása során pártunk tudvalévően indítványt nyújtott be 6000 új olcsóbérű kislakás épí­tésére. Az indítványt a közgyű­lés egyhangúan elfogadta. Ezzel mindenesetre hatalmas lépés tör­tént előre, de a rég vajúdó kér­dést egymaga a most elhatáro­zott 6000 és a már épülő néhány száz kislakás nem oldhatja meg, hanem csak újabb és újabb ol­csóbérű lakások minél nagyobb tömegeinek miné­l gyorsabb föl­építése. A­­mái állapotok nem méltók a fővároshoz és ezért mindent el kell követni a szé­gyenletes helyzet megváltozta­tása érdekében. Figyelő. Statisztikai zsebkönyv. Most jelent meg a főváros Statisztikai Zseb­­könyv­e (1937) dr Illyefalvi I. Lajos szerkesztésében. Az egész ország mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, szociális és kulturális életére vonat­kozó számadatok a legújabb kutatá­sok eredményei és így hű tükrét ad­ják a formális viszonyoknak. Az or­szág szívverése lüktet a felsorakoz­tatott számoszlopokban, amelyek he­lyenként fölérnek a legizgalmasabb olvasmánnyal. Azonkívül a szükséges tudnivalóknak valóságos tárháza is. A kitűnően szerkesztett könyv ára­­ pengő és megrendelhető a Főváros Statisztikai Hivatalában. Budapest egyesületei. Dr Dobrovits Sándor a Statisztikai Közlemények keretében komoly tanulmányt közöl Budapest különféle egyesületeiről, működési körükről, taglétszámukról és az idevonatkozó jogszabályokról. Függelék gyanánt közli az egyesü­letek jegyzékét. Úgy látszik, az egyéb­ként körültekintő munka szerzője nem nagy barátja a szabadságnak, mert „minden józan korláttól ment féktelen“-céget lát abban, hogy a Károlyi-kormány annak idején telje­sen szabaddá tette az egyesületi éle­tet. Pedig a szabadság éltető eleme minden haladásnak. Ez az egyesületi életre is áll. A könyv ára különben 5 pengő. Hetvenezer budapesti nő nem tud férjhez menni Dr Molnár Olga, a Fővárosi Sta­tisztikai Hivatal főfelügyelője, a Fő­városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság felkérésére rendkívül érde­kes előadást tartott a Fehér Kereszt Egyesült előadótermében. Dr Molnár Olga ezúttal is régi té­májával, a dolgozó nő problémájával foglalkozik, ezzel a témával, mely sohasem volt aktuálisabb, mint ma és amelyről Molnár Olga a múlt esz­tendőben nagy feltűnést keltő köny­vet adott ki. Nagyon felkapott jelszó mostanában — mondja dr Molnár Olga —, hogy a nő térjen vissza a családja körébe és ne dolgozzék há­zon kívül. De ez a jelszó egyszeriben tarthatatlanná válik, ha megkérdez­zük, hol a családja és ki tartozik gondoskodni arról a 87 ezer nőről, akik közül kereken 70 ezer esik a férjhezmenendő, keresetképes nők csoportjába. E 70 ezer férjhezme­nendő nő számára azonban még ak­kor sem jut férj, ha hirtelenében minden agglegény az anyakönyv­vezető elé állna. Sokan meg vannak győződve arról, hogy ha a diplomás nőket kiteszik a hivatalokból, min­den állástalan ifjú el tud helyez­kedni. Ezek, úgy látszik, nem tudják, hogy az állami közigazgatásban mindössze 16 olyan diplomás nő dol­gozik, aki azelési­ osztályba van so­rozva; 24 végleges és 67 ideiglenes hivatalnoknő fizetési osztályon kívül áll. A fővárosi közigazgatásban vi­szont pedig fizetési osztályba sorozva 8 végleges, fizetési osztályba nem so­­rozott, ellenben 15 ideiglenes hivatal­noknő teljesít szolgálatot. Ez mind­össze 137 diplomás nő. De kétségte­len, hogy ha ez a 137 diplomás nő átadná a helyét a hivatalban, a dip­lomás ifjak ezrei akkor sem tudná­nak elhelyezkedni. Nagyon figyelemre méltó megálla­pítás az is, hogy Budapesten há­rom és fél évtized alatt a férfinépes­ség száma 125.900-zal, a női népes­ségé ellenben 201.100-zal szaporodott. Vagyis a női népesség szaporodása tehát kereken 75.200-zal haladta meg a férfinépesség szaporodását, ami azt jelenti, hogy míg 1900-ban Budapes­ten minden száz férfilakóra még csak 103 nőlakó jutott, addig 1935-ig any­­nyira megnövekedett a női lakosság száma, hogy ma minden száz férfira 1­8 nőt kell számítani. Ez az arány­szám természetesen mély nyomot ha­gyott a nők életének gazdasági ki­alakulásában és súlyos problémát te­remtett az ellátatlan nők tömegében. A családi élet keretein belül való el­helyezkedés igen sok nő részére lehe­tetlenné vált. Súlyosbítja a helyze­tet, hogy ép a keres­etképes nőknek a száma szaporodott­­ feltűnő módon, úgyhogy míg a 60 és 60 év közötti keresetképes férfiak száma 366.000 főnyi tömeggel sze­epel a statisztiká­ban, addig az uApne korban lévő nők száma eléri a 436 ezret. Kereken 70 ezerrel nagyobb itt a nők száma a férfiakénál. És hogy ez így van, abban nagyon nagy része van a há­borúnak. Ebben a 70 ezres számban meg van írva a háború női alkalma­zottainak szomorú tragédiája. Sok­sok ezer jeltelen sír alatt nyugsza­nak azok a katonák, akik elmentek és sohasem tértek többé vissza. Pe­dig, ha a háború nem veszi el őket, valószínű, hogy családi tűzhelyet alapítanak. Budapesten pedig 70 ezer nő nem tud férjhez menni és kényte­len részt kérni a munkából és osz­tozkodni a férfiakkal a kereseti lehe­tőségeken, hogy el tudja tartani ön­magát és kenyeret tudjon adni a hozzátartozóinak. Szomorúan jellemzi a gazdasági viszonyokat, hogy a ke­reső nők Budapestre való beáramlá­sának tempója az utolsó időkben na­gyon megerősödött. 66 ezer kereső nő, mint a népszámlálásból kiderül, csak öt esztendő óta, illetve öt évnél is rövidebb idő óta tartózkodik a fővá­rosban. Tehát a budapesti kereső nők több mint egynegyed része azokból rekrutálódik, akik 1930 óta jöttek fel a fővárosba munkát, megélhetést ke­resni. Ha hozzávetjük, hogy ez a 66 ezer nő ma tényleg alkalmazásban is van, meg fogjuk érteni azt is, mi­lyen irtózatos nyomást jelent ez a beáramlás a másik háromnegyed ré­gebben bevándorolt vagy esetleg bu­dapesti születésű kereső népesség hátrányára. Figyelemre méltó, hogy csaknem minden foglalkozási fő­csoportban legmagasabb azoknak a kereső nőknek a száma, akik egy esztendőnél rövidebb ideje tartózkod­nak a fővárosban, hiszen a 66 ezer­ből egyedül az 1934—35. évek beván­doroltjai 38 ezret tesznek ki. Ezekről a nagyon aktuális és izga­­tóan érdekes problémákról beszélt dr Molnár Olga és végül megálla­pítja, hogy Magyarország 9 millió­nyi népességének 12,3 százalékát a a dolgozó nők teszik. „Gondoljuk csak meg — úgymond —­, mit jelen­tene nemzetgazdasági szempontból, ha minden tíz lélek, még az újszü­lött csecsemőket sem véve ki, meg­élhetését egy keresőképes korban lévő egyén eltartása terhelné. A ke­reső nők arányszáma a nőnépesség összességéhez viszonyítva 24 százalé­kos. Elképzelhető, hogy mit jelentene világgazdasági szempontból, ha le akarnánk mondani arról a rend­kívüli erő- és vagyontömegről, amit a női munka képvisel. Hiszen ha csak Budapestet vesszük alapul, megálla­píthatjuk, hogy a főváros területén befolyt adók egynegyed részét, az alkalmazottak kereseti adójának pe­dig több mint egynyolcad részét a nők fizetik. Lehet-e realitás abban az elgondolásban, mely ezt a nagy értéket meg akarja semmisíteni.“ Körülbelül ezeket mondta el dr Mol­nár Olga rendkívül érdekes előadásá­ban és a nagyszámú hallgatóság há­lásan tapsolt neki. Épülnek a kislakások A főváros vezetőség­e pártunk sürgetésére hivatalosan elhatá­rozta, hogy ezer kislakást építtet. Az e célra előirányzott összeg azonban kevésnek bizonyult és így 1000 helyett csak 720 kisla­kás épül. Az építkezés már fo­lyik. Az épületek egyik része az angyalföldi Szilas utca, a má­sik része pedig a Kerepesi út környékén levő Megyeri útra kerül. Összesen 14 háromemele­tes házat építenek. Angyalföl­dön 8-at, a Megyeri úton 6-ot. Láttuk a rajzokat. De hogy a

Next