ALFÖLDI TÁRSADALOM 1994 / 5. KÖTET (Békéscsaba, 1994)

Varga István: Evangéliumi kisegyházak és helyzetük Csongrád megyében az 1980-as évek végéig

A pü­nkösdista mozgalom magyarországi elterjedését, a külföldön működő magyar nyelvű missziók munkájának kezdetét a két világháború közötti időre tehet­jük. Csongrád megyében csak szórványokban élnek napjainkban a mozgalom hívei. f) Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet A Szabadkeresztyén Gyülekezet az egyetlen kisegyház, mely a két világháború közötti magyar keresztény társadalom terméke. A klérus igyekezett egybeolvadni az ország vezető köreivel. A "Szent Háború" elfogadása, a gyilkos fegyverek megáldása, a soviniszta, nacionalista uszítás az egyházon belül is kiábrándultsághoz vezetett. A hívő emberek az elmélyültebb gyülekezeti élet megélésében keresték hitük értelmét. Felerősödött a pietizmus, kiszélesedett a betániai mozgalom. Ebben a protestáns vallásos miliőben született a Szabadkeresztyén Gyülekezet. Debrecenben 1924-ben Sándor János hadirokkant és Varjas János fiatal orvos vezetésével a református egyházból kiszakadt egy, az első keresztények életéhez hasonlító kis bibliai közösség. A két világháború között mint el nem ismert szekta illegalitásban működött. A debreceni gyülekezettől függetlenül 1941 -ben Budapesten alakított 3 orvos (dr. Mézes Zsigmond, dr. Boda Domonkos, dr. Szilágyi Pál) és 15 orvostanhallgató olyan célú közösséget (alliance közösség), melyben hívő kórházról álmodoztak, ahol felekezeti és világnézeti különbség nélkül szolgálhatnak mindenkinek, először mint orvosok, másodszor, mint hívők az evangéliummal. Kedd esténként - innen a "Kedd estések" elnevezés - a Katolikus Ifj. Egylet és a Soli Deo Glória helyiségeiben tartották előadásaikat, összejöveteleiket. 1945 után csatlakoztak a Keresztény Testvérgyülekezethez, akikkel 1966-ig teljes egységben álltak. A szakadás okairól így nyilatkozik M.F. egyházi vezető: "Dr.Kiss Ferenc halála után Debrecen, Budapest és a Tiszántúl gyülekezetei Kiss F. professzor végakaratának megfelelően országos vezetővé dr. Mézes Zsigmondot választották meg és így a hatalmi harcban sajnos a Keresztyén Testvérgyülekezettel megszakadt a kapcsolatunk." A hetvenes években a gyülekezetet erős karizmatikus, betonista hatás érte. Igen sok érdeklődő, kíváncsi, többnyire fiatal csapódott a gyülekezethez. Nincs pontos ismeretünk arról, hogy Szegedre mikor kerültek az első Szabad­keresztyének. Az első gyülekezet 1980. április 27-én alakult 7 fő önkéntes hívő hitvallásával. Tagjai korábban a szegedi baptista gyülekezethez tartoztak. Az önálló gyülekezet 1981. január 5-én kapta meg működési engedélyét. A Szabadkeresztyén Gyülekezet szolgálatának 1974 óta egy új ága jött létre, a "cigánymisszió". A misszió lényege, hogy elsősorban az észak-kelet Szabolcsban (Kölcse-Uszka környékén) élő cigányokat hitelvi alapon szervezi a társadalom számára is hasznos közösségekbe.

Next