Telegdi Zsigmond (szerk.): ÁLTALANOS NYELVÉSZETI TANULMÁNYOK 3. (Budapest, 1965)
† Szántó Éva: A modern szovjet fonológia néhány kérdése
sal leírni. A fény terjedésének meghatározásában két egymást kizáró, de ugyanakkor egymást kiegészítő meghatározásra van szükség: a korpuszkuláris elméletből és a hullám-elméletből kiinduló meghatározásra (Saumján 183). A fonémaelmélettel mindezt úgy hozza összefüggésbe a szerző, hogy a szemiotikai meghatározást és az akusztikait vagy artikulációst nem tartja egy szintre, egy síkra helyezhetőnek. A fonológiában is szükségesnek tartja Saumján, hogy megkülönböztessük a közvetlenül érzékelhető, észlelhető adatokat, amelyek a megfigyelés síkjához tartoznak (pl. olyan konkrétan észlelhető tények, mint fehér, nehéz, meleg, melegebb stb., vagy mint az akusztikailag vagy képzése szempontjából konkrétan mérhető hang), és a közvetlenül nem érzékelhető, észlelhető adatokat, melyek azonban szintén az objektív valóságot tükrözik és a konstruktumok síkjához tartoznak (pl. proton, neutron, fénysebesség stb., vagy pl. fonéma). Szerinte a fonéma és a konkrétan kiejtett hang közvetett viszonyban áll egymással. A fonéma, a megkülönböztető jegyű konstruktumok, amelyeknek a megfigyelés síkján közvetetten konkrét hangok vagy akusztikai tulajdonságok felelnek meg (Saumján 184). Sematikusan ez így ábrázolható: 1. ábra. A konstruktumok és a megfigyelés síkjának viszonya (Vö. Saumján 88) Saumján kétszintű fonológia-elmélete szempontjából szükségesnek találta, hogy másképp nevezze a konstruktumok, valamint a megfigyelés síkjának a tényeit. Ezért a megkülönböztető jegy a konstruktum síkján — differentor néven szerepel, míg megtestesítője a megfigyelés síkján — differentoid néven. A konkrét és az absztrakt megkülönböztetéssel Saumján a következő gondolatot akarja kifejezésre juttatni: 2. ábra. A konkrét fonémoidok (fonémák) és az absztrakt fonémoidok (fonémák) viszonya. (Vö. Saumján 46.) A konstruktumok síkja Konstruktumok Konkrét differentor Absztrakt differentor Konkrét fonéma Absztrakt fonéma A megfigyelés síkja Viszonylakonkrét absztrakt konkrét absztrakt gos fizikai differendifferenfonémoid fonémoid fogalmak toid toid fizikai konkrét absztrakt konkrét absztrakt fogalmak akusztikai akusztikai hang hang(hang tulajdontulajdontípus) ság ság Konstruktumok síkja konkrét fonémák pl. a, a2 a3 an absztrakt fonéma pl. a Megfigyelés síkja konkrét fonémoidok pl. SL^ &2 »3 9/fj absztrakt fonémoid pl. a