Közgyűlési előadások 2000. november. 175 éves az MTA, I-II. (Budapest, 2002)

II. kötet - Földtudományok Osztálya - Az MTA tagjainak szerepe a hazai földtudományok fejlődésében - Ádám József: A 175 éves MTA szerepe a magyar geodéziatudomány fejlődésében

Ildám József: fl 175 éves ITlTfl szerepe a magyar geodéziatudomány fejlődésében 4. Nemzetközi geodéziai tudományos szimpóziumok az Akadémián 4.­ A Nemzetközi Földmérési Szövetség (Internationale Erdmessung) XV. általános közgyűlése A Nemzetközi Földmérési Szövetség (Internationale Erdmessung S­IE) XV. közgyűlését (Allgemeine Conferenz) 1906. szeptember 20-28. között Buda­pesten, az MTA székházában tartotta Bodola Lajos kezdeményezésére, mely­nek előkészítésében részt vett tanszéki munkatársa Oltay Károly is. A résztve­vők között a kor neves csillagászait, geodétáit, fizikusait és matematikusait találjuk. Részt vett a rendezvényen akkor már az MTA tiszteleti tagjaként H. Poincaré (a Francia Tudományos Akadémia elnöke), valamint az Akadémia 1908-ban választott tiszteleti tagjai (G. H. Darwin és F. R. Helmert) is. Itt volt Hayford is, valamint Ch. E. Guillaume svájci származású francia fizikus, a párizsi Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal igazgatója. Guillaume az inváz-anyag felfedezéséért 1920-ban fizikai Nobel-díjat kapott. A közgyűlés legnagyobb hatású eseménye Eötvös előadása volt, amelyet német nyelven tartott, de azonnal francia nyelven is meg kellett ismételnie. A konferencia küldöttsége (G. H. Darwin és F. R. Helmert) felkereste Apponyi Albert kultuszminisztert, és kérte, hogy a magyar kormány Eötvös kutatásait anyagilag is támogassa, különösen azért, hogy a torziós ingájával kapott, akkor még hihetetlen pontosságú eredményeket hagyományos csilla­gászati-geodéziai és relatív g-mérési módszerekkel is ellenőrizhesse. A kor­mány megértéssel fogadta a javaslatot, és 1907-től három éven át évi 60 000 korona államsegélyt folyósított a torziós ingával kapcsolatos mérési munkála­tokra. Ez tette lehetővé többek közt azt, hogy Oltay Károly megfelelő műszer­­felszereléssel és felkészültséggel (ezért járt Potsdamban az 1907-1908. évek­ben tanulmányúton) folyamatosan elláthassa Eötvös Loránd geofizikai kutatá­sainak felsőgeodéziai mérésekkel történő kiszolgálását. Eötvös kutatási beszámolói 1906-tól főleg az IE kiadványaiban jelentek meg mint Magyar­­ország nemzeti jelentései. Magyarországot az IE XVI. közgyűlésén (London és Cambridge, 1909. szeptember 21-29.) és XVII. közgyűlésén (STamburg, 1912. szeptember 17-27.) már Eötvös képviselte. 4.2 Nemzetközi Geodéziai Szövetség (IAG) tudományos közgyűlése Az IAG 95 év elteltével ismét Budapesten tartja közgyűlését (ezúttal a tudomá­nyos közgyűlését), ami a magyar geodéziatudomány nemzetközi megbecsülé­

Next