A Motor, 1917. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1917-10-28 / 43. szám

18 A MOTOR lik, hogy a francia földmivelésügyi minisztérium 50000 frank államsegély kiutalását határozta el, mely összeg még az 1917. év folyamán rende­zett talajművelőgépversenyek és bemutatók költ­ségeinek részleges fedezésére szolgált. Ezzel az állami támogatással rendezték Július 5 —8.-án Mettray vidékén a motorekekísérleteket, melye­ket rövid idő múlva Dél-Franciaországban meg­ismételtek. Ezeken a kísérleteken és versenye­ken minden francia, továbbá szövetséges és semleges állambeli gépgyáros részt vehetett. A gépek vasúti szállítása mérsékelt árakon a gép­tulajdonos költségére történt. A hivatalos kí­sérletek tartama alatt a szántógépek a vizsgáló­­bizottság által kijelölt helyen tartoztak dolgozni, ezt követőleg azonban minden gépnek szabad­ságában állt egy önkéntesen kiválasztott terü­leten nyilvános bemutató szántásokat végezni. A tüzelő- és kenőanyagot a bemutatáshoz, va­lamint a kísérletekhez a földmivelésügyi minisz­térium adta és a legjobban dolgozó gépek részére külön versenydíjakat tűztek ki. Ilyen versenyt rendeztek még — a fent említetteken kívül — Grignon-ban (Seine et Oise) is, augusz­tus havában, azonfelül kizárólag a motoros ta­­lajművelés előmozdítására és tökéletesítésére Livry-ben (Seine et Oise) egy új állami kísérleti intézetet létesítettek. A franciaországi motorek e mozgalom ismertetése kapcsán fel kell hívnunk itthon is a figyelmet arra, hogy az 1913-ban rendezett galántai nemzetközi szántógépbemu­tató lezajlása óta nálunk motorekeverseny vagy bemutató nem volt, holott a bemutatók ered­ményei kapcsán az a vélemény alakult ki, hogy ilyenek rendezésére legalább is minden ötödik évben szükség van. A galántai bemutatón máris szó esett arról, hogy a legközelebbi bemutató, vagy verseny 1918-ban tartassák meg, mert már akkor is előre lehetett látni, hogy a gomba­módra szaporodó szántógépek között tájéko­zódni és azok használhatóságát kitapasztalni csak az időközönként — és pedig minél gyak­rabban — szervezett göpbemutatókon illetve versenyeken lehet. Igaz, hogy a háború mint minden kulturális dolog továbbvitelében, úgy itt is, nehézségeket csinált, másfelől azonban épen most volna a legnagyobb szükség a talaj­művelés intenzívvé tételére a gépszántás útján, amihez a szántógépbemutatók úgy a mező­­gazdasági, mint a gépszerkesztési és gyártási szempontból hatalmas impulzust tudnának adni. A franciákat kétségkívül ennek belátása ser­kentette az itt ismertetett mozgalmakra és csak üdvös dolog volna, ha hasonló intézkedések eszméjével mi is foglalkozni kezdenénk. AUTOMOBIL- ÉS AVIATIKAI HÍREK. József Ferdinánd főherceg látogatása a ma­gyar repülőgépgyárakban. József Ferdinánd főherceg, a császári és királyi repülőcsapatok vezérfelügyelője, múlt szerdán meglá­­togatta a Budapes­ten és környékén működő repülőgép­­gyárakat. A főherceg a kora reggeli órák­ban érkezett meg a keleti pályaudvaron Deutelmoser alezre­des, Sturm sorhajó­hadnagy és Mayer­­böck személyi adju­táns kísérete mellett s automobilján elsőbb Mátyásföldre haj­tott a Magyar Álta­lános Gépgyár meg­tekintésére. A főher­ceget Balassa Fri­gyes vezérigazgató, dr. Horovitz György igazgató és a motor és repülőgéposztály főnökei Fejes és See­­katz főmérnökök fo­gadták. A terjedel­mes új gyártelep megtekintése után, amely a motorgyárból, repülőgépgyárból és repülőtérből áll, a főherceg kíséretével Aszód felé hajtatott. A főhercegi autót a levegőben kísérő repülőgépek közül egy kénytelen volt a gödöllői or­szágúton leszállni. A főherceg autójával azonnal a baleset helyére sietett és sajátkezűleg szaba­dította ki a pilótát kellemetlen helyzeté­ből. Szerencsére a balesetnek nem volt semminemű követ­kezménye és a pilóta sértetlen maradt. E­­zen megszakítás után a főherceg folytatta autóutazását s tíz óra tájban az aszódi Magyar Lloyd Re­pülőgép és Motor­gyárba érkezett. Itt Bier Henrik vezér­­igazgató,továbbá dr. Urbach Lajos és Marek József igazga­tók fogadták. A fő­herceg itt is részlete­sen megtekintette a Zusammentreffen von vier Arrangeuren der Karpathenfahrt auf dem siebenbürger Kriegsschauplätze. Von links nach rechts Oberstleutn. Ludvig v. Márkus, G. M. Alexander Belitska, Landst. Oberl. Dr. Theodor Delmár und Landst. Oberl. Eugen v. Baruch. A kárpáti túraút rendezői az erdélyi harctéren. Balról jobbra : Márkus Lajos vezérkari alezredes, Bolitska Sándor vezérőrnagy, dr. Delmár Tivadar népfelkelő főhadnagy és Baruch Jenő népfel­kelő főhadnagy, 43. szám.

Next