A Munkás, 1919 (10. évfolyam, 29-38. szám)

1919-09-27 / 29. szám

t‘jliV iM A szocializmus az emberi tevékenység minden terén céltudatosan alkalmazott tudomány.—A munkásság felszabadítása csak a munkásosztály müve lehet. EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT. VOL. X. ÉVFOLYAM, No. 29. SZÁM. Entered as Second-Class Matter February 28, 1913, at the Pot < flee at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879 NEW YORK, 1919. SZEPTEMBER 27. Official Organ of the Socialist liabor Party. — Published by the Hungarian Socialist Labor Federation. — Publ; hed Every Saturday. — Subscription Rates: For One Year $2.00, for a Half Year $1.00. Single Copies 5 Cents MunKás-nap A szocialista munkásmozgalomban az egyik nemzetközi kongresszus óta, mint munkásnapot ünnepeljük május elsejét. Ezen a napon általában véve országszerte és világszerte agitált folytatott a szocialista mozgalom. Sok munkástársunk azokon a napokon igazán méltán kivett a részét az agitációból. Gyűléseken oktató beszédeket tartott, pártirodalmunkat terjesztették és lapunkra is nagy számú előfizetőket szereztek. Voltak olyan elvtársak is, akik abból a különleges ipari helyzetből kifolyólag, amelyben foglalkoztatva voltak, nem tarthatták meg május elsejét munkájuk szünetelésével.. Az ilyenek az aznapi keresetüket a mozgalom céljaira adományozták, így akarva pótolni azt, hogy nem vehettek közvetlen részt a május elsejei agitációban. Május elseje, mint munkásnap arról nevezetes, hogy azon a napon az agitáció mindenütt folyik. Feltesszük a kérdést: Miért ne legyen minden nap egy munkáslap? Munkástársak, elvtársak! Ne hanyagoljátok az év egy napján sem az agitációt, különösen lapotokra. A MUNKÁSRA való agitációt, mert ezáltal csak a saját bérrabszolgaságunknak napjait hosszabbítjátok. LEGYEN MINDEN NAP EGY MUNKÁS NAP, KÜLÖNÖSEN PEDIG “A MUNKÁS” NAP. Terjesszétek saját lapotokat, A MUNKÁST. Szerezzetek minél több ELŐFIZETŐT, hogy a lap kiadásait fizethessük. A jelenlegi válságos helyzetet lapunknak csak fokozott agitációval lehet segíteni. Tehát ne legyen tétlen senki sem, végezze mindegyikünk kötelességét. MINDEN ELŐFIZETŐ SZEREZZEN EGY ÚJ ELŐFIZETŐT, EGY ÚJABB HARCOST A FORRADALMI SZOCIALISTÁK TÁBORÁNAK. Minden utunk' eea'.r ' irt testének !»««*» ' páti a harchoz szikszetéseket, aouaronat. Munkástársak, elvtársak! Tehát hogy a harcban, a kapitalizmus elleni küzdelmünkben fegyverünk. A MUNKÁS végezhesse hivatását, a sötétség és tudatlanság fellegvárának lerombolását, ne feledkezzetek meg a munícióról. Mindenki vegye ki a munkából a részét. Fel az agitációra! • ■*tv»/ I előfi- A Új Harcos Augusztus 29-én, egy kis gárda jött össze Chicagóban a W. I. .. U. (Munkások Nemzetközi pari Szervezete) egy magyar csoportja megszervezésére. Rudd eszmecsere után a jelenlevők, számszerint tizen, megalakították az új harcost. A szervezet irányítására megválasztanak: Csapó József, 674 Mackhawk St. levelező titkárnak, Dékány Lajos jegyzőnek, ellenőröknek: Török Ferenc és Charles Stocklein, pénztárnoknak Orbán Dénes munkástársak. A szervezet rthonát 2254 Clyburn Ave. alatt román ajkú szocialisták helyiségében csapta fel. Gyűléseit a belső és harmadik csütörtök estéén tartja ugyanott. Két heti működés után két új taggal gyarapodtunk. Elhatároztuk a Burnsideon, a West Sideon is a North Sideon a legrövidebb hőn belül nyilvános népgyűlések artását. Napirendül “az ipari demokrácia” jönkitűzve. Hivatalos tudósításokkal Lőwy munkástárs uzatott meg. Legutóbb tartott osztálygyűlésünkhatározatra emelte “A Munkás” érdekében messzemenő kampány megindítását. Elhatározta:ott még a jövő hótól kezdve a szervezkedésről, annak módozatiról, és társadalomtudomásokból népies, sorozatos felolvasások tartása is. Az új harcos tábora szaporítására, minden munkástárs ígéretet tett havonta annyi új tagot verbuválni, hogy az hamarosan számot tevő tényezője lehessen a munkásosztály felszabadításáért küzdő szocialista ipari unionizmusnak. Ezen cél elérése a legjobb módszer gyanánt a tanítás, szervezés és szolidáris érzés ápolását tartjuk az egyedüli célravezető eszközeinek. Chicagóban elég érett e munkára a talaj. Felhívjuk ez után is a Chicagóban élő és a szocialista alapon nyugvó ipari unionizmussal rokonszenvező forradalmárokat, csatlakozzanak sorainkhoz. Segítsék az ipari köztársaság eléréséhez szükségelt gondolkozó szocialista elemeket egy táborba tömöríteni ! Fel munkára! Éljen az ipari demokrácia! A szervezet a fent jelzett csütörtökökön kívül a szükséghez mérten időről-időre állapítja meg a megtartandó felolvasások tárgyát, sorrendjét és napját. A tanulni vágyó magyar proletariátusnak alkalmat nyújt majd — nem a tánc gyakorlására, — hanem tudása tárházának gyarapítására. “A tudás hatalom!” Tudás nélkül nem képzelhető el osztálytudatos szervezet! Nem képzelhető el hatásos, öntudatos működés. Szervezetünk fő célját tagjai osztálytudatos nevelése fogja képezni. E munka, foganosításához, sikeres végzéséhez szólítjuk fel a munkástársakat Chicagóban. Munkástársi üdvözlettel. Tudósító: MUNKÁSTÁRS! Tagja vagy már a Szocialista Munkáspártnak? AZ ACÉLIPARI SZTRÁJK Az A. F. of L. országos konvenciója óta a kiküldött bizottságuk erősen dolgozott az acélipar “megszervezésén”. Mihelyt az A. F. of R. kezd el valami mozgalmat, máris megvan a maga rossz háttere. Hogy a jelenlegi sztrájkkal kapcsolatban bérjavítási követelés is van, az nem annyira játszik szerepet, mint a 12. pontból álló követelésük egyike: “Behozási rendszer megalapítása, a tagsági díjak fizetésére.” Ott van továbbá egy másik követelés: “A kollektív egyezség jogának elismerése.” Az egyik pont azt jelenti, hogy úgy, mint a bányákban, a bányászok fizetéséből lehúzzák a tagsági díjakat, akár tetszik az illető bányásznak akár nem; míg a másik pont azt jelenti, hogy mint az már tipikussá vált az A. F. of R.-ban, ha a munkásság gazdasági helyzete elviselhetetlen, akkor a unionvezéreknek legyen joguk “közbenjárni”. Ilyenkor tárgyal, mint ők szokták mondani: a Munka a Tőkével, hogy jogos követeléseiket elismertessék. A tapasztalatból tudjuk, hogy ily tárgyalások a ’ ■'hg csak a 'közbenjáróknak CoatesvilR, 4,ÜGG; oungstown, distriet, 50,000; (Hrv-bard, Rorain, Struthers Cai . Alliance, Massilon, New Philadelphia, Sharon, Farrell, Batl er, Newcastle;) Wheeling distriet, 15,000; Cleveland distriet, 2':-,000; Steubenville, 7,500; Chicrgo distriet, 70,000; (Gary, South Chicago, Indiana Harbor, East Chicago, Hammond, Evanston, Waukegan, Milwaukee, Sterling, De Kalb, Joliet;) Buffalo, 12,0'>0; Pueblo, 6,000; összesen 279,1C( . A HATÓSÁG tr & SZTRÁJK. Természetes, hogy a városi és államihatóságok a szent és sérthetetlen magántulajdon védelmezésére minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználtak. Ezt azonban nem kell úgy érteni, hogy mindenki magántulajdonának a védelmezésére. A munkásság csekély kis vagyonával ők nem törődnek, sem a munkásszervezetek magántulajdonával. Munkástársaink még emlékezhetnek, midőn tavaly a lraini hatóság, az acéltelepi munkástársaink szervezetét telesen kiütni ’’ kének Az A. F. of R. a tőkések védőbástyája s mihelyt nagyobb arányúvá fog válni az a mozgalom, amely a tőkés rendszer megszüntetését követeli, azonmód körülbástyázzák majd magukat a mostan még makacs acéltelepi igazgatók, hogy a munkásság forradalmi mozgalma elől védve legyenek. Az acélgyárak tőkései nem ismerték meg az A. F. of R.-t, különben nem ellenkeznének avval megegyezésre jutni. Az acéltelepek munkásai viszont szintén nem ismerték fel az A. F. of R.-t, mert még jóhiszeműleg tagjaivá válnak annak a szervezetnek, amelyről naprólnapra bebizonyosodik ,az, hogy kapitalista érdekeket szolgál és csak a szocialista mozgalom előbbrehalalásának akadályát képezi. Munkástársak, akik már eléggé ismeritek mozgalmunkat, tehát fokozottabb tevékenységet fejtsetek ki, hogy munkástársaink megismerhessék azokat a szervezeteket, amelybe tartozni kötelességük: a politikai téren a Szocialista Munkáspártba, az ipari téren a Munkások Nemzetközi ! ____x6k or. &oV — ’ . .v....... gó munkásság Ezeket előrocsátva, tekintsük át a jelenlegi sztrájkot. Hónapokkal ezelőtt telelármázták már az A. F. of R. vezérei, hogy nagy sztrájk lesz, de ugyanakkor készeknek nyilatkoztak az acélkirályokkal való kompromisszum megkötésére. Történetesen azok hallani sem akartak a tárgyalások megkezdéséről és így a vezéreknek nem volt más hátra, mint a felizgatott kedélyeknek eleget tenni, kimondani a sztrájkot. Szeptember 22-én kezdődött meg a sztrájk az acélipar különböző városokban levő telepein. A kapitalista lapok hírei és a sztrájkvezérek nyilatkozatai között nagy ellentét van a sztrájkban levő munkások számára vonatkozólag. A New York Times kimutatása szerint az alanti acéltársaságok 144 telepén a jelzett számú munkás van alkalmazva: American Bridge Co...............8.399 Am. Steel and Wire Co.. . .30.785 Am. Sheet & Tin Plate Co. 28.003 Carnagie Steel Co.................49.593 Chickasaw Shipbuilding Co. 1.586 Federal Shipbuilding Co. ..7.042 Illinois Steel Co....................23.705 “Korain Steel Co......................1.102 Minnesota Steel Co................1.506 National Tube Co................19.859 Ten. Co. I. & Railway Co. 17.922 Un. Portland Cement Co...2.525 „ 192.027 Összesen tehát 144 gyártelepen 192.027 munkás dolgozott. A sztrájkvezér, W. Z. Foster szerint a sztrájkban lévő munkások száma 279,100. Foster kimutatása a következő jelezve a különböző városokban szeptember 22-én d. u. 5 órájáig sztrájkba lépett munkások számát: Pittsburgh, 15,000; Homestead, 9,000; Braddock, 5,000; Rankin, 3,000; Clairton, 4,000; Duquesne, McKeesport, 12,000; Vandergrift, 4,000; Brackenridge, 5,000; New Kensington, 1,100; Apollo, 1,500; Reechburg, 3,000; Donora Monessen, 12,000; Johnstown, 15,000; tűk a faion. Emlékezhetnek ar is, midőn W. W. Cox elvtársa a W. I. I. U. országos szervezőjét és több Szocialista Munkáspárti elvtársat majdnem agyonveri az acéltelep királyai által felbujtatott csőcselék. A hatóság mindenütt a kapitalisták érdekeit védi, midőn a munkásság megmozdul és magának jobb viszonyokat mer követelni, vagy szervezkedni kezd. Ilyenkor a gyűlések szétverése, ártatlan munkások fejeinek betörése kedvenc foglalkozása a városi és állami hatóságok közegeinek. A múlt nagyobb sztrájkjai több száz megsebesüléssel és halottal végződtek. Ez a sztrájk még tulajdonképen meg sem kezdődött, máris halottról van szó. A New Castle, Penn, Carnegie acéltelepén a sztrájkolók és a rendőrség között összecsapás volt, amelynek 12 sebesülés és 2 halott lett a vége. Rackawanna, N. Y. sztrájkolói közül kettő sebesült meg. Sztrájkok alkalmával a munkásság hangulata mindig izgatott, nem lehet tehát csodálkozni, hogy a kellő nevelés hiányában a kapitalisták által kedvelt erőszakhoz folyamodnak. Ilyenkor könnyű szerrel végezhetnek a sztrájkolókkal, miután a kapitalistáknak rendelkezésükre áll úgy a fegyveres rendőri, csendőri, mint az állam katonai hatalma is a sztrájkolók megtörésére. A munkások gyűléseit lehetőleg minden helyen eltiltják a politikai hatalmatkezükben tartó tőkések, még elkeseredettebbé téve a munkásokat. Az acéltelepek igazgatói egyelőre tudni sem akarnak az A. F. of R.-rel való tárgyalásról. Azonban ismerve a tőkések természetrajzát, mihelyt felismerik azt, hogy a munkásmozgalom szocialista tagjai sem tétlenek és amenynyire még lehetséges, az agitáció folyik, kapni fognak az alkalmon, hogy megegyezésre jussanak az A. F. of R. vezéreivel. • ^ ~ — — '**■ — „ szervezetekben tömörülve nem egyezséget kívánunk a kapitalistákkal kötni, mint azt az A. F. of R., hanem azokat a lomtárba helyezni, mint hasznavehetetleneket, mert jelenleg csak az emberiség nagy nyomoruságát okozzák. Munkástársak agitáljatok a bérmunka rendszer megdöntése érdekében! KERÜLETI TANÁCS NEW YORKBAN. A W. I. I. U. szervezkedése New Yorkban már oly mérvűvé fejlődött ki, hogy az agitáció kifejtésének megkönnyítésére kerületi tanács alakult. Az alapszabály ugyanis kimondja, hogy: “Abból a célból, hogy egy bizonyos kerületben együttes akció biztosíttassék, egy Tanács alakítandó, a kerületben levő legalább öt vagy több helyi unionnak küldötteiből.” New Yorkban és környékén már több mint öt helyi union van, különböző iparokban és ezért a hobokeni élelmezési ipari lokál indítványára egy kerületi értekezlet gyűlt össze New Yorkban augusztus 31-én, amelyen hét helyi unionkét-két küldöttel képviseltette magát, megalakította a kerületi tanácsot. A Tanács ideiglenes elnökének August Gillhouse, a 217. lokálból, jegyzőnek P. Beyer, a 217. lokálból és pénzügyi titkárnak S. Friedmann, a 100. számú lokálból választatott meg. Az értekezlet megbeszélte a közeljövőben a szervezkedés terén való teendőket, melyek egyik legnagyobb feladata közé tartozik egy állandó szervezőnek New York környékén való alkalmazása az iparok megszervezése céljából. New Yorkban és környékén, Brooklynban és Hobokenban eddig négy iparban van ipari lokál és ipari lokál ágazatok. Ezek: Fém- és gépipar. Automobilipar. Élelmezési ipar és Bőr és cipő ipar. Mire való a Nemzetek Ligája? True translation filed with the Postmaster of New York, N. Y. on Se^. 25, 1919, as required by the Act of October 6, 1917. természetesen kivéve Angliáét. Japán és Anglia ugyanezen katonai előkészületek programmján dolgozik.” “Mindez nem lehet csak abból a célból, hogy elkészüljenek Németországgal szemben. Azt sem jelenti, hogy Ausztria-Magyarország vagy Törökország ellen legyenek készenlétben. Hanem mindez abból a célból van, hogy készenlétben legyenek Egyiptom 13,000,000 nyílt lázadásban levő népével szemben, hogy készenlétben legyenek India megszámlálhatatlan millióival szemben, hogy készenlétben legyenek Balkán, Írország, vagy Koreával szemben, mert midőn ez a nemzetek ligája meg lesz szervezve, az öt főhatalom, mely összesen körülbelül 300,000,000 népet számlál, hatalmat gyakorolhat majd az alattvaló népek felett, amely összesen körülbelül 900, 000,000.” Reed szenátor a következőkkel tolda meg: lapunk múlt számában megírtuk, “Saját vesztükre” cím alatt, hogy a nemzetközi kapitalizmusnak egyesülése egy Nemzetek Ligájában, nem célozhat mást, mint összegyűjtését annak az erőnek, amellyel a világ proletárságának előretörekvését gondolják megakadályozni. Idéztük Wilson elnöknek Columbusban elmondott szavait erre vonatkozólag és bemutattuk, hogy az abban rejlő fenyegetés különösen oly nemzetek ellen van célozva, amelyek fel mernének lázadni a külső kapitalista kizsákmányolás ellen, avagy oly proletárság ellen, amely oly mozgalomnak merne adni kifejezést, mely a belső kapitalizmus jármának lerázását célozná, annak helyébe a szocialista köztársaságot állítva fel. Az Egyesült Államok Szenátjában nincsen egy szocialista sem, sőt egy ember sem olyan, aki némileg is rokonszenvezne a proletársággal, elvétve sem akad olyan, aki felismerné a jelent és következtetni tudna a jövőre, vagyis, akire méltán ráillet az a samtern jelző, és mégis, nem egyszer mutatnak rá a liga zsarnoki és elnyomó tendenciájára a szénáiban magában is. Feltevéseinket a ligára vonatkozólag teljesen igazolják. Borah szenátor, Mr. Churchill ama mondásával foglalkozva, hogy “a Nemzetek Ligája próbára van téve Oroszországra vonatkozólag”, a következőket mondotta : “Ezek ugyanazok az elvek, amelyeket Metternich mondott 1822-ben, a szent szövetségre vonatkozólag. Midőn Metternich kijelentette, hogy a szent szövetségnek szükséges volt beavatkozni Dél Amerika, Spanyolország s más országok belügyeibe, ezen ajánlatát arra a feltevésre alapozta, hogy, addig, míg ezen országokban le nem verik a demokráciát, a demokrácia elkerülhetetlenül lerombolná azokat a kormányokat, amelyek a szent szövetség oszlopait képezték. Mielőtt még elismerte és jóváhagyta volna az Egyesült Államok népe a Nemzetek Ligáját, nem kisebb személyiségtől, mint az angol hadügyminisztertől, arról értesülhetünk mostan,hogy a Nemzetek Ingájának első és fő hivatása az lesz, hogy beleavatkozzon egy hatalmas nemzetnek belügyeibe, annál az egyedüli indoknál fogva, hogy annak belügyi helyzete olyan, amely a mi akciónkat igényeli, különben az átcsap a nemzetközihatárokon és olyan nemzeteket is érinteni fog, amelyek közvetlenül érdekelve vannak a nemzetek ligájában.” “ És mostant?“ midőn az utolsó katonág látogatja már meg Európát az elnök szerint is, engedtek az általános katonai kiképzésnek, elfogadták, és itt a szénáiban is van egy javaslat, amely az első lépést teszi meg abban az irányban. Ezenfelül, mint mondom állandó hadseregünk is lesz 500.000 emberrel s egy oly rendszer, mely a tartalékosok számát körülbelül 600.000-re fogja emelni. Továbbá előkészületeink vannak a világ leghatalmasabb hadiflottájára. “Fel kivánovatalaink, egy pár Het., ezelőtt megkezdték a rekrutálást oly katonák toborzására, akiket különösen Oroszországba és Kínába való szolgálatra osztanak be.... Egy rekrutáló tiszt, egy ezredes, mondá nekem azt, hogy különösen oroszországi és kínai szolgálatra lesznek besorozva a jelentkezők és ha jól emlékszem, még más külföldi helyekre is. Ha ez igaz, akkor ez tisztán mutatja a hadügyminisztérium eljárását, nevezetesen, hogy azok valakinek a parancsára és utasítására végzik ezeket és készülnek arra, hogy amerikai ifjakat szállítsanak külföldi területre, hogy keresztül vigyék a céljait e tanács vagy liga vagy kombináció avagy összeesküvésnek, — avagy bárminek is nevezzük, — amely a világ ügyeit vezeti, beleértve az Egyesült Államokat is.” Wadsworth szenátor, a hadügyi bizottság elnöke kijelente, hogy 1919 február 28-a óta augusztus 26-ig 12,759 rekrutát szereztek európai, 2977-et pillippini, 2364-et mexikói határszéli, 2034-et hawaii, 1034-et pedig szibériai szolgálatra. A New York Tribune szeptember 4-i száma a kérdésre vonatkozóan a következő sokat sejtető sorokat tartalmazta: “Az angol kormány azt az ajánlatot tette, hogy az Egyesült Államok amely gyorsan csak képes egy 200,000-nyi csapatot szállítson Arméniába. Az államügyi hivatal ezt az ajánlatot egy tengerészeti tiszttől kapta.” “Továbbá kiderült az is ma, hogy e bizottság amerikai megbízottja egy hónappal ezelőtt még csak 50.000-re tette azon amerikai csapatoknak számát, melyet Arméniába szándékoztak küldeni. Ezt a számot azonban az angolok megbízottai teljesen elégtelennek találták, és a csapatok számát 200.000-ben állapították meg.” Van még tehát kétség az iránt, hogy mire való a nemzetek ligája és hogy a munkások azok, akikre a “saját vesztükre” vonatkozik ?