A Munkás, 1919 (10. évfolyam, 29-38. szám)

1919-09-27 / 29. szám

t‘jliV iM A szocializmus az emberi te­vékenység minden terén cél­tudatosan alkalmazott tudo­mány.—A munkásság felsza­badítása csak a munkásosz­tály müve lehet. EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT. VOL. X. ÉVFOLYAM, No. 29. SZÁM. Entered as Second-Class Matter February 28, 1913, at the Pot < flee at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879 NEW YORK, 1919. SZEPTEMBER 27. Official Organ of the Socialist liabor Party. — Published by the Hungarian Socialist Labor Federation. — Publ; hed Every Saturday. — Subscription Rates: For One Year $2.00, for a Half Year $1.00. Single Copies 5 Cents MunKás-nap A szocialista munkásmozgalomban az egyik nemzetközi kongresszus óta, mint munkásnapot ünnepeljük május elsejét. Ezen a napon általában véve országszerte és világszerte agitá­lt folytatott a szocialista mozgalom. Sok munkástársunk azokon a napokon igazán méltán kivet- • a részét az agitációból. Gyűléseken oktató beszédeket tartot- tk, pártirodalmunkat terjesztették és lapunkra is nagy számú j előfizetőket szereztek. Voltak olyan elvtársak is, akik abból a különleges ipari helyzetből kifolyólag, amelyben foglalkoztatva voltak, nem tart­hatták meg május elsejét munkájuk szünetelésével.. Az ilyenek az aznapi keresetüket a mozgalom céljaira adományozták, igy akarva pótolni azt, hogy nem vehettek közvetlen részt a május elsejei agilációban. Május elseje, mint munkásnap arról nevezetes, hogy azon a napon az agitáció mindenütt folyik. Feltesszük a kérdést: Miért ne legyen minden nap egy munkásimp? Munkástársak, elvtársak! Ne hanyagoljátok az év egy napján sem az agitációt, különösen lapotokra, A MUNKÁSRA való agitációt, mert ezáltal csak a saját bérrabszolgaságunknak napjait hosszabbítjátok. LEGYEN MINDEN NAP EGY MUNKÁS NAP, KÜLÖNÖ­SEN PEDIG “A MUNKÁS” NAP. Terjesszétek saját lapotokat, A MUNKÁST. Szerezzetek minél több ELŐFIZETŐT, hogy a lap kiadásait fizethessük. A jelenlegi válságos helyzetét lapunknak csak fokozott agitáció- val lehet segíteni. Tehát ne legyen tétlen senki sem, végezze mindegyikünk kötelességét. MINDEN ELŐFIZETŐ SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZE­TŐT, EGY ÚJABB HARCOST A FORRADALMI SZOCIALIS­TÁK TÁBORÁNAK. Minden utunk' eea'.r " irt testének j»««*» ' páti a harchoz sziiks zetéseket, aouaronat. Munkástársak, elvtársak! Tehát hogy a harcban, a kapita­lizmus elleni küzdelmünkben fegyverünk, A MUNKÁS végez­hesse hivatását, a sötétség és tudatlanság fellegvárának lerom­bolását, ne feledkezzetek meg a munícióról. Mindenki vegye ki a munkából a részét. Fel az agitációra! AZ ACÉLIPARI SZTRÁJK • ■*tv»/ I előfi­Uj Harcos Augusztus 29-én, egy kis gár- la jött össze Chicagóban a W. I. :. U. (Munkások Nemzetközi pari Szervezete) egy magyar :soportja megszervezésére. Ró­dd eszmecsere után a jelenlevők, izámszerint tizen, megalakitották íz uj harcost. A szervezet irányítására meg­választanak: Csapó József, 674 Mackhawk St. levelező titkárnak, Dékány Rajos jegyzőnek, ellen- iröknek: Török Ferenc és Charles itocklein, pénztárnoknak Orbán Dénes munkástársak. A szervezet rthonát 2254 Clyburn Ave. alatt t román ajkú szocialisták helyi­ségében csapta fel. Gyűléseit a hó ;lső és harmadik csütörtök esté­én tartja ugyanott. Két heti működés után két uj :aggal gyarapodtunk. Elhatároz-- :uk a Burnsideon, a West Sideon is a North Sideon a legrövidebb dőn belül nyilvános népgyülések artását. Napirendül “az ipari de- nokrácia” lön .kitűzve. Hivatalos sudósitásokkal Lőwy munkástárs űzatott meg. Kegutóbb tartott osztálygyülé- sünk 'határozatra emelte “A Mun- cás” érdekében messzemenő kam lány megindítását. Elhatározta- :ott még a jövő hótól kezdve a szervezkedésről, annak módoza­tiről, és társadalom tudomá­sokból népies, sorozatos felol­vasások tartása is. Az uj harcos tábora szaporítá­sára, minden munkástárs Ígéretet :ett havonta annyi uj tagot ver­buválni, hogy az hamarosan szá­mot tévő tényezője lehessen a munkásosztály felszabadításáért küzdő szociálista ipari unioniz- musnak. Ezen cél elérése a legjobb módszer gyanánt a tanítás, szer­vezés és szolidáris érzés ápolását tartjuk az egyedüli célravezető eszközeinek. Chicagóban elég érett e munkára a talaj. Felhívjuk ez utón is a Chicagó­ban élő és a szocialista alapon nyugvó ipari unionizmussal ro­konszenvező forradalmárokat, csatlakozzanak sorainkhoz. Se­gítsék az ipari köztársaság eléré­séhez szükségelt gondolkozó szo­cialista elemeket egy táborba tö­möríteni ! Fel munkára! Éljen az ipari demokrácia! A szervezet a fent jelzett csü­törtökökön kívül a szükséghez mérten időről-időre állapítja meg a megtartandó felolvasások tár­gyát, sorrendjét és napját. A ta­nulni vágyó magyar proletáriá- tusnak alkalmat nyújt majd — nem a tánc gyakorlására. — ha­nem tudása tárházának gyarapí­tására. “A tudás hatalom!” Tudás nél­kül nem képzelhető el osztálytu­datos szervezet! Nem képzelhető el hatásos, öntudatos működés. Szervezetünk fő célját tagjai osz­tálytudatos nevelése fogja képez­ni. E munka, foganositásához, sikeres végzéséhez szólítjuk fel a munkástársakat Chicagóban. Munkástársi üdvözlettel. Tudósitó. MUNKÁSTÁRS! Tagja vagy már a Szocialista Munkás­pártnak? Az A. F. of L. országos kon­venciója óta a kiküldött bizott­ságuk erősen dolgozott az acél­ipar “megszervezésén”. Mihelyt az A. F. of R. kezd el valami mozgalmat, máris meg van a ma­ga rossz háttere. Hogy a jelenle­gi sztrájkkal kapcsolatban bérja- vitási követelés is van, az nem annyira játszik szerepet, mint a 12. pontból álló követelésük egyi­ke: “Rehuzási rendszer megala­pítása, a tagsági dijak fizetésé­re.” Ott van továbbá egy másik követelés: “A kollektiv egyez- ség jogának elismerése.” Az egyik pont azt jelenti, hogy úgy, mint a bányákban, a bányászok fize­téséből lehúzzák a tagsági dija­kat, akár tetszik az illető bányász­nak akár nem; mig a másik pont azt jelenti, hogy mint az már ti­pikussá vált az A. F. of R.-ban, ha a munkásság gazdasági hely­zete elviselhetetlen, akkor a uni- onvezéreknefc legyen joguk “köz­benjárni”. Ilyenkor tárgyal, mint ők szokták mondani: a Munka a Tőkével, hogy jogos követelései­ket elismertessék. A tapasztalat­ból tudjuk, hogy ily tárgyalások n ’ ■'hg csak a 'közbenjáróknak ! ____x6k őr. &oV- — ’ - . ;v....... gó munkásság Ezeket előr? ucsátva, tekintsük át a jelenlegi sztrájkot. Hónapokkal ezelőtt telelármáz­ták már az A. F. of R. vezérei, hogy nagy sztrájk lesz, de ugya­nakkor készeknek nyilatkoztak az acélkirályokkal való kompro­misszum megkötésére. Történe­tesen azok hallani sem akartak a tárgyalások megkezdéséről és igy a vezéreknek nem volt más hát­ra, mint a felizgatott kedélyeknek eleget tenni: kimondani a sztráj­kot. Szeptember 22-én kezdődött meg a sztrájk az acélipar külön­böző városokban levő telepein. A kapitalista lapok hírei és a sztrájk­vezérek nyilatkozatai között nagy ellentét van a sztrájkban levő munkások számára vonatkozólag. A New York Times kimuta­tása szerint az alanti acéltársasá­gok 144 telepén a jelzett számú munkás van alkalmazva: American Bridge Co ...............8.399 Am. Steel and Wire Co.. . .30.785 Am. Sheet & Tin Plate Co. 28.003 Carnagie Steel Co .................49.593 Chickasaw Shipbuilding Co. 1.586 Federal Shipbuilding Co. ..7.042 Illinois Steel Co ....................23.705 “Korain Steel Co ......................1.102 Minnesota Steel Co ................1.506 National Tube Co ................19.859 Ten. Co. I. & Railway Co. 17.922 Un. Portland Cement Co...2.525 „ 192.027 Összesen tehát 144 gyártelepen 192,027 munkás dolgozott. A sztrájkvezér, W. Z. Foster szerint a sztrájkban lévő munkások szá­ma 279,100. Foster kimutatása a következő jelezve a különböző városokban szeptember 22-én d. u. 5 órájáig sztrájkbalépett mun­kások számát: Pittsburgh, 15,000; Homestead, 9,000; Braddock, 5,000; Rankin, 3,000; Clairton, 4,000; Duquesne, McKeesport, 12,000; Vandergrift, 4,000; Brackenridge, 5,000; New Kensington, 1,100; Apollo, 1,500; Reechburg, 3,000; Donora Mones- sen, 12,000; Johnstown, 15,000; CoatesvilR, 4,ÜGG; oungstown, distriet, 50,000; (Hrv-bard, Rora­in, Struthers Cai . Alliance, Massilon, New Philadelphia, Sharon, Farrell, Batl er, New­castle;) Wheeling distriet, 15,000; Cleveland distriet, 2':-,000; Steu­benville, 7,500; Chicrgo distriet, 70,000; (Gary, South Chicago, Indiana Harbor, East Chicago, Hammond, Evanston, Waukegan, Milwaukee, Sterling, De Kalb, Joliet;) Buffalo, 12,0'>0; Pueblo, 6,000; összesen 279,1C( . A HATÓSÁG tr & SZTRÁJK. Természetes, hog) a városi és állami 'hatóságok a szent és sérthetetlen magántulajdon vé- delmezésére minden rendelkezé­sükre álló eszközt felhasználtak. Ezt azonban pem kell úgy érteni, hogy mindenki magántulajdoná­nak a védelmezésére. A munkás­ság csekély kis vagyonával ők nem törődnek, sem a munkásszer- vezetek magántulajdonával. Munkástársaink még emlékez­hetnek. midőn tavaly a loraini ha­tóság, az acéltelepi nunkástár- saink szervezetét tel' -sen kiüri- i ’’ kének tűk a faion. Emlékezhetnek ai is, midőn W. W. Cox elvtársa a W. I. I. U. országos szervezőjét és több Szocialista Munkáspárti elvtársat majdnem agyonvert az acéltelep királyai által felbujtatott csőcse­lék. A hatóság mindenütt a kapita­listák érdekeit védi, midőn a munkásság megmozdul és magá­nak jobb viszonyokat mer köve­telni, vagy szervezkedni kezd. Ilyenkor a gyűlések szétverése, ártatlan munkások fejeinek betö­rése kedvenc foglalkozása a váro­si és állami hatóságok közegei­nek. A múlt nagyobb sztrájkjai több száz megsebesüléssel és halottal végződtek. Ez a sztrájk még tu­lajdonképen meg sem kezdődött, máris halottról van szó. ^New Castle, Penn. Carnegie acéltelepén a sztrájkolok és a rendőrség között összecsapás volt, amelynek 12 sebesülés és 2 halott lett a vége. Rackawanna, N. Y. sztrájkolói közül kettő sebesült meg. Sztrájkok alkalmával a mun­kásság hangulata mindig izga­tott, nem lehet tehát csodálkoz­ni, hogy a kellő nevelés hiányá­ban a kapitalisták által kedvelt erőszakhoz folyamodnak. Ilyen­kor könnyű szerrel végezhetnek a sztrájkolókkal, miután a kapita­listáknak rendelkezésükre áll úgy B fegyveres rendőri, csendőri, mint az állam katonai hatalma is a sztrájkolok megtörésére. A munkások gyűléseit lehetőleg minden helyen eltiltják a politi­kai hatalmat 'kezükben tartó tő­kések, még elkeseredettebbé téve a munkásokat. Az acéltelepek igazgatói egye­lőre tudni sem akarnak az A. F. of R.-rel való tárgyalásról. Azon­ban ismerve a tőkések természet­rajzát, mihelyt felismerik azt. hogy a munkásmozgalom szocia­lista tagjai sem tétlenek és ameny- nyire még lehetséges, az agitáció folyik, kapni fognak az alkalmon, hogy megegyezésre jussanak az A. F. of R. vezéreivel. Az A. F. of R. a tőkések védő­bástyája s mihelyt nagyobb ará­nyúvá fog válni az a mozgalom, amely a tőkés rendszer megszün­tetését követeli, azonmód körül­bástyázzák majd magukat a mos­tan még makacs acéltelepi igaz­gatók, hogy a munkásság forra­dalmi mozgalma elől védve le­gyenek. Az acélgyárak tőkései nem is­merték még M az A. F. of R.-t, különben nem ellenkeznének av­val megegyezésre jutni. Az acéltelepek munkásai vi­szont szintén nem ismerték fel az A. F. of R.-t, mert még jóhisze- müleg tagjaivá válnak annak a szervezetnek, amelyről napról- napra bebizonyosodik ,az', hogy kapitalista érdekeket szolgál és csak a szocialista mozgalom előbb- rehalalásának akadályát képezi. Munkástársak, akik már elég­gé ismeritek mozgalmunkat, tehát fokozottabb tevékenységet fejt­setek ki, hogy munkástársaiuk megismerhessék azokat a szerve­zeteket, amelybe tartozni köte­lességük: a politikai téren a Szo- , cialista Munkáspártba, az ipari ■ téren a Munkások Nemzetközi Mire való a Nemzetek Ligája? True translation filed with the Postmaster of New York, N. Y. on Se^. 25, 1919, as required by the Act of October 6, 1917. • ^ ~ — — '**■ — „ szervezetekben tömörülve nem egyezséget kívánunk a kapitalis­tákkal kötni, mint azt az A. F. of R., hanem azokat a lomtárba he­lyezni, mint hasznavehetetlene­ket, mert jelenleg csak az embe­riség nagy nyomuruságát okoz­zák. Munkástársak agitáljatok a bérmunka rendszer megdöntése érdekében! KERURETI TANACS NEW YORKBAN. A W. I. I. U. szervezkedése New Yorkban már oly mérvűvé fejlődött ki, hogy az agitáció ki­fejtésének megkönnyítésére ke­rületi tanács alakult. Az alapszabály ugyanis ki mondja, hogy: “Abból a célból, hogy egy bizonyos kerületben együttes akció biztosittassék, egy Tanács alakítandó, a kerü­letben levő legalább öt vagy több helyi unionnak küldötteiből.” New Yorkban és környékén már több mint öt helyi union van, különböző iparokban és ezért a hobokeni élelmezési ipari lokál in­dítványára egy kerületi értekez­let gyűlt össze New Yorkban augusztus 31-én, amelyen hét he­lyi union 'két-két küldöttel képvi­seltette magát, megalakitotta a kerületi tanácsot. A Tanács ideiglenes elnökének August Gillhouse, a 217. lokálból, jegyzőnek P. Beyer, a 217. lokál­ból és pénzügyi titkárnak S. Friedmann, a 100. számú lokál­ból választatott meg. Az értekezlet megbeszélte a közel jövőben a szervezkedés te­rén való teendőket, melyek egyik legnagyobb feladata közé tarto­zik egy állandó szervezőnek New York környékén való alkalmazá­sa az iparok megszervezése cél­jából. New Yorkban és környékén, Brooklynban és Hobokenban ed­dig négy iparban van ipari lokál és ipari lokál ágazatok. Ezek: Fém- és gépipar. Automobilipar. Élelmezési ipar és Bőr és cipő ipar. Rapunk múlt számában megír­tuk, “Saját vesztükre” cim alatt, hogy a nemzetközi kapitalizmus­nak egyesülése egy Nemzetek Rigájában, nem célozhat mást, mint összegyűjtését annakaz erőnek, amellyel a világ proletár- ságának előretörekvését gondol­ják megakadályozni. Idéztük Wilson elnöknek Co- lumbusban elmondott szavait er­re vonatkozólag és bemutattuk, hogy az abban rejlő fenyegetés különösen oly nemzetek ellen van célozva, amelyek fel merné­nek lázadni a külső kapitalista kizsákmányolás ellen, avagy oly proletárság ellen, amely oly moz­galomnak merne adni kifejezést, mely a belső kapitalizmus jármá­nak lerázását célozná, annak he­lyébe a szocialista köztársaságot állítva fel. Az Egyesült Államok Szenát- jában nincsen egy szocialista sem, sőt egy ember sem olyan, aki némileg is rokonszenvezne a proletársággal, elvétve sem akad olyan, aki felismerné a jelent és következtetni tudna a jövőre, va­gyis, akire méltán ráiller—z “ iamtern jelző, es mégis, nem egyszer mutatnak rá a liga zsar­noki és elnyomó tendenciájára a szénáiban magában is. Feltevé­seinket a ligára vonatkozólag teljesen igazolják. Borah szenátor, Mr. Churchill ama mondásával foglalkozva, hogy “a Nemzetek Rigája próbá­ra van téve Oroszországra vonat­kozólag”, a következőket mon­dotta : “Ezek ugyanazok az elvek, amelyeket Metternich mondott 1822-ben, a szent szövetségre vo­natkozólag. Midőn Metternich ki­jelentette, hogy a szent szövet­ségnek szükséges volt beavatkoz­ni Dél Amerika, Spanyolország s. más országok beliigyeibe, ezen ajánlatát arra a feltevésre alapoz­ta, hogy, addig, mig ezen orszá­gokban le nem verik a demokrá­ciát, a demokrácia elkerülhetet­lenül lerombolná azokat a kormá­nyokat, amelyek a szent szövet­ség oszlopait képezték. Mielőtt még elismerte és jóváhagyta vol­na az Egyesült Államok népe a Nemzetek Rigáját, nem kisebb személyiségtől, mint az angol hadügyminisztertől, arról értesül­hetünk mostan, 'hogy a Nemze­tek Ingájának első és fő hivatása az lesz, hogy beleavatkozzon egy hatalmas nemzetnek belügyeibe, annál az egyedüli indoknál fogva, hogy annak belügyi helyzete olyan, amely a mi akciónkat igényeli, különben az átcsap a nemzetközi 'határokon és olyan nemzeteket is érinteni fog, ame­lyek közvetlenül érdekelve van­nak a nemzetek ligájában.” “ És mostait?“ midőn az utolsó katoilá^látogát-ja már meg Euró­pát az elnök szérint is, engedtek az általános katonai kiképzésnek, elfogadták; es itt a szénáiban is van egy javaslat, amely az első lépést teszi meg abban az irány­ban. Ezenfelül, mint mondám ál­landó hadseregünk is lesz 500.000 emberrel s egy oly rendszer, mely a tartalékosok számát körülbelül 600,000-re fogja emelni. Továbbá előkészületeink vannak a világ leghatalmasabb hadiflottájára. természetesen kivéve Angliáét. Japán és Anglia ugyanezen kato­nai előkészületek programmján dolgozik.” “Mindez nem lehet csak abból a célból, hogy elkészüljenek Né­metországgal szemben. Azt sem jelenti, hogy Ausztria-Magyaror- szág vagy Törökország ellen le­gyenek készenlétben. Hanem mindez abból a célból van, hogy készenlétben legyenek Egyiptom 13,000,000 nyílt lázadásban levő népével szemben, hogy készen­létben legyenek India megszám­lálhatatlan millióival szemben, hogy készenlétben legyenek Bal­kán, Írország, vagy Koreával szemben, mert midőn ez a nem­zetek ligája meg lesz szervezve, az öt főhatalom, mely összesen körülbelül 300,000,000 népet számlál, hatalmat gyakorolhat majd az alattvaló népek felett, amely összesen körülbelül 900,- 000,000.” Reed szenátor a következőkkel toldá meg: “Fel kiváno­vataianiK. egy pár Hei.,* ezeiott megkezdték a rekrutálást oly ka­tonák toborzására, akiket különö­sen Oroszországba és Kínába va­ló szolgálatra osztanak be.... Egy rekrutáló tiszt, egy ezredes, mondá nekem azt, hogy különö­sen oroszországi és kínai szolgá­latra lesznek besorozva a jelent­kezők és ha jól emlékszem, még más külföldi helyekre is. Ha ez igaz, akkor ez tisztán mutatja a hadügyminisztérium eljárását, nevezetesen, hogy azok valakinek a parancsára és utasítására vég­zik ezeket és készülnek arra, hogy amerikai ifjakat szállítsanak kül földi területre, hogy keresztül vi­gyék a céljait e tanács vagy liga vagy kombináció avagy összees­küvésnek, — avagy bárminek is nevezzük, — amely a világ ügyeit' vezeti, beleértve az Egyesült Ál­lamokat is.” Wadsworth szenátor, a had­ügyi bizottság elnöke kijelenté, hogy 1919 február 28-a óta au­gusztus 26-ig 12,759 rekrutát szereztek európai, 2977-et pillippi- ni, 2364-et mexikói határszéli, 2034-et hawaii, 1034-et pedig szi­bériai szolgálatra. A New York Tribune szeptem­ber 4-i száma a kérdésre vonatko­zóan a következő sokat sejtető sorokat tartalmazta; j “Az angol kormány azt az aján­latot tette, hogy az Egyesült Ál­lamok amilv gyorsan csalk képes egy 200,000-nyi csapatot szállít­son Arméniába. Az államügyi hi­vatal ezt az ajánlatot egy tenge­részeti tiszttől kapta.” “Továbbá kiderült az is ma. hogy e bizottság amerikai meg­bízottja egy hónappal ezelőtt még csak 50,000-re tette azon amerikai csapatoknak számát, melyet Ar­méniába szándékoztak küldeni. Ezt a számot azonban az angolok megbízottai teljesen elégtelennek találták, és a csapatok számát 200.000-ben állapították meg.” Van még tehát kétség az iránt, hogy mire való a nemzetek ligá­ja és hogy a munkások azok, akikre a “saját vesztükre” vonat­kozik ? Á i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék