A Munkás, 1923 (14. évfolyam, 21. szám)

1924-05-26 / 21. szám

Egyről-másról NEM LEHET BÖRTÖNBÜN­TETÉSSEL MEGSZÜNTETNI A BŰNTÉNYEKET. Minél jobban figyeljük a tőké­sek erőlködéseit hatalmuk továb­bi fentartása érdekében, annál jobban és tisztábban láthatjuk, milyen kisebb-nagyobb egymás­utáni kudarcok érik őket eme pró­bálkozásuk folytán. Azokat a gyászos társadalmi tüneményeket, amelyeket a gazdasági rendsze­rük előidéz, már nem képesek töb­bé megszüntetni, sőt teljesen el­palástolni sem. Azt a tüzet, amely a gazdasági rendszerükben oly magas lánggal ég és mindenféle intézményünket elpusztítással fe­nyegeti, olajjal próbálják eloltani. Egyik élő bizonyítéka ennek az, hogy a gazdasági csődjük által előidézett bűnesetek számának növekedését azáltal akarják meg­gátolni és csökkenteni, hogy egy"* sigorúbb, és szigorúbb bör­tönben vetéseket mérnek azok­ra, akiket a tőkés társsadalmi viszo­nyok lopásra, csalásra sőt gyil­­kossságra kényszerít. A tőkés rendszertelenség ugyancsak nagy­ban növeli — főleg itt Ameriká­ban — azok számát, akik a tár­sadalomból való kitagadás után és a nyomor következtében a bó­­dító szerek áldozataivá válnak. Ez, főleg az utóbbi időben, egész járvány lett Amerikában és eze­ket az áldozatokat is úgy véli megmenteni a kormány e káros, lassú halált előidéző szernek a használatától, hogy börtönbe ve­ti őket. Azt reméli ezáltal elérni, hogy ezek a szerencsétlenek a börtönben való tartózkodásuk alatt “megjavulnak”. Csakhogy, mint mindig, ez alkalommal is nagyon tévedtek számításukban, mert mint a Hearst magazin nyil­vánosságra hozta, ezeknek a gyil­kos, bódítószereknek az árusítása vígan folyik a börtönök falai kö­zött is és a börtönőrök nagy pénzt csinálnak vele. A Sing Sing fegyház felügyelő­je, Lewis E. Lawes a napokban beszámolt a fegyházban levő helyzetről és a rabok között ural­kodó állapotokról. Kijelentette, hogy minden száz ilyen rab közül kilencvenkilenc tovább folytatja ennek a szernek a használatát szabadonbocsájtása után. És en­nek egyre többen és többen esnek áldozatul. A többi gonosztevőkre vonatkozólag pedig kijelentette, hogy háromnegyed részük 21 éven alul van. Nem tartja helyesnek a szigorú büntetést, mert ezáltal nem rémisztik el az embereket a gyilkosságtól. Sőt statisztikai ki­mutatással bizonyította, hogy ab­ban az államban, ahol túl szigorú büntetéseket mérnek a bűnösök­­sokkal nagyobb a gyilkossá­go­sok száma, mint más helyeken. Habár a tőkések az ilyen hi­vatalos kimutatás útján tudomást is szereznek arról, hogy se súlyos, se enyhe büntetések által nem lehet megszüntetni a büntést és gyilkosságot, azért — más esz­közök hiányában — kénytelenek lesznek továbbra is a börtönt, villanyszéket és akasztófát igénybe venni, hogy gyilkos ural­muknak idejét még lehetőleg ki­tolják. Lawes-on kívül már na­gyon sok más tőkéseket szolgá­ló egyén megmondotta és bebizo­nyította, hogy a legtöbb tőkés intézmény már nemhogy haszná­ra de kárára van a nép nagy több­ségének. Ennél aztán tovább nem mennek. Ajánlani nem tudnak, vagy nem mernek semmit, mert az állásuk elvesztésével járna, te­hát hallgatva oldalra állnak. A munkások azonban az ilyen egyszerű, de nagy jelentőséggel bíró megállapításokat, a kapita­lizmus tehetetlenségét bizonyító hivatalos kimutatásokat saját elő­­nyükre fordíthatják, ha csak egy kicsit is gondolkozni tudnak. Mi­után az ilyen kimutatásokból tel­jesen meggyőződnek arról, hogy e­ kapitalizmus minden további lé­pését nyomor követi nyomon és a rendszerben fennálló óriási zűr­zavart nem képes­ megszüntetni, hanem még fokozza, akkor tart­sák kötelességüknek minél több munkástársaikkal megértetni a helyzet tarthatatlanságát. A tő­kések kimutatásaival bizonyítsák be nekik, hogy a kapitalizmus to­vábbi fennállása csak nyomort és szenvedést jelent az emberiség nagy részének s ha majd valameny­nyien egyetértünk abban, hogy a kapitalizmus megérett a pusztu­lásra, akkor intézkedni is fogunk tudni, hogy megadjuk ennek a tár­sadalmi szörnyetegnek a kegye­lemdöfést. Csak ennek az elpusz­tításával fog egyre kevesebb és kevesebb lenni, végül pedig telje­sen a nullára leszállni a gyilkos­ságok és minden másféle bünté­­sek száma. Csak ennek az elpusz­tításával és egy új rendszer meg­teremtésével válik majd szükség­telenné a villanyszék, akasztófa és börtön. ­­ 2 A MUNKÁS (The Worker) A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HIVATALOS LAPJA OFFICIAL ORGAN OF THE SOCIALIST LABOR PARTY Kiadja: A Szocialista Munkáspárt magyar nyelvű szövetsége: a Magyar Szocialista Munkás Szövetté Megjelen: MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .....................................$2.00 Fél évre ..........................................$1.00 Csomagos lapok 100 példány. .$3.50 • Egyes példány ára 5c. Minden levél a következő címre küldendő: A MUNKÁS 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Központi titkár: Vaszily Tivadar 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 New York, N. Y. May 26, 1923 Published by The Hungarian Socialist Labor Federation Published: EVERY SATURDAY SUBSCRIPTION RATES: For one year .................................$2.00 For a half Year............................$1.00 Bundle Order 100 Copies .... $3.50 Single Copies 5c. Address all communications to: A MUNKÁS 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Theodore Vaszily, Nat’l Secretary 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 hew York, N. Y. May 2b, 1923 “AMERIKA A SZABADSÁG HAZÁJA.” Ez Amerikának a legkedvel­tebb jelszava, amelyet önmagára szeret alkalmazni. Ennek a jelszó­nak az igazságát akarta bizonyí­tani a floridai szenátus és képvi­selőház, amikor egy Tabert nevű fiúnak a rabságba ejtése és halál­­ra korbácsolásával kapcsolatban törvényjavaslatot fogadott el, a­melynek értelmében ezután tilos lesz a rabok korbácsolása és mun­kára való bérbeadása. A szavaza­tok aránya a szenátusban 16 el­len 11, a képvielőházban 61 ellen 8. Mégis csak történnek csodák. E “szabadságtól” duzzadó ország­ban van egy állam, amely ráesz­mélt arra, hogy a huszadik szá­zadban élünk és ennek a tudatá­ra ébredését azáltal adja a világ tiudtára, hogy ezután megtiltja a rabok korbácsolását. Ezt per­sze csak azután tette, miután egy fiatal fiú és egy öreg néger rab korbácsütésektől kiszenvedett, többen pedig nyomorékká lettek. Ezt a világra szóló “humánus”­­ cselekedetet Florida államban á­alamilyen műhelyt vagy gyárat. Amerika tündérkertjében követ­ték el. Ott, ahol az ország tőkései és elnökei télen át­ — amíg itt északon a munkások a mregfa­­gyás vezélyének vannak kitéve — golfoznak és fürödnek. A szava­zás eredménye, amellyel a szená­tus a törvényjavaslatot elfogadta, szinte meglepő. Meglepő azért, mert a törvényjavaslat elfogadá­sa ellen csak 11 volt, míg mellet­te 16. Mi munkások már egészen megszoktuk, hogy minden ilyen­féle törvényjavaslatot egyhangú­lag vetnek el a tőkések képviselői, és most egyszerre 5 szavazat több­séggel elfogadják. A floridai szenátus döntéséből némileg meg lehet állapítani, hogy az amerikai civilizáció hány fokkal áll feljebb a barbarizmus­nál. Ami a rabok korbácsolását il­leti, Amerika ebben a tekintetben még ott áll, ahol 1235-ben állot­tak az inquisitorok, akiket a szent törvényszék alkalmazott az eret­nekek kínvallatásánál. A lincselés terén felülmúlja nemcsak a kö­zépkort, de az ókort is, mert úgy­szólván évről-évre rekordokat te­remt a lincselés terén. Ami pedig a humánus törvényjavaslatok el­fogadását illeti, ezen a téren is bebizonyította, hogy hol áll. A vi­lágcivilizáció eme magaslatán, a huszadik században Amerikában minden 16 szenátor közül 11 híve a korbácsolásnak és a rabok agyonverésének. “Amerika a civilizáció megte­remtője. — A szabadság hazája.” TÖRVÉNYELLENES TŐZSDEJÁTÉK. A HALDOKLÓ S. P.-ISTÁK KONVENCIÓZNAK. A Socialist Party tizen­egyedik országos konvencióját tartotta meg a héten a Fifth Ave­nuen levő Finn teremben. A te­remben 70—80 küldöttön kívül alig volt 50 hallgató, ami szintén eléggé bizonyítja, hogy az érdek­lődés is megszűnt az egykor ha­talmas, de jelenleg összezsugoro­dott Socialist Party iránt. Az első napi tanácskozások alatt már kitűnt, hogy a párt az eddigi “forradalmiságából” is so­kat veszített, mert ahelyett, hogy reformköveteléseket kezdett volna tárgyalni, mint azt azelőtt szokta, most a konvenció legfőbb pontjá­vá tette Taft, Supreme Court el­nökével való foglalkozást. Elha­tározták, hogy erélyesen tiltakoz­ni fognak az ellen, hogy Taft 10 ezer dollárt fogad el évenként a Carnegie alapból. Sőt követelni fogják, hogy mondjon le állásá­ról. A második “forradalmi” lé­pése az volt a konvenciónak, hogy egyes küldöttek a legszemérmet­lenebb módon támadták Oroszor­szág vezérembereit, Lenint, Trotzkyt és a többieket. Abie Cahan, a Forward (Előre) szer­kesztője pedig még az I. W. W. egyes vezérem­­berei is felülmúlta­­az orosz kommunista vezérek Mint mindenütt, a­hol a szocia­lista és munkás név alatt a mun­kásság árulói összejönnek, a Workers párt itt is be akart fura­­kodni. Oroszország eme legna­gyobb rágalmazói és támadóinak talpát nyalva, a már mindenki ál­tal ismert “egységfront” jelszó­val akart közeledni hozzájuk, de mint a clevelandi konvención. Ugyanúgy itt is ignorálták őket. Érdekes, hogy ennek a két áruló bandának, — vagy ha úgy tet­szik, “párt”-nak — egy célja van és még­sem tudnak egységfron­tot teremteni maguk között. Tud­niillik, mind a kettőnek legfőbb törekvése egy politikai Labor Party megalaktása (az L. P.-nek már egy pár államban van ilyen) amelynek útján vélik megcsinálni Amerikában a forradalmat. Ezek ugyanis forradalom alatt azt ér­tik, hogy a tőkések politikusai helyett saját munkásáruló politi­kusaikat juttassák valamilyen zsi­­ros álláshoz. Az Új Előre vezércikkében is­mét elkesergi, hogy a sárgák nem fogadták őket maguk közé, ami pedig végtelenül fáj nekik. A ve­zércikk írója elkeseredésében annyira megzavarodott, hogy S. P. helyett S. L. P.-t ír. Ez a vezér­cikkező, amikor nemrégen Brid­­geporton önmagával vitázott egy üres teremben, azt a kijelentést tette, hogy amikor visszavonul a munkásmozgalomból (ez úgy ér­tendő, hogy amikor abbahagyja ellenforradalmi munkáját) akkor belép az S. L. P.-be. Mi azonban zavaros firkálásaiból azt vesszük észre, hogy amikor “visszavo­nul”, nem lesz más hely befoga­dására, mint a háborgó agyunk intézete. Ilyen is van Amerikában. Tör­vényesnek nevezik azt, amikor a Wall Streeten a gyakorlattal bí­ró rabló játékosok a szegény ör­dögöket, a hirtelen gazdagságra vágyó egyéneket fosztják meg pár száz vagy pár ezer dollárjuk­tól; törvényellenes pedig az, ami­kor a nagy rablók egymást rabol­ják meg. A tőkés lapok nem szok­nak ugyan gyakran foglalkozni az ilyesmivel, mert hiszen a törvé­nyes és törvényellenes rablás . . . mindennapi eset a szabad Ameri­­kában, főleg a Wall Streeten. Az utóbbi időben azonban mégis olyan ügyes rablást követtek el a Wall Streeten, ami ritkaság számba megy és a tőkés lapok egymással versenyezve közölnek napról-napra nem hasábos, de ol­dalas cikkeket és kliséket, hogy annnál érdekesebbé és szenzáció­­sabbá tűnjék fel az eset. Nem régen történt, hogy a Wall Street-i tőzsedjátékosok kö­zül a Fuller and Co. kiesett, csőd­bejutott. Tíz nappal a csődbeju­tása előtt ez a társulat egy 100 ezer dolláros csekket adott L. J. Bondy ügyvédnek s 10 ezer dollá­ros csekket Tom Foley-nak, Smith kormányzó politikai ke­resztapjának. Úgy a Wall Street, mint a tőkés lapok kiváncsiak let­tek, hogy mit történt ezzel az óriási összeggel és rövid utánajá­rás után kiderült, hogy ez a pénz ismét visszakerült a "csődbe ju­tott” Fuller and Co.-hoz. Ez az összeg természetesen több kézen ment keresztül, amíg visszakerült eredeti helyére. Ez csak egy élő példa a sok kö­zül, amelyből megérthetjük, ho­gyan játszák ki a tőkések előbb a kisebb befektetőket, azután saját tőkés társaikat is. A Fuller and Co.,­­hogy a kezei között levő pénzt (mások pénzét) teljesen magáévá tehesse, átadta egy ügy­védnek és azután kijelentette a csődbejutását. Amikor már min­denki belenyugodott, hogy tény­leg tönkrement a Fuller and Co., akkor a pénz kezdett lassan kint visszavándorolni a társulat kezei­be. Ennél az ügyes munkánál va­lahol ballépés történhetett, a tör­vénytelen tőzsdejátékosok vala­hogy elárulták magukat, mert egy páran a vasrácsok mögé ke­rültek. Ezenkívül természetesen még fel lehetne sorolni sok száz esetet, amikor társulatok alakulnak, akik ügynököket küldenek ki részvé­nyekkel a nép közé. A néptől ösz­­szeszedett pénzen felépítenek va­ A MUNKÁS Egy ideig termelni kezdenek, az­után pedig vagy féláron összevá­sárolják a részvényeket, vagy csődbejutást jelentenek ki. És miután a beugrasztott nép sajná­lattal tudomásul veszi, hogy meg­takarított pénze odaveszett, csak akkor kezd a társulat tovább ter­meltetni, még­pedig jó haszonra. A munkásoknak ügyelni kell az ilyen szélhámosokra, akik a tör­vényen belül rabolják meg ilyen módon őket. Elég ha a termelés­nél ki hagyják magukat zsákmá­nyolni, akiit ugyan megszüntet­hetnének, ha meg volna bennük az akarat a tanulásra, a szervez­kedésre, amely feltétlenül szük­séges ennek a rabló rendszernek a megdöntéséhez. NEW YORKI MUNKÁSOK FIGYELMÉBE. A New Yorki Szocialista Mun­kás Szervezet minden szombaton este az E. 84-ik utcában levő La­bor Temple (Room 6) helyiségé­ben vita vagy képzőgyűlést tart. Minden munkást szívesen látunk. A szervező bizottság. A nemzetközi kapitalizmus orvtámadása a munkásosztály ellen (Folytatás az 1-ső oldalról.) Angliában a parlamenti munkás ■ képviselők minden erejükkel befolyásolni igyekeztek az angol kormányt eredeti szándékában és sikerült is nekik — ha mindjárt ideiglenesen is — a háború kitöré­sét megakadályozni a két ország között. AZ AMERIKAI MUNKÁSSÁG TILTAKO­ZÁSA. — A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FELHÍVÁSA. Amerikában a munkásmozgalom még nem fej­lődött ki annyira, hogy saját képviselőivel rendel­kezne a kongresszusban vagy szenátusban és ott tiltakozna a tőkések ily nemű gyilkos merénylete ellen. A Szocialista Munkáspárt, amely joggal ne­vezheti magát Amerika egyedüli forradalmi szo­cialista pártjának, tudja, hogy az a gyilkos golyó, amely Worovszkyt örökre elrabolta a munkásosz­tálytól, éppen úgy volt az amerikai munkások el­len irányítva, mint a szovjet kormány és a világ többi munkásai ellen. Tudja, hogy az amerikai kor­­­­mány, vagy inkább az amerikai olajtröszt képvise­letében Lausanne-ban megjelent amerikai küldöt­teknek is fájt az oroszok jelenléte és ezért ezekre is olyan erkölcsi felelősség hárul a gyilkosság el­követéséért, mint az olasz, francia vagy angol kül­döttekre. Ezért kell az amerikai munkásságnak is tiltakoznia a nemzetközi kapitalizmusnak gyilkos hadjárata ellen. Orosz elvtársaink vezéremberei­nek legyilkolását Amerika öntudatos munkássága nem nézheti ölhetett kézzel. Nem nézheti tétlenül a reakció dühöngését világszerte, a fascisták és más terrorszervezetek egységes támadásra való készülődését a munnkásosztály ellen. Ha munkás­ság az egész világon nem emeli fel tiltakozó sza­vát a tőkések legújabb gyilkos merénylete és a vi­lág egyedüli munkás kormányának megtámadásá­ra való készülődése ellen, akkor a vérszomjas tőkés kormányok vérszemet kapnak és terrorszerveze­teik segítségével a jövőben még nagyobb mérték­ben fogják legyilkoltatni az öntudatos munkásokat vezérembereikkel együtt. A Szocialista Munkás­párt tudja, hogy a kapitalizmus jelenlegi stádiu­mában már nem képes fentartani uralmát csak fegyveres erőszak által. Ez az utolsó és egyedüli eszköz, amelyet igénybe tud venni uralmának to­vábbi fentartása érdekében. És ezt az utolsó esz­közt könyörtelenül használja mindazokkal szem­ben, akik siettetni próbálják pusztulását. Annak a biztos tudatában tehát, hogy a nemzetközi kapi­talizmus egy általános gyilkos hadjáratra szerve­zi és készíti elő terrorszervezeteit a munkásság ellen, a Szocialista Munkáspárt felszólít minden munkást, hogy ne csak tiltakozzon, de teljesen ké­szüljön fel erre a támadásra. nak a hirtelen kimúlása által az amerikai munkás­ságnak volt alkalma meggyőződni arról, hogy egyedül a Szocialista Munkáspárt az, amely forra­dalmi hangulat­vadászás helyett komoly szocialis­ta nevelést végez a felszabadulni vágyó bérmun­kások között. Egyedül a Szocialista Munkáspárt az, amely a politikai téren küzdve a munkásosz­tály felszabadításáért, nem feledkezik meg arról sem,­ — sőt mindenek felett elsőnek tartja — hogy a munkásokat egy nagy ipari unióba való szervez­kedésre bírja. Ez az egyedüli párt Amerikában, amely rá tud mutatni a felszabaduláshoz vezető helyes útra, amely rámutat egy olyan unióra, melyben a munkásság szervezkedve, könnyen és biztosan leszámolhat a tőkés osztállyal. Ez a nagy szocialista ipari unió a Munkások Nemzetközi Ipari Szervezete (W. I. I. U.) HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL A TÁMADÁSRA ÉS A GYILKOS TŐKÉS URALOM MEGSZÜNTETÉSÉRE? Tekintve, hogy a tőkésosztály politikai és gaz­dasági hatalmát egyaránt használja fel a" munkás­osztály kizsákmányolására, teljes letörésére, a Szocialista Munkáspárt azt tartja, hogy a munkás­­­­ságnak szintén politikailag és gazdaságilag kell szervezkednie, ha meg akarja védeni saját érdekét a tőkésekkel szemben. A Szocialista Munkáspárt kö­zel 30 éve végzi felszabadító munkáját, a munkás­ság szocialista nevelését és tanítását. Ez idő alatt egyszer sem alkudott meg, vagy kötött kompro­misszumot a munkásosztály ellenségével, a tőké­sekkel. Amerikában mindig elől hordva és maga­san tartva a forradalmi munkásság zászlaját, a tő­kések elleni hősies küzdelmében arról sem feledke­zett meg, hogy a munkásság előtt leleplezze a munkásárulókat, akik befurakodnak a munkások közé és ott vezérszerepet játszanak. Nem feledke­zett meg soha figyelmeztetni a munkásokat a féke­rektől való tartózkodásra, akik frázisokkal és szép ígéretekkel előbb a föld alá, aztán a börtönbe csal­ták őket. A sok különféle hirtelen született pártok­ W. I. I. U. KONVENCIÓ AKRONBAN. A Munkások Nemzetközi Ipari Szervezetének rendes évi konven­ciója Akron, O.-ban 1923 május 13-án vette kezdetét. Magyar szö­vetségünk S. L. P. is egy testvér küldöttel volt képviselve. Szövet­ségünk az akroni elvtársakat uta­sította, hogy egy elvtársat válasz­­szanak a helybeli szervezetből, aki képviselje szövetségünket. Az elvtársak Mandzák Lajost válasz­tották meg s az első nap folyama­táról a következőket jelenti: A konvenció reggel kilenc óra­kor vette kezdetét, s a küldöttek lajstromozása után a vendég kül­döttek jelentését kérték. A jelentésekből az tűnik ki, hogy a hangulat általában véve kielégítő, dacára annak, hogy szervezeteinknek nem csak egye­nes ellenségével kell felvennni a harcot, (névleg a tőkés osztál­­lyal) hanem még közvetett ellen­ségeinket is le kell győznünk, me­lyet ebben a két szóban foglalunk össze: tudatlanság és munkásáru­lók. Mindennek ellenére is az elv­társaknál teljes a munkakedv és minden megjegyzésükből a ma­gas fokú fegyelmezettség világlik ki, mely csakis tiszta forradalmá­roktól várható. Magyar szövetségünk részéről nem volt írásban foglalt jelenté­sem, tehát csak röviden a követ­kezőket jelentem: Ami a magyar S. L. P. szerve­zetet illeti, az általános tevékeny­ségüket, nem mondhatom, hogy felülmúlhatatlan, de mindazáltal megteszünk minden­­helyes moz­dulatot arra, hogy a forradalmi eszmét a munkásság között szét­vigyük és szervezzük őket. Éppen a jelen időkben foglalkozunk azon üggyel, hogy egy Ohio állami szervezőt kiküldünk s ezáltal re­méljük, hogy szervezetünk gyor­sabb növésnek néz elébe. Amit körvonalazok Ohio állam­ról, általában megfelel és alkal­mazható a többi államokra is, ahol szervezeteink vannak. A konvención az összes küldöt­tek és hallgatók száma százon fe­lül volt. Hogy mennyire egy hangulat uralkodott a konnvención, bizo­nyítja az, hogy mikor S. J. French elvtárs beszédet intézett az elv­társakhoz, amely beszédet gyűj­tés követte, az összes gyűjtött pénz $92,11 volt. Szóval a tapasztalatom ezen konvenció első napján az volt, hogy az S. L. P. és a W. I. I. U. tagsága a tiszta forradalmi eszme leírása által megingathatatlanul áll, mely végeredményében a győzelemre viszi. , L. Mandzak. SÁSKAJÁRÁS A Szocialista Munkáspárt még külön felhívja az amerikai magyar munkások figyelmét arra a sáskajárásra, amely újonnan kezdődött meg Ma­­gyar-Amerikában. A magyar nyelven megjelenő polgári szenny napi- és hetilapokat olvasva azt lát­juk, hogy a gyilkos Horthy kormány ismételten eret akar vágni az amerikai magyar munkások zse­bein. Ezúttal a Nemzeti Színház felépítésének jel­szavával akarja megközelíteni a magyarokat. Mielőtt azonban erre a lépésre határozta volna el magát, egy szeretet­adományokat szállító hajón magához rendelte Marczinkó passaici plébánost és Berkó D. Gézát, az Am. Magy. Népszava szerkesz­tőjét. (A “szeretet adományok” kapcsán, mint az valószínűleg később bebizonyítást nyer, több ezer dollár elúszott ennek a két “filantrópnak” a ke­zén.) Mint a Horthy gyilkos uralom két legfőbb amerikai képviselőjét és támogatóját, megbízta őket," hogy a Nemzeti Színház és­ más lepel alatt kezdjenek egy általános népzsarolást, hogy az amerikai magyar bérrabszolgáktól összeszedett pénzen tovább is fentarthassa uralmát és folytat­hassa az öntudatos munkások üldözését és legyil­kolását. Ez a huszadik századbeli Néró az amerikai munkásság nyakára merészelte meg bocsájtani nemcsak Magyarország, de a világ leghíresebb és egyszersmind leggyűlöltebb női bőrbe bujtatott bestiáját is: Schlachta Margitot. Mivel ez is azzal a szándékkal jön Amerikába, hogy agitáljon Hor­thy érdekében és megrabolja az amerikai magyar munkásságot nehezen keresett centjeitől, tehát a következőkre figyelmeztetjük Amerika magyar munkásságát: Ez a kurzus női bestia volt az, aki mindig leg­jobban uszított a munkásság ellen és ajánlotta mindazoknak a kivégzését, akik a Horthy uralom ellen fel merik emelni szavukat, ő volt több­ pog­romnak az előidézője. Ő gúnyolta ki és köpte leíri azokat a munkásokat, akik a bitófa alá kert. Miután pedig a nemzetgrülés­ tagja lett, aki a LofbanfétCSP ____ hogy a nőket is meztelenre vetkőztetve hal meg, épugy mint a férfiakat. Amerikai bérmunkások! Készüljetek a nem­zetközi kapitalizmus orvtámadása ellen, amely úgy ellenetek, mint az egész világ munkássága ellen irányul! Készüljetek a Horthy pribékek fogadta­tására ! Amikor a minden oldalról fenyegető ve­szélynek néztek elébe, egy pillanatra se feledjétek, hogy e veszélyt csak úgy kerülhetitek el végleg, ha e veszélyt állandóan előidéző gyilkos és kizsák­­mány­oló tőkés rendszert elsöpritek a föld színéről és megteremtitek saját uralmatokat. Hogy ezt mi­nél hamarább és biztosabban megtehessétek, csat­lakozzatok valamennyien még ma a Szocialista Munkáspárthoz (S. L. P.) és a Munkások Nemzet­közi Ipari Szervezetéhez (W. I. I. U.), amely két szervezet a legelszántabban és legsikeresebben küzd a munkásosztály felszabadításáért. A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAI Weekly People, 45 Roed Street New York, N. Y. Egy évre. .$2.00 Arbe tarén (svéd hetilap) 45.......... Rose St. New York. Bgy évre IlJt A Munkás (magyar hetilap) 419 K. 83r Il St., New York, N. Y. Egy évre.......................................$2.00 Organoels (görög félhavi lap­) 199 Atlantic Ave, Brooklyn, N. Y. Egy évre......................................$1.00 Robitnickyi Holos (Ukrain havilap) P. O. Box 860, Akron, D. Egy évre............................................. $1.00 Rabotnicheska Proeveta (bolgár he­tilap) P. O. Box 368, Granite City. 111. Egy évre...............................$1.50 Radnicka Borba, délszláv hetilap 3449 St. Clair Ave. Cleveland. Egy évre ....................................$2.00 Socialist Zarja (szlovén havi­lap) 3359 St. Clair St. Cleve­land, O. Egy évre ...................$2.0. A W. I. I. U. hivatalos lapja: Indus­trial Union News, havi lap. P. O. Box 242. Troy, N. Y. Egy évre 500. Idegen szavak magyarázata Szerkesztette Horovitz Jenő 3. bővített kiadás, 324 oldal. • A Népszava kiadása ÁRA 50 CENT E tartalmas füzet több mint 10,000 olyan idegen szónak a magyarázatát tartalmazza, me­lyek napról-napra előfordul­nak, újságcikkekben, vagy könyvek olvasása közben. Aki meg akarja érteni, amit olvas, az nem nélkülözheti e füzetet. Megrendelhető az A Munkás könyvkereskedésben, 419 E. 83rd St., New York, N. Y.

Next