A Munkás, 1928 (19. évfolyam, 6-52. szám)
1928-02-11 / 6. szám
Hi ------------------ agok embertalános titkest indítottak a radikalisták ellen azért, mert ismeretlen egyének állítólag merényletet kísérleltek meg James McNeill új kormányzó élete ellen. Két női agitátort letartóztattak. MEXICO. — Mexico Cityből jelentik, hogy Chihuahua Cityben a kormányemberek több katholikus vezért letartóztattak, mivel szerepet játszottak a kormány ellen tervezett katholikus ellenforradalom előkészítésében. A mexicói kivándorlással kapcsolatban legújabb kimutatás szerint 1927 július 1-től 1928 január egéig, vagyis hat hónap alatt egymillió mexicói vándorolt be az Egyesült Államokba Nagy részük ideiglenes üzleti látogatás céljából utazott be. Jalisco, Michoacan, Aguascocalientes és Colina államokban a kormánycsapatok repülőtisztjei Amerikában vásárolt “Douglas” repülőgépekkel kezdték meg az ellenforradalmárok kiirtását. Eddig 18 lázadót pusztítottak el a levegőből való bombázás által. CANADA.—Canada ipari fejlődéséről szóló legújabb kimutatás szerint 1927-ben 7 selyemgyár volt Canadában $2,223,164 tőkével, 824 munkással és $2, 372,001 értékű termeléssel, 1926 ban már 12 gyár dolgozta fel a selymet $10,019,519 tőkével 2,423 munkással és $8,507,153 értékű termeléssel. A selyemipar 10 év alatt 350 százalék növekedést mutat. Ontarioban, Cornwall, Galt, St. Catharines és Toronto városokban vannak most selyemgyárak. Ugyanilyen arányban fejlődött a mezőgazdasági gépgyártás, a vasöntés és a gépgyártás. Az elsőnél 54 százalékos, a másodiknál 14 százalékos és a harmadiknál 5 százalékos emelkedés volt az előző évi termeléshez képest, másik ország belügyeibe hogy akár ideiglenesen is megszállják egymás területét." Természetes, hogy az amerikai küldöttség és néhány más amerikai tőke érdeket szolgáló küldött a hódító politika mellett foglalt állást, vagyis helyeselték a más országok ügyébe való avatkozást. OROSZORSZÁG: — Moszkvából jelentik, hogyOroszország déli részében három napig tartó hóesés folytán az egész vidék hó alatt van. Több vonat elakadt a nagy hóban és több mint ezer utast az éhhalál veszélye fenyeget. Dél-Ukrajnában és a Kaukázus északi részében, a nagy hóesés miatt szünetel a vasúti közlekedés. Az orosz olajtermelésről szóló legújabb kimutatás szerint a szovjet olajtermelés ma a világ harmadik helyén áll és nagyban felülmúlja a háború előtti méreteket. Az angol Royal Dutch 15, 000,000, az amerikai Standard Oil 12,000,000 és a szovjet olajtröszt 11,000,000 méter tonna olajat termel évenként. Az elmúlt évben 2,038,279 méter tonna olajat adott el a szovjet külföldön. KÍNA: — Shanghaiból jelentik, hogy a Komstang végrehajtó bizottsági ülésen a nacionalista vezérek között heves ellentétek fejlődtek ki, ami a tárgyalás felbomlását eredményezheti. Egy másik shanghai jelentés szerint a legutóbbi pár hét alatt elfogott 2000 kommunista közül 270-et kivégeztek. A kivégzettek valamennyien azon 600 közül kerültek ki, akiket Contanban fogtak el, ahol hat héttel ezelőtt a kommunisták kezükbe vették a hatalmat és pár napig uralták a várost, amely idő alatt a kommunisták és nacionalisták között végbement harcoknak 5000 ember esett áldozatul. A munkásoknak forradalmi lobogójukra e jelszót kell írnuok: “A bérrendszer teljes megdöntése!" Official Organ of the Socialist Labor Party Single Copies 5c vet XIX. ÉVFOLYAM. NO. 6. SZÁMT A forradalmi szocialista szavazat hatalmát a termelő munkások teljes ipari szervezettsége adja meg. de leon Szocialista Munkáspárt hivatalos lapja Egyes számára 5 c Entered as Second-Class Matter February 28, 1923, at the Post Office at New York, N. V. under the Act of March 3, 1879. NEW YORK, N. Y. 1928 FEBRUÁR 11. KÜLFÖLDI HÍREK MAGYARORSZÁG. — Budapestről jelentik, hogy Hatvany Lajos bárót, ki a forradalom bukása után Bécsbe menekült, ott több cikket írt a köztársaság érdekében, vagyis Horthyék ellen és nemrégen önként visszament Budapestre abban a reményben, hogy nem lesz semmi bántódása, a budapesti büntető törvényszék “nemzetgyalázás” miatt hét évi börtönre és 500.000 dollár pénzbüntetésre ítélte. Hatvany megfelebbezte az ítéletet. NICARAGUA. — Managuából jelentik, hogy a legutóbbi 10 nap alatt történt összeütközések folyamán a Nicaraguában garázdálkodó amerikai csapatok 7 lázadót megöltek, négyet pedig megsebesítettek. Egy alkalommal egy nicaraguai katona “Amigo” (barát) kiáltással közeledett az amerikaiakhoz, mire Wilburt S. Brown amerikai hadnagy lelőtte, így mutatják ki az amerikai katonák a “hősiességüket.” NÉMETORSZÁG. — Berlinből jelentik, hogy a kommunisták és royalisták között véres verekedések voltak, amikor az utóbbiak a volt német császár palotája előtt nagy felvonulást rendeztek. A kommunisták több alkalommal áttörték a rendőri vonalat, hogy elverhessék a roylistákat, akik egy militarista szervezethez tartozó acélsisakos bandával együtt demonstráltak. Több, mint 120 letartóztatás történt. — SPANYOLORSZÁG. — Madridból jelentik, hogy Barcelonában több, mint százezer munkás sztrájkba lépett, amikor a kormány újabb adót vetett ki a munkásokra. A sztrájk más nagyobb ipari városokra is átterjed. A kormány azt reméli, hogy a munkások kereset hiányában rövidesen olyan nyomorba jutnak, hogy kénytelenek lesznek abbahagyni a sztrájkot és visszatérnek a munkába. CUBA. — Havanából jelentik, hogy az ott ülésező hatodik pán-amerikai kongresszuson heves viták voltak ^azon kérdéssel kapcsolatban, hogy’ joga van-e egyik országnak benv ______________________ Vagy, ÍRORSZÁG. -liam T. Cosgraw* Mialatt Wiláz ír Szaad AZ AMERIKAI IMPERIALIZMUS ÉS A PÁN-AMERIKAI konferencia Most, mialatt a Havana, Cubában összejött 21 latin-amerikai országot képviselő küldöttek az Egyesült Államok küldötteivel egyetemben, különféle dolgokról, közös érdeket érintő kérdésekről tárgyalnak, érdemes lesz kissé megvilágítani azokat a gazdasági, kereskedelmi és politikai tényezőket, amelyek szükségessé teszik az ilyen konferenciák tartását és amelyek különösen most szükségessé tették, hogy maga Coolidge elnök álljon az amerikai küldöttség élére és Wall Street utasítását követve, egy barátságos megnyitó beszédettartson a konferencián. Mert Wall Street tudja, hogy minél nagyobb barátságot, testvériséget tanúsítunk, azaz színlelünk valamelyik kisebb nemzettel szemben, annál könnyebben megy annak leigázása, kizsarolása az amerikai tőke által. Az amerikai tőkések nagyon is értik a módját, hogy ezen kis nemzetek leigázása szabályszerűen, igazságosan történjen, amit a kimutatást, amely az amerikai befektetést ismerteti a latin-amerikai országokban. "1JO " Borzalmas állapot a szénvidéken Ma már nemcsak a munkáslapok, de a tőkés lapok is részletesen foglalkoznak azzal a borzalmas helyzettel, amelyben a sztrájkoló bányászok élnek a különböző széntelepeken. Sőt több olyan new yorki tőkés lap van, amely riportert küldött ki a sztrájkvidékekre és ezen lapok közé tartozik a N. Y. American is, amely egyik női munkatársát, Fannie Hurst-et küldte ki a pittsburghi sztrájk vidékre, aki most írja meg ott szerzett tapasztalatait. A Pittsburgh és környékén folyamatban levő pár haszonsztrájk történetét első cikkében röviden a következőkben foglalja össze: A sztrájk két és fél évvel ezelőtt kezdődött, 50.000 bányász van munka nélkül és átlag minden bányászra öt családtag eltartása hárul. A fundamentális kérdés a jacksonvillei szerződésben biztosított $7.50 napi fizetés, amit a bányabárók nem akarnak megadni. E mögött van a túltermelés és a magas vasúti szállítás problémája, egyeztethetőnek a civilizációval, és kissé gúnyosan írja, hogy mindez a gazdag, materiális, ipari, milliomos Amerikában, a lehetőségek földjén, a mézzeltejjel telt kánaánban, a bőség hazájában történik. Más helyen pedig jogosnak találja a munkások harcát, elszántságát és figyelmezteti a bányabárókat és a kormányt, hogy ha nem tesznek valamilyen intézkedést, akkor a munkások a bolsevizmus karjába kerülnek. De hogy mindennek dacára mégis csak tőkés, vagy legjobb esetben polgári szemüvegen át nézi Hurst az eseményeket és eszerint bírálja is el a helyzetet, az kitűnik abból a kérdéséből, amelyet bevallása szerint nem tartott tanácsosnak a sztrájkolók tanyáján hangoztatni, de amely szerinte nagyon logikus és lényeges kérdés. “Ezek az agyonsanyargatott sztrájkoló bányászok miért nem nagyobb számban engedelmeskednek a természet azon törvényének, amely arra bírja a humánus állatot, hogy minden más megfúrt fölé helyezze ki (Millió dollárokban) 1912 1928 Cuba 200 1400 Mexico 800 1288 Chile 15 451 Argentinia 40 450 Brazília 50 388 Peru 35 169 Venezuela 3 162 Colombia 2 125 Bolivia 10 86 Uruguay 5 77 Costa Rica 7 46 Hounduras 3 40 Guatemala 20 37 Salvador 3 35 Panama 5 31 Equador 10 30 Haiti 4 28 Santo Domin 4 28 Nicaragua 3 20 Paraguay 4 18 Guianas 1s 5 8 J. Bár a fen®» is látható. et főként befektettek részben kereskedelmi ” szerződések által érnek el. A kisebb nemzeteknek a nagyobb nemzetek által való ilyen leigázását a tőkés hatalmak úgynevezett nemzetközi törvénye biztosítja és teszi lehetővé. És hogy az amerikai tőkések mennyire tudatában vannak e nemzetközi törvények által biztosított “jogaiknak”, az kitűnik abból is, hogy ma már egyáltalán nem tagadják az amerikai imperializmus jellemzésére használt azon igazságát, hogy az amerikai dollárt a világ minden részébe követi az amerikai zászló. Az már aztán természetes, hogy a zászló nem megy egyedül, hanem hadihajók és fegyveres csapatok kíséretében. Amikor tehát arról olvasunk, hogy az amerikai hadihajók Nicaraguában, Kínában, avagy a világ bármely részében lövik halomra a népet, akkor tudnunk kell, hogy az illető országokban nagyobb összegű amerikai dollár van befektetve. Hogy még jobban megértsük, mi keresni valójuk van az amerikai csapatoknak Nicaraguában, miért menesztették az amerikai tőkések Coolidge elnököt Cubába, a havanai pán-amerikai konferenciára, leközöljük itt azt tetéseik révén. freire érdekelve vannak ezeek az országokban, aminek aztán jogosnak tartják ez ország belügyeibe való avatkozást, amint azt jelenleg Nicaraguában teszik, azért mégis érdemesnek tartjuk itt részletezni ezeket a befektetéseket, hogy még inkább lássuk, milyen mértékben dominálja ezeket az országokat az amerikai tőke. Argentiniában az amerikai tőke 450,000,000 dollárig van érdekelve. A befektetések nagyrészben a chicagói húsvágó telepek részéről történtek, aztán a Standard Oil csoportokon kívül több más amerikai gyárnak van ott telepe. Bolíviában, ahol 16 év alatt 760 százalékkal emelkedett az amerikai befektetés értéke, főképen a bádogiparban van érdekelve az amerikai tőke. Tudnunk kell ugyanis, hogy a világ cinkészletének egynegyed részét Bolíviában termelik. Ugyancsak jelentős amerikai tőke van itt befektetve vasutakba. Brazíliában szintén több millió dollárig vagyunk érdekelve a húsiparban. Az itt leölt minden négy állat közül egyet a chicagói vágóhídon vágnak le. Brazília legnagyobb mangánbányáját a U. S. Steel Corp. kontrollálja. Több, mint 75 amerikai gyár csinál üzletet Braziliában. Chilében van Amerika legnagyobb befektetése, amely 3000 százalékkal emelkedett 16 év alatt. Az itteni befektetést nagy részben réz, nitrát (salétromsav só) és vas képviseli. Amerika után Chile produkálja a legtöbb rezet. Az itteni réztermelésnek 90 százalékát amerikai cégek kontrollálják. Dacára, hogy ma már a mű nitrát versenyez a természetessel, a világkészletnek egyharmada Chiléből ered. Colombiában , főképen azóta emelkedett befektetésünk, mióta olajat találtak ott. Két év alatt, 1924-26 az olajtermelés 400,000 hordóról 6,000,000 hordóra emelkedett. Egész Latin-Amerikában Cuba rendelkezik a legnagyobb amerikai befektetéssel. Az egész Latin-Amerikkába befektetett minden négy dollár közül egy dollár Cubába ment. Cubát “a világ cukortartályá”-nak nevezik és így az itt befektetett celepekbe és gyárakba lett befektetve. Amíg 1910-ben a cubai cukortermék egyformán oszlott meg a cubai, európai és amerikai tőke között, ma Amerika 65 százalékát bírja az egész termelésnek, vagyis többet, mint a többi érdekeltségek együttvéve. Cuba majdnem egész vasúthálózata amerikai tőkések tulajdonában van. Ugyancsak az amerikai tőkések kezében van nagyon sok gyümölcs- és dohánytermelő föld, gyár, bank és hotel. Cuba után következik Mexico, amely országban 1,300,000,000 dollárig vagyunk érdekelve. A befektetések több, mint egyharmadát olaj képviseli, amennyiben Mexico olajtermelésének 70 százalékát amerikai tőkések kontrollálják. A befektetés egyharmadát arany, ezüst, réz, ólom és cinkbányászat képviseli. Mexico 12,000 mértföldnyi vasútjából több mint kétezer amerikaiak tulajdonát képezi és azok vezetik. Mindezeken kívül 260, 000,000 millió dollár van befektetve földbe, gyártelepekbe, állattenyésztésbe és faiparba. Nincs még egy dél-amerikai ország, amely annyira dominálva lenne az amerikai tőke által, mint Peru. Ennek az országnak nemcsak bányaiparát, vasútvonalait és erőtelepeit dominálják az amerikai tőkések, de a városi középületeket, bankokat és a városi csatornát, amelyeket amerikai cégek építettek. Uruguayban a hús- és építőipar képviseli az amerikai befektetést. Venezuela a legutóbbi három év alatt negyedik helyre került az olajtermelés terén. Itt az amerikai tőke dominál. Az itteni Bermudez Pitch Lake-ben van a legnagyobb aszfalt deposit, amelyet amerikai cégek szállítanak az amerikai utak készítéséhez. Ecuadorban olaj; Paraguayban erdő, vasút és állattenyésztés ; Guianaban bánya és gummi (Folytatás a 2-ik oldalon.) A bányászok között uralkodó **■»•«*, a Non -ar -men’s Relief Committee jelentéséből, amelyben a helyzet “rémséges”-nek van nevezve. A sztrájk alatt több ezer letartóztatás történt. Nagyon sok bányászcsaládot kidobtak a kampány házakból. " A nem-union, vagyis szkeb bányászok munkabérét már háromszor levágták, legutóbb január 10-én. Ezen munkásoknak nagy részük négerekből áll. Fannie Hurst aztán sorozatosikkében részletesen leírja, hogy lily helyzetben találta a komány viskókban vagy az onnanilakoltatott és barrakokban élő ányász családokat, akik megfelő ruha és élelem nélkül tengődnek egyik napról a másikra, miközben a különféle betegségek lusztítanak közöttük. Leírja, hogy beszélt a union embereivel, bányatulajdonosokkal, az ezekzolgálatában álló privát és állam rendőrökkel, benyitott olyan bányász lakásába is, amelynek ajtaja fegyvergolyóktól volt átyukasztva, amely golyók előbb sztrájkoló bányász szivén fúradak át. Együtt evett és diskurált barrakokban fagyoskodó bányász asszonyokkal, akiknek ezen viskókban szült gyermekeit is be is fogta. Ezeknek az anyáknak nincs elég tejük csecsemőjük táplálására. Egy ilyen bányász asszonnyal beszélgetve, megkérdezte, hogy miért hajlandó nélkülözni, szenvedni egy olyan politikáért, amelyet ugyis csak félig-meddig ért meg, mire 17. asszony röviden így válaszolt: ‘Sztrájkolunk mert utasítva lettünk. De mindkét esetben rossz helyzetünk. Mi a különbség na sztrájkolunk vagy szkebelnk?” Ami azt jelenti, hogy s kik szkebelnek, olyan nyomorúságos bért kapnak, hogy alig vannak jobb helyzetben, mint a sztrájkolok. Hulst cikkeiben elitéli, helytelennek, barbárnak tartja ezt az állapotot. Nem tartja össze --tooven esst: ’*& pokolba az elvvel! A mi feleségeink és gyermekeink éheznek. Adjatok munkát — unió vagy nem unió, — hogy megmenthessük fajunkat. Az önfentartás az élet legelső törvénye!” És éppen azért, mert az önfentartás az élet legelső törvénye, ezért sokkal logikusabb, sokkal helyesebb lett volna, ha Hurst az kérdezi, hogy miért nem kiáltják többen a munkások ezt: “A pokolba a kapitalizmussal, amely a mi feleségemelé állítja! Mi termeljük az öszszes javakat, mi vagyunk a társadalom egyedüli hasznos osztálya, tehát szüntessük meg a tőkések uralmát, vegyük jogos tulajdonunkba a termelő eszközöket, hogy így egy közös tulajdonon alapuló ipari köztársaság megteremtése által megmenthessük fajunkat. Mert az önfentartás az élet legelső törvénye!” California, Pa.-ból jelentik, hogy a Pittsburgh Coal Co. phillipsburgi bányáját picketelő férfiakat, nőket és gyermekeket lovas rendőrök rohanták meg, miközben egy munkás nő súlyosan megsérült. A jelentés szerint a tömeg közül valaki több lövést adott le a rendőrökre és két privát rendőr megsebesült. HÉTCENTES VITELDÍJ NEW YORKBAN(?) A new yorki I. R. T. vasúttársaság több évi próbálkozás és harc után most már végképen elhatározta, hogy minden körülmények között felemeli a viteldíjat az eddigi 5 centről 7 centre. És hogy mennyire nem vonható kétségbe, miszerint ez sikerülni is fog neki, az kitűnik abból is, hogy amikor a bronxi kereskedelmi kamara tiltóparancsot akart kivenni a bíróságná a viteldíj felemelése ellen, a bíróság megtagadta az ilyen tiltóparancs kiadását. Walker polgármester és a város többi emberei harcolnak ugyan az 5 centes viteldij megtartásáért, de alighanem ezt csak a látszat kedvéért teszik és a társaság elleni harcuk csak műharc. KEDÉLYES ESTÉLY BRIDGEPORTON A Bridgeporti Szoc. Munkás Szerv, saját helyiségében, 647 Pine Street alatt, február 12-én, vasárnap este 8 órakor kedélyes estélyt tart. Színre kerül: “A kávémérésben” című kis bohózat és más mulattató dolgok. Ingyenes bemenet. “A MUNKAS” - T MUNKÁSOK ÍRJAK, MUNKASOKNAK ÍRJAK, MUNKÁSOK ÉRDEKÉBEN ÍRJAK! OLVASSATOK ÉS TERJESSZÉTEK “A MUNKAS” - T !