A Munkás, 1930 (21. évfolyam, 2-24. szám)

1930-01-18 / 2. szám

A MUNKÁS (THE WORKER) A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HIVATALOS LAPJA OFFICIAL ORGAN OF THE SOCIALIST LABOR PARTY Kiadja: A Szocialista Munkáspárt magyar nyelvű szövetsége: a Magyar Szocialista Munkás Szövetség Megjelen: havonta kétszer, a hő első és har­madik szombatján ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ............................. $2.00 Fél évre ................................................$1.00 Kanadába egy évre.............................$2.50 Usomagos lapok 100 példány .... $3.50 Egyes példány ára 5c. Minden levél a következő címre ( küldendő: A MUNKÁS 401 E. 84th St., New York, N. Y. Központi titkár: ALEX. KUDLIK 401 E. 84th St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 Published by The Hungarian Socialist Labor Federation Published: twice a month, on the first and third Saturday SUBSCRIPTION RATES: For one year.......................................$2.00 For a half year .................................$1.00 To Canada for one year.............$2.30 Bundle Order 100 Copies................$3.50 Single Copies 5e. Address all communications to: A MUNKÁS 401 E. 84th St., New York, N. Y. ALEX. KUDLIK, Nt’l Secretary 401 E. 84th St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 New York, N. Y. Jan. 18, 1930. Vol. XXI. No. 2. Entered as Second Class Matter February 28, 1023, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐI JEGYZEM SZERVEZET NÉLKÜL NEM LEHET GYŐZNI Károlyi Mihály előadásának végighallgatása után, s elolvas­va a laptudósítók előtti nyilat­kozatait, azon véleményen va­gyunk, hogy bár az európai helyzetről alkotott fölfogása és bizonyos mozgalmak feletti kri­tikája igazolt, mindamellett, Ká­rolyi súlyos tévedésben van. Lassalle Ferdinánd “Franz von Sickingen” című történelmi drámájában azt mondatja el egyik alakjával: “Mutasd ne­künk nemcsak a célt, hanem az utV is, amelyen oda­­ ’mehe­­t Ez különösen a’ Káro­­lyi .u, ar.. bíu Sí»»*. ft*. IT-­­ról, hogy a feudalizmus meg­döntése a közeli cél és sem a szo­ciáldemokraták útja, sem pedig a bolsevikiéké az az út, amelyen ehhez el lehet jutni, egyáltalán nem szólt semmit sem arról, hogy hát milyen szervezkedésen keresztül lehet megdönteni Ma­gyarországon a hatalomhoz gör­csösen ragaszkodó arisztokratá­kat, a feudalista rendszer hatal­masait. Lassalle említett művé­nek lényege az, hogy nem lehet a tömegek tudta és beleegyezé­se nélkül forradalmat sikerre vinni. Azonban ezt nem kell különös nyomatékkal mondani Károlyi­nak, aki két forradalom árada­tában volt. Saját személyes ta­pasztalatai is meggyőzhették őt arról, hogy valami hiányzott, a­mi a forradalmi időkben a töme­geket korlátok között tarthatta volna és egyúttal azon készülé­ket jelentette volna, amelyen keresztül az új rendszer alapjait meg lehet erősíteni és áttérni a forradalmi intézkedések keresz­tülvitelére. Midőn leszögezzük itten, hogy nem adunk igazat azon Káro­­lyistáknak, akik azért kifogásol­ják most Károlyit, mert nem adott “gyakorlati politikát” ne­kik, le kell azt is szögeznünk, hogy súlyos hibát követ el az olyan vezér, aki találomra bízza a forradalom sorsát, amelyet elő akar mozdítani. Dániel De Leon műveit eljut­tattuk Károlyi Mihály kezeihez, midőn tavaly New Yorkon tar­tózkodott néhány napig. Sajnos, nem tapasztaltuk az előadásá­ban, hogy tanult volna valamit De Leontól, pedig, ha olvasta a “Gracchusok intő példája” című értekezést, akkor okvetlen föl kellett volna ismernie, mi szük­séges egy forradalom sikeréhez. Károlyi kimondottan a munkás­­osztály forradalmának híve, te­hát az ő ügye már nem egy bur­­zsoá forradalom megvívása, ha­nem a proletariátus forradalmá­nak a sikere. Éppen ezért hall­gatnia kell a forradalmár De Leonra, aki a Gracchusok példá­ján okulva, a következőket álla­pítja meg: “A proletárság forradalmá­nak előfeltétele a szervezett­ség. Ezt kívánja meg az érde­keltek száma, mindenekfelett pedig, mint taktikai védelem a proletárságnak, mint forra­dalmi erőnek taktikai gyen­geségei ellen. Más forradal­mak győzhettek laza szervez­kedéssel és tökéletlen tájéko­zottsággal. Elsősorban is ezek másképpen voltak összeállít­va, másodsorban, más osztály rabszolgaságában tartására alapozva, bármilyen tudatlan­ságban tartott hadsereg bele­hajtható volt s megfelelőnek bizonyulhatott társadalmi szerkezetükben. A proletár­­sággal azonban másképpen van. Ennek tájékozottságra van szüksége egyensúlyának fentartásához, éppen úgy, mint vitorlákra s szervezett­sége értelmes együttműkö­désről kell hogy tanúskodjon. A proletárság felszabadító hadserege nem állhat tudat­lan, vakon hajtható tömeg­ből.......” Mi, akik a nagy De Leon sze­rény követői vagyunk, csak er­re kívánjuk Károlyi figyelmét felhozni. Mérlegelje az idézett részt, sőt inkább olvassa, ha még nem olvasta volna De 'Leont. Az ő tudományos szocia­lizmusát véve iránytűűl, talán képes lesz helyes irányban ha­ladni, s segíteni fölépíteni a munkásosztálynak azt a szilárd szervezetét, amely nemcsak megtámadhatja a tőkés terme­lési rendet, hanem képes lesz az új termelési és társadalmi rend­szer megvalósítására is. * * * Lapzártakor olvassuk az Uj Előrében, hogy Károlyi Mihály mégis leadta magát a politikai szélhámosok társaságához, mert hirdetésben őt az uj előlisták gyűlésein előadóként jelzi. Sajnálkozva olvassuk ezt, mert Károlyi, aki újságnyilat­­kozatokban és newyorki előadá­sán élő szóval is sajnálkozását fejezte ki, hogy félre lett vezet­ve, most éppen azokkal adja le magát, akik neki azt a szégyent hozták meg, hogy üres színház­ban tartotta meg első előadását. Semmi vonzalmunk nincsen a Rand School híveihez, mert tud­juk, hogy miként a Socialist Party, az is egy nagy gépezet a szocializmusról való hazudozás­­ra. Hogy ezeket eltessékelte magától Károlyi, igazán nem ír­juk fel rovásként. Azonban meg kell állapítanunk, hogy az Uj Előre-társaság százszorta elíté­­lendőbb banda az előbbinél. Mert míg az előbbiek legalább némi tekintéllyel bírnak az amerikai közvélemény előtt, az Uj Előre banda valóságos közröhej tár­gya, nemcsak az amerikaiak előtt, hanem a magyar nyelvű munkásság között is. Az ellenük megnyilvánuló ellenszenv olyan, hogy­ minduntalan álnév mögé kénytelenek bújni a munkások megtévesztése céljából. Ilyen ál­névnek tekinthető az úgyneve­zett “Liga a Horthyzmus Ellen” is, amelyről csak az nem tudja, hogy a börleszk bolsevikok álne­ve, aki még nem volt egy gyűlé­sükön sem. És Károlyi mostan azoknak adta le magát, akik őt csúfosan félrevezették, és akik miatt pi­rulni volt kénytelen az amerikai közvélemény előtt. Egy időben az Uj Előre azt írta Károlyiról, hogy LECSATLAKOZOTT hoz­zájuk. Ha valóban igaz az, hogy el fog menni az újerőlisták ál­tal rendezendő gyűlésekre, ak­kor valóban LE csatlakozásról van szó. Piszkosabb helyre, lej­­jebbre már igazán nem lehet menni! KIHALÓBAN A VIDÉKI TEMPLOM Atlantic Cityben (N. J.) a protestáns misszionáriusok érte­kezletén január 7-én dr. William R. King, a misszionárus tanács new yorki elnöke beszédet tar­tott, amelyben többek között ki­jelentette, hogy a vidéki temp­lomok kihalóban vannak,i­smert valóságos forradalom megy vég­be szemeink előtt, az emberek gondolkozásában. A rádió, az automobil és a jó utak valóság­gal új nemzetté változtattak bennünket.” Ezért azt ajánlot­ta, hogy a misszionárusoknak hozzá kell látni a házi agitáció­hoz, át kell szervezni a misszió­­'­­ ,l. ' nai us muii±va,L, —.__mu^xx­x x . uw­ki templomok egészen kihalnak. Vagyis a papok rájönnek ar­ra, hogy üresednek a templo­mok, mert az emberek bizonyára sokkal jobban megihletődnek a gyönyörű természetet élvezve, jobban érzik magukat kint a szabadban, nemesebb gondola­tok járnak fejükben, mintha be­húzódnának egy szűkös, össze­tákolt épületbe, amelyre ráfog­ják, hogy “Isten háza”. Szerkesztői üzenetek F. P., Pilot Knob. — A bekül­dött dolgot köszönjük. Mai szá­munkban magyarra fordítva megtalálja. T. G. Dayton. — Gyermekek­nek való hasznos angol könyvek jegyzékét megtalálja lapunk 1929 december 21-iki számában. Az úgynevezett “idegen szavak szótárát” ajánljuk a gyakran előforduló más nyelvekből át­vett szavak helyes értelmezésé­nek céljából. B. P., Flint. — Az SLP által kiadott “A nép rejtelmei” című Sze-műveket a budapesti Nép­szava Könyvkereskedés útján lehet megrendelni. Tudtunkkal magyar nyelven más kiadás nin­csen, csak a mi általunk kiadott öt kötet. A mű összesen 21 kö­tetből áll, de anyagiak hiányá­ban nem kerülhet sajtó alá ma­gyar nyelven. Az angol teljes kiadás ára 20 dollár. Rossz címek miatt lapunkat a posta a következő előfizetőknek képtelen kézbesíteni: Weiss M., Detroit, Mezei Sofie Ecorse, Va­­szily Miklós Detroit, Udvarnoky Károly Flint. — Kérjük a he­lyes címet! Birinyi K. Lajos, Cleveland.— Hat oldalas szamárságát Káro­lyi Mihály ellen megkaptuk és olvastuk. Kíváncsian várjuk, az amerikai magyar lapok közül melyiknek van olyan ostoba szerkesztője, hogy le fogja kö­zölni. " A MUNKÁS 1------------ K­ I KALAPÁCSOLÁS L ■■ a “A Kereszt” című papimaszlag tag újságnak nem tetszik, hogy a minap megírtuk, miként jut­tatott egy katholikus pap rend­őrkézre egy gyónó hívet. Ezt a hílrt mind a­nnewyorki napilap közölte, a felelősség érte igazán nem minket terhel. & “A Kereszt”-nek az sem tet­szik, hogy többször rámutatunk Mexicora, ahol a papság világi befolyásának korlátokat állítot­tak föl. Nem tehetünk róla, de örülnünk kell ennek, mert így Mexico mégis csak a haladás út­ján van, amit bizonyít a ’’Sza­badság” egyik január 8-iki híte is, amelyből idézzük az alábbi sorokat: Mexico City, jan. .8. — A mexicói közoktatásügyi minisz­térium az analfabétákat, az írás­tudatlanok számát az elmúlt négy esztendő leforgása alatt 30 százalékkal csökkentette. Ezt a hatalmas munkát aránylag na­gyon csekély tőkével tette lehe­tővé a minisztérium, amelynek mindössze 12 és fél millió állt a múltban rendelkezésére népneve­lési célokra. Ezt az összeget az elmúlt évben öt millió dollárral fölemelték. Az elmúlt évben a falusi isko­lák számát 3,000-ről 8,000-re nö­velték. Az idén még legalább ezerrel akarják növelni a falusi iskolák számát, amelyek segít­ségével az írástudatlanok szá­mát újabb tíz százalékkal fog­ják csökkenteni. A jelenlegi közoktatásügyi miniszter, Ezequ­el Padilla ne­velési programját utazó tanítók­kal hajttatja végre, akik faluról­­falura utaznak és minden egyes faluban néhány hónapot tölte­nek. Ez idő al­á a falu gyer­mekeit m­egi«». ,jak m­­uivac­­ra és írásra, majd valakit a fa­luból tanítónak jelölnek ki, aki tovább folytatja a hivatásos ta­nító által megkezdett munkát. A tanító a következő évben újra meglátogatja a falut és ismét néhány hónapot tölt ottan. Pa­dilla miniszter szerint ezen mód­szer bevált és ennek révén a mű­velődés gondolatát sikerült meg­kedveltetni az írástudatlan mexi­cói földművelőkkel és indiánok­kal. “A célunk az, mondta Padil­la, hogy a falukat rávegyük ar­ra, hogy iskolát építsenek és képzett tanítót fogadjanak föl. Eddig szép eredményeket ér­tünk el. Néhány éven belül ke­vés mexicói falu lesz iskola nél­kül.”­­ Mexicoban a papság évszáza­dos uralma alatt nem fordított gondot arra, hogy a népet olva­sásra tanítsa. Még a bibliát sem tudták olvasni a hívek. Itt van most az “istentagadó” tőkés kor­mány és négy év alatt csodákat művel. Úgy látszik, a katolikus papságnak nincs innyéje, ha a nép olvasni tanul, s azért támad­ja állandóan a mexicói válto­zást. ” A “Bridgeport”-ban olvassuk: “Budapesten a múlt évben szü­letett 17,000 gyermek közül min­den ötödik törvénytelen. 17 év­esnél fiatalabb anya 71 volt.” — Szóval a keresztény kurzus alatt valóban szép erkölcsök vannak a szent fővárosban. ” Drozdy Győző lapja egy vala­honnan kiollózott bárgyúságot közölt a január 5-iki számában, melyben többek között az áll, hogy “Illinois oktatási felügye­lője eltiltotta a föld gömbölyű­­ségének a tanítását.” E felügye­lőnek Wilbur Glenn Volivát teszi meg, aki az “írás” szerint az “Egyesült Államok Illinois álla­mának nevelési főfelügyelője.” Hazudni tetszik a kiollózás elkö­vetőjének. Voliva uraság nem csak, hogy nem nevelési főfel­ügyelő Illinois államban, hanem éppenséggel arról híres, hogy egy Zion nevű faluban a fő hatal­masság az ostoba hívők között, s a művelt világ közröhejének tárgya, miután még mindig azt mondja, hogy a föld lapos és an­nak négy sarka van. Erre je­gyezte meg a minap egy ameri­kai lap, hogy nem ártana, ha Voliva úr elmenne ezen világ végére, ahonnan nem volna kár, ha lepottyanna a semmiségbe. Tőlünk ugyan nagyon mindegy volna az is, ha az “írás” cikkíró­ját is magával vinné, aki azt hi­szi, miszerint Illinois állam né­pe olyan ostoba, hogy éppen Vo­livát tenné meg nevelési főfel­ügyelőnek. " . A “Szabadság” január 6-iki számának vezércikkírója a mun­káról és tőkéről elmélkedik. Azt állítja, hogy Amerikában az em­lített kettő egymással szépen megfér, és ez a magyarázata an­nak, hogy ez a hatalmas ország mosolyogva úszott meg olyan gazdasági földrengést, amely minden más országot a tönk szé­lére lökött volna.” A cikkíró a newyorki tőzsdén elúszott ezer millió dollárnak az esetét érti “gazdasági földrengés” alatt. No ezt igazán kibírta Amerika. Csak arról volt szó, hogy a nagy hal elnyelte a kicsinyeket!­ ­ A newyorki lapok nagy szen­zációval közölték, hogy az Uj Előre belmunkatársa, Partos C. Miklós úr, milyen bátran meg­­küzdött egy, a lakására betola­kodott betörővel. Azt is írják az újságok,­­ kivéve az Uj Előrét, hogy a betörő elzavarása után rögtön leltárt vett föl a Partos-család, s megállapítta­tott, hogy a 260,0 00u uullár érté­kű ékszerekben nem esett kár. Ugyancsak azt is olvashattuk, hogy három millió dolláros élet­biztosítási kötvénye van Partos úrnak, az óriási vagyonán kívül. Kiváncsiak most csak arra vol­nánk, hogy ez a vagyon az ő sze­mélyes tulajdona-e, s ha igen, miért van szüksége arra, hogy az Uj Előrén keresztül a szegény munkások zsebeiből részvények­re pénzt csaljon ki. Arra is ki­váncsiak vagyunk hogy az Uj Előre a nagy hirdetéseket azért kapja-e, mert jó felhajtó, vagy pedig azért, hogy hallgasson?­­ Az “Am. M. Népszava” vezér­cikkben azt írta, hogy Károlyi Mihály a newyorki előadásával igazán nem ártott semmit sem Magyarországnak. — Ha ez így van, miért volt akkor az a csú­nya áskálódás az ő idejövetelé­nek a meggátlására? Mire való azt kiabálni, hogy Károlyi elad­ta Magyarországot, holott az igaz az, hogy Horthyék lopták el azt a Károlyi-vagyont is, amit ő szétosztott a földszegényeknek. A MUNKÁS 1929. ÉVI SZÁMAI BEKÖTVE Szervezetek könyvtárai szá­mára kemény kötésben ismét összegyűjtöttük lapunk 1929. évi számait. Ára 3 dollár, a szállítá­si költséget a rendelő külön fi­zeti. Megrendelhető a kiadóhi­vatalban. Nem uralomért, nem előjogo­kon küzdünk. Mi az uralmat egyáltalán el akarjuk törölni. A­hol uralom van, ott van szolga­­sá­g is, ahol szolgaság van, ott van kizsákmányolás is. Küz­dünk tehát az uralom formája ellen, akár politikai, akár társa­dalmi is az. Liebknecht. Nyílt válasz egy magánlevélre Kedves barátom és elvtársam Hozzám intézett leveledben azt írod: “Nem bírom megérteni, hogy mikor szerezted mind­azt a tapasztalatot, melyet “A MUNKÁS”-ban közöltél. Hiszen naponta 284 mértföldet kellett megtenned, közben enned, alud­nod stb. kellett. Te sem vagy ördög!” Először is engedd megjegyez­nem, hogy megállapítottam ma­gam, miszerint “Úti leírásom” nagyon is hiányos volt. Tudtam volna még többet írni. Azonban te arra vagy kiváncsi, hogyan szereztem én a tapasztalatokat. Először is tudnod kell, hogy vannak emberek különböző ké­pességekkel. Vannak emberek, akiket nem elégít ki a szűkös családi élet problémái, vagyis, a­kik nem abban találják lelki vágyaik kielégítését, hogy kizá­rólag csak magukat, maguk szo­rosan vett érdekeiket tartják szem előtt és — tekintet nélkül minden egyébre, csak abban él­nek. Az ilyen emberek sohasem , bármikor megválaszolva, mára­lesznek megelégedettek. Munká­juk eredményét sohasem tudják lelkileg élvezni, abban gyö­nyörködni. Eme emberek élete kimerül folytonos vajúdásban, lelkitusában, majd később telje­­sen meghasonlanak önmaguk­kal. Öreg napjaikra, mikor a leg­nagyobb szükség volna örömtel­jes benyomásokra, előttünk áll­nak teljesen kopáran, minden tartalom nélkül. Az ilyen öre­geket aztán még a közvetlen hozzátartozói is kikerülik, igno­­rálják. Abban az ösztönös tudat­ban, hogy nem tett semmit, hasznosat, mellyel kiérdemelné a közmegbecsülést. Sajnos, kapitalista intézmé­nyeink megtesznek mindent, hogy — különösen a munkáso­kat — az ilyen ú­­ leölésére for­máljak. Sok társaimmal én is tudom, érzem, hogy a fentebb jelzett életmód helytelen. Minden em­beri méltóságot megszégyenítő, csúnya, önző, káros. Vágyaink elérése céljából elkerülhetetlen egy bizonyos , félreismerhe­tetlenül munkás jellegű társada­lom, társadalmi élet felépítése. Mink ezt próbáljuk tenni az S.L. P. keretében. Most már könnyű elképzelned, hogy nekem semmi sem fúrja az agyamat olyan in­tenzíven, mint az, hogy mikép­pen tehetem ezt a kötelessége­met a legjobban. Következés­képpen életem fő feladata az, miképpen lehet az embereket a legkönnyebben eme felfogásnak megnyerni. Hogy ezt megtehes­­sem, azt kell vizsgálat tárgyává tennem, mik azok a különbsé­gek, melyek az embereket szét­választják, vagyis osztályokra tagolják. Tehát én mindent eb­ből a szempontból nézek, anali­zálok, gondolatokat levonok, te­vékenységemet eszerint irányí­tom. Azt hiszem, most már megér­tem tapasztalataim eredeteiét, ugyanis én más lelki világban élek, ennélfogva szélesebb látó­körrel rendelkezem. Nem szeret­ném azt a benyomást kelteni benned, valamint olvasóimban, hogy ez a tulajdonság egy külö­nös privilégium. Ezt mindenki képes elsajátítani, azonban van egy előfeltétele: Az önzés ördö­gét ki kell szívünkből, tudatunk­ból irtani, de nem úgy, mint azt a biblia tanítja: “Ha valaki megdob téged kővel, dobd visz­­sza kenyérrel”, hanem úgy. Is­merjük el igazságnak azt, ami a munkásosztály érdekeit fedi, és ezt az igazságot GYAKO­ROLJUK. Ennek az érdekében cselekedjünk. Ezen közben ki­fejlődik bennünk egy magasabb szellemi élet, mely egyedül ké­pes az egyént IGAZI örömmel eltölteni, életét tartalmassá ten­deli elvtársi és baráti üdvözlet­tel. Los Angeles, január 5, 1930. in. Mindenek fölött ez az az út, mely az egyént, a társadalomra nézve hasznossá teszi és amely­ért kijár az elmaradhatatlan el­ismerés, a tudat megnyugvása. Te is, valamint sok más mun­kástársam, megpróbáltad több­ször önmagadhoz hű lenni, azon­ban az átkos tradícióknak a sú­lya mindig visszahúzott, nem tudtál azokon felül emelkedni. Örömmel állapítom meg, hogy az utóbbi időben újra próbálkozol visszatérni az egyetlen téged megillető útra. Remélem, ha visszapillantasz csalódásaidnak láncolatára, meg fogod találni a helyes utat számodra, azt az irányt, mely felemel téged is, másokat is, arra a szellemi vo­nalra, mely méltóvá tesz téged az S. L. P. tagságára, és ekkor meg fogod érteni azt a lelki álla­potot, mely képessé tesz engem — akkor már téged is — tapasz­talatok megszerzésére. Kíváncsiságod levélbeni kife­jezését köszönve, azt szívesen C. Bustya. MOZGALMI HÍREK GYŰLÉSEK BRIDGEPORTON A Bridgeporti Szocialista Munkás Szervezet saját helyisé­gében vasárnap délután 3 órai kezdettel a következő gyűlések lesznek: Január 19—Milyen hivatást kell betölteni a Szocialista Mun­káspártnak az amerikai kilmozgalomban, tekintettel ar­ra, hogy a tömegek jelenleg nem jönnek a pártban szervezkedni? — Előadók úgy bridgeporti, mint south­erwalki elvtársak. Február 2—Az orosz szovjet­kormány öt éves gazdasági ter­ve. — Előadó Kudlik Sándor, New Yorkból. MULATSÁG MANSFIELDEN A bolgár SLP csoport január 18-án szombaton este tánccal egybekötött kedélyes estélyt tart a 26814 N. Main St.-en levő Friendly Houseban. Kezdete es­te fél nyolckor. Belépőjegy fér­fiaknak 50c, nőknek 25c. Mans­field magyar munkásai is jelen­jenek meg! ÁLARCOS BÁL DETROITBAN A Detroiti Szocialista Munkás Szervezet, január 19-én, vasár­nap este 7 órai kezdettel, álarcos bált rendez. A jelmezesek között értékes díjak lesznek kiosztva. Belépti díj 50 cent. Kérjük mun­kástársaink megjelenését. Vigalmi bizottság. 1930 Január 18. MULATSÁG CHICAGÓBAN A Chicagói Szocialista Mun­kás Szervezet január 25-én, szombaton este nagy álarcos bált rendez a Wicker Park Hall­ban, 2040 W. North Ave. Kitű­nő zene. Belépő jegyek kapha­tók a szervezet tagjainál. VÁLTOZÁS A LOS ANGELESI SZERVEZET ÜGYRENDJÉN Los Angelesi szervezetünk a tél folyamán az eddiginél több gyűlést fog tartani, a következő sorrendben: Minden hó első szerda estéjén ret­orikai gyű­lés; a második szerda este ren­des taggyűlés; a harmadik szer­da este elintézendő ügyek; ne­gyedik szerda este Szabad Fó­rum, vitagyűlés. A gyűlés helye a Spring és Third utcák sarkán lévő Douglas Building, ajtó 332. A MUNKÁS olvasóit szívesen látja a gyűlé­seken a szervezet tagsága.

Next