A Munkás, 1930 (21. évfolyam, 2-24. szám)
1930-01-18 / 2. szám
4 A MAN By S. B. A. Yes, truely, bom somewhere, Loved by some mother, her treasure rare; A sister’s playmate, a brother’s chum; But look again, this man’s a bum. His shirt is soiled, his clothes are worn, Bents in Ills coat are badly tom; His face has not been washed today, And for a meal he cannot pay. A man, though strong in body síül, Forced out to beg against his will. By strictest rales by those in power, He become, at his age, a beggar to cower. Since he a babe had mother’s care, But a brief schooling, hard’s his fare. Poor boys must work and be worked too Since twelve years old, the long years through. The children of the poor men all Must go to work when young and small. And this boy did not shirk his task, Did all that you and I could ask, To lend his might to swell the pay His father got on Saturday. This Man, he toiled in a great mill, Long years he worked and lent his skill To bring success to a great trust, That they could profit pay, not “bust.” And through these years he only got A meager wage, hard was his lot. As the years passed by, he older grew; Efficiency experts his bosses knew; What cared they about service given? To pile up profit in figures seven Young men worked faster for less pay. More profits, stUl more profits they Must have, big dividends to pay, Faithful old men were in the way. So, alas, a day arrived, Experts efficient with foreman connived That men over fifty of jobs be deprived. The man was called into the room, The words his boss spoke sealed his doom. “John, sit down in that aim-chair, You have always done things on the square; Been a good hand at any task, No better worker could I ask; But times have changed, no more can 1 Do wSÉt I would, but must apply Rules that are made in places high; Orders I have to lay on the shelf Men of the age of you yourself.” John wilted, in the chair he sat, Clutched with both hands his old torn hat. It seemed that he would sink to the floor; Then he got up, slowly walked to the door. The strong old man felt now quite weak, He made no sign, he did not speak; If one had hit him a vicious blow ‘Twould not have stunned the old man so. This was all he knew. What could he do? The job he’d slaved at since he was twenty-two. Things had gone bad. He was through, just through. Well, this was about a year ago. Now he’s a bum. Who made him so? (Weekly People) Your Nose Knows Bill—Say, what is limburger cheese composed of? Joe—Limburger cheese ain’t composed of nothin’. It’s decomposed. Hendrik W. Van Loon: THE STORY OF MANKIND. Price $8.00. This is a big book of over 500 pages with hundreds of pictures. Any one from the age of 8 to 80 will enjoy it and learn from the glorious past of mankind and will give new courage to face the problems of the future. Hendrik W. Van Loon: ANCIENT MAN. 208 pages. Price $1.00. Read the WEEKLY PEOPLE, official organ of the Socialist Labor Party.—Subscription: Two dollars for one year. Send your order to A MUNKÁS BOOKSHOP, 401 East 84th Street, New York, N. Y. j BLACK DIAMONDS By James Szakai, Scranton. Young comrades, I write these few lines to you, for your enlightenment. You should know under what conditions the “black diamonds” are brought to the surface. These diamonds I am writing about are not the kind you see sparkling on rich ladies, but the kind of diamonds that are radiating warmness in your cold homes. It is called: Coal. Do you know what a coalmine is? It is a deep cavity down in Mother Earth, sometimes 600 feet below the level. Seven-eight stories under ground. On each level, passages go to all directions. There are passage ways, three, four and even five miles long from which side passages lead to the pits where the coal is mined. The passages are 7—8 feet wide, and their heights varying. It depends on how thick layers of coal were mined out. Sometimes there is not enough room to walk, but the miner is compelled to buck down and crawl. In the pit the coal is blasted out with dynamite. First they have to drill with machine, or with hand drill, a hole about 7—8 feet inward. The blasting powder or dynamite is placed into these holes and is shot. After the explosion the coal-dust is so thick that you can grab it. The miner is covered with this coaldust so that only his lamp and his eyes are twinkling in the darkness. The air is so suffocating that you can hardly breath. m The miner at times must walk an hour through neck-breaking tunnels to reach his working place. In normal conditions, two miners will fill up four mine-cars a day averaging about 16 tons altogether. This work costs the mine-owner 12 dollars. For this coal the people of big cities, in turn, will pay 14—16 dollars a ton. You see young comrades, the mining of black diamonds is very profitable. But not to the ones who mine! The mine-owners are making enormous profits on the miners. Now then, when you sit around the friendly home fire, just think how hard the miner must work, how he risks his life to bring up the coal to the sunshine. Now, the mineowners, as a rule, are not even near the mines, they do not even lift their little finger to produce. They get the biggest share of the profit. On the other hand, the miners, who labor, hardly get enough to make a living. Although they bring the black diamonds up to be used for fuel, most of the time they are out in the cold, or are unable to heat their poor homes. I think, you young comrades are with me in saying that this is a great injustice: it is wrong. And if you will grow up, you too, will feel the necessity to unite with your fellow workers to change this system. In place of the present system of cheating, we must establish one where those who labor will enjoy the fruit of their toil. In this new system the mine will belong to all the people and the profit will be shared by all those, who by their hand or brain help to produce the necessities of life. SATURDAY VISITOR — Rv UNCLE RAMUS- ■-=== MOZGALMI ÜGYEK TITKÁROK FIGYELMÉBE E hónapban szétküldött központi körlevél alapján a szervezetek tagjai a következőkre kéretnek fel: Jelölni kell az 1930. évi Albizottságba, Végrehajtó Bizottságba, és N. E. C. tagságra. E bizottság tagjai jelenleg: Albizottság: Árva J., Bridgeport, Koleszár L., So. Norwalk, Rudnik Lajos, Union, Mackay J., So. Norwalk, Olean P. M., So. Norwalk (az eltávozott Bástya elvtárs helyére mint póttag behivatott), Schultheiss M., Bridgeport és Tényi Ignác So. Norwalk. Végrehajtó bizottság: Bencsics J., Cleveland, Gőgös P., Akron, Herczeg L., Detroit, Hunyady J., Cleveland, Mrs. M. K. Lipicky, Cleveland, Pásztor A., Detroit, Vaszily T., Detroit, N. E. C. tag: Mackay J., Sp. Norwalk. Tekintve, hogy ez évben szövetségünknek kongresszusa lesz, időszerű már mostan a központi titkár-szerkesztő jelölése is. A jelölések a bizottsági tagokra legkésőbb február 9-ig beküldendők, hogy a referendumszavazási íveket kellő időben lehessen szétküldeni a választás megejtésére. Tekintettel a kongresszus idejének a közeledésére, a legközelebb szétküldendő évi jelentésre már most felhívom az elvtársak figyelmét, hogy ezt alapul véve, érdemleges indítványokat tehessenek mozgalmunk kiépítésére. E hónapban esedékes a tagok névsorának összeállítása és a központi hivatalba való megküldése. E célra szolgáló űrlapok a napokban lesznek szétküldve. Központi titkár, latságon újra eladásra került a kézimunka, amit Molnár L.-né elvtársnő ajándékozott egy tavalyi pikniknek. Rónay munkástársnő e kézimunka asztalterítőt újra visszaajándékozta lapunk javára. Az Ált. Munkásbetegsegélyző clevelandi csoportjának karácsonyi mulatságán újra eladásra került és 22 dollár 18 centet jövedelmezett. ELLENŐRIZNI! Minden elvtárs vegye elő tagsági könyvecskéjét és végezzen ellenőrzést saját tagságát illetőleg. Ez évben 12 pártbélyegnek kell beragasztva lenni, négy darab 25 centes útiköltség alap bélyegnek és egy egydolláros pártkonvenciós bélyegnek. Ahány bélyeg hiányzik a könyvből, annyival tartozik a tag a mozgalomnak. Hogy a csoportok titkárai ez év végéig elszámolhassanak, minden párttag fizesse ki tartozását haladéktalanul. Központi titkár. NYUGTÁZÁSOK ...... % Elvtársaink külön dicséretet vagy elismerést sohasem várnak, ha valamit tesznek mozgalmunk érdekében, mert hiszen amit cselekszenek, saját maguk érdekében teszik. Mégis, némelykor külön megemlékezünk arról, milyen tevékenység mily eredményt hozott. Sokszor az elvtársak azon tanakodnak, miként lehetne nagyobb megerőltetés nélkül a lehető legnagyobb anyagi eredményt elérni. És tulajdonképpen nem is kellene tanakodni, mert nagyon egyszerű a segítés módja. Például nemrégen Akronban kedélyes estély volt, amelyre elvitt Sógorka Istvánná elvtársnő egy libát. Ez a liba eladásra került, s 9 dollár jövedelmet hozott. Pásztor András, a szerencsés vevő visszaadta a szervezetnek a libát, mire újra eladásra került, amely alkalommal további 11 dollárt jövedelmezett. Hasonló módon lehet eredményt elérni majdnem mindenütt, csak egy kis akarat kell hozzá. Clevelandon egy legutóbbi mű A MUNKÁS ELŐFIZETÉSEK 1929 dec 30.—1930 jan.—11. Uj Folyt. Baraty F.,, Bronx — 1 Árva Jos., Mansfield — 1 Szepessy J., Baltimore — 1 Waytho St., Schenectady — 2 Bán P., Flint — 7 Kákonyi G., Detroit — 1 Marsovszky I., Detroit — 1 Szigety J., Brooklyn — Tompa L., Akron —3 Reidl J., Akron — 2 Jakab J., Akron — 2 Mazalin J., Canton — 3 Deák F., Toledo — 2 Mrs. Sohar, Cleveland — 6 Kozma F., Bridgeport — 4 Kronovetter, Bridgeport — 1 Horvath S., Bridgeport — 2 Papp J., Bridgeport — 2 Papp S-, Bridgeport — 5 Szendy Josephine, Elyria — 1 Egyes előfizetőktől 1 3 Összesen: 2 50 FELÜLFIZETÉSEK Árva Jos., Mansfield 1.— Baraty F., Bronx 3.— Szepessy J., Baltimore 1.— Wartho St., Schenectady 2.— Munkás Betegsegélyző Szöv. E. Pittsburgh 75.— Monda N., Akron —.50 Teamore J., Niagara Falls 1.— Cleveland West Side, kézimunka eladásból 22.18 Vaskó J., Bridgeport 1.— Loraini szervezet 8.42 összesen: 115.10 ----------------- A MUNKÁS GÁRDA Az 1929. évben alakult gárda utolsó befizetéseinek nyugtázása: 3. Kása László, Detroit 3.00 6. Szűcs Pál, Detroit 1.00 7. Kákonyi Gergely, Detroit 4.00 8. Győrváry Antal, Detroit 3.00 9. Juhász János, Detroit 3.00 10. Tóth Lajos, Detroit 6. 13. Kümmel A.-né, Detroit 5.00 14. Nagy L.-né, Detroit 6.— 15. Tóth Illés, Detroit 5.00 16. Szima Gábor, Detroit 1.00 20. Szívós János, Milwaukee 4.00 21. Oswald Antal, Milwaukee 2.00 22. Pashke István, Milwaukee 4.00 24. Kerekes József, Detroit6.— 25. Marsovszki István, Detroit3.00 29. Vass M.-né, Detroit 3.— 30. Vass M.- Detroit 3.— 32. Lapatinszki J., Detroit 6.— 35. Molnár János, Buffalo 4.— 36. Knotek Ferenc, Cleveland 3.— 39. Bartha Károly, Detroit 2.— 40. Vaszily Miklós, Detroit 1.00 41. Bencsics J. Cleveland 4.00 42. Szerencsés ..., Cleveland 1.00 43. Hunyadi J. Cleveland 3.00 44. Horváth E. J. Cleveland 4.00 45. Surányi J., Cleveland 4.00 46. Bán Pál, Flint 2.00 47. Orbán János, Bronx 3.00 48. Tényi Ignác, Sp. Norwalk 6. 49. San Franciscoi szervezet 3.00 50. Varányi András, Bridges’t 5.00 51. Nagy Lajos, Detroit 4.00 52. Molitorisz József, Detroit 2.00 53. Baráth Béla, Lorain 5.05 54. Répássy L., Los Angeles 3.00 55. Dankó Pál, Los Angeles 4.00 56. Nemes K., Los Angeles 4.00 57. Szigety József, Brooklyn 3.00 59. Gazdik Béla, Los Angeles 1.00 60. Varga J., Los Angeles 2.00 61. Martin Sándor, Cleveland 5.00 62. Somogyi Mihály, Lorain 3.00 63. Szendi Orbán, Lorain 1.00 64. Szendi Josephine, Lorain1.— 65. Lipicky János, Cleveland 2.00 “A MUNKÁS”-GÁRDA, 1930. ÉVRE (Minden gárdatag a detroiti szervezet megalakító határozata szerint havonta egy dollárt fizet.) TÁRCA A BÖLCS URALKODÓK —Mese a régi jó világból— írta Farkas Antal A népnek meg volt az a joga, hogy az adószedők istentelenségeinek átszenvedése után azt gondoljon, amit akar, csak hangosan nem mondhatott olyasmit, amiből a hallgató azt következtethette volna, hogy az illető elégedetlen a bölcs törvényeivel, mert az ország bölcs törvényeit maga az uralkodó hozta. Az uralkodó személyét már akkor is védte a bölcs törvény, amelynek egyoldalúsága ellen némely benfentes alattvalók panaszkodtak is ilyen formában. — A nép úgy véli, felséges uralkodó, hogy mégis csak jobb, méltányosabb és igazságosabb volna, ha a törvényeket együtt hoznátok, ha a törvény a népnek és az uralkodónak közös munkája volna. — Csacsik vagytok, — mondta a bölcs uralkodó, — mert olyat kívántok, ami már megvan. Én hozom a törvényeket, a nép pedig megtartja a törvényeket; hát nem közös munka ez? Az alattvalók az uralkodói bölcsesség ellen hiába próbáltak okoskodásokkal védekezni. — Az a baj felséges úr, hogy a népnek mindig úgy kell táncolnia, ahogy felséged hozza. — Jól van, én muzsikálok, ők táncolnak. Mondjátok, hogy egy mulatságban kinek jobb: táncolóknak vagy pedig a szegény muzsikusnak? Belátták, hogy az uralkodói bölcsességét nem lehet könnyen levenni a lábáról és ők sem törődnek semmivel. Az alattvalók keserves éveket szenvedtek át: egyfelől az uralkodó adószedői sarcolták, másfelől egy hirtelen nagy népszerűségre és hatalomra kapott rablóvezér nyúzta őket. Az uralkodó csapatai hiába próbáltak véget vetni ennek a tisztességtelen versenynek a népnyúzásban, nem bírtak a rablóvezérrel. Az uralkodó efölött való haragjában megtért őseihez, gutaütést kapott. Mielőtt az örököse alatt megmelegedett volna a trón, a népek vezetői összegyűltek erdő mélyén vagy barlangok rejtekén tanácskozásra. — Ha meghagyjuk a trónon a boldogult örökösét, akkor megint ott vagyunk, ahol a mádi alattvaló nyúz bennünket az uralkodó egyfelől, a rablóvezér másfelől. Legjobb volna, ha a rablóvezért fölkérnénk, hogy jöjjön, kergesse el a trónra mászott örököst és ő legyen az uralkodó, hogy legalább egy kasszába fizessünk, mert a kettőt nem győzzük. A MUNKÁS pontos megjelenése csak úgy van biztosítva, ha minden Gárda-tag pontos és igyekezete arra is irányul, hogy társakat szerez, akik segítenek a teherviselésben. Hogy lehetséges lesz-e A MUNKÁS-t ismét heti lappá tenni, az attól függ, ki hány új előfizetőt szerez, vagy mennyien leszünk A MUNKÁS GÁRDÁBAN 1930-ban? A befizetések a szervezeti titkár útján eszközlendők, vagy pedig közvetlenül a titkárhoz küldendő be, aki tagsági könyvecskét és nyugta bélyeget küld. Alex Rudnik, 401 East 84th Street, New York, N. Y. 1. Szabó Lajos, Detroit 5.— Vaszily Tivadar, Detroit 12.— Kerekes József, Detroit 1.— Kudlik S., New York 5.— 2. 34. A vezetők okos tanácsa meghallgatásra talált a népnél, sőt magánál a rablóvezér urnál is, aki a hódoló küldöttséget nem vetkőztette meztelenre és fájó szívvel bár, de minden sarcolás nélkül eresztette vissza, hogy mondják meg, elkergeti a trónról az új uralkodót és majd ő ül helyébe. Úgy is tett. A rablóvezér öszszeszedte az embereit, elpáholta az uralkodó csapatait. Az uralkodó kengyelbe ugrott familiástól együtt és meg sem állt, amíg túl nem érezte magát a határon. Az üresen maradt trónra pedig fölmászott a rablóvezér és elkezdett uralkodni az alattvalók fölött. Az embereit beültette a zsíros állásokba. Ezek az urak folytatták a régi mesterségüket, nyúzták a népet és tömték a tulajdon tarisznyájukat. Csakhogy az uralkodó nem nézte behunyt szemmel a mulatságot: rajtok ütött. — Hej, ti akasztófavirágok, tán azt hiszitek, hogy erdőben vagyunk?! Az utolsó garasig be minden az én kincstáromba! — Eddig is adtál részesedést a közös szerzeményből, uram!— álmélkodtak a rablók. — Ha majd megint a magunk emberei leszünk, megint úgy lesz. Most a nép hívott bennünket a szolgálatára, tehát a népet szolgáljuk, nem a magunk tarisznyáját. Az uralkodó embereinek nem tetszett ez a reform. Józaneszű uralkodó ilyen bolondokat nem követ el. Az elégedetlenség a hivatalnoki osztályban kezdődött, aztán átcsapott a főranguakra. Az uralkodó ugyanis kiadta a parancsot: — Akinek két krajcárja van, annak maradjon meg a két krajcárja. Akinek három van, attól vegyetek el egyet. A szegény embernek nem sok három krajcárja volt, hát belement nyugodt szívvel az adózásba. Csakhogy az uralkodó tovább folytatta a harmadolást: — Minden harmadik arany az enyém! Erre fölröffentek azok, akiknek arany csörgött strimflizacskójukban. De itt se állt meg az uralkodó: — Minden harmadik zsák arany is az enyém. Hordjuk csak a kincstárba. Bezzeg siratták az urak a zsák aranyokat, de hasztalan, mert az uralkodó azt mondta, hogy fogjátok be a szátokat, hiszen én igazságos vagyok: csak minden harmadikat veszem el attól, akinek van. A nép maga nem zúgolódott, mert a megtöltött kincstárból az igazságos uralkodó annak adott, akinek semmije sem volt. Csakhogy az elégedetlen sáfárok és nagyurak addig mesterkedtek, hogy eltették láb alól a rablóvezérből lett királyt és nagy diadallal hozták vissza azt, akit az előbbi elkergetett. — Járj őseid nyomdokában! mondták neki. — Ne féljetek, úgy lesz. Úgy is lett: ősei nyomán haladt, amikor hozzáfogott a szegények nyúzásához. Figyelmeztették : — A szegények nyúzásával nem sokra megy, ó, bölcs uralkodó. Az elődöd a gazdagokon kezdte. Megszólalt az uralkodó: — Mert szamár vala. Tudhatta volna, hogy a szegények szótlan állják a nyúzást, mert megszokták, mig a gazdag kirúghatja a kést a nyúzó kezéből. És tovább haladt ősei nyomdokán. MINDEN MUNKÁS saját érdekében teszi, ha belép az S. L. P. szervezetbe. Minden munkás agitáljon A MUNKÁS érdekében! 1930 Január 18. MIT OLVASSUNK? PROLETÁRDIKTATÚRA VAGY IPARI UNIONIZMUS? Pártunk legújabb füzete foglalkozik fenti tárggyal, mégpedig egy vitának gyorsírói jegyzőkönyve alakjában. Silver elvtárs vitázott a workersporti Amterral, aki az Oroszországból importált taktikát tartja helyesnek, s azt mondta, hogy az ipari unionizmus nem fontos. Silver elvtársunk döntő bizonyítékok alapján kimutatta, hogy Amter azt a forradalmat sem érti meg, amelyről állandóan frázisokat csépel, s leleplezte Amtert, mint aki egyáltalán nem képes megérteni, mi szükséges egy sorra- A füzet 72 oldalas, ára 20 cent. Megrendelhető A Munkás könyvkereskedésében. G. E. Macdonald: A HÜVELYKCSAVAR ÉS A KÍNPAD. Az a 15 centi füzet a római katholikus egyház Inkvizíciós terrorjának kínzóeszközeiről szól, amelyek New Yorkban voltak kiállítva évekkel ezelőtt. Harminc kép van a füzetben történelmi bizonyíték gyanánt arra, hogy a “keresztényi szeretetet” papoló egyház bizony nem igen gyakorolta azt, amit prédikált, hanem épen az ellenkezőjét. Karl Marx: BÉRMUNKA ÉS TŐKE Ára .....................................................25 cent Ez egy klasszikus kis munka, amelyhez Engels írt bevezetést. Nem nélkülözheti egy munkás se, aki a szocialista gazdaságtan tanulmányozója. T. J. Holmes: SZOCIALIZMUS — MIT AKARNAK A SZOCIALISTÁK? — William Morris: A GYÁRI MUNKA. Ara..............................10 cent Holmes elvtárs felolvasása 1905-ben Clevelandon válaszol azokra a hazugságokra, amiket a szocialistákra szoknak ráfogni a tőkések csatlósai. Morris angolországi művész-szocialista viszont négy cikket ír arról, hogy" milyen idegölő a gyári munka mostan és milyen élvezetes és szép lehetne a szocializmus alatt. Daniel De Leon: A SZOCIALISTA IPARI UNION ALAPELVEI •^ra ....................................................20 cent De Leon elvtárs örökbecsű előadása Minneapoliafean ISdl-bta, közvetlen a szocialista gazdasági szervezet megalakulása után. Az eredeti IWW elvi nyilatkozata van gyönyörűen magyarázva és kimutatva, hogy csakis egy forradalmi szocialista ipari szervezet képezheti a jövő szocialista termelési rend ipari kormányzatának a struktúráját. Krist Anastazoff: AZ AMERIKAI MUNKÁSMOZGALOM. — Kudlik Andor: IGAZOLJÁK-E A VISZONYOK A SOCIALIST LABOR PARTY-T? Ára..........................15 cent E füzet röviden ismerteti az amerikai munkásmozgalmat, rámutat a különböző szervezetekre s a szétszakadások okaira. Eugene V. Debs: IPARI UNIONIZMUS Ára...................15 cent Ez egy felolvasás, melyet a Socialist Party vezére tartott 1905- ben New Yorkban. Ellenére annak, hogy Debs politikai ellenfele volt az S. L. P.-nek, beszédét mégis kiadták. Volt remény rá, hogy a szétszakadt munkásmozgalom újra egyesülni fog. Azonban azóta Debs cserben hagyta az ipari unionizmust és hagyta, hogy az S. P. a munkásság nagy részét a reformizmus fertőjébe vigye és ezzel megakadályozza az igazi szocialista gazdasági mozgalom kialakulását. Daniel De Leon: KÉT LAP A RÓMAI TÖRTÉNELEMBŐL Ára .....................................................25 cent Ez két fölolvasás, melyeket De Leon elvtárs 1912-ben New Yorkban tartott. Az első felolvasás párhuzamot von a római plebs vezérek és a modern munkásvezérek között, kimutatván, hogy milyen hasonlatosság van a kettő között. A második felolvasás a Gracchusok intő példáit öleli föl, kimutatván, hogy ha egy forradalmi osztály a reformok hínárjába keveredik, onnan mily nehéz kiszabadulnia. — E füzet 96 oldal terjedelmű és rengeteg sok tanulsággal szolgál a proletáriátus forradalmi mozgalma számára. Daniel De Leon: REFORM VAGY FORRADALOM. Ára.................10 cent Ez egy előadás, amelyet De Leon elvtársunk Bostonban tartott 1896-ban, kimutatván, hogy a forradalom mily útvesztőkbe vezet és hogy mi a forradalmi osztály kötelessége. — TARTALOM: Szervezet. Reform. Forradalom. A kormány. Az állam. Materializmus. Erkölcsiség. Az osztályharc. A reformer. A forradalmár. A sarlatánok munkája. Hamis mozgalmak. Az egyenes adórendszer. A populizmus. Az S. L. P. és hivatása. Megrendelhető A MUNKÁS könyvkereskedésében, 401 East 84th St., New York, N. Y.