A Munkás, 1930 (21. évfolyam, 2-24. szám)

1930-01-18 / 2. szám

4 A MAN By S. B. A. Yes, truely, bom somewhere, Loved by some mother, her treasure rare; A sister’s playmate, a brother’s chum; But look again, this man’s a bum. His shirt is soiled, his clothes are worn, Bents in Ills coat are badly tom; His face has not been washed today, And for a meal he cannot pay. A man, though strong in body síül, Forced out to beg against his will. By strictest rales by those in power, He become, at his age, a beggar to cower. Since he a babe had mother’s care, But a brief schooling, hard’s his fare. Poor boys must work and be worked too Since twelve years old, the long years through. The children of the poor men all Must go to work when young and small. And this boy did not shirk his task, Did all that you and I could ask, To lend his might to swell the pay His father got on Saturday. This Man, he toiled in a great mill, Long years he worked and lent his skill To bring success to a great trust, That they could profit pay, not “bust.” And through these years he only got A meager wage, hard was his lot. As the years passed by, he older grew; Efficiency experts his bosses knew; What cared they about service given? To pile up profit in figures seven Young men worked faster for less pay. More profits, stUl more profits they Must have, big dividends to pay, Faithful old men were in the way. So, alas, a day arrived, Experts efficient with foreman con­nived That men over fifty of jobs be deprived. The man was called into the room, The words his boss spoke sealed his doom. “John, sit down in that aim-chair, You have always done things on the square; Been a good hand at any task, No better worker could I ask; But times have changed, no more can 1 Do wSÉt I would, but must apply Rules that are made in places high; Orders I have to lay on the shelf Men of the age of you yourself.” John wilted, in the chair he sat, Clutched with both hands his old torn hat. It seemed that he would sink to the floor; Then he got up, slowly walked to the door. The strong old man felt now quite weak, He made no sign, he did not speak; If one had hit him a vicious blow ‘Twould not have stunned the old man so. This was all he knew. What could he do? The job he’d slaved at since he was twenty-two. Things had gone bad. He was through, just through. Well, this was about a year ago. Now he’s a bum. Who made him so? (Weekly People) Your Nose Knows Bill—Say, what is limburger cheese composed of? Joe—Limburger cheese ain’t com­posed of nothin’. It’s decomposed. Hendrik W. Van Loon: THE STORY OF MANKIND. Price $8.00. This is a big book of over 500 pages with hundreds of pictures. Any one from the age of 8 to 80 will enjoy it and learn from the glorious past of mankind and will give new courage to face the prob­lems of the future. Hendrik W. Van Loon: ANCIENT MAN. 208 pages. Price $1.00. Read the WEEKLY PEOPLE, official organ of the Socialist Labor Party.—Subscription: Two dollars for one year. Send your order to A MUNKÁS BOOKSHOP, 401 East 84th Street, New York, N. Y. j BLACK DIAMONDS By James Szakai, Scranton. Young comrades, I write these few lines to you, for your en­lightenment. You should know under what conditions the “black diamonds” are brought to the surface. These diamonds I am writing about are not the kind you see sparkling on rich ladies, but the kind of diamonds that are radi­ating warmness in your cold homes. It is called: Coal. Do you know what a coal­mine is? It is a deep cavity down in Mother Earth, some­times 600 feet below the level. Seven-eight stories under ground. On each level, passages go to all directions. There are passage ways, three, four and even five miles long from which side passages lead to the pits where the coal is mined. The passages are 7—8 feet wide, and their heights varying. It dep­ends on how thick layers of coal were mined out. Sometimes there is not enough room to walk, but the miner is compelled to buck down and crawl. In the pit the coal is blasted out with dynamite. First they have to drill with machine, or with hand drill, a hole about 7—8 feet in­ward. The blasting powder or dynamite is placed into these holes and is shot. After the explosion the coal-dust is so thick that you can grab it. The miner is covered with this coal­­dust so that only his lamp and his eyes are twinkling in the darkness. The air is so suffoc­ating that you can hardly breath. m The miner at times must walk an hour through neck-breaking tunnels to reach his working place. In normal conditions, two miners will fill up four mine-cars a day averaging about 16 tons altogether. This work costs the mine-owner 12 dollars. For this coal the people of big cities, in turn, will pay 14—16 dollars a ton. You see young comrades, the mining of black diamonds is very profitable. But not to the ones who mine! The mine-own­ers are making enormous profits on the miners. Now then, when you sit around the friendly home fire, just think how hard the miner must work, how he risks his life to bring up the coal to the sunshine. Now, the mine­­owners, as a rule, are not even near the mines, they do not even lift their little finger to produce. They get the biggest share of the profit. On the other hand, the miners, who labor, hardly get enough to make a living. Although they bring the black diamonds up to be used for fuel, most of the time they are out in the cold, or are unable to heat their poor homes. I think, you young comrades are with me in saying that this is a great injustice: it is wrong. And if you will grow up, you too, will feel the necessity to unite with your fellow workers to change this system. In place of the present system of cheat­ing, we must establish one where those who labor will en­joy the fruit of their toil. In this new system the mine will belong to all the people and the profit will be shared by all those, who by their hand or brain help to produce the necessities of life. SATURDAY VISITOR — Rv UNCLE RAMUS- ■-=== MOZGALMI ÜGYEK TITKÁROK FIGYELMÉBE E hónapban szétküldött köz­ponti körlevél alapján a szerve­zetek tagjai a következőkre ké­retnek fel: Jelölni kell az 1930. évi Albi­zottságba, Végrehajtó Bizott­ságba, és N. E­. C. tagságra. E bizottság tagjai jelenleg: Albizottság: Árva J., Bridge­port, Koleszár L., So. Norwalk, Rudnik Lajos, Union, Mackay J., So. Norwalk, Olean P. M., So. Norwalk (az eltávozott Bástya elvtárs helyére mint póttag be­hivatott), Schultheiss M., Brid­geport és Tényi Ignác So. Nor­walk. Végrehajtó bizottság: Ben­­csics J., Cleveland, Gőgös P., Ak­ron, Herczeg L., Detroit, Hunya­­dy J., Cleveland, Mrs. M. K. Li­­picky, Cleveland, Pásztor A., Detroit, Vaszily T., Detroit, N. E. C. tag: Mackay J., Sp. Norwalk. Tekintve, hogy ez évben szö­vetségünknek kongresszusa lesz, időszerű már mostan a központi titkár-szerkesztő jelölése is. A jelölések a bizottsági ta­gokra legkésőbb február 9-ig be­küldendők, hogy a referendum­szavazási íveket kellő időben le­hessen szétküldeni a választás megejtésére. Tekintettel a kongresszus ide­jének a közeledésére, a legköze­lebb szétküldendő évi jelentésre már most felhívom az elvtársak figyelmét, hogy ezt alapul véve, érdemleges indítványokat tehes­senek mozgalmunk kiépítésére. E hónapban esedékes a tagok névsorának összeállítása és a központi hivatalba való meg­küldése. E célra szolgáló űrla­pok a napokban lesznek szét­­küldve. Központi titkár,­ latságon újra eladásra került a kézimunka, amit Molnár L.-né elvtársnő ajándékozott egy ta­valyi pikniknek. Rónay munkás­társnő e kézimunka asztalterí­tőt újra visszaajándékozta la­punk javára. Az Ált. Munkásbe­­tegsegélyző clevelandi csoport­jának karácsonyi mulatságán újra eladásra került és 22 dol­lár 18 centet jövedelmezett. ELLENŐRIZNI! Minden elvtárs vegye elő tag­sági könyvecskéjét és végezzen ellenőrzést saját tagságát illető­leg. Ez évben 12 pártbélyegnek kell beragasztva lenni, négy da­rab 25 centes útiköltség alap bé­lyegnek és egy egydolláros párt­­konvenciós bélyegnek. Ahány bélyeg hiányzik a könyvből, annyival tartozik a tag a mozgalomnak. Hogy a cso­portok titkárai ez év végéig el­számolhassanak, minden párttag fizesse ki tartozását haladékta­lanul. Központi titkár. NYUGTÁZÁSOK .­­..... % Elvtársaink külön dicséretet vagy elismerést sohasem vár­nak, ha valamit tesznek mozgal­munk érdekében, mert hiszen a­mit cselekszenek, saját maguk érdekében teszik. Mégis, némely­kor külön megemlékezünk arról, milyen tevékenység mily ered­ményt hozott. Sokszor az elvtársak azon ta­nakodnak, miként lehetne na­gyobb megerőltetés nélkül a le­hető legnagyobb anyagi ered­ményt elérni. És tulajdonképpen nem is kellene tanakodni, mert nagyon egyszerű a segítés mód­ja. Például nemrégen Akronban kedélyes estély volt, amelyre el­vitt Sógorka Istvánná elvtársnő egy libát. Ez a liba eladásra ke­rült, s 9 dollár jövedelmet ho­zott. Pásztor András, a szeren­csés vevő visszaadta a szerve­zetnek a libát, mire újra eladás­ra került, amely alkalommal to­vábbi 11 dollárt jövedelmezett. Hasonló módon lehet ered­ményt elérni majdnem minden­ütt, csak egy kis akarat kell hozzá. Clevelandon egy legutóbbi mű­ A MUNKÁS ELŐFIZETÉSEK 1929 dec 30.—1930 jan.—11. Uj Folyt. Baraty F.,, Bronx — 1 Árva Jos., Mansfield — 1 Szepessy J., Baltimore — 1 Waytho St., Schenectady — 2 Bán P., Flint — 7 Kákonyi G., Detroit — 1 Marsovszky I., Detroit — 1 Szigety J., Brooklyn­­ — Tompa L., Akron —3 Reidl J., Akron — 2 Jakab J., Akron — 2 Mazalin J., Canton — 3 Deák F., Toledo — 2 Mrs. Sohar, Cleveland — 6 Kozma F., Bridgeport — 4 Kronovetter, Bridgeport — 1 Horvath S., Bridgeport — 2 Papp J., Bridgeport — 2 Papp S-, Bridgeport — 5 Szendy Josephine, Elyria — 1 Egyes előfizetőktől 1 3 Összesen: 2 50 FELÜLFIZETÉSEK Árva Jos., Mansfield 1.— Baraty F., Bronx 3.— Szepessy J., Baltimore 1.— Wartho St., Schenectady 2.— Munkás Betegsegélyző Szöv. E. Pittsburgh 75.— Monda N., Akron —.50 Teamore J., Niagara Falls 1.— Cleveland West Side, kézimunka eladásból 22.18 Vaskó J., Bridgeport 1.— Loraini szervezet 8.42 összesen: 115.10 -----------------­ A MUNKÁS GÁRDA Az 1929. évben alakult gárda utolsó befizetéseinek nyugtázá­sa: 3. Kása László, Detroit 3.00 6. Szűcs Pál, Detroit 1.00 7. Kákonyi Gergely, Detroit 4.00 8. Győrváry Antal, Detroit 3.00 9. Juhász János, Detroit 3.00 10. Tóth Lajos, Detroit 6.­ 13. Kümmel A.-né, Detroit 5.00 14. Nagy L.-né, Detroit 6.— 15. Tóth Illés, Detroit 5.00 16. Szima Gábor, Detroit 1.00 20. Szívós János, Milwaukee 4.00 21. Oswald Antal, Milwaukee 2.00 22. Pashke István, Milwaukee 4.00 24. Kerekes József, Detroit6.— 25. Marsovszki István, Detroit3.00 29. Vass M.-né, Detroit 3.— 30. Vass M.- Detroit 3.— 32. Lapatinszki J., Detroit 6.— 35. Molnár János, Buffalo 4.— 36. Knotek Ferenc, Cleveland 3.— 39. Bartha Károly, Detroit 2.— 40. Vaszily Miklós, Detroit 1.00 41. Bencsics J. Cleveland 4.00 42. Szerencsés ..., Cleveland 1.00 43. Hunyadi J. Cleveland 3.00 44. Horváth E. J. Cleveland 4.00 45. Surányi J., Cleveland 4.00 46. Bán Pál, Flint 2.00 47. Orbán János, Bronx 3.00 48. Tényi Ignác, Sp. Norwalk 6.­ 49. San Franciscoi szervezet 3.00 50. Varányi András, Bridges’t 5.00 51. Nagy Lajos, Detroit 4.00 52. Molitorisz József, Detroit 2.00 53. Baráth Béla, Lorain 5.0­5 54. Répássy L., Los Angeles 3.00 55. Dankó Pál, Los Angeles 4.00 56. Nemes K., Los Angeles 4.00 57. Szigety József, Brooklyn 3.00 59. Gazdik Béla, Los Angeles 1.00 60. Varga J., Los Angeles 2.00 61. Martin Sándor, Cleveland 5.00 62. Somogyi Mihály, Lorain 3.00 63. Szendi Orbán, Lorain 1.00 64. Szendi Josephine, Lorain1.— 65. Lipicky János, Cleveland 2.00 “A MUNKÁS”-GÁRDA, 1930. ÉVRE (Minden gárdatag a detroiti szervezet megalakító határoza­ta szerint havonta egy dollárt fizet.) ­TÁRCA­ A BÖLCS URALKODÓK —Mese a régi jó világból— írta Farkas Antal A népnek meg volt az a joga, hogy az adószedők istentelensé­­geinek átszenvedése után azt gondoljon, amit akar, csak han­gosan nem mondhatott olyas­mit, amiből a hallgató azt kö­vetkeztethette volna, hogy az il­lető elégedetlen a bölcs törvé­nyeivel, mert az ország bölcs törvényeit maga az uralkodó hozta. Az uralkodó személyét már akkor is védte a bölcs tör­vény, amelynek egyoldalúsága ellen némely benfentes alattva­lók panaszkodtak is ilyen for­mában. — A nép úgy véli, felséges uralkodó, hogy mégis csak jobb, méltányosabb és igazságosabb volna, ha a törvényeket együtt hoznátok, ha a törvény a nép­nek és az uralkodónak közös munkája volna. — Csacsik vagytok, — mond­ta a bölcs uralkodó, — mert olyat kívántok, ami már meg­van. Én hozom a törvényeket, a nép pedig megtartja a törvénye­ket; hát nem közös munka ez? Az alattvalók az uralkodói bölcsesség ellen hiába próbáltak okoskodásokkal védekezni. — Az a baj felséges úr, hogy a népnek mindig úgy kell táncol­nia, ahogy felséged hozza. — Jól van, én muzsikálok, ők táncolnak. Mondjátok, hogy egy mulatságban kinek jobb: tán­­colóknak vagy pedig a szegény muzsikusnak? Belátták, hogy az uralkodói bölcsességét nem lehet könnyen levenni a lábáról és ők sem tö­rődnek semmivel. Az alattvalók keserves éveket szenvedtek át: egyfelől az uralkodó adószedői sarcolták, másfelől egy hirtelen nagy népszerűségre és hatalom­ra kapott rablóvezér nyúzta őket. Az uralkodó csapatai hiá­ba próbáltak véget vetni ennek a tisztességtelen versenynek a népnyúzásban, nem bírtak a rablóvezérrel. Az uralkodó efölött való ha­ragjában megtért őseihez, guta­ütést kapott. Mielőtt az örököse alatt megmelegedett volna a trón, a népek vezetői összegyűl­tek erdő mélyén vagy barlangok rejtekén tanácskozásra. — Ha meghagyjuk a trónon a boldogult örökösét, akkor me­gint ott vagyunk, ahol a mádi alattvaló­ nyúz bennünket az uralkodó egyfelől, a rablóvezér másfelől. Legjobb volna, ha a rablóvezért fölkérnénk, hogy jöjjön, kergesse el a trónra má­szott örököst és ő legyen az uralkodó, hogy legalább egy kasszába fizessünk, mert a ket­tőt nem győzzük. A MUNKÁS pontos megjele­nése csak úgy van biztosítva, ha minden Gárda-tag pontos és igyekezete arra is irányul, hogy társakat szerez, akik segítenek a teherviselésben. Hogy lehetsé­ges lesz-e A MUNKÁS-t ismét heti lappá tenni, az attól függ, ki hány új előfizetőt szerez, vagy mennyien leszünk A MUNKÁS GÁRDÁBAN 1930-ban? A befizetések a szervezeti tit­kár útján eszközlendők, vagy pedig közvetlenül a titkárhoz küldendő be, aki tagsági köny­vecskét és nyugta­ bélyeget küld. Alex Rudnik, 401 East 84th Street, New York, N. Y. 1. Szabó Lajos, Detroit 5.— Vaszily Tivadar, Detroit 12.— Kerekes József, Detroit 1.— Kudlik S., New York 5.— 2. 3­4. A vezetők okos tanácsa meg­hallgatásra talált a népnél, sőt magánál a rablóvezér urnál is, aki a hódoló küldöttséget nem vetkőztette meztelenre és fájó szívvel bár, de minden sarcolás nélkül eresztette vissza, hogy mondják meg, elkergeti a trón­ról az új uralkodót és majd ő ül helyébe. Úgy is tett. A rablóvezér ösz­­szeszedte az embereit, elpáholta az uralkodó csapatait. Az ural­kodó kengyelbe ugrott familiás­­tól együtt és meg sem állt, amíg túl nem érezte magát a határon. Az üresen maradt trónra pedig fölmászott a rablóvezér és elkez­dett uralkodni az alattvalók fö­lött. Az embereit beültette a zsí­ros állásokba. Ezek az urak foly­tatták a régi mesterségüket, nyúzták a népet és tömték a tu­lajdon tarisznyájukat. Csak­hogy az uralkodó nem nézte be­hunyt szemmel a mulatságot: rajtok ütött. —­ Hej, ti akasztófavirágok, tán azt hiszitek, hogy erdőben vagyunk?! Az utolsó garasig be minden az én kincstáromba! — Eddig is adtál részesedést a közös szerzeményből, uram!— álmélkodtak a rablók. — Ha majd megint a magunk emberei leszünk, megint úgy lesz. Most a nép hívott bennün­ket a szolgálatára, tehát a né­pet szolgáljuk, nem a magunk tarisznyáját. Az uralkodó embereinek nem tetszett ez a reform. Józaneszű uralkodó ilyen bolondokat nem követ el. Az elégedetlenség a hi­vatalnoki osztályban kezdődött, aztán átcsapott a főranguakra. Az uralkodó ugyanis kiadta a parancsot: — Akinek két krajcárja van, annak maradjon meg a két kraj­cárja. Akinek három van, attól vegyetek el egyet. A szegény embernek nem sok három krajcárja volt, hát bele­ment nyugodt szívvel az adózás­ba. Csakhogy az uralkodó to­vább folytatta a harmadolást: — Minden harmadik arany az enyém! Erre fölröffentek azok, akik­nek arany csörgött strimflizacs­­kójukban. De itt se állt meg az uralkodó: — Minden harmadik zsák arany is az enyém. Hordjuk csak a kincstárba. Bezzeg siratták az urak a zsák aranyokat, de hasztalan, mert az uralkodó azt mondta, hogy fogjátok be a szátokat, hi­szen én igazságos vagyok: csak minden harmadikat veszem el attól, akinek van. A nép maga nem zúgolódott, mert a megtöl­tött kincstárból az igazságos uralkodó annak adott, akinek semmije sem volt. Csakhogy az elégedetlen sáfá­rok és nagyurak addig mester­kedtek, hogy eltették láb alól a rablóvezérből lett királyt és nagy diadallal hozták vissza azt, akit az előbbi elkergetett. — Járj őseid nyomdokában! mondták neki. — Ne féljetek, úgy lesz. Úgy is lett: ősei nyomán ha­ladt, amikor hozzáfogott a sze­gények nyúzásához. Figyelmez­tették : — A szegények nyúzásával nem sokra megy, ó, bölcs ural­kodó. Az elődöd a gazdagokon kezdte. Megszólalt az uralkodó: — Mert szamár vala. Tudhat­ta volna, hogy a szegények szót­­lan állják a nyúzást, mert meg­szokták, mig a gazdag kirúghat­ja a kést a nyúzó kezéből. És tovább haladt ősei nyom­dokán. MINDEN MUNKÁS saját érde­kében teszi, ha belép az S. L. P. szervezetbe. Minden munkás agitáljon A MUNKÁS érdekében! 1930 Január 18. MIT OLVASSUNK? PROLETÁRDIKTATÚRA VAGY IPARI UNIONIZMUS? Pártunk legújabb füzete fog­lalkozik fenti tárggyal, még­pe­dig egy vitának gyorsírói jegy­zőkönyve alakjában. Silver elv­társ vitázott a workersporti Am­­terral, aki az Oroszországból im­portált taktikát tartja helyes­nek, s azt mondta, hogy az ipari unionizmus nem fontos. Silver elvtársunk döntő bizonyítékok alapján kimutatta, hogy Amter azt a forradalmat sem érti meg, amelyről állandóan frázisokat csépel, s leleplezte Amtert, mint aki egyáltalán nem képes meg­érteni, mi szükséges egy sorra- A füzet 72 oldalas, ára 20 cent. Megrendelhető A Munkás könyvkereskedésében. G. E. Macdonald: A HÜVELYK­CSAVAR ÉS A KÍNPAD. Az a 15 cent­i füzet a római katholikus egy­ház Inkvizíciós terrorjának kínzó­­eszközeiről szól, amelyek New Yorkban voltak kiállítva évekkel ezelőtt. Harminc kép van a füzet­ben történelmi bizonyíték gyanánt arra, hogy a “keresztényi szere­­tetet” papoló egyház bizony nem igen gyakorolta azt, amit prédi­kált, hanem épen az ellenkezőjét. Karl­ Marx: BÉRMUNKA ÉS TŐKE Ára .....................................................25 cent Ez egy klasszikus kis munka, amelyhez Engels írt bevezetést. Nem nélkülözheti egy munkás se, aki a szocialista gazdaságtan ta­nulmányozója. T. J. Holmes: SZOCIALIZMUS — MIT AKARNAK A SZOCIALISTÁK? — William Morris: A GYÁRI MUNKA. Ara..............................10 cent Holmes elvtárs felolvasása 1905-ben Clevelandon válaszol azokra a hazugságokra, amiket a szocialistákra szoknak ráfogni a tőkések csatlósai.­­ Morris an­golországi művész-szocialista vi­szont négy cikket ír arról, hogy"­ milyen idegölő a gyári munka mostan és milyen élvezetes és szép lehetne a szocializmus alatt. Daniel De Leon: A SZOCIALISTA IPARI UNION ALAPELVEI •^ra ....................................................20 cent De Leon elvtárs örökbecsű elő­­adása Minneapoliafea­n ISdl-bta, közvetlen a szocialista gazdasági szervezet megalakulása után. Az eredeti IWW elvi nyilatkozata van gyönyörűen magyarázva és kimu­tatva, hogy csakis egy forradalmi szocialista ipari szervezet képez­heti a jövő szocialista termelési rend ipari kormányzatának a struktúráját. K­rist Anastazoff: AZ AMERIKAI MUNKÁSMOZGALOM. — Kudlik Andor: IGAZOLJÁK-E A VISZO­NYOK A SOCIALIST LABOR PARTY-T? Ára..........................15 cent E füzet röviden ismerteti az amerikai munkásmozgalmat, rá­mutat a különböző szervezetekre s a szétszakadások okaira. Eugene V. Debs: IPARI UNIONIZMUS Ára...................15 cent Ez egy felolvasás, melyet a So­cialist Party vezére tartott 1905- ben New Yorkban. Ellenére an­nak, hogy Debs politikai ellenfele volt az S. L. P.-nek, beszédét még­is kiadták. Volt remény rá, hogy a­ szétszakadt munkásmozgalom új­ra egyesülni fog. Azonban azóta Debs cserben hagyta az ipari unio­­nizmust és hagyta, hogy az S. P. a munkásság nagy részét a refor­mizmus fertőjébe vigye és ezzel megakadályozza az igazi szocia­lista gazdasági mozgalom kialaku­lását. Daniel De Leon: KÉT LAP A RÓMAI TÖRTÉNELEMBŐL Ára .....................................................25 cent Ez két fölolvasás, melyeket De Leon elvtárs 1912-ben New York­ban tartott. Az első felolvasás pár­huzamot von a római plebs vezé­rek és a modern munkásvezérek között, kimutatván, hogy milyen hasonlatosság van a kettő között. A második felolvasás a Gracchu­­sok intő példáit öleli föl, kimutat­ván, hogy ha egy forradalmi osz­tály a reformok hínárjába keve­redik, onnan mily nehéz kiszaba­dulnia. — E füzet 96 oldal terje­delmű és rengeteg sok tanulság­gal szolgál a proletáriátus forra­dalmi mozgalma számára. Daniel De Leon: REFORM VAGY FORRADALOM. Ára.................10 cent Ez egy előadás, amelyet De Leon elvtársunk Bostonban tar­tott 1896-ban, kimutatván, hogy a forradalom mily útvesztőkbe ve­zet és hogy mi a forradalmi osz­tály kötelessége. — TARTALOM: Szervezet. Reform. Forradalom. A kormány. Az állam. Materializ­mus. Erkölcsiség. Az osztályharc. A reformer. A forradalmár. A sar­latánok munkája. Hamis mozgal­mak. Az egyenes adórendszer. A populizmus. Az S. L. P. és hiva­tása. Megrendelhető A MUNKÁS könyv­­kereskedésében, 401 East 84th St., New York, N. Y.

Next