A nagy háború írásban és képben 1. Északon és délen 2. (Budapest, 1916)

Kún Vilmos: A Dardanellák elleni szárazföldi harcok. Partraszállás és első megrohanás

GXCG3(CCG3ICLC2XCCG 3)CD PARTRASZÁLLÁSOK A GALLIPOLI-FÉLSZIGETEN ОХ£СР<ЭОХ£хЗхЭаХЭ sége, mely az utolsó még parton lévő ellenséges katonát is a hajókra való menekülésre kénysze­rítette. Az est beálltával a török csapatok ismét bevonultak Kum-Kalehba s összeszedték az ellenségtől otthagyott számtalan fegyvert és lőszerládát. A helység utcáit száz és száz el­lenséges hulla fedte, legnagyobbrészt a 175-ik francia gyalogezred és a 6-ik angol gyarmati ezredből. A veszteség azonban török részről is úgy tisztekben mint legénységben jelentékeny volt, de legalább kiverték az ellenséget a szent török földről. Az immár harminchat órája dühöngő harc azonban csak lassan kezdett csendesedni. Az el­lenséges flotta minduntalan meg-megújította a tüzelést s érzékeny veszteségeket okozott a törököknek, kik egy különítményt hagytak vissza Schierholz török őrnagy (szász királyi százados) parancsnoksága alatt azon feladattal, hogy a szétlőtt fedezékeket állítsa helyre s min­den további partraszállási kísérletet akadályoz­zon meg. A 3-ik hadosztály zöme, egyesülve az ismét visszavont 11-ik hadosztállyal, ismét gyülekezett az eredeti helyen. Április hó 29-én végre teljesen elcsende­sedett a harc s a török főhadiszállás büszkén je­lenthette :­­»Dacára, hogy a Kum-Kaleh vidé­kén partraszállott ellenség hajóágyúinak védelme alatt mindent megtett arra, hogy lábát a száraz­földön megvesse, csapataink által teljesen el­­űzetett. E pillanatban egyetlen ellenséges katona sem áll a Dardanellák ázsiai partjain. Az előadottakban csak egy tűnhetik fel furcsának a figyelmes szemlélő előtt, és pedig az, hogy az egyesült angol-francia haderő az első kudarc után több komoly kísérletet nem tett az ázsiai parton való partraszállásra, hanem megmaradt csapatait behajózva, eltávozott. Ennek oka csakis abban kereshető, hogy nem is volt komoly szándékában az ázsiai partokon had­műveleteket kezdeni — hiszen említettük, hogy itt a terepalakulás erre kedvezőtlen —, hanem csak le akarta kötni a támadással a török had­erő jó részét, hogy annál biztosabban dolgoz­hasson a Gallipoli-f­élszigeten. A főtámadás pár órával később a Gallipoli-f­élszigeten indult meg. PARTRASZÁLLÁSOK A GALLIPOLI­­FÉLSZIGETEN. Az anatóliai partraszállással egyidejűleg az antant megkezdte a­ főhadműveleteket a Gallipoli-félsziget ellen is. Április 25-én reggel 165 Török gépfegyverosztag lőállásban a Gallipoli-félszigeten. Sa/IA Munir bej török művész rajza. A Leipz. Illustr. Zeitung eng.

Next