A nagy háború írásban és képben 1. Északon és délen 2. (Budapest, 1916)
Kún Vilmos: A Dardanellák elleni szárazföldi harcok. Partraszállás és első megrohanás
G2›DeXDe*dG3~DC2XD A DARDANELLÁK ELLENI SZÁRAZFÖLDI HARCOK QX£0‹C9C£4SQPCSQC‹S 4 órakor jelentette már Bulair őrsége a főhadiszállásnak, hogy egy csatahajóktól és torpedónaszádoktól kísért szállítmány befutott a Szároszi-öbölbe. Liman von Sanders tábornok azonnal felriasztotta a Gallipolinál táborozó 7-ik hadosztályt, mely a várostól északra lévő útkeresztezésnél azonnal készen állott arra, hogy a félsziget északi partján esetleges partraszállást meghiúsítson, vagy az előkészített Bulair-állást megszállja. Ugyanerről a központi helyről a hadosztály képes volt hajókon akár Csanak- Kaleht, akár Maidoszt, Kilid-Bahrt, vagy az ázsiai partot is aránylag rövid idő alatt elérni. A tábornok intézkedése mutatja, hogy az első pillanatra egy általános, minden irányban jövő partraszállással számolt , hogy az ellenintézkedéseket minden lehető esetre megtette. A főhadiszállás egy része a Gallipoli várostól északra lévő Ghazi-Tepe magaslatra ment, honnan a Szároszi-öböl és az egész félsziget betekinthető volt. Jól berendezett telefon- és távíróhálózat a jelentések vételét és a gyors parancsolást megkönnyítette. Azantánta Szároszi-öbölben való megjelenésével egyelőre csak a figyelmet akarta magára vonni, s ezalatt reggel 6 órakor Kaba-Tepénél megtörtént az első partraszállás. A Maidosz mellett álló 9-ik török hadosztály parancsnoka, Sami ezredes azonnal elrendelte az Ari-Burnunál álló zászlóaljnak egy ezreddel való megerősítését. Az előrerendelt ezrednek nehéz feladata volt. Az ellenség hajókról felbocsátott lekötött léghajók segítségével a terepnek úgyszólván legkisebb ráncaiba is belátott s a nehéz hajóágyúk tüzét azonnal odairányította. Ennek dacára az ezred — hála az ezirányú sok gyakorlatnak 166 — felhasználva minden kis búvóhelyet, szakadékot, elkerülve minden utat a legnagyobb ügyességgel, reggel 8 órakor elérte a tengerpart mentén húzódó magaslatokat s a tizenkettedik órában megkezdte a támadást a partraszállott ellenség ellen akkor, mikor az az Ari-Burnunál lévő magaslatokra kezdett felkapaszkodni. Majdnem egyidejűlieg a kabatepei partraszállással az antánt a Gallipoli-félsziget legdélibb csúcsán, a Hellesz-fok és Szed-il-Bahrnál, valamint a Szigindere-folyó torkolatánál és a Morto-öbölben is csapatokat vetett partra. Végül pedig a Szároszi-öbölbe befutott ellenséges flotta a bulairi erődöket fogta erős tűz alá, azt a látszatot keltve, mintha ott nagyszabású partraszállás kezdődnék. Liman von Sanders, látva, hogy az ellenséges hadműveletek főleg a félsziget legdélibb és legkeletibb pontja ellen irányulnak, a félsziget déli részének védelmét Esszad pasára bízta, ő maga pedig a Ghazi-Tepemagaslaton maradt, hogy az eseményeket személyesen ellenőrizhesse. Azon esetben ugyanis, ha az ellenség nagyobb erőkkel Bulair környékén partraszállott volna, ezzel a félsziget déli részén lévő erőket összeköttetési vonalaiktól könnyen elvághatta volna, hiszen Bulair környékén a félsziget alig pár kilométer széles. Itt volt tehát a legkritikusabb pont, itt volt a helye a főparancsnoknak. Esszad pasa, amint a félsziget déli részének védelmére a parancsot megkapta, azonnal Maidoszba utazott, hol délben megérkezve, lóra ült s tájékozódás szempontjából a Mal-Tepe-magaslatra lovagolt, honnan az egész ariburnui és kabatepei harcteret át lehetett tekinteni. Közben a 9-ik hadosztály, melynek a félsziget déli részének védelme jutott feladatul, csapatainak legnagyobb részét már harcba vetette. Érintetlen volt azonban még a Maidosznál álló 19-ik hadosztály, mely mint főtartalék egy időre visszahagyatott. Nem lehetett ugyanis az eseményeket még mindig tisztán látni s gondolni kellett arra is, hogy esetleg az anatóliai parton lesz segítségre szükség. A hadosztály parancsnoka, Mustafa Kemal bej azonban nem töltötte tétlenül az időt, várva a pa- Nehéz francia ágyúk partraszállítása a Gallipoli-félszigeten.