A nagy háború írásban és képben 1. Északon és délen 2. (Budapest, 1916)
Kún Vilmos: A Dardanellák elleni szárazföldi harcok. Partraszállás és első megrohanás
TOVÁBBI HARCOK A GALLIPOLI-FÉLSZIGETEN QXSQXSQXSQXSQXL nyomultak az antánt egén, az orosz a jelek szerint a konstantinápolyi akcióra alig lehetett alkalmas. Jobb volt egy kicsit várni, így keletkeztek az állóharcok a Gallipolifélszigeten. A tengeren egyes vállalatok itt-ott előfordultak még, a szárazföldön egyelőre a legteljesebb nyugalom állott be. Május 13-ikán éjjel a »Muavenet -Millie« török torpedónaszádromboló Csanak-Kalehból egy kis kirándulásra indult a Dardanellák elé. Közvetlen a part mentén haladva csakhamar kiért a szorosból s maga előtt látott két alvó angol óriást, amint teljes sötétségben ringottak a vizen. A török jármű óvatosan, a lehető legnagyobb csöndben közeledett feléjük. Az egyik óriáshoz már 100 méternyi távolságra jutott, mikor egyszerre felfedezték. Amint azonban az ellenséges csatahajón az első világosság kigyúlt, a török válaszul egymásután három torpedót lőtt ki. Mindhárom talált s óriási dörrenéssel az angol »Goliath« óriáshajó egy része levegőbe repült. A betóduló víz megtette a többit s pár perc múlva egy angol lobogóval kevesebb úszott a vizek felett. A vakmerő »Muavenet Millie« a torpedók kilövése után azonnal megfordult s sikerült sértetlenül elmenekülnie. Ami a májusig lefolyt első szárazföldi harcok végeredményét illeti, minden pártatlanság nélkül mondhatjuk, hogy az antant kudarcával végződött épp úgy mint a hadihajókkal való első megrohanás. Az ántánt egész eljárása, az előkészületek hosszadalmassága, a sok ponton, nagy erőkkel végrehajtott partraszállás s a part elérése után azonnal megkezdődött támadó hadműveletek mind arra engednek következtetni, hogy az ántánt egy csapásra győzni akart, hogy abban a hitben élve, miszerint a török szárazföldi hadsereg a Balkán-háború ütötte sebeket még nem tudta kiheverni, egy erőteljes megrohanással le akarta gázolni az ozmán védőket. Mutatja ezt a szándékot az, hogy a partraszálláskor nem sajnálta az emberáldozatot. Rendszeres, tervszerű eljárás mellett ugyanis kevesebb vérrel is elérhette volna azt az állást, amibe végül került. Éjjel partraszállított kisebb osztagok észrevétlenül beáshatták volna magukat s a következő éjjeleken új és új kis osztagok szinte észrevétlen földalatti 183 A török foglyokat az angolok ketrecekbe zárva helyezték el a hadihajókon. Angol folyóirat nyomán.