A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-22 / 17. szám

Tp~ __ __^ ^ ....... ...... 1fl2í. májjus 22., vasárnap. i tmp7 MUNKÁSM OZG A LOM Vissza a faluba? A városok munkanélkülisége, a meg­élhetés nehézsége és a rossz lakás­viszonyok nagyon sok városi embert ősbölcsőjébe, a faluba hajtott vissza. Különösen azok mentek, akiknek gyö­kere a falu volt, akik onnan jöttek iparra vagy tanult pályára. Azonban a falu, amely máskor el­szakadt fiát szeretettel ölelte magá­hoz, most ellenszenvvel, irigységgel és rosszakarattal fogadja az odamenekü­­lőket és különösen az önzésben meg­­hájasodott tehetősek mindent elkö­vetnek, hogy az általuk jött-mentnek nevezett visszavágyók helyzetét és faluban való maradásukat lehetetlenné tegyék. Nagyon sok panaszos levél érkezik hozzánk, sokan személyesen keresnek fel bennünket, hogy segítsünk rajtuk. Az egyiknek nem adnak letelepedési engedélyt, bár ennek megtagadásához semmi ok sincs, egyéb a nadrággyűlő­idnél. Bezzeg a zsidók ellen nem oppo­náltak annak idején. A másikat nem veszik fel az ellátat­lanok közé. Éljen meg, ahogy tud. Ha valaki lakást tudott szerezni, nagy keservesen, azt kimaceráltatják. Aki jogainak tudatában bátran mer az igazság védelmére kelni,­­ meg­fenyegetik. .És így megy ez tovább. Falusi kis potentátok teszik lehetet­lenné jogos igények kielégítését, a házhelytörvény végrehajtását. Ezek álmosodnak rá minden jó ügyre. Ezért mászunk oly nehezen kifelé ebből a törmelékből, melyet az u­tóbbi évek katasztrófája zúdított reánk. A Felvidéken olcsóbbodik az építkezési anyag. Az építkezés megindulását kétség­kívül az építkezési anyagok mérhetetlen drágasága okozza, nemcsak nálunk, ha­nem a Felvidéken is. Ez nemcsak az építőipari munkásságot érinti súlyosan, hanem az építési anyagokat előállító üze­meket is, akik merő haszonlesésből az anyagokat megdrágították. Ezt megálla­pítva, a felvidéki tégla- és cserépfedő­gyárosok között akció indult meg az árak leszállítására, így Kassán a tégla árát 1000 darabonként 100 koronával máris leszállították. Tervbe vették ezenkívül a további árleszállításokat is. A vörös zászló, mint verekedő eszköz. A csehországi Raudnitzban a főtéren minap a szociáldemokraták nagy népgyűlést tar­tottak, melyet a kommunisták szétvertek. A szónokot, Nau­kup szociáldemokrata sze­nátort ledobták a szónoki emelvényről és ruháját elszakították. Egy kommunista azután megragadta az emelvényen kitű­zött vörös zászlót és azzal vette Soukupot. Erre általános verekedés támadt, mely a szociáldemokraták futásával végződött. Munkásjubileumi.A Rosseman és Khüne­­mann gépgyárban kedves jubileumot tar­tott Kelemen Gyula kovács tüzimester, aki 30 év óta dolgozik a gyárban. Az igaz­gatóság tagjai és munkástársak meleg, ünneplésben részesítették a jubilánst s az igazgatóság jutalomként egyezer koro­nát nyújtott át. Egyezer korona és har­minc verejték­es esztendő — jellemző a tőke belátására.—" A Ganz-villamossági gépgyárban Wolner Antalt ünnepelték munkatársai és az igazgatóság, aki 25 évig dolgozott az üzemben. Mindkét jubi­láló munkást felterjesztik a kereskedelmi miniszterhez. Vasmunkás dalkör. A vas- és fémmunká­sok országos szakszervezetének nemzeti dalköre f. hó 23-án este 6 órakor tartja alakuló ülését. Résztvevők jelentkezzenek (IV., Kossuth Lajos-u. 1., 1.1. I. em.). Budai majális. A keresztényszocialista szakszervezetek III. kerületi csoportja 22-én, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel nagy majálist rendez a «Buda-gyöngye» vendéglőben. Munkanélküli sütőmunkások elhelye­zést nyerhetnek. Jelentkezés reggel 6—8-ig IV., Kossuth Lajos­ utca 1., III. lépcső, i. e. 11. Vasárnapi gyűlések : Gázművek közvilá­gítási osztálya i. e. 10 órakor taggyűlést tart (I. 1., 1. em.). — Vasutas gyűlés Kecs­keméten. Szónokok : Slomonnay Tivadar és Horváth Gergely. — Földmunkás gyűlés : Valkó, Vácszentlászló. Hétfői gyűlések : Bérmunkások központi választmánya fél 7 órakor ülésezik. (III. 1. II. em. 11.) — Szabómunkások központi választmánya fél 7 órakor ülést tart. (I.1., I. em.) — Egészségügyi alkalmazottak vigalmi bizottsága 7 órakor tart ülést (Dohány­ utca 7­., I. em. 16.). — Föld­­munkásgyűlés : Zsombok. Dr. Ravasz László a magyar kolvinfemits kiválásáról Lelki újjászületést és társadalmi szervezkedést sürget — A NÉP tudósítójától. — Budapest, május 21. Munkatársunk felkereste dr. Ravasz László theológiai professzort, a refor­mátusok jeles egyházi szónokát, akit az elmúlt napokban válsztották meg a pesti református egyházközség lelké­szévé és nyilatkozatot kért tőle buda­pesti benyomásairól és új munkaköré­vel összefüggő terveiről. Dr. Ravasz László erre vonatkozólag a következő­ket mondotta A Nép munkatársának : — 1918 óta Budapesttel összekötte­tésben nem voltam. Úgy érzem magam, mintha egy más bolygóról érkeztem volna ide és nem tudom áttekinteni a hely­zetet, csak azt látom, hogy régi isme­rőseim és barátaim a régiek maradtak. A püspökválasztási harcokról tájé­kozva abszolúte nem voltam és nem is lehettem, egy pár döntő táviratváltá­son kívül más összeköttetésem nem volt. A kérdés felvetődése elején kér­tem, hogy a legnobilisabban és teljesen a keresztény szeretet szellemében vívják meg ezt a harcot s amint látom, párt­­híveim és vezetőik már egyéniségük­nél fogva is ezt különös gonddal meg­tartották. A dunamelléki kerület az, amely az új világalakulásban területben és ember­ben a legkevesebbet vesztett, viszont a budapesti egyházközségé az, amely különösen a rendkívüli nagy számú erdélyi menekültekkel, számban és te­kintélyben aránytalanul nő, úgy, hogy az egész magyar nyelvű kálvinizmusnak ítéletem szerint, Budapest lesz a szellemi központja. Egyéni érzéseimről és lelki tusaimról, melyeket megvívtam, mikor a püspökválasztás kérdésének meg­indulásáról volt szó, nem szívesen be­szélek, de az a rendkívüli jó­indulat, mely itt megnyilvánul és az a nagy szeretet, mely Erdélyben marasztal, azt a benyomást kelti bennem, hogy itt az én személyi képességeim rend­kívüli túlbecsülésével az igazság he­lyett a szeretet beszél. Különösen szí­vemen fekszik az a gond, hogy akár­milyen legyen a döntés és akárkinek ke­zébe kerüljön is a vezéri pálca, az ösz­­szes erők minden keserűség nélkül, a leg­teljesebb összműködésben közösen mun­kálkodjanak. — Tulajdonképen egy lelki újjászü­letést tartok nagyon sürgősnek és poli­tikai divatok helyett nagy lelki megúj­hodást. Be kell következnie egy lelki renaissance megindulásának, a kálvi­nizmusnak, egy erőteljes társadalmi szervezettségű alakulatnak kell lennie, mely különösen etikai szigorúságot képvisel és amely társadalmi szervező munkának a múltban oly nagyszerű eredményei voltak, például Hollan­diában. A kálvinizmusban ma is a leg­teljesebb szabadság a legnagyobb belső kötöttséggel párosul. — Hogy éppen itt és a jelenlegi kö­rülmények között, mi a legközelebbi tennivaló, az programmkérdés, ehhez szükséges a jelenlegi helyzet mély átte­kintése, melynek hiányát én a legnagyobb mértékben érzem. O­rszágos magyar ünnepség Finnországban Magyar kultusz az északi testvérnépeknél —■ A NÉP tudósítójától. — Helsinki (Helsingfors), május 15. Az északon lakó, a magyarsággal rokon turáni népek közül kulturális és gazda­sági helyzetüknél fogva a finnek válnak ki. Ez a kisszámú, de akarni tudó szor­galmas nép lassanként kezébe veszi észa­kon a turáni mozgalom vezetését és külö­nösen két irányban orientálódik : egyrészt Magyarország,­másrészt Japán felé. Lap­jaik behatóan foglalkoznak a magyar ügyekkel, sajnos azonban, hogy kénytele­nek beérni a bécsi, berlini, párisi avagy londoni magyar hírekkel. Az újságok értesítenek arról, hogy a magyar irodalom teljesen ismeretes a fin­nek előtt és mindég több és több magyar munka jelenik meg finn fordításban. Her­­czegh Ferenc «Arany hegedűjén karácsony­kor jelent meg finn nyelven a könyv­piacon, legújabban pedig ugyancsak Her­­czeg Ferenc «Fekete Boyáis»-ának fordítása készült el, amit az idén nyáron tartandó országos magyar ünnepségen fognak bemutatni a színházak. Ezen a pár napig tartó magyar ünnep­ségen a finn dalárdák és zenekarok magyar dalokat adnak elő és ugyancsak magyarul fog a testvéri idegenben az ég felé szállni magas szárnyalása «Szózatunk.» Ez az ünnep a magyar-finn testvériség hatalmas meg­nyilatkozása lesz és ez alkalommal a két nép rokonságáról és a magyarsággal vonat­kozásban lévő dolgokról tartanak az egész országban előadásokat. A színházak műsora mellett a mozik­,­ban is nagyon sok magyar eredetű darabot játszanak. A finnekkel együtt velünk rokon észt népek szintén igyekeznek a kapcsola­tot felvenni a magyarsággal, így egyete­mük, a dorpadi egyetemi ifjúsága már­is kapcsolatot tart fenn a magyar főiskolai is Turuló­szövetséggel. Rendkívül fontos, hogy a magyarság iparkodjék a gazdasági­lag fellendülő Finnországgal a szoro­sabb gazdasági kapcsolat létesítését előkészíteni, mert a finn lapok tanúsága szerint úgy Ausztria, mint Románia már több hónap­pal ezelőtt kereste a gazdasági kapcsolatot a felvirágzó Finnországgal. A magyarság­nak a rokonság révén a reára nézve ked­vezőbb helyzetet nem szabad kihasználat­lanul hagynia. Hogy pedig ez minél biz­tosabb alapokra helyeződjék, továbbá te­kintettel az északi nagy magyar kultúr­­propagandára, mindenekelőtt meg kell te­remteni a helsinkii magyar követség felállí­tásával a diplomáciai összeköttetést.­­ Ma, amikor a magyarság teljesen magára van hagyva, sietnie kell a feléje nyújtott finn testvéri jobbot minél előbb megszo­rítani. A finn nemzet többszöri megkeresé­sére elvárta a magyarságtól, hogy Helsinki­ben követséget állít fel. A finnek nem tud­ják megérteni, hogy a magyar kormány ezt a rendkívül fontos lépést miért halogatja, annál is inkább, mert­ úgy a társadalmi, mint a hivatalos tényezők egyformán ke­zére jártak volna. Satula miniszter budapesti missziója sem járt ebben az ügyben kielégítő ered­ménnyel. Bár tudományos szempontból sikerült nagyon értékes eredményt el­érnie, így­­ mintegy 10—12 millió magyar korona értékes magyar könyvet hozott magával, de a déli finn és az északi magyar követségek dolgában csak annyit sikerült elérnie, hogy a két kormány a két alien­ fővárosá­ban kölcsönösen konzulátust állít fel. A finn konzul már elutazott Budapestre és működését meg is kezdette. A magyar nemzetet a finnek már azzal is megtisztelték, hogy az önálló finn állam első miniszterelnökét, egyik legkiválóbb fiát és a köztársasági elnökség aspiránsát küldték Budapestre. Satala nyilatkozatai­ban melegen emlékezik meg a magyar tár­­s­adalom iránta és a finn nép iránt meg­nyilatkozó rokonszenvéről. Kár, hogy a magyar kormány nem for­dít több gondot a faji kapcsolatok meg­teremtésére akkor, amikor korüin minde­nütt a faji tömörüléseket és szövetkezé­seket láthatja . —dr.— SZAKORVOSI SL VII., Dohány-utca 39. Rendel: 11—1-ig és 4—T-ig. MÉZ-ÉS VASBÚTOROK legolcsóbban HIKKER gyárában. | VH. ker., Dohány-utca 6. szám. | 102 ________Tel. József 61—97. Gyermekkocsik. | TERMÉSZETES SZÉtISAVDÁS SAVARYUVIZ MÓHA9 . .­.. Gl­­-„­iramát LEGKEDVELTEBB ASZTAL! ÉS ELISMERT ICITÜNÖ BOrtVIZ. A legelőnyösebb árban megrendelhető Pannónia Kérészié«» Fogpasztási Szövetkezet főelárusitónál IV., Muzeum­körutc 41. Telefon 95—04. és József 73—22. KERÉKPÁR gummi külső JfrOO belső 125 alkatrészek nikkelezés, zománcozás legolcsóbban diósad! BE&X 5,ÁSZS,@ kerékpár raktár és gyártás Budapest, Vili., Német­ u. 45. Árjegyzék. 2 kor, levélbélyegért. 109 Ahol Sfazárn @ksé! Ingzefírek, kanavászok ............._1­38 — kö­ vtől Vásznak ...................................... 33.— « -től Francia batiszt divatszinokban 33.— « Festő­k, kartonok ... ... ... ... 45. « -tól Dupla széles svejci Opel szinokban 85.— « « « cérna granad­a « 46.— « Ruha vászon­szinokban .............. 49.— « -tól Dupla széles csikós, kockás divat­kelmék ... ................­.......... 93.— « -tói Dupla szőlős lufi- és női gyapjú­szövetek.......................... ... ... 295.— « tói 1000 vég Rumburgi vad­on rotjo K 32.— 10 méteren felüli vételnél árengedmény! Varatlókok rendkívül olcsó árban! 196 Nemzeti Nagy Ház, ?. AUTOMOBILOK CSERMELY KÁR­OLY 114 Központi iroda, VI., Teréz­ körút 12. szám, UH., Erzsébeta kömt 28 Barna, romAttwroft Sprinek számi,ff k [­450 számig K550. számig 10T Elsőrendűi vászoss cipők Fehér egypontos és fűzős SC­ 495. Eredeti svájci­­ fűzős félcipő, csak drapp , szürke K 400­0 cipók elegánsak, tartósak, olcsók

Next