A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1921-05-01 / 1. szám
4 ismerte fel Gaernert. Hát arra miért nemkényszerítették a rendőrségen? Szlanykovszki,: Nem mondták, hogy kivel szembesítenek, nem találhattam ki, hogy Gaertner az illető. Ha mondták vagy ha akarták volna, hogy Gaernert felismerjem, akkor megnevezték volna és én ráhagytam volna. Az ügyész : A helyszíni szemlére honnan vitték el? Sztanykovszki: A rendőrségtől és ugyanoda vittek vissza és a rendőrségtől kerültem ide a Markó utcába. Az ügyész: Ön úgy beszélte el az eseményeket, annyira pontosan, hogy csak az tudja így elbeszélni, aki átéli az eseményeket. Az ügyész: Úgy beszéltem el, mint akinek jó memóriája van. Az ügyész : Hogy tudta ön, hogy már egyszer vissza fog kerülni ide a törvényszékre és itt leleplező tanúvallomást tehet. Sztanykovszki: Én erről egyáltalában nem tudtam, nem számítottam erre, mint már kijelentettem, könyvben megírtam mindent, amitügyvédemnek adtam át. Az ügyész: És ha a halálos ítételetet közben végrehajtották volna magán? Szlanykovszki: Akkor is meg lett volna minden a könyvben és az igazság kiderülhetett volna. Az elnök felszólítja a vádlottak közül először Kéri Pált, van-e kérdése Sztanykovszkihoz. Kéri : Nincs. Friedrich Istvánnak sincs semmi kérdése. Elnök Fényeshez Önnek van kérdezni valója? Fényes László kérdez. Fényes László feláll és kérdéseket intéz tanúhoz. Fényes : 1919 november 11-én a rendőrségen szembesítették önt velem, akkor a szemembe mondotta, hogy én biztattam fel, akkor én elkeseredésemben kifakadva valótlan állítások miatt, azt kérdeztem, hogy megverték, vagy ígértek-e valamit, hogy ilyet állít rólam? Ön pedig azt mondotta,hogy mi már vallottunk, legjobb lesz, képviselő úr, ha nem is bevallja , bűnét? Ilyetmondani szembe valakinek csak akkor lehet, hogyha az illető tudja, hogy hamisan akar valakit vádolni vagy ha igaz, amit mond. Kérdezem: miért mondta ezt a szemembe? Szlanykovszki: A detektívek mondották, hogyha Fényes László tagad, akkor is csak mondjam fi szetébe bátran. Olyan helyzetben voltam akkor, hogy még az édesapámnak is a szemébe mondtam volna, hogy ő a felbujtó. Fényes: Most azt kérdezem, hogy egy detektív akkor, akinek a nevére nem emlékszem, azt mondotta rám, hogy : mondd csak annak a vén szalámitolvajnak a szemébe a dolgokat.. . . Szlanykovszki: Igen, mondotta. Elnök: Ki mondta önnek ezt a lealacsonyító jelzőt. Fényes Lászlóról? Szlanykovszki: Lengyel vagy Vincze nevű detektív mondotta. Elnök: Szá tudna ismerni, hogy melyik? Szlanykovszki: Mindkettőt ismerem, csak azt nem tudom, hogy melyik mondotta. Fényes: Milyen összeköttetése volt önnek Hüttnerrel a forradalom utáni időben? Szlanykovszki: Kijelenti, hogy sem a forradalom után novemberben nem volt semmi összeköttetése Hüttnerrel, sem a forradalomban, sem a kommün alatt. Nem is látta akkor, 1919 november 22-én a rendőrségen látta először a detektívfőnök szobájában. Fényes : Beszélje el összekötetését Helttaival. Sztankovszki: Mikor Hüttnerrel Laehnernél jártam a röpcédulák pénze ügyében, egy piros parolis főhadnagy bemutatkozott: «Keltai Viktor vagyok? mondotta. Felesküvés iránt érdeklődtem, ál én délután a városparancsnokságon nagy nemzeti szánt szalaggal láttam, mikor a revolverutalványokat irta. Fényes további kérdésére tanú kijelenti, hogy a rendőrségen kilenc napig volt és bár az őrszobán volt, ahol újságot lehetett látni, azt még sem olvasta. Fényes azon kérdésére, hogy a Fényes László név mikor és hogyan került szóba, kijelenti, hogy legelőször Hüttner vallomásából 1919. november 22-én vagy a november 22-re 23-ra virradó éjjel, vagy 23-án történt az. Fényes: Addig az én személyem iránt nem érdeklődtek? Ten.: Egyszer, ez ön tanúkihallgatása alkalmával. 22-én. Elnök :Augusztusban már én beszéltél Fényesről, az jegyzőkönyvileg megállapítható. Fényes: (Indulatosan.) Ki hozta szóba akkor nevemet? Tanú: Nem emlékszem, hogy milyen körüliriivek között került szóba. Fényes : Ki volt önnek a védője? Tanti: Dt. Vértes. dr. Lengyel Zoltán. Fényes: Hogy került hozzájuk. Tanú : Vértest az édesapám kérte fel védőül, feleségem mondotta, hogy Lengyel Zoltán ajánlkozott, mint tényről, nem tudok erről. Én tulajdonképen Magyar Lajostól, egykori vádlottársamtól tudtam meg, hogy ki a Lengyel Zoltán, előbb nem is ismertem. Az október 30-án megtartott helyszíni szemlén történt ez, ahol Lengyel Zoltán is megjelent. Fényes: Úgy jelent meg, mint az ön Védője? Tanú : Nem tudom. Fényes: De tudnia kell, mert hiszen ez öntől függött. Tanú : én 1920. májusig nem irtam Lengyelnek meghatalmazást. Fényes: Mikor beszélt ön először Lengyenek mint védőjével? " Tanú: Ha jól emlékszem, 1919 decemberében. Fényes! Volt arról szó, hogy honoráriumot fizet ön? Lengyel szimpátiából véd. Tanú: Azt mondta Lengyel, hogy irántam érzett szimpátiából ingyen fog védeni. (Derültség.) Fényes: Tudja azt, hogy később másnak is védője volt? Tanú: Azt mondta, hogy beszéljek Hüttnerrel, hogy ez dr. Török Sándort válassza védőül. A feleségemet is megkérte, hogy menjen Hüttner apjához és Törököt nevezzék meg védőül. Feleségem tényleg volt is ott, de Hüttner apja nem akart fiáról hallani sem. Fényes: Mondja meg, de facto, kinek volt még a védője? Sztankovszki: Dobónak, később azután ellentétesnek látszott a két védelem. 1920. június 8-án autón vittek benunkéin a Roheim-villába, akkor odahozták Dobót is. Ekkor mondta Lengyel Zoltán,, hogy elvállalja a védelmét Dobónak is. Én tiltakoztam az ellen. Fényes: Önt Kovács vizsgálóbiró egy alkalommal a cellájában is kihallgatta. Megjelent ott valaki, e kihallgatás alkalmával és ki. Taru : Úgy tudom, védőm jött be Soóky ügyész úrral, hogy pár szót váltsanak és elmentek. Ez december 1-én volt. Fényes fi A Margit-körúton hogy helyezték el addig, araig tagadásban volt. * Sztankovszki: Május 7-én szállítottak át és még aznap beszéltem Hüttnerrel és védőmmel. A kulcsár azt mondta, amikor az én emeletemre sétából felment a cellába, hogy maradjak. Azt hiszem, hogy ez tévedésből történt. De mondtam Hajdú és Fúrj a letartóztatásban levő tiszteknek, hogy nem tudom ebből megint mi lesz. Fényes: Hüttnerrel a Tisza-ügyről beszélt? " „Fontos, hogy Friedrich henne legy en.“ Sztankovszki: Csak erről volt szó. Hüttner megmondta, hogy ő sincs benne, tudja azt hogy én is ártatlan vagyok, irt is nekem egy levelet, amelyben bocsánatot kér tőlem, hogy megrágalmazott. A fontos csak az, mondotta Hüttner, hogy Friedrich benne legyen. Hüttner azt mondta, hogy Fényes Lászlót ás Kéri Fáit is bele kell venni azért, hogy ne legyen feltűnő az, hogy csak Friedrich van benne. (Nagy derültség.) Az elnök: És ön elhitte ezeket? Sztankovszki: Nem hittem egy szavát sem. Elnök: De a levelekben, amiket vallottak, olyasmiket is írnak, hogy vigyázzunk, hogy össze ne gabalyítsuk a dolgot. Aki ártatlan és akinek igaza van, annak nem kell semmitől félni. Tanú: Kérem, méltóztassék nekem felmutatni azt a levelet. Elnök: Majd elébetárom valamennyit. Fényes : Itt kell feltennem azt a kérdést előzetesen, vájjon volt-e szó arról, hogy Friedrich a hatalmon van. Fényes László pedig erősen megtámadta Friedrichet. Nem mondták egymás közt, hogy a kettő közül az egyik legény marad a Csárdában ? Tanú : Nem. Fényes: Mit tud Heltai és Hüttner közti viszonyról? Ezt nagyon lényegesnek tartom, mert meggyőződésem szerint olyan ember szökött ki Bécsbe. Elnök: Ne tessék elébevágni a tanú vallomásának. Sztankovszki: Amikor én a Margitkörútra kerültem, Heltai már szolgálatában volt. Hallottam Nütnert il, hogy Greff hadnagyot és még többeket Heltai kiszabadított. Holstein főhadnagy közölte velem, hogy Heltai kijelentette előtte, hogy a Margit-körúti fogházban egy hosszú kötelet, fon, amelynek végére Friedrich lesz kötve. Vágó (felugrik helyéről): nekem ugyanazt mondta. Elnök: Maradjon csendben !... Ki hallotta ezt. Sztankovszki : Több tiszt hallotta, tárgyalták azt a fogházban. Egy alkalommal valami Immerglück nevű tengerész hozott fényképeket. "Hüttner magához vett egy fényképet, amelyen egy tengerész fotográfiája volt. Azt mondta nekem: Te, ez lesz, az az ismeretlen tengerész, akit majd bemártunk. Ennek nem ártunk, mert ez már úgyis meghalt. Megmondta, hogy Kundeckernek látják. Amikor nekem felmutatták a fényképet, felimserten, bár sohasem láttam. Gadó elnök kérdésére a védőügyvédek kijelentik, hogy a Sztanykovszkihoz intézendő kérdések még körülbelül két órát vesznek igénybe. Erre az elnök a tárgyalást délután egynegyed háromkor bezárja és a következő tárgyalást hétfő reggel 9 órára tűzi ki, mikor is Sztanykovszki tanú kihallgatásának befejezése után, Almássy Denise grófnő kihallgatására kerül a sor. E fő fizetési áraink: Félhavi előfizetést, csak Budapest területére tapadunk f el. Külföldre az előfizetési árak kétszerese számíltatik. Egyes számára Magyarország területén két korona, Wienbe 5 osztr. korona, Csehországba két cseh korona, Jugoszláviában 2 jugoszláv korona, Romániába 2 lei. ❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦ Németország nem védekezik fegyverrel. Poroszország és Bajorország együttműködése. — A francia megszállás következményei. — A német nép a belső konszolidáció útján. München, ápr. 30. A német nép sohasem volt politikus nemzet. Ma is, a külső és belső megpróbáltatások idején, minden erejét a gazdasági újjászületés munkájának szenteli. A német kereskedelmi hajók kiszolgáltatásának gazdsági következményei nem Németországot, hanem Angliát sajtolták. A nagy hajószaporulat következtében Angliában szünetel a hajógyártás és a hajómunkások nagy része munka nélkül maradt. A hamburgi dokkokban azonban serényen dolgoznak és a gazdasági élet zavartalanul folyik tovább. Német politikai és gazdasági vezető körökben határozottan megvan a készség és az akarat arra hogy természetben anyagban és munketerőben helyreállítsák a háború által elpusztított vidékeket. A németek azonban joggal kérdezik, hogy vájjon milyen címen követelt volna az aniánt «jóvátételt», ha a háború nem francia, hanem német területen játszódott volna le és a háború okozta károk egyedül Németországot sújtanák. A francia megszállási terv esetleges végrehajtását igen pesszimisztikusan ítélik meg a német külügyi körökben. Kiszámíthatatlan következményeket és egész Európát sújtó gazdasági katasztrófát jósolnak, arra az esetre, ha a franciák megszállják a Ruhr-vidéket. Ebbe a gazdasági katasztrófába nemcsak Franciaország, hanem Magyarország is belesodródnék Akármi történjék is, német fegyveres fölkeléstől nem kell tartaniok a franciáknak. Németország belpolitikai konszolidációjának határozottan használtak a külpolitikai fenyegető események. Kc■esztény körökben nagy az öröm, hogy a szociáldemokraták kiváltak a porosz kormányból. A belső ellentéteknek ez a kiküszö-bölése nagyon megkönnyíti Poroszországiak együttműködését a katholkus Bajoroszággal R. Sz. Keresztény társadalmi alapítás KfW“ Ruházati Áruház ,llL V L Szövetkezet Budapest, IV., Kossuth Lajos u. 20. Az összes nyári mosócikkek u. m.: Grenadinok, Batisztok, Creppek, Zefirek, ruha és ing Cretonok, Ruhavásznak, továbbá Schiffonok, Vásznak, Nanking (tellhuzat), Kanavász, Cloth, férfi és női gyapjúszövetek 30-50 %-kal leszállítva Mielőtt szükségletét fedezné, győződjék meg minden vételkötelezettség nélkül az általunk forgalomba hozott cikkek áráról és minőségéről Ke engedjük miEz magunkat silány B*® értékű árukkal ! félrevezetni! Ne aái fel ékszerét 9 nem mutattahupm ékszerüzleteben Uiloi-ut 3. Calvin-tór UMi?iUUii mellett. — Aranyat, ezüstöt, brilliáns, HMBMBBai régiséget legmagasabb árban veszek. LOMBFPRÉSZ szerszámok, minták és anya- tagok és egyébb eszközök, kerti szerszámok, konyhafelszerelési cikkek kaphatók FISCHER LÁSZLÓ Árjegyzék vasáru kereskedésében s K bélyeg Budapest, IV., Kamraermayer ellenében. Károly u. 3. Telefon : 97-02. SZAKORVOSI SILI VII., Dohány utca 39. Rendel: 11-1-ig és 4-7-ig. " ■ 1 I 1 ) Réz-ÉS FALBIJTORDEK | legolcsóbban HIKKER gyárában, VII. kar., Dohány-utca 6. szám. Tel. József 61—97. Gyermekkocsik. Briliánsokat, gyöngyöket, ékszereket mindenkinél drágábban veszek . SZÉKELY EMIL, KIRÁLY-UTCA 5b. Teraz-templommal szemben. Telefon: József 105-35 •"“’Nys« -V-71).Különleges olcsó árajánlat KORONA MluteníMk m csak drapp és szürke színben m&W Fehér gumit easzon ... félcipők fűzős és pántos Chegrerax nigumit,«. I félcipők_____§15 IMifM ««a® ... I cheraux^sfe ISIS Férfi »srrott fÜzSSCipiUn 350, 050,10 Fekete fűzés permek... Cipők 23,25 ».„_ 103 Elsőrangú gyermekcipők és szandálok legjutányosabb árban | Vél hóra » * ■ 20 korona. Egy hóra * * * * _ 40 „ Három hóra * K s 120 H Hat hóra sasi 220 }i Egy énre * » * • UOL. 1921. május 1., vasárnap.