A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-01 / 1. szám

4 ismerte fel Gaernert. Hát arra miért nem­­kényszerítették a­ rendőrségen? Szlanykovszki,: Nem mondták, hogy kivel szembesítenek, nem találhattam ki, hogy Gaertner az illető. Ha mondták vagy ha akarták volna, hogy Gaernert felismerjem, akkor megnevezték volna és én ráhagytam volna. Az ügyész : A helyszíni szemlére honnan vitték el? Sztanykovszki: A rendőrségtől és ugyan­oda vittek vissza és a rendőrségtől kerül­tem ide a Markó­ utcába. Az ügyész: Ön úgy beszélte el az ese­ményeket, annyira pontosan, hogy csak az tudja így elbeszélni, aki átéli az esemé­nyeket. Az ügyész: Úgy beszéltem el, mint akinek jó memóriája van. Az ügyész : Hogy tudta ön, hogy már egyszer vissza fog kerülni ide a törvény­székre és itt leleplező tanúvallomást tehet. Sztanykovszki: Én erről egyáltalában nem tudtam, nem számítottam erre, mint már kijelentettem, könyvben megírtam mindent, amit­­ügyvédemnek adtam át. Az ügyész: És ha a halálos ítételetet közben végrehajtották volna magán? Szlanykovszki: Akkor is meg lett volna minden a könyvben és az igazság kiderül­hetett volna. Az elnök­ felszólítja a vádlottak közül először Kéri Pált, van-e kérdése Sztany­­kovszkihoz. Kéri : Nincs. Friedrich Istvánnak sincs semmi kér­dése. Elnök Fényeshez Önnek van kérdezni valója? Fényes László kérdez. Fényes László feláll és kérdéseket intéz tanúhoz. Fényes : 1919 november 1­1-én a rendőr­ségen szembesítették önt velem, akkor a­­ szemembe mondotta, hogy én biztattam fel, akkor én elkeseredésemben kifakadva valótlan állítások miatt, azt kérdeztem, hogy megverték, vagy ígértek-e valamit, hogy ilyet állít rólam? Ön pedig azt mon­dotta,­­hogy mi már vallottunk, legjobb lesz, képviselő úr, ha nem is bevallja ,­ bűnét­? Ilyet­­mondani szembe valakinek csak akkor lehet, hogyha az illető tudja, hogy hamisan akar valakit vádolni vagy ha igaz, amit mond. Kérdezem: miért mondta ezt a szemembe? Szlanykovszki: A detektívek mondották, hogyha Fényes László tagad, akkor is csak mondjam fi szet­ébe bátran. Olyan helyzet­ben voltam­ akkor, hogy még az édesapám­­nak is a szemébe mondtam volna, hogy ő a felbujtó. Fényes: Most azt kérdezem, hogy egy detektív akkor, akinek a nevére nem­ em­lékszem, azt mondotta rám, hogy : mondd csak annak a vén szalámitolvajnak a sze­mébe a dolgokat.. . . Szlanykovszki: Igen, mondotta. Elnök: Ki mondta önnek ezt a leala­csonyító jelzőt. Fényes Lászlóról? Szlanykovszki: Lengyel vagy Vincze nevű detektív mondotta. Elnök: Szá tudna ismerni, hogy me­lyik? Szlanykovszki: Mindkettőt ismerem, csak azt nem tudom, hogy melyik mon­dotta.­­ Fényes: Milyen összeköttetése volt ön­nek Hüttnerrel a forradalom utáni idő­ben? Szlanykovszki: Kijelenti, hogy sem a forradalom után novemberben nem volt semmi összeköttetése Hüttnerrel, sem a forradalomban, sem a kommün alatt. Nem is látta akkor, 1919 november 22-én a rendőrségen látta először a detektív­­főnök szobájában. Fényes : Beszélje el összekötetését Helt­­taival. Sztankovszki: Mikor Hüttnerrel Laeh­­nernél jártam a röpcédulák pénze ügyé­ben, egy piros parolis főhadnagy bemutat­­koz­ott: «Keltai Viktor vagyok? mondotta. Felesküvés iránt érdeklődtem, ál­ én dél­után a városparancsnokságon nagy nem­zeti szánt szalaggal láttam, mikor a revol­ve­rutalványokat irta. Fényes további kérdésére tanú kijelenti, hogy a rendőrsé­gen kilenc napig volt és bár az őrszobán volt, ahol újságot lehetett látni, azt még sem olvasta. Fényes azon kérdésére, hogy a Fényes László név mikor és hogyan került szóba, kijelenti, hogy legelőször Hüttner vallomásából 1919. november 22-én vagy a november 22-re­ 23-ra vir­radó éjjel, vagy 23-án történt az. Fényes: Addig az én személyem iránt nem érdeklődtek? Ten­.: Egyszer, ez ön tanúkihallga­tása alkalmával. 22-én. Elnök :­Augusztusban már én beszéltél Fényesről, az jegyzőkönyvileg megálla­pítható. Fényes: (Indulatosan.) Ki hozta szóba akkor nevemet? Tanú: Nem emlékszem, hogy milyen kö­­rülir­i­ivek között került szóba. Fényes : K­i volt önnek a védője? Tanti: Dt. V­értes. dr. Lengyel Zoltán. Fényes: Hog­y került hozzájuk. Tanú : Vértest az édesapám kérte fel védőül, feleségem mondotta, hogy Lengyel Zoltán ajánlkozott, mint tényről, nem tudok erről. Én tulajdonképen Magyar Lajostól, egykori vádlottársamtól tudtam meg, hogy ki a Lengyel Zoltán, előbb nem is ismertem. Az október 30-án megtartott helyszíni szemlén történt ez, ahol Lengyel Zoltán is megjelent. Fényes: Úgy jelent meg, mint az ön Védője? Tanú : Nem tudom. Fényes: De tudnia kell, mert hiszen ez öntől függött. Tanú : én 1920. májusig nem irtam­ Lengyelnek meghatalmazást. Fényes: Mikor beszélt ön először Len­gyenek mint védőjével? " Tanú­: Ha jól emlékszem, 1919 decem­berében. Fényes! Volt arról szó, hogy honorá­riumot fizet ön? Lengyel szimpátiából véd. Tanú: Azt mondta Lengyel, hogy irántam érzett szimpátiából ingyen fog védeni. (Derültség.) Fényes: Tudja azt, hogy később más­nak is védője volt? Tanú: Azt mondta, hogy beszéljek Hüttnerrel, hogy ez dr. Török Sándort válassza védőül. A feleségemet is megkérte, h­ogy menjen Hüttner apjához és Törököt nevezzék meg védőül. Feleségem tényleg volt is ott, de Hüttner apja­ nem akart fiáról hallani sem. Fényes: Mondja meg, de facto, kinek volt még a védője? Sztankovszki: Dobónak, később azután ellentétesnek látszott a két védelem. 1920. június 8-án autón vittek benunkéin a Roheim-villába, akkor odahozták Dobót is. Ekkor mondta Lengyel Zoltán,, hogy elvállalja a védelmét Dobónak is. Én til­takoztam az­ ellen. Fényes: Önt Kovács vizsgálóbiró egy alkalommal a cellájában is kihallgatta. Megjelent ott valaki, e kihallgatás alkal­mával és ki. Tar­u : Úgy tudom, védőm jött be Soóky ügyész úrral, hogy pár szót váltsanak és elmentek. Ez december 1-én volt. Fény­es fi A Margit-körúton hogy he­lyezték el addig, araig tagadásban volt. * Sztankovszki: Május 7-én szállítottak át és még aznap beszéltem Hüttnerrel és védőmmel. A kulcsár azt mondta, amikor az én emeletemre sétából felment a cel­lába, hogy maradjak. Azt hiszem, hogy ez tévedésből történt. De mondtam Hajdú és Fúrj a letartóztatásban levő tiszteknek, hogy nem tudom ebből megint mi lesz. Fényes: Hüttnerrel a Tisza-ügyről be­szélt? " „Fontos, hogy Friedrich henne legy en.“ Sztankovszki: Csak erről volt szó. Hütt­ner megmondta, hogy ő sincs benne, tudja azt hogy én is ártatlan vagyok, irt is ne­kem egy levelet, amelyben bocsánatot kér tőlem, hogy megrágalmazott. A fon­tos csak az, mondotta Hüttner, hogy Fried­rich benne legyen. Hüttner azt mondta, hogy Fényes Lász­­lót ás Kéri Fáit is bele kell venni azért, hogy ne legyen feltűnő az, hogy csak Friedrich van benne. (Nagy derültség.) Az elnök: És ön elhitte ezeket? Sztankovszki: Nem hittem egy szavát sem. Elnök: De a levelekben, amiket vallot­tak, olyasmiket is írnak, hogy vigyázzunk, hogy össze ne gabalyítsuk a dolgot. Aki ártatlan és akinek igaza van, annak nem kell semmitől félni. Tanú: Kérem, méltóztassék nekem felmutatni azt a levelet. Elnök: Majd elébetárom valamennyit. Fényes : Itt kell feltennem azt a kér­dést előzetesen, vájjon volt-e szó arról, hogy Friedrich a hatalmon van. Fényes László pedig erősen megtámadta Fried­richet. Nem mondták egymás közt, hogy a kettő közül az egyik legény marad a Csárdában ? Tanú : Nem. Fényes: Mit tud Heltai és Hüttner közti viszonyról? Ezt nagyon lényegesnek tartom, mert meggyőződésem szerint olyan ember szökött ki Bécsbe. Elnök: Ne tessék elébevágni a tanú val­lomásának. Sztankovszki: Amikor én a Margit­­körútra kerültem, Heltai már szolgálatá­ban volt. Hallottam N­ü­tnert­ il, hogy Greff hadnagyot és még többeket Heltai kiszabadított. Holstein főhadnagy kö­zölte velem, hogy Heltai kijelentette előtte, hogy a Margit-körúti fogházban egy hosszú kötelet, fon, amelynek végére Friedrich lesz kötve. Vágó (felugrik helyéről): nekem ugyan­azt mondta.­ Elnök: Maradjon csendben !... Ki hal­lotta ezt. Sztankovszki : Több tiszt hallotta, tár­gyalták azt a fogházban. Egy alkalommal valami Immerglück nevű tengerész ho­zott fényképeket. "Hüttner magához vett egy fényképet, amelyen egy tengerész fotográfiája volt. Azt mondta nekem: Te, ez lesz, az az ismeretlen tengerész, akit majd bemártunk. Ennek nem ártunk, mert ez­ már úgyis meghalt. Megmondta, hogy Kundeckernek látják. Amikor nekem felmutatták a fényképet, felimserten, bár sohasem láttam. Gadó elnök kérdésére a védőügyvédek kijelentik, hogy a Sztanykovszkihoz inté­zendő kérdések még körülbelül két órát vesznek igénybe. Erre az elnök a tárgya­lást délután egynegyed háromkor bezárja és a következő tárgyalást hétfő reggel 9 órára tűzi ki, mikor is Sztanykovszki tanú kihallgatásának befejezése után, Almássy Denise grófnő kihallgatására kerül a sor. E fő fizetési áraink: Félhavi előfizetést, csak Bu­dapest területére tapadunk f el. Külföldre az előfizetési árak két­szerese számíltatik. Egyes szám­ára Magyarország területén két korona, Wienbe 5 osztr. korona, Csehországba két cseh korona, Jugoszláviában 2 jugoszláv korona, Romániába 2 lei. ❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦ Németország nem vé­dekezik fegyverrel. Poroszország és Bajorország együtt­működése. — A francia megszállás következményei. — A német nép a­­ belső konszolidáció útján. München, ápr. 30. A német nép sohasem volt politikus nemzet. Ma is, a külső és belső megpró­báltatások idején, minden erejét a gaz­dasági újjászületés munkájának szenteli. A német kereskedelmi hajók kiszol­gáltatásának gazdsági következményei nem Németországot, hanem Angliát sajtolták. A nagy hajószaporulat következté­ben Angliában szünetel a hajógyártás és a hajó­munkások nagy része munka nélkül maradt. A hamburgi dokkokban azonban serényen dolgoznak és a gazdasági élet zavartalanul folyik tovább. Német politikai és gazdasági vezető körökben határozottan megvan a kész­ség és az akarat arra hogy természetben anyagban és munketerőben helyreállítsák a háború által elpusztított vidékeket. A németek azonban joggal kérdezik, hogy vájjon milyen címen követelt volna az aniánt «jóvátételt», ha a háború nem francia, hanem német területen játszó­dott volna le és a háború okozta károk egyedül Németországot sújtanák. A francia megszállási terv esetleges végrehajtását igen pesszimisztikusan ítélik meg a német külügyi körökben. Kiszámíthatatlan következmé­nyeket és egész Európát sújtó gazdasági katasztrófát jósol­­nak, arra az esetre, ha a franciák megszáll­ják a Ruhr-vidéket. Ebbe a gazdasági katasztrófába nemcsak Franciaország, hanem Magy­arország is belesodródnék Akármi történjék is, német fegyveres fölkeléstől nem k­ell tartaniok a franciák­nak. Németország belpolitikai konszolidá­ciójának határozottan használtak a külpolitikai fenyegető események. Kc­­■esztény körökben nagy az öröm, hogy a szociáldemokraták kiváltak a porosz kormányból. A belső ellentéteknek ez a kiküszö-­bölése nagyon megkönnyíti Poroszor­­­szági­ak együttműködését a katholkus Bajoroszággal R. Sz. Keresztény társadalmi alapítás­­ KfW“ Ruházati Áruház ,­l­lL V L Szövetkezet Budapest, IV., Kossuth­ Lajos­ u. 20. Az összes nyári mosócikkek u. m.:­­ Grenadinok, Batisztok, Creppek, Zefirek, ruha és ing Cretonok, Ruha­­vásznak, továbbá Schiffonok, Vász­nak, Nanking (tellhuzat), Kanavász, Cloth, férfi és női gyapjúszövetek 30-50 %-kal leszállítva Mielőtt szükségletét fedezné, győ­ződjék meg minden vételkötelezett­ség nélkül az általunk forgalomba hozott cikkek áráról és minőségéről Ke engedjük miEz­ magunkat silány­­ B*® értékű árukkal ! félrevezetni! Ne aái fel ékszerét 9 nem mutatta­­hupm ékszerüzleteben Uiloi-ut 3. Calvin-tór UMi?iUUii mellett. — Aranyat, ezüstöt, brilliáns, HMBMBBai régiséget legmagasabb árban veszek. LOMBFPRÉSZ szerszámok, minták és anya- ta­gok és egyébb eszközök, kerti szerszámok, konyhafelszerelési cikkek kaphatók FISCHER LÁSZLÓ Árjegyzék vasáru kereskedésében s K bélyeg Budapest, IV., Kamraermayer ellenében. Károly­ u. 3. Telefon : 97-02. SZAKORVOSI SILI VII., Dohány­ utca 39. Rendel: 11-1-ig és 4-7-ig.­ " ■ 1 I 1 ) Réz-ÉS FALBIJTORDEK | legolcsóbban HIKKER gyárában, VII. kar., Dohány-utca 6. szám. Tel. József 61—97. Gyermekkocsik. Briliánsokat, gyöngyöket, ékszereket mindenkinél drágábban veszek . SZÉKELY EMIL, KIRÁLY-UTCA 5b. Teraz-templommal szemben. Telefon: József 105-35­­ •"“’Nys« -V-­71).­Különleges olcsó árajánlat KORONA Mluten­íMk­ m csak drapp és szürke színben m&W Fehér gumit easzon ... félcipők fűzős és pántos­­ Chegrerax nigumit,«. I félcipők_____§15 IMifM ««a® ... I cheraux^sfe ISIS Férfi »srrott fÜzSSCipiUn­ 350, 050,10 Fekete fűzés permek­... Cipők 23,25 ».„_ 103 Elsőrangú gyermekcipők és szandálok legjutányosabb árban | Vél hóra » *­­ ■ 20 korona. Egy hóra * * * * _ 40 „ Három hóra * K s 120 H Hat hóra sasi 220 }i Egy énre * » * • UO­L. 1921. május 1., vasárnap.

Next