A Nép, 1921. június (3. évfolyam, 24-48. szám)

1921-06-01 / 24. szám

2 Miért hanyatlik a magyar korona! A béke párisi ratifikálása és a Jóvátételi Bizottság megérkezése befolyásolja a magyar valuta krízisét ?-! A Nép levelezőjétől — Páris, május 27. Pár nap óta a rendkívüli áldozatokkal feljavított magyar korona-érték ismét hanyatlani kezd. Minden jel arra mutat, hogy ez a valutakrízis Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter programmját hosszabb ideig fogja befolyásolni a magyar pénzérték tartós hátrányára. A hirtelen beállott hanyatlás oka ugyanis nem Hegedűs pénzügyminiszter taktikai intézkedéséből származik, hogy ideig-óráig nem emeli a koronánk értékét a svájci piacon, hogy a magyar értékek pánikszerű csökkenését megakadályozza, hanem a mostani krízist az a körülmény okozza, hogy a szerencsétlen trianoni, békeszerződés szövegének végleges elfogadása a francia képviselőházban küszöbön áll. Németország kegyetlen megleckéztetése után Magyarországra kerül a sor és pár hét múlva az úgynevezett jóvátételi antant-bizottság fog Budapestre érkezni, hogy mindaddig ott maradjon (a békeszerződés szövege szerint esztendőkig), míg a terhünkre végleg megállapítandó hadikártérítési adósságunkat az utolsó krajcárig be, nem vasalják rajtunk. Kíméletet az antant-bizottságtól ne várjunk, mert ha akarna is, a legcsekélyebb mértékben se tehet Magyarországgal kivételt. Ez a bizottság a trianoni békeszerződés elvei és a Párisban székelő állandó öttagú ántantvezetőség teljhatalmú intézkedései szerint jár el. A magyar közönséget tehát figyelmeztetni kívánjuk, hogy vessen számot a beállott körülményekkel és ne engedje magát félrevezetni illúziók és csalfa börzemanipulációk által. f. j. Tolvajok, rablók, útonállók és gyilkosok a növényvilágban Irta: Zoltán Vilmos A jóravaló restség, a munkától való irtózás és a mások javaiban való duszkálás vágya az emberi társadalomban rendszerint anyja a bűnnek. Szakasztott így van ez a növényvilágban is, melynek minden egyes tagja a természet örök rendeléséből ,kemény munkára van teremtve, hogy magát fentarthassa. A növény komplikált szervezete ugyanis a mindennapi táplálékmegkeresése, feldolgozása és saját céljaira való fordítása körül csak olyan küzdelmes, kemény munkát végez, mint akár az ember s ebből a munkából bőséges rész jut ki minden egyes szervnek. És mégis akadnak növények, melyek a családjukban bizonyára évezredek óta folyó degenerálás következtében kisebb-nagyobb mértékben elvesztették munkakedvüket s egyáltalán nem, vagy csak elenyésző részben végzik a természet által fentartásukra kiszabott munkát s ennek ellenére mégis megélnek, sőt szaporodnak s életképes utódok révén hatalmas arányban terjesztik fajukat. Ezek a növények — sötét és kétséges alakok, melyekből a növényvilág gonosztevői kerülnek ki — az élősdiek, Flóra birodalmának henyéi, melyek a nekik kiszabott életfentartó munkát másokkal végeztetik s vígan élnek a készből, melyet más növényektől — ezek kárára és ártalmára — rabló módjára elragadnak. A növény életfentartó uránájának oroszlánrésze a tápláló talajsók elvonásával és feldolgozásával a gyökérnek jut. Ezért mindig gyanús az olyan növény, melynek gyökere korcs, vagy netán teljesen hiányzik, mert ez arra vall, hogy az illető növény el tud lenni szervetlen táplálék nélkül s igy bizonyára természetellenes módon szerves anyagokkal táplálkozik. És valóban, a gyökértelen szaprofiták — melyeknek legismertebb típusai a gombák — elhalt állatok vagy növények oszlásnak indult anyagából táplálkoznak, míg a rovar- vagy húsevő növények, melyeknek gyökere szintén degenerált, vagy, mint például a rencsénél (Utricularia) teljesen hiányzik, egyéb szerveik segítségével élő rovarokat fognak meg, azokat megölik s kissé talán átvitt értelemben, de tagadhatatlanul felfalták. Ugyancsak a gyökér közös volta és fokozatos visszafejlődése szülőanyja a növényi parazitizmusnak, a tulajdonképpeni élősdi életmódnak is, mely abban áll, hogy bizonyos faju növények nem maguk veszik fel a földből a feldolgozandó szervetlen táplálékanyagot, hanem külön szervek segítségével szoros, úgyszólván benső összeköttetést keresnek más növényzettel s azokból magukba szívják vagy a még feldolgozatlan nyersanyagot, vagy, ami még veszedelmesebb, a már kész, szervessé átalakított táplálékot s igy a mások keserves munkájából élnek, sőt önkéntelen gazdáikat igen sok esetben tönkreszipolyozzák. Ilykér támadnak a növényvilág társadalmában tolvajok, rablók, utonállók és gyilkosok. És ezek száma nem is oly csekély, mint az ember gondema:". egész világon !z eddigi megállapítás szerint 210.000 növényfaj él, amiből 1380 faj az élősdi. Az élősdiek túlnyomó száma a trópusok növényvilágát gazdagítja, de mintegy 72 faj él belőlük a középeurópai flóravidéken, hova növényföldrajzi szempontból hazánk is tartozik. A mű élősdijeinket megtalálhatjuk a mezőn, réten és erdőben egyaránt, csak úgy, mint a síkságon és hegyvidéken, sőt magasan a fák ágain. Elég sok közöttük az ismerős és legtöbbjüknek külseje semmiben sem árulja el veszedelmes voltukat. De korcs gyökerükön ott a befurakodó mirigy, melyet szerencsétlen áldozatuk testébe bocsátanak, hogy annak segítségével kiszívják s a maguk táplálkozására fordítsák az áldozatuktól elrabolt készletet. Íme néhányuk veszedelmességük fokozatának sorrendjében. Homokos és hegyi réteinken gyakori növény a szálkacsék (Euphrasia Odontites) és annak pusztai alakja, az Euphrasia Rosthoviana, míg a sárgavirágú E lutea inkább a nedves rétek lakója. Mind a három ajakosvirágú növény élősdi a gyökérmirigyeivel belekapaszkodik a szomszédos másfaju növények gyökerébe, amelyből elvonja a vizet és az abban feloldott sókat. Az Euphrasiák tehát tulajdonképp csak haszontalan tolvajok, mert nyersanyagot lopnak, melyet táplálékká a maguk szervezete dolgoz fel. A szántók és tarlók alkalmatlan gizgaza a fintor (Melampyrum arvense), mely éppúgy, mint erdei rokona (M. nemprosum) már sokkal veszedelmesebb a megtámadott szomszéd növényre, mert ezektől már feldolgozott, kész táplálékot (fehérje, zzir, keményítő) ragad el s igy néhány hasonlóan sötétlelkű társával (Fistularia alectorolophus, Pedicularis- és Thesium-fajok) joggal megilleti a rabló név. Zsarolók és útonállók módjára viselkednek a közelükbe került növényekkel szemben többek közt a Bartsia nevű alpesi növény, és az ugyancsak alpesi Tozzia alpina s még néhány társuk, melyek betegre szipolyozzák az általuk megtámadott gazdanövényt. Egyenesen a gyilkosok közé kell sorolnunk a vicsor (Lathraea squamaria) nevű különös alakú élősdi növényt, mely az éger-, mogyoró- és nyárfa gyökerein élősködik s a gyengébb gazdanövényt el is pusztítja, éppúgy, mint a szádorfélék (Orobanche) és a lóheres egyéb gazdasági növények hírhedt gyilkosa, az aranka (Cuscuta), mely utóbbi a föld felett támadja meg áldozatát. A bokroknak és fáknak is meg vannak a maguk nemebeli gyilkos támadói; ilyenek a fagyöngy (Viscum album) és a tölgy nagy ellensége, a fanyag (Loranthus europaeus), melyek a fák ágaiba mélyesztik gyökereiket s a sejtcsatornákból szívják ki az életet adó táplálékot. Érdekes, hogy az első kategóriában említett élősdiek nincsenek feltétlenül ráutalva a parazita életmódra, mert kísérletek beigazolták, hogy gazdanövény nélkül, puszta földbe ültetve is meg tudnak élni. De a többi már anynyira sülyedt, hogy a szerves táplálékot már csak kész alapban tudja élvezni, de annak feldolgozására képtelen, tehát csak akkor tud megélni, ha van a közelében, akit megrabolhat. Amp 1921. június 1., szerda. A felvidéki zsidóság árulása A prágai kormány letöri az autonómia mozgalmát — A NÉP tudósítóitól — Pozsony, május 28. A felvidéki magyarság ma is rendületlenül bízik abban, hogy a trianoni béke rendelkezései nem soká maradnak érvényben. A felvidéki németség teljesen együtt érez a magyarsággal. Csehországnak még mindig igen nagy gondot okoznak a felvidéki állapotok. Az autonómia kérdése igen előtérbe nyomott az utóbbi hetekben. A prágai kormány tendenciózus hiteket terjeszt a felvidéki bolsevizmusról, hogy a bolsevizmus elfojtásának ürügye alatt ellensúlyozni tudja az autonómiára irányuló törekvéseket. A felvidéki autonómiáról rendeletet adott ki a prágai kormány, amelynek értelmében az autonómia szót semmiféle vonatkozásban nem szabad használni mert az autonómia mozgalma «ellenkezik az állam érdekeivel.» A cseh tisztviselők külön utasítást kaptak, hogy hivatalos minőségükben is fejtsenek ki ellenmozgalmat az autonómia eszméjével szemben. Rusznokrajnáról ma már legszívesebben lemondana a prágai kormány, olyan nagy fejetlenség uralkodik ebben az erőszakosan megszállt országrészben, Rusznokrajnában több mint negyven politikai párt működik és a kormány maga sincs tisztába vele, hogy melyiket támogassa és melyik ellen küzdjön. Legnagyobb terrornak a tót papság van kitéve a csehek részéről. A keresztényszocialista tót frakciója május közepén tárgyalt a Hlinkapárttal, hogy a két párt számára kölcsönös támogatás és együttműködést létesítsenek. A cseh kormány azonban közbelépett és a Hlinka-pártnak kifizette félmilliós adósságát, úgy hogy a Hlinka-párt — anyagi eszközei nem lévén — kénytelen volt régebbi semleges álláspontjához visszatérni a cseh kormány nyomása következtében. Az iskolák kérdésében ma sem engednek semmit a csehek, bár a békeszerződés biztosította a nemzeti kisebbségek jogait. A felvidéki piarista gimnáziumoknak ma már nincsen első, második és harmadik osztálya, úgy hogy a magyar nyelvű középoktatás fokozatosan megszűnik. A cseh kormány megengedte ugyan párhuzamos magyar osztályok felállítását, de az osztályok tanulóinak létszámát negyvenre korlátozta, így tehát a negyvenes létszámon felül százával jelentkező magyar tanulók kénytelenek a német vagy tót osztályokba beiratkozni. Ami a magyar osztályokat illeti, meg kell említenünk, hogy ezekben is heti nyolc órában tanítják a cseh nyelvet. A csehesítés azonban legerősebben a tótok ellen irányul. A magyar színjátszást minden eszközzel üldözik a csehek. Pozsony városa a tulajdonát képező színházat szerződésileg bérbeadta négy-négy hónapra egy cseh, egy német és egy magyar színtársulatnak. Mikor lejárt a cseh színtársulat négy hónapja, a cseh miniszter önhatalmúlag meghosszabbította a játszási engedélyt, úgy hogy ma németnyelvű és magyarnyelvű előadásokat nem hallgathat Pozsony magyar lakossága. A cseh előadásoknak nem volna publikuma, ha a csehek, nem osztogatnák ingyen a színházjegyeket. Magyar újságokban nagy a hiány a felvidéken. A cseh kormány csak a Bécsben kiadott magyar sajtó engedi terjeszteni, ez a sajtó pedig a legszemérmetlenebbül gyalázza a magyarságot, rágalmazza Csonkáu Magyarországot és mindent elkövet, hogy kiölje a felvidéki magyar érzelmű lakosság lelkéből az irredenta gondolatát. Szerencsére azonban a bécsi magyar lapokat csupán a felvidéki zsidóság olvassa. A zsidóság faji szervezkedése nagy előnyére szolgált a cseheknek a népszámlálásnál. A zsidók vagy zsidó, vagy lótnemzetiségűnek vallották magukat. Íme egy példa : Dunaszerdahely tiszta magyarnyelvű község, a lakosság fele keresztény, fele zsidó. A népszámlálás eredménye azonban csak 54 százalék magyart mutat ki. Akik mellett 20 százalékot tesz ki a tótok és 26 százalékot a zsidók létszáma. A zsidók fele ugyanis tótnak, másik fele zsidónak vallotta magát. Ilyenformán elérték a csehek azt, hogy 20 százaléknyi tótságot mutattak ki Dunaszerdahelyen és most a zsidók árulása következtében kötelező a tótnyelv tanítása Dunaszerdahelyen, ahol néhány drótostóton kivül egyetlen egy tót sem lakik. .. He adja el ékszerét, beért.ZIA103HD ékszerüzletében Üllői-ut 3. Calvin-tér UilmOUn mellett. — Aranyat, eststöt, brilliáns, ■■■■■*■ régiséget legmagasabb árbaan veszek. KERÉKPÁR gummi külső 400 belső 125 alkatrészek nikkelezés, zománcozás legolcsóbban diósad! DEÁK LÁSZLÓ kerékpár raktár és gyártás Budapest, Vill., Német u. 45. árjegyzék 2 kor. levélbelyezért. 109 TERMÉSZETES SZÉNSAVDUS SAVANYUVIZ 770-„^^LEGKEDVELTEBB ASZTALI ÉS ELISMERT KITŰNŐ BORVIZ. A legelőnyösebb árban megrendelhető Pannónia Keresztény Fogyasztási Szövetkezet fcelárosiscónál !Vn Múzeumkörút 41. Telefon 96—04. és József 77—22.