A Nép, 1921. szeptember (3. évfolyam, 100-124. szám)

1921-09-01 / 100. szám

IS 1921 szeptemberi, csütörtök POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség­. VIIII, Szentkirályi-utca 28/a. Telefon­­ J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatalt VIIE, Szentkirály­i-utca 30. Telefoni József 103-85. Megjelenik d. u. 4 órakor. Budapest, III. évf. 100. szám Előfizetési átrak ! Egész évre 1 440 kor. Félévre ___320 kor. Negyedévre 110 kor. Egy hóra_ _ 40 kor. Fél hóra __ 20 kor. Egyes szám­ára helye­sen és vidéken 2 kor. Vörös rám a Lak­inál A vörös tébolynak új tűzfészke I támadt Nyugatmagyarországon. A I magyarországi rablókaland, amely I két évvel ezelőtt a háborúnál is I rettenetesebb pusztulását okozta I az országnak, úgy látszik mégis­ I­métlődni készül a nyugati vége- I­ken. Ismét az ántant jóvoltából I van részünk belőle, amelynél sü- I ketfülekre talált a magyar kor- I mány minden intőszava, amely I csodálatos és érthetetlen rövidlá- I tással zárkózott el minden olyan I kísérlettől, amelynek az volt a­­ célja, hogy a most elszakított területrészt a konszolidált és a I vörös mételytől már megtisztult I magyar impérium alatt hagyja.­­ Huszonnégy óra sem telt, hogy a területet kénytelen volt a kor­mány, az antant parancsára kiü­rí­­í­teni és nyomban lángba borult a I kiürített területen minden. Az a I szabadságharc, amelyet az ottani lakosság megindított, bár a hiva- t talos köröket meglepte, a közvéle- l mény előtt nem jött váratlanul, hiszen érthető volt, hogy az ezer­éves magyar uralmat, amely alatt békességben, gazdaságilag és kul­túrában gyarapodva élték csen­des és nyugodt életüket, nem fog­ják szívesen felcserélni egy gazda­ságilag teljesen leromlott, meg-­­­fizethetetlen adósságok súlya alatt nyögő állam impériumával. Ausz­triának három esztendő óta min­den tevékenysége abban merül ki, hogy kölcsönökért koldulja be Európát és azok megtagadása eset­­én a vörös rém kísérletével fe­nyegetőzik minden irányban. Ez a rém, alighogy kitettük lábunkat Nyugatmagyarországból, máris fel­ütötte a fejét és minden jel arra vall, hogy Nyugatmagyarorszá­gon olyan kommunista tűzfészek készül, amely centrális fekvésénél fogva beláthatatlan veszedelme­ket rejt Európára nézve. Újra megmozdul a csatornák hada, megindul a titkos akna­munka. Ezúttal azonban közvet­len közelről fenyegetve nyújtja ki csápjait az amúgy is súlyo­san fertőzött európai államokra. Nyugatmagyarországot az átcsa­tolás esetén elönti a vörös vesze­delem és hogy ez a kísérletezés hová fog vezetni, azt nem is kell mondanunk. A nagynehezen meg­indult építő és termelő munka újra megáll és rombadől minden, amit a háború után itt az­ alkotó kezek verejtékkel teremtettek már. A tizenkettedik órában újra fölemeljük figyelmeztető szavun­kat. Az antánté a felelősség, ha a Megindul a kislakások országos építési akciója Kizárólag kisiparosok kapnak megbízást az építkezésekre Hegyeshalmay Lajos kereskedelmi miniszter nyilatkozata .A Nép keddi számában foglalkozott az állami kislakások ügyével a meg­tartott versenytárgyalás kapcsán. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk dr. Hegyeshalma Lajos kereskede­lemügyi miniszterhez, akinek alábbi kimerítő felvilágosításaiból kitűnik az is, hogy fent említett cikkünk ada­tai téves beállításokból indultak ki, aminek megállapítását készséggel ho­noráljuk. A miniszter a következőkben nyi­latkozott munkatársunk előtt: —■ A kislakások építésére a törvény­­hozás által rendelkezésre bocsátott 300 millió korona hitel terhére Buda­pesten a Madarász­ utcában és a külső Üllői­ uton építendő kislakásokra kiírt versenytárgyalás alapján beérkezett ajánlatok fölött az Országos Lakásépítő Tanács végrehajtó bizottsága augusz­tus hó 27-én tartott ülésében döntött. Több száz ajánlat érkezett be, túl­nyomóan kisiparosoktól, akiknek aján­latai a legelőnyösebbek is voltak. Ehhez képest kizárólag kisiparosok kaptak az építkezésekre megbízást, akik a megbízás kézhezvételétől számított három nap ssetelte után az építkezést megkezdeni s legkésőbb folyó évi november-hite­l mág befejezni tartoznak.­­ Az építkezések a vidéken is leg­közelebb meg fognak indulni. A kormány a 300 milliós hitelből azoknak a vidéki városoknak, illetve községeknek, me­lyekben ily építkezések lesznek, meg­felelő hitelt bocsát rendelkezésére. En­nek feltételeit az Országos La­kásépítési Tanács a következőkben állapította meg­­: — Minden város vagy község kö­teles a lakótelep építkezése céljára szükséges építési telket díjmentesen rendelkezésre bocsátani, továbbá tar­tozik a lakótelep közműveit (út, csa­torna, vízvezeték és világítás) saját költségén a lakótelepig és magán a lakótelepen kiépíteni. Amennyiben pe­dig ily közművek nem volnának, úgy­­— A NÉP tudósítójától •— a városok, illetve községek tartoznak legalább a lakótelep vízszolgáltatásáról és úthálózatáról gondoskodni. —­ Miután az 1921. évi XXXVI. t.­cikkel a budapesti és vidéki lakás­­épitési akció céljaira rendelkezésre bo­csátott 300 millió korona a jelentkező igények kielégítésére nem elegendők, az Orsz. Lakásépítési Tanács városoknak csupán akkor adhat építési hitelt, ha az imént említett közművek költségein kívül az építési költségek felét is viselik. A lakó­telepet állami ellenőrzéssel az illető város, illetve község építi fel. Az épüle­tek azonnal a város tulajdonába men­nek át s azok bérjövedelme is a városé, viszont a fentartási költségek a várost terhelik. Az állam a várossal közösen meghatározott építési költség ötven szá­zalékát az építési munkák előrehaladásá­hoz képest fogja a város rendelkezésére bocsátani, mely összeg után a város 2 és fél százalékos kamatot tartozik fizetni huszonöt éven át az államnak. A kamatban már a tőke törlesztése is bennfoglaltat­ik.­­ Az építési költség másik feléhez szükséges kölcsönösszeget méltányos kamattétel mellett az összes városok részére egyöntetűen az állam fogja megszerezni, melynek fedezetéül a váz...­ros, a forgalmi és fényűzési adó őt illető egyharmad részének ötven szá­­zalékát tartozik lekötni két, esetleg öt esztendőre.­­­ Az építési telket a város, illetve a község csupán az Országos Lakás­építési Miniszteri Biztosság hozzájá­rulásával jelölheti ki. Az épületek har­minc évig adómentesek. Egyébként a vidéki építkezésekre, úgy az u. n. rá­építéseknél, valamint az üzlethelyisé­gekből való lakások létesítésénél ugyanazon busz, illetve tizenöt évi adókedvezmények fognak fennállani, mint a budapesti építkezéseknél. A lé­tesítendő lakások nem rekvirálhatók, azokkal a város szabadon rendelkezik csupán a lakások ötven százalékábar, lesz köteles egyelőre vagyonlakókat, illetve menekült államtisztviselőket el­helyezni. A lakások bérét a város, il­letve község a helyi viszonyok figye­lembe vételével szabadon állapítja meg.­­ — Az építési munkára vonatkozó árlejtési és ajánlati formulákat, vala­mint az építkezés egyes szakmunkáit pontosan meghatározó műszaki le­írást és vázrajzokat az egységes irá­nyítás céljából az Országos Lakásépí­tési Miniszteri Biztosság fogja az il­lető városok vagy községek rendelke­zésére bocsátani. A versenytárgyalá­son beérkezett ajánlatok fölött a vá­ros vagy község javaslata alapján az Országos Lakásépítési Miniszteri Biz­tosság dönt. Megjegyzendő, hogy az építési munkáknál elsősorban a helyi építő­iparosok ajánlata fog figyelembe vétetni. A lakótelepet a város, illetve község építi az illetékes államépítészeti hivatal ellenőrzése mellett. Az összes építési munkák feletti főfelügyeletet pedig az Országos Lakásépítési Miniszteri Biz­tosság fogja gyakorolni.­­ Szükséges tehát, hogy az érdekelt városok, illetve községek az építések­ végrehajtásához külön hiteleket vegye­nek igénybe, mivel az állam úgy az építési hitel, valamint a közművek ki­építéséhez szükséges hitel legelőnyö­sebb megszerzését magára vállalta és az erre vonatkozó tárgyalások már fo­lyamatban vannak. Külön kölcsönök felvételétől a városok és községek an­nál inkább tartózkodjanak, mivel az erre vonatkozó határozatokat a belügyi minisztérium amúgy sem fogja jóvá­ hagyni. Épp úgy mindazok a tárgyalá­sok, melyeket a városok vagy községek­ az érítési anyagok, névszerint tégla, fal­kő stb. beszerzése iránt esetleg már megindítottak, haladéktalanul beszün­­tetendők. Benes cseh külügyminiszter legújabb pánszláv tervei Egyesíteni akarja a cseh­ pénszlávizmus jegyében a szláv katholikusokat és a görög keletieket — A NÉP tudósítójától ■— Prága, aug. 24. A cseh kormány, amely soha sem volt válogatós az eszközökben, min­denáron a pánszláv mozgalmak élére akar állni, hogy az esetleg talpra álló Oroszország erőit a maga céljai szá­mára gyü­mölcsöztethesse. Erre vonat­kozóan megindult politikai propagan­dája azonban kudarcot vallott. A cseh kormány ugyanis Kerenszkiékkel és a mensevikiekkel barátkozott és ezzel eljátszotta az orosz monarch­ista pár­tok bizalmát, mert bebizonyult, hogy Kerem­szki volt a bolsevizm­us szállás­­csinálója Oroszországban, mint Káro­lyi Mihály Magyarországon. A mense­­vikiek pedig titkos összeköttetést tar­tottak fenn a bolsevikokkal és a lát­szólagos politikai e­l­éti tétek dacára segítették őket front mögötti forra­dalmi propagandával Denikinnel és Kolcsakkal szemben. A politikai propaganda csődje után a csehek megkezdték a pravoszláv egyházt, propagandát és megkísérelték a cseh nép átterelését a cseh nemzeti egyházon keresztül a­ szerb görö kel. egyházba. Bár a cseh nemzeti egyház minden­ben élvezte az állam támogatását, mégis csak körülbelül 200.000 h­ivőt tudott a szociáldemokraták támogatásával a katholikus egy­háztól elhódítani.­­ Miután a cseh nemzeti egyház ve­zetői nagyobb részt , szabadgondolkodó husszita elemekből­ álltak, az egyesü­lési tárgyalások­ a görö­kel. szerb egy­házzal, melyeket Dositej nisi szerb­ püspök vezetett, nagyon elhúzódtak. Bár Dositej püspök politikai cél ér­dekében minden áldozatra hajlandó lett volna, a szerb Synodus mégis igen nehezen tudott megbarátkozni a cseh nemzeti egyház számos ultraradikális és egyházbomlasztó törekvésével. Do­sitej keresztülvitte a szerb egyháznál azt, hogy Husz Jánost a szerb egyház szentté avassa, hogy így is hízelegje­nek a cseheknek. Dogmatikai kérdé­sekben azonban a szerb Synodus már merevebbnek mutatkozott, úgy, hogy Dositej püspök inkább csak Csehor­szágban ért el valamelyes sikereket. A pravoszlávosító mozgalom else­­kélyesedése következtében Benes cseh

Next