A Nép, 1921. november (3. évfolyam, 151-176. szám)

1921-11-01 / 151. szám

Készülődés a nemzetközi velencei kiál­itásra Déry Béla nyilatkozata Déry Béla, a Külföldi Művészeti Ki­állítások Végrehajtó­ Bizottságának elő­adója, munkatársunknak a jövő évben tartandó velencei nemzetközi művészi kiállításról a következőket mondotta : — Az olasz nemzetnek irántunk ér­zett tradicionális­­rokonszenvét még a háború sem szüntette meg és ezt iga­zolják azok a meghívások, melyekben a háború megszűnése óta letelt arány­lag igen rövid idő alatt is részünk volt. Már az 1920. évi velencei nemzetközi tárlatra kaptunk mág hívót, holott az ola­szokkal szemben ellenség­es viszonyban állott nemzetek közül sem a német, sem az osztrák, sem a keleti országok mű­vészeinek részvételére nem reflektáltak. — Az 1922. évi velencei nemzet­közi kiállításon tehát mai művésze­tünkről kell teljes és tiszta képet adnunk és egy retrospektív rész be­mutatására ez alkalomból a képző­művészetben nincsen szükség, ellen­téte az iparművészet, illetve népművé­szettel, amelyből okvetlen fel kell tár­nunk azokat a nagy nemzeti értékeket, ameyek­ mint a megszállott területeken lakó testvéreink művészeti termelései az utódállamok által maguk nemzeti mű­vészete gyanánt mutattatnak be a külön­féle külföldi kiállításokon.­­ Fontos körülmény az, hogy a kül­földi kiállítások művészi anyagának egybeállításánál a magyar karakter ki­­domborítlassék, mert bár kétségbe nem vonható sarkigazság a művészeteknek mindenki által megérthető nemzetközi volta, még­sem szabad figyelmen kívül hagyni a nagy politikában jogosan vagy jogtalanul hangoztatott nemzet­közi szempontok érvényesülését, ami­dőn minden n­emzet/nép és faj politikai ambícióinak kielégítését a nemzeti jellegnek minden téren való kidombo­­ritásától várja. — Bízom abban, hogy az illetékes tényezők végre el fogják ismerni a kulturárak és ebben főleg a művésze­teknek államfenntartó erejét s azt ki­használatlanul hagyni nem fogják. Nemzetünk talpraállításában ugyanis csak az a célravezető irredenta politika, ha róluk és kultúránkról irigyeink és ell­enség­ünk folyton hallani kényszerül­nek, ha jóakaróink és barátaink a mi kifejlett kultúránkban az összetarto­­zandóság biztosítékát látják.­­— A jövő évi velencei kiállításon való részvételünket tehát ki kell min­den irányban használnunk. A kiállítás hosszú tartama alatt — áprilistól novemberig — erre alkalom fog nyílni. A bronz drágasága és a márványanyag aránya nagy akadályul fog szolgálni megfelelő kiállítási anyag összeállítá­sánál, de a megoldást a gipszbe öntött szobrokkal kell keresni, amelyek — ha a szállítás alkalmával nagyobb sérüléseket nem szenvednek — a ma­gyar prtvillonunk előtt elterülő park­ban volnának felállíthatók. — Ahogy a festőművészet bemuta­tásánál, úgy szobrászművészet­ünk anya­gának egybegyűjtésénél is súly helye­zendő a magyar nemzeti jelleg kidom­­borítására. Az­ iparművészet és a nép­művészetre a velencei versenyen különö­sen fontos politikai misszió vár és éppen ezért a kiállítási anyagnak műtörténeti megszervezésétől nem lehet eltekinteni. Könnyen átnézhető képet kell adni a tőlünk elszakított országrészek nép­művészetének és iparművészetének, hogy kézzelfogható bizonyítékokkal igazoljuk azoknak magyar voltát és hozzánk tartozandóságát. Tekintettel arra, hogy a kiállítás ünnepi megnyitása 1922 április 15jén lesz, az anyagot már januárban elszállításra készen kell össze­állítani. AWEi» 1921 november 1« kedd megalakul a gazdák Tébé­je Buday Berni geseas&gir iötenyísos myiscsikosik a Magyar Agrár­­SIS* vets­égről­­ Egy ssegvss.et­­en lemerü­lnek s mesőgazdasági érdek­képviseletek — A NÉP tudósítójától —­­ Magyarország agrárius érdekképvise­­etei különösen az elmúlt két esztendőben hatalmas tevékenységet fejtettek ki. A területrabló trianoni béke, amely hegyei­től, erdőitől, érceitől fosztotta meg a csonka országot, csak az Alföldet hagyta meg ne­künk s az egyedül mezőgazd­­ágára utalt ors­zág e helyzetében különösen fokozódott a jelentőségük mindazoknak a szerveze­teknek, amelyek a mezőgazdasági érdekek kultiválását és céltudatos mezőgazdasági és agrárkereskedelmi politika szükségessé­gét hangoztatták már a múltban is. De aláhúzottan és súlyban, jelentőségben emelkedve kívánják a mezőgazdasági te­vékenységet folytató társadalmi rétegek és szervezeteit jogosult érdekeinek védel­mét és támogatását is. A keresztény nemzeti irány uralma óta e szervezetek száma jelentékesen gyarapo­dott. A mindenkit elfogó szervezkedési és tömörülési láz nem hagyta érintetlenül a gazdatársadalma­t sem s egymás után kel­tek életre különböző intézmények, érdek­­képviseletek, amelyek kimondottan a mezőgazdaságot űző osztályok szociális, társadalmi és kulturális céljainak minél intenzívebb megvalósításán fáradoztak. Eddig a legtöbb esetben külön utakon haladtak ez alakulások és nem ritkán egymástól féltették sikereiket, aminek következtében bizonyos fokú antagonizmus támadt közöttük. Ez persze rendszerint a közös célok kárára volt. A gazdatársada­lom vezérei régen látják ezeket az egész­ségtelen tüneteket, amelyeknek kiküszö­bölését minden oldalon" óhajtják. Fel­merült az a terv, amely e különböző tömö­rü é­let­eket, szervezeteket egy egységes közös nagyszabású egyesülés keretében hangolná össze a közös feladatok megvalósítása vé­gett. Ezt a szervet a Magyar Agrár Szö­vetség intézménye alkotná, amely magá­ban foglalná az összes mezőgazdasági szer­vezeteket s­ egy táborban gyű­jtené össze a gazdatársadalmat. A Tébe-he­z volna ez hasonló alakulás, de természetesen agrár alapon. A szövetség eszméjének kezde­ményezői között a gazdatársadalom leg­előkelőbb és ismert vezérei foglalnák helyet. A NÉP munkatársa kérdést intézett a megalakuló szövetség céljai és feladatai felől a mozgalom egyik vezetőjéhez, Buday Barna gazdasági főtanácsoshoz, az OMGE helyettes igazgatójához, aki az alábbi ér­dekes felvilágosítást adta: — Csak nemrégen indult meg az a mozgalom, amely arra irányul, hogy a különböző agrárintézmények képvi­­seleteiből olyan központi szervezet alapíttassék, amely a mezőgazdasági tevékeny­séget folytató társadalmi rétegeket egységes táborba tömörítse. Ehhez képest a legelső feladata, az lenne, hogy bizonyos tervszerű és cél­tudatos irányban vezesse az összes agrár­szervezeteket és biztosítsa ezeknek a har­monikus összeműködését. Ma még min­dig benne vagyunk a szervezkedés lá­zában. Nemcsak a fáradalm­ak­ hangu­lata, hanem a nemzeti és keresztény öntudatra, való felébredés időszaka is a szervezetek egész özönét hozta létre és így az agrár társadalomban is jöttek létre új szerveztek, (Faluszövetség, Földmives Szövetség) és vannak olyan orgánumok (Magyar Gazdaszövetség, Gazdasági Egyesületek Országos Köz­pontja, Hangya, Gazdák Biztosító Szö­vetkezet, Falura, Országos Központi Hitelszövetkezet), amelyek a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére és a­ gazda­­társadalom érdekeinek szolgálatára vann­ak ugyan hivatva, amelyek azon­ban többé-kevésbbé egymástól függet­lenül dolgoznak és hiányzik közöttük az összekötő kapocs, amely ezeknek az­­intéz­mén­yeknek közös célokra való tevékenységét biztosítaná és munkál­­­­kodásukban bizonyos tervszerűséget létesítene. Ezeket az intézményeket tehát össze kell kapcsolnunk s köztük az összetartást erősebbé tennünk és állandóan ápolnunk. Az új szövetség másik fontos fel­adata az, hogy tudományos alapon dolgozza fel az agrárkérdéseket.­­ Bár az agrárkérdésekkel (munkás­kérdés, pártpolitika, földbirtokreform, többtermelés stb.) foglalkozó irodal­munk meglehetősen gazdag, azt látjuk, hogy problémáinkat a nagy­közönség alig érti, azok iránt nem érdeklődik és egyáltalában nem ismeri a magyaror­szági agrármozgalmakat a maguk tör­ténelmi fejlődésében. Ha mégis a velük foglalkozók adatokat akarnak ezekre vonatkozólag szerezni, alig találják meg a forrást, amelyhez forduljanak és csak az agrárirodalom röpiratainak és könyveink rendszertelen átbuvár­­lása debti fel bennük a legtöbbször hé­zagos ismereteket A Magyar Agrár- Szövetség feladatává fogja kitűzni, hogy ezeket a kérdéseket rendszerrel úgy dolgozza fel, hogy minden érdek­lődő rövid uton tájékozódjék a kérdé­sek mibenlétéről, pontos statisztikai adatokat kaphasson a lefolyt mozgal­mak fejlődéséről,, megismerve azok történetét, úgy hogy olyan készültsé­get szerezhessen, amilyenre eddig al­kalma nem lehetett. így azután sokkal több kilátásunk lehet arra, hogy több tudományos készültséggel, több szellemi fegyverrel vívhas­sunk harcot a gazdatársadalom jogos érdekeiért, amely harc eddig nem volt egyéb üres jelszavak hangoztatásánál.. •— Nagy gondot akar fordítani a szövetség a hírszolgálatra. Nemcsak a belföldi sajtót akarjuk e tekintetben alaposabban tájékoztatni mozgal­mainkról, amelyekről való ismeretei legtöbbször hézagosak, hanem ki akarjuk építeni külföldi hír­szolgálatunkat is. Ma nincs olyan szellemi akkumuláto­runk, amely a világ összes ideirányuló mozgalmait felfogná, • feldolgozná, azokról az érdeklődőket tájékoztatná, ezért a szövetség célja a többi között az is, hogy a világ mezőgazdasági és közgazdasági mozgalmairól időnként rövid, de tájékozott áttekintést nyújt­hasson a kiépítendő hírszolgálat révén.­­ A szövetség, amelynek megvaló­sítását minden oldalról sürgetik a gaz­datársadalom különböző érdekeltsé­gei, ma még — sajnos — csak az esz­mei elhatározás stádiumában áll, de megteremtésének csupán anyagi felté­telei hiányzanak, amelyek azonban le­­győzhetők. Reméljük, hogy még a tél folyamán megalakul a nagyszabású szervezet, amely természetesen a létező mező­­gazdasági intézmények egyesületek és szövetkezetek kiküldötteiből állana és kétségtelenül olyan súlyt adna a gaz­datársadalomnak, amilyennel eddig nem bírt. A napi politikától távol állna ez a szervezet és bár kiválóan a kisbirtokosok érdeklődésének felkel­tésére és törekvéseinek irányítására gondolunk elsősorban — s így bizo­nyos demokratikus irányzat érvénye­sülne a szövetség összetételében és cél­kitűzéseiben is, — azonban ezt nem a napi politikába való bekapcsolódás révén óhajtjuk tenni. DrJITZGER Vér-­es­­.emb­etegsége­­ket gyógyító intézete, Budapest, Vill., József­­•­örut ?. szám, SOS . .. „ A Legénykérés délután. Kedden, no­vember 1-én és vasárnap, november 6-án délután 8 órakor játsza a Belvárosi Szín­ház Villányi és Forró Legénykérés című vígjátékát mérsékelt belyárakkal. Ezek lesznek a nagysikerű vígjáték első dél­utáni előadásai-Az Uránia Coleyn Am­a­tik­usa ma 6, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra-Ünnep délutáni előadások. Mindszen­tek napján, kedden délután a Király Színházban A kék mazur kerül színre, a Magyar Színházban Rákosi Szidi fellépté­vel A császár anyja, a Blaha Lujza-szín­­házban A tündérek cselédje. Az itt fel­sorolt előadások 3 órakor kezdődnek. Az Andrássy­ úti Színházban fél 4 órakor a legutóbbi műsor darabjait: Egy félóra alatt, Az­ oroszlán, Palika játszik stb. adják. Az összes délutáni előadásokat mérsékelt helyárak mellett tartják meg. Az Uránia — Boleyn Anna-filmje ma 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra. Az Omniában hétfőn Nobody a meg­előző részeknél is érdekfeszítőbb folyta­tása­­és egy G felvonásos kalandor törté­net Óceánia kerül műsorra. Az Omnia abban a meggyőződésben bocsátja mind­két filmet egyetlen előzetes dicsérő szó nélkül a közönség kritikája elé, hogy filmtechnikai csodálatos megoldások, felvételek és rendezés nagyszerűsége szempontjából ennél különb filmeket még nem látott. Előadások 5, 7, 9. A Royal­ Apollo nagy műsora nagy sikert aratott a tegnapi premieren. Úgy A milliomos soffőr című végtelen bájos amerikai színmű, mint a Beatrice házas­sága című brilliáns dráma a publikum legteljesebb megelégedésével és tetszésé­vel találkozott. Előadások 5, 7 és 9 óra­kor. Az Uránia Doleyn Anna-filmje ma 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra. Kittenberger Kálmán hírneves afrikai utazónk a Vadállatok fogásáról tart elő­adást III. afrikai expedíciójának tapasz­talatai alapján vasárnap d. e. 11 órakor az Urániában. Az előadást saját eredeti fénykép felvételei illusztrálják. A Mozgókép Otthonban. Amerika leg­kimagaslóbb mozgóképe, a­ „Sztambuli szűz“ a felülmúlhatatlan Priscilla Dean bravúros alakításában és a kitűnő kisérő műsor kerül bemutatóra. Akinek módjá­ban állott a nagyszerű filmet látni, tisz­tában van azzal, hogy a „Sztambuli szűz" a mozgókép-művészet páratlanul álló nagy eseménye. (4, háromnegyed 6, fél 8 és 9 után.) A Corso ma, hétfőtől péntekig be­zárólag Puskin világhírű regényének fimválto­zatát, a „Szívek a kövek között“ (Dubrovsky) 6 felvonásos színművet hozza. Ez a par excellence orosz flim nemcsak megkapóan érdekes romantiku­san fordulatos cselekményénél fogva, de gyönyörű orosz miliőjével és tipikus orosz színészeivel a hét kiváló filmesemé­­nyének ígérkezik A „Tings-tangs“ ameri­kai kétfelvonásos bohózat méltón egé­szíti ki a nagyszerű műsort. (Kezdet 5, 7, 9.) A sátán fiai a Fővárosi Nagymozgóban. Ma, hétfőn három részes nagy kalandor­filmet kezd el a Fővárosi Nagymozgó. A címe a Sátán fiai és cselekményében, trükkjeiben annyit nyújt majd a közön­ségnek, milyet eddigelé csak kevés film. Autó-, vonat-, léghajó-katasztrófák egy­mást követik benne. És hogy a közönség számára teljesen világossá legyen, mit kap majd e film révén, elég a szereplők nevét közölni. William Duncan és Edith Johson a főszereplők, azok, akik a Big- Bill Barry bravúrjaival oly híressé tették magukat a budapesti közönség tízezrei­nél. Óriási sikere az Intim Kabaré új mű­sorának. Telt ház tapsol minden este a nagyszerű műsornak és a kiváló művész­gárdának. Jegyekről ajánlatos előre gon­­doskodni. Az Uránia Doleyn Anna-filmje ma 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra. Fél nyolc órakor kezdődik a páratlan jó új műsor a népszerű Intim Kabaréban. Jegyek egész hétre előre válthatók.____ C vrr i% tg g» j rendülő VÚP" és ^ A©í ¥ WSfd­ nemibetegek részére. n'Z. I EZÜST SALVARZAM­ KAMARA VEZET: PYGMALION - FEJNÉLKÜLI LOVAS - HARRY PIEL ititeitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiittiiiiitHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii E őadások %5, %7 Ss 9 órakor.

Next