A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

1922 január 1. vasárnap Ára 3 korona Budapest, IV. évf. 1. szám POLITIKAI NAPNAP Elsf fizetési árak a Egén évra— 660 kort Félévre_ _ 340 Icon. Negyedéven 170 kosa Egy bóra—_ 60 kort Fél bér* _ _ 80 kor. Egyes szám ára bely.ben és «vidéken 3 kos. SzerkeaztAaégi VIII. Szentfehvátyi utca 38/a. Telefon • J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatalt VIII. Szentkirályiatoa 80. Telefoni József 103-85. Megjelenik d. n. 4 órakor. (II esztendőre Illa, dr. Benárd Ágost ny. népjóléti miniszter Boldog újévet minden magyarnak, minden igaz magyarnak, minden igazunkért élni, dolgozni, harcolni és meghalni tudó magyarnak ! Kevesen vagyunk mi magyarok. Évszázados harcok vérzivatarában megritkultak véreink sorai. Igaz magyar az még kevesebb van, mert kevés magyarokból sokat elhódított idegen szellem, idegen erkölcs, idegen arany. Igazainkért élni, dolgozni, harcolni és meghalni tudó magyar; az legkevesebb van, mert közöny, kishitűség, bizalmatlanság, gyávaság köde ül a lelkeken s ezt a ködöt nem engedi eloszlani a sok csalódás, a mindennapi kenyér megszerzésének egyre súlyosbodó gondja. Midőn a zsidók a pusztában bolyongtak, utat nekik és vezérüknek , Mózesnek éjjel-nappal előttük világitó lángoszlop mutatott. Ne függje senki, hogy a lángoszlop már nem világít a zsidóknak. Ne higyye senki, hogy a lángoszlop csak a zsidóknak világít. A lángoszlop lénye ha kialszik, népek és nemzetek a liberalizmus, a szociáldemokratizmus, bolsevizmus útvesztőibe kerülnek, hogy a maguk ásta sírba zuhanjanak. Mert az utat mutató láng semmi más, mint az egész lényünket betöltő erős faji öntudat. Ennek az erős faji öntudatnak kisugárzása s egyben erőforrása a vallásos, nemzeti és igazi szociális érzés, mely egyedül az egymás iránti testvéri szeretetben gyökeredzik. Ez a faji öntudat kap mindig új erőre, mikor megnyilvánul a nép, a nemzet szokásaiban, erkölcseiben , a hagyományok, az alkotmány, az ősök és a tekintély tiszteletében; a politikai, a gazdasági, és társadalmi életben a tudomány és művészetek terén ; mikor ott zeng a népdalokban és ott rezeg a legegyszerűbb kanász vagy juhász fafaragásán. A szent tűz lelohadásával a templomokba csak a vénasszonyok járnak, a temető csendjét csak találkára jött párok zavarják, a nemzet nagy napjain csak a hivatalos apparátus s az iskolás gyermekek ünnepelnek , osztályharc alapján folyik a szervezkedés. Idegen faj veszi kezébe a vezetést gazdasági,politikai, társadalmi és kulturális téren. S ha utolsót lobbant a parázs, idegen fajta rabszolgáivá leszünk s a megsemmisülésbe tapos bennünket a talán szegényebb, talán kulturálisabb, talán lélekszámban is csekélyebb ellen, melynek fiai szemében ott lobog : «én zsidó», «én szerb vagyok»! A faji öntudat az, ami erőt ad nekünk ma még igen kevés magyaroknak, ami élteti a mi keresztény, nemzeti és szociális szellemben való újjászületésünket. Ez egyetlen biztosítéka minden nemzet fennmaradásának. S a különböző nemzetek fajilag öntudatos különböző lángelméi viszik előre a világ sorát. Midőn mi a legboldogabb újévet a hitért, hazáért, közös mindnyájunkért verejtékezni és vérezni tudóknak kívánjuk ; midőn azt óhajtjuk, hogy a faji öntudat világitó lángoszlopának fényénél minél hamarább eljussunk az egységes keresztény Magyarország igéretföldjére; midőn fogadástítészünk, hogy minden gyenge, minden szegény, minden szenvedő, minden dolgozó érdekeit szivünkön viselve, legfőbb feladatunk a szent tűz élesztése Imz, hisszük, hogy legjobban szól- stóljuk az Istent, a hazát, magyar véreinket és egyben az egész emberi-séget. ............. ! Új konkordátumot kötnek Németországgal Olaszország semmi körülmények között nem tűrte volna a restaurációt — Pacelli pápai követ nyilatkozik „A Nép“-nek — .A NÉP munkatársától — München, dec. 18. Ma alkalmam volt a Szentszék legkiválóbb diplomatájával, Eugenio Pacelli müncheni nunciussal hosszasabban beszélgetni. A müncheni nuncius, aki alig 45 esztendős, a világháború idején is fontos szerepet játszott. Ő volt az, aki a pápa megbízásából Németország és Anglia között a békét közvetítette, amely közvetítés mint utólag bebizonyosodott, Németország magatartása miatt hiúsult meg. A müncheni nuncius elsősorban a magyar belviszonyok iránt érdeklődött, amelyeket legnagyobb csodálkozásomra, kitűnően ismert. A budapesti nuncius, Mgr. Schioppa több évig mint üdítőre működött a müncheni nunciaturán és még most is élénk összeköttetést tart fenn Münchennel. Abbéli hogyan van Pacelli nuncius informálva a magyar állapotokról, megítélhető, mily áldásos tevékenységet fejt ki a szentszék budapesti képviselője szegény hazánk érdekében. Miután a birodalommal és a Bajorországgal kötendő konzorvátum kérdése még nincsen abban a stádiumban, hogy ő excellenciája a részletekről nyilatkozhatott volna, IV. Károly szerencsétlen vállalkozásáról beszélgettünk. Pacelli nunciusnak két ízben volt alkalma beszélgetni vele, utoljára, közvetlen az összeomlás előtt. — Teljesen érthetetlen előttem — mondotta a nuncius — hogyan ismételhette meg a király a húsvéti szerencsétlenül befejeződött vállalkozást. — Több államférfiúval beszélgettem erről a kérdésről, de egyik sem tudtafelfogni a történteket. Lehet,hogy ]Magyarországon meg tudják indokolni ezt a lépést, mi itt külföldön !Csaft bámulni, kérdezni és csodálkozni tudunk, Iv. Károly mély benyomást gyakorolt reám, röviden az összeomlás előtt kitüntetett beszélgetésével. Hosszasan foglalkoztunk a politikai és katonai szituációval s bámultam, hogy a fiatal uralkodó oly pontosan van tájékoztatva mindenről s jobban ismeri, tisztábban látja a helyzetet, mint valamennyi államférfi. Egyáltalában nem látta rózsásnak a helyzetet, tudta, hová fognak, a dolgok fejlődni, de mély vallásosságával ,le tudta önmagát küzdeni s a Gondviselésre bízta sorsát. — Ha nem, győződtem volna meg személyesen róla, mily okosan és józanul tudja a helyzetet megítélni, nem* csodálkoznék mostani kísérletén, miként húsvéti vállalkozását emberileg meg tudtam magamnak magyarázni. \ , ■ Teljesen kizártnak tartom, hogy IV. Károly önszántából kísérelte , meg trónjának elfoglalásai. Ez csakis rossz tanácsadóinak lehet a műve. De hogyan is vihették bele a királyt ebbea kalandba, melynek okvetlenül kudarccal kellett végződnie? Kire támaszkodtak tanácsadói ? A nagy- és,a fíúsáptánt, elég világosan foglalt állást ebben a'kérdésben. Senki sen'biztathatta'őket sikerrel. Olaszország semmi körülmények között nem tűrte volna a restaurációt, a különböző szerződésekben minden kétértelmű nélkül kifejezésre juttatta ezt Franciaország és Anglia, ha más okból talán nem is, de az Olaszország iránti szolidaristásból és az antant fennmaradása érdekében nem csinálhatott volna más politikát, mint Itália. A kis antant sem biztathatta a király tanácsadóit, ha Románia részéről történt is volna talán ilyen lépés, Jugoszlávia és Csehország semmi esetre sem tűrte volna azt, hogy Károly király a magyar trónt elfoglalja. De nemcsak külpolitikai szempontból, hanem belpolitikailag is kilátástalan volt a kísérlet, amennyiben, értesülésem szerint, a nemzet sem volt egységes ebben a kérdésben. Bűn volt, ezt a tisztalelkű, őszinte vallásosságtól áthatott fiatal királyt olyan végzetes tettre kényszeríteni, amely miatt most száműzetésben kell töltenie életét. . . Münchenben és Berlinben is, számos diplomatával volt alkalmam erről a kérdésről beszélni s a vélemények teljesen egyeznek abban a tekintetben, hogy IV. Károly akkor sem lehetett volna királya Magyarországnak, ha a puccs véletlenül sikerült volna is. Pacelli nuncius élénken érdeklődött a magyar katholicizmus helyzete és a magyar katholikus hitélet iránt. Schioppa nuncius ünnepélyes fogadtatásában a magyar katholikusok őszinte ragaszkodását látta s azt a szeretetet, amellyel a budapesti nunciust állandóan körülveszik, is annak tulajdonítja, hogy a magyar katholikusok hű fiai,az egyháznak. A német katholikusokról a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg a pápa követe. Ami katholikus Németországban van, az mind megbízható jó és . vallásos.* A Szentszék nemcsak hogy meg van elégedve, de büszke is a német katolikusokra. Pacela nuncius nem sokáig marad már Münchenben. Amint a birodalommal a konkordátum meg lesz kötve s a bajor konkordátumra vonatkozó tárgyalások, amelyek Matt bajor kultuszminiszter betegsége miatt szünetelnek, befejeződnek, Berlinbe fog költözni. Müncheni utódja előreláthatólag az argentíniai nuncius lesz. Telegdi Tamás Orosz világ Berlinben Az isteni Karsowina — A szovjet kormány könyvrendelései — Látogatás Gorkij német kiadójánál — A közff nyilatkozata a bolsevizmusról — A NÉP berlini levelezőjétől — Berlin, dec. 23. Az a hatalmas népvándorlás,, amelyet a háboru hozott magával, vagy amely a háborút hozta), még nem ért tejesen véget, csak elcsöndesedett. A nagy vihar szeles emberrétegeket sodort idegen ég alá, szokatlan klimatikus , és társadalmi viszonyok közé, akik közül sokan meghaltak vagy beolvadtak az idegen világba, mások már hazajutottak vagy most szivárognak hazafelé kitágult szemmel, fáradt testtel és lélekkel. .A. háborút követő forradalmak fesok emberkezébe nyomták a vándorbotot, az . emberiség visszavisszatérő örök • láza',, 'a nyugtalanság , azí, hajtja őket az.eárrbeiiség örök illuziója :\ ;á '.rtyugalb.lW^mf ám . Állandó' pihenték, megállás, nincs, csak állomások vannak, a hosszú pályán, de azért egyszer majd mégis megpihenünk ' ipinanyajan. Csak a kerék forog tovább ' ésaz idegenben járók megtermékedyitik'azt az uj Világot, amelyre elsodorta őket a sors, de megkeményülnek ők , maguk is és hajnalra az uj idők szegője csodákat fog mesélni. Ilyesmiről beszélgetek egy szép orosz asszonnyal a Kurfürstemamm egyik előkelő cukrászdájában, Az orosz ‘ emigrációról van szó'tuajában és arról , ajogy Berlin czideszerint ednék'' az entígrációnak legfőbb állomása.’ Amerre járunk-kelünk a városban, mindenütt oroszokkal találkozunk, pár nappal , ezelőtt arendőrségen mondották nekem, h°ogy Berlinben jelenleg több, mint kétszázezer orosz él. Egy egész kis világ, amelynek a hatása kétségtelenül meg látszik a világváros képén. Ez az orosz tömeg természetesen a legkülönfélébb társadalkmi és vágyóid állású és világnézetű emberekből toborzódik. Vannak közöttük szélső kommunisták és szélső reakcionáriusok és közbül mindenféle pártállású és felfogású ember, így nem csoda, hogy a súrlódások, intrikák, elég gyakoriak. — Igaza van —, mondja az orosz assszony — Berlinben most orosz világ van és a németek, akik tisztában vannak azzal, hogy a beteg Oroszország ' egyszer' majd mégis meg fog gyógyulni, értik a módját, hogy bennünket ezer szállal magukhoz táncoljanak. Aligha túlzók, ha azt mondom, hogy az új, hatalmas Oroszország fundamentumát itt rakják le Németországban. Lerakják pedig azok az orosz diákok, művészek, írók. Üzletemberek, technikusok, akik most itt élnek és dolgoznak, de arra várnak, hogy hazamehessenek. Mert minden orosz hazavágyik, ezt jegyezze meg, uram. Néhányat elhullanak, de a többség bizonyosan haza fog menni Berlinből éppúgy,mint Prágából, Párisból, Lon■ donból vagy Amerikából és hazuvszik mindazt az "értéket, amit a nyugati államotok és az új világ demokratikus fejlődése termelt. — Hogy van bennünk kultúrérzék, azt itt láthatja, uram. Berlinben ezidő. Szerint három orosz naplap és több művészeti, tudományos és irodalmi folyóirat jelenik ideg, amelyeknek színvonala minden kritikát megbír. A moszkvai Volt császári színház tagjainak vendégjátéka nem marad hatás nélkül és fia figyelemmel kiséri a berlini művészeti életet," láthatja" hogy se szeri se száma azoknak az orosz énekeseknek, zeneművészeknek, festőknek, szobrászoknak és íróknak, akik most is keresnek és találhat eredyvesütőt. És" fia " elmegy a