A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

1922 január 1, vasárnap Ära 3 korona Budapest, ÍV. évf. 1. szám POLITIKAI MAPIIAP ezorkeaztAaégi VIII« Szontfclrátyl-utoa 38/a. Telefon • J. 63-80, J. 63-81, Kiadóhivatalt VIII« Szentklraiyl-atoa 80. Telefoni |6zaef 103-85. Megjelenik d. n. 4 órakor. El ff fizetési árak a Egén évra— 660 kori Félévre _ _ 340 Icon. Negyedéven 170 kosa Egy bóra— _ 60 kort Fél bér* _ _ 80 kor. Egyes szám ára boly. bea és «rldékea 3 kos. (II esztendőre Illa: dr. Benárd Ágost ny. népjóléti miniszter Boldog újévet minden magyarnak, minden igaz magyarnak, minden iga­zunkért élni, dolgozni,. harcolni és meghalni tudó magyarnak 1 Kevesen vagyunk mi magyarok. Évszázados harcok vérzivatarábau megritkultak véreink sorai. Igaz ma­gyar az még kevesebb van, mert ke­vés magyarokból sokat elhódított idegen szellem, idegen erkölcs, ide­gen arany. Igazainkért élni, dolgozni, harcolni és meghalni tudó magyar; az legkevesebb van, mert közöny, kishitűség, bizalmatlanság, gyávaság köde ül a lelkeken s ezt a ködöt nem engedi eloszlani a sok csalódás, a mindennapi kenyér megszerzésének egyre súlyosbodó gondja. Midőn a zsidók a pusztában bo­lyongtak, utat nekik és vezérüknek : Mózesnek éjjel-nappal előttük vilá­gitó lángoszlop miitatott. Ne lügyje senki, hogy a lángoszlop már nem világit a zsidóknak. Ne bigyje senki, hogy a lángoszló]) csak a zsidóknak világit. A lángoszlop lénye ha kialszik, népek és nemzetek a liberalizmus, a szoeiáldemokratizmus, bolsevizmus útvesztőibe kerülnek, hogy a maguk ásta sírba zuhanjanak. Mert az utat mutató láng semmi más, mint az egész lényünket betöltő erős faji ön­tudat. Ennek az erős faji öntudatnak kisugárzása s egyben erőforrása a vallásos, nemzeti és igazi szociális érzés, mely egyedül az egymás iránti testvéri szeret.etben gyökeredzik- Ez a faji öntudat kap mindig uj erőre, mikor megnyilvánul a nép", a nemzet szokásaiban, erkölcseiben : a hagyo­mányok, az alkotmány, az ősök és a tekintély tiszteletében; á politikai, a gazdasági, és társadalmi életben a tu­domány és művészetek terén ; mikor ott zeng a népdalokban és ot t rezega leg­egyszerűbb kanász vagy juhász fafara­gásán. A szent tűz lelohadásával a tem­plomokba csak a vénasszonyok járnak, a temető csendjét csak találkára jött párok zavarják, a nemzet nagy nap­jain csak a hivatalos apparátus s az iskolás gyermekek ünnepelnek ; osz­tályharc alapján folyik a szervezkedés. Idegen faj veszi kezébe a vezetést gaz­dasági,politikai, társadalmi és kultu­rális téren. S ha utolsót lobbant a parázs, idegen fajta rabszolgáivá le­szünk s a megsemmisülésbe tapos bennünket a talán szegényebb, talán kulturális nabb, talán lélekszámban is csekélyebb ellen, melynek fiai sze­mében ott lobog : «én zsidó», «én szerb vagyok»! A faji öntudat az, amiérőt ad nekünk ma még igen kevés magyarok­nak, ami élteti a mi keresztény, nem­zeti és szociális szellemben való újjá­születésünket. Ez egyetlen biztosi- téka minden nemzet fennmaradásá­nak. S a különböző nemzetek iajilag öntudatos különböző lángelméi viszik előre a világ sorát. Midőn mi a legboldogabb újévet a hitért, hazáért, közös mindnyájunk­ért verejtékezni és vérezni tudóknak kívánjuk ; midőn azt óhajtjuk, hogy a faji öntudat világitó lángoszlopának fényénél minél hamarább eljussunk az egységes keresztény Magyarország igéretf oldj éré; midőn fogadást -íté­szünk, hogy minden gyenge, minden szegény, minden szenvedő, minden dolgozó érdekeit szivünkön viselve, legfőbb feladatunk a szent tűz élesz- téee Imz, hisszük, hogy legjobban sjol- IJóIjuk az Istent, a hazát, magyar j véreinket és egyben az egész emberi- | seget. ............. I Uj konkordátumot kötnek Németországgal Olaszország semmi körülmények között nem tűrte volna a restaurációt — Pacelli pápai követ nyilatkozik „A Nép“-nek München, dec. 18. Ma alkalmam volt a Szentszék leg­kiválóbb diplomatájával, Eugenio Pa­celli müncheni nunciussal hosszasab­ban beszélgetni. A müncheni nun- cius, aki alig 45 esztendős, a világ­háború idején is fontos szerepet ját­szott. Ő volt az, aki a pápa megbízásá­ból Németország és Anglia közölt a békét közvetítette, amely közvetítés mint utólag bebizo- nyqsodott, Németország magatartása miatt hiúsult meg. A müncheni nuncius elsősorban a magyar belviszonyok iránt érdeklői- dött, amelyeket legnagyobb csodálko­zásomra, kitünően ismeri. A budapesti nuncius: Mgr. Sehioppa több évig mint üdítőre működött a müncheni nunciaturán és még most is élénk össze köttetési tart fenn Münchennel. Ab­béli hogyan van Pacelli nuncius infor­málva a magyar állapotokról, meg­ítélhető, mily áldásos tevékenységet fejt ki a szentszék budapesti képvise­lője szegény hazánk érdekében. Miután a birodalommal és a Bajor­országgal kötendő konzordátuni kér­dése miég nincsen abban a stádium­ban, hogy ő excellenciája a részletek­ről nyilatkozhatott volna, IV. Károly szerencsétlem vállalkozásáról beszél­gettünk. Pacelli nunciusnak két ízben volt alkalma beszélgetni vele, utoljára, közvetlen az összeomlás előtt. — Teljesen érthetetlen előttem — mondotta a nuncius — hogyan ismé­telhette meg a király a húsvéti sze­rencsétlenül befejeződött vállalkozást. — Több államíérfiuval beszélgettem erről a kérdésről, de egyik sem tudta ‘felfogni a történteket. Lehet,'hogy ]Magyarországon meg tudjál« indo­kolni ezt a lépést, mi itt külföldön jCsaJi bámulni, kérdezni és csodálkozni tudunk, rv. Károly mély benyomást ' gyakorolt reám, röviden az összeom­lás' előtt kitüntetett beszélgetésével. Hosszasan foglalkoztunk a politikai és katonai szituációval s bámultam, hogy a fiatal uralkodó oly pontosán van tájékoztatva mindenről s jobban ismeri, tisztábban látja a helyzetet, mint valamennyi államférliu. Egyál­talában nem látta rózsásnak a hely­zetet, tudta, hová fognak, a dolgok fejlődni, de mély vallásosságával ;le tudta önmagát küzdeni s a Gondvise­lésre bízta sorsát. — Ha nem. győződtem volna meg személyesen róla, mily okosan és jó­zanul tudja a helyzetet megítélni, nein* csodálkoznék mostani kísérletén, miként' húsvéti vállalkozását emberi­' leg meg tudtam magamnak magya- irázni. \ , ■ Teljesen kizártnak (ártom, hogy IV. Károly önszántából kísérelte , meg trónjának elfoglalásai. Ez csakis rossz tanácsadóinak lelietm müve. De hogyan is vihettek bele a királyt-ebbe .a kalandba, melynek ok­vetlenül kudarccal kellett végződnie? Kire támaszkodtak tanácsadói ? A nagy- és,a' íúsáptánt. elég világosán foglalt állást ebben a'kérdésben. Senki sená'biztafháttá'őket sikerrel. — .4 NÉP munkatársától — Olaszország semmi körülmények között nem tűrte volna a restaurá­ciót, a különböző szerződésekben minden kétértelmű nélkül kifejezésre juttatta ezt Franciaország és Anglia, ha más okból tálán nem is, de az Olaszország iránti szolidaristásból és az antant fennmaradása érdekében nem csinál­hatott volna más politikát, mint Itá­lia. A kis ántánt sem biztathatta a király tanácsadóit, ha Románia ré­széről történt is volna talán ilyen lé­pés, Jugoszlávia és Csehország semmi esetre sem tűrte volna azt, hogy Ká­roly király a magyar trónt elfoglalja. De nemcsak külpolitikai szempont­ból, hanem belpolitikailag is kilátás­talan volt a kísérlet, amennyiben, ér­tesülésem szerint, a nemzet sem volt egységes ebben a kérdésben. Bűn volt. ezt a tisztalelkü, őszinte vallásos­ságtól áthatott fiatal királyt olyan végzetes tettre kényszeríteni, amely miatt most száműzetésben kell tölte­nie életét. . . Münchenben és Berlinben is, számos diplomatával volt alkalmam erről a kérdésről beszélni s a vélemények tel­jesen egyeznek abban a tekintetben, hogy IV, Károly akkor sem lenotett volna királya Magyarországnak, ha a puees véletlenül sikerült volna is. Pacelli nuncius élénken érdeklődött a magyar katholicizmus helyzete és a magyar katholikus hitélet iránt. Sehioppa nuncius ünnepélyes fogad­tatásában a magyar katholikusok őszinte ragaszkodását látta s azt a szer etetet, amellyel a budapesti nun- ciust állandóan körülveszik, is annak tulajdonítja, hogy a magyar katho­likusok hü fiai,az egyháznak. A német katholikusokról a legnagyobb dicsé­rettel emlékezett meg a pápa követe. Ami katholikus Németországban van, az mind megbízható jó és . V vallásos.* A Szentszék nemcsak hogy meg vau elégedve, de büszke is a német kato­likusokra. Pacelü nuncius nem sokáig marad már Münchenben. Amint a birodalommal a • konkordátum meg lesz kötve s a bajor konkordátumra vonatkozó tárgyalások, amelyek Matt bajor kultuszminiszter betegsége miatt ■ szünetelnek, befejeződnek, Berlinbe fog költözni. Müncheni utódja előre­láthatólag az argentíniai nuncius lesz. Telegdi Tamás Orosz világ Berlinben Az isteni Karsowina — A szovjetkormány könyvrendelései — Látoga­tás Gorkij német kiadójánál — A köHff nyilatkozata a bolsevizmusrél — A NÉP berlini leuelezőlétől — Berlin, dec. 23. Az a hatalmas népvándorlás,, ame­lyet a hájboru hozott magával, vagy amely a háborút hozta), még nem ért tejesen véget, csak elcsöndesedett. A nagy vihar szeles ember-rétegeket sodort idegen ég alá, szokatlan klima- tikiü's . és társadalini vjszonyok közé, akik közül sokan meghaltak vagy bé- • olvadtak az idegen világba, mások már . hazajutottak vagy most szivárognak hatarelé kitágult szemmel, fáradt test­tel'és lélekkel. .A. hábprut követő fór- ' radalmak fe sók emberkézébe nyomták ‘ vándörbotót, az . emberiség vissza­visszatérő örök • láza',, 'a nyugtalanság , üzí, hajtja őkpt az,eárrbeiísíég örök illu- ! ziója :\ ;á '.rtyugalb.lW^mf ám ; Állandó- ' piheViék, megállás, nincs, . csak állo­mások vannak, a hosszú pályán, de azért egyszer majd mégis megpihenünk ' ipinanyajan. Csak a kerék iorogtovább ' és .az idegenben járók megtermékehyi- , tik'azt az uj Világot; amelyre elsodorta őket a sors, de mygkethényülnék ők , maguk is és hajnalra az uj idők szegője csodákat fog mesélni. Ilyesmiről beszélgetek egy szép orosz ; asszonnyal a Kurfűrstemamm egyik előkelő cukrászdájában/, Az orosz ‘ emigrációról. van szó'tlltajábán és arrók , Ijogy Berlin czidöszérint ednék'' az entí- , gráciának legfőbb állomása.’ Amerre já- runk-krlünk a városban, mindenütt óroszokkál találkozunk, pár nappal , ezelőtt'a 'rendőrségén mondották ne­kem, h°,gy Berlinben jelenleg több, mint ; kétszázezer orosz él. Egy egész kis világ, ! amelynek a hatása kétségtelenül még- ; látszik a világváros képén. E? az orosz töjrieg természetesen a legkülönfélébb társaaálirii éá' vágyóid állású es világ­nézetű emberekből toborzódik. Vannak közöttük szélső kommunisták és szélső reakcionáriusok és közbiil mindenféle pártállásu és felfogású ember. így nem csoda, hogy a súrlódások, intrikák, elég gyakoriak. — Igaza van —, mondja az orosz assszony — Berlinben most orosz világ van és a németek, akik tisztában van­• nak azzal, hogy a beteg Oroszország ' egyszer' majd mégis meg fog gyógyulni, értik a módját, hogy berniünket ezer szállal ' magukhoz táncoljanak. Aligha túlzók, ; ha azt mondom, hogy az uj, hatalmas Oroszország fundamentumát itt rakják le Németországban. Lerakják pedig azok. az. orosz diákok, művészek, írók. 1 Üzletemberek, technikusok, akik most itt élnek és dolgoznak, de arra várnak, hogy hazamehessenek. Mert minden orosz hazavágyik, ezt jegyezze meg, uram. ‘ Néhányat) elhullanak, de a többség ' bizonyosan haza fog menni Berlinből éppúgy,'mint Prágából, Párisból, Lon- ■ donból vagy Amerikából és hazuoiszik mindazt az "értéket, amit a nyugati álla- rjiok és az uj világ demokratikus fejlődése ' termelt. — Hogy. van bennünk knltqrérzék, azt.ittláthatja, uram. Berlinben ezidő­, Szérint három orosznapHáp és több mű­vészeti, tudományos és irodalmi folyóirat jelenik ideg. amelyeknek színvonala minden kritikát megbír. A moszkvai Volt. császári színház tagjainak vendég­játéka nem marad hatás nélkül és fia figyelemmel kiséri a berlini művészeti életet," láthatja" hogy se szeri se száma azoknak az' orosz énekeseknek, zenemű­vészeknek, festőknek, szobrászoknak és íróknak, akik-most Hl keresnek és talál­hat ereéüaesüt&l, És" fi« ' elmégy a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék