A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

4 ATORP Leszavazták az elnököt t A szavazással elégtételt adtak az elnöknek utasítások Ülésfelfüggesztésekkel — A­ NÉP tudósítóié! — A nemzetgyűlés mai ülését tíz órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. A ház­szabályok értelmében bejelenti a tegnapi ülésen távollevő képviselők névjegyzékét, a Ház azonban a névjegyzék felolvassától el­tekint. Elnök kérdezi, hogy alkalmazza-e a távollevő képviselőkre a házszabályok 264. §-át, amely szerint a távollevő kép­viselőknek díjazás nem jár. A Ház a ház­szabályok emez alkalmazásától is eltekint. Elnök bemutatja a bácsalmási kerület­ben megválasztott Nagy Pál képviselő megbízó levelét, majd bemutatja a vár­megyei Képviselők Országos Szövetségé­nek a kérvényét a vármegyei alkalmazot­tak státusrendezése ügyében. Napirend szerint következi az indítvány és interpellációs könyvek felolvasása. Az interpellációs könyvbe Lingauer Albin kétrendbeli Szilágyi Lajos kétrendbeli és Kiss Menyhért jegyzett be interpellációt. Az interpellációkra fél háromkor térnek át. Következnék az indemnitási vita foly­tatása. Lingauer Albin a tanácskozóképesség megállapítását kéri. A tanácskozókép­telenség nyilvánvaló, mire az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Elnök az ülést újból megnyitja. Dimes Victor a tanácskozóképesség megállapí­tását kéri. Miután a Ház tanácskozóképes, az ülést­ folytatják. Elnök : Konstatálom a tegnapi naplóból, hogy Palavicini György őrgróf beszédé­ben befejezésképpen a miniszterelnökhöz fordulva a következőket mondotta: «A­­miniszterelnököt erről a helyről a nemzet megvetése fogja elsodorni.» — A képviselő urat ezért a kifejezéséért Utólag rendreutasítom. Az indemnitási javaslathoz Drózdi Győző szólal fel . Szilveszter a mérlegek elkészí­tésének a napja. Minden vállalat meg­állapítja, hogy ez év milyen veszteség­gel és nyereséggel zárult. Ha az állam mérlegét nézzük, azt látjuk, hogy ebben az országban rettenetes pénzpocsékolás folyik. Mintha nem is volna felelős kor­mány ebben az országban. Ez a költség­­vetés, ami előttünk fekszik, nem reális. A kiadás nem annyi, mint amennyit a költségvetés feltüntet . A pénzügyminiszter beszédében kijelentette, hogyha fogyasz­tási adó jelenlegi mértékét fenn fogja tartani. Kijelentem, hogy ezzel az igaz­ságtalan adórendszerrel szakítani kell. — Csak a gyufaadót említem fel. Ezt is legnagyobb mértékben a falusi lakos­ság fizeti. Ez az adó is legnagyobb szá­zalékban a dolgozó milliókra van batí­­rozva. — Az adókivetés is teljesen igazságta­lan. A pénzügyminiszter az adódetektívek rendszerét fenntartja. Ez lehetetlen, mert így ellenőrzés alá kerül minden ember. Meg lesz kötve a törvényes kereskedelem. Az adómorál lezüllik. Szállítsa le a pénz­ügyminiszter az adókulcsot és akkor meg­javul majd az adóerkölcs. A fogyasztási adó helyett hozzon be jövedelmi adót, ez volna a legigazságosabb adórendszer.­­ Kijelentem, hogy megdöbbentő pénz­­pocsékolás folyik ebben az országban. Ezt bizonyítani is fogom, itt van mindjárt a kisüstöknek­ a kérdése. Nevetségesnek tűnik fel, hogy ezzel a kérdéssel foglalko­zom, de mégis ezzel fogom bebizonyítani az állításomat. —­Nagy veszteség éri az államot azáltal,­­ hogy a kisüstöket nem szabadítja fel any­­nyira, mint a béke idejében voltak. A kis­­üstök pedig nagy állam jövedelmet jelen­tenének és ez a legkönnyebben kezelhető adó. A kormány elrendelte, hogyha tíz gazda szövetkezik, akkor felállíthatnak egy kisü­stöt. Tehát még a mai kisgazda­kormány sem hajlandó teljesen felszabadí­tani a kisüstöt, pedig a kisüstök óriási többletet jelentenének az államnak.­­ Ez azonban nem az egyetlen jöve­delem, amelyről az állam lemond. Itt van a boradó. A boradó helyett helyesebb volna behozni, az egységes szőlőadót. Ez finánc nélkül hozna az országnak nagy jövedelmet. A fináncok működését teszi kritika tárgyává. Rámutat arra, hogy több be­vételük van, mint egy miniszteri tanácsos­nak, pedig az egész pénzügyőri kérdést a legkönnyebben úgy lehetne megoldani, he behoznák az egységes szőlőadót, ez­által a fináncok felszabadulnának és más produktív pályákra léphetnének. A miniszterelnök beszédével foglal­kozva helyesli azt, hogy a munkásokkal ki akar békülni, de figyelmezteti és kéri, hogy a szabadkőművesekkel is békü­ljön ki. — A munkássággal való kibékülés fel­tételeivel kívánok foglalkozni, elsősorban a gyorsított eljárással. A gyorsított eljá­rást mi is kérted de bit­takA békefelészét nézzük, azt látjuk, hogy semmi eredményt nem jelent.­­ A békefeltételek másik része az­ am­nesztia rendelet, amely karácsony előtt jelent meg. Ezt az amnesztia rendeletet már régen vártuk, de olyat, amely nem tesz különbséget abban, hogy valaki hány éve lakik itt, hanem olyat, amely csak­ a bű­nöket veszi figyelembe. Egy másik am­nesztiarendelet is jelent meg. Könnyű meg­állapítani ebből az amnesztiarendeletből, hogy még a történelmi sorrendet sem veszi figyelembe.­­ Az első amnesztia­rendelet december elsején jelent meg és azon bűnökre adott kegyelmet, amelyet, később követtek el, a másik később jelent meg és olyan bűnökre adott amnesztiát, amelyeket jóval előbb követtek el. Egyformán bűnös mindenki, akár Kun Bélának hívják, akár másnak.­­ Az amnesztia rendelet nem állapítja meg azt sem, hogy kik jöhetnek haza az emigráltak közül, pedig ezek között is vannak kiváló hazafiak, akik értéket jelentenek az országnak. (Nagy zaj, ellent­mondások.) Ilyen például Garami Ernő vagy Lovászi. Budavári László: Lovászi hazaáruló volt. Elnök figyelmezteti budavárit hogy ilyen kifejezéseket még a Házon kívül álló személyekkel szemben se használ­janak ! Az ellenzéki oldalon eko/Ov n Csizmadia, ép Kerekes összeszólalkozik. Kerekes azt mondja Csizmadiának: —­ Te is egy gyékényen­­ árulsz a kor­mánnyal. Csizmadia ag s Ku .-vem kegyelmet! (Ez célzás arra,hogy a nem­zetgyűlési képviselők között ívet köröztek, amelyben Kerekes számára a kormányzó­tól fegyelmet kértek.) Az elnök Csizmadiát Bendreutasítja. Csizmadia újra közbeszól, erre másodszor is rendreutasítja. Csizmadia azonban nem hallgat­­­. Az, elnök erre kéri a Házat, hogy a képviselőt utasít­sák a mentelmi bizottság elé. Gaál Gaszton felteszi a kérdést, hogy azok, akik igennel szavaznak ebben az ügyben, álljanak fel. Hárman felállanak. Kéri ezután, hogy akik nemmel sza­vaznak, álljanak fel. Erre az ellenzék feláll. Gaál Gaszton: Minthogy a megejtett szavazásból világos, hogy­­ elnöki indítványomat a nemzetgyű­lés elvetette és én ezt a szavazást az elnök elleni bizalmatlanságnak... Ereky Károly és az ellenzék felkiált: Tévedés, ezt nem akartuk ! Ezután Ereky kér szót a házszabályok­hoz. — Az elnök úr szabályellenesen akarta Csizmadiát a mentelmi bizottság elé utalni, tudniillik kétszeri rendreutasítás nem történt meg. Kijelentem , hogy a nem­mel való szavazást csupán jó határozat­­képességre értettük. A zaj csillapultával az elnök a követ­kező bejelentést ,teszi: — Mindenesetre fenn kívánom tartani azt a megállapításomat, hogy a­ lefolyt szavazásból bizalmatlansága látok elnök­lésemmel szemben. Látva azonban, hogy a szavazás tévedésen alapult és látva a han­gulatot, újból felteszem a­dandó-e a nemzetgyűlés­es viselő urat a mentelmi bizott, igen vagy nem? A Ház Csizmadiát az elnökkel való szembeszállás miatt a mentelmi bizottság elé utalja. Ezután Drózdy folytatja : A nagykanizsai járás senkinek sem ad gyülekező még tűzoltó­bált sem rendezhetnek, sőt az ifjúsági egyesületek sem működhet­nek. A hadiözvegyek és árvák ellátásáról szóló törvényjavaslatot a legrövidebb időn belül be kell terjeszteni, mert itt van a Szilveszter napja ennek a kérdésnek. Teljesen egyetértek Apponyinak a folyo­són tett azon kijelentésével, hogy most már a köztársasági gondolattal is szá­molni kell, mert én a mai császári és ki­rályi köztársaságot nem tűröm. Tiltako­zom a választójog szűkítése­blen. Szterényi József és Ereky Károly sze­mélyes megtámadtatás címén szólaltak fel. ... ÍF (ÍAjjunk zártakor az íráis még latin­ veszedelem származnék. A dolog lé­nyege az, hogy minden a testnevelésre előirányzott összeg tényleg erre a célra fordittassék. E tekintetben teljes ga­ranciát nyújt a kultuszminiszter úr személy­­ és az Országos Testnevelési Tanács vezetősége. A mai valutáris viszonyok mellett azonban rendkívül csekély az az összeg, amely az állami költségvetésben e célra rendelkezésre áll. A testneveléssel foglalkozó társa­dalmi egyesületek támogatására pél­dául elenyészően szerény összeg az ott beállított 955.000 korona. Az ifjúsági testnevelés -- Nemrégiben ismertette A NÉP azokat a reformtörekvéseket, amelyek a kormány tényezőit és végrehajtó szer­veit foglalkoztatják az ifjúság testi nevelésének új alapokra helyezése kér­désében. Örvendetes dolog, hogy az ügy nem aludt el, mint több elődje, hanem buzgó, hozzáértő kezekben ma már a teljes megvalósulás stádiumában van. Szülte hihetetlen, hogy — amire mindnyájan emlékezünk — az iskolás fiatalságnak az erkölcsrentő sportolás­tól való eltiltása helyett ma maga az iskola nyújtja az első alkalmas mutatást a sportszerű életmódhoz. Ez a nagy változás nemcsak mind kö­vetelőkben előtérbe nyomuló testkul­tusz hivatalos elismerésének, hanem az oly apostoli hivatottsággal dolgozó ízig-vérig sportember meggyőző erejű munkájának köszönhető, mint ami­lyen Krom­paszky Miksa kormány­biztos, főigazgató. —• Szisztematikusan dolgozom — mondotta —— s éppen ezért biztosítva van a sikerem is. Úgyszólván egyedül állottam, amikor hozzákezdtem a diák­ság sportjának megszervezéséhez. Egy­részről a megszokott hivatalos közöny, másrészről pedig a sportérdekeket féltő nyilvános egyesületek állottak aka­dályként. Ma pedig ott teltünk, hogy nemcsak a kormány részéről kapunk meg minden szükséges anyagi és er­kölcsi támogatást, hanem a működé­sünk hivatottságáról meggyőződött nyilvános egyesületek és szövetségek is teljes szaktudásukkal sietnek segít­­ségünkre, így hamarjában, egy-két szóval elmondva, ki sem lehet fejezni, mit jelent az egész magyar nemzetre az a tény, hogy a jövő remények leté­teményese, a tanuló fiatalság már az élet első lépcsőfokain, az iskolában kapja, meg a helyes testnevelés alap­ját. —A hétenjalakuld­ meg a Középiskolák Atlétikai Clubja, amely összegyűjti az összes iskolába járó fiatalságot, ahol mindenki szabadon űzheti legkedvesebb sportágát szakavatott,­­hozzáértő veze­tők felügyelete mellett. A nagy sport­egyesületek rendelkezésünkre bocsá­tották pályáikat, trénereiket, egész sportbeli adminisztrációjukat és tudá­­sukat. A magyar sport fejlődése egy elrabolhatatlan kinccsel gyarapítja meg­maradt csekély nemzeti vagyonunkat, a magyar faj erejének, nagyratermett­­ségének a világ minden részében való elismerését. Azt hiszem, a most már biztosított együttműködéssel sikerülni fog újból visszaszerezni a magyar sportnak azt a tiszteletreméltó helyet amelyet a békeévekben elfoglalt. Rendre a kérdést,­ har­­zmadia kép­ág elé utalni, beszédé­t, fejszolgabizátá­si engedélyt. A testnevelési ügy nagy kérdései Karafiátti Jenő nyilatkozata a testnevelési törvényről, a laikajáról és a Stadionról­­ Krompatzky főigazgató az ifjúsági sp­ortról —­­A NÉP, tudósítóiéitól — A testnevelési törvény megalkotása után aktuálissá vált kérdésekre, a vég­rehajtás időpontjára és módozataira vonatkozólag megkérdeztük Karafiáth Jenő ny. államtitkár, nemzetgyűlési képviselőt, aki nemcsak benyújtója és egyetlen szakavatott hozzászólója volt a javaslatnak, hanem aki maga is szíve-lelke teljes melegével szinte ra­jongó, fanatikus híve az integritás ügyét szolgáló testnevelésnek. Hogy a javaslat ma törvény, az jóformán az ő munkája, a megszövegezéstől egészen a parlamenti vitáig.­­• Voltaképpen az elkeseredés hang­ján kellene nyilatkoznom —­ mondotta —,hogy mi lesz ezzel az országgal, mi lesz az integritással, mi lesz Magyar­­ország jövőjéről, ha­ azt tekintem, hogy majdnem két esztendő volt szükséges ahhoz, hogy egy ilyen nemzetmentő alaptörvényt életre hívjunk. Annyi bizonyos, hogy az ilyen csigalassúság­­ból nem sok reményt lehetne menteni a boldogabb jövőhöz. Én azonban mégis másként fogom fel a helyzetet. Örömömnek adok kifejezést, hogy a javaslatból végre törvény lett. A testnevelési főiskola — Ami a törvénynek azon szaka­szait illeti, amelyek a vita során nyer­tek becikkelyezést, nagyjelentőségű mindjárt a 4. szakasz, amely a Test­­nevelési Főiskola felállításának szük­ségességét állapítja meg. A törvény szavai szerint ugyan erre csak az állam pénzügyeinek rendezése után kerül­hetne a sor, azonban hála Viszota Gyula ügyosztályvezető, tankerületi főigazgató úr ügybuzgalmának és meg­értésének, e tekintetben mindenkit ki­elégítő és megnyugtató terminussal tudunk szolgálni Értesülésem szerint ugyanis a Kultuszminisztérium ille­tékes ik)ö?sí­tftl h ar mm­t tanévben megnyitja ToHídnevelési Fő­iskolát, ahol a legkiválóbb tanerők fog­ják képezni mindazokat, akik a hazai test­nevelésügy magasztos eszméit az egész országban terjeszteni lesznek hí­va tettek. A magyar summon — A másik igen fontos a­lapvető in­tézkedése a törvénynek, hogy nemzeti Stadiont létesít. E tekintetben az én nézetem az, hogy az első kapavágásnak minél jobb meg kell történnie, mert egyáltalában nem t ártom­­ szégyennek, ha egy oly szegény és csonba ország, mint a miénk, csak fokoz­atosan, lé­­pésről-lépésre, hosszú évei­ munkájá­val tudja megvalósítani Urnáit. De valamikor s valahol — keze­lni kell. Az első lépés efelé maga a törvény. A Ma­gyar Olimpiai Bizottság fe­ldata lesz, hogy­ ezt az eszmét a megvalósításáig ébren tartsa és a társadalom áldozat­készségét ebben ae­hányira koncen­trálja. Az az összeg, amely minden év végeztével netalán mint föl­ösleg a kul­tusz budget testnevelési címéről fen­nmarad, erre a nagy célra lesz mindenkor elraktározandó. Ha pedig a MOB vég­legesen állást foglal amellett, hogy ez a nagy nemzeti intézmény színhelye hol lesz, akkor mindannyiunknak az lesz a legsürgősebb kötelessége, hogy az építkezések megindítását, a nemzeti Stadion fokozatos kiépítését minden rendelkezésünkre álló esz­­tűzzel elő­segítsük, támogassuk s az ideát valóra váltsuk. A testnevelési alap .­ Ami a Testnevelési Alap alapszerű, kezelésének megszüntetését illeti, Vasa József miniszternek a nagy nyilvá­nosság előtt tett kijelentései után az ügyet nem tartom olyannak, amiből em­bédzfentő 1932 január 1., vasárnap Zürichben 0.85 a korona Zürich, dec. 31. (Zárlat.) Berlin 20.82, Newyork 5.12, London 21.58, Paris 1150, Milano 22.50, Prága 7.60, Budapest 0.85, Zágráb 1.90, Varsó­­0.17, Bécs 0.19, osz­trák lebélyegzett 0.11. Nyilvános kérelem! Kérem másszon fel hozzám és győződjék meg, hogy kevéske pénzért nálam vásárolhatja a legszebb, a legkedvesebb, legpoétikusabb és megmaradandóbb becsű karépeonyi ajándékot. Edvi­lyés Aladár, Boeznay, Pentelei, Ujváry, Dudits, Udvari, Olgyai, Nyilassi stb. jeles magyar Mester alkotásain Kivsil, kinek alkotásai szintén hozzáférhető árban szerezhetők meg! — 4S magyar kiállitóművésznek MO darab olyan képében válogathat, melyek mind fény­ fizéei adómentesen, tehát oxer koronán ■tol vásárolhatók meg. — Teljes tisztelettel SolyiBOSi Márton, KGP. szalon* tulajdonosa, IV., Kossuth Lajos-o. &. I.

Next